A HÁZASSÁG, A CSALÁD, AZ IFJÚSÁG ÉS A NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEIK VAVRÓ ISTVÁN A rendezett családi élet társadalm i értékei közism ertek, ezért az állam a családot m int a társadalom alapintézm ényét szám os eszközzel védi. A negatív társadalm i jelenségekre vonatkozó vizsgálatokból az is közism ert, hogy a deviáns m agatartások gyakorisága és a népesség családi helyzete, így családi állapota között milyen összefüggés áll fenn. Az állam ezért a család védelm ét egyrészt a pozitív késztetés jogi és gazdasági eszközeivel igyekszik tám ogatni, m ásrészt a védelm ére szolgáló eszközök között szerepel a büntetőjog eszköztára is. A szakirodalom és a közvélem ény a házassággal, a családdal, az ifjúsággal és a nemi erkölccsel kapcsolatos problém ákat egyrészt a bontóperek alakulása alapján, m ásrészt az egyes kiem elkedő veszélyességű bűncselekm ények előfordulásának gyakorisága alapján ítéli m eg. Így a házasságok stabilitását a válások gyakorisága, a nemi erkölcs elleni tám adásokat az erőszakos közösülések gyakorisága, míg a nemi erkölcs általános helyzetét elsősorban az üzletszerű kéjelgésre, valam int a pornográfiára vonatkozó híradások alapján ítélik m eg. Ezek az inform ációk azonban különösen a szakm ai híradásnak nem tekinthető töm egkom m unikációs híranyagokban nem alkalm asak arra, hogy a tényleges arányokról, azok előfordulásának gyakoriságáról tájékoztatást adjanak. A jogi szakirodalom ban pedig inkább a proli lémák jogdogm atikai vonatkozásaival foglalkozó elem zések olvashatók. Ez teljesen érthető, ha a cselekm ények nagyfokú társadalom ra veszélyességére gondolunk, de a statisztikai elem zéssel foglalkozót nem m entesíti az alól a kötelezettség alól, hogy a tém át tényleges arányaiban vizsgálva tekintse át. A krim inológiai és krim inálstatisztikai vizsgálatok alapvetően két oldalról közelíthetik meg a bűnözést, m int töm egjelenséget. Az egyik a bűncselekm ényi (tárgyi) a m ásik az elkövetői (alanyi) oldal volum enének vizsgálata. A két oldal adatai közötti m ennyiségi különbségek részben a felderítési arányból, részben az ún. halm azati bűnelkövetésből adódik. A másik lehetséges m egközelítési mód a jelenség büntetőeljárás szakaszai (rendőrségi, ügyészségi, bírósági, büntetésvégrehajtási) szerinti vizsgálat. Á lláspontunk szerint a társadalom szem pontjából legkönnyebben értelm ezhető inform ációkat a jogerősen befejezett bírósági eljárások adatai szolgáltatják. Az elem zéssel kapcsolatban m eg kell em líteni, hogy az idősorok adatait az ún. formális jogi tényezők (jogszabályváltozások, közkegyelm i rendelkezések) lényegesen befolyásolják. Az idősorok elem zésénél ezért e hatások nem hagyhatók figyelm en kívül. H osszabb időszak adatait áttekintve azonban m egállapítható, hogy e jelenség gyakorisága, valam int az elkövetők legfontosabb dem ográfiai-társadalm i jellem zői stabilitást mutatnak. A továbbiakban a Büntető T örvénykönyvnek a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekm ényekkel foglalkozó fejezetében m eghatározott bűncselekm ények elkövetése m iatt jogerősen elítéltek adatait elem ezzük. Az elem zés az 1992. évi adatokon alapul, m ert ez az év m entes volt az előzőekben m ár em lített form ális jogi tényezők torzító hatásától. Az elítélteket elsősorban dem ográfiaitársadalm i jellem zőik és a cselekm ények m orfológiai m egoszlása, illetőleg e tényezők és a m ár em lített ism érvek közötti összefüggések szem pontjából vizsgáljuk. A jogkövetkezm ényeket csak a tájékoztatás érdekében tekintjük át.
KÖZLEMÉNYEK 419 A fiatalkorúakra és a felnőttkorúakra vonatkozó büntetőjogi szabályok különbözősége folytán a krim inológiai és a krim inálstatisztikai, de a büntetőjogi szakirodalom ban is a fiatalkorúak és a felnőttkornak adatait általában elkülönítve vizsgálják. Ebben a tanulm ányban ettől az általános és egyébként jogi szem pontból helyes gyakorlattól esetenként eltérünk. Ennek az az oka, hogy a dem ográfiaitársadalm i jellem zők jobban összehasonlíthatók a népesség hasonló ism érvek szerinti m egoszlásával m int ahogy az büntetőjogi szem pontok alapján esetleg feltételezhető. A zokban az esetekben azonban, am ikor ez az anyag jobb m egértése vagy más elem zésekkel történő összehasonlítása szem pontjából indokolt, a hagyom ányos felosztást követjük. Az elítéltek száma és aránya Az 1992-ben közvádas eljárásban elítélt 6898 fiatalkorúból 73 főt (1,1 százalék), a 69 314 felnőttkorúból 2002 főt (2,9 százalék) ítéltek el a Btk. e fejezetébe tartozó bűncselekm ény m iatt. A fiatalkorúaknái a 73 elítéltből 70 fiú és 3 leány, míg a 2002 felnőttkorúból 1816 férfi és 186 nő volt. A bűnözés szerkezetét vizsgálva m egállapítható, hogy az a fiatalkorúak és a felnőttkorúak között alapvetően eltér. A 2002 feinőttkorúból ugyanis 1405 főt tartás elm ulasztása, 191 főt erőszakos közösülés, 64 főt szem érem elleni erőszak miatt ítéltek el. A z egyéb ilyen jellegű bűncselekm ények miatt elítéltek szám a csupán néhány fő volt. (Em lítést érdem el talán m ég a m egrontás miatt elítélt 44 felnőttkorú.) A 73 fiatalkorúból 45 főt erőszakos közösülés, 15 főt szem érem elleni erőszak, 6 főt term észet elleni erőszakos fajtalanság, 4 főt m egrontás, míg a fennm aradó 3 főt egyéb, e fejezetbe tartozó bűncselekm ény elkövetése miatt ítélték el. A fiúk és a leányok, illetőleg a férfiak és a nők elítéltek közötti arányában m egm utatkozó rendkívül nagy különbség, valam int a férfiak és a nők bűnözésének szerkezetében m utatkozó eltérések indokolttá teszik, hogy az esetleges torzító hatások kizárása érdekében a különböző nemű elítéltek adatait elkülönítve vizsgáljuk. Ezzel kapcsolatban m eg kell m ég jegyezni, hogy a csekély esetszám miatt a fiatalkorúak adatai statisztikai m ódszerekkel csak korlátozottan elem ezhetők, a leányok és a nők adatainál pedig csupán a leíró jellegű ism ertetés látszik megfelelőnek. Demográfiai-társadalmi jellemzők (fiúk és féifiak) A fiúk és a férfiak elkövetett bűncselekm ények szerinti m egoszlását vizsgálva azonnal szem betűnő bűnözésük szerkezetének különbözősége. A fiatalkorúaknál a m eghatározó bűncselekm ény az erőszakos közösülés, m elynek aránya 64,3 százalék, m íg a felnőtteknél az e bűncselekm ény miatt elítéltek aránya 10,4 százalék. A leggyakrabban előforduló bűncselekm ény a felnőttkorúaknál a tartás elm ulasztása (1289 fő, 71,0 százalék). Nem kívánva most foglalkozni a tartás el m ulasztása m egnevezési bűncselekm ény jo g i m egítélésének részleteivel, annyit jegyeznénk m eg, hogy az elítéltek életkor szerinti m egoszlása lényegesen különbözik a Büntető T örvénykönyv e fejezetében foglalt egyéb bűncselekm ények elkövetése miatt elítéltekétől, és term észetesen a bűnözés m ás form áit m egvalósítók életkor szerinti m egoszlásától is. Az eltérés term észetesen érthető, hiszen e m agatartás büntetőjogilag értékelhető m egvalósításához több feltétel együttes fennforgása szükséges. így tartásra jogosult léte, a tartás
420 KÖZLEMÉNYEK következetes és rendszeres elm ulasztása, valam int a tartásra jogosultnak, illetőleg törvényes képviselőjének bejelentése alapján a cselekm ény hatóságok tudom ására jutása. Б feltételek együttes fennforgása eleve bizonyos életkort feltételez. Ez az elkövetők életkor szerinti m egoszlásában és 100 000, azonos korú és nemű lakosra jutó gyakoriságában egyaránt m egm utatkozik. A tartás elm ulasztása m iatt elítélt férfiak szám a 100 000 azonos korú lakosra szám ítva a következőképpen alakult: 18 19 évesek 3, 20 24 évesek 13, 25 29 évesek 48, 30 34 évesek 84, 35 39 évesek 96, 40 44 évesek 66, 45 49 évesek 32, 50 éves és idősebbek 7. A gyakoriság erőteljes em elkedése, m ajd a m axim um ot követő ugyancsak gyors, végül zuhanásszerű csökkenése (összevetve egyébként az előélet szerinti, később m ég tárgyalandó m egoszlással) egyértelm űen bizonyítja a büntetőjogi jogkövetkezm ények hatástalanságát. Az adatokból ugyanis arra lehet következtetni, hogy az elítéltek szám ának és gyakoriságának csökkenése nem az ítéletek visszatartó erejének, hanem a tartásra jogosultság elvesztésének következm énye. Az erőteljes visszaesés ugyanis az elítélteknek abban az életkorában következik be, am ikor a tartásra jogosult m ár feltételezhetően eléri nagykorúságát, és ezzel elveszíti tartásra jogosultságát. Az erőszakos közösülés miatt elítéltek életkor szerinti m egoszlása és ennek megfelelően a gyakorisági m utatók alakulása ettől lényegesen eltér. Az ilyen bűncselekm ény m iatt elítéltek relatíve alacsony szám a (összesen 234 fő) kevésbé alkalm as ugyan a gyakorisági m utatók alkalm azására, de az eloszlás (különös tekintettel arra, hogy azt m ás évek adatai is m egerősítik) m indenképpen figyelem re m éltó. Az erőszakos közösülés m iatt elítélt fiúk és férfiak gyakorisága 100 000 azonos korú és nemű lakosra szám ítva a következőképpen alakult: 14 17 évesek 12, 18 19 évesek 14, 20 24 évesek 14, 25 29 évesek 13, 3 0 34 évesek 8, 35 39 évesek 5, 40 44 évesek évesek 2, 50 éves és idősebbek 1. A korstruktúra szerepét a közölt adatokon túl jó l érzékeltethetjük m ég, ha arra hivatkozunk, hogy a 14 30 éves korosztály aránya az erőszakos közösülés miatt elítélteknél 68,4 százalék, a tartás miatt elítélteknél 15,4 százalék, az egyéb, a Btk. e fejezetébe tartozó bűncselekm ények miatt elítélteknél 44,9 százalék volt. M ég szem betűnőbb különbség, ha arra utalunk, hogy az erőszakos közösülés m iatt elítéltek, 19,2 százaléka, az egyéb ilyen jellegű bűncselekm ény m iatt elítéltek (nem szám ítva a tartás m iatt elítélteket) 6,9 százaléka volt fiatalkorú, míg a tartás elm ulasztása miatt elítéltek között fiatalkorú term észetesen nem fordult elő. Az erőszakos közösülés miatt elítéltekkel kapcsolatban meg kell je gyezni, hogy a jellegében viszonylag hasonló szem érem elleni erőszak, illetőleg term észet elleni erőszakos fajtalanság m iatt elítéltek korm egoszlása ném iképp eltérő, de ez a csekély esetszám miatt statisztikai m ódszerekkel történő elem zésre nem alkalm as. A családi állapot, illetőleg a fiatalkorúaknál a családi környezet és a deviáns m agatartások, így a bűnözés közötti kapcsolat a krim inológia és szociológiai szakirodalom gyakori tém ája. A fiatalkorúaknál a családi környezet szerinti m egoszlást három kategóriába sorolva vizsgáltuk. A 70 elítéltből 42 fő m indkét szülő háztartásában, 10 fő csak az egyik szülő háztartásában, míg 18 fő szülői háztartáson kívüli környezetben élt. (Az erőszakos közösülés miatt elítélt 45 fiatalkorúból 30 élt mindkét szülő közös háztartásában, 7 fő az egyik szülővel és 8 fő szülői háztartáson kívül.) A felnőttkorúaknál a tartás elm ulasztása m iatt elítéltek m egoszlásánál érthetően az elváltak képezték a legnagyobb arányt (954 fő, 74,0 százalék). M eglepően m agas, 15,1 százalék volt a jogilag házas családi állapotúak aránya. Ez elsősorban az elítéltek egyébként is gyakran rendezetlen családi viszonyaira, illetőleg életkörülm ényeire utal. Ezt m egerősíteni látszik az az adat, mely szerint a tartás elm ulasztása miatt elítélt
KÖZLEMÉNYEK 421 férfiak 3,7 százaléka jogilag házas volt ugyan, de ténylegesen házastársától külön élt, vagyis a jogilag házas családi állapotúak aránya 18,8 százalék volt. A z elítéltek 6,5 százaléka nőtlen volt, ami nyilvánvalóan a házasságon kívüli, esetenként az élettársi kapcsolatokból szárm azó gyerm ekek tartásának elm ulasztásával m agyarázható. A z erőszakos közösülés miatt elítélt felnőttkorúak családi állapot szerinti m egoszlásánál a nőtlenek 57,1 százalékos aránya nyilvánvalóan elsősorban a k o r összetétel függvénye. Házas volt az elítéltek 22,8 százaléka, elvált 15,3 százaléka, míg jo g ilag házasnak m inősülő, de házastársától ténylegesen külön élő a tartás elm ulasztása m iatt elítéltekéhez hasonlóan 3,7 százaléka. A 100 000 azonos nemű és családi állapotú lakosra viszonyított gyakorisági m utató értéke a nőtleneknél a tartás elm ulasztása miatt elítéltek esetében 11, az erőszakos közösülés m iatt elítélteknél 14. A házasoknál ugyanezek a m utatók 8 és 2, az elváltaknál 364 és 11. A jogilag házasokat, tehát a ténylegesen házasságban élőket és a kiilönváltan élőket együtt szám ítva a gyakorisági mutató értéke a tartás elm ulasztásánál 10-re em elkedik. Az elváltakat és a különélőket szám ítva együtt (tehát nem a jo g i, hanem a tényleges helyzetből kiindulva) a gyakorisági m utató értéke a tartásnál 382, az erőszakos közösülésnél 14 lesz. Az adatokból az is látható, hogy a Btk. e fejezetében foglalt m agatartások gyakorisági m utatóit döntő m ódon a tartás miatt elítéltek szám a határozza meg. A z iskolai végzettség és a bűnözési gyakoriság közötti összefüggés ugyancsak közism ert. A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekm ények m iatt elítéltek adatai az ezzel kapcsolatos korábbi adatokat, illetőleg feltételezéseket m egerősítik. A fiatalkorúaknái elegendő csupán arra hivatkozni, hogy az erőszakos közösülés miatt elítélt 45 főből csupán 23 fő (51,1 százalék) végezte el az általános iskola nyolc osztályát, ami lényegesen elm arad kortársaik iskolai végzettség szerinti m egoszlásától. A felnőttkorúaknál a 189 erőszakos közösülés m iatt elítéltből 11 fő írástudatlan volt, 164 fő általános iskolai végzettséggel rendelkezett, középfokú végzettsége volt 14 főnek, míg felsőfokú végzettséggel senki nem rendelkezett. A tartás elm ulasztása miatt elítélt 1289 főből 7 volt írástudatlan, 998 (77,4 százalék) pedig csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezett. K özépfokú végzettsége volt 275 főnek (21,3 százalék), felsőfokú végzettsége 9 főnek. Az iskolai végzettség szerinti m egoszlás, összehasonlítva más bűncselekm énykategóriák elítéltjeinek adataival, az átlagosnál is kedvezőtlenebb képet mutat. Ez ugyancsak alátám asztani látszik azt a feltételezést, hogy az e bűncselekm ények miatt elítéltek az átlagosnál is nagyobb arányban kerülnek ki a népesség iskolai végzettség (és ezzel összefüggésben társadalm i helyzet) szem pontjából leginkább hátrányos helyzetű népességcsoportjaiból. Ism erve e népességcsoportok jogérvényesítési készségének korlátait, teljesen bizonyosnak látszik, hogy e m agatartásform a gyakorisága lényegesen m agasabb, m int ahogy azt az elítéltek szám a és m egoszlása m utatja. M ás kérdés, hogy e m agatartásform a gyakorisága a magasabb végzettségű csoportokban is m agasabb lehet m int ahogy azt az adatok m utatják. A jogérvényesítés és ezzel kapcsolatban a büntető eljárás elm aradása itt feltehetően inkább presztizs-okokkal m agyarázható. (M egjegyzendő, hogy a tartás elm ulasztása miatt elítéltek szám a az évi m integy 30 000 tartási perhez viszonyítva korántsem tűnik m agasnak, ami arra utal, hogy a kötelezettek jelentős része önként vagy letiltás hatására kötelezettségének eleget tesz.) Az elítéltek előélet szerinti m egoszlása a bűnözés társadalm i veszélyességének egyik fokm érője. A Btk. e fejezetébe tartozó bűncselekm ények m iatt elítéltek m egoszlása az átlagosnál kedvezőtlenebb. A fiúk adatai a csekély esetszám miatt különösebb következtetések levonására nem alkalm asak, ezért csupán annyit jegyeznénk m eg, hogy a 70 főből 16 fő büntetett előéletű. Az 1816 felnőttkorúból 877
422 KÖZLEMÉNYEK fő büntetett előéletű volt, vagyis lényegesen magasabb az átlagosnál. (Az 1992-ben jogerősen elítélt felnőttkorű férfiak 35,7 százaléka volt büntetett előéletű.) A büntetett előéletűek m agas aránya elsősorban az e bűncselekm ények körében m eghatározó jelentőségű tartás elm ulasztása miatt elítélteknél m ért 47,8 százalékos büntetettségi aránnyal m agyarázható. A különös és főképpen a többszörös visszaesők aránya azonban valam ivel alacsonyabb volt, m int a hagyom ányos bűnözői kategóriákban. Feltételezhetően ez is azzal a körülm énnyel függ össze, hogy a tartásra jogosult nagykorúságának elérésével további büntető eljárásokra és így ism ételt elítélésre m ár nem kerül sor. Feltűnően m agas volt a büntetett előéletűek szám a és aránya (189 főből 110 fő, 58,2 százalék) az erőszakos közösülés m iatt elítélt férfiaknál. Ez arra utal, hogy a m agatartás tanúsítói az átlagosnál nagyobb arányban képtelenek a büntetőjogi norm ák tiszteletben tartására. Egyéb tényezők A bűnelkövetés és az alkoholfogyasztás kapcsolata a krim inológiában és a szociológiában egyaránt gyakran vizsgált tém a. A társadalm i beilleszkedés és az alkoholfogyasztás közötti összefüggésnek az egyedi jelenség szintjén gyakran fennálló és kim utatható összefüggése a töm egjelenségek körében kissé m ásképpen alakul, m int ahogy azt a közvélem ény általában feltételezi. A bírósági statisztika adatai alapján az állapítható m eg, hogy az elítéltek között m ekkora azoknak az aránya, akiknél a bűncselekm ény elkövetése alkoholfogyasztással összefüggött. A krim inológiai és a viktim ológiai vizsgálatok azonban azt bizonyítják, hogy az összefüggés elsősorban a konfliktus-bűncselekm ényeknél sértetti oldalon legalább olyan gyakran fordul elő, aránya esetenként m agasabb, m int az elkövetői oldalon. U gyanakkor tagadhatatlan összefüggés figyelhető meg az alkohol fogyasztás és a bűnözés közvetett kapcsolatrendszerében. Ennek lényege, hogy az italozó vagy alkoholista szem élyek környezetében élők, elsősorban a fiatalkorúak beilleszkedési nehézségei az átlagosnál lényegesen súlyosabbak, ezért az ilyen családokban nevelkedők között a deviáns m agatartások gyakorisága az átlagosnál nagyobb. Az 1992-ben a vizsgált bűncselekm ények miatt jogerősen elítélt fiatalkorú fiúk körében 70 főből 19 esetében volt m egállapítható a bíróság szerint a cselekm ény összefüggése alkoholfogyasztással. Az erőszakos közösülés miatt elítélt 45 fiúból 18- nál volt m egállapítható ez az összefüggés, egyet pedig erőszakos term észet elleni fajtalanság miatt ítéltek el. Az elítélt fiatalkorúak között egyéként külföldi nem volt. A közvádas eljárásban elítélt felnőttkornak között az alkoholfogyasztással összefüggő bűncselekm ény m iatt elítéltek átlagos aránya 1992-ben az összes elítélthez viszonyítva 44,1 százalék volt. Ezt azonban alapvetően az a körülm ény határozta meg, hogy a férfiak 29,5 százalékát (63 436-ból 18 742 fő) ittas járm űvezetés alapesete m iatt ítélték el. Ezek szám át az elítéltek szám ából levonva átlagosan csak minden negyedik elítéltnél állapítható m eg a kapcsolat az alkoholfogyasztással. A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekm ény elkövetése miatt elítélt férfiaknál ez az arány 12,3 százalék volt. Ettől az átlag értéktől azonban az egyes cselekm ényeknél m ért értékek lényegesen eltértek. így az erőszakos közösülésnél mért arány 51,9 százalék, a szem érem elleni erőszaknál 48,4 százalék volt. Ezekkel a cselekm ényekkel kapcsolatban meg kell azonban jegyezni: szám os kutatás eredm ényei azt bizonyítják, hogy az alkoholfogyasztás aránya a sértetti oldalon is szám ottevő.
KÖZLEMÉNYEK 423 N agy valószínűséggel az életvitellel áll összefüggésben, hogy a kiskorú veszélyeztetése m iatt elítéltek 39,0 százalékánál állapították m eg a kapcsolatot az alkoholfogyasztással. (M int ism eretes, kiskorú veszélyeztetését az a kiskorú nevelésére, felügyeletére, vagy gondozására köteles szem ély követi el, aki az e feladatából adódó kötelességét súlyosan m egszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelm i vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti.) A cselekm ény súlyosabban m inősül, ha a kiskorút bűncselekm ény elkövetésére, vagy züllött életm ód folytatására rábírja vagy rábírni törekszik. A tartás elm ulasztása m iatt elítélteknél az alkoholfogyasztással összefüggő cselekm ény elkövetése m iatt m arasztaltak aránya csupán 2,5 százalék volt. Ez az elkövetői kört is figyelem be véve valószínűtlenül alacsony értéknek tűnik. Feltételezhetően az eljárás során elsősorban a tény m egállapítására, s ezzel a bűnösség bizonyíthatóságára fordítottak elsősorban figyelm et az eljáró hatóságok, míg egyéb körülm ényekre csak akkor, ha ez valam ilyen oknál fogva, így a jo gkövetkezm ények m érlegeléséhez szükséges volt. A Btk. e fejezetébe tartozó elítéltek közül egyébként 12 fő volt külföldi, közülük ötöt erőszakos közösülés, kettőt szem érem elleni erőszak miatt ítéltek el. Jogkövetkezmények Az 1992-ben jogerősen elítélt fiúk átlagosan 13,3 százalékát ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre, míg 62,6 százaléknál önállóan alkalm aztak m ellékbüntetést, intézkedést, ami gyakorlatilag próbára bocsátást jelent. A Btk. vizsgált fejezetébe tartozó bűncselekm ények elkövetése m iatt elítélteknél a jogkövetkezm ények ennél lényegesen súlyosabbak voltak. A végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek aránya ugyanis 58,6 százalék volt, míg azoké, akiket próbára bocsátottak csupán 8,6 százalék. Az arányokban nyilvánvalóan m eghatározó szerepe volt annak a körülm énynek, hogy az erőszakos közösülés miatt elítélteknél a végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek aránya 71,1 százalék volt. A fiatalkorú fiúk közül az előzetes letartóztatásban volt szem élyek aránya átlagosan 14,4 százalék, a vizsgált cselekm ények körében azonban 57,1 százalék, am it alapvetően befolyásol az a körülm ény, hogy az erőszakos közösülés miatt elítélt 45 főből 73,3 százalék volt előzetes letartóztatásban. A közvádas eljárásban elítélt felnőttkorú férfiaknál a végrehajtandó szabadságvesztésre.ítéltek átlagos aránya 18,1 százalék, a felfüggesztett büntetésre ítélteké 15,1 százalék, a pénzbüntetésre ítélteké 49,5 százalék, míg az önállóan alkalm azott m ellékbüntetések, intézkedések aránya 17,2 százalék. A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs büntetőjogi védelm ét szolgáló szabályok m egszegőinél az arányok ettől lényegesen eltérnek. A végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek aránya 24,8 százalék, a felfüggesztett szabadságvesztéseké24,3 százalék, a pénzbüntetések aránya 4,0 százalék, míg az önállóan alkalm azott m ellékbüntetéseké, intézkedéseké 46,0 százalék. A bűnözésről alkotott képünk teljességéhez azonban hozzátartozik, hogy a közvádas eljárásban elítélt felnőttkorúak közel 1/3-át ittas járm űvezetés miatt m arasztalták. Ezekben az ügyekben az esetek több m int 4/5-ében főbüntetésként pénzbüntetést szabtak ki. Az ittas járművezetés alapesete miatt elítéltek számát az elítéltek teljes szám ából levonva az arányok így a jogkövetkezm ények arányai is alapvetően m egváltoznak, a végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek aránya 20 százalék fölé em elkedik. A tartás elm ulasztása m iatt elítélteknél egyébként a
424 KÖZLEMÉNYEK végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek aránya 11,3 százalék, a felfüggesztett büntetésre ítélteké 25,3 százalék, míg az önállóan alkalm azott m ellékbüntetések, intézkedések aránya 59,8 százalék volt. A fel függesztett szabadságvesztés és a p ró b á ra bocsátás m agas aránya azt bizonyítja, hogy a bíróságok elsősorban figyelm eztető jellegű jogkövetkezm ényekkel igyekeznek minden jel szerint egyébként eredm énytelenül jobb belátásra bírni az elkövetőket. A végrehajtandó szabadságvesztés magas aránya elsősorban az erőszakos nemi bűncselekm ényeknél alkalm azottjog következm é- nyek eredm énye. Az erőszakos közösülés miatt elítéltek 88,9 százalékát, a szem érem elleni erőszak m iatt e líté lte k '7 5,0 százalékát, míg a term észet elleni erőszakos fajtalanság m iatt elítéltek 83,3 százalékát (30 főből 25) ítélték a bíróságok végrehajtandó szabadságvesztésre. Ezek az arányok az em lített m indenképpen indokoltnak tűnnek. A közvádas eljárásban elítélt férfiak közül átlagosan minden tizedik (10,3 százalék) volt előzetes letartóztatásban. A vizsgált cselekm ények körében az arány ennél m agasabb, 15,6 százalék volt. Ez elsősorban az erőszakos nemi bűncselekm é nyeknél m ért arányokkal m agyarázható. Az erőszakos közösülés m iatt elítéltek 76,7 százaléka, a szem érem elleni erőszak miatt elítéltek 62,5 százaléka, és a term észet elleni erőszakos fajtalanság m iatt elítéltek 43,3 százaléka volt előzetes letartóztatásban. Az elítélt leányok és nők adatai A Btk. vizsgált fejezetébe tartozó cselekm ények miatt 1992-ben összesen báróin fiatalkorú leányt ítéltek el. K özülük kettőt kiskorú veszélyeztetése, egyet pedig talán m eglepő m ódon term észet elleni erőszakos fajtalanság miatt. A három leány közül egyik sem élt a szülők háztartásában. Közülük egy írástudatlan volt, egy az általános iskola hat osztályát végezte (őket ítélték el kiskorú veszélyeztetése miatt) egy pedig nyolc általánost végzett (term észet elleni erőszakos fajtalanság miatt m arasztalták). M indhárom elítélt büntetlen előéletű m agyar állam polgár volt, a bíróságok m egítélése szerint egyik esetben sem volt m egállapítható a cselekm ény összefüggése alkoholfogyasztással. A term észet elleni erőszakos fajtalanság miatt elítélt előzetes letartóztatásban volt, a másik kettő szabadlábon védekezett. Jogkövetkezm ényként az erőszakos nem i bűncselekm ényt elkövetőt a bíróság végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, a m ásik két szem élyt próbára bocsátotta. A vizsgált bűncselekm ények miatt jogerősen elítélt 186 felnőttkorű nőből 116 főt (62,4 százalék) tartás elm ulasztása, 42 főt (22,6 százalék) kiskorú veszélyeztetése miatt ítéltek el. Csak érdekességként jegyezzük m eg, hogy 16 (őt az azóta a bűncselekm é nyek köréből törölt üzletszerű kéjelgés m iatt m arasztaltak. Az elítéltek életkor szerinti m egoszlását alapvetően a tartás elm ulasztása m iatt elítéltek korm egoszlása határozza m eg. Az elítéltek 1/3-a tartás elm ulasztása miatt m arasztalt 30 39 éves korú nő volt. Családi állapot szerint a legnagyobb arányt (36,6 százalék) az elváltak képviselték, ezt követték a házasok 30,7 százalékkal. A hajadonok 20,4 százalékos aránya elsősorban az elítéltek korm egoszlásával m agyarázható. Jogilag házas volt, de házastársától külön élt 16 fő (8,6 százalék), míg az elítéltek közül özvegy volt 7 fő. Az elítéltek iskolai végzettség szerinti m egoszlása kedvezőtlenebb volt mint a férfiaké. Az írástudatlanok aránya 6,5 százalék, az általános iskolát végzetteké 82,3 százalék, a középiskolai végzettségűek aránya nem érte el a 10 százalékot, a felsőfokú végzettségűeké pedig a 2 százalékot (3 fő). Az elítéltek 72,0 százaléka büntetlen előéletű volt. A bűnism étlők képviselték a büntetett előéletűek közül a legm agasabb hányadot. (A 36 főből egyébként 29-et tartás elm ulasztása m iatt m arasztaltak.)
KÖZLEMÉNYEK 425 Az elítéltek m indegyike m agyar állam polgár volt; 12 főnél (6,5 százalék) állapították m eg, hogy a cselekm ény alkoholfogyasztással összefüggött. V alam ennyit kiskorú veszélyeztetése miatt m arasztalták. A közvádas eljárásban elítélt nők között a végrehajtandó szabadságvesztésre elítéltek átlagos aránya 10,7 százalék, a vizsgált cselekm ények m iatt m arasztaltak körében ennél alacsonyabb, 8,6 százalék volt. A felfüggesztett szabadságvesztés átlagos alkalm azási aránya 20,7 százalék, ezen belül a vizsgált szem élyeké viszont 29,6 százalék volt. A z önállóan alkalm azott m ellékbüntetés, intézkedés átlagos aránya 36,4 százalék, míg a vizsgált cselekm ények körében 109 főnél alkalm azták ezt a jogkövetkezm ényt (58,6 százalék). A 109 főből 77 esetben tartás elm ulasztása miatt folyt az eljárás, ami a felfüggesztett büntetések m ár jelzett arányát figyelem be véve arra utal, hogy a férfiakhoz hasonlóan a nőknél is elsősorban figyelm eztető jellegű jogkövetkezm ények alkalm azásával kívánják a bíróságok a vádlottakat jobb belátásra bírni. Az elítélt nők közül egyébként csupán 8 fő volt előzetes letartóztatásban, a többiek szabadlábon védekeztek. Összefoglalás, kő vetkeztet esek A család, az ifjúság és a nemi erkölcs védelm ét szolgáló büntetőjogi szabályokat m egszegők főbb adatait áttekint ve elsőként a bűnözés szerkezeti különbségeinek életkor szerinti arányaira kell a figyelm et felhívnunk. Az erőszakos bűncselekm ények elkövetői elsősorban a fiatalabb évjáratba tartozók közül kerülnek ki. A bűnözés szerkezetében a tartás elm ulasztása m egnevezésű bűncselekm ény és elkövetői mind a Btk. fejezetében foglalt többi cselekm ény elkövetőjétől, mind a bűncselekm ények egyéb form áinak elkövetőitől különböznek. Ez értelem szerűen és szükségszerűen következik a szankcionált m agatartás m egvalósíthatóságának körülm ényeiből. Ez is m egerősti azokat a vélem ényeket, m elyek szerint a bűnözés általános jellem zőinek vizsgálata m ellett szükséges az egyes bűncselekm ények vagy bűncselekm ény-kategóriák elkülönített vizsgálata is, m ert az ism érvek az egyes m a gatartásfonnák elkövetői között lényeges eltéréseket mutatnak. Az elítéltek adatai azt m utatják, hogy e m agatartások elkövetői is elsősorban a rendezetlen körülm ények között élő, az átlagosnál alacsonyabb iskolai végzettségű, nagyarányban büntetett előéletű kategóriákból kerülnek ki. A kedvezőtlen iskolai végzettség szerinti m egoszlás mind az erőszakos bűncselekm ények elkövetőire, mind a tartás elm ulasztása miatt elítéltekre jellem ző. Az ism ert és a tényleges cselekm ények m ennyisége közötti különbség és az egyes társadalm i rétegek körén belüli gyakoriság különbsége azonban a látencia miatt pontosan nem m érhető. Figyelem re m éltó a büntetett előéletűek m agas aránya, m elynek oka az erőszakos nemi bűncselekm é nyeknél feltételezhetően elsősorban a beilleszkedési készség vagy az erre irányuló szándék hiánya, a tartás elm ulasztásánál vélhetően a büntetőjogi eszközök alkalm azásának alacsony hatékonysága. Egyetértve m indazokkal az elképzelésekkel, m elyek a családi élet védelm ét fontosnak tekintik, és az ifjúság, valam int a nemi erkölcs védelm ét büntetőjogi eszközökkel is biztosítandónak tartják, m eg kell jegyezni, hogy a tartás elm ulasztásának büntetőjogi szankcionálása mind az általános jogelvek, mind a büntetőjog szem pontjából aggályos. A bírósági adatok e bűncselekm ényfajták és az alkoholfogyasztás közötti elsődleges kapcsolat arányainál cselekm ényenként azok jellegétől függően rendkívül nagy szóródást m utatnak. Az erőszakos cselekm ények egy részénél azonban más
426 KÖZLEMÉNYEK vizsgálatok a sértetti oldalon is gyakori összefüggésre utalnak. A z alkoholizáló életm ód negatív hatásai áttételesen is érvényesülnek, am it közvetett m ódon a kiskorúak veszélyeztetése m iatt elítélteknél m ért arány is bizonyít. A z alkoholfogyasztás és a bűnözés e form ái közötti kapcsolat tehát m inden valószínűség szerint nagyobb arányú és összetettebb, m int ahogy azt az elítéltekre vonatkozó elsődleges adatok m utatják. T árgyszó: D eviancia Jogszociológia CRIMES AGAINST THE INSTITUTION OF MARRIAGE AND FAMILY, AGAINST JUVENILES AND AGAINST SEXUAL MORALS, AND THEIR LEGAL CONSEQUENCES