Tájékoztató a LÉTÉSZ Elnökségének a LÉTÉSZ Ellenőrzési Irodája 2009. évi munkájáról, az ellenőrzési tapasztalatokról 1. A 2009. évi ellenőrzési munka szervezése és irányítása lényegében megegyezett az előző évek előkészítő és szervező munkájával. Az elmúlt évben három alkalommal adtunk ki tagszervezeteink részére figyelemfelhívó körleveleket és adatlapokat, amelyek segítségével igyekeztünk egyrészt felmérni az ellenőrzési igényeket, másrészt tervezni és programozni az Ellenőrzési Iroda munkáját. Ez a módszer a gyakorlatban bevált, így a jövőben is alkalmazni kívánjuk. Továbbra is indokolt azt a gyakorlatot folytatni, hogy bárminemű vizsgálatot csak és kizárólag a lakásszövetkezetek és társasházak vezető tisztségviselőinek - írásbeli - felkérése alapján végzünk. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert nem kevés számú az olyan ellenőrzési igény, amit az egyes tagok, tulajdonosok jeleznek felénk. Az elmúlt évben is több alkalommal fordult elő, hogy felügyelőbizottsági tag, ill. számvizsgáló bizottsági elnök terjesztett elő revizori igényt, amelynek teljesítésére csak akkor vállalkozunk, ha az igényt a szövetkezet elnöke, vagy más a cégjegyzésére jogosult személy, ill. a társasházi közös képviselő írásban megerősíti. Sem a társasházakra vonatkozó 2003. évi CXXXIII., ill. az azt módosító 2009. évi LXXXIX. törv., sem a 2004. évi CXV. lakásszövetkezeti törvény a külső ellenőrzési kötelezettséget nem vezette be, így annak fakultatív jellege miatt az említett biztonsági intézkedések fenntartása indokolt. Az Ellenőrzési Iroda elsősorban a tagszervezetek igényeit elégíti ki, de a szabad kapacitás terhére nem tag szervezetek megbízásait is teljesíti. (Ez utóbbiak esetében a szakértői díjak természetesen eltérnek a tagszervezetek részére nyújtott szolgáltatások szakértői díjától. A nem tagszervezetek az alapdíj kétszeresét fizetik, és - az Elnökség határozata alapján - a várható költségek 50 %-át előre kötelesek megtéríteni.) Revizori vizsgálatra irányuló igény 2009. évben összesen 16 érkezett a Szövetséghez. Az elvégzett vizsgálatok száma 13 volt, 1 db megrendelés visszamondására került sor 2 db vizsgálat folyamatban van. A vizsgálatok számát és megoszlását - összehasonlítva az előző év adataival - az alábbi táblázat tartalmazza. A vizsgálatok száma és megoszlása összehasonlítva az előző vizsgálati év (2008.) adataival: A 2010. évre tervezett revizori irodai díjbevétel 2,5 millió forint. Mint ismeretes a vizsgálatokra fordított időigény mértékét - kivéve az általános vizsgálatokat, amelyet belső szabályzatunk állapít meg - továbbra is a vizsgálatot végző revizor és a vizsgálatot megrendelő testület közös egyetértéssel határozza meg. Kiemelésre méltó, hogy 2009. évben a vizsgálatokra fordított napok számának igazolása és a számlázás terén nem volt probléma. A visszajelzések szerint a szakértői munka minősége és színvonala megfelelő volt. A fizetési morál kifejezetten jónak minősíthető, ugyanis valamennyi 2009. évben kiszámlázott szakértői díj a jelentés időpontjáig kiegyenlítést nyert. Az elmúlt év során szakértői névjegyzéket a megrendelések visszaesése miatt nem bővítettük. Szakértőinket a jogszabályi változásokról körlevél útján tájékoztatjuk, de személyes konzultációkkal is segítjük munkájukat. 2. Az ellenőrzések általános tapasztalatai A LÉTÉSZ körlevelekkel, tájékoztatókkal igyekszik segítséget nyújtani a lakásszövetkezetek, társasházak gyakorlati munkájához. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a körlevelek, tájékoztatók továbbra sem jutnak el azokhoz, akik a napi munkájukban hasznosítani tudják. (Pl.: könyvelő, számv. ügyintéző, felügyelőbizottság, stb.) Továbbra is gondok tapasztalhatóak az adózással és a társadalombiztosítással összefüggő jogszabályok alkalmazása területén. Az év végi leltárak több helyen nem készültek el. A szabálytalanságok nemcsak az eredményt és a mérleget befolyásolják, hanem alapját képezhetik az APEH esetleges bírságolásának is. Nem csekély azon lakásszövetkezetek száma, ahol a mérlegnyomtatvány nem az előírásoknak megfelelően került kitöltésre. A kis lakásszámú szövetkezetek egy részénél komoly gondot jelent, hogy - a naplófőkönyv vezetésénél a formai, alaki hibák mellett súlyos szakmai hiányosságok is észlelhetők. A számvitellel és az adózással kapcsolatos szakmai követelmények nem teljesítése sok esetben anyagilag sújtja az egyébként is nehéz anyagi helyzetben lévő szövetkezeteket. A revizori vizsgálatok megállapításai szerint is igen nagymértékben megnövekedtek a hátralékok és a hátralékosok száma. A hátralék Általános vizsgálat Mérleg felülvizsgálat Egyéb Összesen 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. Befejezett vizsgálatok 7 12 1-2 1 10 13 Megrendelést visszamondta 4 - - 1 - - 4 1 Folyamatban - 1-1 - - - 2 Megrendelt vizsg. száma összesen 11 13 1 2 2 1 14 16 A 2009. évben összesen 13 vizsgálatot végeztünk el, két vizsgálat folyamatban van, amely 2010. I. negyedévben befejezésre kerül. Az összehasonlító adatokból megállapítható, hogy a megrendelt vizsgálatok száma az előző évihez képest pozitív irányban változott. A társasházak részéről 2009. évben egy vizsgálati igény jelentkezett, amit a társasház visszamondott, mivel nem tudott a revizor részére anyagot produkálni. (A 2009. évben megrendelt revíziókról és azok teljesítéséről az 1. sz. Melléklet ad részletes tájékoztatást.) Az Ellenőrzési Iroda által végzett szolgáltatásokból származó bevétel 2009. évben 2.289.000,- Ft. volt szemben a 2008. évi 1.750.000.- Ft-tal. - több szövetkezetnél - olyan szintre emelkedett, amely már veszélyezteti likviditási helyzetet. Az eljárások lassúsága, a végrehajtás eredménytelensége mellett a behajtásra irányuló intézkedések elmaradása is jelentős szerepet játszik a hátralék intenzív növekedésében. Az ellenőrzések során tapasztalt főbb hiányosságok, megállapítások a Példatárban (2.sz. melléklet) találhatók. A vizsgálati tapasztalatok alapján általánosságban elmondható, hogy tagszervezeteink egy része, a folyamatosan romló gazdasági körülmények között a teljesítőképesség határán működik, de alapvető feladataikat teljesítik. Az ellenőrzések során bűncselekmény alapos gyanúja nem merült fel. 3
3. A belső ellenőrzésekhez nyújtott egyéb szolgáltatások Az új jogszabályokról és a jogszabályi változásokról kiadott körlevelek és tájékoztatók mellett jelentős igény merül fel az adótanácsadó szolgáltatásunk iránt is, melyet folyamatosan ellátunk. A szolgáltatás igénybevevői körében - örvendetes módon - egyre nagyobb számban találhattunk felügyelőbizottsági elnököt és tagot. 4. Külső vizsgálatokról általában A beszámolási időszakban jelzést nem kaptunk a lakásszövetkezeteknél lefolytatott APEH vizsgálatokról. Információink szerint az APEH fokozottabban fogja vizsgálni a társasági adóbevallást is. Az adóbevallások és befizetések közötti rendezetlenségek, csak a APEH által kiküldött folyószámla egyeztetések során derültek ki. A revizori vizsgálatok sajnos még mindig azt mutatják, hogy sok könyvelő szakmai ismeretei hiányosak, az aktuális változásokat nem kísérik figyelemmel. Míg korábban elsőrendű problémát jelentett a megfelelő szakember hiánya, jelen időben nem a szakember hiány, hanem leginkább a lakásszövetkezetek anyagi helyzete, ill. áldozatvállalási készsége, igénytelensége jelent problémát! Az APEH által végzett társadalombiztosítási vizsgálatok elsődlegesen a biztosítási kötelezettség, a járulék- megállapítása, befizetése területére terjednek ki. A külső vizsgálatokkal összefüggésben is folyamatosan felhívjuk a figyelmet az önrevízió fontosságára, hiszen sokkal gazdaságosabb, mint a kivetésre kerülő bírságok befizetése. 5. A 2010. évi ellenőrzési program A vizsgálatok szakszerűségének fokozása érdekében indokoltnak tartjuk a revizorokkal való folyamatos konzultációk szervezését, és tovább kell fejlesztenünk az információ-áramlást is. Az Ellenőrzési Iroda munkamódszerében a jövőben is a vizsgálatok problémafeltáró, megelőző jellege kell, hogy érvényesüljön. A cél továbbra is a belső ellenőrzési tevékenység hatékony segítése, de nem annak kiváltása. Határozott törekvésünk, hogy szakértőink a tagszervezetek napi operatív munkájához adjanak szakmai segítséget, akár szaktanácsadás, akár ellenőrzés formájában. Ez utóbbi különös jelentőséggel bír ez évben is, ugyanis - mint ismeretes - a lakásszövetkezetek egy részénél 2003. január 1-től csak mérlegképes könyvelői oklevél birtokában lehet könyvelési feladatot ellátni. Ezt a körülményt a revizoroknak külön is vizsgálni szükséges. 6. A 2009. év során végzett LÉTÉSZ revizori vizsgálatok általános megállapításai 4 a.) Törvényesség betartása az alapszabályszerű működés területén Az igazgatóság és az FB létszáma évközben az alapszabályban meghatározott létszám alá csökkent, és a törvényesség helyreállítása érdekében nem intézkedtek. A tagság több mint 10 %-ának a közgyűlés összehívására vonatkozó indítványát az igazgatóság és a felügyelőbizottság is figyelmen kívül hagyja. Jelentős változás a 224/2000. (XII. 19.) Korm.rend. módosítása, mely előírja a mérleg-beszámoló készítését, és annak a cégbíróság közbejöttével a Céginformációs Iroda általi közzétételi kötelezettségét (papíralapú bevallás április 20-ig), ezt követően kizárólag elektronikus úton. Az éves beszámolót a közgyűlés az FB véleménye nélkül hagyja jóvá. Több esetben előfordult, hogy az adott lakásszövetkezetnek nem volt a közgyűlés által jóváhagyott zárszámadása, elfogadott mérlege, költségvetése. Tisztségviselő váltáskor az átadás-átvétel hosszú időn keresztül történik meg, vagy meg sem történik, és jegyzőkönyv sem készül minden esetben. A lakásszövetkezeti képviseletben ill. a cégadatokban bekövetkezett változásokat Cégbíróság felé nem teljesítik. Az éves beszámoló elkészítésekor több esetben figyelmen kívül hagyták a lakásszövetkezeti törvény, ill. a vonatkozó kormányrendeletek előírásait. A jegyzett tőke értelmezése, szerepeltetése nem megfelelő. Az FB hatáskörébe tartozó ellenőrzés több esetben nem valósul meg, vagy ha igen, az írásban nincs dokumentálva. Több esetben az FB véleményezési jogkörét nem gyakorolja a mérlegbeszámolóval kapcsolatban. Néhány esetben előfordult, hogy a közgyűléseken hozott határozatokról a tagokat nem tájékoztatják. nem tag tulajdonosok a hozott határozatokról nem kaptak értesítést. b.) Pénzügyi rendelkezések betartása az elnök, ill. a felügyelőbizottság tagja kezeli a pénztárt, sőt aláírási joggal is rendelkezik (összeférhetetlenség), mérleg eszköz-forrás adatai hiányosak, vagy nincs adat, a Jegyzett tőke nem lett megállapítva, ezáltal ha készült is Mérleg, számszakilag helytelen, kellőképpen nem volt alátámasztva (Értékelési Szabályzat), a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások, valamint a Mérleg közötti egyezőség hiányzott, a főkönyvi kivonatok sok esetben a főkönyvi kartonok zárása után készültek, így a mérleg egyezőség nem volt biztosítva, az értékpapírok nem voltak-, vagy nem megfelelő helyen voltak lekönyvelve, nem tudták értelmezni a Befektetett pénzügyi eszközök, és a Rövid lejáratú értékpapírok fogalmát a mérleg elkészítése során, az adott gazdasági évben végzett felújítások aktiválása sok esetben elmaradt, és ebből következően az értékcsökkenés elszámolása sem történhetett meg, műszaki felújítások ellenőrzése hiányos, nem megfelelő, a számla kollaudálása gyakran elmarad, a pénztár vezetése, kezelése nem minden esetben megfelelő, és a záró pénzkészlet gyakran magasabb a pénzkezelési szabályzatban rögzített összegnél, tiszteletdíj, megbízási díj számfejtése nem megfelelő, az un. szolgálati lakások rezsiköltségét több helyen a lakásszövetkezet fizeti, munkaügyi ellenőrzés kapcsán hiányosságként említhető az SZJA levonáshoz szükséges nyilatkozatok, a tételes EHO-ra vonatkozó igazolások hiánya, több lakásszövetkezetnél egyáltalán nem készült el, vagy helytelen a számviteli törvény szerinti számviteli politika és mellékletei: Számlarend és a mellékletét képező Számlatükör, Pénzkezelési Szabályzat, Értékelési Szabályzat, Leltározási Szabályzat. eredmény-levezetés tekintetében az eredmény-levezetés részletezése, bontása nem megfelelő, hiányos, vagy adatot egyáltalán nem szerepeltetnek, több esetben hiányoztak az év végi leltárak (Leltározási Szabályzat), az év végi leltár adatai alapján nem történt selejtezés és értékcsökkenés elszámolás, több szövetkezetnél teljes átértékelésre szorul a könyvvezetés, mivel teljesen figyelmen kívül hagyták a számviteli törvény előírásait és a lakásszövetkezetek sajátosságait, havi pénztárjelentés, a megfelelő - egyező - pénztárellenőrzés sok esetben nem történt meg, a bérfizetések könyvelése sok szövetkezetnél helytelenül történt (főleg a Naplófőkönyv vezetése esetén, de észrevételezésre került kettős könyvvitel vezetése esetén is), a bizonylatokon az alkalmazott javítási módszer nem felelt meg az előírtaknak, előfordult, hogy tiszteletdíjat nem csak tisztségviselő kapott, megbízási díj számítása esetén törvény adta lehetőség van a költséghányad elszámolására, amit számos esetben nem alkalmaznak, néhány lakásszövetkezetnél a gondnoki (házfelügyelői) lakás
rezsiköltségét a szövetkezet fizette az alkalmazott helyett, ez természetbeni juttatásnak minősül, aminek személyi jövedelemadó és TB járulék terhét a lakásszövetkezetnek kell megfizetnie, c.) Külső ellenőrzések által feltárt hiányosságok: a társasági adó alapot növeli a lakbér, a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához kapcsolódó bérleti díj bevétel tárgyi adómentes, ide tartozik a homlokzati falfelület és a tetőtér bérbeadása is, ÁFA köteles tevékenység (üzlet, műhely, garázs) bérbeadása tárgyi adómentes, - ha azonban az ÁFA köteles tevékenységből származó árbevétel nem éri el a 5 millió Ft-ot alanyi adómentesség választható, társasági adó alapjának meghatározása nem megfelelően történt, a szakképzési hozzájárulás és a rehabilitációs hozzájárulást is több helyen még fizetik. d.) Egyebek A tisztségviselők a szövetkezet iratait saját tulajdonuknak tekintik, tisztújításkor nem adják át, a lakásukon tárolják. FB évközi, belső ellenőrzési munkálatai elmaradnak, Több lakásszövetkezet nem rendelkezik a kötelező szabályzatokkal Vass Feremc LÉTÉSZ elnök FELHÍVÁS Tisztelt lakásszövetkezeti Tagunk, társasházi Tulajdonosunk! Tisztelt Hölgyem! Tisztelt Uram! Bizonyára találkozott már lakásszövetkezeti, társasházi témáról szóló megkereséssel, s talán Ön is lakásszövetkezeti vagy társasházi lakásban lakik. A családi, munkahelyi közéleti tevékenységében, beszélgetéseiben a lakhatással összefüggő lakásszövetkezeti, társasházi kérdések során felmerült-e Önben, hogy ezek a házkezelő szervezetek milyen gondokkal, problémákkal küzdenek, sok esetben tagi/tulajdonosi közönnyel számolnak! A mindennapi kiadásaik között a lakásszövetkezeti üzemeltetési, felújítási, ill. társasházi közös költség megfizetések során, a ráfordításos (nem nyereségtartalmú) kalkuláció miatt gyakran nem nyújtanak fedezetet e házkezelő szervezeteknél ezek a bevételek olyan tevékenységek finanszírozására, mint az e területen tevékenykedő tisztségviselők (igazgatósági, felügyelő, számvizsgáló bizottsági tagok), munkavállalók (rész- vagy teljes munkaidősök) oktatása, továbbképzése, szakmai fejlődésük támogatása, tapasztalatcseréken való részvétele vagy a lakásszövetkezeti tagok, társasházi tulajdonosok fogyasztóvédelmi érdekképviselete. A (LOSZ) 2000. májusában ilyen célú tevékenységek biztosítása, támogatása érdekében hozta létre az Otthonunk Lakásszövetkezeti és Társasházi Alapítványt, amely 3 éves működése után jogosulttá vált az Ön által befizetett személyi jövedelemadó 1 %-ának alapítvány javára történő átengedésére. Az alapítvány az elmúlt időszakban csak korlátozott mértékben tudott működni. Egyidejűleg azonban az alapítvány kialakította jövőbeni cselekvési és támogatási elképzeléseit. Mit kíván tenni az alapítvány? - a lakásszövetkezeti, társasházak házkezelési, ingatlankezelési szakmai képzésében résztvevők képzési díját támogatja, - oktatást, továbbképzést, informatikai hálózatfejlesztést, szakmai tapasztalatcserét, programokat szervez, az abban résztvevők részvételi díját támogatja, - országos terjesztésű szakmai lapot, az alapító LOSZ Otthonunk című havi lapjának, illetve évenkénti szakmai köteteinek kiadási költségeit támogatja, szorgalmazza e havi lap, ill. kiadványok fejlesztését, mind szélesebb körű hozzáférésének biztosítását, - lakóépület üzemeltetéssel összefüggő, igénybevett közüzemi szolgáltatások (használati ivóvíz, fűtés, gáz, villamos energia, kommunális szemételszállítás stb.) fogyasztói érdekvédelme, díjtarifák felülvizsgálata, indokolt áremelések elleni fellépés, - lakásszövetkezeti, társasházi területi szakmai érdekképviseletek, civil szervezetek érdekérvényesítő tevékenységének támogatása, a civil szervezetek erősödésének elősegítése. Mindezek az alapítvány céljaival, feladataival összhangban álló tevékenységek elősegítése érdekében mit tehet Ön? A 2010. május hó közepéig elkészítendő elmúlt évi személyi jövedelemadójának bevallásakor úgy rendelkezik, hogy személyi jövedelemadója 1 %-a az Otthonunk Alapítvány javára történjen. Az alapítványt a közadakozás tartja fenn, de egyre több lakásszövetkezet, társasház, lakásügyben érdekelt civil szervezet vár tőle támogatást, segítséget. Ezt csak akkor tudja nyújtani, ha Ön sok együtt érző társával adófizetőként adója 1 %-ának felhasználásával támogatja azt, akinek ez által ez a számunkra létfontosságú segítség, támogatás egy fillérjébe sem kerül. Kérjük, ne hagyja ki az Otthonunk Alapítvány támogatási lehetőségét, éljen jogával, ajánlja fel befizetett adója 1 %-át alapítványunk javára, hogy legyen forrásunk a fentiekben vázolt céljaink biztosításához, segítségnyújtáshoz. Otthonunk Alapítvány Kuratóriuma EZZEL A NYILATKOZATTAL RENDLEKEZZEN ÖN ADÓJA EGY SZÁZALÉKÁRÓL! Egy borítékba csak egy személy egy vagy két nyilatkozata kerülhet! A két nyilatkozat közül az egyik egyház javára, a másik társadalmi szervezet javára szólhat. Ha ettől eltérő a boríték tartalma, akkor mindkét nyilatkozat érvénytelen! Hogyan juttathatja el nyilatkozatát az Adóhivatalnak? Ha Ön önadózó, a rendelkező nyilatkozatokat tartalmazó lezárt, nevével, címével és adóazonosító jelével ellátott borítékot az adóbevallásával együtt, azzal egy borítékban küldje meg az adóhivatalnak. Ne felejtse el adóbevallásának első oldalán a megfelelő négyzetben 1-es vagy 2-es számmal jelölni, hány rendelkező nyilatkozatot csatolt adóbevallásához. Ha jövedelemadóját munkáltatója számolja el, akkor a nyilatkozatot tartalmazó lezárt borítékot írja alá saját kezűleg a hátoldalon, olyan módon, hogy aláírása a leragasztott felületre is átnyúljon! Az aláírt borítékot legkésőbb május 20-ig adja át munkáltatójának, aki köteles azt az adóhivatalnak eljuttatni. Fontos! A keretezés mentén kivágandó, nem összehajtható! 5
A LOSZ és a Hajdú-Bihar Megyei Lakásszövetkezeti Szövetség rendezésében 2010. május 10-13. között Debrecenben a Hotel Divinus-ban tartandó országos küldöttgyűlés és szakmai bemutatóval bővített tapasztalatcsere rendezvény előzetes programja A LOSZ körültekintő előkészítő folyamat végeredményeképpen a Hajdú-Bihar Megyei Lakásszövetkezeti Szövetséggel egyetértésben Debrecenben tartja meg az Országos Szövetség soron következő éves beszámoló és jubileumi megemlékező küldöttgyűlését, és a hagyományos lakásszövetkezeti és társasházi továbbképzéssel egybekötött tapasztalatcsere találkozóját. A LOSZ országos küldöttgyűlését és a LOSZ alapításának 20 éves jubileumi megemlékezését az előkészületi egyeztetéseknek megfelelően 2010. május 10-én (hétfőn) 14.00-18.00 óra között tervezzük lebonyolítani. Erre a napra természetesen és elsősorban a küldöttek részvétele tekinthető kiemelten fontosnak, de a küldöttgyűlés nyilvánosságára is tekintettel a LOSZ Elnöksége szívesen veszi a küldöttgyűlés napját követő tapasztalatcsere találkozón is részt venni szándékozó jelentkezők részvételét. Erre utal a jelentkezési lapon található 2010.05.10-i érkezéssel kapcsolatos szállásdíj felár. Fontosnak tartjuk tehát, hogy a jelentkezési lap kitöltésekor a résztvevő(k) a részvételi díj megjelölésénél figyeljen oda, hogy a részvételi díj 2010.05.11-13. között megtartásra kerülő tapasztalatcsere találkozóra vonatkozik. Az egy nappal korábban tervezendő utazási, illetve érkezési szándék esetén szükséges csak a plusz egy napos szállásdíj felár megjelölése (egyágyas vagy kétágyas szobában történő elhelyezést is figyelembe véve). A LOSZ országos küldöttgyűlésére delegált küldötteknek nem ezt a jelentkezési lapot kell kitölteniük, hanem a külön névre szólóan megküldött részvételi visszaigazolás és jelentkezési lapot kérjük kitölteni, illetve visszaküldeni. Amennyiben az adott lakásszövetkezettől a küldött személyén kívül más is részt kíván venni a rendezvénysorozaton, akkor ennek a résztvevőnek a hagyományos jelentkezési lapot külön kell kitöltenie és megküldenie. Ebben az esetben az átutalást is külön kérjük végrehajtani. A rendezvénysorozat a debreceni nagyerdőben újonnan felépült Divinus Hotel-ben kerül lebonyolításra. A szálloda korszerű, 5 csillagos minősítésű és egyúttal wellness részleggel is ellátott, így a résztvevőknek a részvételi díj keretén belül díjmentesen lesz lehetőségük igénybe venni a szálloda szolgáltatásait, ideértve a wellness részleget is, ahová a résztvevők fürdőköpeny ellátást is kapnak. Azok a résztvevők, akik a tapasztalatcsere találkozót megelőző napon, azaz 2010. május 10-én érkeznek, lehetőségük lesz a LOSZ küldöttgyűlésén, illetve az ebéden és az esti fogadáson is részt venni. Ez utóbbiak költségét az Országos Szövetség magára vállalta. A 2010. május 10-én érkező résztvevők és azon küldöttek számára, akik a tapasztalatcsere találkozón is maradnak, 2010. május 11-én kedden délelőtt városnéző programot is szervezünk, miután a tapasztalatcsere találkozó csak kedd délután 14 órától kezdődik. A küldöttgyűlés tervezett napirendje és a tapasztalatcsere-találkozó előzetes programja az alábbiak szerint alakul: LOSZ Országos Küldöttgyűlés tervezett programja: 2010. május 10. (hétfő) 10.00 13.00 Érkezés a hotelbe, regisztráció 13.00 14.00 Ebéd 14.00 16.00 Az Elnökség beszámolója, a LOSZ kormányzati lakáspolitikai javaslatai, a felügyelőbiztos jelentése, vita, határozathozatal 16.00 16.30 Kávészünet 16.30 18.00 A LOSZ alapításának 20 éves jubileumi megemlékezése (elnöki megnyitó, Debrecen polgármesterének köszöntője, ünnepi megemlékezés, CECODHAS képviselőjének köszöntője, kitüntetések átadása) 18.00 20.00 Fogadás LOSZ tapasztalatcsere-rendezvény előzetes programja: 2010. május 11. (kedd) 10.00 12.30 Érkezés, regisztráció 10.00 11.30 A küldöttgyűlésen résztvevők számára turisztikai program 12.30 14.00 Ebéd 14.00 14.05 Köszöntő programismertető (Farkas Tamás) 14.05 15.30 A lakásszövetkezeteket, társasházakat érintő társadalombiztosítási kérdések Előadó: Dr. Futó Gábor, ügyvéd 15.30 16.00 Kávészünet 16.00-17.30 A lakásszövetkezetek és társasházak könyvvezetési kötelezettsége, konzultáció Előadó: (egyeztetés alatt) 17.30 18.00 A lakásszövetkezeteket, társasházakat érintő jogszabályi környezet LOSZ módosítási indítványai Előadó: dr. Koszoru István 18.00 20.00 Szabad program 20.00 23.00 Vacsora, esti program 2010. május 12. (szerda) 07.30 08.30 Reggeli 08.30 16.30 Vállalkozói szakmai előadások Közben: 13.00 14.00 ebéd, délelőtt-délután kávészünet 16.30 19.00 Szabad program 19.00 23.00 Vacsora, esti program 2010. május 13. (csütörtök) 07.30 08.30 Reggeli 08.30 09.30 Középtávú lakáspolitikai koncepcionális elképzelések Előadó: felkérés alatt 09.30 10.00 Kávészünet 10.00 10.25 Lakásszövetkezetek, társasházak épületkorszerűsítési pályázati eredmények és tapasztalatok Előadó: Csider László, ÖM főosztályvezető 10.25 10.45 Üdülőszövetkezetek jelene, jövője, fejlődési lehetőségek Előadó: Szabó László LOSZ elnökségi tag, Hegyvidék Üdülőszövetkezet elnöke 10.45 11.30 Lakásszövetkezetek és társasházak tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai Előadó: Angyal István, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, tűzoltó őrnagy, kiemelt főelőadó 11.30 12.00 A LOSZ kék könyv bemutatója, konzultáció, tapasztalatcsere találkozó összegzés, programzárás Előadó: Farkas Tamás 12.00 - Ebéd, hazautazás 8
Tájékoztató a kötelezően igénybe veendő kéményseprő-ipari közszolgáltatások során észlelt szabálytalanságok kezeléséről A jelenlegi fűtési idénykezdet, talán az átlagosnál még több, az kéményékek, tüzelő berendezések állapotára visszavezethető tragikus, vagy súlyos következményekkel járó balesetet eredményezett, hogy ezek elkerülése érdekében, de azért is, mert tapasztalható, hogy sokan nincsenek a jogalkalmazói körben tisztában azokkal a kötelezettségekkel és esetlegesen jogokkal, melyek mentén a kéményseprő-ipari közszolgáltatások igénybe vétele során számolniuk lehet, illetve kell. A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet elrendeli, hogy a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervezett ellátása kiterjed a lakásban és más helyiségben épülő vagy már használatban lévő tüzelőberendezés égéstermékeinek elvezetésére szolgáló kémény - ideértve a tartalékkéményt is -, valamint tartozékainak műszaki felülvizsgálatára, ellenőrzésére, tisztítására és szakvélemény adására. Hangsúlyozza a rendelet, hogy a közszolgáltatás nem terjed ki arra a kéményre, amely használaton kívül áll, és amelynek bekötőnyílásait és tisztítónyílásait befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören, illetőleg egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták, és a kéménytisztítás helyén jól látható módon megjelölték. Mindebből az is következik, hogy a kéményseprő-ipari szakhatóság a fentiekben meghatározott használaton kívüli kéményeket nem vizsgálja, nem ellenőrzi, csak anynyiban, amennyiben annak megállapítása érdekében szükséges, hogy az adott kéményt valóban használaton kívül tartják-e. A használaton kívüli kémények használatba vétele nem kizárt, ebben az esetben természetesen megint alkalmazni kell a vonatkozásukban a fenti szabályozást. Vizsgáljuk meg mire terjed ki a kéményseprő-ipari szakhatóság kéményekkel vizsgálatával kapcsolatos hatásköre. A használatban lévő kéményeket a szakhatóság műszaki szempontból időszakosan felülvizsgálja, ellenőrzi azok állapotát és a felülvizsgálat során tisztítja is. Az egyedi, gyűjtő- és a 4096 cm 2 -nél (64 cm x 64 cm) kisebb kürtőkeresztmetszetű központi hőellátó tüzelőberendezések füstgáz elvezetésére szolgáló kéményeinél és azok tartozékainál négyévenként az esedékes ellenőrzés és tisztítás alkalmával feltárás (bontás) nélküli műszaki felülvizsgálatot kell végezni. A Szilárd- és olaj-tüzelőberendezés füstgáz elvezetésére szolgáló egyedi és gyűjtőkéményeket, valamint azok kéménytoldóit és szikrafogóit az alábbi kivételekkel - félévente egy alkalommal kell ellenőrizni és tisztítani. Évente egy alkalommal kell ellenőrizni és tisztítani a fentiekben meghatározott kémények bekötőnyílásait - a cserépkályhák bekötőnyílásai kivételével -, továbbá koromzsákjait, füstcsatornáit, valamint a mellékcsatornás gyűjtőkémények mellékcsatornáit. Négyévenként kell ellenőrizni és tisztítani azokat a fentiekben meghatározott kéményeket, amelyeket külön jogszabályban meghatározott időszakos tartózkodás céljára szolgáló üdülőegységben használnak. A szilárd- és olaj-tüzelőberendezés füstgáz elvezetésére szolgáló központi kéményeket, valamint azok tartozékait, ha a kéménykürtő keresztmetszete a) 4096 cm 2 -nél (64 cm x 64 cm) kisebb, a használat ideje alatt három havonta, b) 4096 cm 2 (64 cm x 64 cm) vagy annál nagyobb, évente egy alkalommal kell ellenőrizni és tisztítani. 10 A kéménykürtő felületéről a szabványos tisztítóeszközzel el nem távolítható szurokréteget kiégetéssel kell eltávolítani. Tilos kiégetni az olyan kéménykürtőt, amelynél kiégetés esetén tűzveszély áll fenn, vagy amelynek a rendeltetésszerű használhatóságát a kiégetés károsíthatja, illetve amelynek a keresztmetszete a 729 cm 2 -t (27 cm x 27 cm) meghaladja. Gáz-tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló a) egyedi és gyűjtőkémények átjárhatóságát és a keletkező égéstermék maradéktalan eltávozását évente egy alkalommal ellenőrizni kell, e kéményeket, valamint azok kéménytoldóit, szikrafogóit, bekötőnyílásait - a cserépkályhák bekötőnyílásai kivételével -, kondenzgyűjtőit, koromzsákjait, füstcsatornáit, továbbá a mellékcsatornás gyűjtőkémények mellékcsatornáit, ha szükséges, egyidejűleg tisztítani is kell; b) központi kémények átjárhatóságát és a keletkező égéstermék maradéktalan eltávozását - a kémény keresztmetszetétől függetlenül - évente egy alkalommal ellenőrizni kell, és ha szükséges egyidejűleg tisztítani is kell. A rendelet az értelmező rendelkezései között megemlékezik a tartalékkéményekről is, ezek nem tévesztendők össze a fentiekben már említett használaton kívüli kéményekkel. Tartalékkéménynek minősül tehát az olyan kémény, amelynél a tényleges igénybevétel a más rendszerű hőellátás miatt nem áll fenn, de a hatályos rendelkezések szerint, illetve a fokozott biztonság miatt használható állapotban való tartása szükséges. Mindez tehát azt jelenti, hogy egy teljesen használható állapotban tartott kéményről van szó, amelynek fenntartása kötelező a tárgyi ingatlan tulajdonosa számára vagy azért mert tartalék hőellátás biztosítása szempontjából, vagy a fokozott biztonsági igényel miatt jogszabályi kötelezettség alá esik az adott kémény fenntartása. A rendelet szerint ezen tartalékkémények és tartozékaik rendeltetésszerű használhatóságát az alábbi kivétellel - évente egyszer ellenőrizni kell és a tisztítást, ha szükséges, egyidejűleg el kell végezni. Az időszakos tartózkodás céljára szolgáló üdülőegységek tartalékkéményeit és tartozékait négyévenként kell ellenőrizni, és ha szükséges, a tisztításukat egyidejűleg kell elvégezni. Ha a kémény szerkezete, a használt tüzelőanyag minősége, a tüzelés módja vagy más ok - tűzbiztonsági érdekből - szükségessé teszi, a kéményt és tartozékait a fentiekben előírtaknál gyakoribb időközönként kell ellenőrizni és tisztítani. A gyakoribb időközönkénti ellenőrzés és tisztítás szükségességét a a kéményseprő-ipari szolgáltató állapítja meg, melyet írásban kell az ingatlan tulajdonosa, használója részére megindokolni. Vita esetén az ellenőrzés és a tisztítás szükségességét az építésügyi hatóság határozatban állapítja meg. A szolgáltatónak a műszaki felülvizsgálat, az ellenőrzés és a tisztítás keretében a hivatkozott rendelet mellékletében részletezett munkálatokat kell elvégeznie. A közszolgáltatást ebben a körben külön megrendelés nélkül kell elvégezni. A szolgáltató a kéményseprő-ipari közszolgáltatás végzésének várható időpontjáról fél évvel, míg a munkavégzés tényleges időpontjáról legalább 8 nappal megelőzően köteles a tulajdonost írásban vagy hirdetmény útján, illetőleg a helyben szokásos más módon értesíteni. A szolgáltatónak az ellenőrzési és a tisztítási munkákat rendszeresen azonos évszakban kell elvégeznie. Ha a tulajdonos a helyszínre történő bejutást, vagy a munka akadálytalan elvégzését, ismételt szabályszerű értesítés ellenére akadályozza, a szolgáltató köteles az első fokú tűzvédelmi hatóságot írásban értesíteni. Ha a szolgáltató a közszolgáltatás ellátása során szabálytalanságot észlel, írásban
köteles felhívni a tulajdonos figyelmét annak megszüntetésére. A következő esedékes munkavégzéskor a szolgáltató köteles ellenőrizni, hogy a szabálytalanságokat megszüntették-e. Amennyiben a szükséges intézkedés nem történt meg, a szolgáltató az első fokú építésügyi, illetőleg tűzvédelmi hatóságot köteles írásban értesíteni. Közvetlen élet- vagy tűzveszély esetén a szolgáltató köteles a kémény, illetőleg a tüzelőberendezés használatának azonnali megszüntetésére a tulajdonost írásban felhívni. Egyidejűleg a szolgáltató az első fokú tűzvédelmi, illetőleg építésügyi hatóságnak, továbbá gáz-tüzelőberendezés esetén a területi gázszolgáltatónak bejelentést tesz. A hivatkozott rendelt már említett melléklete az alábbiakat rögzíti az ellenőrzés, tisztítás és műszaki felülvizsgálat címszavak alatt: a) Ellenőrzés: - a biztonságos munkavégzés helyi feltételeinek (kéményseprőjárda, tető-kibúvóablak, létra, hágcsó stb.) meglétének és állapotának szemrevételezéssel történő vizsgálata; - az előző tisztítás, ellenőrzés és műszaki felülvizsgálat során megállapított és a tulajdonos tudomására hozott hibák, szabálytalanságok megszüntetésének szemrevételezéssel, illetőleg a hiba, a szabálytalanság jellegétől függő kéményseprőszerszámmal történő vizsgálata; - az előző tisztítás, ellenőrzés óta eltelt időszak alatt a kémények és tartozékaik rendeltetésszerű és biztonságos használatában bekövetkezett hibák, szabálytalanságok szemrevételezéssel, illetőleg szükség szerint kéményseprőszerszámmal történő megállapítása; - az átjárhatóság vizsgálata a kéményjárat teljes hossza mentén kéményseprőszerszámmal; - gáz-tüzelőberendezés égéstermék elvezetésére szolgáló kéményeknél a keletkezett égéstermék maradéktalan eltávozásának vizsgálata, szükség esetén műszerrel. b) Tisztítás: - a kéményjárat teljes hosszban történő tisztítása a kémény típusának és anyagának megfelelő kéményseprőszerszámmal; - a bekötőnyílás, koromzsák, füstcsatorna, továbbá mellékcsatornás gyűjtőkémény mellékcsatornájának - a kéménytartozék anyagának megfelelő - kéményseprőszerszámmal történő tisztítása, valamint a keletkezett szilárd hulladék (korom, pernye, faltörmelék stb.) eltávolítása és edénybe helyezése; - ha az égésterméket hagyományos kéményseprő tisztítóeszközzel nem lehet eltávolítani, akkor kéményégetés végzése kiégető berendezéssel. c) Műszaki felülvizsgálat: - a kémények és tartozékaik szemrevételezéssel, illetőleg a hagyományos kéményseprőeszközökkel, -szerszámokkal történő vizsgálata annak megállapítására, hogy azok műszaki állapota megfelel-e a létesítésre, használatra vonatkozó építési és tűzvédelmi hatósági előírásoknak; - a 729 cm2-nél (27 cm x 27 cm) nem nagyobb kürtő-keresztmetszetű épített, szerelt, bélelt kémények, valamint kürtőkeresztmetszettől függetlenül a mesterséges égéstermék-elvezetésű kémények füsttömörségének füsttömörség-próbával történő ellenőrzése. Az ismertetett BM rendelet külön alcímben határozza meg a közszolgáltatással érintett ingatlan tulajdonosát terhelő kötelezettsége körét, melyek az alábbiak: A tulajdonos köteles a közszolgáltatás ellátásához szükséges helyi előfeltételeket biztosítani, így különösen a) az érintett helyiségekbe való bejutás lehetőségéről, b) a kéménykiégetés alkalmával a helyszínen, illetve magastetős épület esetén a padlástérben legalább 10 liter vízről, c) a koromzsák tisztításakor megfelelő gyűjtőedényről gondoskodni. A szolgáltató által feltárt szabálytalanságot a tulajdonosnak meg kell szüntetnie. Meglévő kémény felújítását, illetőleg valamely kéménynek használaton kívüli kéménnyé történő átalakítását - a munka megkezdését megelőző 15 nappal - a tulajdonos írásban köteles a szolgáltatónak bejelenteni. A legutolsó mondatnál érdemes hosszabban elidőznünk, ugyanis szerte az országban társasházaknál és lakásszövetkezeteknél is problémát jelenthet a régi épületeknél, hogy elég jelentős számú tartalékkéményt tart nyilván a szolgáltató, melyek évenkénti ellenőrzése, felülvizsgálata kötelező, ennek ellenértéke pedig adott esetben komoly összegre is rúghat. Jól látható a szigorú jogi szabályozásból, hogy más megoldás nem kínálkozik a tartalékkémények számának csökkentésére, mint azok használaton kívüli kéményekké történő minősítése. Az erre vonatkozó döntésről és az használaton kívülivé tételről az átalakítás megkezdését legalább 15 nappal megelőzően kell írásban értesíteni a szolgáltatót, aki adott esetben meg is tilthatja (indokolt határozatban) az átalakítás elvégzését, de sokkal valószínűbb, hogy csak a következő ellenőrzés alkalmával fogják megvizsgálni, hogy a használaton kívüli kémény kialakítása megfelelően történt-e. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) az alábbi érdemi szabályokat tartalmazza a tartalékfűtés vonatkozásában: Tartalékfűtés 94. (1) A tartalékfűtés lehetőségéről gondoskodni kell a) minden lakás legalább egy lakószobájában, b) minden olyan helyiségben, ahol folyamatos tartózkodás szükséges (pl. készenléti, ügyeleti helyiségekben). (2) A tartalékfűtés lehetőségéről szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezés céljára alkalmas, gravitációs üzemű kémény vagy egyidejűleg és folyamatosan igénybe vehető többlet villamos energia biztosításával kell gondoskodni. Az utóbbi időben néhány esetben azon az alapon volt kiváltható a tartalékkémény, hogy az egyidejűleg és folyamatosan igénybe vehető többlet villamos energia biztosíthatóvá vált. Ha erre az adott társasházban, lakásszövetkezetben mód nyílik, olyan az elektromos hálózat állapota, hogy a tartalékkémény által potenciálisan biztosított mindegyik lakás egy lakóhelyisége a rendszer túlterhelése és működési zavarai nélkül biztonságosan fűthető, akkor a tartalékkémény megszüntethető, használaton kívüli kéménnyé alakítható. A fentiek vonatkozásában a közüzemi villamos energiaszolgáltató adhat hivatalos tájékoztatást arról, hogy az adott lakások vonatkozásában a hálózat, a biztosítékok, valamint a szolgáltató és mérőeszközök megfelelő minőségűek-e ahhoz, hogy az adott lakások egy lakószobája állandó jelleggel fűthető legyen villamos energiával. Az adott épület, lakás tulajdonosának a kéményseprő-ipari szolgáltató felé nyilatkoznia kell arról, hogy a tartalékfűtést ilyen módon kívánja megvalósítani az OTÉK hivatkozott 94. (2) bekezdés második fordulata alapján, és esetleg a villamos hálózatának műszaki paramétereit kell megadnia melyek igazolják, hogy az elektromos hálózata a lakásonkénti egy helyiség biztonságos és egyidejű fűtésére alkalmas. Természetesen ez esetben szükséges az adott kémény bekötőnyílásainak és tisztítónyílásainak befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören, illetőleg egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) való lezárása ennek a kéménytisztítás helyén jól látható módon való megjelölése. KÖNYVELŐ ADÓSZAKÉRTŐ IRODA Lakásszövetkezetek, Társasházak könyvelését vállalja teljes körű elektronikus ADÓ és TB ügyintézéssel Elmaradást kedvezménnyel dolgozunk fel. Kis Divatház Kkt. 1181 Budapest, Üllői út 421. Tel.: 06-30-456-6958, kisdivat@t-online.hu 11
Időszerű a tetők és kémények felújítása 1. Tetőfelújítások. A jelenlegi gazdasági helyzetben felerősödött az igény meglévő értékeink védelmére. Jobban odafigyelünk épületeink állagmegóvására, és felújítással próbáljuk szebbé, tartósabbá és nem utolsósorban energiatakarékosabbá tenni azokat. Jelentős gondot okoz a lapostetős épületek üzemeltetőinek az időszakos 5-10 évenkénti vízszigetelési karbantartás, mely jelentős költségekkel jár, és nem oldja meg végérvényesen a beázással kapcsolatos problémákat. A szokásos un lágyfedésű új vagy javítási technológiák helyett e tanulmányban egy enyhe lejtésű tetőszerkezet mint korszerűsítési lehetőség építését mutatjuk be. A L-Roof tetőfelújítási rendszer megfelelő megoldás lapostetős ipari és lakossági épületek beázási problémáinak gyors, egyszerű, költségtakarékos megoldására, oly módon, hogy a meglévő szigetelés és vízelvezető réteget a helyén hagyjuk, és föléje új, a csapadékvíztől védő, azt elvezető szerkezetet építünk. 1.1. Könnyed és tartós megoldás. A rendszer horganyzott acél tartószerkezete és bevonatos tetőfedő lemezei hosszú élettartamot, biológiai fertőzésekkel szembeni ellenállást és egyszerű karbantartási lehetőséget biztosítanak. A rendszer kis súlyának köszönhetően általában nem szükséges az eredeti szerkezet megerősítése. A felső emeleti lakók zavarása nélkül kivitelezhető bármilyen időjárási viszony mellett. A gazdag színválasztéknak és egyszerű formavilágnak köszönhetően könnyedén illeszkedik a környezetbe. Meglévő belső esővízhálózat további használatára, illetve új, külső vízelvezetés megoldására is van lehetőség. A tetőhéjazat cserepeslemez vagy trapézlemez, igényes kialakítás esetén korcolt lemezfedés javasolt. 1.2. A műszaki megoldás előnyei. A L-Roof tetőfelújítási rendszerrel fedett tetőfelületek rendezett, színes megjelenésükkel esztétikailag kedvezőbbek az eredeti lapostetős látványnál. Ez a hatás magas lakóházak közé ékelődő alacsonyabb épületek tetőfelújításánál jelentős. A belső vízelvezetésű lapostetők átalakítása külső vízelvezetésűvé beázásbiztonság szempontjából előnyös. A fémlemezfedésű tető karbantartási igénye, éves fenntartási költségei kisebbek, mint a lapostetős szigetelésű tetőké. A fémlemezfedésű tetők várható élettartama nagyobb, mint a lapostetős szigetelésű tetőké. A szellőzéssel, szabályosan kialakított fedés épületfizikailag, kedvezően leárnyékolja a régi lapostetőt. Így kéthéjú hidegtető jön létre, ahol az eredeti tetőszerkezet hőterhelése jelentősen csökken. A felső, lakóteret határoló vasbeton födémszerkezet átlaghőmérséklete stabilizálódik, ezért a lakók komfortérzete javul. Alkalmazható jelentős számú gépészeti vezeték, liftgépház esetén is. 1.3. A szerkezeti rendszer adaptálhatósága. A rendszer minden alrendszere a már bevált, sok helyütt alkalmazott rendszereiből építkezik, ez nagy megbízhatóságú és gazdaságos megoldásokat tesz lehetővé. A rendszer legfelső, vízzáró rétegét a tetőhéjazat képezi. Ezt támasztják alá a szelemenek, amelyek távolsága burkolattól függően változik. A szelemenek alátámasztó oszlopokra ülnek fel, melyek oszlopsorokat képeznek, távolságuk az épület teherhordó rendszeréhez igazodik. Az oszlopok terhét teherelosztó U profilok közvetítik a meglévő tetőfödémre. A teherhordó szerkezet horganyzott, C és Z profilokból áll. A horganyrétegnek köszönhető a nagyfokú korrózióállóság. A kapcsolatok önfúró csavarokkal a helyszínen kerülnek kialakításra. A tető összes eleme a kívánt méretben érkezik a helyszínre, így minimális helyszíni vágást igényel. 2. Kémények felújítása. 2.1. Ahhoz, hogy ingatlanunk hosszú évtizedeken át komfortos, biztonságos legyen, egyes részeit az elhasználódás függvényében bizonyos időnként fel kell újítani. Bár az építésügyi előírások értelmében a kémények élettartamának nagyságrendileg közelítenie kell az ingatlanéhoz, a gyakorlatban ez sajnos nem így van. Ennek az az oka, hogy a fővárosi épületek égéstermék-elvezetőinek nagy részét fa vagy olajtüzelésre tervezték, s csak utólagosan tették alkalmassá a gázhasználatra. Ezek a megoldások azonban nem minden esetben 100 százalékosan biztonságosak. Ráadásul a kémények élettartamát több tényező például az időjárás, a hozzá csatlakozó tüzelőberendezés állapota is befolyásolja, így az égéstermék felújítási, javítási ciklusának megállapításához nem lehet általános szabályt felállítani. A helyzetet az is nehezíti, hogy míg a nyílászárók, burkolatok vagy az épület egyes szerkezeti elemeinek elhasználódása szemmel is jól látható, a kémények állapotáról nemigen tudnak a laikusok meggyőződni, sőt, a legnagyobb veszélyt a kémény szabad szemmel nem is látható részei jelentik. Éppen ezért elengedhetetlen a kémények rendszeres felülvizsgálata, amelyet Budapesten a Főkétüsz Kft. kötelező közszolgáltatás keretében végez. Mivel a kéményfelújítás költséges feladat egy közepes méretű társasház egyetlen kéményének bélelése ma már több mint 100 ezer forintba kerül, és ehhez még egyéb költségek /tetőjárda, tetőkibúvó kialakítása/ is hozzájárulnak -, érdemes a lakóközösségeknek kerületi vagy fővárosi forrásokat is igénybe venni a korszerűsítéshez, hiszen így az összköltségnek akár 60 százaléka is megspórolható. A kémények felújítását évek óta segíti az állam is. Az Önkormányzati Minisztérium tavaly év végén újra kiírta az egycsatornás gyűjtőkémények más néven termofor kémények korszerűsítési pályázatát, amelynek beadási határideje 2010. május 31-e. 2.2. A tetők felújítását megelőzően mindenképpen felülvizsgálandók az épület füstelvezető, sőt szellőző kéményeinek állapota is, hiszen ezen épületszerkezetek összehangolt felújítása / korszerűsítése/ technológiailag mindenképpen indokolt. Mit kell tudni a kémények felújítása előkészítéséhez? A Budapesti Műszaki Egyetemen, az I. Épületgépészeti Tanszéken már egy évtizede folyt a kutatás, mit lehet tenni Budapest 1 millió /országosan 4,5 millió/ téglából falazott kéményével. Hiszen a budapesti belvárostól sugárirányba terjeszkedően egyre intenzívebb gázfelhasználásra sugalló hatalom, de igény is megvalósulva láttatta, hogy a kéményigényes gáztüzelő-berendezések nyomán a kémények lepusztultak, átnedvesedtek, lekondenzálódtak, a korábbi szilárd tüzelések korom-/szurok/ maradványai a kondenzvízzel oldódva átdiffundáltak a falazaton, lakások váltak lakhatásra alkalmatlanná. Külön fogalom honosodott meg: a kéménykorrózió, amellyel a szak- és tankönyvek a hetvenes évek végén már külön fejezetben foglalkoztak. És ekkor még mindig az ősrégi 1/1963. BM /a tűzvédelemről szóló jogszabály/, valamint az éppen aktuális OÉSZ képezte alapját a füstgázelvezetés tervezésének, kivitelezésének, de átvételének is. 12
Legnehezebb helyzetben a főváros és néhány nagyváros /Miskolc, Debrecen stb./ volt mintegy kísérleti tengerimalacként, mivel a gáz energiahordozó felé az áttérés itt valósult meg leggyorsabban és legkorábban, és okozott jelentős kártételt. 1979-ben megszületett az első hazai kéményszabvány, az MSZ-04-82/1, 2, 3, 4-79 Lakó- és közösségi épületek kéményei összefoglaló címmel. Hosszan tartó elégedettséget mégsem váltott ki a szabvány léte, egyre zajosabb volt az érdekeltek köre, így az építész-, gépésztervezők, kivitelezők, a gázszolgáltatók és a kéményseprők követelték a továbblépést, a szabványsorozat korszerűsítését. Ezt erősítette az ún. egycsatornás gyűjtőkéményekkel kapcsolatos problémák gyarapodása, a kéményseprők és a gázszolgáltatók intenzív támadása a labilis üzemvitelű, igazából a szilárd tüzelés füstgázelvezetésére kitalált kémény ellen. A szabványsort 1985-ben átdolgozták, korszerűsítették. Hatályba lépett az MSZ-04-82/1, 2, 4-85 szabványsorozat, amely a fogalom meghatározásokkal és általános előírásokkal, az egyedi kéményekkel és a központi kéményekkel foglalkozott. Ezzel egyidejűleg, 1985. június 1-től megtiltották az egycsatornás gyűjtőkémények tervezését, illetve 1986. június 1-től a kivitelezését is. Majd 1986-ban kiadták az MSZ-04-82/3-79M /1986/ szabványt, mintegy a szabványsorozat megkésett utolsó elemeként, amely az egycsatornás gyűjtőkéményekkel foglalkozott. Új épületek vonatkozásában ez a szabvány rögzítette a létesítés tilalmát. De rögzítette azt is, hogy a meglévő kéményeknél a tüzelőberendezés megváltoztatása, a kémény karbantartása, felújítása, helyreállítása, átalakítása esetében e szabvány előírásaitól indokolt esetben előzetes írásbeli megállapodással el szabad térni, ha az eltérés más előírásba nem ütközik, az élet, az egészség és a vagyon védelmét nem veszélyezteti, a népgazdaság és a kezelők, illetve a lakosok érdekeit nem sérti. Ezt a szabványt néhány évvel ezelőtt hatályon kívül helyezték. A 2000-es évek elejétől mind intenzívebb lett az Európai Szabványügyi Bizottság munkája az égéstermék-elvezető berendezések vonatkozásában. Magyarországon 2001-ben látott napvilágot az első nemzeti szabványként is bevezetett a CEN/ TC 166 Kémények műszaki bizottság által kidolgozott MSZ EN 1443 Égéstermék-elvezető berendezések. Általános követelmények című szabvány, miután megalakult az MSZT Kémények munkabizottsága. Ez a hazai szabályozásban, a kéménytechnikai rendszerek vonatkozásában hatalmas lépés volt, mivel ez az európai szabvány általános követelményeket, alapvető teljesítményi feltételeket és adott esetekben határértékeket határoz meg az égéstermék-elvezető berendezésekre /beleértve az összekötő elemeket és idomdarabokat is/, amelyek egy tüzelőberendezés égéstermékeit vezetik ki a külső légtérbe. Ennek a szabványnak az a célja, hogy azoknak az építőelemeknek a termékszabványait foglalja egy egységbe, amelyeket égéstermék-elvezető berendezések, égéstermék-vezetékek, illetve béléscsövek, aknák, valamint speciális termékek /idomdarabok, készletek és kéményfejek/ előállítására használnak fel. Továbbá előírja a megjelöléshez, valamint a megfelelőség megítéléséhez szükséges minimális követelményeket. Mára már az égéstermék-elvezető berendezésekkel kapcsolatos EN-ek száma a negyvenet is meghaladja. Sajnálatos módon e szabványoknak csupán hányada olvasható magyar nyelven. Ez a tény jelentősen korlátozza a korrekt alkalmazhatóságot, számtalan vita forrása és igazából bizonytalanná teszi mind a tervezők, mind a véleményezők /ellenőrök, felelős műszaki vezetők, a gázberendezések biztonságtechnikai megfelelőségéért felelősök, de a kéményseprők/, mint a kivitelezők munkáját. Több szakember részéről vetődött fel panaszos reklamációkén az utóbbi időben, hogyan lehet egyidejűleg hatályos a részint elavult, korszerűtlen elemeket tartalmazó MSZ-04-82/1, 2, 4-85, valamint az előzőt több helyen felülíró MSZ EN? 2009. év második felében adódott mód és lehetőség az MSZT részéről az MSZ-04-82 szabvány részleges korrekciójára. Mindazon részleteket, fejezeteket, szakaszokat sikerült kiejteni ebből a szabványból, amelyek egyéb hatályos MSZ EN-ekben már korszerűen szabályozottá váltak. Így az MSZ-04-82/1, 2, 4-85 szabvány sorozatból törölték az: /1.2.3.;/2.2.; 5.,6., 7.2., 7.3., 7.4.;/4.2., 4.2., 4.3., 5., 6., 7. szakaszokat, illetve fejezeteket, érintve többek között a hő- és áramlástechnikai méretezés, telepítés stb. kérdésköröket. Ez a módosítás 2010. január 1-től érvényes. Közhírré tétele az MSZT hivatalos lapjában /Szabványügyi Közlöny 2010. év 1. szám/ történt meg. Megjegyzésként felhívjuk a figyelmet arra, hogy az MSZT tájékoztatása szerint ez évben várható az égéstermék-elvezető berendezések tervezésével, kivitelezésével, átvételével kapcsolatos MSZ EN 15287/1,2 szabványok magyar nyelvű megjelentetése. KITÜNTETÉS Rákos László LÉTÉSZ elnökségi tag A Magyar Köztársaság Elnöke 2010. március 15.-e alkalmából kiemelkedő lakásszövetkezeti és érdekképviseleti munkásságuk elismeréseképpen Szabó Józsefnek, az Összefogás Lakásszövetkezet nyugdíjas ügyvezető igazgatójának, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt, Bakos Gyulának, a Kőbánya-Újhegyi Lakásszövetkezet elnökének, a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt kitüntetés adományozta. A kitüntetéseket ünnepélyes keretek között az Önkormányzati Minisztériumban, a tárca államtitkára adta át a kitüntetetteknek. A kitüntetéshez ez úton is szívből gratulálunk. LOSZ 1146 Budapest, Hermina út 57. II./201-208, tel: 331-1313, fax: 331-1396, email: losz@losz.hu, honlap: www.losz.hu Otthonunk a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének és az Otthonunk Lakásszövetkezeti és Társasházi A lapít ványnak lapja Főszerkesztő: Csernovszki Csaba, Felelős kiadó: Farkas Tamás Nyomda: Innovaprint, Felelős vezető: Komornik Ferenc 13
Tájékoztató a kéményseprői közszolgáltatás során a tartalékkémények tekintetében észlelt hiányosságokról, illetve ezzel kapcsolatos állásfoglalásról 2009-ben több budapesti és vidéki lakásszövetkezetnél, társasháznál kéményseprő-ipari ellenőrzés során felmerült a tartalékkémények vizsgálatával, a kémények üzemeltetésével kapcsolatos kérdés. A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X.30.) BM rendelet 2. f) pontja rögzíti a tartalékkémény fogalmát és a használható állapotban való tartásuk szükségességét. A rendeletből fakadóan a kéményseprő-ipari közszolgáltatásokat a helyi önkormányzatok rendeletek útján részletesen szabályozzák és ezen szabályozások a tartalékkémények vizsgálatát, illetve annak díjazását is előírják. A tartalékkémények azonban rendeltetésszerűen nem üzemelnek, ezért a BM és a helyi önkormányzati rendeletekből fakadó vizsgálatok, azok alapján felszámított szolgáltatási költségek a lakásszövetkezeteknél és a társasházaknál nem tervezett többletkiadásokat eredményeznek. Ennek a problémának a felvetése kapcsán készült a LOSZ-nál egy állásfoglalás, illetőleg a LÉTÉSZ Elnöksége megkereséssel élt a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnál, illetve a Fővárosi Önkormányzatnál. A megkeresésekre érkezett válaszokat az alábbiakban a LÉTÉSZ Elnökségével egyetértésben közzé tesszük (A megkeresésekben a tartalékkémények üzembentartásának szükségessége, átalakítása, használaton kívül helyezése, díjfizetési kötelezettség kérdései szerepeltek). a) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium iránymutatása: A tartalékfűtés lehetőségéről nem csak a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezés céljára alkalmas, gravitációs üzemű kémény, hanem az egyidejűleg és folyamatosan igénybe vehető többlet villamos energia biztosításával is lehet gondoskodni. Számolni kell viszont, hogy ezzel a megoldással a jelzett szituációban, 468 lakás egy időben jelentkező többletenergia igényét kell kielégíteni. Mérlegelni szükséges azonban azt is, hogy egy esetleges havária helyzet során áramkimaradással is kell számolni, így jobb megoldásnak tűnik a szilárd tüzelést lehetővé tevő kazán, vagy kályha üzemeltetésének biztosítása. Különösen akkor, ha a tartalékkémény lehetősége adott. Ezzel a kérdéssel foglalkozott több neves külföldi szakember is előadásában a 2010. február 10-én megrendezett Innovatív Kéménytechnika Energiahatékony Fűtés Nemzetközi Szakmai Találkozón. A szakemberek a vezetékes ellátás sérülékenységére és a biztonsági (tartalék) kémény szükségességére hívták fel a figyelmet. b) a Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Környezetgazdálkodási és Energetikai Ügyosztály iránymutatása:. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló OTÉK 253/1997. (XII.20.) Kormány rendelet 94. (1) a tartalékfűtés vonatkozásában az alábbiak szerint rendelkezik: A tartalékfűtés lehetőségéről gondoskodni kell a) minden lakás legalább egy lakószobájában, b) minden olyan helyiségben, ahol folyamatos tartózkodás szükséges (pl. készenléti, ügyeleti helyiségekben). (2) A tartalékfűtés lehetőségéről szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezés céljára alkalmas, gravitációs üzemű kémény vagy egyidejűleg és folyamatosan igénybe vehető többlet villamos energia biztosításával kell gondoskodni. A 27/1996. (X.30.) BM rendelet 2. f) pontja szerint a tartalék kéményeket a fokozott biztonság miatt használható állapotban kell tartani. Ezek a jogszabályi előírások minden épületre vonatkoznak, beleértve a távfűtéses épületeket is. Ez utóbbi épületek tartalék fűtési megoldásaként sok esetben gyűjtő rendszerű kéményeket alkalmaztak az építés költségeinek alacsonyan tartása érdekében. Az így épült társasházak elektromos rendszerét nem kellett túlméretezett módon kialakítani és az elektromos szolgáltató felé sem jelentkezett plusz követelményként az adott területen jelentkező többlet villamos energia igény. A tartalék kémények használaton kívülivé alakítása a jogszabályi feltételek teljesülése mellett lehetséges megoldás. Az ilyen átalakításokhoz szükséges kéményseprő-ipari szakvélemények elkészítésénél azonban a szolgáltatónak figyelembe kell vennie, hogy az épületet hogyan tervezték, hogyan kapott használatbavételi engedélyt és ezekhez képest a tulajdonosok milyen eltérést kívánnak megvalósítani. Az 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 31 (2) d) és f) pontja szerint (2) Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen d) a tűzbiztonság, f) a használati biztonság, követelményeit. Amennyiben a fenti előírások teljesülése igazolt, nevezetesen az épület elektromos hálózatáról szakértői vélemény mondja ki, hogy biztonságosan megfelel a fűtéshez szükséges többlet villamos energia fogadására, továbbá az áramszolgáltató egyértelműen kijelenti, hogy tudja biztosítani a szükséges többlet villamos energiát, úgy a kémény szabályos átalakítása után a megfelelő szakvéleményeket a szolgáltató kiadja. Figyelemfelhívást azokban az esetekben adott ki a FŐKÉTŰSZ területileg illetékes kirendeltsége, amely épületeknél a használaton kívülivé alakításról kéményseprő-ipari szakvéleményt nem találtak a Társaság nyilvántartásában. Természetesen abban az esetben, ha valamely épületről rendelkezésre áll korábban kiadott közszolgáltatói szakvélemény annak a Társaság részére történő bemutatása elégséges. A figyelemfelhívás szövegezésében a FŐKÉTŰSZ a vonatkozó jogszabályok betartását (OTÉK) írta elő. Az eredeti állapot viszszaállítását, mint egy lehetséges és a legolcsóbb megoldásként javasolták. A kéményseprő-ipari közszolgáltatónak nincs lehetősége és módja a jelenlegi előírások alól felmentést adni. A tartalékkémények tárgyában az Otthonunk e számában egy külön helyen közöljük a LOSZ tartalékkémények kérdéseit körbejáró tájékoztatóját is. Nem közvetlenül a tartalékkémények kérdésköréhez kapcsolódik, de célszerűnek látjuk közzétenni a közelmúltban megtartott Országos Kéménykonferencián elfogadott ajánlásokat. Természetesen ezek megvalósítása jövőbeni intézkedéseket követel meg, melyekre jelen körülmények között közelebbi időpontot megjelölni nem lehet. Az alábbiakban közöljük a konferencia ajánlásait: 1. Javasoljuk egy Koordinációs Bizottság létrehozását, az érintett Szakmai Szövetségek, Szolgáltatók és Minisztériumok részvételével, amely kidolgozza a gázkészülék levegőellátás égéstermék elvezetés rendszer egységes magyarországi szabályozását, figyelembe véve az európai tapasztalatokat és szabványokat, harmonizálva a hazai előírásokat, szem előtt tartva elsősorban a fogyasztók érdekeit, gyors (2-3 munkanap) eljárásrend bevezetésével, visszaszorítva az illegális készülékcserék gyakorlatát! 14
2. Az elhanyagolt gázkészülék égéstermék elvezető rendszerek (melyek az egyik fő baleseti forrást jelentik) kiszűrésére, valamint a pontosabb nyilvántartás elérésére javasoljuk egy az egész rendszerre vonatkozó Karbantartási napló bevezetését, amellyel a fogyasztó igazolhatja a közüzemi szolgáltató felé az időszakos karbantartások szakszerű megtörténtét! A karbantartási naplóba csak arra jogosult vállalkozások képviselői tehetnek bejegyzést! 3. A Kéményseprő Szakmát ért kritikák, és a szakmai véleményeltérések kezelésére jogszabályban rögzítve kell megteremteni a Kéményseprő szakmai döntésével és eljárásával szemben, a Szolgáltatótól független fellebbezés lehetőségét! 4. A Kéményseprő Közszolgáltatók és a Gázszolgáltatók szakmai irányelvei, technológiai utasításai és eljárásrendjei Magyarországon egységesek legyenek, az európai és a magyar előírásokkal összhangban! 5. A kéménybe kötött, nyitott égésterű gázkészülékek légellátásának és égéstermék elvezetésének korrekt méretezéséhez szükségesnek tartjuk egy a készülékgyártók adatai és az üzembe helyezők mérései alapján készítendő adatbázis összeállítását! Az összegyűjtött és rendszerezett adatbázis hozzáférhetőségét a KÉOSZ (Kéményjobbítók Országos Szövetsége) biztosítsa! 6. Készüljön a szakterület piaci szereplőinek felelősségi körét, jogait, ezek összefüggéseit, kölcsönhatásait rögzítő ún. felelősségi mátrix (összefüggésrendszer), amely rögzíti a jogszabályalkotó, a szolgáltatók, a tervezők, a kivitelezők, a gyártók, az üzembe helyezők stb. feladatait és felelősségét! 7. Készüljön országos program kormányzati támogatással, közérthető formában, a lakosság tájékoztatására, műszaki kultúrájának javítására, a veszélyforrások és a biztonságos energiamegtakarítás bemutatására! A program elsődleges célja a tragikus balesetek számának erőteljes csökkentése, de középtávon (3-5 év) el kell érnie a lakosság műszaki, életvédelmi, környezetvédelmi tudatosságának, igényességnek átalakítását is! 8. Az égéstermék elvezető rendszerek telepítése legyen építési engedély köteles. Ehhez módosítani kell a 37/2007. (XII.15.) ÖTM rendelet I. melléklet III/13. pontját! 9. Az azonos rendeltetésű Bxy jelzésű gázkészülék 111/2003. (VII.29.) Korm. rendelet 2. mell. 21. (1) bek. szerinti cseréjének feltétele legyen a légellátási és égéstermék elvezetési jellemzők dokumentálása, a hő- és áramlástechnikai méretezése, melyet jogosultsággal rendelkező tervező végezhet! 10. Jól definiáltan szét kell választani a közszolgáltatói és a szabadpiaci szolgáltatási tevékenységeket! A fogyasztónak legyen választási lehetősége, azaz a nagyobb tudással, jobb felszereltséggel rendelkező vállalkozások juthassanak nagyobb piaci részesedéshez! A megfelelő minősítéssel rendelkező vállalkozások jegyzőkönyveit, igazolásait fogadják el a közszolgáltatók! 11. Készüljön támogatási, pályázati rendszer a jelentős energiamegtakarítást eredményező, illetve a biztonságot növelő gázkészülékek és égéstermék-elvezetők cseréjére, korszerűsítésére!...10 emelet végfalai...10 cm-es hőszigetelés...10 fő k-vonal alpinista...10 munkanap 15