ÖSSZEFOGLALÓ ELEMZÉS HIÁNYSZAKMÁK TEKINTETÉBEN OSZTRÁK-MAGYAR HATÁRMENTI VISZONYLATBAN 2012
Készült: Szombathely, 2012. április 27. A02-1 Gazdasági és munkaadói együttműködések aktivizálása a Pannonia régió térségében a hiányszakmák feltérképezése segítségével alprojekt keretében a Vas Megyei Ipari Szövetkezetek és Vállalkozások Szövetsége megbízásából Készítette: Németné Kiss Márta egyéni vállalkozó 2
TARTALOM oldalszám 1. Téma felvezetés 4. 2. Gazdasági, munkaerő-piaci kitekintés 5. 2.1. Nyugat-Dunántúl területi és demográfiai jellemzői 5. 2.2. Kelet-Ausztria területi és demográfiai jellemzői 6. 2.3. Gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok alakulása a Nyugat-Dunántúlon 6. 2.4. A gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok jellemzői Kelet-Ausztriában 14. 3. Hiányszakmák 17. 3.1. A hiányszakmák és álláshelyek Ausztriában 17. 3.2. Történeti visszatekintés Nyugat-dunántúli szemszögből 18. 3.3. Hiányszakmák alakulása a Nyugat-Dunántúlon napjainkban 20. 3.4. Tartósan betöltetlen álláshelyek (tartósan hiányzó foglalkoztatottak) a munkáltatók körében végzett felmérés alapján 2009-2011. években 24. 3.4.1. Az információk forrása 24. 3.4.2. Az adatgyűjtés fontosabb jellemzői 24. 4. Háttér információk a témához 39. 4.1. A hiányszakmák kialakulásának okai 39. 4.2. Magyarok Ausztriában történő munkavállalása 42. 5. Megelőzés és probléma kezelés 46. 5.1. A fiatalok munkaerő-piaci belépésének elősegítése 46. 5.2. Jó példák 46. 5.2.1. Felmérések 46. 5.2.2. Pályaorientáció 47. 5.2.3. Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) 48. 5.2.4. Foglalkoztatási Információs Pontok 49. 5.2.5. Ösztöndíj rendszerek 49. 5.2.6. Szombathely Visszavár program 49. 6. Javaslatok 50. 3
1. Téma felvezetés Ausztria és Magyarország határos térségeiben az eltérő történelmi fejlődés, és az ebből fakadó gazdasági, társadalmi eltérések ellenére a munkaerőpiac területén sok hasonlóság is megjelent az előző évtized közepére. Bár az érintett térség még Európai léptékben sem tekinthető túl nagynak, a határ menti területek összehasonlítása mégis nagyon nehéz, ugyanis az egyes országokban érintett területek (megyék, illetve tartományok és járások) között is jelentős gazdasági és munkaerő-piaci eltérések mutatkoznak. Mindezek ellenére az elmúlt évtized végére a munkaerőpiacon jellemzően hasonló területeken alakultak ki munkaerő kínálati problémák. A gazdaságszerkezeti hasonlóságok megegyező keresleti viszonyokat, ezáltal hasonló hiányszakma struktúrát hoztak létre. Az évtized végén kibontakozott pénzügyi és gazdasági válság rövid idő alatt óriási munkaerő-piaci válságot is hozott magával, amely a térséget átlagon felüli mértékben érintette 2009-ben. Szerencsés módon az ezt követő két évben pozitív visszarendeződési folyamatok indultak el a térség gazdaságában, ami a munkaerőpiacra is jótékony hatással volt. A gazdasági válság mellett további jelentős momentum volt e térség munkaerőpiacát érintően, a szabad munkaerő áramlás teljessé válása 2011. májusától. Bár jelentős könnyítéseket hajtott végre már az elmúlt években is Ausztria a munkavállalás engedélyezése terén, a teljes nyitást mégis jelentős várakozás, aggódás és médiavisszhang vezette be és kísérte. Elemzésünk e három év időszakának hiányszakma struktúráját mutatja be, kitekintve az előzményekre és a munkaerő-piaci folyamatokra. Kiemel továbbá néhány kapcsolódó problémát és kezdeményezést, amelyek a munkaerő-piaci folyamatokat befolyásolhatják. 4
2. Gazdasági, munkaerő-piaci kitekintés 2.1. Nyugat-Dunántúl területi és demográfiai jellemzői A tanulmány Magyarország vonatkozásában Nyugat-Dunántúlra terjed ki, amely Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyét foglalja magába. A régió sajátossága, hogy a régiók közül egyedüliként négy országgal határos: északról Szlovákia, nyugatról Ausztria, dél-nyugatról pedig Szlovénia és Horvátország a szomszéd. A három megyét magába foglaló Nyugat-Dunántúl területe 11 328 km2, amely az ország területének harmadik legkisebb földrajzi egysége, Magyarország 12,2%-át teszi ki. A régió 25 kistérségének 655 települése közül 33 város, ebből 5 megyei jogú. Településhálózatát a Kisalföld kivételével a törpe- és aprófalvak magas száma jellemzi. A régió népessége 2011-ben 994 698 fő volt, 3 489 fővel (0,35%-kal) kevesebb, mint 2009-ben. A csökkenés mértéke a fiatalabb korosztályban megközelítette a 3%-ot, a 15-64 évesek körében 0,5% volt, ugyanakkor az idősek körében 2,3%-os növekedés következett be. A régió népessége annak ellenére csökkent, hogy a megfigyelt időszak alatt Győr-Moson-Sopron megyének pozitív volt a vándorlási egyenlege. Vas és Zala megyéből továbbra is többen vándoroltak el, mint oda. A lakosság korösszetételének alakulása 1000000 163 358 165 985 167 047 800000 fő 600000 400000 695 061 692 386 691 588 Forrás: KSH 200000 0 139 768 138 019 136 061 2009. 2010. 2011. 0-14 éves 15-64 éves 65 év feletti 5
2.2. Kelet-Ausztria területi és demográfiai jellemzői A tanulmány által érintett kelet-ausztriai térség területe 9,8 ezer km2, amely Ausztria teljes területének 12%-át teszi ki. Ezen belül Burgenland teljes egészében, Stájerország 12%-a, míg Alsó-Ausztria 20%-a van érintve a vizsgálat által. A lakosság számának alakulása Megnevezés 2009. fő 0-14 éves 2010. 15-64 éves 65 éves és idősebb Inde,% 2009/ 2008 2010/2 009 Burgenland 280 303 281 174 13,1 66,8 19,8 100,7 100,3 Alsó-Ausztria érintett területei 544 169 546 126 15 66,5 18,5 100,7 100,4 Stájerország érintett területei 157 575 157 088 14,7 67,5 17,8 99,8 99,7 Összesen 982 047 984 388 14,5 66,7 18,7 100,5 100,2 Forrás: AMS fő megoszlás, % A terület népessége közelíti az 1 milliót, amelynek közel 30%-a Burgenlandban, mintegy 56%-a Alsó-Ausztriában és 16%-a Stájerországban él. Míg Nyugat- Dunántúlon évről évre csökkent a lakosság száma, addig Kelet-Ausztria egész területén kedvezőbb folyamatok érvényesültek: két év alatt összességében 0,8%-kal 7600 fővel emelkedett a területen élők száma. Ezen belül Stájerországban némi fogyás, míg a többi térségben bővülés valósult meg. A népesség kétharmad részét a 15-64 évesek teszik ki, ez az arány a Nyugat- Dunántúlon valamelyest magasabb. A fiatal korosztály nem éri el a 15%-ot, az idősebb népesség hányada azonban mintegy 4%-ponttal meghaladja a fiatalokét. 2.3. Gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok alakulása a Nyugat- Dunántúlon A rendszerváltást kövezően a tőkeerős külföldi befektetőknek köszönhetően erőteljes beruházási tevékenység indult meg a régióban, amely gyökeresen átalakította a gazdaság szerkezetét. A legtöbb tőkét az iparba, ezen belül a gépiparba fektették. A beruházások eloszlása azonban nem történt egyenletesen, elsősorban az erősebb ipari háttérrel rendelkező északi és középső területeket részesítették előnyben a 6
befektetők. (A rendszerváltás előtt a régióban - Győr kivételével - kevésbé volt jellemző az ipari termelés magas részaránya a gazdaságon belül.) A megyék közti némi eltéréssel az ipar azóta is megőrizte a domináns szerepét Nyugat-Dunántúlon: a bruttó hozzáadott érték jelentős részét az országos átlagot messze meghaladva az ipar adja, amelynek részesedése 2009-ben megközelítette a 40%-ot. Ebből: feldolgozóipar A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerint [folyó áron], 2009 A bruttó hozzáadott érték Gazdasági ág millió Ft megmeg- meg- megmillió Ft millió Ft oszlás, % oszlás, % millió Ft oszlás, oszlás, % % Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Mezőgazd., erdőgazd. 37 741 3,6% 26 957 5,9% 25 383 4,9% 90 081 4,5% Ipar 440 392 42,5% 166 495 36,2% 177 756 34,6% 784 643 39,1% 406 932 39,3% 154 928 33,7% 157 964 30,7% 719 824 35,8% Építőipar 49 077 4,7% 24 647 5,4% 25 234 4,9% 98 958 4,9% Szolgál-tatások 507 854 49,1% 241 774 52,6% 286 007 55,6% 1 035 635 51,5% Összesen 1 035 064 100% 459 873 100% 514 380 100% 2 009 317 100% Forrás: KSH A régió gazdaságában meghatározó szerepet betöltő feldolgozóipart, ezen belül különösen a gépipart erős eportorientáltság jellemzi, ami elsősorban a jelentős külföldi tőkeállománynak köszönhető. A régió gépiparának kiugróan magas eportaránya következtében az értékesítés volumenének alakulásában a külső piaci változások a meghatározók, a belföldi folyamatok az ágazat globális helyzetére kevésbé vannak hatással. 7
Értékesítés ágazat szerint Belföld Eport Belföld Eport Belföld Eport Összesen, Összesen, % millió Ft % millió Ft % Feldolgozóipar 2 198 777 15,8 84,2 2 540 173 13,8 86,2 2 991 723 12,4 87,6 Ebből: Ágazat Összesen, millió Ft 2009. 2010. 2011. élelmiszer gyártása 166 673 72,7 27,3 166 299 71,0 29,0 170 672 68,2 31,8 tetília, bőrterm., lábbeli gyártása 50 997 7,4 92,6 47 609 6,3 93,7 61 440 5,2 94,8 fa, papírterm. gyárt., nyomdai tev. 68 458 32,2 67,8 67 194 27,4 72,6 70 264 26,5 73,5 vegyipar 218 370 43,9 56,1 233 019 42,2 57,8 240 762 43,5 56,5 fémalapanyag, fémfeld. term. gyártása 67 417 31,0 69,0 74 821 29,1 70,9 83 023 26,9 73,1 gépipar 1 551 354 4,7 95,3 1 877 168 4,3 95,7 2 287 706 4,1 95,9 *49 főnél nagyobb székhely szerinti vállalkozások adatai (Forrás: KSH) A gazdaságban meghatározó szerepet betöltő feldolgozóipar a külpiaci nyitottságából adódóan rendkívül érzékenyen reagált a világgazdaságban zajló negatív folyamatokra. Különösen érvényes ez a gépiparra, ahol az értékesítés több, mint 90%-a a külföldi vevők irányába történik. A gazdasági recesszió jelei már 2008 utolsó hónapjaiban egyértelműen megmutatkoztak a régió iparában, amelyek a megrendelések elmaradása miatti számottevő termelés csökkenésben nyilvánultak meg. (A megrendelések volumenének a csökkenését legelőször a gépipari cégek érzékelték. A gazdaság szerkezetében a gépipar magas részesedési aránya a korábbi előnyből hátránnyá fordult.) A dekonjunktúra 2009. évben teljesedett ki: ebben az évben az ipari termelés nagysága egyik hónapban sem érte el az egy évvel korábbit, éves szinten pedig 25%-os csökkenés történt. 8
2009. jan márc máj júl szept nov 2010.jan márc máj júl szept nov 2011.jan márc máj júl szept nov 450 000 000 400 000 000 350 000 000 300 000 000 250 000 000 200 000 000 150 000 000 100 000 000 50 000 000 0 Az ipari termelési érték és az inde alakulása 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 termelési érték inde Forrás: KSH 2010-ben a gazdaság egyes területein már mutatkoztak a recesszióból történő kilábalás jelei, elsősorban az eport élénkülésének köszönhetően. Az ipari termelés az év során hullámzóan alakult, de értéke minden hónapban meghaladta a 2009. évi azonos időszakit, amely az előző évi alacsony bázisnak is köszönhető. 2011-ben tovább bővült az ipari termelés, üteme azonban némileg elmaradt a 2010. évitől, ennek ellenére a válság előtti volument már sikerült elérni. Az ipar domináns szerepe nem csak a bruttó hozzáadott érték tekintetében mutatkozik meg a Nyugat-Dunántúlon, hanem a foglalkoztatásban is. A feldolgozóiparnak illetve a gépiparnak a foglalkoztatásban betöltött súlyát az alábbi tábla illetve ábra mutatja be. 9
fő Az alkalmazásban állók száma gazdasági áganként Megnvezés 2009.év 2010.év 2011.év fő arány fő arány fő arány Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 9335 4,1% 8889 3,8% 8533 3,7% Ipar összesen 86908 37,9% 86604 37,1% 89540 38,4% Építőipar 9672 4,2% 9414 4,0% 9630 4,1% Kereskedelem, gépjárműjavítás 20462 8,9% 21227 9,1% 20253 8,7% Szállítás, raktározás 11306 4,9% 11976 5,1% 12793 5,5% Szálláshely-szolgáltatás, vendégl. 7627 3,3% 8133 3,5% 8284 3,5% Információ, kommunikáció 1458 0,6% 1459 0,6% 1845 0,8% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1739 0,8% 1725 0,7% 1806 0,8% Ingatlanügyletek 3157 1,4% 3183 1,4% 2785 1,2% Szakmai, tudományos, műszaki tev. 3934 1,7% 3594 1,5% 4101 1,8% Adminisztratív és szolgáltatást tám. 7781 3,4% 10047 4,3% 7804 3,3% Közigazgatás, védelem; köt. társ. 16681 7,3% 16112 6,9% 15944 6,8% Oktatás 22052 9,6% 22804 9,8% 22600 9,7% Humán-egészségügyi, szoc. ellátás 21234 9,3% 22195 9,5% 21666 9,3% Művészet, szórakozt., szabad idő 3567 1,6% 3320 1,4% 3317 1,4% Egyéb szolgáltatás 2632 1,1% 2651 1,1% 2465 1,1% Nemzetgazdaság összesen 229544 100,0% 233332 100,0% 233365 100,0% Forrás: KSH A Nyugat-Dunántúlon az alkalmazásban állók közel 40%-a dolgozik az iparban, országosan ez az arány 20-25% körül alakult az elmúlt években. A feldolgozóiparon belül legnagyobb foglalkoztató a gépipar (35-40%), amely magas eportorientáltsága miatt érzékenyen reagál a világgazdaságban zajló folyamtokra. Országosan ez az arány 30-33% között alakult a vizsgált időszakban. A feldolgozóiparban alkalmazásban állók megoszlása 90000 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 30 229 31 293 34 931 2009.év 2010.év 2011.év Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendez Gépipar Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gy Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék Vegyi anyag, termék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása Tetília, ruházat, bőr és bőrtermék gyárt Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Forrás: KSH 10
A nyugat-dunántúli munkaerő-piacot a válságot megelőző időszakban kedvező folyamatok jellemezték. A foglalkoztatottak száma növekedett, a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb volt az országban. Az év utolsó hónapjaiban megjelenő gazdasági válság a régiót kiemelten érintette a gazdaság struktúrája, illetve annak erős külpiaci orientáltsága következtében. 2008. utolsó negyedévének munkaerő-piaci folyamatai élesen eltértek a korábbi évek, vagy 2008 első három negyedévének tendenciáitól. A mindenkor megfigyelhető szezonális ingadozásokon kívül az ősszel kibontakozó gazdasági válság az ország egyik legjobban eport orientált térségét érzékenyen érintette: 2008 decemberében közel 10 ezer fővel kevesebben dolgoztak a nyugat-dunántúli székhelyű szervezetek alkalmazásában. Három hónap alatt a legnagyobb létszámvesztést az ipar, ezen belül is a feldolgozóipar könyvelhette el, ahol 4500 fővel dolgoztak kevesebben, mint szeptemberben. Az alágazatai közül abszolút számban mérve a legnagyobb mértékben a gépiparban csökkent a foglalkoztatottak száma. 2009-ben a foglalkoztatottak számának csökkenésével párhuzamosan emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. Havonta átlagosan 44 680 munkanélküli szerepelt a kirendeltségek regisztrációs rendszerében, amely 52,9%-kal haladta meg a 2008. évit. A munkaerő-piaci mutatók 2009. évi kedvezőtlen alakulása után 2010-ben pozitív irányú elmozdulás volt tapasztalható. A regisztrált álláskeresők havi átlagos létszáma 42 764 fő volt, közel 2000 fővel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ami 4,3%-os csökkenést jelentett. 11
jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec fő A regisztrált álláskeresők számának az alakulása 55000 2009. 2010. 50000 2011. 45000 40000 35000 30000 Forrás. VMKH MK Közép-Magyarország (6,6%) után a Nyugat-Dunántúlon (9,3%) volt a legalacsonyabb a havi átlagos munkanélküliségi ráta. A kedvező helyzetű régión belül azonban jelentős különbségek vannak az egyes megyék között. A nyilvántartott álláskeresők aránya megyénként (munkanélküliségi ráta) Győr-Moson-Sopron Vas 6,8 9,6 2010. 2009. 2008. Zala 12,9 0 2 4 6 % 8 10 12 14 Forrás: VMKH MK A munkanélküliség szintjének 2009. évi jelentős emelkedése ellenére Győr-Moson- Sopron megye maradt a legkedvezőbb helyzetű területe a régiónak. A régiós átlag körül alakult Vas megye relatív mutatója, míg Zala megye hordozza a legtöbb munkaerő-piaci feszültséget magában. 12
2011-ben folytatódtak a régió munkaerőpiacán az előző évben elkezdődött kedvező tendenciák. A Nyugat-Dunántúlon 2011. évben a regisztrált álláskeresők havi átlagos létszáma 36 631 fő volt, mintegy 6000 fővel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ami 14,3%-os csökkenést jelentett. A régiós szintű csökkenés más-más mértékben jelentkezett az egyes megyékben. Győr-Moson-Sopron megyében 13,3%-os, Vas megyében 22,4%-os, Zala megyében 9,9%-os volt a csökkenés. Döntően az eportra termelő ágazatok gazdasági élénkülése, a közfoglalkoztatási programok elindulása, valamint a szezonális munkák indukálta fokozottabb munkaerő kereslet következtében az év első felében hónapról hónapra dinamikusan javultak a régió munkaerő-piaci mutatói. Májusban már 35 ezer alá csökkent a regisztráltak száma, összességében január és június között 30%-ot meghaladóan csökkent. Az év második felében a korábbiakhoz képest lelassult a csökkenés folyamata. Július és december között 30 000-35 000 között alakult a régióban a nyilvántartott álláskeresők száma. Közép-Magyarország (6,8%) után a Nyugat-Dunántúlon (8%) volt a legalacsonyabb a havi átlagos munkanélküliségi ráta. A kedvező helyzetű régión belül azonban jelentős különbségek vannak az egyes megyék között. Győr-Moson-Sopron megye az 5,7%-os rátával a legkedvezőbb helyzetű területe a régiónak. A régiós átlag körül alakult Vas megye relatív mutatója (7,7%), míg Zala megye hordozza a legtöbb munkaerő-piaci feszültséget magában, ahol a gazdaságilag aktív népességnek a 11,7%-a álláskereső. A munkaerő iránti kereslet alakulása A gazdasági válság alakulása erősen megmutatkozott a munkaerő-iránti kereslet alakulásában is. 2009-ben mintegy 40 ezer üres állást kínáltak a munkáltatók, 22,2%-kal (11 538-cal) kevesebbet, mint egy évvel korábban. Azóta évről-évre növekszik a munkaerő iránti kereslet, de volumenében nem érte el a válság előtti szintet, annak ellenére, hogy a munkaerő-piaci folyamatokat alakító különböző foglalkoztatáspolitikai intézkedések (pl. közfoglalkoztatás térhódítása) a munkaerő iránti kereslet növekedésének az irányába hatottak. 2011 első felében a régió munkaerőpiacán élénkebb volt a munkaerő iránti kereslet, mint a második félévben. Január június között közel 40%-kal több üres állást regisztráltak a kirendeltségek, mint a júniusi időszakot követően. A munkaerő-piaci folyamatok alakulása tekintetében némi bizakodásra adhat okot, hogy az év egészét 13
tekintve 57661 munkaerőigényt jeleztek a munkáltatók a kirendeltségeken, 11,1%-kal többet, mint az előző esztendőben. A bővülést a támogatással kínált állások számának az emelkedése eredményezte. Az elsődleges munkaerőpiac kereslete némileg elmaradt az előző évitől. A bejelentett üres álláshelyek számának az alakulása 60000 50000 db 40000 30000 20000 10000 0 40 658 41 413 30 277 10 097 10 521 17 003 2009. 2010. 2011. Támogatott Nem támogatott Forrás: VMKH MK A 2011-ben elkezdődött helyreállítási periódus jellemzője, hogy az új munkahelyek létrehozásánál a munkáltatók már figyelembe veszik, hogy egy esetleges újabb dekonjunktúra esetén olcsón leépíthető legyen. Ennek köszönhetően a korábbiaknál erőteljesebben van jelen a régió munkaerő-piacán a kölcsönzött munkaerő, amely a munkáltatóhoz már kevésbé kötődő foglalkoztatási csoportot jelent. A kölcsönzött munkaerő dominánsabb megjelenése némileg elfedi a kielégítetlen munkaerő-keresletet. 2.4. A gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok jellemzői Kelet- Ausztriában A térség gazdasági fejlődésének az üteme a gazdasági válságot megelőzően meghaladta az uniós átlagot és a munkaerő-piaci mutatói is kedvezően alakultak. A foglalkoztatottak száma 2008-ban meghaladta a 392,5 ezret, amely a 15-64 éves népességre vetítve 72,1%-os foglalkoztatottsági rátát eredményezett. 14
A határ menti régió foglalkoztatási struktúrájában a szolgáltatási szektor a meghatározó, annak ellenére messze meghaladva a magyar oldalét, hogy Nyugat- Dunántúlon az utóbbi években nőtt a szektor jelentősége. A Kelet-Ausztriában a munkavállalóknak már kevesebb, mint háromtizedét foglalkoztatják a termelő ágazatokban, amely lényegesen alacsonyabb a magyar oldalhoz képest. A foglalkoztatottak számának alakulása 2009. 2010. Inde,% Megnevezés összesen, fő összesen, fő ebből: szolgáltatások fő arány,% 2009/ 2008 2010/2 009 Burgenland 110 020 110 968 76 788 71,6 99,5 100,9 Alsó-Ausztria érintett területei 217 057 217 260 159 419 75,7 98,8 100,1 Stájerország érintett területei 61 239 61 750 38 002 63,9 98,6 100,8 Összesen 388 316 389 978 274 209 72,7 98,9 100,4 Forrás: AMS 2008. második felében fokozatosan jelentkező gazdasági lassulás 2009-ben már éreztette negatív hatását Ausztria munkaerő-piacán. A kedvezőtlen hatásokat azonban a munkahelyek megtartására irányuló válságintézkedések eredményeként sikerült tompítani és csak kisebb visszaesést okozott a foglalkoztatottak számában. Az intézkedések hatékonyságát az is jól jelzi, hogy 2010-ben már pozitív irányba változtak a foglalkoztatottságot jelző mutatók. Az osztrák munkaügyi hivatalok nyilvántartása szerint a válsággal még kevésbé érintett 2008. évben 24 250 fő volt a munkanélküliek száma. A válság hatása 2009. évi adatokból már egyértelműen kiolvasható volt. A munkanélküliek számának a növekedési üteme az érintett területeken elérte a 20%-ot, a fejlettebb területeken (Alsó-Ausztria) megközelítette a 25%-ot. Burgenlandban ez az arány 15%-os, Stájerországban 19%-os volt. Az éves átlagos munkanélküliségi ráta is ennek megfelelően emelkedett (1%-pontot meghaladóan) és elérte a 7%-ot. A magyar területeken ennél lényegesen nagyobb mértékben emelkedett a munkanélküliség szintje. 2010-ben már a munka-erőpiaci mutatók javulása volt tapasztalható: Kelet-Ausztria területein összességében már fogyott a munkanélküliek száma (3,2%-kal), s így a munkanélküliségi ráta is javult, bár a válság előtti szintre még nem csökkent le. 15
A munkanélküliek számának alakulása Megnevezés 2009. fő fő Nő 2010. 15-24 éves 50 éves és idősebb arány, % tartós (1 éve) Inde,% 2009/ 2008 2010/2 009 Burgenland 8 297 7 810 42,2 14,9 26,2 3,4 115,0 94,1 Alsó-Ausztria érintett területei 16 328 16 402 42,2 15,0 24,6 7,5 124,4 100,5 Stájerország érintett területei 4 672 4 160 39,6 17,1 20,0 2,3 119,3 89,0 Összesen 29 297 28 372 41,8 15,2 24,4 5,6 120,8 96,8 Forrás: AMS Kelet-Ausztriában a Nyugat-dunántúli térséghez hasonlóan a munkanélküliek között nagyobb arányban fordultak elő a férfiak, a nők aránya 40% körül alakult. Férfiak meghatározóbb hányadához a gazdasági válság is hozzájárult mindkét oldalon, ugyanis a kedvezőtlen hatások erőteljesebben érintették azokat az ágazatokat, ahol férfiak dolgoztak nagyobb arányban. Az álláskeresők 15,2%-a kerül ki a fiatal korosztályból, az átlagosnál nagyobb arány Stájerország területein fordult elő. Nyugat-Dunántúlon valamelyest alacsonyabb a 15-24 éves korosztálynak az álláskeresők közötti hányada. Közel minden negyedik munkanélküli már legalább 50 éves Kelet-Ausztriában, míg a stájer területeken az idősebb korosztály munkanélkülisége a teljes munkanélküliség 20%-át tette ki, addig a többi területen ennél nagyobb a gyakoriságuk. A magyar oldalon az álláskeresőknek 26-27%-a kerül ki ebből a korcsoportból. Jelentős az eltérés az osztrák területek között a tartós munkanélküliek (1 évnél hosszabb ideje munkanélküliek) arányában. Kelet-Ausztriában a munkanélküliek 5,6%-ának már legalább 1 éve nem volt munkahelye, ennél kedvezőtlenebb képet mutat az Alsó-Ausztriára vonatkozó mutató, ugyanakkor Burgenlandban és a stájer területeken kedvezőbb a helyzet. Nyugat-Dunántúlon az álláskeresés időtartamának az elhúzódása sokkal jellemzőbb. 2010-ben az álláskeresők 24,4%-ának már legalább egy éve nem volt munkahelye. 16
3. Hiányszakmák 3.1. A hiányszakmák és álláshelyek Ausztriában A bejelentett álláshelyek számának az alakulását szezonalitás jellemzi az érintett Osztrák területeken: a téli hónapokban csökken az üres álláshelyek száma, tavasztól pedig ismét fokozódik a munkaerő iránti kereslet. A magyar régióhoz hasonlóan - a válság miatt - 2009-ben drasztikusan csökkent a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma. 2008-ban még havonta átlagosan 3286 üres állást kínáltak a munkáltatók, egy évvel később az előző évinek csak 70%-át. A válság legnagyobb vesztese a kelet-ausztriai régióban Alsó-Ausztria, míg a gazdaságilag kevésbé fejlett területeken minimális emelkedés is előfordult. A bejelentett üres állásokszámának alakulása 2009. 2010. Inde,% Megnevezés darab 2009/ 2008 2010/ 2009 Burgenland 655 676 100,9 103,2 Alsó-Ausztria érintett területei 1 308 1 397 59,9 106,8 Stájerország érintett területei 369 507 81,5 137,4 Összesen 2 332 2 580 71,0 110,6 Forrás: AMS A munkaerő-iránti kereslet a fém és elektronikai szakmák iránt csökkent drasztikusan, de átmenetileg az építőipar területére is kevesebb munkaerőt kerestek a munkáltatók. A kereskedelemben a vizsgált időszak alatt nem történt jelentős változás. A válság tovagyűrűző hatásaként 2010-ben mérséklődött némileg a terület munkaerő iránti kereslete. A vendéglátást, idegenforgalmat szintén visszavetette a válság. Kevesebb munkaerőre volt szüksége, mint a válságot megelőzően. 17
Ausztriában hiányszakmának számít minden olyan szakma az AMS módszertana alapján, amelyek esetén egy egy bejelentett betöltetlen állásra 1,5 személynél többet nem regisztráltak álláskeresőként. A vizsgált időszakban Ausztriában 10-12 körül alakult a fent említett módszertannal meghatározott hiányszakmák köre. A hazai helyzethez hasonlóan a fémipari és az elektronikai szakmák hiányoznak leginkább Ausztria munkaerőpiacáról. Az építőipar munkaerő-igényének a kielégítése is gyakran okoz problémát. A vendéglátásban elsősorban a szakácsokat keresnek. 2009. 2010. 2011. vonatvezető fodrász gépgyártástechnológiai technikus útépítő tetőfedő fűtésszerelő és gázszerelő fűtésszerelő és gázszerelő útépítő fodrász betegápóló esztergályos erősáramú mérnök tetőfedő hegesztő, lángvágó gépészmérnök épületasztalos bádogos esztergályos bádogos fűtésszerelő és gázszerelő hegesztő, lángvágó aranyozó gépész erősáramra spec. elekronikai technikus erősáramú mérnök szakács ács fémforgácsoló Forrás: AMS 3.2. Történeti visszatekintés Nyugat-dunántúli szemszögből A hiányszakmák kialakulása komple problémakör Nyugat-dunántúlon. A probléma gyökerei részben visszanyúlnak a 90-es évtized elejére, amikor a gazdasági átalakulással közel egy időben elkezdődött privatizációval lendületet vett a külföldi működő tőke beáramlása elsősorban az ipar területére. Az iparon belül a gépipar volt a legkiemelkedőbb fejlesztési terület, ahol a 90-es években gyors fejlődésnek és látványos strukturális átrendeződésnek lehettünk tanúi. Az új tulajdonosok jelentős fejlesztéseket eszközöltek, amely részben a megvásárolt vagyon korszerűsítésében, részben zöldmezős beruházásokban nyilvánult meg. 18
A megvalósult beruházások tömeges munkaerőigénye számottevően eltért a korábbiaktól. A külföldi vállalkozások működésükhöz elsősorban betanított munkásokat igényeltek, mert az idetelepített technológia ezt igényelte. A munkaerő alapképzettsége közömbös volt, ugyanis a munkakör eredményes ellátásához szükséges ismereteket betanították. A gazdaság különböző területeiről elbocsátott szakképzetlen munkaerő mellett jelentős túlkínálat volt szakmunkásokból is, akik egyéb munka híján vállalták a betanított munka elvégzését is. A külföldi működő tőke munkahelyteremtő képessége különösen a 90-es évek elején, amikor nagy szükség volt a foglalkoztatási lehetőségek bővülésére pozitívumként volt értékelhető, ugyanakkor a szakképzett munkaerőnek ilyen formában történő foglalkoztatása elpazarolta a korábban felhalmozott szakismeret egy részét. Mivel a kezdeti, többnyire minimálbéres kereseti lehetőségek a külföldi vállalkozásoknál idővel számottevően javultak, elérte, később meghaladta az átlagot és a munkakörülmények is megfelelőek voltak, a szakmunkások egy része napjainkban is betanított munkát végez, így hiányoznak a szakmunkások palettájáról. A több éves pályaelhagyás miatt időközben kiestek a gyakorlatból, a szakmai ismereteik közben elavultak, új szakmai ismeretekkel már nem rendelkeznek, így a jövőben sem várható, hogy szakképzettségüknek megfelelő munkát kívánnak végezni. A rendszerváltást követően - elsősorban az ipari termelés csökkenése miatt bekövetkezett -munkaerő iránti kereslet visszaesése mérsékelte, esetenként teljesen megszüntette bizonyos ipari szakmákban a beiskolázási keretszámokat. (A hagyományos gépgyártás visszaszorulása miatt pl. lakatos, hegesztő képzések nem vagy alig indultak.) Helyette a szolgáltatási szektor kiszolgálása került előtérbe, ugyanis a gazdasági átalakulással együtt járó modernizációs folyamat meghatározó sajátossága volt a szolgáltató szektor bővülése, ami a foglalkoztatásban betöltött szerepének a növekedését eredményezte. A pozíciójának megfelelően a munkaerőszükséglete növekedett, fokozódott a tanulók szolgáltatási szakmákra történő beiskolázása a szükséglet kielégítése érdekében. A piacgazdaságra való áttérés tehát megváltoztatta a gazdálkodó szervezetek struktúráját. A cégek megszűnésével, átalakulásával változtak a foglalkoztatás jellemzői, a munkaerővel szemben támasztott igények. 19
3.3. Hiányszakmák alakulása a Nyugat-Dunántúlon napjainkban A munkáltatók által megjelenő munkaerőigény, annak összetétele erősen függ a gazdasági folyamatok alakulásától. Növekedés esetén fokozódik a szakmunkások iránti kereslet, de csak a piacképes, korszerű ismeretekkel, gyakorlattal rendelkező szakmunkásokra van elsősorban igény. A gyakorlat fontosságának hangsúlyozása mellett ugyanakkor a munkáltatók közül egyre kevesebben kívánnak közreműködni a szakmunkástanulók gyakorlati oktatásában, pedig a képzés ideje alatt lehetőség nyílna, hogy saját igényükre formálják a munkaerőt. Az álláskeresők jelentős száma mellett gyakran előfordul, hogy a termelő szféra részéről megjelenő munkaerőigény nem, vagy csak nehezen elégíthető ki, tehát a túltelített szakmákkal együtt vannak jelen a hiányszakmák a munkaerőpiacon. A strukturális probléma egyik oka, hogy a korábbi években az oktatási szerkezet megváltoztatásakor az iskolák között több esetben hiányzott a koordináció, így ez is hozzájárult, hogy bizonyos divatszakmák túlkínálata mellett a termelő szféra munkaerőigényeihez nem volt megfelelő számú és képzettségű munkaerő. Ugyanakkor a szakképző iskolák kibocsátásának a szerkezete sem mindig megfelelő, nem képeznek a gazdaság által igényelt szakembereket, illetve ha képeznek, még akkor sem biztos, hogy a gazdaság számára megfelelő minőségű. Az elmúlt években már történtek lépések a gazdaság igényeihez igazodó képzési szerkezet kialakítására, ennek ellenére maradtak még hiányosságok, és az oktatásból kilépők nem mindenben felelnek meg a munkaerő-piaci elvárásoknak. További problémát jelent, hogy a szakképzettséggel rendelkező fiatalok körében mind gyakrabban tapasztalható, hogy nem a végzettségének megfelelő munkakörben helyezkednek el. Ez részben a nem megfelelő pályaválasztásra, illetve nagyobb részben a szaktudás leértékelésére vezethető vissza. A körülmények arra ösztönzik a fiatalokat, hogy a magasabb fizetést biztosító más munkakörökben dolgozzanak, vagy betanított munkát végezzenek. Így fordulhat elő olyan hiányszakmák jelenléte a munkaerőpiacon, amelyekben a középiskolák évről évre nem kis számban bocsátanak ki végzős tanulókat. 20