KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI MIKROCENZUS 6. A munkát keresők, munkanélküliek adatai

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 6. A munkát keresők, munkanélküliek adatai BUDAPEST, 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 002 2 (nyomdai) ISBN 963 235 003 0 (internet) ISBN 963 235 851 2 (Össz.) Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási főosztálya Foglalkozásstatisztikai osztályán Főosztályvezető: Czibulka Zoltán Osztályvezető: Dr. Lakatos Miklós Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. A kiadvány megrendelhető: a KSH Statisztikai szolgáltatások osztályán 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 5 7. Telefon: 345-6570, fax: 345-6699 E-mail: marketing.ksh@office.ksh.hu A kiadvány megvásárolható: a KSH Statisztikai Szakkönyvesboltjában (1024 Budapest II., Keleti Károly u. 10. telefon: 212-4348), valamint a régiós igazgatóságok terjesztőinél Internet: www.ksh.hu www.nepszamlalas.hu www.mikrocenzus.hu

TARTALOM Bevezető... 9 Az adatok összefoglaló értékelése... 11 Táblázatok 1 Összefoglaló adatok 1.1 A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint, 1930 2005... 21 1.2 A népesség gazdasági aktivitás, korcsoport és nemek szerint, 1990 2005... 23 1.3 A nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség a munkakeresés ténye, korcsoport és nemek szerint 1.3.1 1996... 24 1.3.2 2001... 25 1.3.3 2005... 26 1.4 A nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség gazdasági aktivitás, a munkakeresés ténye és főbb demográfiai jellemzők szerint 1.4.1 1996... 27 1.4.2 2001... 30 1.4.3 2005... 33 1.5 A munkát kereső nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség gazdasági aktivitás, a munkakeresés időtartama és főbb demográfiai jellemzők szerint 1.5.1 1996... 36 1.5.2 2001... 38 1.5.3 2005... 40 1.6 A nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség munkakeresés és a legmagasabb befejezett iskolai végzettség jellege és szintje szerint 1.6.1 2001, összesen... 42 1.6.2 2001, férfi... 43 1.6.3 2001, nő... 44 1.6.4 2001, 15 29 éves... 45 1.6.5 2001, 30 39 éves... 46 1.6.6 2001, 40 49 éves... 47 1.6.7 2001, 50 59 éves... 48 1.6.8 2001, 60 X éves... 49 1.6.9 2005, összesen... 50 1.6.10 2005, férfi... 51 1.6.11 2005, nő... 52 1.6.12 2005, 15 29 éves... 53 1.6.13 2005, 30 39 éves... 54 1.6.14 2005, 40 49 éves... 55 1.6.15 2005, 50 59 éves... 56 1.6.16 2005, 60 X éves... 57 3

4 1.7 A nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség munkakeresés és az utolsó foglalkozás jellemzői szerint 1.7.1 2001, összesen... 58 1.7.2 2001, férfi... 59 1.7.3 2001, nő... 60 1.7.4 2001, 15 29 éves... 61 1.7.5 2001, 30 39 éves... 62 1.7.6 2001, 40 49 éves... 63 1.7.7 2001, 50 59 éves... 64 1.7.8 2001, 60 X éves... 65 1.7.9 2005, összesen... 66 1.7.10 2005, férfi... 67 1.7.11 2005, nő... 68 1.7.12 2005, 15 29 éves... 69 1.7.13 2005, 30 39 éves... 70 1.7.14 2005, 40 49 éves... 71 1.7.15 2005, 50 59 éves... 72 1.7.16 2005, 60 X éves... 73 1.8 A munkát kereső nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség a munkakeresés időtartama, valamint a legmagasabb befejezett iskolai végzettség jellege és szintje szerint 1.8.1 2001, munkát kereső... 74 1.8.2 2001, munkanélküli... 75 1.8.3 2001, munkakereső... 76 1.8.4 2005, munkát kereső... 77 1.8.5 2005, munkanélküli... 78 1.8.6 2005, munkakereső... 79 1.9 A háztartások háztartás-összetétel és gazdasági aktivitási összetétel szerint, 1990 2005... 80 1.10 A háztartások háztartás-összetétel és a háztartásban élő munkanélküliek száma szerint, 1990 2005... 81 2 Részletes adatok 2.1 A népesség gazdasági aktivitás, korcsoport és nemek szerint... 84 2.2 A nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség a munkakeresés ténye, családi állás és korcsoport szerint 2.2.1... 86 2.2.2 Férfi... 87 2.2.3 Nő... 88 2.3 A nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb nők az élve született gyermekek száma, a munkakeresés ténye és korcsoport szerint 2.3.1... 89 2.3.2 Hajadon... 90 2.3.3 Házas... 91 2.3.4 Özvegy... 92 2.3.5 Elvált... 93 2.4 A nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség a munkakeresés ténye, iskolai végzettség, korcsoport és nemek szerint... 94

2.5 A nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség a munkakeresés ténye, korcsoport és a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint 2.5.1... 95 2.5.2 Férfi... 96 2.5.3 Nő... 97 2.6 A munkát kereső nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb, legalább középfokú végzettségű népesség az iskolai végzettség jellege, szakiránya és a munkakeresés időtartama szerint 2.6.1 Munkát kereső összesen... 98 2.6.2 Munkanélküli összesen... 100 2.6.3 Egyéb munkát kereső összesen... 102 2.7 A munkát kereső nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség az utolsó foglalkozás főcsoportja, csoportja és korcsoport szerint 2.7.1 Munkát kereső összesen... 104 2.7.2 Munkát kereső férfi... 105 2.7.3 Munkát kereső nő... 106 2.7.4 Munkanélküli összesen... 107 2.7.5 Munkanélküli férfi... 108 2.7.6 Munkanélküli nő... 109 2.7.7 Egyéb munkát kereső összesen... 110 2.7.8 Egyéb munkát kereső férfi... 111 2.7.9 Egyéb munkát kereső nő... 112 2.8 A munkát kereső nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség az utolsó foglalkozás főcsoportja, csoportja és a munkakeresés időtartama szerint 2.8.1 Munkát kereső összesen... 113 2.8.2 Munkát kereső férfi... 114 2.8.3 Munkát kereső nő... 115 2.8.4 Munkanélküli összesen... 116 2.8.5 Munkanélküli férfi... 117 2.8.6 Munkanélküli nő... 118 2.8.7 Egyéb munkát kereső összesen... 119 2.8.8 Egyéb munkát kereső férfi... 120 2.8.9 Egyéb munkát kereső nő... 121 2.9 A munkát kereső nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség jellege, szintje és az utolsó foglalkozás főcsoportja szerint 2.9.1 Munkát kereső összesen... 122 2.9.2 Munkanélküli összesen... 124 2.9.3 Egyéb munkát kereső összesen... 126 2.10 A munkanélküliek az utolsó foglalkozás abbahagyása óta eltelt idő (év), legmagasabb befejezett iskolai végzettség és korcsoport szerint 2.10.1... 128 2.10.2 Férfi... 130 2.10.3 Nő... 132 2.11 A nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség a munkakeresés ténye, gazdasági aktivitás és mezőgazdasági munkavégzés szerint 2.11.1... 134 2.11.2 Férfi... 135 2.11.3 Nő... 136 5

2.12 A nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb munkát kereső népesség az utolsó foglalkozás jellemzői és mezőgazdasági munkavégzés szerint 2.12.1 Munkát kereső összesen... 137 2.12.2 Munkát kereső férfi... 138 2.12.3 Munkát kereső nő... 139 2.12.4 Munkanélküli összesen... 140 2.12.5 Munkanélküli férfi... 141 2.12.6 Munkanélküli nő... 142 2.12.7 Egyéb munkát kereső összesen... 143 2.12.8 Egyéb munkát kereső férfi... 144 2.12.9 Egyéb munkát kereső nő... 145 2.13 A 15 éves és idősebb népesség korcsoport, gazdasági aktivitás, nemek és alkalmi munkavégzés szerint... 146 2.14 A nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség gazdasági aktivitás, a munkakeresés ténye, nemek és alkalmi munkavégzés szerint... 147 2.15 A nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb munkát kereső népesség az utolsó foglalkozás jellemzői és alkalmi munkavégzés szerint... 148 2.16 A háztartások gazdasági aktivitási összetétel és főbb lakásadatok szerint... 149 2.17 A háztartások és a családok száma a lakás szobaszáma és a háztartásban élők gazdasági aktivitási összetétele szerint 2.17.1 Háztartás... 150 2.17.2 Háztartásban élő... 151 2.18 A háztartások és a családok száma a lakás komfortossága és a háztartásban élők gazdasági aktivitási összetétele szerint 2.18.1 Háztartás... 152 2.18.2 Háztartásban élő... 153 2.19 A családok a családfő gazdasági aktivitása és a gyermekek száma szerint... 154 2.20 A családok a családfő gazdasági aktivitása és a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint... 155 2.21 A házaspáros típusú családok a családfő és a feleség, nő élettárs gazdasági aktivitása, valamint legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szerint... 156 2.22 Az egy szülő gyermekkel típusú családok a családfő gazdasági aktivitása, korcsoportja és legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szerint... 157 2.23 A háztartások mezőgazdasági munkavégzés, a háztartástagok száma, korösszetétel és részletes gazdasági aktivitási összetétel szerint 2.23.1 Háztartás... 158 2.23.2 Háztartásban élő... 159 2.23.3 Háztartás, Budapest... 160 2.23.4 Háztartásban élő, Budapest... 161 2.23.5 Háztartás, megyei jogú városok... 162 2.23.6 Háztartásban élő, megyei jogú városok... 163 2.23.7 Háztartás, többi város... 164 2.23.8 Háztartásban élő, többi város... 165 2.23.9 Háztartás, községek... 166 2.23.10 Háztartásban élő, községek... 167 6

2.24 A háztartások mezőgazdasági munkavégzés, a háztartásfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége és gazdasági aktivitása szerint 2.24.1... 168 2.24.2 Férfi háztartásfő... 169 2.24.3 Nő háztartásfő... 170 2.24.4 Budapest és megyei jogú városok... 171 2.24.5 Többi város... 172 2.24.6 Községek... 173 2.25 A népesség lakóövezeti jelleg, gazdasági aktivitás és nemek szerint 2.25.1... 174 2.25.2 Budapest... 175 2.25.3 Megyei jogú városok... 176 2.25.4 Többi város... 177 2.26 A nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség gazdasági aktivitás és lakóövezeti jelleg szerint 2.26.1... 178 2.26.2 Férfi... 179 2.26.3 Nő... 180 2.27 A munkanélküliek a munkakeresés időtartama, korcsoport, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és lakóövezeti jelleg szerint 2.27.1... 181 2.27.2 Budapest... 182 2.27.3 Megyei jogú városok... 183 2.27.4 Többi város... 184 2.28 A munkanélküliek az utolsó foglalkozás jellemzői és lakóövezeti jelleg szerint 2.28.1... 185 2.28.2 Budapest... 186 2.28.3 Megyei jogú városok... 187 2.28.4 Többi város... 188 2.29 A családok lakóövezeti jelleg, a családfő és a feleség, nő élettárs, illetve az apa, anya gazdasági aktivitása szerint 2.29.1... 189 2.29.2 Budapest... 190 2.29.3 Megyei jogú városok... 191 2.29.4 Többi város... 192 3 Területi adatok 3.1 A népesség gazdasági aktivitás szerint, 1990 2005... 194 3.2 A nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség munkakeresés szerint 3.2.1 1996, összesen... 196 3.2.2 1996, férfi... 197 3.2.3 1996, nő... 198 3.2.4 2001, összesen... 199 3.2.5 2001, férfi... 200 3.2.6 2001, nő... 201 3.2.7 2005, összesen... 202 3.2.8 2005, férfi... 203 3.2.9 2005, nő... 204 7

3.3 A munkát kereső 15 éves és idősebb népesség a munkakeresés időtartama szerint 3.3.1 1996, munkát kereső összesen... 205 3.3.2 1996, munkanélküli... 206 3.3.3 1996, munkát kereső... 207 3.3.4 2001, munkát kereső összesen... 208 3.3.5 2001, munkanélküli... 209 3.3.6 2001, munkát kereső... 210 3.3.7 2005, munkát kereső összesen... 211 3.3.8 2005, munkanélküli... 212 3.3.9 2005, munkát kereső... 213 3.4 A munkát kereső 15 éves és idősebb népesség korcsoport szerint 3.4.1 2001, munkát kereső összesen... 214 3.4.2 2001, munkanélküli... 215 3.4.3 2001, munkát kereső... 216 3.4.4 2005, munkát kereső összesen... 217 3.4.5 2005, munkanélküli... 218 3.4.6 2005, munkát kereső... 219 3.5 A munkát kereső 15 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint 3.5.1 2001, munkát kereső összesen... 220 3.5.2 2001, munkanélküli... 221 3.5.3 2001, munkát kereső... 222 3.5.4 2005, munkát kereső összesen... 223 3.5.5 2005, munkanélküli... 224 3.5.6 2005, munkát kereső... 225 3.6 A munkát kereső 15 éves és idősebb népesség az utolsó összevont foglalkozási főcsoport szerint 3.6.1 2001, munkát kereső összesen... 226 3.6.2 2001, munkanélküli... 227 3.6.3 2001, munkát kereső... 228 3.6.4 2005, munkát kereső összesen... 229 3.6.5 2005, munkanélküli... 230 3.6.6 2005, munkát kereső... 231 3.7 A háztartások gazdasági aktivitási összetétele... 232 3.8 A háztartások háztartás-összetétel szerint 3.8.1 Háztartások munkanélküli személlyel... 233 3.8.2 Háztartások munkanélküli személy nélkül... 234 3.9 A háztartások a munkanélküliek száma szerint... 235 3.10 A háztartások a lakás szobaszáma és fűtési módja szerint 3.10.1 Háztartások munkanélküli személlyel... 236 3.10.2 Háztartások munkanélküli személy nélkül... 237 3.11 A háztartások a lakás felszereltsége szerint 3.11.1 Háztartások munkanélküli személlyel... 238 3.11.2 Háztartások munkanélküli személy nélkül... 239 3.12 A háztartások a lakás komfortossága szerint 3.12.1 Háztartások munkanélküli személlyel... 240 3.12.2 Háztartások munkanélküli személy nélkül... 241 3.13 A házaspáros típusú családok a családfő és a feleség, nő élettárs gazdasági aktivitása szerint... 242 A fogalmak magyarázata... 243 8

BEVEZETŐ A Központi Statisztikai Hivatal a népesség és a lakásállomány 2 százalékára kiterjedő 2005. évi mikrocenzus eredményeit kötetsorozatban teszi közzé. A sorozat első két kötete az országgyűlési egyéni választókerületek, illetve a népesség és a lakások általános jellemzőit mutatta be. Ezt követően folyamatosan jelennek meg az adatfelvétel egyes témáit összefoglaló kötetek. Közülük e kötet megjelenésekor már kapható, illetve interneten hozzáférhető A foglalkoztatottak helyzete, a Termékenységi adatok, valamint a Háztartástípusok, családformák című kiadvány. A kiadványsorozat folytatása a jelen kötet, amely részletes információt nyújt a munkát keresők, azon belül a munkanélküliek legfontosabb adatairól, a munkanélküliség alakulásáról. A kötet táblázatai három fő csoportra tagolódnak. Az első csoportba az időbeli változások értékelése, elemzése céljából összeállított táblázatok tartoznak, amelyek többnyire a 2005. évi mikrocenzuskor érvényben lévő fogalmi rendszerre és közigazgatási beosztásra átdolgozott idősorokat tartalmaznak. A visszatekintő adatokat főleg az 1990. és a 2001. évi népszámlálás, valamint az 1996. évi mikrocenzus információi alapján állítottuk össze, lehetőséget biztosítva a rendszerváltozás óta eltelt időszak munkanélküliséget érintő folyamatainak tizenöt évét átfogó részletes bemutatására. A második csoportba tartozó táblázatok részletes tájékoztatást nyújtanak a munkát keresők, illetve a munkanélküliek kor, nem, legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerinti összetételéről, a nem foglalkoztatottak megelőző foglalkozásáról, a mezőgazdasági munkavégzés mértékéről. A táblázatokban részletes adatkombinációk találhatók a munkanélküliség által érintett háztartások, családok főbb jellemzőiről is. A mindenkori cenzus jellegű összeírások fontos feladata az adott téma területi vonatkozásainak bemutatása. Jelen kiadvány táblázatainak harmadik csoportja a munkát keresők, illetve a munkanélküliek adatait területi metszetben mutatja be. A területi adatok közlésénél a népszámlálás megyékre vonatkozó eredményei régiónkénti csoportosításban, az egyes régiók adatai településtípusok szerinti tagolásban is megjelennek. A kötetben közölt szöveges elemzés a munkanélküliség alakulásának csak a legfontosabb összefüggéseit tárja fel, ezen kívül a gazdag táblaanyag még számos elemzési lehetőséget biztosít. Az adatok értelmezését a használt fontosabb fogalmak magyarázatát tartalmazó fejezet segíti. Budapest, 2006. szeptember 9

AZ ADATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE A 2005. évi mikrocenzus az 1996. évi mikrocenzust is ideértve a rendszerváltozás óta a negyedik cenzus jellegű adatfelvétel, amikor sor kerülhetett a foglalkoztatottság mellett a munkát keresők, munkanélküliek összeírására. Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint a munkanélkülieknek minősülő személyek száma 126 ezer fő volt, ez 2,7 százalékos, vagyis viszonylag alacsony munkanélküliségi rátát jelentett. Az 1996. évi mikrocenzus szerint amely 2 százalékos mintán alapult a munkanélküliek száma 484 ezer fő volt, az 1990. évi népszámlálás alkalmával mért létszám csaknem négyszerese. A magas, 12 százalékos munkanélküliségi ráta jelezte, hogy a munkanélküliség már az 1990-es évek közepén lényeges társadalmi probléma volt. Az 1996. évi mikrocenzust követő években a munkanélküliség mértéke fokozatosan visszaesett: a 2001. évi népszámláláskor 416 ezer munkanélküli kimutatása mellett a munkanélküliségi ráta értéke 12 százalékról 10 százalékra csökkent. A 2001 és 2005 közötti éveket az jellemezte, hogy a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma egyaránt nőtt. A mikrocenzus 2005-ben 467 ezer munkanélkülit talált, 50 ezerrel többet, mint a 2001. évi népszámlálás, így a munkanélküliségi ráta 10 százalék fölé emelkedett (10,8 százalék). Az adatok értékelésénél meg kell jegyezni, hogy foglalkoztatottnak 1990-ig csak az aktív kereső személyek minősültek, vagyis azok, akik a keresőtevékenység mellett más rendszeres juttatást (pl. nyugdíjat, gyermekgondozási segélyt) nem kaptak. A 2001. évi népszámlálás és a 2005. évi mikrocenzus a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlásai szerinti foglalkoztatott meghatározást használta, amely az adott személyt akkor tekinti dolgozónak, ha munkából származó jövedelemmel rendelkezik, függetlenül attól, hogy van-e másik megélhetési forrása. E fogalmi eltérés azonban a gazdasági aktivitásra vonatkozó alapvető folyamatokat nem befolyásolta. A 2001. évi népszámlálás és a 2005. évi mikrocenzus alkalmával a foglalkoztatott mellett a munkanélküli kategória vonatkozásában is a nemzetközi ajánlást alkalmaztuk. Az alaptendencia mindkét csoport esetében azonos a folyamatos munkaerő-felmérés (MEF) által kimutatott folyamatokkal. A MEF alapját szintén az említett nemzetközi ajánlások alkotják, azonban a két adatforrás a felvétel eltérő jellegéből adódóan számszerűen nem egyezik meg. 1 A 2005. évi mikrocenzus akár a korábbi három cenzus jellegű felvétel sort kerített a nem dolgozó, munkát kereső személyek számának kimutatására. A munkát kereső kritériumát úgy határoztuk meg, hogy egyrészt kitűnjön a munka keresésének időtartama, másrészt ide tartozzanak a nyugdíjasok, valamint a gyermekgondozási ellátásban részesülők is, amennyiben nem dolgoznak, ám el kívánnak helyezkedni. A munkát keresők körén belül munkanélkülinek csak az minősülhetett, aki összhangban az ILO kritériumrendszerével a rendelkezésre állás feltételének is eleget tett, vagyis jelezte, hogy két héten belül munkába tud állni. A munkanélküliek köre tehát eleve szűkebb volt, mint a munkát keresőké. A 2005. évi mikrocenzus kérdőíve ezen kívül arra is módot adott, hogy információt kapjunk a reményt vesztettek vagy passzív munkanélküliek csoportjáról, amelybe azok a személyek sorolhatók, akik azért nem keresnek munkát, illetve azért hagyták abba az álláskeresést, mert az elhelyezkedést reménytelennek ítélték. A kérdőíven ezért külön kérdés szerepelt, amely a munkát nem keresőktől tudakolta passzivitásuk fő indokát: azért nem keres munkát, mert úgy gondolja, hogy úgysem talál megfelelő munkát, vagy nem keres okból. Az előbbi választ adók képezik a passzív munkanélküliek csoportját, az utóbbiaknál pedig a munkakereséstől való távolmaradást tovább nem részletezett, ám a munkaerő-piaci helyzettel összefüggésbe nem hozható okok (például egészségi állapot, családi körülmények) indokolhatják. Az 1996. évi mikrocenzus alkalmával készült először részletes felmérés arról, hogy a nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség miként oszlik meg gazdasági aktivitás, a munkakeresés ténye, valamint demográfiai és iskolázottsági ismérvek szerint. A felmérés tájékoztat arról, hogy a foglalkoztatottakon kívül a lakosság még egy jelentős csoportjával kell számolni, akik gazdaságilag nem aktívak, ám ténylegesen munkát keresnek, illetve megfelelő feltételek fennállása esetén hajlandók munkát vállalni. Az 1996. évi mikrocenzus 4,8 millió 15 éven felüli nem foglalkoztatott személyt mutatott ki. E körön belül a munkát keresők száma 622 ezer volt, ez a nem foglalkoztatott népesség 13 százalékát jelentette. 2001-ben és 2005-ben ez 1 A részletes magyarázatot a 2005. évi mikrocenzus kiadványsorozatának 2. A népesség és a lakások jellemzői című kötetében található fogalommagyarázat tartalmazza. 11

az arány meglepő állandóságot mutatott, sőt 2005-re valamelyest csökkent. A ténylegesen munkanélkülinek minősült személyek aránya viszont az 1996-os 10,1 százalékról 2001-re 8,6 százalékra csökkent, majd 2005-re újra 10,0 százalékra nőtt. A passzív munkanélküliek aránya 2001 és 2005 körül közel kétszeresére emelkedett (1996- ban ez a kérdés nem szerepelt a felvételi programban). Ezek az adatok azt jelentik, hogy ha eltekintenénk a rendelkezésre állás nemzetközi kritériumától (két hét), és csak a munkakeresés tényét vizsgálnánk, akkor azt mondhatnánk, hogy a tágabban értelmezhető munkát keresők száma és aránya 1996 és 2005 között lényegében csökkent. Nem A nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség a munkakeresés ténye, korcsoport és nemek szerint, 1996 2005 nem keres ebből: passzív Munkát Százalék Az elhelyezkedéssel kapcsolatos gondokat jelzi, hogy a 2005. évi mikrocenzus időpontjában az érintettek közel 40 százaléka fél év óta, több mint egyharmada egy év óta keresett munkát. Különösen aggasztó azoknak a helyzete, akik két évnél is hosszabb ideje kísérleteztek az elhelyezkedéssel, annak ellenére, hogy arányuk az 1996. évi 20 százalékról 2005-re 12 százalékra mérséklődött. keres munkanélküli 1996 Férfi 100,0 80,9 19,1 15,7 3,4 Nő 100,0 91,3 8,7 6,2 2,5 100,0 87,0 13,0 10,1 2,9 2001 Férfi 100,0 81,4 1,0 18,6 12,9 5,6 Nő 100,0 90,9 0,7 9,1 5,7 3,4 100,0 87,0 0,8 13,0 8,6 4,3 2005 Férfi 100,0 83,2 1,7 16,8 13,7 3,1 Nő 100,0 90,4 1,3 9,6 7,4 2,2 100,0 87,4 1,5 12,6 10,0 2,6 A munkát keresők a munkakeresés időtartama és nemek szerint, 1996 2005 Százalék 0 5 6 12 13 18 19 24 Több mint két Nem hónapja éve keres munkát 1996 Férfi 100,0 33,6 27,0 9,9 7,8 21,8 Nő 100,0 37,5 29,4 8,2 7,2 17,7 100,0 35,2 27,9 9,2 7,6 20,1 2001 Férfi 100,0 43,5 29,9 4,1 8,3 14,1 Nő 100,0 43,1 29,2 3,8 7,8 16,1 100,0 43,4 29,6 4,0 8,1 14,9 2005 Férfi 100,0 39,6 35,3 5,3 8,4 11,5 Nő 100,0 39,7 35,4 5,0 7,9 12,0 100,0 39,6 35,3 5,2 8,2 11,7 12

Az életkor előrehaladásával az elhelyezkedési lehetőségek általában romlottak, 40 év felett jelentősen megnőtt azok aránya, akik több mint két éve keresnek munkát. A férfiak és a nők között a munkakeresés időtartamában nem mutatható ki lényeges eltérés: 1996-ban és 2001-ben a nők voltak valamivel kedvezőbb helyzetben, 2005-re azonban e tekintetben a két nem között már nem volt érzékelhető lényeges eltérés. A 2005. évi mikrocenzus alkalmával összeírt 587 ezer fős, 15 éven felüli munkát kereső népesség közel 80 százaléka, 467 ezer fő megfelel a rendelkezésre állás nemzetközi kritériumának (két hét). További 5,7, illetve 4,8 százalékot (34 ezer, illetve 28 ezer főt) szintén munkanélkülinek lehet tekinteni, mert az ezekbe a csoportba tartozók az adatfelvétel alkalmával úgy nyilatkoztak, hogy bár nem két héten belül, de három négy hét, vagy egy három hónap múlva munkába tudnának állni. A munkába állás lehetséges ideje eltolódásának okai e kategóriák esetében különfélék lehetnek. Az esetek jelentős részében feltehetően szerepet játszik a lakáskérdés, esetleg az egészségi állapot, vagy az ellátásra szoruló hozzátartozók helyzetének megoldatlansága. A munkát keresők 7 százaléka (40 ezer fő) nem tudott vagy nem kívánt megjelölni olyan időpontot, amikor munkába állhatna. Ez utóbbiaknál megkérdőjelezhető a valós, aktív munkakeresés ténye, ők vélhetően inkább a passzív munkanélküliekhez sorolhatók. A 2005. évi mikrocenzus az előző három cenzus jellegű felvételhez hasonlóan a férfiak körében nagyobb munkanélküliséget mutatott ki, mint a nők között. A 467 ezer munkanélküli közül 262 ezer (56 százalék) volt férfi és 206 ezer (44 százalék) került ki a nők közül. Meg kell jegyezni azonban, hogy a munkanélküliség tekintetében a két nem között kiegyenlítődési folyamat ment végbe, ugyanis 1996-ban a munkanélküliek között a nők aránya jóval alacsonyabb volt (36 százalék). Ezek az adatok azt mutatják, hogy a munkanélküliség az olyan foglalkozásokat, szakmákat is erőteljesebben érinti, ahol a női foglalkoztatás a jellemző (pl. a közszféra). A korcsoportos adatok egyértelműen a fiatal korosztályok átlagosnál nagyobb mérvű munkanélküliségét mutatják. Például: 2005-ben a 15 19 évesek munkanélküliségi rátája 46,9 százalék, a 20 24 éveseké 21,3 százalék volt. A közép- és idősebb generációhoz tartozó korcsoportokban a munkanélküliségi ráta ugyan a fiatalokhoz képest alacsony, ám 2001 óta igaz a fiatalabb korosztályoknál kisebb mértékben emelkedő tendenciát mutatott. A 15 éves és idősebb népesség megoszlása és a munkanélküliségi ráta korcsoportonként Korcsoport (év) Gazdaságilag aktív foglalkoztatott munkanélküli százalék Gazdaságilag nem aktív Munkanélküliségi ráta 15 19 100,0 7,2 3,8 3,4 92,8 46,9 20 24 100,0 55,0 43,3 11,7 45,0 21,3 15 24 100,0 32,0 24,3 7,7 68,0 24,1 25 29 100,0 77,5 68,7 8,8 22,5 11,3 15 29 100,0 49,7 41,6 8,1 50,3 16,3 30 34 100,0 78,7 70,3 8,4 21,3 10,7 35 39 100,0 83,3 75,3 8,0 16,7 9,6 40 44 100,0 83,8 75,9 8,0 16,2 9,5 45 49 100,0 79,7 72,2 7,5 20,3 9,4 30 49 100,0 81,2 73,3 8,0 18,8 9,8 50 54 100,0 71,2 65,6 5,6 28,8 7,9 55 59 100,0 48,6 45,1 3,5 51,4 7,2 50 59 100,0 61,1 56,4 4,7 38,9 7,6 60 X 100,0 5,3 5,1 0,2 94,7 4,0 100,0 50,7 45,2 5,5 49,3 10,8 15 59 éves férfi 100,0 72,2 63,9 8,2 27,8 11,4 15 54 éves nő 100,0 62,4 55,5 6,8 37,6 10,9 Az iskolázottabb társadalmi rétegeket a munkanélküliség továbbra is kevésbé érinti. Az általános iskola 8. évfolyamát végzett vagy az annál alacsonyabb iskolázottságú, 15 éves és idősebb, gazdaságilag aktív népesség munkanélküliségi rátája 23,1 százalék, az átlagos szint több mint kétszerese. Az érettségi nélkül középfokú szakképzettséget szerzettek munkanélküliségének mértéke már csak kevéssé haladta meg az átlagot, az érettségizetteké az átlagosnál alacsonyabb volt. A legelőnyösebb helyzetben továbbra is az 13

egyetemet, főiskolát végzettek vannak, akiknél a munkanélküliség ráta az átlagos szint alig egyharmada (3 százalék). Az iskolázottság differenciáló hatása a férfiaknál különösen az alacsony iskolai végzettségűeknél fokozottabban jelentkezik, mint a nőknél. Például míg az általános iskola 8. évfolyamát el nem végzettek körében a munkanélküliségi ráta a férfiaknál 26, a nőknél 20 százalék, addig a felsőfokú végzettségűeknél ez a különbség szinte elhanyagolható mértékű (2,9 illetve 3,1 százalék). A foglalkoztatottak és a munkanélküliek legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 1996 2005 Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Foglalkoztatott Munkanélküli Munkanélküliségi ráta 1996 Általános iskola 8. évfolyam vagy alacsonyabb 941 457 742 541 198 916 21,1 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 1 241 245 1 066 100 175 145 14,1 érettségivel 1 188 709 1 090 870 97 839 8,2 Egyetem, főiskola stb. 597 651 585 265 12 386 2,1 3 969 062 3 484 776 484 286 12,2 2001 Általános iskola 8. évfolyam vagy alacsonyabb 929 596 752 491 177 105 19,1 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 1 202 112 1 064 352 137 760 11,5 érettségivel 1 283 443 1 197 601 85 842 6,7 Egyetem, főiskola stb. 691 328 675 825 15 503 2,2 4 106 479 3 690 269 416 210 10,1 2005 Általános isk. 8. évfolyam vagy alacsonyabb 778 214 598 157 180 057 23,1 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 1 261 567 1 113 119 148 448 11,8 érettségivel 1 447 860 1 334 059 113 801 7,9 Egyetem, főiskola stb. 825 958 801 051 24 907 3,0 4 313 599 3 846 386 467 213 10,8 A munkanélküliek életkorára, iskolázottságára, életkörülményeire vonatkozó információk egyértelműen jelzik, hogy a munkanélküliség mértékét jelentős differenciáló tényezők befolyásolják. Többek között ilyen a munkanélküliek eredeti foglalkozása is. Ebben a vonatkozásban eligazítást adhat, ha a foglalkoztatottak tényleges foglalkozási összetételét egybevetjük a munkanélküliek korábbi munkanélkülivé válás előtti foglalkozási struktúrájával. A 2005. évi mikrocenzus alapján ez az összehasonlítás elvégezhető, mert egyrészt rendelkezésre állnak a foglalkoztatottak foglalkozások egységes osztályozási rendszere (FEOR) főcsoportjai szerinti megoszlására, másrészt ugyanebben a rendszerben a munkanélküliek eredeti foglalkozási megoszlására vonatkozó adatok. Az adatok egybevetésénél mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a foglalkoztatottak esetében az információk az összeírás időpontjában érvényes tényleges állapotot tükrözik, a munkanélküliek utolsó foglalkozása pedig a munkanélküliség időtartamának megfelelően a korábbi helyzetet fejezi ki. (A huzamosabb ideje munkanélkülieknél ez a különbség egy-két évet, vagy akár hosszabb időt is jelenthet.) A munkanélküliek kisebb hányada emellett ténylegesen pályakezdő, aki korábban nem folytatott aktív kereső tevékenységet. Egyértelműnek tűnik, hogy a szellemi foglalkozásúak körében a munkanélkülivé válás valószínűsége kisebb, mint a fizikai foglalkozásúaknál. A foglalkoztatottaknak ugyanis több mint kétötöde, a munkanélkülieknek kevesebb mint egyhetede tartozott a szellemi rétegbe. (Az említettek értelmében az előbbieknél a tényleges, az utóbbiaknál a munkanélkülivé válás előtti foglalkozást alapul véve.) A fizikai rétegen belül a szolgáltatás fizikai tevékenységet folytatók esélye a munkanélküliségre viszonylag mérsékeltnek mondható, mivel a szolgáltatási szféra fejlődése igényli a megfelelő szakképzettséggel rendelkező dolgozók szélesebb körben való alkalmazását. 14

Kevésbé előnyös a helyzet a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, valamint az ipari-építőipari dolgozók foglalkoztatási főcsoportjában. A nehézipart sújtó ismert folyamatok eredményeként különösen sok vas- és fémipari dolgozó, valamint a beruházások huzamosabb ideig tartó stagnálása miatt számos építőipari munkás vált munkanélkülivé. A munkanélküliség a legsúlyosabb problémát a segédmunkások körében jelenti, akiknek helyzetét a szakképzettség hiánya és az alacsony iskolai végzettség is nehezíti. Jellemző, hogy a foglalkoztatottaknak több mint 7 százaléka, a munkanélkülieknek viszont a munkanélkülivé válásuk előtti helyzetet alapul véve közel egyötöde tartozott a segédmunkások közé. A munkanélküliek utolsó foglalkozás szerinti összetétele 2001 és 2005 között a foglalkoztatottakéhoz hasonlóan nem változott jelentősen. A foglalkoztatottak a jelenlegi, a munkanélküliek az utolsó foglalkozás főcsoportja szerint, 2001, 2005 Foglalkozási főcsoport Foglalkoztatott Munkanélküli Foglalkoztatott Munkanélküli szám százalézalézalék szá- szá- szám szám szám 2001 2005 Törvényhozók, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, gazdasági vezetők 299 763 8,1 7 256 1,7 364 819 9,5 8 700 1,9 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak 455 437 12,3 8 233 2,0 484 873 12,6 10 517 2,3 Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásúak 540 900 14,7 25 320 6,1 593 843 15,4 29 177 6,2 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozásúak 209 593 5,7 16 731 4,0 226 530 5,9 19 070 4,1 Szolgáltatási jellegű foglalkozásúak 581 909 15,8 57 840 13,9 594 549 15,5 66 549 14,2 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásúak 115 519 3,1 17 536 4,2 111 404 2,9 18 105 3,9 Ipari és építőipari foglalkozásúak 743 924 20,2 98 855 23,8 720 567 18,7 105 415 22,6 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 417 536 11,3 45 844 11,0 413 423 10,7 50 537 10,8 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásúak 256 062 6,9 79 600 19,1 293 101 7,6 89 692 19,2 Fegyveres szervek foglalkozásaiban dolgozók 69 626 1,9 1 055 0,3 43 277 1,1 1 068 0,2 Soha nem dolgozott 54 407 13,1 65 468 14,0 Ismeretlen 3 533 0,8 2 915 0,6 3 690 269 100,0 416 210 100,0 3 846 386 100,0 467 213 100,0 A cenzus jellegű felvételek nagy előnye, hogy az adatfelvétel nem csak egy-egy személy demográfiai, foglalkozási jellemzőit tudja bemutatni, hanem a tágabb családi környezetről is képes számot adni. Csak példaként említjük meg a háztartás összetétele és a személyek gazdasági aktivitása közötti szoros összefüggést. A 2005. évi mikrocenzus adatai szerint több mint 4 millió magánháztartásban élt a népesség túlnyomó többsége (97,9 százalék), az intézeti háztartásban élők száma 208 ezer fő volt. Az elmúlt időszakban is folytatódott az a jelenség, hogy csökkent a családháztartások, ezen belül a több családot magukba foglaló háztartások aránya, és emelkedett az egyszemélyes háztartásoké. A munkanélküliség elmúlt évtizedbeli alakulása a háztartások oldaláról is nyomon követhető: 1996 és 2005 között folyamatosan (30,3 százalékról 35 százalékra) nőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol csak foglalkoztatott személy volt. Ugyanezen időszak alatt azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekben munkanélküli személy volt, 10,8 százalékról 9,2 százalékra mérséklődött, majd 2005. évre újra 10,1 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a magyar társadalom jelentős rétege kénytelen szembesülni a munkanélküliség problémájával oly módon, hogy legalább egy munkanélküli személy él a háztartásában (családjában). százalék 15

A háztartások háztartás-összetétel és gazdasági aktivitási összetétel szerint, 1996 2005 Háztartás-összetétel Homogén gazdasági aktivitási összetételű háztartások Százalék Heterogén gazdasági aktivitási összetételű háztartások A munkanélküliség alakulásának területi aspektusai azt mutatják, hogy azok a sajátosságok, amelyek az 1990-es évtizedeket jellemezték, továbbra is érvényesek. A munkanélküliség leginkább az ország északkeleti területeit és főleg a kisebb települések, elsősorban a falvak népességét érintik. csak inaktív kereső eltartott gazdaságilag aktív van és inaktív kereső van nincs van foglalkoztatott munkanélküli foglalkoztatotkoztatott foglal- és inaktív kere- munka- nincs, ső van, nélküli munkanélkültív kere- és inak- nincs ső van 1996 Egy családból álló háztartás Házaspár és élettársi kapcsolat 100,0 34,3 1,3 26,0 0,2 6,1 1,8 26,9 3,4 Egy szülő gyermekkel 100,0 40,3 3,8 19,3 1,5 4,1 1,3 23,8 5,8 Egy családból álló háztartás 100,0 35,2 1,7 25,0 0,4 5,8 1,7 26,4 3,8 Két családból álló háztartás 100,0 8,8 0,7 5,7 0,1 4,7 13,5 60,3 6,1 Három vagy több családból álló háztartás 100,0 7,5 1,2 6,1 0,6 8,7 24,5 39,5 12,0 Családháztartás összesen 100,0 34,0 1,7 24,2 0,4 5,8 2,2 27,8 3,9 Egyszemélyes háztartás 100,0 22,5 3,2 70,7 3,6 Egyéb összetételű háztartás 100,0 8,5 0,9 42,6 4,1 2,3 0,1 33,8 7,7 Nem családháztartás összesen 100,0 21,2 3,0 68,1 3,6 0,2 0,0 3,1 0,7 100,0 30,3 2,0 36,8 1,3 4,2 1,6 20,7 3,0 2001 Egy családból álló háztartás Házaspár és élettársi kapcsolat 100,0 36,1 0,9 25,3 0,1 5,1 1,6 27,8 3,1 Egy szülő gyermekkel 100,0 41,7 3,1 18,6 1,1 4,1 1,4 25,8 4,3 Egy családból álló háztartás 100,0 37,0 1,3 24,2 0,3 5,0 1,6 27,5 3,3 Két családból álló háztartás 100,0 11,2 0,3 7,1 0,0 4,0 10,7 61,0 5,7 Három vagy több családból álló háztartás 100,0 5,4 0,2 8,9 0,1 3,0 21,9 48,1 12,5 Családháztartás összesen 100,0 35,8 1,2 23,5 0,3 4,9 2,0 28,9 3,4 Egyszemélyes háztartás 100,0 26,2 3,0 67,0 3,8 Egyéb összetételű háztartás 100,0 12,0 0,8 39,2 2,1 1,7 0,5 36,2 7,5 Nem családháztartás összesen 100,0 24,8 2,8 64,3 3,7 0,2 0,0 3,5 0,7 100,0 32,6 1,7 35,4 1,3 3,5 1,4 21,6 2,6 2005 Egy családból álló háztartás Házaspár és élettársi kapcsolat 100,0 38,4 1,1 22,3 0,3 6,4 1,8 27,0 2,7 Egy szülő gyermekkel 100,0 43,3 3,7 16,1 1,4 5,4 1,4 23,9 4,8 Egy családból álló háztartás 100,0 39,2 1,5 21,3 0,5 6,3 1,7 26,5 3,0 Két családból álló háztartás 100,0 12,2 0,4 5,1 0,2 6,3 12,0 57,6 6,2 Három vagy több családból álló háztartás 100,0 6,4 5,4 1,1 3,9 27,0 41,3 14,7 Családháztartás összesen 100,0 38,1 1,5 20,6 0,4 6,3 2,2 27,7 3,2 Egyszemélyes háztartás 100,0 29,3 3,0 63,3 4,4 Egyéb összetételű háztartás 100,0 15,4 0,4 36,7 3,8 2,3 0,2 34,0 7,3 Nem családháztartás összesen 100,0 28,1 2,7 61,1 4,3 0,2 0,0 2,9 0,6 100,0 35,0 1,9 33,4 1,7 4,3 1,5 19,8 2,4 16

Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön 2005-ben a gazdaságilag aktív népesség egyhatoda (16,4 százalék, illetve 16,0 százalékos munkanélküliségi ráta) volt munkanélküli. A munkanélküliségi ráta értéke a Dél-Dunántúlon (14,4 százalék) és a Dél-Alföldön (12,4 százalék) meghaladta az országos átlagot. Kedvezőbb a helyzet Közép- Magyarországon, ahol a régiók közül a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta (6,3 százalék), bár itt meghatározó a főváros szerepe, ahol e mutató értéke csak 5,4 százalék. A Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl munkanélküliségi rátája alig tér el egymástól (8,7 százalék, illetve 8,3 százalék). A különbségek még inkább kifejezésre jutnak, ha a régiókon belül a sajátos helyzetben lévő megyékre külön is utalunk. Az Észak-Alföldön Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkanélküliségi rátája a régió amúgy is kedvezőtlen munkanélküliségi rátájánál több mint 4 százalékponttal magasabb (20,4 százalék). Közel ugyanaz a helyzet az Észak-Magyarország területén fekvő Borsod-Abaúj-Zemplén men (19,2 százalék) is. A dél-dunántúli régióban is találunk szélsőséges helyzeteket: például míg Somogy men a munkanélküliségi ráta 17,5 százalék, ugyanez a mutató Tolna men 11,1 százalék. Mint láttuk, 2001 és 2005 között a munkanélküliségi ráta némileg emelkedett. Területi szempontból ez a növekedés úgy következett be, hogy a kedvezőbb helyzetű Nyugat- és Közép-Dunántúlon a munkanélküliségi ráta kissé megemelkedett, a kedvezőtlenebb helyzetű észak-magyarországi és észak-alföldi régióban pedig lényegében változatlan maradt. Ezek az elmozdulások nem igazán módosították azt a helyzetet, hogy a munkanélküliség szempontjából jelentős különbségek vannak az ország nyugati és keleti térségei között. Régió A gazdaságilag aktív és a gazdaságilag nem aktív népesség megoszlása és a munkanélküliségi ráta régiónként, 2001, 2005 Gazdaságilag Gazdaságilag Munkanélküliségi aktív nem aktív aktív nem aktív népesség (az összesen százalékában) ráta népesség (az összesen százalékában) 2001 2005 Munkanélküliségi ráta Közép-Magyarország 43,6 56,4 6,8 46,1 53,9 6,3 Közép-Dunántúl 42,8 57,2 7,1 45,0 55,0 8,7 Nyugat-Dunántúl 44,0 56,0 5,7 45,3 54,7 8,3 Dél-Dunántúl 38,5 61,5 11,8 41,4 58,6 14,4 Észak-Magyarország 36,4 63,6 16,6 38,8 61,2 16,4 Észak-Alföld 35,8 64,2 16,1 39,1 60,9 16,0 Dél-Alföld 38,5 61,5 11,2 41,0 59,0 12,4 40,3 59,7 10,1 42,7 57,3 10,8 A települések nagysága, igazgatásban elfoglalt helyzete szerinti vizsgálat szintén alátámasztja azt a megállapítást, hogy az 1990-es évtizedben a munkanélküliség tekintetében tapasztalt egyenlőtlenségek lényegében alig változtak. A munkanélküliségi ráta értéke a fővárosban volt a legalacsonyabb, a megyeszékhelyek átlagában e mutató értéke a budapestinél kedvezőtlenebb, ám az országos szintnél jobb helyzetről tanúskodott. A nem megyeszékhely jellegű városokban a munkanélküliség közel az országos átlagnak megfelelően alakult, a községekben pedig továbbra is viszonylag magas volt. Az utóbbi településtípusban 2005-ben az országos szintet több mint 3 százalékponttal haladta meg. 2001 és 2005 között a munkanélküliségi ráta csak a fővárosban csökkent, a többi településtípusban 1 1 százalékponttal nőtt. Felhívjuk a figyelmet, hogy ezek az adatok csak összefoglaló jellegűek, az egyes településtípusok, községek és városok munkanélküliségi rátája régiónként és megyénként jelentősen eltérhetnek egymástól. 17

Településtípus A gazdaságilag aktív és a gazdaságilag nem aktív népesség megoszlása és a munkanélküliségi ráta településtípusonként, 1996 2005 Gazdaságilag aktív népesség foglalkoztatott munkanélküli az összesen százalékában Gazdaságilag nem aktív népesség Munkanélküliségi ráta 1996 Budapest 100,0 40,7 37,3 3,4 59,3 8,3 Megyeszékhelyek 100,0 41,5 37,5 4,0 58,5 9,7 Többi város 100,0 39,9 35,0 4,9 60,1 12,3 Községek 100,0 36,1 30,4 5,7 63,9 15,7 Ország összesen 100,0 38,9 34,2 4,7 61,1 12,2 2001 Budapest 100,0 44,8 42,0 2,8 55,2 6,3 Megyeszékhelyek 100,0 43,1 39,4 3,7 56,9 8,6 Többi város 100,0 40,5 36,2 4,2 59,5 10,5 Községek 100,0 36,2 31,4 4,8 63,8 13,3 Ország összesen 100,0 40,3 36,2 4,1 59,7 10,1 2005 Budapest 100,0 47,1 44,5 2,5 52,9 5,4 Megyeszékhelyek 100,0 44,8 40,5 4,3 55,2 9,6 Többi város 100,0 42,6 37,8 4,8 57,4 11,4 Községek 100,0 39,7 34,0 5,6 60,3 14,2 Ország összesen 100,0 42,7 38,1 4,6 57,3 10,8 18

TÁBLÁZATOK 1 Összefoglaló adatok

1.1 A NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁS ÉS NEMEK SZERINT, 1930 2005 Gazdasági aktivitás 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 1996 2001 2005 Foglalkoztatott 3 737 456 4 201 899 4 084 931 4 759 616 4 973 946 5 068 840 4 527 157 3 484 825 3 690 269 3 846 386 Munkanélküli 126 227 484 370 416 210 467 213 Inaktív kereső 175 718 205 416 254 756 436 599 1 394 140 2 202 477 2 658 255 3 318 382 3 305 541 3 077 674 Eltartott 4 771 935 4 908 759 4 865 112 4 764 829 3 932 910 3 438 146 3 063 184 2 910 590 2 786 295 2 699 057 8 685 109 9 316 074 9 204 799 9 961 044 10 300 996 10 709 463 10 374 823 10 198 167 10 198 315 10 090 330 Férfi Foglalkoztatott 2 760 772 3 056 692 2 892 072 3 068 489 2 924 472 2 866 794 2 513 659 1 936 813 2 002 956 2 079 052 Munkanélküli 84 538 308 623 255 894 261 510 Inaktív kereső 97 412 116 984 129 784 220 335 625 439 872 107 994 397 1 223 007 1 235 000 1 126 243 Eltartott 1 390 268 1 387 199 1 401 564 1 515 219 1 442 192 1 449 808 1 392 310 1 407 972 1 356 800 1 322 760 4 248 452 4 560 875 4 423 420 4 804 043 4 992 103 5 188 709 4 984 904 4 876 415 4 850 650 4 789 565 Nő Foglalkoztatott 976 684 1 145 207 1 192 859 1 691 127 2 049 474 2 202 046 2 013 498 1 548 012 1 687 313 1 767 334 Munkanélküli 41 689 175 747 160 316 205 703 Inaktív kereső 78 306 88 432 124 972 216 264 768 701 1 330 370 1 663 858 2 095 375 2 070 541 1 951 431 Eltartott 3 381 667 3 521 560 3 463 548 3 249 610 2 490 718 1 988 338 1 670 874 1 502 618 1 429 495 1 376 297 4 436 657 4 755 199 4 781 379 5 157 001 5 308 893 5 520 754 5 389 919 5 321 752 5 347 665 5 300 765 Százalék Foglalkoztatott 43,0 45,1 44,4 47,8 48,3 47,3 43,6 34,2 36,2 38,1 Munkanélküli 1,2 4,7 4,1 4,6 Inaktív kereső 2,0 2,2 2,8 4,4 13,5 20,6 25,6 32,5 32,4 30,5 Eltartott 54,9 52,7 52,9 47,8 38,2 32,1 29,5 28,5 27,3 26,7 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Férfi Foglalkoztatott 65,0 67,0 65,4 63,9 58,6 55,3 50,4 39,7 41,3 43,4 Munkanélküli 1,7 6,3 5,3 5,5 Inaktív kereső 2,3 2,6 2,9 4,6 12,5 16,8 19,9 25,1 25,5 23,5 Eltartott 32,7 30,4 31,7 31,5 28,9 27,9 27,9 28,9 28,0 27,6 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Nő Foglalkoztatott 22,0 24,1 24,9 32,8 38,6 39,9 37,4 29,1 31,6 33,3 Munkanélküli 0,8 3,3 3,0 3,9 Inaktív kereső 1,8 1,9 2,6 4,2 14,5 24,1 30,9 39,4 38,7 36,8 Eltartott 76,2 74,1 72,4 63,0 46,9 36,0 31,0 28,2 26,7 26,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 21

1.2 A NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁS, 1990 Sorszám Korcsoport (év) összesen inaktív kereső eltartott összesen foglalkoztatott munkanélküli foglalkoztatott 1 0 14 2 130 549 2 185 1 392 29 2 126 943 1 828 053 49 2 15 19 766 856 255 166 26 803 11 469 473 418 799 261 108 366 3 20 24 678 653 489 754 20 633 86 171 82 095 818 466 447 918 4 25 29 620 290 485 724 16 162 90 257 28 147 699 065 437 427 5 30 34 774 415 664 315 17 385 62 022 30 693 604 171 409 045 6 35 39 847 341 757 687 16 503 44 083 29 068 703 310 505 788 7 40 44 716 675 640 807 11 546 39 937 24 385 844 358 621 349 8 45 49 674 954 578 019 8 767 58 939 29 229 727 585 504 302 9 50 54 597 701 440 555 5 089 115 987 36 070 631 925 331 962 10 55 59 607 543 188 036 1 947 377 466 40 094 562 471 102 854 11 60 64 585 924 15 998 520 890 49 036 532 358 10 682 12 65 69 529 668 5 985 476 118 47 565 502 544 3 322 13 70 X 844 254 2 926 774 887 66 441 944 600 1 761 14 10 374 823 4 527 157 126 227 2 658 255 3 063 184 10 198 167 3 484 825 15 15 39 3 687 555 2 652 646 97 486 294 002 643 421 3 624 273 1 908 544 16 40 59 éves férfi, 40 54 éves nő 2 269 250 1 828 059 27 349 322 316 91 526 2 456 176 1 544 268 17 60 X éves férfi, 55 X éves nő 2 287 469 44 267 2 041 908 201 294 2 289 665 31 964 18 15 64 6 870 352 4 516 061 124 835 1 407 221 822 235 6 922 970 3 479 693 Férfi 1 0 14 1 090 427 739 607 8 1 089 073 935 245 49 2 15 19 393 404 137 403 15 632 787 239 582 408 798 52 181 3 20 24 346 861 293 115 13 918 2 768 37 060 419 396 258 607 4 25 29 313 671 292 734 11 043 4 147 5 747 356 524 271 798 5 30 34 389 033 365 862 11 875 7 887 3 409 305 171 240 322 6 35 39 423 099 396 064 11 457 12 577 3 001 350 837 268 461 7 40 44 355 443 327 674 8 038 17 489 2 242 416 985 312 248 8 45 49 328 144 291 974 6 267 27 916 1 987 354 842 250 921 9 50 54 277 582 223 370 3 754 48 562 1 896 300 011 184 355 10 55 59 279 920 168 678 1 947 107 453 1 842 252 308 86 655 11 60 64 259 856 10 387 247 784 1 685 231 975 8 038 12 65 69 221 183 3 721 216 027 1 435 208 856 2 027 13 70 X 306 281 1 938 300 992 3 351 335 467 1 151 14 Együtt 4 984 904 2 513 659 84 538 994 397 1 392 310 4 876 415 1 936 813 15 15 39 1 866 068 1 485 178 63 925 28 166 288 799 1 840 726 1 091 369 16 40 59 éves férfi 1 241 089 1 011 696 20 006 201 420 7 967 1 324 146 834 179 17 60 X éves férfi 787 320 16 046 764 803 6 471 776 298 11 216 18 15 64 3 367 013 2 507 261 83 931 477 370 298 451 3 396 847 1 933 586 Nő 1 0 14 1 040 122 1 446 785 21 1 037 870 892 808. 2 15 19 373 452 117 763 11 171 10 682 233 836 390 463 56 185 3 20 24 331 792 196 639 6 715 83 403 45 035 399 070 189 311 4 25 29 306 619 192 990 5 119 86 110 22 400 342 541 165 629 5 30 34 385 382 298 453 5 510 54 135 27 284 299 000 168 723 6 35 39 424 242 361 623 5 046 31 506 26 067 352 473 237 327 7 40 44 361 232 313 133 3 508 22 448 22 143 427 373 309 101 8 45 49 346 810 286 045 2 500 31 023 27 242 372 743 253 381 9 50 54 320 119 217 185 1 335 67 425 34 174 331 914 147 607 10 55 59 327 623 19 358 270 013 38 252 310 163 16 199 11 60 64 326 068 5 611 273 106 47 351 300 383 2 644 12 65 69 308 485 2 264 260 091 46 130 293 688 1 295 13 70 X 537 973 988 473 895 63 090 609 133 610 14 Együtt 5 389 919 2 013 498 41 689 1 663 858 1 670 874 5 321 752 1 548 012 15 15 39 1 821 487 1 167 468 33 561 265 836 354 622 1 783 547 817 175 16 40 54 éves nő 1 028 161 816 363 7 343 120 896 83 559 1 132 030 710 089 17 55 X éves nő 1 500 149 28 221 1 277 105 194 823 1 513 367 20 748 18 15 64 3 503 339 2 008 800 40 904 929 851 523 784 3 526 123 1 546 107 22

KORCSOPORT ÉS NEMEK SZERINT, 1990 2005 1996 2001 2005 inaktív kereső eltartott összesen inaktív kereső eltartott összesen munkanélküli foglalkoztatott munkanélküli foglalkoztatott munkanélküli inaktív kereső eltartott Sorszám 84 47 1 827 873 1 694 936 756 1 694 180 1 575 057 80 1 574 977 1 52 024 20 058 618 813 668 609 55 707 26 529 14 761 571 612 633 609 24 327 21 504 13 066 574 712 2 86 750 115 877 167 921 809 302 415 294 75 949 92 654 225 405 679 547 294 343 79 475 57 097 248 632 3 72 272 141 053 48 313 786 991 517 868 63 924 148 121 57 078 838 631 576 026 73 582 128 489 60 534 4 58 136 102 379 34 611 700 857 484 756 53 814 125 294 36 993 763 632 536 744 64 209 124 915 37 764 5 66 358 95 589 35 575 608 734 440 866 47 626 89 309 30 933 683 630 514 953 54 600 78 534 35 543 6 68 580 113 361 41 068 708 584 515 118 51 744 106 073 35 649 609 802 462 557 48 594 67 417 31 234 7 49 132 139 392 34 759 824 725 579 845 50 091 157 216 37 573 722 765 522 081 54 091 108 703 37 890 8 24 821 247 089 28 053 704 742 435 070 31 813 208 036 29 823 788 198 517 363 44 120 188 135 38 580 9 6 213 440 160 13 244 609 276 186 891 11 941 392 758 17 686 639 842 288 602 22 470 304 443 24 327 10 509 087 12 589 535 309 35 343 1 781 487 370 10 815 574 192 72 557 3 104 488 819 9 712 11 483 857 15 365 490 297 12 787 535 466 142 10 833 476 529 23 675 993 444 016 7 845 12 910 433 32 406 1 055 953 10 724 463 1 017 051 27 715 1 104 896 13 158 471 1 073 960 17 307 13 484 370 3 318 382 2 910 590 10 198 315 3 690 269 416 210 3 305 541 2 786 295 10 090 330 3 846 386 467 213 3 077 674 2 699 057 14 335 540 474 956 905 233 3 574 493 1 914 491 267 842 470 139 922 021 3 599 049 1 946 393 293 370 402 101 957 185 15 148 746 655 397 107 765 2 517 573 1 659 525 142 766 606 109 109 173 2 414 998 1 658 322 161 103 481 157 114 416 16 2 187 982 69 719 2 411 313 116 253 5 602 2 228 537 60 921 2 501 226 241 671 12 740 2 194 336 52 479 17 484 286 1 924 045 1 034 946 6 957 129 3 666 758 415 212 1 821 592 1 053 567 6 933 848 3 809 553 465 749 1 559 618 1 098 928 18 Férfi 935 196 867 382 374 867 008 806 769 806 769 1 32 883 7 233 316 501 341 206 33 171 16 639 3 865 287 531 322 790 14 349 13 720 2 936 291 785 2 59 981 17 717 83 091 414 606 234 175 49 225 20 734 110 472 349 100 166 760 46 837 12 672 122 831 3 46 545 19 088 19 093 400 504 304 716 40 992 27 856 26 940 425 472 336 313 44 523 16 873 27 763 4 35 413 20 067 9 369 355 211 279 784 32 306 29 845 13 276 391 169 318 539 36 208 20 098 16 324 5 40 581 32 348 9 447 304 127 233 928 28 008 32 217 9 974 341 187 280 250 27 702 22 568 10 667 6 42 482 51 013 11 242 348 053 256 155 30 276 49 831 11 791 303 329 237 990 25 078 29 076 11 185 7 27 781 67 238 8 902 399 637 281 699 29 153 78 094 10 691 349 797 255 945 27 003 54 432 12 417 8 16 744 91 521 7 391 335 717 212 821 18 599 96 761 7 536 373 866 248 274 23 695 89 422 12 475 9 6 213 155 555 3 885 279 522 129 492 9 118 134 784 6 128 294 233 156 321 14 298 116 902 6 712 10 222 982 955 229 703 22 370 1 033 204 637 1 663 252 695 41 613 1 486 207 595 2 001 11 206 181 648 202 442 7 890 291 193 183 1 078 191 638 14 294 783 175 865 696 12 332 064 2 252 372 540 6 755 254 362 819 2 712 387 520 8 404 177 377 804 1 135 13 308 623 1 223 007 1 407 972 4 850 650 2 002 956 255 894 1 235 000 1 356 800 4 789 565 2 079 052 261 510 1 126 243 1 322 760 14 215 403 96 453 437 501 1 815 654 1 085 774 167 170 114 517 448 193 1 829 718 1 116 211 168 990 75 147 469 370 15 93 220 365 327 31 420 1 362 929 880 167 87 146 359 470 36 146 1 321 225 898 530 90 074 289 832 42 789 16 761 227 3 855 804 685 37 015 1 578 760 639 5 453 831 853 64 311 2 446 761 264 3 832 17 308 623 684 762 469 876 3 408 286 1 988 311 255 349 678 624 486 002 3 403 638 2 056 354 260 550 572 574 514 160 18 Nő 84 47 892 677 827 554 382 827 172 768 288 80 768 208 1 19 141 12 825 302 312 327 403 22 536 9 890 10 896 284 081 310 819 9 978 7 784 10 130 282 927 2 26 769 98 160 84 830 394 696 181 119 26 724 71 920 114 933 330 447 127 583 32 638 44 425 125 801 3 25 727 121 965 29 220 386 487 213 152 22 932 120 265 30 138 413 159 239 713 29 059 111 616 32 771 4 22 723 82 312 25 242 345 646 204 972 21 508 95 449 23 717 372 463 218 205 28 001 104 817 21 440 5 25 777 63 241 26 128 304 607 206 938 19 618 57 092 20 959 342 443 234 703 26 898 55 966 24 876 6 26 098 62 348 29 826 360 531 258 963 21 468 56 242 23 858 306 473 224 567 23 516 38 341 20 049 7 21 351 72 154 25 857 425 088 298 146 20 938 79 122 26 882 372 968 266 136 27 088 54 271 25 473 8 8 077 155 568 20 662 369 025 222 249 13 214 111 275 22 287 414 332 269 089 20 425 98 713 26 105 9 284 605 9 359 329 754 57 399 2 823 257 974 11 558 345 609 132 281 8 172 187 541 17 615 10 286 105 11 634 305 606 12 973 748 282 733 9 152 321 497 30 944 1 618 281 224 7 711 11 277 676 14 717 287 855 4 897 244 272 959 9 755 284 891 9 381 210 268 151 7 149 12 578 369 30 154 683 413 3 969 209 654 232 25 003 717 376 4 754 294 696 156 16 172 13 175 747 2 095 375 1 502 618 5 347 665 1 687 313 160 316 2 070 541 1 429 495 5 300 765 1 767 334 205 703 1 951 431 1 376 297 14 120 137 378 503 467 732 1 758 839 828 717 100 672 355 622 473 828 1 769 331 830 182 124 380 326 954 487 815 15 55 526 290 070 76 345 1 154 644 779 358 55 620 246 639 73 027 1 093 773 759 792 71 029 191 325 71 627 16 1 426 755 65 864 1 606 628 79 238 4 024 1 467 898 55 468 1 669 373 177 360 10 294 1 433 072 48 647 17 175 663 1 239 283 565 070 3 548 843 1 678 447 159 863 1 142 968 567 565 3 530 210 1 753 199 205 199 987 044 584 768 18 23