BARANYA MEGYE KULTURÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI ÉS EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI INTÉZETE

BARANYA MEGYE KULTURÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI ÉS EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI INTÉZETE 2000 1

A koncepció készítésében részt vettek Szerzők: Dr. Koltai Dénes intézetigazgató, projektvezető, Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Dr. Sári Mihály tanszékvezető, Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Művelődés Menedzsment Tanszék Kleisz Teréz egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Kis-Halas Andrea tudományos munkatárs, Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Filó Csilla tudományos munkatárs, Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Résztanulmányt készítettek: Dr. Pavluska Valéria intézetigazgató helyettes, Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Dr. Husz Mária tanszékvezető, Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Művelődéstudományok Tanszék Köveskuti Péter igazgatóhelyettes, Bartók Béla Művelődési Központ, Mohács Közreműködő szervezetek és képviselőik: Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Kallós Miklósné dr., dr. Erdődy Gyula Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Alelnöke Bokor Béla Baranya Megyei Önkormányzat Kulturális Bizottsága Nyúlné Zátonyi Zita elnök Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Munkaügyi Központ Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ Páll Lajos, Váradi Judit Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Huszár Zoltán Baranya Megyei Levéltár Dr. Ódor Imre Csorba Győző Baranya Megyei Könyvtár Kalányos Katalin Művészetek Háza Molnár G. Judit Dél-Zselici Települések Szövetsége Paizs József, Cserveni Gábor Komló Térségfejlesztési Kht. Kovács Gyula Keleti-Mecsek Egyesület Püski Mátyás, Bék János Zöld Völgy Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Kovács Győző Tenkestől a Mecsekig Egyesület Éva László Ormánság Fejlesztő Társulás Nórántné dr. Hajós Klára, Tömös Mihó László, Kádár Zoltán, Szpisják Pál

Zengőalja Kistérségi Területfejlesztő Társulás Szeibert Edéné, Apaceller József, Dretzky Katalin, Hitter Zsolt, Bodorkás István, Kapoli Mihály, Hendzselné Papp Ilona, Lőrinczi Albertné, Kófiás Endre Mecsekalja Térségi Egyesület Patacsi Evelin, Mátis István, Jónás József, Nyersné Gödöny Zsuzsa, Grünwald Géza, Grim Ferenc, Ökrösné Pozsgai Erika, Dr. Brauer Györgyné, Medgyesi Antal Siklósvidéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Dr. Máté János, Pávics János, Kozma Sándor, Juhász Tibor, Deák Ferencné, Hirt János Mohács Területfejlesztő Társulás Katona József, Laczkó Zsuzsanna, Werner Józsefné, Dr. Hergel László, Ritzl Jánosné, Krizmájer Ádámné, Zsifkovics Józsefné, Bihari Józsefné, Köveskuti Péter Hegyhát Területfejlesztési Egyesület Kovács Sándorné Önkormányzatok Egerági Társulása Görcsös Judit, Dragovácz Márk Pécs Városkörnyéki Területfejlesztési Társulás Füziné Kajdos Zita, Kovács Dezső Baranyai Horvát Önkormányzatok Szövetsége - Sárosácz Mihály, Hepp Mihály Baranyai Német Önkormányzatok Szövetsége - Szugfil József, Dr. Reisz Terézia, Schmidt Zoltán Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület - dr. Kosztics István A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézete ezúton mond köszönetet Kallós Miklósné dr. és dr. Erdődy Gyulának a Baranya Megyei Kulturális Fejlesztési Koncepció elkészítésében végzett kollegiális, segítőkész munkájukért. 3

Tartalom A koncepció készítésében részt vettek... 2 Köszöntő... 6 ELŐTERJESZTÉS... 7 A program kidolgozásának körülményei... 8 Rendelkezésre álló, megalapozó anyagok... 8 Időtáv... 8 Jogi szabályozási keret... 8 1. Bevezetés... 9 1.1. A kultúra fontossága az ezredfordulón... 9 1.2. Kultúrafogalmak, kultúraértelmezések... 10 1.3. Alapelvek és értékválasztások... 12 1.4. Kulturális és művelődési mutatók... 14 2. A megye művelődésére, kultúrájára vonatkozó adatok... 16 2.1 Településszerkezet... 16 2.2. Foglalkoztatás, munkanélküliség... 17 2.3. Iskolázottság... 19 2.4. Tudományos élet... 22 2.5. Művészeti élet Baranyában... 22 3. Megyei intézmények... 25 3.1. Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága... 25 3.2. Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ... 28 Baranya megyei közművelődési intézmények... 31 3.3 Csorba Győző Megyei Könyvtár... 33 3.4. Baranya Megyei Levéltár... 36 3.5. Művészetek Háza... 39 4. Kistájak, kistérségek kultúrája... 41 4.1. Pécsi kistérség... 43 4.2. Szigetvári Kistérség... 44 4.3. Komlói kistérség... 45 4.4. Mohácsi Kistérség... 45 4.5. Pécsváradi kistérség... 46 4.6. Sásdi kistérség... 47 4.7. Sellyei kistérség... 47 4.8. Siklósi kistérség... 48 4.9. Értékelés... 49 5. Nemzetiségek, etnikumok a megye kulturális életében... 52 5.1. Nemzetiségek, etnikumok aránya a megyében... 52 5.2. Nemzetiségi, etnikai civil szervezetek... 52 5.3. Nemzetiségi oktatás színterei... 53 5.4. Nemzetiségi és etnikai nyelv- és hagyományőrző művelődési intézmények és szervezetek... 53 6. Kultúra és turizmus... 54 7. Nonprofit szervezetek... 57 7.1. A civil szervezetek helye és szerepe a kulturális koncepcióban... 57 7.2. Országos helyzet... 58 7.3. Civil szervezetek Baranya megyében... 58 4

7.4. A nonprofit szféra kialakulása... 60 7.5. Szervezeti felépítés, tevékenység szerinti megoszlás... 61 8. Baranya megye kultúrafejlesztési stratégiája... 65 Fő cél: Belépés a tudásalapú és kommunikációs társadalomba... 65 Célok... 66 Prioritások, stratégiák... 66 9. A kulturális koncepció kapcsolódási pontjai... 72 10. Mellékletek... 75 Műemlékek Baranya megyében... 75 Jelenleg működő kiállítások:... 79 Baranya megye közművelődési intézményei... 80 Baranya megyei könyvtárak... 83 Baranyában élő kitüntetett művészek... 87 Baranyai amatőr művészek... 88 Amatőr művészeti együttesek... 90 Fúvószenekarok... 93 Nemzetiségi kulturális szervezetek... 94 Kistérségi SWOT-analízisek... 96 Teleházak Baranya megyében...104 Térképmellékletek:...105 Teleházak Baranya megyében...106 Múzeumok Baranya megyében...107 Baranya megye közművelődési intézményei...108 Baranya megye könyvtárai...109 5

Köszöntő Magyarország legdélibb megyéje, Baranya az ország egyik legváltozatosabb tája, melynek kedvező klímája, domborzati adottságai már az ősi népi kultúráknak, az avaroknak, a keltáknak és a rómaiaknak vonzó feltételeket kínáltak a megtelepedésre. A Mecsek déli lejtőin Sopianae már 2000 évvel ezelőtt virágzó város volt. A honfoglalás után Szent István király alapította a Pécsváradi Apátságot és a Pécsi Püspökséget. Az első magyar egyetemet Nagy Lajos király 1367-ben Pécsett hozta létre. A Mecsek táj szépségéből merített ihletet Janus Pannonius, a híres költő, és a magyar művészet számos kiemelkedő személyisége talált itt alkotó nyugalmat. Baranya olyan jelentős történelmi események színhelye volt, mint a mohácsi csata, vagy Szigetvár várának ostroma. Ezer éven át Dél-Dunántúl vallási, kereskedelmi, gazdasági, közlekedési és kulturális központja. Sajátos szubmediterrán klímája, változatos felszíne, talaja kiváló lehetőséget biztosít a Mecsek déli lejtőin és a Villányi-hegység napsütötte oldalain a nemzetközileg elismert minőségű borok termelésére. Baranya az idegenforgalom számára vonzó termálvizekkel (Harkány, Szigetvár, Magyarhertelend, Sikonda), védett természeti területekkel (Duna-Dráva Nemzeti Park, Dél-Zselic), híres várakkal (Siklós, Szigetvár, Pécsvárad), gyönyörű tájakkal, tavakkal (Orfű, Abaliget, Kelet-Mecsek) várja az idelátogatókat. Az idegenforgalomban fontos helyet foglal el a konferencia-, gyógy-, vadászati turizmus, és hangulatos időtöltést biztosít a Siklós-Villányi Borút. A máig meghatározó történelmi múlt, a természeti adottságok, a gazdag szellemi örökség méltán tette Baranyát híressé. Ma soknemzetiségű, gazdag hagyományokkal rendelkező aprófalvas megye. Gazdaságát is a sokszínűség jellemzi. A rendszerváltást követő ipari szerkezet átstrukturálódása következtében a tradicionális iparágak megszűntek, leépültek, munkahelyek szűntek meg, mindezek nagymértékben hatottak a kulturális fogyasztásra, a fogyasztás szerkezete a kulturális értékek referenciája, hierarchiája megváltozott. A megye életében meghatározó a tudományos, oktatási és művészeti tevékenység, amelyek nemcsak regionális, hanem sok esetben országos, sőt nemzetközi szerepet kapnak (Szoborpark, Nemzetközi Kerámia Biennálé). Itt működik a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja és annak Dunántúli Tudományos Intézete, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, a Tejgazdasági Kísérleti Intézet, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Területi Bizottsága. A Pécsi Tudományegyetem és a Pécsi Orvostudományi Egyetem integrálódásával az ország harmadik legnagyobb egyeteme jött létre, ahol nemzetközileg elismert képzés és kutatás folyik. Infrastrukturális és közlekedési szempontból nem a legjobban ellátott térségek közé tartozik, a domborzati viszonyok, az aprófalvas településszerkezet, a rossz minőségű utak, a leépülőben lévő vasúthálózat, a tömegközlekedés hiányosságai miatt sok település nehezen megközelíthető. 6

ELŐTERJESZTÉS Baranya Megye Közgyűlésének Kulturális Koncepciójáról Baranya Megye Közgyűlése az 1999. évre készült munkaprogramjában feladatául írta elő, hogy készüljön el Baranya megye kulturális fejlesztési koncepciója, a közművelődés és kulturális élet megyei helyzetének ismerete alapján határozza meg az 1997. évi CXL. törvényből és az 1990. évi Önkormányzati törvényből adódó feladatait. A koncepció tartalmazza és határozza meg a megye kulturális életének, kulturális tevékenység területeinek jelenlegi helyzetét, fejlesztési trendjét, jövőképét a következő szempontok alapján: Az intézmények, a civil szféra, önkormányzatok kultúrában betöltött eddigi és jövőbeni szerepét, Területi szempontból a kistérségi, illetve a megyehatáron kitekintve is a kultúrafejlesztési irányokat, a civil társadalom elvárásait, A gazdaság és a kultúra egymásra hatásának jövőjét. A koncepció céljai: A megyei kulturális intézményrendszer távlati céljainak meghatározása, A települési önkormányzatok, a civil szervezetek számára orientáció nyújtása, mely kifejezi a megye segítő szerepét, A négyéves cikluson túl is kontinuitást jelentő súlypontok kijelölése, A megye kulturális örökségének minél szélesebb körű megismertetése és továbbörökítési lehetőségeinek bemutatása, A megye kulturális szellemi, tárgyi, művészeti, építészeti értékeinek egymásra hatása, az ezeket megjelenítő intézmények, civil szervezetek együttműködési lehetőségeinek leírása. 7

A program kidolgozásának körülményei Rendelkezésre álló, megalapozó anyagok Adatainkat a Központi Statisztikai Hivatal, a helyi önkormányzatok, megyei kulturális intézmények, kulturális szolgáltatásokat is nyújtó szervezetek, a kisebbségi önkormányzatok, valamint a kistérségi társulások szolgáltatták. Helyzetfeltáró munkánk során empirikus vizsgálatot végeztünk a megye egészére kiterjedően, végiglátogattuk a kistérségeket, kérdőívek alapján tájékozódtunk a térségi lehetőségekről, problémákról. Interjút készítettünk a megyei finanszírozású közművelődési intézmények vezetőivel is. A koncepció készítéséhez többek között áttanulmányoztuk Baranya Megye Területfejlesztési Koncepcióját, Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztési Koncepcióját, Baranya Megye Turizmusfejlesztési Programját, Baranya Megye Foglalkoztatáspolitikai Koncepcióját, Baranya Megye Agrár- és Vidékfejlesztési Stratégiai Programját, Baranya Megye Környezetvédelmi Programját, Baranya Megye Gyermek- és Ifjúságvédelem Jelenlegi Helyzete és Változtatásának Koncepcióját, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ 1998-as évkönyvét, valamint a megyei fenntartású intézmények éves jelentéseit és munkaterveit. Időtáv A megrendelés nem jelölt meg konkrét időtávot, a koncepció készítésénél 10 év távlatában gondolkodtunk, hosszú távra határoztuk meg a lehetséges fejlesztés-fejlődés tartalmát, irányát. Jogi szabályozási keret A koncepció kidolgozását több, egymásra épülő jogszabály és önkormányzati rendelet alapozza meg. Ezek: 1990. évi LXV. törvény Az önkormányzatok működéséről 1993. évi LXXVII. törvény A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1995. évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelméről 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 9/1999. (IV. 20.) Kgy. rendelete a megyei önkormányzat közművelődési, szakmai tanácsadási és szolgáltatási feladatainak ellátásáról Figyelembe vettük Baranya megye 1975. évben készített kulturális fejlesztési tervét, valamint ugyancsak ez évben kidolgozott a közművelődés helyzetére és fejlesztésének feladataira vonatkozó koncepciót. 8

1. Bevezetés 1.1. A kultúra fontossága az ezredfordulón Az évezred vége felé közeledvén újabb és újabb teóriák születtek/születnek emberi világunk milyenségéről mind lokális, mind nemzetállami, mind nemzetállamok feletti metszetekben. Kérdések tevődnek fel: Milyen irányba haladunk, milyen célokat és fejlődési utakat követünk, mik mutatkoznak vonzó mintának, mik elkerülendő akadálynak, mi fenyegeti létünket? Az ilyen kérdésfeltevések persze nem ritkák az elmúlt 200 év történetében, de századunk második felében a modernitás kritikája különösen felerősödik. A hetvenes évek ún. Római Klub-jelentései drámai színekben ecsetelték a társadalmigazdasági modernizációs fejlődés árnyoldalait felvillantván atomkatasztrófák, nukleáris balesetek, bolygónk természeti erőforrásai kimerülésének képét, a társadalmi polarizáció erősödését, a társadalmakat összetartó normarendszerek végzetes meggyengülését, és azóta is születnek a közös jövő felelősségéért perelő írások, ill. társadalmi mozgalmak. A nyugati típusú társadalmi fejlődési minta egyszerre termel pozitív hatásokat, jogok és javak bővülését, s vele párhuzamosan hoz létre beláthatatlan krízisekkel fenyegető mellékhatásokat. A jövőkutatók szerint a harmadik évezredben, az egyre inkább globalizálódó gazdaságitechnológiai, környezeti, politikai hatások közepette új gondolkodásmód, újfajta észlelés- és látásmód kell valamennyiünknek, azaz új kultúrára van szükségünk, amelynek kulcsfogalmai a kreativitás és problémamegoldó képesség. Kultúra ebben az összefüggésben az, ahogy értelmezzük a világot, ahogy gondolkodunk felőle, ahogy meggyőződéseinket, hiteinket, értékeinket kialakítjuk, s megosztjuk másokkal. Leírható úgy is, mint a magunk teremtette jelentések hálója, amit újra és újra megszövünk, továbbadunk, alakítunk. A kultúra kérdésköre mindig felértékelődik a társadalmi fejlődési utak keresésekor, hisz szerepe a folyamatokban ambivalensnek mondható, előmozdíthat, a fejlődés motorja lehet, ill. visszafoghat, gúzsba köthet, lefékezhet. A modernizációs fejlesztési projektek kudarcai mögött nem egyszer a kulturális tényezők alábecsülése jelenik meg. Az egyoldalú gazdasági gondolkodás a mennyiségileg nem vagy nehezen mérhető, pénzben nem kifejezhető kulturális tényezők fontosságáról elfelejtkezik. A politikaiközigazgatási szféra szektorpolitikáján", a társadalmi élet területeinek felosztásán, klasszifikálásán, dobozolásán", s így az illetékességek kialakításán szintén megtörik a kultúra összetettsége, komplexitása. 9

1.2. Kultúrafogalmak, kultúraértelmezések A kultúra széles felfogásában minden társadalmi tényezőt egyben kulturálisnak is elfogadhatunk. A kultúrának ez a széles, ún. antropológiai felfogása a modernitás szülötte, az emberek a saját maguk teremtette világukra, mint kultúrára néznek, mint kultúrát fogják fel, azaz nem természetadtának, Isten által eleve elrendeltnek tartják társadalmi létezésmódjukat, hanem olyannak, amit teremthetnek, alakíthatnak, tovább hagyományozhatnak, kirostálhatnak. A széles kultúrafogalom a teljes társadalmi világot felöleli, egy társadalom, ill. a társadalmi csoportok életmódját, társadalmi praxisának egészét jelenti, beleértve az ember viszonyát a természethez (a természet használata", átalakítása a munkatevékenység által); az ember viszonyát más emberekhez (társadalmi érintkezés szabályai, normái, formái, szokásrendszer); az ember viszonyát önmagához (jelrendszerek és szimbolikus tudatformák: vallás, filozófia, művészetek, tudomány stb.). Nevezzük ezt az egyszerűség kedvéért életmódkultúra-fogalomnak. Az élet folytatásának hogyanja, az életformák, életstílusok egyben a közösségi és az egyéni identitás alapjául szolgálnak. A köznapi nyelvhasználatban a kultúrafogalom e jelentése kifejezetten expanzív jellegű, és számtalan szóösszetétel jelzi fontosságát. Beszélünk munkakultúráról, testkultúráról, viselkedéskultúráról, gasztronómiai kultúráról, a borivás kultúrájáról, a szexuális érintkezés kultúrájáról, politikai kultúráról, közéleti kultúráról, lakáskultúráról, ökológiai kultúráról, hétköznapi kultúráról, ünnepi kultúráról, s még folytathatnánk a sort. Vitányi Iván egyik tanulmányában 4 részre tagolja a kultúra szféráját: beszél anyagi kultúráról, társas kultúráról, politikai kultúráról, szellemi kultúráról. Az utóbbi terület már egy másik kultúraértelmezésre utal, amit a kultúra ún. szűkebb koncepciójának nevezünk: a tárgyiasult kultúra fogalma ez, művek, tudásformák, szellemi képződmények, ún. kulturális javak tárháza - értelem tartozik ide, a kultúra öntörvényűvé vált, autonómmá lett szférája, olyan valóságoké, amelyeknek saját élete van. A művek leoldódnak az emberi tevékenységről, egyéni képességektől, individuális állapotoktól, alkotói szándékoktól, s objektiválódva a kulturális örökség részévé lesznek, amelyből a mindenkori jelenkor szelektál, megtart, újraépít, vagy elfelejt. Hogy az objektív kultúrából mint potenciális kínálatból mennyit sajátítanak el az emberek, mennyi lesz szubjektív kultúrává, az függvénye a kultúraőrzés és a kultúraközvetítés intézményes rendszerének is, ill. annak hatékonyságának. A művelődési igények az életmód kultúrájában, a mindennapi létben alakulnak ki, s a 10

kultúraközvetítésben szerepet vállaló ágensek kínálatától, a nyújtott kulturális élmények minőségétől új és új ösztönzéseket kapva egyre mélyülnek, formálódnak. A kulturális objektivációk egy csoportja alkotja az. ún. értékhangsúlyos, normatív kultúrafogalmat, a magas kultúrának nevezett jelenségszférát (művészetek, vallás, tudomány, erkölcsi rendszerek). A felvilágosodás a magas kultúra formáit egyetemes értékekként definiálta, amelyek egyetemes érvényű célokhoz orientálják a befogadókat, késztetve őket világlátásuk kritikájára, az életük megváltoztatására a tökéletesedés irányában. Ezért hirdették meg a népművelés programját, a műveletlen társadalmi rétegeket kívánták felemelni a magas kultúra szintjére. Ez a program sok vonatkozásban illúzióvá foszlott, s megbicsaklott az elmúlt két évszázad történésein, de az nem változott, hogy a magas kultúra a létezésünket érintő kérdések feltételével foglalkozik, át-átrendezi megrögzült észlelési-értelmezési kereteinket, s a minőségelv fontosságát hangsúlyozza egy profitmotívum által vezérelt, a mennyiséget előtérbe helyező világban. Ha a magas kultúra nem is lehet mindenkié, csak egyike a szubkultúráknak, azért jelentősége éppen abban áll, hogy a főárammal szemben felmutat valami mást, s az egymással szembefeszülés dinamikájából új dolgok születhetnek. Természetesen az objektivált kultúra mögött élő gyakorlatok húzódnak meg, ha használják a kulturális képződményeket, ott van a létrehozás, a terjesztés, a művek cirkulálása, megbeszélése, befogadása, értelmezések keringése, stb., azaz az elkülönült szellemi élet, a kulturális diskurzusok világa, amelyek folyamatosan megvitatható, bírálható mércéket, ízlésnormákat dolgoznak ki az autonóm kultúra szféráján belül, félresöpörve a piac értékítéletét, vagy a média/reklámipar által kreált sztárolásokat. Természeténél fogva a kultúra öntörvényű, autonóm szférája arisztokratikus, nem többségi szavazások döntenek benne, s a bürokratikus erőszak bevetése is romboló. A kultúrafogalom értelmezések felvillantása után a koncepciót meghatározó értékválasztásokat, alapelveket rögzítjük. 11

1.3. Alapelvek és értékválasztások A megye közgyűlése és kulturális vezetése társadalomirányító tevékenysége során figyelemmel van az életmódkultúra fejlesztésére, intézkedéseivel törekszik az életminőség szintjének emelésére a természet használata, a művi környezet, a munkakultúra, a társas-közösségi szféra, a közéleti nyilvánosság, a szellemi kultúra terén. A kultúra összetettségének megfelelő minden metszetben igyekszik más szektorokra vonatkozó döntések meghozatalakor figyelemmel lenni a kulturális dimenzióra. Vallja, hogy a kulturális fejlesztés emberi fejlődést eredményez mind individuális, mind közösségi értelemben. "A népek választási lehetőségeinek kibővülését jelenti, amely a fejlődést a lehetőségek széles skáláján méri, a politikai, gazdasági és társadalmi szabadságtól az egyén lehetőségéig, hogy az egészséges, művelt, produktív és kreatív legyen, rendelkezzék önbecsüléssel és emberi jogokkal. (UNESCO/ENSZ: A Kultúra és Fejlődés Világbizottsága 1993-1995., Világjelentés) Prioritásként a demokráciafejlesztést, az aktív állampolgári tagság -elvet fogadja el, arra törekszik, hogy a köz ügyei ne nélkülözzék a lakosok és közösségeik aktív felelősségteljes részvételét. Mindezeket régiónkra (megyénkre) vonatkoztatva: Törekedni kell arra, hogy a baranyai állampolgárok a saját életüket jobban uralhassák, az ehhez a szükséges tudásokat, élményeket, műveltséget, kompetenciákat megszerezhessék, intézmények minőségi szolgáltatásaihoz, kínálatához szabadon hozzáférjenek. Az UNESCO-nak 1996-ban készített Jacques Delors vezette Nemzetközi Bizottság jelentése Az oktatásról a XXI. században vonatkozó kérdéseiről Delors ezt igen hatásosan így fogalmazza meg: Tanulnunk kell, hogy tudjunk! Tanulnunk kell, hogy cselekedni tudjunk! Tanulni kell, hogy legyünk valamilyenné! Tanulni kell, hogy másokkal együtt tudjunk élni! Rendkívül fontos, hogy az innovatív felnőttoktatás, közösségfejlesztés, szociokulturális animáció gyakorlata meghonosodjon, kellő támogatást kapjon. A megyei önkormányzat elismeri, hogy a kultúra fejlesztése Baranya versenyképességének fontos eleme (életmódkultúra, vonzó, sokszínű kulturális kínálat, kulturális turizmus, művelt és képzett munkaerő, kulturális médiapiaci jelenlét). 12

A kultúrafejlesztés szerepe a helyi, a regionális, a nemzeti, az európai, s a világpolgári egyéni és csoportidentitások erősítésében döntő fontosságú. Feltétlenül támogatandó célokként határozhatjuk meg a kötődések kialakulását szolgáló hagyományőrzést, a kulturális örökség védelmét, s hozzáférhetőségét, valamint a kulturális önkifejezést, s kreatív alkotókészség ösztönzését. Az önkormányzat elismeri a szellemi alkotómunka és a művelődés szabadságát, autonómiáját. Feladatát a feltételek megteremtésében való közreműködésben, az ösztönző rendszerek kimunkálásában, az információk közvetítésében, a szakmai tanácsadásban, a koordinálóanimáló közreműködésben látja. A meglévő kulturális intézményrendszer fenntartását, s továbbfejlesztését fontosnak ítéli a testület, de nyitott a szektorközi együttműködések iránt is, s az új típusú jogi-szervezeti formák iránt is, ha azok szakmai szempontból megalapozottak. Belátván a rendelkezésére álló erőforrások korlátozott voltát, határozottan az együttműködési hálók kiépítésében, fenntartásában vállal szerepet. Minden lehetséges módon ösztönözi a potenciális kultúratámogatókat mind az üzleti szektorban, a közszférában, s a civil társadalomban. Az életesélyek kulturális különbségének csökkentése is cél. Az önkormányzat törekszik a hátrányos helyzetű térségekben élők és különféle hátránytényezőkkel együtt élő társadalmi csoportok művelődési esélyeinek növelésére. Különösen a térségi kommunikációs rendszerek fejlesztésre kell hangsúlyt helyezni, mind az új információs technológiák, mind az információszolgáltatás szintjén, hogy ne rekesszük ki a hátrányos helyzetű települések lakosait azon tudásokból, amelyek kulcsszerepet játszanak az életesélyek mai alakulásában. Kulturális szükségletek fejlődnek, ha a kulturális praxisban folyamatosan kielégülnek, s az új és új ösztönzések során továbbépülnek. Ezért a kulturális fejlesztési koncepció kiemeli a hosszú távú kulturális piacépítés célját, a felnövekvő generációk jó felkészítését iskolában és iskolán kívül az igényes életre, s művelődésre. Ehhez kulturális érték/kondíciórendszer ösztönzése kell. Baranya kultúrája jó hírének keltése, kultúrájának reprezentálása, az eredmények közzététele, a kultúra fontosságának elfogadtatása mind a megye lakossága, mind más megyék lakossága körében, ill. a külföldi kapcsolatokban folyamatos feladata. Baranya megye kulturális fejlesztési koncepcióját a kisrégiók és központjaik történelmi, művelődési tradícióira, természeti és épített környezeti adottságaira, meglévő kiemelkedő közművelődési értékeire, működő intézményrendszerére, mint alapra kell ráépíteni. Annak összhangban kell lenni a már létező megyei területfejlesztési, valamint az idegenforgalmi és turisztikai koncepciókkal. 13

A megye, kistérségei, kistérségi települési központjai és Pécs Kincses Baranya évszázadok alatt felhalmozott kulturális értékeit gazdagítják, őrzik, közvetítik. A legerősebb centrális oszlop természetesen a megyei jogú város: Pécs, melynek ugyancsak van kistérsége, vonzáskörzete A jól körülhatárolható, többnyire tájegységekhez igazodó kistérségek központjai nagy történelmi múlttal rendelkező régebbi (Mohács, Komló, Szigetvár, Siklós), vagy fontos közigazgatási, kereskedelmi, idegenforgalmi szereppel bíró újabb (Pécsvárad, Sásd, Szentlőrinc),vagy egészen friss (Bóly, Sellye, Harkány), vagy leendő városok. Ezek többségében a kulturális intézmények jól vagy kielégítően működnek, folyamatos tevékenység folyik. Egyrészt a történelmi múlt, a néprajzi, nemzetiségi, népművészeti, polgári tradíciók, másrészt a természeti adottságok, harmadrészt az elmúlt évtizedekben a közművelődési intézmények szakmai bázisán létrejött, s a térségben legerősebb, magas színvonalú, a másokétól markánsan megkülönböztethető kulturális értékei alapján kaphatnak a térségközponti városok a megyei kulturális fejlesztési koncepcióban sajátos szerepet. A kistáji központok mellett idegenforgalmi, kulturális, népművészeti vagy más vonzerővel bíró kisebb-nagyobb települések is természetes alkotóelemei, részei a megye kulturális térképének, szerkezetének (Orfű, Abaliget, Dunaszekcső, Magyarlukafa, Mecseknádasd, Magyaregregy, Ófalu, Óbánya, Hosszúhetény, Nagynyárád, Zengővárkony, Villány, stb.), ennek következtében a kulturális turizmus fejlesztését is célul kell kitűzni. 1.4. Kulturális és művelődési mutatók A mai magyar társadalom különböző rétegei, különösen az értelmiség, de más társadalmi csoportok is ragaszkodnak az egyszer már megteremtett kultúrához. A felmérések szerint a kilencvenes évek Magyarországán 15%-ra becsülik azt a réteget, amely őrzi a kultúra értékeit. Mellettük sajnos nő a passzívak, a lemaradók és a veszélyeztetett helyzetűek és egyre fogy a kulturális középréteg száma és aránya. Mivel az utóbbi évtizedben rendkívül kevés felmérés készült mind megyei, mind országos szinten a műveltségi és művelődési mutatókról, munkánk nem vállalkozhat arra, hogy teljes képet adjon az országos és megyei összehasonlító adatok elemzéséről, így csak néhány meghatározó területet mutathatunk be. Elmondhatjuk viszont, hogy az e területeken érvényesülő tendenciák másutt is hasonlóak. A rendszerváltás után a kultúra egyes ágazataiban gazdagodásról és fejlődésről is beszámolhatunk, de vannak árnyoldalai is. Ma több könyvet adnak ki, mint tíz évvel ezelőtt, de a könyvek példányszáma csökken, és sajnos ebből kevesebb kerül a 14

könyvtárakba is. Nőtt viszont az igénytelen szórakoztató művek száma, és az olvasók nagyobb számban fordulnak ezek felé, mint korábban. A könyvek drágák lettek, a könyvesboltok sorra zártak be. A könyvtárak száma 1994-ben pl. 4930 volt, ebből Baranyában 282 működött, mára számuk 256-ra csökkent. Több a kiállítások száma is, a statisztikai adatok szerint 1994-ben Magyarországon 3842-t rendeztek, ebből Baranyában 63 volt, 1998-ban pedig már csak 61. A statisztikák nem tartalmazzák a bankok, vállalkozások, civil nonprofit szervezetek adatait. Mértékadó vélemények szerint csak Baranya megyében évente több, mint 400 kiállítást rendeznek. 1996-ban 950 múzeum működött az országban (Baranyában 34), a látogatók száma a nyolcvanas évekhez képest, mintegy felére csökkent, és a statisztikák azt mutatják, hogy a külföldiek egyre nagyobb arányt képviselnek. A baranyai adatokat tekintve 1996-ban a múzeumlátogatók száma 320594 volt, 1998-ban már csak 263702. A színházlátogatók száma is évről-évre csökken, míg 1994-ben közelítette a ötmilliót (Baranyában 194.000), addig 1998-ra a négymilliót alig érte el az országos átlag (Baranyában 180.000). A művelődési házak száma szintén évről-évre kevesebb. Baranya megye példája jól reprezentálja az országos tendenciát: 1997-ben 176 működő intézménye volt, 1998-ra e szám 106-ra csökkent, de új típusú intézmények is létrejöttek, a teleházak. A községi mozitermek számának radikális csökkenését a televíziók és a műholdas csatornák előtérbe kerülése okozta. 1994-ben az országban 168 városban és 243 községben, Baranyában 8 városban és 14 községben működött mozi. Ez az arány 1997- re 7-re, illetve 14-re változott. Mára a multiplex mozitermek száma jelentősen javítja ugyan az arányokat, de ez az intézménytípus nem tölti be a kultúraközvetítés funkcióját, hanem az igénytelenebb, könnyedebb szórakozást képviseli. Az állami televízió és rádióadók mellett a kereskedelmi és helyi csatornák megjelenése szintén a kínálati palettát gyarapítja, viszont nem a kulturális felemelkedést segítik elő. A Magyarországot ma jellemző általános elszegényedés sokak számára nem teszi lehetővé, hogy mindennapi életükben helyet biztosítsanak a kultúra minden fontosabb faktorának. A megyei kulturális koncepció fő feladatának tekinti, hogy realizálja a kultúra társadalmi-gazdasági funkciója szerinti szerepét, megbecsültségét, segíthesse a gazdaság hatékonyságának növelését, az életmód optimálishoz közelítő folyamatinak a megvalósulását, megerősítse a politikai döntéshozók felelősségérzetét. 15

2. A megye művelődésére, kultúrájára vonatkozó adatok 2.1 Településszerkezet A megye lakosságának száma 403.000 fő (1998). Itt él az ország lakónépességének 4%-a 302 településen. Ebből 203 település lakossága nem éri el az 500 főt (67%), 49 településen 500-1.000 fő a lakosság (16,2%), 30 községben 2000-nél kevesebb lakost tartanak nyilván (9,9%), 14 település megközelíti az 5.000-es létszámot (4,6%), 1 település lakossága közel tízezer fő (0,3%), Siklós, Szigetvár lélekszáma 10.000 fölött van (0,6%), Mohácson csaknem húszezren élnek (0,3%), Komlón harmincezren. A régióközpontban, Pécsett 162216 (1995) lakost tartanak nyilván (0,3%). A népesség főbb korcsoportok szerinti összetétele százalékos arányban Év 0-14 éves 15-39 éves 40-59 éves 60-x éves 1980 22,4 37,4 24,0 16,2 1990 20,1 36,7 25,2 18,0 1996 17,8 36,3 26,8 19,1 A fenti adatokat elemezve láthatjuk, hogy a megye településeinek 2/3-a apró falu és a lakosság 13%-a él e községekben, ahol is a kulturális intézmények teljesen, vagy részben hiányoznak. E mikroközösségek a megye kulturális fogyasztásának perifériáján találhatók. Legtöbb családnak a művelődést a televízió jelenti. Az 500-5000 fő közötti településeken valamivel jobb a helyzet, e községekben már találhatók közművelődési intézmények, amelyek részben kiszolgálják a lakosság kultúraigényét (művelődési-, vagy faluház, könyvtár). A megye lakosságának 22%-a él kisvárosi környezetben. A megye városaiban a kultúra fontos intézményeit, szervezeteit széles körben meg lehet találni, és az itt élők kulturális fogyasztása minőségében, szerkezetében jóval meghaladja a kistelepüléseken élőkét. Az 1998-as statisztikák szerint Pécsett él a megye lakosságának közel 40%-a. A tradicionális helyzetből adódóan az itt élők a kultúra szinte minden intézményével találkozhatnak és használhatják is azt. A megye aprófalvas településszerkezetéből következik, hogy az elzárt falvakban, zsáktelepüléseken élők egyfajta kulturális önellátásra rendezkedtek be, a kisközösségi művelődési formák dominálnak. Kulturális fogyasztásukat meghatározza a civil társadalom erőssége vagy erőtlensége, a lakosság munkahelyre történő ingázása, a közlekedési viszonyok, a helyi kreatív emberek jelenléte. A fogyasztás optimalizálása 16

érdekében a közösségfejlesztésnek, a civil szféra erősítésének itt döntő fontossága lenne. 2.2. Foglalkoztatás, munkanélküliség A munkanélküliségi ráta alakulása a megyében és országosan (Forrás: Baranya Megyei Munkaügyi Központ) 16 14 12 10 8 6 4 2 0 megyei országos 1990 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 A munkanélküliséget 1990-ben mérsékelt, majd 1992-től egyre gyorsuló ütemű emelkedés jellemezte. A megszűnő nagyvállalatok létszámleépítésének következtében az állástalanok száma hirtelen növekedett. Az 1995-től tapasztalható létszámingadozást csak részben magyarázzák a gazdaság reálfolyamatai, egyre jelentősebb a munkaügyi szervezet foglalkoztatási eszközei működtetésének hatása a munkaerőpiaci helyzet alakulására. Baranya megye foglalkoztatási helyzetének az országos folyamatoktól való fokozatos elszakadása 1994 évtől elkezdődött és a térség nagy munkáltatóinak felszámolása napjainkig húzódó súlyos munkanélküliségi gondokat idézett elő. Sokkal kevesebben és kevesebbet költenek a kultúrára. Kulturális statisztikai elemzések alapján elmondhatjuk, hogy a lakosság nagy része a televíziózáson kívül más művelődési formát nem használ. 17

100% 80% 60% 40% 20% felsőfokú érettségi szakmunk. 8 ált.isk 0% 1995 1996 1997 1998 A regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint 100% 80% 60% 40% 20% 0% 1991 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 szellemi szakmunkás betanított segédmunkás A regisztrált munkanélküliek megoszlása állománycsoportonként Forrás: Baranya Megyei Munkaügyi Központ A regisztrált munkanélküliek foglalkozás és iskolai végzettség szerinti megoszlásából kitűnik, hogy Baranyában az alacsony iskolai végzettséggel (általános iskola, szakmunkásképző), illetve a segéd- és betanított és szakmunkásként dolgozók képviseltetik magukat legnagyobb arányban a munkanélküliek között (a két csoport aránya meghaladja a 80%-ot), őket követik a középfokú végzettséggel rendelkezők (3-4%), s legkisebb mértékben érintette a munkanélküliség a felsőfokú végzettségűeket (1-2% körüli értékek). A vizsgált periódusokban az arányok nem nagyon változtak, tehát az alacsony iskolázottság szoros összefüggésben van a munkanélküliséggel, s nekik van a legkevesebb esélyük arra, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra. Ebből a koncepció számára azt a következtetés vonhatjuk le, hogy Baranyában az alacsony iskolai végzettségű fizikai dolgozók aránya igen magas, és szükség van hatékonyabb képzésükre, átképzésükre. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ képzései 1996-1998 között 1996 1997 1998 Össz. létszám 3063 3461 3079 Ebből munkanélküli 2649 3056 2984 Munkavisz. mellett 414 403 95 Forrás: Baranya Megyei Munkaügyi Központ 18

A táblázat adataiból egyrészt megállapíthatjuk azt, hogy az elmúlt években a Baranya Megyei Munkaügyi Központ képzéseinek száma állandósult, a munkaviszony mellett tanulók száma csökkent Ez következhet a megye aprófalvas településszerkezetéből: a periférikus területeken lakó munkanélkülieknek sem anyagi, sem közlekedési lehetősége nincs arra, hogy a központ képzésein részt vegyenek, másrészt pedig, hogy mivel új munkahelyek nem generálódnak, szintén csökkent a munkaviszony melletti képzések száma. Megoldás lehetne, ha a munkanélkülieknek indított képzések nem csak a nagyobb településeken, hanem esetleg a kistelepülések egyikében zajlanának. Szintén javulnának a mutatók, ha munkaerőpiac-orientáltabb képzések indulnának, innovatívabb felnőttképzésre lenne szükség. 2.3. Iskolázottság A népesség műveltségének, tudásszintjének megítélésében az iskolai végzettség áttekintése nyújt támpontot. Az 1990-es évek elejére növekedett az általános iskolai, közép-, valamint felsőfokú végzettséget szerzettek részaránya. Baranyában 1990 elején a lakosság több mint 75%-a megszerezte legalább a kötelező iskolai végzettséget jelentő iskolai szintet, ez az arány 1980-ban 67%, 1996-ra 86% lett. A 18 éves és idősebb népességből legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya 1990-ben 27%-os volt, amely arány 1980-ban 22% volt, s 1996-ban elérte a 32%-ot. Felsőfokú iskolai végzettséggel 1990-ben a 25 éves és idősebb népességnek a 9%-a rendelkezett, ugyanakkor 1980-ban ez még csak 6%-ot tett ki, 1996-ban pedig közelítette a 11%-ot. Ez az adatsor azt bizonyítja, hogy Baranya megye lakossága, a megyei közintézmények nagy erőfeszítéseket tesznek a munkanélküliség kezelésére, a művelődési esélyek kiegyenlítésére. A hét éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége százalékos arányban (1990.) 0 oszt. 1-5. oszt. 6-7. oszt. 8 oszt. Szakmunk. Középisk Felső. fokú Községek 3,53 13,07 22,71 35,04 14,86 8,25 2,51 összesen Városok 1,82 9,96 14,05 32,04 13,64 19,54 8,92 összesen Megye 2,44 11,11 17,24 33,14 14,09 15,38 6,56 összesen Forrás: KSH legutóbbi népszámlálási adatai alapján Az országos viszonyokhoz képest (ld. melléklet) Baranya a magasan iskolázott megyék közé tartozik, Győr-Moson-Sopron, Csongrád, Vas, Hajdú-Bihar megyékkel egyetemben, bár itt inkább az általános iskolai végzettség dominál, ami szintén aprófalvas szerkezetével, a kistelepülések nagy számával magyarázható. A városokban 19

magasabb szintű iskolai végzettséggel rendelkeznek a lakosok, mivel ott az oktatási lehetőségek köré szélesebb. A hétéves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége férfiak (1990.) Községe k összesen Városok összesen Megye összesen 0 oszt. 1-5. oszt. 6-7. oszt. 8 oszt. Szakmun k Középisk. Felső fokú 3,01 12,86 18,25 34,36 21,15 7,74 2,6 1,74 9,83 11,43 30,23 18,47 18,19 10,07 2,22 10,97 13,99 31,87 19,47 14,27 7,27 Forrás: KSH legutóbbi népszámlálási adatai alapján A hét éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége nők (1990.) Községek összesen Városok összesen Megye összesen 0 oszt. 1-5. oszt. 6-7. oszt. 8 oszt. Szakmunk. Középisk. Felső fokú 4,02 13,28 26,94 35,68 8,89 8,74 2,43 1,88 10,08 16,04 33,67 9,29 20,75 7,78 2,65 11,24 20,22 34,4 9,15 16,4 5,91 Forrás: KSH legutóbbi népszámlálási adatai alapján A nők iskolai végzettsége kedvezőtlenebb képet mutat, mint a férfiaké, ez szintén az apró elzárt települések nagy számával magyarázható ott még a hagyományos családmodell a jellemző. A két nem végzettségi színvonalában fellelhető különbség a felsőfokú végzettségűek esetében a legszámottevőbb. A 90-es évek kezdetén a férfiaknak közel másfélszer akkora hányada szerzett diplomát, mint a nőknek. A differencia az általános iskolai 8 osztályos végzettséget tekintve ennél jóval mérsékeltebbnek tűnik, a legutóbbi népszámláláskor csupán 1,1-szeres volt, a középiskolát végzettek körében viszont különbség nem volt. A funkcionális analfabétákról nem áll rendelkezésünkre adat, pedig számuk pregnánsan nő. A megyében eddig még nem indult számukra tanfolyam. A közoktatási és művelődési intézményhálózat tervezésénél érdemes számba venni a lakónépesség mobilitását és korösszetételét. A lakónépesség csökkenése folyamatos, hozzávetőlegesen évi 2.000 fő. 20