372 ADATTÁR II. TUDOMÁNYOS INTÉZMÉNYEK Azon (mindenkori) magyarországi intézmények fontosabb adatai, ahol jelenleg vagy a múltban az ásványtannal kapcsolatos számottevő tudományos tevékenységet folytattak (a jelenlegi elnevezés sorrendjében). Az intézmény neve o és annak változásai a megfelelő szervezeti egység alapításától fogva; oo az ásványtannal foglalkozó szervezeti egység (illetve jogelődjeinek és jogutódjainak), valamint vezetőinek neve, és a történetét tárgyaló legfontosabb irodalmi művek. Rövidítések: C. = Cathedra, I. = Intézet, T. = Tanszék, h. = helyettes, mb. = megbízott. a) Felsőoktatási intézmények Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 1, Építőmérnöki Kar 2, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék 3 1 1846 56: Királyi József Ipartanoda; 1856 71: (Császári-Királyi) József Politechnikum (K. K. Josephs-Polytechnikum); 1871 1934: M. Kir. József (1872-től József Nádor) Műegyetem; 1934 48: (1945-ig M. Kir.) József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 1948 49: József Nádor Műszaki Egyetem; 1949 56: Budapesti Műszaki Egyetem; 1957 67: Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem*, 1967 99: Budapesti Műszaki Egyetem (BME) (1854-ig Pesten, 1854 72 közt Budán, 1872 1909 Pesten [Budapest], 1909-től Budán [Budapest]) 2 1871 1934: Vegyészmérnöki Osztály; 1934 56: Gépész- és Vegyészmérnöki Kar 3 1846 64: Természetrajz és Áruismeret T.; 1864 1990: Ásvány- és Földtani T. ** ; 1990 99: Mérnökgeológia T.; 1999 : Építőanyagok és Mérnökgeológia T. *** Tanszékvezető: 1846 50: Mihálka Antal; 1850 58: Pauer Sándor Lipót (1850 57 h.); 1858 60: Anton Kerner (1858 59 h.); 1861: Nendvich Károly (h); 1861 62: Jokély János (1861 62 h.); 1862 64: Kriesch János (h.); 1864 67: Hofmann Károly; 1867 70: Wartha Vince (1867 h.); 1870 94: Krenner József; 1894 1904: Schmidt Sándor; 1904 26: Schafarzik Ferenc; 1926 60: Vendl Aladár (1926 27 h.); 1960 68: Papp Ferenc; 1968 81: Meisel János; 1981 82: Orosz Árpád (mb.); 1982 99: Kleb Béla; 1999 : Balázs L. György * A Budapesti Műszaki Egyetemből kivált karokat 1967-ben egyesítették újra az egyetemmel. ** Az 1864-ben a Természetrajz és Áruismeret Tanszék kettéosztásakor létrejött másik tanszék a Növény-, Állattani és Áruismereti T. *** A két tanszék összevonásával. Bidló G. (1977): Az ásványtani és földtani oktatás kezdete a Budapesti Műszaki Egyetemen. Földt. Tudtört. Évkv., 5, 18 24. Bidló G. (1994): A Budapesti Műszaki Egyetem ásvány- és földtani gyűjteményeinek története. In: Kecskeméti T. & Papp G. (szerk.): Földünk hazai kincsesházai /Studia Naturalia, 4/. 243 246. Kleb B. (1983): Ásvány- és Földtani Tanszék a 200 éves Budapesti Műszaki Egyetemen. Földt. Kut., 26(4), 3 4. Papp F. (1964): Az Ásvány- és Földtani Tanszék 100 éve. Építőip. Közlek. Műsz. Egy. Tud. Közlem., 10(1), 5 28. o Az intézmények, szervezeti egységek nevének időben és forrásonként eltérő írásmódját úgy egységesítettük, hogy a kötőszavak stb. kivételével minden szót nagy kezdőbetűvel írtunk. oo A jelenlegi elnevezést a számozott történeti felsorolás utolsó tételeként csak akkor ismételtük meg, ha ez valamilyen indokból célszerűnek látszott.
Adattár II. Tudományos intézmények 373 Vendl A. (1956): A Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének története. /BME Közp. Könyvt. Műsz. Tudtört. Kiadv., 7/. Budapest: Tankönyvkiadó. Zelovich K. (1922): A m. kir. József műegyetem és a hazai technikai felső oktatás története. Budapest: Pátria. Debreceni Egyetem 1, Természettudományi Kar 2, Ásvány-Földtani Tanszék 3 1 1929 45: M. Kir. Tisza István Tudományegyetem; 1945 52: Debreceni Tudományegyetem, 1952 99: Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) 2 1929 49: Bölcsészettudományi Kar 3 1929 : Ásvány-Földtani Intézet/Tanszék Tanszékvezető, ill. igazgató: 1929 36: Telegdi Roth Károly; 1936 37: Hoffer András (mb.) * ; 1937 40: Ferenczi István; 1941 44: Hoffer András (mb.) * ; 1945 49: Kovács Lajos (mb.) * ; 1949 66: Földvári Aladár (1949 50-ben mb.); 1966 67: Berényi Dénes (mb.); 1967 72: Pantó Gábor; 1972 73: Kulcsár László (mb.); 1974 81: Székyné Fux Vilma; 1981 93: Szöőr Gyula; 1993 97: Gyarmati Pál; 1997 : Szöőr Gyula * másodállásban Megj.: az egyetemet 1912-ben alapították, 1914-ben kezdett el működni, 1921-ben vette fel Tisza István nevét. Az egyetemi szabályzatban szerepelt a Mennyiség- és Természettudományi Kar, de létesítésére nem került sor. Anonim (1988): A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem 75 éve. Debrecen: KLTE. Csikai Gy. (szerk.) (1975): 25 éves a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kara 1949 1974. Debrecen: KLTE TTK. Székyné Fux V. (1980): Az Ásvány- és Földtani Tanszék 50 éves tevékenysége és tudományos eredményei. A Debreceni KLTE Évkv. 1979/80, 58 64. Székyné Fux V. (1983): 50 éves a debreceni Kossuth L. Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Tanszéke (1929 1979). Földt. Tudtört. Évkv., 9, 67 83. Székyné Fux V. & Kozák M. (1994): A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének gyűjteményei. In: Kecskeméti T. & Papp G. (szerk.): Földünk hazai kincsesházai /Studia Naturalia, 4/, 219 228. Varga Z. (1967): A Debreceni Tudományegyetem története I. 1914 1944. Debrecen: KLTE. Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) 1, Természettudományi Kar 2, Ásványtani Tanszék 3 1 1774 77: Nagyszombati Egyetem (Universitas Tyrnaviensis) (alapítva: 1635); 1777 84: Budai Királyi Egyetem (Regia Universitas Budensis); 1784 1848: Magyar/Pesti Királyi Egyetem (Regia Universitas Hungarica/Pestinensis); 1848 49: Magyar Egyetem; 1849 61: Császári-Királyi Pesti Egyetem; 1861 73: M. Kir. Tudományegyetem; 1873 1921: Budapesti M. Kir. Tudományegyetem (közben 1918 19: Budapesti Magyar Tudományegyetem); 1921 50: (1945-ig: Budapesti M. Kir.) Pázmány Péter Tudományegyetem 2 1774 84: Bölcsészeti Kar (Facultas Philosophica) (alapítva: 1635); 1784 1850: Orvosi Kar (Facultas Medica); 1850 1949: Bölcsészet(tudomány)i Kar; 1949 : Természettudományi (közben 1953 57: Élet- és Földtudományi) Kar 3 1774 84: Természetrajzi T. (C. Historiae Naturalis); 1784 1849: Különös Természetrajzi T. (C. Historiae Naturalis Specialis) * ; 1849 86: Ásványtani T./Int.; 1886 1957: Ásvány- és Kőzettani / Mineralógiai és Petrographiai Int. ** ; 1953 : Ásványtani T. Tanszékvezető, ill. igazgató: 1774 88: Mathias Piller; 1789 1807: Joseph Schönbauer; 1808 09: Reisinger János (Johann) (h); 1809 10: Schuster János; 1810 1848: Reisinger János (Johann); 1848 49: üres; 1849 55: Szabó József (h); 1855 61: Peters, Karl; 1861 94: Szabó József (1861 62-ig h.), 1894 1913: Krenner József; 1914 50: Mauritz Béla;
374 1950 57: Szádeczky-Kardoss Elemér (intézetvezető); 1953 73: Sztrókay Kálmán Imre (tanszékvezető); 1973 87: Kiss János; 1987 88: Bognár László (mb.); 1988 : Buda György Kőzettan-Geokémiai Tanszék Tanszékvezető: 1953 66: Szádeczky-Kardoss Elemér, 1966 93: Kubovics Imre; 1993 95: Buda György (mb.); 1995 2001: Puskás Zuárd, 2001 : Buda György (mb.) * Az ásványtan 1784-ig az állattannal és a növénytannal együtt alkotta a természetrajzi, 1784 1849-ig az állattannal együtt a különös természetrajzi tanszéket (a növénytant az orvosi karon 1770-től 1817-ig a vegytannal együtt oktatták). ** 1886-tól Ásványtani helyett Ásványtani és Kőzettani Intézet szerepel az évkönyvekben, ebből az intézetből vált le 1895-ben a Földtani Intézet (Tanszék). Az intézet 1953-ban két tanszékre vált szét, de mint szervezeti egység 1957-ig megmaradt. Győry T. (1936): Az Orvostudományi Kar története 1770 1935. Budapest: Kir. M. Egy. Ny. Papp G. & Weiszburg T. (1994): A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem ásvány- és kőzetgyűjteményének története. In: Kecskeméti T. & Papp G. (szerk.): Földünk hazai kincsesházai /Studia Naturalia, 4/, 157 172. Priszter Sz. (1991): Az ELTE TTK története 1635 1985. Budapest: ELTE. Sinkovics I. (szerk.) (1985): Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635 1985. Budapest: ELTE Székyné Fux V. (1956): Az Ásvány-Kőzettani Intézet fejlődése a felszabadulás után. In: Az ELTE Évkönyve, 1955. Budapest: Tankönyvkiadó, 407 413. Szentpétery I. (1936): A Bölcsészettudományi Kar története 1635 1935. Budapest: Kir. M. Egy. Ny. M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem 1, Matematikai és Természettudományi Kar 2, Ásványtani Intézet 3 1 1872 1881: Kolozsvári M. Kir. Tudományegyetem; 1881 1945: M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem 2 1872 1945: Matematikai és Természettudományi Kar 3 1872 1940: Ásvány- és Földtani I., 1940 45: Ásványtani I. Igazgató, ill. tanszékvezető: 1872 95: Koch Antal; 1896 1919: Szádeczky(-Kardoss) Gyula; 1920 23: Gaál István (mb.); 1923 44: Szentpétery Zsigmond Megj.: 1872 1919 és 1940 45 közt Kolozsváron, 1920 21-ben Budapesten, 1921 40 között Szegeden működött. 1945-től Kolozsváron már a magyar államterületen kívül működő utódja a Bolyai Tudományegyetem, melyet 1959-ben egyesítettek a Victor Babeş Tudományegyetemmel (Babeş Bolyai Tudományegyetem, Univerzitatea Babeş Bolyai) Csíky G. (1990): A Kolozsvári Tudományegyetem ásvány-földtani intézetének története (1872 1959). Földt. Tudtört. Évkv., 12, 138 150. Gazda I. (szerk.) (1997): Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Piliscsaba: Magy. Tudtört. Int. Katona Szabó I. (szerk.) (1997): Emlékkönyv a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (1872 1944) létesítésének 125. évfordulója alkalmából. Budapest: Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete, Bolyai Egyetemért Alapítvány. Márki S. (1922): A M.Kir. Ferencz József-Tudományegyetem története 1872 1922. Szeged: Városi Ny. és Könyvkiadó Rt. Mészáros M. (1999): A földtani oktatás 125 éve. In: Cseke P. & Hauer M. (szerk.): 125 éves a kolozsvári egyetem. Kolozsvár: KOMP-PRESS, 87 89. Szádeczky Gy. (1903): Egyetemi ásvány- és földtani intézet és az E. M. E. ásványtára. In: Emlékkönyv. A kolozsvári magyar királyi Ferencz József tudományegyetem és különösen ennek orvosi és természettudományi intézetei. Kolozsvár: Kolozsvári egy. orv. kara, 81 90. Wanek F. (1999): Koch Antal asszisztensei a Kolozsvári Tudományegyetemen. In: Cseke P. & Hauer M. (szerk.): 125 éves a kolozsvári egyetem. Kolozsvár: KOMP-PRESS, 91 111. L. a Szegedi Tudományegyetemnél megadott irodalmat is!
Adattár II. Tudományos intézmények 375 Miskolci Egyetem 1, Műszaki Földtudományi Kar 2, Ásvány- és Kőzettani Tanszék 3 1 1763/70 1841: Cs. Kir. Bányászati Akadémia (K. K. Bergakademie); 1841 67: Cs. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia (K. K. Berg- und Forstakademie); 1867 1904: M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia; 1904 22: M. Kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola; 1922 34: M. Kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola; 1934 1949: M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 1949 90: Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) (közben 1952 56: Rákosi Mátyás NME) 2 1770 1904: egységes akadémia, benne 1846-tól külön bányászati (bányászati, kohászati és pénzverészeti) és erdészeti képzés, 1872-től külön bányászati és kohászati képzés; 1904 22 egységes főiskola (bányamérnöki, vaskohómérnöki, fémkohómérnöki és erdőmérnöki szakok); 1922 1934: Bányamérnöki Osztály; 1934 1949: Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar; 1949 2000: Bányamérnöki Kar 3 1763 1841: Ásványtan-Kémia-Kohászat T. (Mineralogie-Chemie-Metallurgie); 1841 1904: Ásványtan-Geológia-Paleontológia T. (Mineralogie-Geologie-Paleontologie); 1904 1923: Ásványtani és Földtani T.; 1923 1956: Ásvány- és Földtani T.; 1956 : Ásvány- és Kőzettani T. [illetve 1923 : Földtani és Telep(ismeret)tani T.] Tanszékvezető: 1763 69: Jacquin, Nikolaus Joseph; 1769 79: Scopoli, Giovanni Antonio; 1779 92: Ruprecht Antal (Anton); 1792 1811: Patzier Mihály (Michael); 1811 20: Höring Mihály (Michael); 1820 35: Wehrle, Alois; 1835 37 Ertl József (Josef) (h); 1837 40: Bachmann József (Josef) (h); 1840 42: Rösler Gusztáv (Gustav) (h); 1842 43: Niederrist, Josef (h); 1843 71: Pettkó János (1847-ig mint h.); 1871 99: Winkler Benő; 1899 1914: Böckh Hugó; 1914 23: Vitális István; 1923 41: Vendl/Vendel Miklós; 1941 50: Szádeczky-Kardoss Elemér; 1950 66: Pojják Tibor; 1966 68: Földvári Aladár; 1968 83: Pojják Tibor; 1983 87: Somfai Attila * ; 1987 2001: Egerer Frigyes, 2001 : Gyulai Ákos Földtan-Teleptani (kezdetben Földtan-Telepismerettani) Tanszék 1923 41: Vitális István; 1941 59: Vendl/Vendel Miklós; 1959 62: Pojják Tibor * ; 1962 68: Benkő Ferenc; 1968 71: Földvári Aladár; 1971 78: Richter Richárd ** ; 1978 81: Némedi-Varga Zoltán; 1981 2001: Somfai Attila; 2001 : Földessy János. * A társtanszék vezetője is; ** a Bányaműveléstani Tanszék vezetője is Megj.: 1919-ig Selmecbányán, 1919-től 1949/59-ig Sopronban, azóta Miskolcon. (Az egyetem Sopronból Miskolcra költözése évekig tartott, az Ásvány- és Földtani Tanszék 1949-ben, a Földtan-Teleptani Tanszék 1959-ben költözött át.). 1934-től 1949-ig a M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez csatolva. 1949 szeptember 1-től az erdészeti tanszékekből kialakították a Erdészeti és Faipari Egyetemet (Sopron), míg a bánya- és kohómérnöki karokból létrehozták a miskolci székhelyű és gépészmérnöki karral is rendelkező Nehézipari Műszaki Egyetemet. A magyarországi születésű, de német anyanyelvű professzorok keresztnevét németül is feltüntettük. [Faller G.] (1871): A selmeczi m. k. bányász- és erdész-akadémia évszázados fennállásának emlékkönyve 1770 1870. Selmecz: Joerges. Gyulay Z. (1971): A selmecbányai Bányászati Akadémia előzményei és története. In: Emlékkönyv stb. /NME Közlem., 18/, Miskolc: NME, 119 128. Pauer J. (1896): A selmeczbányai magyar királyi bányászati és erdészeti akadémia története alapításától vagyis 1770-től kezdve az 1895/96. tanév végéig. Selmecz: Joerges. Pojják T. (1964): Az ásvány-földtani tudományok oktatásának története Magyarországon a felsőfokú bánya- és kohómérnöki szakképzésben. Bány. L., 97, 638 644.
376 Wiedemann R. (1994): A Miskolci Egyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszékének gondozásában lévő selmeci ásványgyűjtemény története. In: Kecskeméti T. & Papp G. (szerk.): Földünk hazai kincsesházai /Studia Naturalia, 4/, 229 233. Zsámboki L. (1983): A selmeci akadémia oktatóinak lexikona 1735 1918. Miskolc: NME. Zsámboki L. (1985): Selmectől Miskolcig. Miskolc: NME. Zsámboki, L. (1997): The first hundred years of teaching geological sciences at the Selmecbánya (Schemnitz) School (later Academy) of Mining. In Dudich, E. & Lobitzer, H. (eds.) Advances in Austrian Hungarian Joint Geological Research. 19 24. Budapest: MÁFI. Zsámboki L. (1997): Selmecről indultunk. 1735 1949. Miskolc: ME. Zsámboki L. (1999): 50 éve Miskolcon. Fejezetek a Miskolci Egyetem történetéből. Miskolc: ME. Szegedi Tudományegyetem 1, Természettudományi Kar 2, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani T. 3 1 1940 44: M. Kir. Horthy Miklós Tudományegyetem; 1944 62: Szegedi Tudományegyetem; 1962 2000: József Attila Tudományegyetem (JATE) 2 1940 : Természettudományi Kar 3 1940 67: Ásvány-Kőzettani I.; 1967 : Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani I. (1986 tól T.) Igazgató, ill. tanszékvezető: 1940 68: Koch Sándor; 1968 86: Grasselly Gyula; 1986 2000: Szederkényi Tibor; 2000 : Hetényi Magdolna Megj. 1921 40 között Szegeden működött az eredetileg kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem (l. ott). Devich A. (1990): A szegedi tudományegyetem története I. 1921 1944. Szeged: JATE. Grasselly, Gy. (1971): 50 years of the Institue of Mineralogy, Geochemistry and Petrography of the Attila József University at Szeged. Acta Mineral.-Petrogr., 20(1), 3 12. Koch S. (1943): A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem ásványgyűjteménye. Földt. Értes., 8 (Új f.), 16 22. Lisztes L. & Zallár A. (szerk.) (1971): Szegedi egyetemi almanach 1921 1970. Szeged: JATE és SZOTE. Mezősi J. (1994): A szegedi József Attila Tudományegyetem ásványtani gyűjteménye. In: Kecskeméti T. & Papp G. (szerk.): Földünk hazai kincsesházai /Studia Naturalia, 4/, 201 210. Szentirmai L. & Ráczné Mojzes K. (szerk.) (1999): A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene 1921 1998. Szeged: JATE. Szentirmai L., Iványi Szabó É. & Ráczné Mojzes K. (szerk.) (1996): Szegedi egyetemi almanach I. 1921 1995. Szeged: JATE. Veszprémi Egyetem 1, Mérnöki Kar 2, Föld- és Környezettudományi Tanszék 3 1 1949 51: Budapesti Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Kar; 1951 90: Veszprémi Vegyipari Egyetem (VVE) 2 1990 : Mérnöki Kar (korábban nem voltak karok) 3 1949 97: Ásványtan Tanszék Tanszékvezető: 1949 90: Nemecz Ernő; 1990 95: Vassányi István, 1995 97: Csikósné Hartyáni Zsuzsa (mb.); 1997 98: Mészáros Ernő (mb.); 1998 : Hlavay József Bodor E. (szerk.) (1999): A Veszprémi Egyetem jubileumi évkönyve 1949 1999. Veszprém: VE. Schultheisz Z. (1974): A Veszprémi Vegyipari Egyetem jubileumi évkönyve 1949 1974. Veszprém: VVE.
Adattár II. Tudományos intézmények 377 b) Múzeumok Herman Ottó Múzeum (HOM) Ásványtára (Miskolc) Alapítva: 1980 Vezetője: 1980 : Szakáll Sándor Szakáll S. (1990): A Herman Ottó Múzeum Ásványtárának tíz esztendeje. Miskolc: HOM. Szakáll S. (1994): A miskolci Herman Ottó Múzeum ásványgyűjteménye. In: Kecskeméti T. & Papp G. (szerk.): Földünk hazai kincsesházai /Studia Naturalia, 4/, 247 262. Szakáll S. & Fehér B. (2000): 20 éves a miskolci Herman Ottó Múzeum Ásványtára. Magyar Múz., (4), 32 34. Szakáll S., Szabó T. & Fehér B. (2000): A Herman Ottó Múzeum Ásványtára. 1980 2000. Miskolc: HOM. Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) 1, Ásvány- és Kőzettár 2 (Pest/Budapest) 1 1802 8: Széchényi Országos Könyvtár (Bibliotheca Hungarica Széchényiano- Regnicolaris); 1808 1949: Magyar Nemzeti Múzeum (Museum nationale Hungaricum), ezen belül 1934 49: Országos (Magyar) Természettudományi Múzeum; 1949 91: (Országos) Természettudományi Múzeum 2 1810 1870: Természetiek és Kézműtaniak Tára (Camera Naturae et Artis Productorum) * ; 1870 1939: Ásvány- és Őslénytár; 1939 : Ásvány- és Kőzettár (illetve Föld- és Őslény[tani] Tár) Vezetője: 1810 16: Ludwig Tehel; 1817 21: Joseph Jonas; 1821 49: Sadler József; 1850 65: Kovács Gyula; 1866 69: Hantken Miksa; 1870 1919: Krenner József; 1919: Franzenau Ágoston ** ; 1919 32: Zimányi Károly; 1932 44: Zsivny Viktor; 1944 63: Tokody László; 1963 70: Ravasz Csaba; 1970 1979: Jánossy Dénes *** ; 1979 : Embey- Isztin Antal * A Természetiek és Kézműtaniak Tárához az ásvány- és őslénytani anyag mellett az állat- és növénytani, valamint a technológiai gyűjtemény tartozott. A tár helyett időnként az osztály megnevezés is használatban volt. ** Betegsége miatt ténylegesen nem lépett hivatalba. *** A Föld- és Őslénytár vezetője is. Kecskeméti T. & Papp G. (1994): A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményeinek általános áttekintése. In: Kecskeméti T. & Papp G. (szerk.): Földünk hazai kincsesházai /Studia Naturalia/, 4, 27 32. Krenner J. (1902): Az ásvány-őslénytár története. In: A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Budapest: MNM, 305 313. Matskási I. (szerk.) (2000): Magyar Természettudományi Múzeum. Budapest: MTM Papp G., Szendrei G. & Vinczéné Szeberényi H. (1994): A Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettárának története. In: Kecskeméti T. & Papp G. (szerk.): Földünk hazai kincsesházai /Studia Naturalia/, 4, 33 46. c) Kutatóintézetek MTA Földtudományi Kutatóközpont 1, MTA Geokémiai Kutatólaboratóriuma 2 (MTA GKL) 1 1976 97: MTA Természettudományi Kutatólaboratóriumai 2 1950 54: MTA Geokémiai Kutatócsoport Igazgató: 1950 75: Szádeczky-Kardoss Elemér; 1976 1999: Pantó György; 2000 : Árkai Péter
378 Megj.: 1975-ig az ELTE TTK-n az Ásvány- és Kőzettani Intézettel, illetve a Kőzettan Geokémiai Tanszékkel azonos telephelyen. Pantó Gy. (1977): 20 éves az MTA Geokémiai Kutatólaboratóriuma. MTA X. Oszt. Közlem., 10, 257 264. Póka T. (2001): Az MTA Geokémiai Kutatólaboratórium története. (kézirat) Rejtő I. (szerk.) (1975): A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, intézményei és vállalatai. Budapest: MTA. Szádeczky-Kardoss, E. (1975): Twenty years of the Laboratory for Geochemical Research of the Hungarian Academy of Sciences. Acta Geol. Acad. Sci. Hung., 19, 1 16. Magyar Állami 1 Földtani Intézet (MÁFI) 1 1869 1945 között Királyi Alapítva: 1869 (elődje: a M. Kir. Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium Földtani Osztálya, 1868 69) Igazgató: 1869 82: Hantken Miksa; 1882 1908: Böckh János; 1908 19: id. Lóczy Lajos * ; 1919 24: Szontagh Tamás (ideigl.) ** ; 1924 25: Pálfy Móric (ideigl.); 1925 28: Nopcsa Ferenc; 1929 31: Böckh Hugó; 1932 48: ifj. Lóczy Lajos ; 1948 50: Szalai Tibor (h.), közben 1948-ban Vígh Gyula (h.); 1950: Vitális Sándor; 1950 52: Majzon László; 1952: ifj. Noszky Jenő; 1953: Balogh Kálmán; 1953 56: ifj. Noszky Jenő; 1956 57: Kretzoi Miklós ; 1958 1969: Fülöp József; 1969 79: Konda József; 1979 91: Hámor Géza; 1991 96: Gaál Gábor; 1996 : Brezsnyánszky Károly * 1919. V. 15-én lemondott (mb. ig. Pálfy Mór), 1919. XI. 3-án véglegesen lemondott. ** 1923. X. 31-től szabadságon, ügyvezető Pálfy Móric. 1946-tól külföldön, az ügyvezető Szalai Tibor; Lemondott 1957 decemberében, lemondását elfogadták 1958 februárjában. Dudich E. (1994): A Magyar Állami Földtani Intézet 125 éve. Term. Világa, 125, 387 391. Fülöp J. & Tasnádi Kubacska A. (1969): 100 éves a Magyar Állami Földtani Intézet. Budapest: MÁFI. Hála J. (szerk.) (1994): 125 éves a Magyar Állami Földtani Intézet. Budapest: MÁFI.