WTO Világturisztikai Barométer 2. szám, 2004. június A WTO tanulmánya alapján összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization, WTO) Marketing Részlege által lebonyolított World Tourism Barometer felmérés célja, hogy áttekintést adjon, és naprakész információt szolgáltasson a szakma számára a turizmus rövid távú alakulásáról. A 2003. június óta rendszeresen megjelenô tanulmány évente három alkalommal (január, június és október) kerül publikálásra, amely a következô három fô részbô l áll: a turizmus rövid távú alakulása a desztinációk és a küldôországok, valamint a légi közlekedés adatai alapján, turisztikai szakemberek értékelése és várakozásai a turizmus rövid távú alakulására vonatkozóan, valamint a turizmust is érintô makrogazdasági adatok, a világgazdaság alakulása. 58 TURIZMUS BULLETIN Módszertan A WTO e-mailen keresztül eljuttatott kérdô ívekben kéri fel 1 a kiválasztott turisztikai szakértô ket arra, hogy 1 5-ig terjedô skálán (1= sokkal rosszabb, 5= sokkal jobb) értékeljék az elmúlt idô szak eredményeit, illetve az elkövetkezô idô szak várakozásait az adott idô szakban szokásos, elvárható teljesítményhez képest. A felmérés ezen kívül a WTO statisztikai adatgyûjtésének eredményein alapul. 1. A világ turizmusának alakulása 2003-ban 2003-ban a világ nemzetközi turisztikai bevételei elérték az 514,4 milliárd USD-t, ami 40 milliárd USD-vel haladta meg a 2002. évi eredményeket. Figyelembe véve azonban 1 2004 májusában az alábbi országok vettek részt a WTO Barometer felmérésben: Algéria, Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Azerbajdzsán, Bahama-szigetek, Barbados, Belgium, Bhután, Brazília, Bulgária, Chile, Ciprus, Cook-szigetek, Costa Rica, Csehország, Dél-Afrika, Dominikai Köztársaság, Dubai, Ecuador, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, Egyiptom, Észtország, Finnország, Franciaország, Francia Polinézia, Görögország, Guatemala, Hollandia, Honduras, Hong Kong (Kína), Horvátország, India, Indonézia, Írország, Izrael, Japán, Jordánia, Kanada, Kenya, Kína, Kolumbia, Koreai Köztársaság, Kuba, Kuvait, Lao Népköztársaság, Lengyelország, Libanon, Liechtenstein, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Makaó (Kína), Maldív-szigetek, Marhsall-sziget, Marokkó, Mauritius, Mexikó, Monaco, Németország, Nepál, Nicaragua, Norvégia, Olaszország, Omán, Örményország, Pakisztán, Palau, Panama, Peru, Portugália, Puerto Rico, Reunion, Ruanda, Saba, Salvador, Sao Tome és Principe, Seychellesszigetek, Sierra Leone, Spanyolország, Sri Lanka, Svájc, Svédország, Szamoa, Szaúd-Arábia, Szíria, Szlovákia, Szlovénia, Tajvan (Kína), Tanzánia, Thaiföld, Togo, Törökország, Trinidad és Tobago, Uganda, Új-Kaledónia, Új-Zéland, Uruguay és Venezuela. a dollár és az euró árfolyamában bekövetkezett jelentô s változásokat a dollár mintegy 20%-os leértékelô dése az euróval szemben, amelynek eredményeként míg 2002-ben egy euró 0,95 dollárt ért, 2003-ban értéke 1,13 dollárt tett ki a turisztikai bevételeket euróban vizsgálva 2003-ban 2,8%-os visszaesés volt tapasztalható. A 2003. évi árfolyam alakulásokat és az inflációt tekintve, a világ nemzetközi turisztikai bevételei az elmúlt évben 2%-kal csökkentek (ezen számítások alapján 2002-ben 0,3%-os növekedés volt tapasztalható). 2003-ban a Közel-Kelet kivételével a nemzetközi turisztikai bevételek csökkenését regisztrálta minden régió. Európában a gazdasági helyzet alakulása az utazásokat is nagymértékben befolyásolta. Míg a nemzetközi turistaérkezések száma 0,4%-kal nô tt, a turisztikai bevételek 3%-kal maradtak el a 2002. évi adatoktól. Az afrikai kontinens hasonló eredményeket realizált: a nemzetközi turistaérkezések száma 4,4%-kal emelkedett, a bevételek azonban 2,6%-os visszaesést mutattak. 1996 és 2000 között a világ nemzetközi turisztikai bevételeinek volumene a turistaérkezések számánál nagyobb mértékben emelkedett, ezt követô en azonban kedveltebbé váltak a rövidebb, illetve olcsóbb utazások, amelyeket a közlekedésre és a szálláshelyre fordított kiadások csökkentése jellemez. Mindemellett az elmúlt években megfigyelhetô volt a közeli, szárazföldön elérhetô desztinációk elô térbe kerülése. Az árfolyamváltozások az egyes kontinensek piaci részesedését is befolyásolták. Míg Európa 2002-ben a világ turisztikai bevételeinek 51%-át mondhatta magáénak, 2003-ban a bevételek 55%-a realizálódott a kontinensen. 2003-ban a világ tíz legkedveltebb desztinációja a nemzetközi turistaérkezések mintegy felét regisztrálta. A 2002. évhez képest az elsô négy helyen nem történt változás, mind az érkezések, mind a bevételek tekintetében a legnagyobb fogadó országok továbbra is Franciaország, Spanyolország, az USA és Olaszország maradtak. Kanada esetében a turistaérkezések száma 13%-kal csökkent, aminek következtében elô rébb lépett Ausztria, Németország és Mexikó. A turisztikai bevételek Kínában, azon belül Hong Kongban jelentô sen visszaestek, 2003-ban Görögország lépett be új desztinációként a tíz legtöbb nemzetközi turisztikai bevételt realizáló fogadóország közé. 2. Európa turizmusa 2003-ban 2003-ban az európai kontinensen 401,5 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak, ami a világ nemzetközi
Milliárd Nemzetközi turisztikai bevételek alakulása, 2003 USD EUR Egy érkezôre Egy érkezôre (helyi pénznemben Milliárd esô bevétel esô bevétel változatlan áron) TÉNYEK ÉS ELÔREJELZÉSEK Piaci részesedés 2002 2002 2002/2001 /2002 Európa 240,5 281,9 700 254,3 249,2 620-1,8-2,8 54,8 Ázsia és Óceánia 94,7 88,6 740 100,1 78,3 660 5,1-11,1 17,2 Amerika 114,3 115,8 1 030 120,8 102,3 910-4,8-0,3 22,5 Afrika 11,8 14,0 460 12,6 12,5 410 2,0-2,6 2,7 Közel- Kelet 13,0 14,1 460 13,7 12,5 410 11,6 17,1 2,7 Világ összesen 474,2 514,4 740 501,6 454,8 660 0,3-2,2 100 Nemzetközi turistaérkezések száma, 2003 (millió fô) /2002 Piaci részesedés Európa 401,5 0,4 57,8 Ázsia és Óceánia 119,1-9,3 17,2 Amerika 112,4-2,1 16,2 Afrika 30,5 4,9 4,4 Közel-Kelet 30,4 10,3 4,4 Világ összesen 694,0-1,2 100 A világ legkedveltebb desztinációi 2 a nemzetközi turistaérkezések száma alapján, 2003 2002 (millió fô ) (millió fô ) 2003/2002 1 Franciaország 77,0 75,0-2,6 2 Spanyolország 52,3 52,5 0,3 3 USA 41,9 40,4-3,6 4 Olaszország 39,8 39,6-0,5 5 Kína 36,8 33,0-10,3 6 Nagy-Britannia 24,2 24,8 2,6 7 Ausztria 18,6 19,1 2,6 8 Mexikó 19,7 18,7-4,9 9 Németország 18,0 18,4 2,4 10 Kanada 20,1 17,5-12,7 turistaérkezéseinek 57,8%-át tette ki. A 2002. évhez képest az Európát felkeresô turisták száma 0,4%-kal nô tt, szemben a világ egészét jellemzô 1,2%-os csökkenéssel. Európán belül a turistaérkezések számában Közép-Kelet- Európa regisztrálta a legnagyobb mértékû növekedést (4,7%), a Nyugat-Európába érkezô k száma ezzel szemben 1,4%-kal esett vissza az elmúlt évben. A forgalom szempontjából a legjelentô sebb régió Dél-Európa, illetve 2 Magyarország 2002-ben a 12. helyen szerepelt 15,9 millió turistaérkezéssel. 2003-tól a WTO csak az elsô tíz fogadóországot rangsorolja. a mediterrán térség, amely a világ nemzetközi turistaérkezéseinek 21,2%-át mondhatta magáénak 2003-ban. Ezt követte Nyugat-Európa (20%), Közép-Kelet-Európa részesedése 9,8%-ot tett ki. Az európai kontinens 2003-ban 249,2 milliárd euró nemzetközi turisztikai bevételt regisztrált, ez helyi pénznemben és változatlan áron számolva 2,8%-kal maradt el a 2002. évi adatoktól. A világ turisztikai bevételeinek 54,8%-a realizálódott Európában. A turistaérkezések számához hasonlóan, a két legjelentô sebb régió a bevételek tekintetében is Dél-Európa, pontosabban a mediterrán térség (a világ turisztikai bevételeinek 22%-a) és Nyugat-Európa (a világ turisztikai bevételeinek 20%- a) volt. Közép-Kelet-Európában a turisztikai bevételek az elmúlt évben elérték a 22,5 milliárd eurót (-4,3%), ezzel a világ turisztikai bevételeinek 5%-át mondhatta magáénak a régió. 2003-ban Európában az egy turistaérkezésre esô bevétel 620 eurót tett ki, ami csupán kismértékben maradt el a világátlagtól (660 euró). Európán belül ugyanakkor jelentô s különbségek figyelhetô k meg, míg az Észak- Európába érkezô k átlagosan 760 eurót, a Közép-Kelet-Európába érkezô k mindössze 330 eurót költöttek személyenként és utazásonként átlagosan. 3. A világ turizmusának alakulása 2004 elsô hónapjaiban A WTO által készített felmérés legfrissebb eredményei szerint a világ turizmusának 2003 végén tapasztalt fellendülése várhatóan 2004-ben is folyatódik, aminek hátterében fontos szerepet játszik a fô bb küldôpiacok gazdaságának pozitív alakulása. A világban tapasztalható bizonytalanság, terrortámadások ellenére a fogyasztói bizalom növekedése figyelhetô meg. A WTO Barometer felmérésben résztvevô országok többsége 2004 elsô hónapjaiban a turisztikai mutatók tekintetében növekedést regisztrált, aminek hátterében részben a meglehetô sen alacsony 2003. évi bázisadatok állnak. Ezt figyelembe véve az elmúlt év veszteségeit TURIZMUS BULLETIN 59
A világ legkedveltebb desztinációi a nemzetközi turisztikai bevételek alapján, 2003 2002 /2002 /2002 (%, helyi pénznemben) 1 USA 66,5 65,1-2,2-2,2 2 Spanyolország 33,6 41,7 24,1 3,7 3 Franciaország 32,3 36,6 13,2-5,4 4 Olaszország 26,9 31,3 16,2-2,8 5 Németország 19,2 23,0 20,0 0,3 6 Nagy-Britannia 17,6 19,4 10,5 1,4 7 Kína 20,4 17,4-14,6-14,6 8 Ausztria 11,2 13,6 21,0 1,2 9 Törökország 11,9 13,2 10,9 10,5 10 Görögország 9,7 10,7 9,9-8,2 kompenzáló növekedés volt tapasztalható mindenhol, ezen belül is kiemelkedô eredményeket értek el az ázsiai országok. Az elmúlt években a turizmust jelentô sen befolyásolta az erô sebbé vált versenyhelyzet, a desztinációs menedzsment szemlélet elô térbe kerülése és az egyre intenzívebb turizmusmarketing tevékenység. A diszkont légitársaságok növelték kapacitásukat, kiemelt szerepet játszottak az intraregionális forgalomban, megjelentek Ázsiában és a Közel-Keleten is. A tour operátorok által kínált elô foglalási kedvezmények ellenére továbbra is a késô i- és az Interneten történô foglalások a legnépszerûbbek. A világgazdasági helyzet javulásával párhuzamosan az üzleti utazások szegmense is növekedést mutatott, ugyanakkor hasonlóan a szabadidô s célú utazásokhoz itt is jellemzô ek a késô i foglalások. A világ turizmusának 2004. évi alakulását pozitívan befolyásolja a javuló gazdasági és világpolitikai helyzet és a fogyasztói bizalom helyreállása. Az olyan bizonytalansági tényezô k, mint az esetleges terrortámadások és a magas olajárak az elô rejelzések szerint a turizmust kismértékben érintik. 4. Európa turizmusa 2004 elsô hónapjaiban A bizonytalanság, illetve a 2004. március 11-i madridi események ellenére, Európa turizmusa pozitív eredményeket mutatott 2004 elsô hónapjaiban. A gazdasági helyzet javulása, az erô s euró, illetve a tengerentúlról érkezô k számának növekedése számos európai desztinációban éreztette jótékony hatását. Észak-Európán belül 2004 elsô négy hónapjában a Nagy-Britanniába érkezô k száma 14,5%-kal nô tt, Izland 12,3%-os, Írország és Norvégia egyaránt 7,3%-os növekedést regisztrált. Ennek hátterében fontos szerepet játszott az Amerikai Egyesült Államokból érkezô k számának emelkedése (Nagy-Britannia esetében +17%, Írország esetében +20%). Nyugat-Európában 2004 elsô hónapjaiban Németország 10%-kal, Ausztria 4,6%-kal, Hollandia pedig 3,6%-kal több nemzetközi turistaérkezést regisztrált az elô zô év azonos idô szakához képest. A Franciaországba érkezô k száma 1,4%-kal nô tt, amelyet pozitívan befolyásolt a Kínával az ADS státuszról aláírt egyezménye (amely az Európai Unió számára lehetô vé teszi a kínai turistacsoportok fogadását), illetve növekedés jellemezte az amerikai és a japán piacot is. Ezzel szemben 2004 elsô negyedévében a turisztikai bevételek volumene 0,8%-kal csökkent Franciaországban. Közép-Kelet-Európa turizmusa 2004 elsô hónapjaiban növekedést könyvelhetett el, Bulgáriába 25,3%- kal, Észtországba 22,2%-kal, Lengyelországba 19,8%-kal, Lettországba 17,4%-kal, Magyarországra pedig 13,7%-kal többen érkeztek, mint az elmúlt év azonos idô szakában. A nemzetközi turistaérkezések számában csökkenést regisztrált Litvánia (-4,7%) és Szlovákia (-0,6%). A turisztikai bevételek 28,8%-kal nô ttek Bulgáriában, Ukrajnát 22,9%- os növekedés jellemezte, Magyarországon ezzel szemben 2004 elsô negyedévében a turisztikai bevételek 11,9%- kal maradtak el a 2003. év azonos idô szakához képest. A régió turizmusát pozitívan befolyásolta az Európai Unió bô vítése, valamint az euróhoz képest kedvezô árfolyam alakulás. Dél-Európában, illetve a mediterrán térségben több desztináció is jelentô s növekedést realizált 2004 elsô hónapjaiban. Az Izraelbe érkezô k száma 85,8%-kal, a Törökországba érkezô ké 50,8%-kal, a Szerbia és Montenegróba érkezô ké 19,4%-kal, az Olaszországba érkezô ké pedig 18,5%-kal emelkedett. Portugália ezzel szemben 3,9%- kal, Málta 1,6%-kal kevesebb nemzetközi turistaérkezést regisztrált a vizsgált idô szakban. A turisztikai bevételek Törökországban 42,6%-kal haladták meg a 2003. év azonos idô szakát, Szlovéniát 8,9%-os növekedés jellemezte. 5. Légi közlekedés A nemzetközi turizmus fentebb bemutatott pozitív alakulását a légi forgalom adatai is alátámasztják. A IATA (International Air Transport Association) adatai szerint 2004. január-április között a nemzetközi személyforgalom több mint 15%-kal emelkedett az elô zô év azonos idô szakához képest, a növekedés mértéke minden régi- 60 TURIZMUS BULLETIN
óban meghaladta a 10%-ot. A legjobb eredményeket a Közel-Kelet (+39%), Ázsia és az Óceániai-térség (+16%), továbbá Észak-Amerika (+16%) regisztrálta. Az Európai Légitársaságok Szövetségének (Association of European Airlines, AEA) adatai szerint 2004 elsô négy hónapjában a kontinens légi forgalma 10,3%-kal nô tt az elô zô év meglehetô sen alacsony bázisadatot regisztráló azonos idô szakához képest. A belföldi forgalom amely 2003-ban a forgalom 8,6%-át adta mindössze 0,7%-kal bô vült, a nemzetközi forgalomban ugyanakkor 11,2%-os emelkedést regisztráltak. Az Európán belüli utazások száma 8%-kal nô tt, a tengerentúli járatokon pedig 10,8%-kal többen utaztak 2004 elsô négy hónapjában. A tengerentúli desztinációkba irányuló személyforgalom 45%-át regisztráló Észak-Amerika 11,2%-os növekedést mondhatott magáénak. 6. A 2004. év január-áprilisi, illetve május-augusztusi idô szakának szakértô i értékelése 3 100 ország 230 turisztikai szakértôje. 4 5 fokozatú skálán, ahol 1 = sokkal rosszabb, 2 = rosszabb, 3 = ugyanolyan, 4 = jobb és 5 = sokkal jobb. 5 A 2003. szeptember-december hónapokra az átlagos érték 3,5 volt. A WTO Barometer felmérésben résztvevô turisztikai szakértô k 3 értékelték a 2004. év elsô négy hónapját, valamint megfogalmazták várakozásaikat a 2004. május-augusztusi idô szakra vonatkozóan is. A 2004. január-áprilisi hónapokat a szakemberek átlagosan 3,7 pontra 4 értékelték, ami az eddigi legjobb eredmény 5. A 2004. május-szeptember hónapokra a megkérdezettek ugyanilyen (3,7) értéket adtak. 2004 elsô négy hónapját a szakemberek az egyes régiókat tekintve különbözô képpen értékelték, Európa esetében 3,1 pontos átlag volt tapasztalható. A következô négy hónapra vonatkozóan az értékek 3,7 és 4,0 között mozognak, az elsô négy hónaphoz hasonlóan az optimistább kilátásokkal jellemezhetô régiók az amerikai kontinens (4,0), a Közel-Kelet térsége (3,9) és Ázsia és az Óceánia (3,9). Az egyes szektorokat vizsgálva, a 2004. január-április közötti idô szakot a szakemberek 3,2 (tour operátorok és utazási irodák) és 3,8 (desztinációs szervezetek munkatársai, tanácsadók, turisztikai kutatók és a média szakemberei) között értékelték. 2004 elsô négy hónapjához képest a 2004. május-augusztusi idô szakra a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás kivételével mindegyik szektor várakozása optimistább. A turizmust negatívan befolyásoló tényezô k között szükséges kiemelni a magas energiaárakat, amelyek a légi közlekedést és a csomagárakat érintik. Szakemberek szerint az árnövekedés azonban nem hárítható át teljes mértékben a vendégekre, akik egyre ártudatosabbak, emellett pedig fokozott versenyhelyzet jellemzi az utazási piacot. 2004-ben több nagyrendezvény Futball Európa Bajnokság Portugáliában, Nyári Olimpiai Játékok Görögországban is megrendezésre kerül Európában, illetve az Amerikai Futball Bajnokság Peruban, amelynek eredményeként egyrészt növekszik a régión belüli utazások száma, másrészt a rendezvények ideje alatt otthon maradók várhatóan ezt követô en, késô bb kelnek útra. Európa turizmusának 2004. évi alakulásában fontos szerepet játszik a két nagy küldô ország Németország és Franciaország gazdasági helyzetének javulása. Az árfolyamváltozás eredményeként a profitáló desztinációk Svájc, Közép-Kelet-Európa, a keleti mediterrán térség (Törökország) és a Közel-Kelet, illetve Észak- Afrika (Egyiptom, Marokkó és Tunézia) lesznek. Ezeket a fogadóterületeket a kedvezô árakon túl a turisztikai kínálatban bekövetkezett minô ségi változások, fejlesztések, illetve termékdiverzifikáció is jellemzi. Az angol font és az euró, illetve a dollár árfolyamának alakulása következtében a brit kiutazó turizmus növekedése várható, elsô sorban az euró-övezeten kívüli desztinációkba. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz ország a beutazó és a kiutazó turizmusban egyaránt növekedést vár az idei évben. Az Európai Unió légi közlekedésre vonatkozó, a csatlakozó országokra is kiterjedô szabályozása a diszkont légitársaságok számára további fejlesztési lehetô ségeket nyújt. 7. Gazdasági környezet A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF) 2004. áprilisi makrogazdasági jelentése szerint idén a világgazdaság 4,6%-kal, 2005-ben pedig 4,4%- kal növekszik. Az elô rejelzés alapján ennek hátterében kiemelendô a nemzetközi kereskedelem alakulása, az USA gazdaságának javulása, valamint az ázsiai országokat elsô sorban Kínát jellemzô mérsékelt növekedés. A világ gazdaságát negatívan befolyásolhatja ugyanakkor a világpolitika alakulása, a terrortámadások, az olajárak és a világszerte tapasztalható egyenlô tlenségek, illetve a magasabb kamatlábak. Az euró-övezet gazdasága várhatóan 1,7%-kal bô vül 2004-ben, aminek hátterében elsô sorban a befektetések alakulása áll, a magán fogyasztás és a munkahelyteremtés stagnál. A magán fogyasztás további stagnálása esetén az erô s euró ellenére az exporttól várható a növekedés. A kelet-európai országok gazdasága az elmúlt évekhez hasonlóan alakul, 2004-ben a várható növekedés 4,5%-os lesz. Lengyelország esetében kiemelkedô, 4,7%-os növekedést jeleznek elô re a szakemberek. Az Európai Unió bô vítése a tô kebefektetéseket is pozitívan befolyásolja. Az amerikai kontinens gazdaságának alakulását elsô sorban az USA gazdaságának várható növekedése határozza meg. A gazdasági teljesítmény növekedé- TURIZMUS BULLETIN 61
GDP 2003 Elô rejelzés 2002/2001 2003/2002 ) 2004 2005 Euró övezet 8 202 0,9 0,4 1,7 2,3 Németország 2 409 0,2-0,1 1,6 1,9 Franciaország 1 754 1,2 0,2 1,8 2,4 Olaszország 1 471 0,4 0,3 1,2 2,0 Spanyolország 840 2,0 2,4 2,8 3,3 Hollandia 513 0,2-0,8 1,0 2,0 Belgium 303 0,7 1,1 1,8 2,4 Ausztria 254 1,4 0,7 1,4 2,4 Nagy-Britannia 1 799 1,7 2,3 3,5 2,5 Svájc 309 0,2-0,5 1,7 2,2 Svédország 302 2,1 1,6 2,5 2,7 Közép- és Kelet-Európa 586 3,1 3,9 4,3 4,2 Oroszország 434 4,7 7,3 6,0 5,3 Törökország 240 7,9 5,8 5,0 5,0 Európa 12 564 1,9 2,1 2,9 3,0 USA 10 985 2,2 3,1 4,6 3,9 Kanada 867 3,3 1,7 2,6 3,1 Amerika 13 581 1,6 2,6 4,3 3,8 Japán 4 302-0,3 2,7 3,4 1,9 Kína 1 410 8,0 9,1 8,5 8,0 Ázsia 8 899 4,8 6,1 6,3 5,7 Afrika 555 3,3 4,0 4,1 5,2 Közel-Kelet 551 2,2 4,8 2,5 4,1 Világ összesen 36 163 3,0 3,9 4,6 4,4 Fejlett országok 29 057 1,7 2,1 3,5 3,1 Fejlô dô országok 7 107 4,6 6,1 6,0 5,9 Forrás: International Monetary Fund sének a növekvô fogyasztói bizalom, elsô sorban az új technológia és termelô -berendezések felé irányuló beruházások képezhetik alapját az elkövetkezendô években. Az ázsiai országok közül Japán gazdasága várhatóan 3,4%-kal bô vül 2004-ben, ami 1996 óta a legmagasabb mértékû növekedés. Kína, amely jelenleg a világ harmadik legnagyobb importô r országa, esetében a szakemberek 8,5%-os emelkedést jeleznek elô re 2004- ben. A Közel-Kelet országai 2004-ben 2,5%-os növekedést várnak, szemben a 2003. évi 4,8%-kal. Az afrikai régió esetében az elô rejelzések szerint a gazdaság 2004- ben 4,1%-kal, 2005-ben 5,2%-kal bô vül, amelynek hátterében fontos szerepet játszik a nyersanyag árának emelkedése, a nagyobb politikai stabilitás, a kedvezô idô járási feltételek, továbbá az olaj- és földgázkitermelés helyreállása a régió több országában. Az inflációs ráta a fejlett országokban 1,8%-ot tett ki az elmúlt évben, az IMF jelentése szerint 2004-ben is mérsékelt marad. Ezt befolyásolja a kapacitásbô vülés, a munkaerô piac gyengesége és a kínálati oldal részérô l a megnövekedett versenyhelyzet eredményeként korlátozott ármeghatározás. Az IMF elô rejelzése szerint a nemzetközi kereskedelem 2004-ben 6,8%-os, 2005-ben 6,6%- os növekedést mutathat 6. További információ A Turisztikai Világszervezet Marketing Részlege által készített World Tourism Barometer közvetlenül meg ren delhe tô a Turisztikai Világszervezet honlapján, ára egy évre 60 euró (elektronikus formátum), illetve 90 euró (elektronikus és nyomtatott formátum). Jelen összefoglaló elektronikus formátumban a Magyar Turizmus Rt. honlapján is olvasható. 62 TURIZMUS BULLETIN 6 A Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization) adatai szerint a világkereskedelem 2004-ben 7,5%-kal bôvül.