Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - tanulmány - készült a Nemzeti Hírközlési Hatóság megbízásából Készítette: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Informatikai Központ Verzió: 1.0 Dátum: 2004.02.15.
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 1 BEVEZETŐ... 7 2 AZ ENUM ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE... 8 2.1 KAPOCS AZ INTERNET ÉS A TÁVKÖZLŐ HÁLÓZAT KÖZÖTT... 8 2.2 FUNKCIONÁLIS MODELL... 9 2.3 A MEGVALÓSÍTÁS ALAPELVEI... 10 2.3.1 Általános alapelvek... 10 2.3.2 Önkéntesség elve... 10 2.3.3 Elvek a hívók és a szolgáltatók részére... 11 3 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK, SZABVÁNYOSÍTÁS... 12 3.1 AZ INTERNET NEMZETKÖZI SZERVEZETEI... 12 3.1.1 Internet Engineering Task Force (IETF)... 12 3.1.2 Internet Engineering Steering Group (IESG)... 13 3.1.3 Internet Architecture Board (IAB)... 13 3.1.4 Internet Society (ISOC)... 14 3.1.5 Internet Assigned Numbers Authority (IANA)... 14 3.1.6 Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN)... 14 3.1.7 RIPE... 16 3.2 TÁVKÖZLÉSI NEMZETKÖZI SZERVEZETEK... 17 3.2.1 ITU-T... 17 3.2.2 CEPT/ECC... 19 3.2.3 ETSI... 20 3.3 A TÁVKÖZLÉSI ÉS AZ INTERNET SZABÁLYOZÁS ÖSSZEHASONLÍTÁSA... 21 4 A SZÁMOZÁSI TERV ÉS A DOMAIN NÉV RENDSZER (DNS) ÁTTEKINTÉSE... 22 4.1 A DOMAIN NÉV RENDSZER (DNS)... 22 4.1.1 A domain név rendszer (DNS) jelentősége... 22 4.1.2 A domain nevek hierarchiája... 22 4.1.3 Domain nevek írásmódja... 23 4.1.4 Domain nevek formai követelményei... 23 4.1.5 Domain nevek egyedisége... 24 4.1.6 Név-cím hozzárendelés, név feloldás... 24 4.1.7 Domain név szerverek... 24 4.1.8 Delegálás, kezelők... 26 4.1.9 Cím-név hozzárendelés... 26 4.1.10 DNS gyökér név szerverek... 27 4.1.11 Erőforrás rekordok... 27 4.2 A KÖZCÉLÚ TÁVBESZÉLŐ HÁLÓZAT SZÁMOZÁSI TERVE ÉS A SZÁMOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS RENDJE... 32 4.2.1 A számozási terv... 33 4.2.2 A számozási erőforrások lefoglalása, kijelölése, visszavonása... 34 4.3 AZ ITU-T E.164 AJÁNLÁS SZERINTI SZÁMOZÁSI TERV ÉS A DOMAIN NÉV RENDSZER ÖSSZEVETÉSE... 35 Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - 1 -
Tartalomjegyzék 5 AZ ENUM TECHNOLÓGIA... 36 5.1 KERESÉS A TELEFONSZÁM ALAPJÁN... 36 5.1.1 Az ENUM eljárás... 36 5.1.2 A DNS gyökér meghatározása... 36 5.1.3 Az E.164 szerinti számok átalakítása domain névvé... 37 5.1.4 A DNS lekérdezésre adott válasz... 38 5.2 A KIKERESETT INFORMÁCIÓ ÉRTELMEZÉSE... 39 5.2.1 Az ENUM adatmodell... 39 5.2.2 Az ENUM alkalmazások működésének általános sémája... 40 5.2.3 Együttműködési követelmények... 42 5.3 ENUMSZOLGÁLTATÁSOK ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ URI SÉMÁK... 46 5.3.1 ENUMszolgáltatások minimális alaphalmaza... 46 5.3.2 További ENUMszolgáltatások... 49 5.3.3 ENUM kliensek által lekérdezett információ feldolgozása... 49 6 ENUM ADATOK ADMINISZTRÁLÁSA... 53 6.1 ADMINISZTRÁCIÓS SZINTEK A DNS RENDSZERBEN... 53 6.1.1 Az ENUM gyökér kezelése... 53 6.1.2 Az országhoz tartozó domain kezelése... 53 6.1.3 A regisztrált aldomainek kezelése... 53 6.2 AZ ADMINISZTRÁCIÓ SZEREPLŐI... 54 6.2.1 Felügyelő testület... 54 6.2.2 Nyilvántartó... 54 6.2.3 Regisztrátorok... 57 6.2.4 Hitelesítő... 57 6.2.5 NS szolgáltató... 58 6.2.6 Regisztráltak... 58 6.3 INTERFÉSZEK A SZEREPLŐK KÖZÖTT... 58 6.3.1 Regisztrált és regisztrátor... 58 6.3.2 Regisztrált és NS szolgáltató... 59 6.3.3 Regisztrátor és nyilvántartó... 59 6.4 ADMINISZTRATÍV FOLYAMATOK... 61 6.5 NYILVÁNOS INFORMÁCIÓK... 62 6.6 VITARENDEZÉS... 64 7 ENUM RENDSZER A VÉGFELHASZNÁLÓ SZEMÉVEL... 65 7.1 ENUM FELHASZNÁLÓK KÖRE... 65 7.1.1 ENUM felhasználók... 65 7.1.2 Végfelhasználók... 65 7.2 ENUM SZOLGÁLTATÁSOK, ALKALMAZÁSOK... 66 7.2.1 ENUM-ra épülő szolgáltatások... 66 7.2.2 Kiindulási és végződtetési pontok... 66 7.2.3 Végfelhasználói alkalmazások... 69 7.2.4 Fenntartási, karbantartási szolgáltatások... 72 7.3 ÜZLETI MODELLEK... 73 8 ENUM BIZTONSÁGI KERETRENDSZER... 74 8.1 BEVEZETŐ... 74 8.2 ALAPVETŐ INFORMATIKAI BIZTONSÁGI DEFINÍCIÓK... 74 8.2.1 Azonosítás Authentication... 74 Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - 2 -
Tartalomjegyzék 8.2.2 Jogosultság Authorization... 74 8.2.3 Adat letagadhatatlanság - Data Non-Repudiation... 74 8.2.4 Adatbiztonság - Data Privacy... 75 8.2.5 Adat integritás (sértetlenség) - Data Integrity... 75 8.2.6 Naplózás - Auditing... 76 8.2.7 Biztonsági szabályzat és adminisztráció - Policy Management and Administration...76 8.3 AZ ENUM RENDSZER BIZTONSÁGI FENYEGETETTSÉG... 76 8.3.1 Az ENUM regisztrációs rendszer biztonsági fenyegetettsége... 76 8.3.2 Az ENUM lekérdező (DNS) szolgáltatás biztonsági fenyegetettsége... 77 8.4 ENUM BIZTONSÁGI KERETRENDSZER... 79 8.5 DNSSEC... 81 8.5.1 ENUM lekérdezés (DNS Cache használata nélkül)... 81 8.5.2 A DNSSEC protokoll... 82 8.5.3 A DNSSEC célja... 82 8.5.4 A DNSEC működése... 82 8.5.5 Szülő általi hitelesítés... 83 8.5.6 Kulcsok váltása... 84 8.5.7 Előnyök és hátrányok... 84 8.5.8 A DNSSEC és a PKI viszonya... 84 8.5.9 TSIG... 85 8.5.10 Egyéb lehetőségek... 86 8.6 A DNSEC ÉS TSIG FELHASZNÁLÁSA AZ ENUM RENDSZER BIZTONSÁGI MEGOLDÁSAIBAN... 86 8.6.1 Feltételek a DNSSEC használatához... 86 9 NEMZETKÖZI KITEKINTÉS... 88 10 HAZAI SZABÁLYOZÁSI, FELÜGYELETI KÉRDÉSEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLATOK... 90 10.1 A SZABÁLYOZÁS ÉS SZERVEZETI KERETEI... 90 10.2 ENUM KÍSÉRLETI ÜZEM... 91 FELHASZNÁLT ELEKTRONIKUS IRODALOM... 92 FÜGGELÉK... 94 1 KAPCSOLÓDÓ SZABVÁNYOK... 94 1.1 ITU szabványok... 94 1.2 ETSI szabványok... 95 1.3 IETF ajánlások:... 95 2 FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK... 97 3 RÖVIDÍTÉSEK... 98 Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - 3 -
Vezetői összefoglaló Vezetői összefoglaló A távközlés szabályozásának speciális ága az azonosítók szabályozása. Ennek fontosságát hangsúlyozza, hogy a távközlésben az azonosítók legfontosabb körét képező telefonszámok révén lehet igénybe venni a távközlési szolgáltatásokat. Elmondható, hogy a számokkal kapcsolatos szabályozás milyensége nagymértékben befolyásolja a távközlési infrastruktúra használhatóságát, az előfizetők megelégedettségétől kezdve, a szolgáltatások minőségén keresztül a szolgáltatók gazdasági érdekeit. E tények ismeretében a Hírközlési Főfelügyelet hosszú távú szabályozási koncepció kidolgozását határozta el. Ennek érdekében első lépésben egy elemező és rendszerező tanulmány készítését határozata el. A tanulmány 1 kidolgozásában a témában jártas, a távközlés különböző szegmenseiben tevékenykedő szakértők vettek részt. A tanulmány igen széles körben áttekintette a számozási szabályozás kérdését. E koncepció keretében a megalapozó tanulmány megállapításaira támaszkodva, figyelembe véve a nemzetközi szabályozás legfrissebb eredményeit további tanulmányok készültek. Első volt a sorban a sok-szolgáltatós környezethez illeszkedő az Európai Unió számozási követelményeit kielégítő, a nemzetközi közcélú távbeszélő 2 számozási tervre épülő hazai számozási terv tanulmány 3. A következő téma a tranzit és a helyi hálózatokban a verseny kialakulását lehetővé tevő, a nemzetközi szabványosítás 4 elveit követő szolgáltató-választás 5 és számhordozhatóság volt. E sorozatba illik, annak szerves folytatása az ITU-T számozási tervről szóló ajánlás-család legújabb tagján 6 alapuló jelen tanulmány is, amely a távközlés és az Internet konvergenciájának egy részszegmensét, a távközlés területén használt előfizetői azonosítóknak (telefonszámok) Internetes azonosítókká (domain nevek) való átalakításának eljárását (ENUM), az eljárásban résztvevő szereplőket, és a szükséges és lehetséges szabályozási folyamatokat vizsgálja. Áttekinti az ENUM hazai és nemzetközi helyzetét, a megvalósításához kapcsolódó szabványokat és ajánlásokat, valamint azokat a szabványosítási folyamatokat, melyek jelenleg meghatározzák az ENUM technológia fejlődését. Az ENUM rendszer működésének ismertetése mellett röviden bemutatja az ENUM rendszerhez kapcsolódó Internetes technológiákat is. Külön foglalkozik a szabályozási és felügyeleti kérdésekkel, javaslatot tesz azok átgondolására, valamint egy hazai kísérleti projekt elindítására. Az ENUM (Telephone Number Mapping) egy olyan internetes műszaki megoldás, amely lehetővé teszi, hogy az Internetes domain név rendszert (DNS), mint egy világméretű elosztott adatbázist felhasználva, valamely E.164 szabvány szerinti számhoz (telefonszámhoz) különféle Internetes, és hagyományos távközlési szolgáltatásokat rendeljünk, és azt a telefonszám alapján elérjük. 1 A számozás szabályozás hazai elveinek megalapozása. HTE munkacsoportja, 1999. 2 The international public telecommunication numbering plan. ITU-T Recommendation E.164 3 A magyar számozási rendszer középtávú fejlesztési terve. HTE munkacsoport, 2000. december. 4 Alternatives for carrier selection and network identification. ITU-T Recommendation E.164 Supplement 1 Number Portability ITU-T Recommendation E.164 Supplement 2 5 A szolgáltató választás megvalósításának műszaki elemzése. HTE munkacsoport, 2001. augusztus A számhordozhatóság megvalósításának műszaki elemzése, HTE munkacsoport, 2001. december A mobil számhordozhatóság megvalósításának műszaki elemzése, HTE munkacsoport, 2002. november 6 Operational and administrative issues associated with national implementations of the ENUM functions ITU-T Recommendation E.164 Supplement 3 Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - 4 -
Vezetői összefoglaló A szolgáltatások elérése úgy történik, hogy először az E.164 szerinti számhoz egy speciális domain név képzési eljárás alkalmazásával, továbbá egy regisztrált mutató segítségével kikeressük az Interneten azt az adatbázist, amely az adott E.164 szerinti számhoz tartozó különböző szolgáltatások igénybevételéhez szükséges adatokat tartalmazza. A keresés eszköze az Interneten alapszolgáltatásként hagyományosan működő DNS rendszer, amely egy alfanumerikus karaktersorozathoz egyértelműen hozzárendel egy információs rekordot. A keresés eredményeként különféle szolgáltatásokhoz kapcsolódó információhoz juthatunk, így pl. az adott E.164 szerinti számhoz tartozó email cím(ek)hez, további telefonszám(ok)hoz, fax szám(ok)hoz, Web címhez, egyéb adatokhoz. Ezeket az adatokat jellemzően valamilyen alkalmazás (program) használja fel például arra, hogy a telefonszám (az E.164 szerinti szám) ismeretében elektronikus levelet, esetleg abban hangüzenetet küldjön a telefonszám gazdájának, vagy a nyilvános kapcsolt telefonhálózat helyett internetes telefonon kezdeményezze a hívást. Az adatok között egy szolgáltatáshoz több protokoll és cím is fel lehet sorolva, sőt közöttük rangsort lehet megadni. Például megadhatjuk, hogy telefonhívást inkább az Interneten x címen szeretnénk kapni, de ha ez nem működik, akkor a nyilvános telefonhálózat y számán várjuk a hívást. Az ENUM az Internet és hagyományos távközlő hálózatok között a telefonhívások felépítéséhez a címzési eljárások átjárhatóságát teremti meg. Az ENUM egyúttal kapcsolatot teremt az Internet egyéb, nem beszéd alkalmazásaival is, mivel egyetlen azonosítóval, a telefonszámmal a hívott elérhetőségéről többféle információt tesz elérhetővé. Így például: IP telefonszám, videotelefon száma, fax szám, SMS, EMS, MMS elérhetősége, mail cím, Web cím, ftp cím, helymeghatározó szolgáltatás. Az ENUM adatokat az Interneten jelenleg is meglevő DNS adatbázis tárolja, így annak technikai hátterét nem kell létrehozni, de a rendszerben megjelenő új adatokat regisztrálni, frissíteni, kezelni kell. Az adatok adminisztrációja hierarchikusan, felülről lefelé, a telefonszámok kiosztását szabályozó nemzetközi előírások figyelembe vételével történik. Az adatok adminisztrációjával, kezelésével kapcsolatban a tanulmány részletesen elemzi a következő szereplők feladat- és hatáskörét: felügyelő testület, nyilvántartó, regisztrátor, hitelesítő, NS szolgáltató, regisztrált. Megállapítja, hogy a szereplők közül több szervezet elsősorban az Internetes infrastruktúra szervezetei már a célnak megfelelően jelenleg is működnek (nyilvántartó, regisztrátorok, NS szolgáltatók). Néhány szervezetet azonban újonnan létre kell hozni, ilyen a felügyelő testület, esetleg a hitelesítők. A felügyelő testület feladata a nemzeti hatáskörbe tartozó ügyekkel kapcsolatos döntésekre, a szabályok meghozatalára, a szereplők közötti esetleges viták rendezésére terjed ki. Ezért a felügyelő testületbe célszerű bevonni az ENUM infrastruktúra működésében érdekelt szereplőket, illetve azok képviselőit. Egy ilyen felügyelő testület tagjai lehetnek a szabályozó és felügyelő intézmények képviselői (minisztérium, hatóság, Internetes önszabályozó szervezetek), a szolgáltatók (internet szolgáltatók, vezetékes és mobil szolgáltatók, nyilvántartó és regisztrátorok) és a felhasználók képviselői, továbbá független műszaki és jogi szakértők is. Világosan látható, hogy a jelenlegi szabályozás és annak szervezeti háttere megfelel a világszerte kialakult helyzetnek. A távközlés szabályozása közelmúltban életbe lépett, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény alapján történik. A Kormány felhatalmazást kapott, hogy az Azonosítók Nemzeti Felosztási Tervét (ANFT-t) és az azonosítókkal való gazdál- Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - 5 -
Vezetői összefoglaló kodás rendjére vonatkozó részletes szabályokat kormányrendeletekben határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az azonosítók, jelen esetben a telefonszámok használatát továbbra is a hagyományos távközlési szabályok és elvek határozzák meg, és az azonosítókkal való gazdálkodás továbbra is a nemzeti szabályozó hatóság, az NHH feladata. Az Internet azonosítók használatával, kijelölésével kapcsolatos tevékenységeket továbbra is a megfelelő felhatalmazással bíró hazai szervezetek végzik, ill. koordinálják. Ez azt jelenti, hogy a telefonszámokból képzett domain nevek kezelését az egyéb domain nevek kezelésére kijelölt szervezetek (Internet Szolgáltatók Tanácsa, mint nyilvántartó és a vele kapcsolatban álló regisztrátor szervezetek) végzik. A szabályozási feladatokat áttekintve fogalmazódik meg a tanulmány 1. és 2. javaslata: 1. Javaslat: Célszerűnek látszik az ENUM-mal kapcsolatos tevékenységeket meglévő szervezetekre és infrastruktúrára alapozni, azzal a kiegészítéssel, hogy fel kell mérni az új feladatokat, és javaslatot kell tenni azok ellátására. 2. Javaslat: Ki kell dolgozni az ENUM-ra vonatkozó eljárási szabályokat, az egyes résztvevők feladatát, és felelősségét és az együttműködés rendjét. A tanulmány harmadik javaslata a kísérleti üzem beindításával kapcsolatos. Az ENUM kísérleti üzem feladata, hogy a piac összes résztvevője kormányzati felügyelet mellett együttesen, a kereskedelmi fázist megelőzően meggyőződhessen az ENUM IETF RFC 2619 szerinti működéséről, a szükséges műszaki, működési feltételek meglétéről. A javasolt résztvevői kör: szabályozó, felügyelő szervezetek (pl. IHM, NHH, Internet Szolgáltatók Tanácsa), szolgáltatói kör (pl. Internet szolgáltatók, vezetékes és mobil szolgáltatók, nyilvántartó, regisztrátorok), kutatóhelyek, egyetemek (pl. BME). A nemzetközi kísérleti projektek tapasztalatai és eredményei alapján fontosnak tartjuk, hogy Magyarország is bekapcsolódjon az ENUM alkalmazás-fejlesztés feladataiba, valamint az ENUM rendszerek együttműködési vizsgálatába. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a későbbiekben zökkenőmentesen be tudjunk kapcsolódni a nemzetközi ENUM struktúrába. Így a hazai piac szereplői is képet kaphatnak arról, hogy milyen lehetőségek nyílnak meg számukra ezen új technológia használatával. A tanulmány elkészítése során folytatott konzultációk alapján megállapítható, hogy több szereplő is kifejezte készségét egy kísérleti üzemben való részvételre, melynek során hasznosíthatja megszerzett tudását, korábbi tapasztalatait, így pl. BME-IK, Internet Szolgáltatók Tanácsa, NHH. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa elsősorban a nyilvántartói feladatok ellátásával, regisztrátori rendszer működtetésével kapcsolatos teendőket és eljárásokat dolgozná ki és koordinálná a kísérleti üzem kapcsán. A BME-IK alkalmazásfejlesztési és tesztelési ill. projektmenedzsment feladatokat vállalna. Az NHH a nemzetközi koordinációban a felügyeleti és szabályozási tevékenység előkészítésében, a telefonszámok hitelesítésében lát feladatokat. 3. Javaslat: Meg kell szervezni, és be kell indítani az ENUM kísérleti üzemet, amely bekapcsolódhat a nemzetközi kísérletekbe. Ehhez kormányzati támogatás szükséges. Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - 6 -
Bevezető 1 Bevezető Mi is az ENUM? Az ENUM egy eljárás, mely a telefonszámokat Internet domain névvé alakítja. Az ENUM egy megoldás a távközlésben jelenleg végbemenő, a távközlés jövőjét nagymértékben meghatározó, jelentős folyamat egyik részfeladatára. Ez a folyamat a konvergencia. A konvergencia szó azt jelenti: közeledni egymáshoz, jelen esetben a távközlési és az Internetes világ közeledéséről van szó. A távközlésben végbement változások, egyrészt a digitalizáció, másrészt a liberalizáció és a verseny kialakulása, valamint az Internet robbanásszerű világméretű elterjedése lehetőséget ad a két világ összekapcsolására, együttműködésére. A két világ eltérő fejlődése azonban számtalan problémát vet fel, amit az együttműködés érdekében meg kell oldani. Ilyen lényeges eltérés, hogy a két világ más-más eljárást használ az előfizetők, szolgáltatások azonosítására. Problémát jelent az is, hogy nagymértékben megnövekedett egy felhasználó által használt azonosítók száma. Ez vonatkozik a távközlési és tartalomszolgáltatásokra egyaránt. A problémára választott megoldás olyan legyen, hogy A felhasználók által használt és tárolt azonosítók fajtája csökkenjen; Egyszerűsítse az autentikációt, és egyben növelje annak hatékonyságát; Könnyen meghatározható legyen, hogy lehet egy másik felhasználóval kommunikálni, és milyen azonosítót kell használni; Ne lehessen könnyen hamisítani, csalás ellen védett legyen. Jelenleg több módszer van fejlesztés, kidolgozás alatt, ezek közül néhány fontosabb: Az ENUM, mely az E.164 szerinti telefonszámokat az.e164.arpa domain név tartományba konvertálja át. Az ENUM egyirányú átalakítás, csak a telefonszámokat alakítja át domain névvé. Univerzális Távközlési Azonosító UCI. Ez az ETSI által javasolt, az EU által támogatott új azonosítási rendszer. Az UCI három részből áll: Egyedi szám azonosító + természetes név + kiegészítő információ. Az egyedi szám azonosító szolgál a hívó és a hívott fél azonosítására, ez az E.164 kibővítése. Az egyedi név az előfizetőt azonosítja. Microsoft Passport. A Microsoft szervereken fut, a meglévő email címeken alapul. Liberty Alliance. Számos szolgáltató által támogatott nyílt kezdeményezés, elosztott architektúrájú rendszer, melyben a felhasználók nem rendelkeznek master azonosítóval. E tanulmány a továbbiakban nem foglalkozik a konvergenciával, a számátalakítási módszerek közül is csak az ENUM eljárás elemzésére vállalkozik. A tanulmány alapot adhat egy kísérleti üzem megvalósításának. Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - 7 -
Az ENUM általános ismertetése 2 Az ENUM általános ismertetése 2.1 Kapocs az Internet és a távközlő hálózat között A hagyományos távközlés és az Internet jelenleg két külön világ a piac szempontjából. Míg a telefonos piac mind államigazgatásilag, mind ITU oldalról jól szabályozott, az Internet spontán és gyorsan növekvő terület, ami kevésbé szabályozott. ENUM PSTN, GSM Internet 1.2 milliárd telefonszám világszerte 350 millió Internet használó világszerte 1. ábra Az ENUM a távközlő hálózatok és az Internet címzési eljárásainak összekapcsolása A műszaki fejlődés eredményeként az Interneten a hálózatra jellemző alkalmazásokon túl a távközlő hálózatok jól bevált szolgáltatásai is megjelennek, amelyek hálózatok közötti együttműködéséhez új megoldásokat kell kidolgozni. Az ENUM az Internet és hagyományos távközlő hálózatok között a telefonhívások felépítéséhez a címzési eljárások átjárhatóságát teremti meg. Az ENUM egyúttal kapcsolatot teremt az Internet egyéb, nem beszéd alkalmazásaival is, mivel egyetlen azonosítóval, a telefonszámmal a hívott elérhetőségéről többféle információt tesz elérhetővé. Így például: IP telefonszám, videotelefon száma, fax szám, SMS, EMS, MMS elérhetősége, mail cím, Web cím, ftp cím, helymeghatározó szolgáltatás. Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - 8 -
Az ENUM általános ismertetése 2.2 Funkcionális modell Az ENUM működésének alapja az Interneten alkalmazott világméretű elosztott adatbázis, a domain név rendszer (DNS). Ezt az adatbázis használják fel arra, hogy a telefonszámokhoz a felhasználó elérésére adatokat tároljanak és keressenek ki az Interneten alkalmazott különböző szolgáltatásokhoz. Ehhez a telefonszámokat olyan DNS azonosítóvá kell konvertálni, amihez információs rekordokat lehet kötni. A telefonszámok ITU-T E.164 Ajánlás szerinti hierarchikus felépítése miatt a konverzió egyértelműen elvégezhető. Egy számhoz több adatbázis rekord (NAPTR) tartozhat. A rekordokban elvben minden jelenleg meglevő és később kialakuló fontos információ elhelyezhető egy URI formájában. Az URI-k értelmezése elsősorban az ENUM kliens programra van bízva, így egy URI kiválasztásával elindítható a kommunikáció a megfelelő alkalmazással a megadott azonosítóra, például hívás indítható az IP telefonra, fax küldhető a megadott számra, e-mail küldhető a megadott címre, stb. ITU 0. szint nyilvántartó Nemzeti keretszabályozás Delegálás 0. szint nyilvántartó Validálás Delegálás ENUM regisztrátor Hatóság, Távközlési szolgáltató 0. szint nyililvántartó ENUM előfizető (regisztrált) E.164 számkijelölés Együttműködés Szabályozás, adminisztráció Alkalmazások 2. ábra Az ENUM funkcionális modellje Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - 9 -
Az ENUM általános ismertetése Az ENUM adatokat a DNS tárolja. Az ENUM adatok tárolása és a rendszer működtetése a domain nevek tárolásához és működtetéséhez hasonló. Az adatok adminisztrációja hierarchikusan, felülről lefelé, három szinten történik. Mivel a telefonszámok kiosztását szigorú nemzetközi előírások szabályozzák, az ENUM adminisztráció szintjeit ezekhez illesztik. Az ENUM megvalósítás a 2. ábrán látható háromszintű architektúrára épül. A DNS mindhárom szintjén vannak adminisztratív és működtetési feladatok, ezen kívül kapcsolatot kell tartani az E.164-es telefonszámok előfizetőivel, a távközlési szolgáltatókkal és a számgazdálkodást végző szervezetekkel is. Ez utóbbira annak ellenőrzésére van szükség, hogy az ENUM adatokat a telefonszámok birtokosa viszi a DNS-be. 2.3 A megvalósítás alapelvei 2.3.1 Általános alapelvek Az ENUM felhasználónak az E.164-es számozási terv integritása érdekében rendelkeznie kell E.164-es telefonszámmal. Az ENUM adatok integritását nem szabad veszélyeztetni. Az adminisztrációs követelményeknek tekintettel kell lenni a különböző típusú E.164- es számokra és azok menedzselési módjára. A vonatkozó ITU-T ajánlások és IETF műszaki specifikációk előírásait be kell tartani. Európában a versenykörnyezetet és a versenytörvény minden vonatkozását elő kell segíteni. Stabil és biztonságos környezetet kell biztosítani, amely nem veszélyezteti az Internet és a távközlő hálózatok (PSTN, ISDN, PLMN) stabilitását és funkcionalitását. A nagyobb biztonság érdekében a DNSSEC használata megfontolandó. Az ENUM minden adatát teljes mértékben a regionális és nemzeti adat- és titokvédelmi törvényeknek megfelelően kell kezelni. Az ENUM-ban a telefonszámok kezelését a vonatkozó nemzeti szabályozás követelményeivel összhangban kell végezni. A meglévő, gyakran ország-specifikus megvalósítású hálózati funkciókat, mint a számhordozhatóság, nem szabad veszélyeztetni. A felhasználók ENUM-ban való részvételére az önkéntesség elvét kell alkalmazni. Az ENUM-ot nem szabad megtiltani/késleltetni, ha az erre kijelölt szervezetek nem kívánnak részt venni benne. 2.3.2 Önkéntesség elve Az ENUM-ban való részvételhez a telefonszám birtokosának a kifejezett kérése szükséges ahhoz, hogy az E.164-es telefonszámát az ENUM domain-ben regisztrálják és a számhoz bármilyen NAPTR rekordot közzétegyenek. Ez azért fontos, mert az ENUM rekord a DNS lekérdezéssel nyilvánosan elérhető. Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - 10 -
Az ENUM általános ismertetése Az önkéntes eljárást a következőképpen kell megtervezni: A felhasználók irányíthatják az információik védelmét és integritását. Az alapfeltételezés az, hogy nincs NAPTR rekord információ. Minden bejegyzési kérést hitelesíteni kell, hogy az az E.164-es telefonszám birtokosától származik. A NAPTR rekord információ bejegyzésnek visszafordíthatónak kell lennie, lehetővé téve a felhasználónak az adatok eltávolítását a DNS rendszerből jól időzíthető módon. A felhasználónak megfelelő és egyértelmű módon tudomására kell hozni, hogy az ő NAPTR rekordokban szereplő távközlési azonosítói nem védhetők meg sehol a világon. 2.3.3 Elvek a hívók és a szolgáltatók részére Amikor a hívó fél egy E.164-es telefonszámot tárcsáz, alapértelmezésben a meglévő (ITU-T E.105 ajánlás szerinti) telefonszolgáltatást kell nyújtani az ENUM bevonása nélkül. Ebből az alábbiak következnek: Sem a hívó felhasználó, sem a szolgáltató nem kötelezhető arra, hogy egy E.164-es telefonszámra irányuló hívás felépítéséhez ENUM lekérdezést végezzen. Az ENUM lekérdezést végző hívó felhasználó vagy szolgáltató nem kötelezhető a válaszul kapott NAPTR rekordokban szereplő szolgáltatások alkalmazására. A megadott számra irányuló, távközlő hálózatban (PSTN, ISDN, PLMN) kezdeményezett hívásokat megfelelően kell végződtetni, amely végződtetés egy bemondás is lehet. Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - 11 -
Nemzetközi szervezetek, szabványosítás 3 Nemzetközi szervezetek, szabványosítás Ebben a fejezetben röviden áttekintjük azokat a nemzetközi szervezeteket, melyek meghatározó szerepet játszanak az ENUM technológia elterjedésében, alkalmazásában és a szabványosítási folyamatában. Először az Internet nemzetközi szervezeteinek feladatait és felépítését, majd a távközlési nemzetközi szervezetek szerepét ismertetjük. A szervezetek felépítésének bemutatásához felhasznált ábrákat a szervezetek dokumentumaiból vettük át, melyben a feliratok, rövidítések angolul szerepelnek. 3.1 Az Internet nemzetközi szervezetei 3.1.1 Internet Engineering Task Force (IETF) Az IETF (Internet Engineering Task Force - Internet-mérnöki Munkacsoport) az Internet protokoll-konstrukciós és -fejlesztési részlege. Az IETF a hálózattervezők, üzemeltetők és kutatók nagy, nyitott nemzetközi közössége, amely az Internet architektúrájának fejlődésével és zökkenőmentes üzemeltetésével foglalkozik. A szervezet nyitva áll minden érdeklődő magánszemély előtt. Az IETF által végzett tényleges technikai tevékenység munkacsoportokban folyik, amelyek tématerületek szerint különülnek el. A munka jó részét elektronikus levelezési listákon keresztül végzik. Az IETF évente háromszor ülésezik. Az IETF munkacsoportjai tématerületek szerint vannak csoportosítva, és mindegyiket egy Terület-Igazgató (Area Director: AD) vezeti. Az AD-k tagjai az Internet Engineering Steering Group (IESG) testületnek, az Internet-konstrukciós Irányító Csoportnak. Architekturális felügyeletet az Internet Architecture Board (IAB) biztosít számára. Az Általános Terület- Igazgató (General Area Director) egyúttal az IESG és az IETF elnöke, ezenkívül hivatalból tagja az IAB-nek. Az IETF dolgozza ki a szabványokat, az ún. RFC-ket. Ellentétben az ITU szabványokkal az RFC-k szövege szabadon hozzáférhető és díjfizetés nélkül letölthető, másolható. Az Interneten több helyen is megtalálhatjuk a szabványok szövegét, de autentikus forrásnak az IETF szerverét tekinthetjük. Egy pl. xxxx számú RFC szövegét megtaláljuk a http://www.ietf.org/rfc/rfcxxxx.txt címen. Az IETF és az ITU 2000 októberében megállapodtak azokban a kérdésekben, amelyek tisztázzák az E.164 számokból képzett domain nevek beillesztését a globális domain név rendszerbe. Így megállapodtak abban, hogy az ENUM domain nevek gyökere az e164.arpa lesz. Meghatározták, hogy milyen eljárással kell egy E.164 számból az ENUM domain nevet képezni, és megállapodtak számos további adminisztrációs kérdésben. A megállapodást egy RFC-ben rögzítették (RFC 326: Liaison to IETF/ISOC on ENUM). Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - 12 -
Nemzetközi szervezetek, szabványosítás 3.1.2 Internet Engineering Steering Group (IESG) Az IESG (Internet Engineering Steering Group - Internet-mérnöki Irányító Csoport) feladata az IETF tevékenységi körének és az Internet szabványosítási folyamatának technikai vezetése. Az ISOC részeként az IESG adminisztrálja a folyamatot azoknak a szabályoknak és eljárásoknak az alapján, amelyeket az ISOC megbízottak (Trustees) ratifikáltak. Az IESG közvetlen felelősséget visel az Internet szabványosításával, annak előrehaladásával összefüggő akciókért, beleértve a specifikációk Internet-szabványokként való végleges elfogadását. 3.1.3 Internet Architecture Board (IAB) Az IAB (Internet Architecture Board - Internet-architektúra Testület) feladata az Internet általános architektúrájának definiálása, iránymutatás nyújtása és az általános irányvonal meghatározása az IETF részére. Az IAB ezen túlmenően technológiai kérdésekben tanácsadó csoportként működik az Internet Society (Internet Társaság) mellett, és számos kritikus jelentőségű tevékenység felett gyakorol felügyeletet az Internet támogatására. Feladatai kiterjednek a következőkre: IESG-választás: Az IAB nevezi ki az új IETF-elnököt és minden más IESG-jelöltet az IETF-jelölőbizottság által összeállított listáról. Architekturális felügyelet: Az IAB gyakorol felügyeletet az Interneten használt protokollok és eljárások architektúrája felett. Felügyeleti és fellebbezési jogkör gyakorlása a szabványosítási folyamat felett: Az IAB gyakorol felügyeletet az Internet-szabványok létrehozása és használati folyamata felett. Az IAB szolgál fellebbviteli testületként a szabványosítási folyamat nem megfelelő végrehajtása ügyében benyújtott panaszok tekintetében. RFC-sorozat és IANA: Az IAB feladata a Request for Comments (RFC) dokumentumsorozat szerkesztői és kiadói teendőinek ellátása, továbbá a különböző Internetkijelölésű számok adminisztrációja. Külső kapcsolattartás: Az IAB az Internet Society érdekképviseleteként működik a globális Internet szabványosítási, valamint technikai és szervezeti kérdéseivel foglalkozó egyéb szervezetek felé. Tanácsadás az ISOC részére: Az IAB tanácsadás és iránymutatás forrásaként szolgál az Internet Society Megbízottainak és Tisztségviselőinek Testülete (Board of Trustees and Officers) számára technikai, architekturális, eljárási és (ahol ez helyénvaló) szabályozási ügyekben az Internet és a vele összefüggő technológiák vonatkozásában. Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - 13 -
Nemzetközi szervezetek, szabványosítás 3.1.4 Internet Society (ISOC) Az ISOC (Internet Society - Internet-társaság) professzionális tagsággal rendelkező szervezet, amely véleményezi a követett politikát és gyakorlatot, továbbá felügyeletet gyakorol több más, hálózatpolitikai (network policy) ügyekkel foglalkozó testület és akciócsoport felett. Az Internet közösség egészét jelenleg talán legjobban megtestesítő szervezet. Az ISOC nonprofit, nem kormányszintű, nemzetközi, professzionális tagsággal rendelkező szervezet, amely szabványosítási, oktatási és politikai kérdésekre összpontosít. Több mint 150 tagszervezete és hozzávetőleg 8 600 egyéni tagja a világ 170 országából az Internet-közösség valóságos who s who lexikona. Az ISOC-nak helyi nemzeti tagszervezetei vannak, magyar tagszervezete a Magyar Internet Társaság egyesületi formában a magyar Internet szakemberek, felhasználók fórumaként működik. 3.1.5 Internet Assigned Numbers Authority (IANA) Az IANA (Internet Assigned Numbers Authority - Internet Számkijelölő Hatóság) hatáskörébe tartoznak az Internet valamennyi központilag koordinálandó paramétereivel (IP címek, AS számok, felső szintű domainek, TCP port számok stb.) kapcsolatos adminisztratív, "hatósági" teendők. Az IANA alkalmazottai végzik ezen azonosítók kiadását, nyilvántartását, őrködnek az egyediségen és az ésszerű használaton. Az IANA az Internet Society (ISOC) felhatalmazásával végzi a különböző Internet-protokoll paraméterek használatának kijelölését és koordinálását. Az IANA korábban szabályozó funkcióval is rendelkezett, az ICANN megalakulásával a szabályalkotás mindinkább az ICANN-hez kerül, az IANA pedig a központi koordináció gyakorlati működéséről gondoskodik. 3.1.6 Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) Az 1998 novemberében megalakult Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN), a Név- és Számkijelölő Internet Vállalat egy Kaliforniában bejegyzett nonprofit társaság, amely az Internettel összefüggő bizonyos technikai igazgatási funkciók koordinálásával hivatott foglalkozni, amit korábban az Egyesült Államok kormánya, illetve annak szerződéses és önkéntes megbízottai végeznek. Az Internet növekvő nemzetközi jelentősége azonban szükségessé tette egy olyan műszaki, igazgatási és politikaformáló testületnek a létrehozását, amelynek egyidejűleg erősebben formalizált a struktúrája és teljesebben tükrözi az Internet-közösség sokféleségét/diverzitását. A szervezeti felépítést a 3. ábra mutatja be vázlatosan. Az ICANN azzal a céllal jött létre, hogy globális konszenzusteremtő testületként szolgáljon, amelyre az amerikai kormány átruházza az Internet négy kulcsfontosságú funkciójának koordinálásával összefüggő feladatokat és felelősséget. Ezek: a domain név rendszer kezelése, az IP címek kiosztása, a protokollparaméterek kijelölése, és Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - 14 -
Nemzetközi szervezetek, szabványosítás a gyökér névszerver rendszer kezelése. Az ICANN működését az Alapokmány (Bylaws) határozza meg, amely minden szervezeti és eljárási kérdést szabályoz. A szervezetet egy Igazgatótanács (Board of Directors) irányítja, amelynek tagjait az ICANN érdekképviseleti struktúráiban szereplő szereplők választanak hierarchikus és tematizált kontingensek szerint. Az ICANN struktúrája egyrészt a széles bázisú internetes általános tagságot képviselőkből, másrészt a világ különböző részeiről választott több műszaki és politikai tanácsadó szervezetből tevődik össze. 3. ábra Az ICANN szervezeti felépítése Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - 15 -
Nemzetközi szervezetek, szabványosítás 3.1.7 RIPE A három regionális címkiosztó közül Európában a RIPE (Réseaux IP Européens) működik. Az egyesület tagjai a helyi címkiosztó szervezetek (LIR: Local Internet Registry). A technikai munkát a RIPE NCC (Network Control Centre) végzi, amely a RIPE egyesület vállalkozása. Az Internet nemzetközi irányító szervezetei és az ITU közötti megállapodás alapján az e164.arpa domain kezelésével a RIPE NCC-t bízták meg. Ez egyrészt a megfelelő műszaki feltételek biztosítását, a vonatkozó névszerverek üzemeltetését jelenti, másrészt az egyes országkód domainek kezelésére vonatkozó beérkező igények teljesítéséhez szükséges adminisztratív teendők elvégzését. A kölcsönös egyetértésben megszületett szabályok szerint a RIPE NCC-hez beérkező igényeket elektronikus levelezési listán és web lapon nyilvánosságra hozzák, továbbá értesítik az ITU TSB-t (Telecommunication Standardization Bureau). Ezt követően a RIPE NCC 60 napig várja, hogy az igénnyel kapcsolatban érkezik-e hozzászólás, esetleg kifogás. Az ITU ezalatt konzultál az érdekelt ország ITU képviseletével és állást foglal abban a kérdésben, hogy támogatja, vagy ellenzi az igény teljesítését. Ha az ITU az igény támogatásáról értesíti a RIPE NCC-t és a RIPE NCC által elvégzett műszaki vizsgálatok eredménye is pozitív, akkor a RIPE NCC bejegyzi a megfelelő adatokat a DNS adatbázisba és ezzel az eljárás lezárul. Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - 16 -
Nemzetközi szervezetek, szabványosítás 3.2 Távközlési nemzetközi szervezetek 3.2.1 ITU-T Az ITU-T az ENSZ szakmai szervezetének, a Nemzetközi Távközlési Uniónak három szektora közül a Távközlés szabványosításával foglalkozó szektora. 1993 márciusában alapították az 1865 óta működő CCITT jogutódaként. 4. ábra Az ITU szervezeti felépítése Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - 17 -
Nemzetközi szervezetek, szabványosítás Feladata a távközlés kivéve a rádiós rész kivételével egész világra kiterjedő szabályozása hatékony, magas minőségű, kellő időben rendelkezésre álló szabványok által. Tagjai a világ összes országa ill. ezen országok adminisztrációja, szolgáltatói, fejlesztő intézetei. Legfőbb szerve a 4 évenként ülésező közgyűlés (World Telecommunication Standardization Assembly - WTSA), ahol kialakítják a szektor általános politikáját, létrehozzák a Tanulmányi Bizottságokat, kinevezik ezek vezetőit, meghatározzák a 4 éves periódus munkaprogramját. A szektor munkáját a Távközlési Szabványosítási Iroda (Telecommunication Standardization Bureau TSB) szervezi és koordinálja. A lényegi szabványosítás a Tanulmányi Bizottságokban folyik, a számozással kapcsolatos kérdések a 2. Tanulmányi Bizottságban. 3.2.1.1 Az ENUM TLD vita Az ITU-T 2. Tanulmányi Bizottsága Ajánlás tervezetet dolgozott ki az országkódoknak megfelelő domain nevek ENUM domainba való delegálására, azonban néhány ITU-T tagország ellenzi az IANA felügyelete alatt álló e164.arpa domain használatát, ezért az Ajánlás nem került elfogadásra. Ezek az országok az ENUM számára az ITU-T vagy más nemzetközi szervezet felügyelete alatt álló domain-t szeretnének, amely nagyobb befolyást biztosít az ITU-T számára az ENUM domain menedzselésében. A 2. Tanulmányi Bizottságban az ENUM számára létrehozandó új domain megvalósíthatóságát, előnyeit és hátrányait vizsgáló szakértői csoport alakult. Ha a vizsgálat eredményeként új TLD ( top level domain ) kerül kijelölésre, az ENUM kereskedelemi alkalmazásához az előírásokat az új domainre kell kidolgozni. 3.2.1.2 Ideiglenes eljárás Az ENUM funkciók tesztelésének lehetővé tétele céljából az ITU-T 2. Tanulmányi Bizottsága a domain nevek e164.arpa zónába való delegálására ideiglenes eljárást (interim procedure) dolgozott ki, amely szabályozza a RIPE-NCC és az ITU TSB közötti az adminisztratív eljárást. Az ideiglenes eljárás addig marad életben, amíg döntés nem születik az ENUM domain kérdésében és a kidolgozás alatt álló Ajánlásokat el nem fogadják. Addig a 2. Tanulmányi Bizottság az eljárást meghatározott időközönként felülvizsgálja. 3.2.1.3 ENUM Ajánlás és Kiegészítés tervezetek Az országkódok delegálására jelenleg két Ajánlás megszövegezése folyik, külön a földrajzi országkódokra és a nem-földrajzi országkódok közül a Hálózatok és az országcsoportok országkódjainak delegálására: draft ITU-T Recommmendation E.A-ENUM: Principles and procedures for the administration of the E.164 geographic Country Codes for registration into the Domain Name System draft ITU-T Recommmendation E.A-N/GoC: Principles and procedures for the registration of the E.164 Country Codes and their associated Identification Codes Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - 18 -
Nemzetközi szervezetek, szabványosítás (ICs) for Networks and Group Identifications Codes (GICs) for groups of countries into the Domain Name System Az ENUM megvalósítása a delegált domainekben az egyes országok belső ügye, azonban a megvalósítás adminisztratív és műszaki kérdéseihez az ITU-T útmutatást, háttér-információt dolgozott ki. A 2002-ben elfogadott Kiegészítés a földrajzi országkódokra mutatja be az ENUM architektúrát és a funkciók lehetséges megosztásainak módját a résztvevők között. Elkezdődött a nem-földrajzi országkódokra vonatkozó Kiegészítés kidolgozása is, amely a globális szolgáltatásokra terjed ki. Az elfogadott és a készülő Kiegészítés címe: ITU-T Supplement: Operational and administrative issues associated with national implementations of the ENUM functions (2002-05) Draft ITU-T Supplement: Operational and administrative issues associated with the implementation of ENUM for Non-Geographic Country Codes Az ITU-T gondot fordít arra, hogy a tagországok szakértőivel megismertesse az ENUM-ot. 2001-ben és 2002-ben ENUM Workshopot rendezett, valamint 2001. szeptemberben, majd 2002. februárban ENUM ismertetőt adott ki: Global implementation of ENUM: Backgroud / Tutorial Information Version 1.0-7 September 2001 Global Implementation of ENUM: A Tutorial Paper Information Document 10 (TSB) February 2002 2003. augusztusában APT-ITU közös ENUM Workshopot rendeztek Thaiföldön, ahol elsősorban az ázsiai országok ENUM projektjeit tekintették át. Az eseményen számos ázsiai ország, többek között Nepál, Korea, Kína, Pakisztán, Vietnám vett részt, ami mutatja az ENUM technológia iránti fokozott érdeklődést világszerte. 3.2.2 CEPT/ECC Az European Conference of Postal and Telecommunications Administrations (CEPT) a távközlés európai szabályozásával foglalkozik, jelenleg 43 európai ország, köztünk Magyarország a tagja. Legfőbb szerve a közgyűlés. A CEPT az Electronic Communications Committee (ECC) szervezetén belül az európai távközlési hatóságok részvételével működik, jórészt szabályozási kérdésekkel foglalkoznak. A munka az időnként ülésező munkacsoportokban illetve az Európai Távközlési Iroda és az Európai Rádiókomunikációs Iroda egyesüléséből létrejött állandó ERO irodában folyik. AZ ECC a szabályozást általában az ERO-ban és a munkacsoportokban kidolgozott és a plenáris ülésén jóváhagyott Határozatokkal és Irányelvekkel irányítja, nagyfontosságú kérdésekben pedig javasolja EU Határozatok és Irányelvek kiadását. Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - 19 -