HÍRLEVÉL 2012-11 II. évfolyam 2. szám, 2012. november IDÉN ÜNNEPLI 35. SZÜLETÉSNAPJÁT A NEMZETKÖZI JANE GOODALL INTÉZET! Gombe, Kigoma kávé, 35 000 csimpánz, 2500 gorilla, az USA-ban 780 000 óra önkéntes munka, és a sor folytatódik EGY ÖNKÉNTESÜNK VALLOMÁSA: Bitter Zsuzsi E hónapban Bitter Zsuzsit kérdeztük a Jane Goodall Intézetnél eltöltött több mint öt éves önkéntes munkájáról Foto: John Guistina ÉV MADARA 2012: AZ EGERÉSZÖLYV Tudj meg többet gyönyörű ragadozó madarunkról!
KEDVES BARÁTUNK! FOGADD SZERETETTEL HÍRLEVELÜNKET! SZÜLINAPOT ÜNNEPLÜNK: IDÉN 35 ÉVES A NEMZETKÖZI JANE GOODALL INTÉZET! KIDERÜL MI KÉSZTETTE BITTER ZSUZSIT ARRA, HOGY BELÉPJEN AZ INTÉZETHEZ! HA MADÁRBARÁT VAGY, HA NEM, MINDENT MEGTUDHATSZ AZ ÉV MADARÁRÓL! KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI ÉSZREVÉTELKET ÉS A BÍZTATÓ SZAVAKAT, MELYEKET TOVÁBBRA IS SZERETETTEL VÁRUNK AZ ALÁBBI EMAIL CÍMEN: INFO@JANEGOODALL.HU KÉRJÜK EZUTÁN IS KÖVESSÉTEK FIGYELEMMEL ÉS BÁTRAN TERJESSZÉTEK A HÍRLEVELET! KELLEMES OLVASGATÁST! Jane Goodall Intézet Természet és Környezetvédelmi Egyesület Postacím: V. kerület, Váci utca 16., Fontana Irodház, 4. emelet E-mail: info@janegoodall.hu Honlap: www.janegoodall.hu Facebook: www.facebook.com/ jane.goodall.intezet Szerkesztő: Csepreghy Csillag Grafikus: Szedlacsek Enikő II. évfolyam 2. szám, 2012. november TARTALOM 3. oldal Tudtad-e? A nemzetközi Jane Goodall Intézet 35 éves lett február 25-én! 4. oldal Tisztújítás 5-6. oldal Egy önkéntesünk vallomása: Bitter Zsuzsi 7-8. oldal Az Év Madara 2012 Egerészölyv 9. oldal Támogassa egy hívással a Jane Goodall Intézet céljainak megvalósulását! 2
ALAPÍTÁSÁNAK 35. ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPELTE FEBRUÁR 25-ÉN A NEMZETKÖZI JANE GOODALL INTÉZET Az 1977-ben alapított Jane Goodall Intézet folytatta Dr. Goodall úttörő kutatásait a csimpánzok viselkedésének tanulmányozásában, amely átalakította a tudományos felfogást az emberek és állatok közötti kapcsolatot illetően. Ma az intézet vezető szerepet tölt be a világon a csimpánzok és élőhelyeik védelmében tett erőfeszítésekben. Széles körben ismert továbbá innovatív közösség-központú természetvédelemi és fejlesztési programjairól Afrikában, valamint a Roots&Shoots globális környezeti és humanitárius ifjúsági programjáról, amelynek több mint 120 országban vannak ifjúsági csoportjai. Jane régen Túl sok lenne mindent felsorolni, amit a Jane Goodall Intézet az elmúlt 35 évben elért, ezért csak néhány fontosabb adat az elmúlt évekből: 38 föld-használati tervet készített Nyugat-Tanzániában, aminek eredményeképpen több mint 202 925 hold földet sikerült természetvédelmi ellenőrzés alá vonni. 66 millió hektár földet vontak környezetvédelmi felügyelet alá a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ami több mint 35 000 csimpánz és 2500 keleti síkvidéki gorilla túlélését segíti. Már az első évben 37-szeres bevétel növekedést sikerült elérnie Ugandában, egy ökoturizmussal foglalkozó területen, ami jelenleg 24 alkalmazottat foglalkoztat, és további 55 tagnak tartanak tréningeket a természetbarát vállalkozásokkal kapcsolatban. Afrika-szerte több mint 2 060 000 embert ér el környezettudatos és oktatási programjai révén. 27 településen 690 embernek tanította meg az üzemanyag-takarékos kályhák megépítésének módját. Kávéültetvényesekkel és vállalati partnereikkel dolgozott együtt, melynek következtében majdnem háromszorosára emelkedett a Kigoma kávé ára, ami jelenleg az egyik legmagasabb Tanzániában. 280 fajta, Tanzániában őshonos gyógynövényt vett számba, és 720 helyi lakost képzett ki ezen gyógynövények értékeinek ismeretére. Az Egyesült Államokban a Roots&Shoots csoportok több mint 780 000 óra önkéntes munkát végeztek, ami több mint 1 147 550 embernek hozott közvetlen hasznot az egyes közösségekben 2011-ben. Folytatta a munkát a Gombe-i kutatási központban, ami a mai napig összesen több mint 350 tudományos publikációnak volt a témája. A Jane Goodall Intézet nem lehetne ilyen sikeres nagylelkű támogatói és barátai nélkül. Nem tudjuk eléggé megköszönni! Fordította: Mészáros Enikő 3
Tisztújítás a Jane Goodall Intézetben Szervezetünk vezetőségének két oszlopos tagja, Heim Anita elnök és Csatádi Katalin alelnök, az Egyesület alapító tagjai szeptemberben lemondtak tisztségükről. A döntés mögött személyes okok állnak, mindketten külföldön kezdtek új életet. Bár a szervezettel továbbra is szoros kapcsolatot ápolnak majd, tisztségükről a 2012. október 10-i közgyűlésen lemondtak. A közgyűlés résztvevői az alábbi tagokat választották meg egyhangúlag, mint új elnökséget: Elnök: Nagy Szilvia Alelnök: Mészáros Enikő Társelnök: Temesi Andrea Társelnök: Mészáros Orsolya Társelnök: Bitter Zsuzsa Mészáros Orsolya Csatádi Katalin Temesi Andrea Heim Anita Bitter Zsuzsa Mészáros Enikő Anita a távolságra tekintettel levélben, Kati pedig személyesen búcsúzott el a tagságtól. Mindketten hangsúlyozták, hogy a Jane Goodall Intézet életük elválaszthatatlan, szerves részét alkotja és biztosították az új elnökséget arról, hogy csodálatos időszak elébe néznek. Az új vezetőségnek sok sikert kívánunk! Kedves Tagtársaink és Barátaink! Nagy Szilvia Az új elnökség nevében szeretném megköszönni a bizalmat, amellyel megválasztottatok bennünket, hogy képviseljük az Egyesületet. Köszönjük a korábbi elnökség fáradhatatlan és példamutató munkáját, amellyel bennünket is mindig inspirálnak. Munkánkkal a jövőben is igyekszünk méltóak lenni az Anita és Kati vezetésével felépült magyarországi Jane Goodall Intézet elveihez és sikereihez. A továbbiakban is azon leszünk, hogy a szervezet megtalálja a hangját a hazai civil közösségben, és sikeresen közvetítse Jane Goodall üzenetét idősek és fiatalok felé egyaránt. Az Intézet tevékenységében továbbra is őrzi azokat az értékeket, amelyeket korábban megfogalmaztunk: az élővilág és embertársaink tisztelete; felelősségvállalás, tettrekészség; környezettudatos szemlélet; a pozitív változásba vetett hit; felelős fogyasztói magatartás; közösségek védelme; megértés és tolerancia; megoldás orientált problémakezelés. Reményekkel és izgatottan nézünk az elkövetkező közös munka elé, ugyanakkor megértéseteket és türelmeteket kérjük, hiszen nekünk is sok mindent kell még megtanulni. Örömmel várjuk észrevételeiteket és hozzászólásaitokat, hiszen közösségként még többet tehetünk céljaink megvalósításáért. Üdvözlettel az új elnökség nevében, Nagy Szilvia 4
Egy önkéntesünk vallomása E hónapban Bitter Zsuzsit kérdeztük a Jane Goodall Intézetnél eltöltött több mint öt éves önkéntes munkájáról. Az Intézet életében a Békamentés projekt társ-koordinátoraként tevékenykedik 2 éve, valamint az állatmenhely-segítő program lelkes résztvevője. Zsuzsi az ELTE TTK környezettudomány szakának frissen végzett hallgatója. Hogyan kezdődött a pályafutásod az Intézetnél, mi volt az, ami miatt beléptél az önkéntesek közé? Már kiskoromban is gyakran elcsábítottak az állatokról szóló dokumentumfilmek a mesék elől, és ahogy nőttem, csak megerősödött bennem az állatszeretet. Amikor megismertem Jane Goodall életútját, mérhetetlen tiszteletet éreztem iránta, és követendő példának tartottam. Pár éve az iskolaújságban olvastam, hogy Jane az előző héten előadást tartott az egyetemen. Én meg csak elsétáltam a hirdetések előtt ezek szerint, és észre se vettem. Annyira mérges voltam magamra, amiért kihagytam ezt a lehetőséget, hogy még aznap beléptem. Jó ötletnek bizonyult, mert azóta háromszor találkozhattam vele. Mi motivál, hogy éveken keresztül dolgozz az Intézetnek? Nincs különösebb indok, egyszerűen csak jól érzem magam, hogy itt vagyok. Értékes embereket ismertem, akikkel eredményesen lehet együtt dolgozni. Mindig is tagja szerettem volna lenni valamilyen természetvédelmi célok iránt elkötelezett szervezetnek, de nehéz választani. Jane Goodall neve biztosítékot jelent számomra, hogy a lehető legjobb célra szánom az időmet és energiámat, ha ennél az intézetnél önkénteskedem. Mi volt a legemlékezetesebb esemény, melyet kiemelnél a hosszú évek alatt? A legemlékezetesebb élményem az első lómenhelyen történő legelőtakarításom, gyakorlatiasabban megfogalmazva trágyalapátolás. A tevékenység talán nem méltó arra, hogy a legemlékezetesebb kategóriát elnyerje, mégis meghatározó volt. Ezen a menhelyen öreg, beteg lovak élnek, akik sok lelketlen gazdától végül egy olyan emberhez kerültek, aki méltó öregkort biztosít nekik. A Jane Goodall Intézet önkéntesei időnként egy alapos legelőtakarítással segítik a menhely dolgozóinak munkáját. A lovak nem szívesen fogyasztják a kupacok mellett nőtt füvet, ezért szükséges a feladat. Munka közben ezek az öreg lovak, akik annyi sok emberi kegyetlenkedést tapasztaltak, csendben figyeltek minket, és a trágyalapátolás hirtelen felmagasztosult. Mi nem egyszerűen takarítottunk, az csak egy munka lett volna. Mi ezeknek a beteg lovaknak biztosítottuk a friss füvet, amit Munka közben ezek az öreg lovak, akik annyi sok emberi kegyetlenkedést tapasztaltak, csendben figyeltek minket, és a trágyalapátolás hirtelen felmagasztosult. majd szívesebben rágcsálhatnak. Számomra ekkor nyertek igazán értelmet Jane Goodall szavai: Minden egyes cselekedet számít. Mindegy, hogy mekkora volumenű. Mi aznap nem csak lapátoltunk. Mi aznap nagyon hasznos dolgot csináltunk. Többször volt alkalmad Jane-nel találkozni, hiszen Magyarországra évente ellátogat, hogy találkozzon az itteni önkéntesekkel. Milyennek ismerted meg őt, van-e olyan tulajdonsága, melyet kihangsúlyoznál, ami téged különösen megfogott? Csodálom Jane-ben, hogy mennyire józan és visszafogott. Azt gondoltam, hogy az állatvédelem harcosa csak tomboló érzelmekkel, indulatosan lehet valaki. Hiszen ez olyan késztetés, ami, ha falakba ütközik, nem indokolható, és hangosan kell küzdeni ellene. Valószínűleg sokan gondolják így, és ezért van annyi eredménytelen próbálkozás. Jane a visszafogottságával sokkal eredményesebben halad a céljai felé. Gyakran meséli, hogy, ha ellenkező nézetű emberrel találkozik, történetekkel próbál az érzelmeikre hatni. Addig mesél, amíg az eddig az állatok- 5
kal szemben teljesen érzéketlen ember is megkönnyez egy-egy csimpánzos történetet. Ezt jó lenne megtanulni tőle. Mit mondanál, ha megkérdezné valaki tőled, hogy miért éri meg részt venni a Jane Goodall Intézet életében? Az Intézetben különböző mentalitású és elkötelezettségű emberek találhatnak lehetőséget maguknak. Akik a környezeti nevelésre fektetik a hangsúlyt, és jó érzékkel kezelik a gyerekeket, azok a táskafestő foglalkozáson próbálhatják felkelteni a kisiskolások érdeklődését a környezeti problémák iránt. Akik mindezt a természetben szeretnék megvalósítani, egy-egy megmentett brekivel demonstrálva a feladatot, azok részt vehetnek a békamentésen. Aki pedig úgy érzi, hogy nemegyszer a kutyák nyelvét jobban érti, mint az emberekét, csatlakozhat a menhelysegítő csapathoz. Emellett vannak koordinátorokra váró nyugvó projektjeink, melyek gondos kezekbe kerülve ugyancsak kivirágoznának. Az Intézet alapító tagjai és vezetősége egy fiatal, rugalmas csapat, akik megkönnyítik egy lelkes koordinátorjelölt munkáját, de egyben lehetőséget is adnak saját ötletek kibontakoztatására. Aki szeretne a békákon segíteni, hogyan induljon el? Békamentő programunkhoz március-április hónapban lehet csatlakozni. Amint felállítjuk a terelőkerítést, minden reggel be kell gyűjteni a békákat, de mi csak azokon a napokon megyünk, amikor gyerekcsoportok is érkeznek. Hiszen a program célja az, hogy megbarátkoztassuk őket a békákkal és megismertessük velük a kétéltűeket veszélyeztető emberi tényezőket. Olyan önkéntesnek való a feladat, aki örömet érez a békamentésben, és ezt továbbítani tudja a gyerekek felé. Aki kedvet érez a feladathoz, a levelezőlistán meghirdetett időpontokban csatlakozhat hozzánk, hogy pár mentés után, tapasztaltan, már önállóan is le tudjon vezényelni egy békamentő csoportvezetést. Készüljön fel vízálló csizmával, mert néha nem csak föntről esik az eső, de alulról is szivárog. A fáradtságos munkáért viszont biztosan kárpótolni fogja a békamentőt az a pillanat, amikor a vödörből kiemelve a korábban sárdarabnak vélt kupac kinyitja azokat a gyönyörű aranyszínű szemeit (melynek pupillája függőleges, első lecke, jegyezzük meg, így lehet azonosítani az ásóbékát). Értek-e kudarcélmények? A farmosi békamentő program a nemzeti parknak köszönhetően egy jól szervezett akció, remek lehetőség a gyerekek környezeti nevelésére. Azonban részt vettem más békamentő programon, mely nem a terelőkerítéses-vödrös megoldással működik, hanem lényegében sehogy sem. Ugyan vannak alagutak, amibe nem igazán mennek be a békák, meg kerítés is, amin átmásznak, és végül az úton kötnek ki. Itt főleg varangyokat kell menteni, de akadnak más békák és gőték is. Éjszaka, elemlámpa fényében kell felkapkodni őket, melynek hatásfokát rendkívül lecsökkenti a sebességkorlátozó táblát dupla annyival elhagyó autóforgalom. Sajnos a barátságtalan körülmények miatt kevés az önkéntes, pedig itt tényleg szükség lenne rá. Szeretném, ha a farmosi mentésen megedződött önkéntesek közül kialakulna egy kemény mag, akik jönnének Hontra is (esőben, sötétben, láthatósági mellényben) vígan varangyot menteni. Most, hogy fél éve kezedben tarthatod a diplomád, mik a terveid a jövőre vonatkozóan? Maradsz-e továbbra is aktív résztvevője az Intézet életének? Az egyetemi éveim alatt sokkal több időm jutott önkéntes munkát végezni, ennek most sajnos gátat szab, hogy elkezdtem dolgozni, vizsgálómérnök vagyok egy környezetanalitikai laboratóriumban. Így 2013-tól csak a szervezésben illetve a hétvégi akciókban tudok résztvenni. Az Intézetnél végzett tevékenység azonban mindig része volt az életemnek, sosem valami pótlék volt, így a maradék szabadidőmben mindenképp szeretnék feladatokat vállalni, főként új társelnöki szerepembem. 6
Fotó: Csonka Péter A 2012-es ÉV MADARA EGERÉSZÖLYV Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, síkés hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői. Ráadásul az egerészölyvek kifejezetten szeretnek is a forgalmas utak, autópályák mellett ücsörögni, hogy a kezelt (legeltetett, kaszált) gyepfelületek nyújtotta könnyebb zsákmányszerzési lehetőséget kihasználják. Azonban nem volt ez mindig így! Fotó: Csonka Péter A múlt században az intenzív ragadozóüldözés és a fészkelésre alkalmas fák hiánya miatt az Alföld nagy részéről eltűnt a faj és szinte kizárólag csak a hegy- és dombvidéki erdős területeken költött. Fotó: Majercsák Bertalan A védelem pozitív hatása A ragadozómadár-pusztítás tiltásának hatására és a II. világháborút követő fásítások eredményeképpen az elmúlt 20-30 év során az egerészölyv visszafoglalta korábbi élőhelyeit és ma már az alföldi fasorokban és facsoportokban is jelentős számban fészkel. Legjobb élőhelyei azonban továbbra is azok a természet közeli mozaikos területek maradtak, ahol nyílt gyepek, szántók és zártabb erdők is megtalálhatóak egymás szomszédságában. Az egerészölyv néhány tízezer példányra tehető hazai állománya állandó, amely télen feldúsul a hozzánk északról érkező példányoknak köszönhetően, ezt számos gyűrűzött példány megkerülése is bizonyítja. Az egerészölyv hazánkban 1933 óta élvez lelövési tilalmat, 1954 óta törvény által védett, természetvédelmi értéke példányonként 10 ezer Ft. A több mint fél évszázados védelemnek köszönhetően az egerészölyv ma már gyakori madárnak számít Magyarországon. Ha azonban nem vigyázunk rájuk, esetleg ismét lőhetővé válik a faj, az állomány - sok más hasonló, vele könnyen összetéveszthető fajéval együtt - ismét összeomolhat. Hogyan szaporodik? Fészkét szinte kizárólag fákra, általában a lombkorona középső részébe építi. A rendelkezésre álló fák méretétől és ágszerkezetétől függően a fészek föld feletti magassága akár 3 és 25 méter között is változhat. Fészekalja leggyakrabban 2-3, ritkán 1 vagy 4 tojásból áll, amelyeket általában március végén - április elején rak le. Az átlagosan 35 napig tartó kotlásban mindkét szülő részt vesz, de a tojó lényegesen több időt tölt a fészken. A fiókák júniusban hagyják el a fészket, de ezt követően még több hétig a szülőkkel maradnak. Mivel táplálkozik? Nevét arról kapta, hogy fő táplálékát a kisemlősök jelentik, azonban legfontosabb zsákmánya hazánkban nem egy egérfaj, hanem a mezei pocok. Mivel a rágcsálók száma jelentősen változhat egyik évről a másikra, ezért az ölyvek táplálék összetétele és ezzel párhuzamosan a költésbe kezdő párok és a kirepülő fiókák száma is jelentős éves ingadozást mutat. Pocok gradációs években (évtizedenként néhány alkalommal bekövetkező robbanásszerű állománynövekedés) az alföldi területeken élő ölyvek szinte kizárólag (70-90%-ban) rágcsálókkal táplálkoznak, nagy hasznot hajtva ezzel a mezőgazdaságnak. A pocokpopulációk összeomlásakor a síkvidékeken is megnő az alternatív zsákmányfajok gyakorisága, amelyek egyébként a hegyvidéki területeken minden évben nagy részét teszik ki a tápláléknak. Így a területtől és az időszaktól függően rovarok, kétéltűek és hüllők, vagy kisebb testű madarak is meghatározó részét képezhetik a tápláléknak, de a kisemlősök aránya ilyenkor is jelentős marad (20-40%). A legfőbb vád, amellyel az egerészölyveket illetik, hogy jelentős kárt tesznek az apróvadállományban. Nem kétséges, hogy az egerészölyvek alkalmilag fácáncsibéket, kisnyulakat is elfogyasztanak, azonban az ölyvek, és általában a ragadozó madarak negatív vadgazdálkodási hatása egyértelműen megkérdőjelezhető, ha figyelembe veszünk néhány, tudományos kutatásokkal alátámasztott és publikált tényt, például: 1. Az apróvadfajok aránya az ölyvek táplálékában általában 1-5% között változik, és még a legpocokínségesebb években és a legjobb apróvadas területeken sem haladja meg a 15%-ot. 2. Rengeteg apróvad pusztul el a mezőgazdasági munkák miatt, amelyet az ölyvek dögként találnak és fogyasztanak el, így a táplálékvizsgálatok során ez is apróvadpusztításként jelenik meg, hiszen a maradványok eredetét már nem lehet tisztázni. (további adatok: www.mme.hu) 7
Természetvédelmi és gazdasági szerepe fürge gyík tojásokkal) sajnálatosan bőségesen rendelkezésre álló tetemeiből táplálkoznak. Szintén komoly veszélyt jelent a ragadozó madarakra a közelmúltban elharapódzott illegális mérgezési hullám. Az Annak köszönhetően, hogy leggyakoribb ragadozó madarunk táplálékának messze túlnyomó többségét a mezőgazdasági kártevő kisrágcsálók, elsősorban a mezei pocok teszi ki, a faj sok-sok millió forint rágcsálóirtásra fordítandó költséget takarít meg a gazdáknak, az országnak. Az egerészölyvek előfordulását jelentősen csökkenti az alföldi területeken, ha nincsenek kiülésre, fészkelésre alkalmas fák a környéken, hiszen a faj előszeretettel vadászik leshelyről, és kizárólag fákon tud költeni. Ragadozó madarak, elsősorban az egerészölyvek pocok vadászatát segíti a fátlan táblákban és gyepeken a T- fa kihelyezés. Arról nem is beszélve, hogy ez a biológiai védekezés nagyságrendekkel csökkenti a környezet rágcsálóirtószer terhelését, ami a technológiai fegyelem gyakori be nem tartása mellett fokozott veszélyt jelent a vadászatilag jelentős apróvad állományra is. Fotó: Orbán Zoltán Az egerészölyvek az agrárterületek ingyenes rágcsálóirtó napszámosai, táplálkozásukkal akaratlanul is óriási, gazdaságilag is mérhető hasznot hajtanak. Az egerészölyv a legfontosabb fészeképítő ragadozó madár faj Magyarországon, mert az általuk évről-évre épített fészkek olyan, saját fészket nem építő védett és fokozottan védett fajoknak szolgálnak nélkülözhetetlen tojásrakó helyül, mint a kerecsensólyom, a kabasólyom, a vörös és kék vércse, az erdei fülesbagoly vagy az uráli bagoly. Milyen veszélyek leselkednek az egerészölyvre? A hazai egerészölyvekre valószínűleg a középfeszültségű elektromos oszlopokon elszenvedett áramütés jelenti jelenleg a legnagyobb veszélyt, amelynek következtében minden évben ölyvek ezrei pusztulhatnak el. A hazai oszlopok mintegy 5%-ának ellenőrzése során az elmúlt években több mint 4500 áramütött madártetem került elő, amelyek között közel 800 (17%) egerészölyv volt, így ez a madárfaj volt a leggyakoribb regisztrált áldozat. Az áramütés különösen azokon a fátlan élőhelyeken jelent nagy veszélyt az ölyvekre és egyéb madarakra, ahol az elektromos oszlopok szolgálják az egyedüli kiülési lehetőséget. Az elektromos hálózat mellett a közúthálózat mentén is jelentős pusztulással találkozhatunk, hiszen az út mellett táplálkozó ölyvek gyakran esnek járművek áldozatául. Az egerészölyvhöz hasonló dögevők gyakran akkor esnek az autók áldozatául, amikor az úttesten korábban pórul járt állatok (barna ásóbéka, erdei fülesbagoly, énekes rigó, Fotó: Orbán Zoltán elmúlt években több mint 1000 védett és fokozottan védett madár került elő nagyrészt szándékosan elkövetett mérgezések következtében, sajnos azonban a valós pusztulás ennek többszöröse, hiszen az ilyen esetek nagy részéről sosem értesülnek a természetvédelmi szakemberek. A megtalált tetemek között majdnem 300 (29%) egerészölyv volt, így itt is ez a faj volt a leggyakoribb áldozat. A fenti okoknál ugyan jóval kisebb gyakorisággal, de törvényi védelme ellenére rendszeresen előfordulnak lelövéses, fészekbe lövéses esetek is, amelyek hátterében rendszerint a faj már említett téves vadgazdálkodói megítélése áll. Különösen jelentős veszélyforrást jelentene a faj állománystabilitására nézve az a törekvés, amely a túlszaporodásra és károkozásra hivatkozva több ragadozómadár-faj mellett az egerészölyvet is legálisan gyéríthetővé kívánná tenni, ami ellen az MME a lehető legtöbb fórumon felemelte és felemeli a szavát. A gyérítés engedélyezése sok más ok mellett azért is lenne különösen veszélyes, mert a vadászok sokszor nem rendelkezek a nagy speciális gyakorlatot igénylő fajismerettel, így az egerészölyv lelövésének engedélyezésével nagy valószínűséggel számos más védett és fokozottan védett ragadozó madár is áldozatul esne. Bár a köznyelv leggyakrabban az egerészölyvet illeti sas jelzővel, a képen jól érzékelhető egy rétisas (balra) és egy egerészölyv közötti óriási méretkülönbség. Mit teszünk, mit tehetünk a védelme érdekében? Egy egerészölyv és egy rétisas egymás mellett A középfeszültségű oszlopok madárbarát átalakítása már három évtizede folyik az MME, az áramszolgáltató vállalatok és a Vidékfejlesztési Minisztérium (illetve a környezetvédelemért felelős elődeinek és területi szerveinek) közreműködésében, azonban becsléseink szerint máig csak a hazai hálózat mintegy ötödét sikerült madárbaráttá alakítani. Forrás, teljes cikk: www.mme.hu Fotó: Morvai Szilárd 8
Támogassa egy hívással a Jane Goodall Intézet céljainak megvalósulását! Az Adhat Vonallal egy olyan gyors és kényelmes, mindenki számára könnyen elérhető adományozási rendszer jött létre, amely elősegíti az adományozási kultúra és a civil társadalom fejlődését. A három nagy országos szolgáltató és a NIOK közös rendszer felépítését határozta el, melyben az adománygyűjtő szervezetek mindegyike ugyanolyan feltételekkel tud gyűjteni. Működésének lényege, hogy a 13600-as közös telefonszám felhívása után, a szervezet kódjának megadásával 250 Ft adományozható a nonprofit szervezeteknek. Az Adhat vonal a Telekom vezetékes- és mobilhálózatából, valamint a Telenor és a Vodafone hálózatából hívható. A 2012 év végéig összegyűlt adományokkal az Intézet a Tchimpounga csimpánzmenhely lakóit támogatja. Köszönjük! Adhat vonal 9