BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KÜLKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁS SZAKIRÁNY

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KÜLKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁS SZAKIRÁNY DOHÁNYIPAR HELYZETE MAGYARORSZÁGON KÉSZÍTETTE: NEMECZ ANDRÁS BUDAPEST, 2016

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Magyarországi dohánypiac... 5 2.1. Philip Morris Magyarország Kft.... 6 2.2. British American Tobacco Magyarország Kft.... 7 2.3. Japan Tobacco International Hungary Zrt.... 9 2.4. Imperial Magyarország Kft.... 11 3. A dohányipart átalakító 2013-as változás: Trafiktörvény... 12 4. Központosított dohánykiskereskedelmi-ellátó... 14 4.1. Direkt értékesítés rendszer a dohányiparban... 14 4.2. A dohánykiskereskedelmi-ellátó törvényi háttere... 15 4.2.1. Polckép szerződés... 17 4.3. A dohánykiskereskedelmi-ellátó gazdasági hatásai... 18 5. Országos Dohányboltellátó Kft.... 21 5.1. Általános Szerződési Feltételek... 22 5.1.1. Rendelés menete az új központi elosztó rendszerben... 23 5.2. Ellenajánlat a konkurenciától... 24 6. Jövedéki adózás Magyarországon... 25 6.1. Miért kerül ennyibe a benzin?... 26 7. Jövedéki adózás a dohányiparban... 28 7.1. Cigaretta termékek jövedéki adózása... 30 7.1.1. Az elmúlt tíz év adóváltozásai és hatásai... 31 7.1.2. Aktuális Jövedéki törvény... 32

7.1.3. A 2017. év Jövedéki törvény változásai és hatása... 33 7.2. Finomra vágott dohánytermékek jövedéki adózása... 34 7.2.1. Az elmúlt tíz év adóváltozásai és hatásai... 34 7.2.2. Aktuális Jövedéki törvény... 36 7.2.3. A 2017. év eleji Jövedéki törvény változásai és hatása... 36 7.3. Szivar és szivarka termékek jövedéki adózása... 37 7.3.1. Az elmúlt tíz év adóváltozásai és hatásai... 37 7.3.2. Aktuális Jövedéki törvény... 38 7.3.3. A 2017-es Jövedéki törvény változásai és hatása... 38 8. Miért kerül ennyibe egy doboz cigaretta?... 40 9. A dohánytermékek csomagolásának szabályozása... 41 9.1. Tobacco Products Directive 2... 42 9.1.1. A TPD2 gazdasági hatása... 44 9.2. Egységes csomagolás... 45 10. Az egységes csomagolás bevezetésének a hatásának vizsgálata... 48 10.1. Ausztrália és az egységes csomagolás... 49 10.2. Dohányzási szokások Magyarországon... 53 10.2.1. Fiatalkorúak dohányzási szokása... 53 10.2.2. Felnőttek dohányzási szokása... 55 10.3. Dohányzási szokások 2016-ban... 57 10.4. Hogyan vélekednek a gyártók?... 64 11. Mi várható Magyarországon 2019-től?... 66 12. Összegzés... 68 Irodalomjegyzék... 70 Ábrajegyzet... 72

1. BEVEZETÉS Szakdolgozatom a dohányipar helyzetével foglalkozik Magyarországon, különös tekintettel a jövedéki adózásra, valamint az közelgő egységes csomagolás bevezetésére. A dohányipari és jövedéki törvényt uraló folyamatosan változó környezet miatt a szakdolgozatomban igyekeztem átfogó képet adni a mai dohánypiacról megemlítve és kielemezve azokat a rendeleteket és jogszabályokat, amelyeket a kormány már elfogadott. A dohányipar hazánkban az elmúlt három évben rengeteg változáson ment át, amely az egész piac üzleti modelljét, szerkezetét és működését befolyásolta. A szakdolgozatban a jövedéki adózásról egy átlátható, rövidebb, a teljesség igénye nélküli képet dolgoztam ki, hogy betekintést nyerhessünk a jövedéki adózás rejtelmeibe. A szakdolgozat célja főként az, hogy betekintést nyújtson a dohányipar sajátosságaira, illetve a piac működését megértsük. A szakdolgozat első részében a magyar dohánypiac általános jellemzőit, majd pedig a piacot vezető négy multinacionális vállalatról tudhatunk meg bővebb információt. A szakdolgozatban belső, céges adatok szerepelnek, amelyeket piacrészesedések említésénél használtam fel. A második részben arról a 2013-as változásról gyűjtöttem össze a legfontosabb információkat és mutattam be hatását, amely először forgatta fel a magyar dohánypiacot teljes egészében. A változás a gyártókat, kiskereskedőket és magukat a fogyasztókat is érintették. Ennek a témának a bemutatása azért szükséges, hogy a szakdolgozat végére megértsük és átláthassuk, hogy a magyar dohánypiac mennyire szigorú szabályozások keretében működik, sokszor az európai uniós előírásokat felül múlva. A következő részben a magyar dohányipar egyik legfontosabb változása, amely 2015-ben következett be, kerül bemutatásra. A központi elosztórendszer a 2013-as változáson felül még szabályozottabbá tette a piacot. Ennek a változásnak az eredményeképpen rengeteg munkahely szűnt meg, a gyártóknak extra költségeik keletkeztek, valamint a fogyasztók a gyártókra mért hatás miatt szintén érintettek voltak. Elmondhatjuk tehát, hogy ez a változás szintén az teljes magyar piacra hatással volt és minden szereplőjét érintette. A dohánypiac működésének, változásainak a bemutatása és elemzése után az iparágat pénzügyi oldalról is bemutatom. Mivel a dohánytermékek a jövedéki adóköteles termékek 3

egyik csoportja, így ebbe a témába kerül betekintés. Magáról a jövedéki adózásról egy rövid összefoglaló után, a dohánytermékek három csoportja jövedéki adózása kerül bemutatásra három-három részlet. Az elmúlt tíz év Jövedéki törvényei, az aktuális szabályozások, végül a 2017. év eleji szabályozások tartalmáról és hatásáról kaphatunk átfogó képet. Megtudhatjuk, miért is kerül annyiba egy doboz cigaretta. A pénzügyi oldal után a szakdolgozat fő része következik. A szakdolgozatnak legaktuálisabb témája a dohánytermékek csomagolásának változása, szabályozása, valamint az egységes csomagolás 2019-es bevezetése. Magyarországnak, mint EU-s tagállamnak, követnie kell az Európai Unió irányelveit, ennek következtében 2017-ben a TPD2 lép életbe hazánkban. Ennek részleteiről és hatásáról értekezem a szakdolgozatban. Az utolsó részben pedig az egységes csomagolásról gyűjtöttem össze információkat. A szakdolgozat saját kutatómunkáját ennek a témának a kifejtése során végeztem egy online kérdőív formájában. A saját kutatás mellett az ausztrál felmérések és a 2013-as magyar dohányzási szokások eredményeit mutatom be. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeit összefésülve és a saját véleményemre is alapozva vonom le a következtetéseket. A kutatómunkám célja, hogy az egységes csomagolás bevezetésének lehetséges hatásait megvizsgáljam a magyar piacon és a 2019-es bevezetés következményeiről egy átfogó képet alkossak. Előzetesen, saját véleményem szerint, az egységes csomagolás nem növeli a dohányzást abbahagyók számát. A szakdolgozat végén kiderül, hogy az előbb említett feltevésem helytálló-e. Végül szakdolgozatom tartalmát összegzem minden aspektusból, és saját véleményemmel kiegészítem a munkámban taglaltakat. 4

2. MAGYARORSZÁGI DOHÁNYPIAC A magyar dohánypiac rendkívül szabályozott és kompetitív. Folyamatos árháborúk zajlanak, szinte nap, mint nap új árponton jelennek meg termékek, új termékbevezetésekkor rendkívül agresszív árazási stratégia figyelhető meg. Az értékesítési pontokon, nemzeti dohányboltokban, a ma még a dohányiparban elérhető marketingeszközök teljes palettája sorakozik fel, amellyel a gyártók a fogyasztók döntéseit próbálják meg befolyásolni. Komoly energiákat fordítanak a gyártók arra, hogy minél egyedibb, minél figyelemfelkeltőbb módszereket és eszközöket alkalmazzanak a törvényesség keretein belül, hogy a dohányzók az ő márkájukat válasszák, illetve, hogy a versenytársak fogyasztói átpártoljanak. A magyar dohánypiac életében a 2013-as és 2015-ös év óriási változást hozott. 2013-ban a dohánytermékek értékesítésének a piacán történt változás, hiszen hatályba lépett a Dohánytörvény, amely a köztudatban csak Trafiktörvényként terjedt el. A törvény értelmében csak és kizárólag dohányboltokban, trafikokban lehet Magyarországon dohánytermékeket vásárolni, amelyeket csak koncessziós szerződéssel rendelkező személyek üzemeltethetnek. 2015-ben a teljes dohánypiac újabb szabályozáson ment át. A trafiktörvényhez hasonlóan koncessziós pályázatot hirdetett ki a kormány a dohány-kiskereskedelem központi ellátására. Ez még nagyobb átalakulással járt, mint a 2013-as változás, hiszen ez a cégek teljes szervezeti felépítését befolyásolta. A magyar dohánypiacon négy multinacionális szereplő emelkedik ki, amelyek világvezető márkákat sorakoztatnak fel a kisebb magyar vállalatok termékei mellett. A négy nagyvállalat a Philip Morris Magyarország Kft., a British American Tobacco Magyarország Kft., A Japan Tobacco International Hungary Zrt., illetve az Imperial Magyarország Kft. Ezen vállalatok mellett még megemlítendő a Continental Dohányipari Zrt. és a Rónatabak Kft. Magyarországon a cigaretta termékek három ár kategóriába sorolhatók. Alacsony árkategóriás termékek csoportjába az 1.000 Ft-ig terjedő cigarettákat sorolhatjuk. A közép árkategóriás termékek a 1.000 Ft és 1.020 Ft közé esnek. Prémium kategóriás termékekről pedig a 1.020 Ft felett beszélhetünk. 5

2.1. Philip Morris Magyarország Kft. A Philip Morris Magyarország Kft. (PMI) 1992-ben jelent meg hazánkban, miután az Egri Dohánygyárat felvásárolta. 1 A PMI Magyarországon piacvezető a cigaretta (RMC, Ready Made Cigarette) szegmensben. Ezt a szerepét a világ talán legismertebb márkájának, a Marlboronak köszönheti. Csak ez a márkája a teljes cigaretta piac közel negyedét teszi ki. 2016 júliusában a Marlboro márkacsalád 22,71%-os piacrészesedéssel volt jelen a magyar cigaretta piacon. A PMI cigaretta márkái mindhárom árkategóriában megtalálhatóak. A prémium kategóriában a Marlboro mellett még az Eve+VS szerepel, 1,02%-os piacrésszel. A közép árkategóriában szintén egy nagyon jól ismert és sokak által kedvelt márkát vonultat fel a PMI, ez pedig a Multifilter. Ez a márka a cigaretta piac 11,46%-át tudhatja fogyasztójának. Az alacsony árkategóriában négy terméket is felsorakoztat a PMI, ezek a következőek: Bond Street, Philip Morris, RGD, Chesterfield. Ezzel a négy márkacsaláddal 12,61%-os piacrészesedést tudhat magáénak a gyártó a teljes cigaretta piacból. Így összességében a cigaretta szegmensben a PMI közel a piac felét, pontosabban a piac 47,81%-át birtokolja. Finomra vágott dohány (OTP, Other Tobacco Product) szegmensben a cigarettával ellentétben már nem tölt be piacvezető szerepet a PMI. Prémium kategóriában szintén csak a Marlboro márka van jelen, azonban alacsony, csupán 3,87%-os piacrésszel. Magyarországon az OTP termékek rendkívül alacsonyan árazottak és a legolcsóbb és a legdrágább variánsok között sincs akkor különbség ugyanakkora kiszerelésben, hogy közép árkategória elkülöníthető legyen. Az alacsony árkategóriában ugyanazok a márkák találhatóak meg, mint az RMC szegmensben, a Bond Street, RGD és a Philip Morris. A Multifilter az RMC esetében közép árkategóriás terméknek számít, azonban az OTP szegmensben alacsony árkategóriás, hiszen egy 40 grammos kiszerelésű termék 1.000 Ft-ba kerül, míg egy szintén 40 grammos RGD, amely gyengébb minőséget képvisel 999 Ft. A teljes OTP portfóliót nézve a PMI 21,25%-os piacrészesedéssel bír ebben a szegmensben. 2 1 http://www.pmi.com/hun/about_us/pages/our_history.aspx (Letöltés dátuma: 2016.09.06.) 2 Céges felmérés (Nielsen) 6

2.2. British American Tobacco Magyarország Kft. A British American Tobacco (BAT) Magyarország egyik vezető dohányipari vállalata. A nemzetközi dohányipari vállalatok közül egyedülálló módon rendelkezik hazánkban dohánygyárral, amely Pécsett található. A BAT történetének mérföldkövei a következőek: 1912 áprilisában megalakult a 296 főt foglalkoztató finom pipa- és dohánygyár, a Pécsi Dohánygyár és elindult a cigarettatermelés. 1992 márciusában a Pécsi Dohánygyár Kft-vé alakult és a BAT-val közös név alatt, BAT Pécsi Dohánygyár név alatt futott tovább a vállalat. 1998-ban a BAT 100%-os tulajdonossá vált. 2011-ben a finomra vágott dohánytermékek piacán megjelent. 2014 szeptemberében átadásra került egy újabb gyáregység Pécsett. 2015 nyarán a Magyar Kormány elfogadta a BAT és a Tabán Trafik Zrt. ajánlatát dohánykereskedelmi-ellátás tevékenységének folytatására, így megalakult az Országos Dohányboltellátó Kft., az ODBE. 2015 november 17-től csak a koncessziós társaság, az ODBE jogosult dohánytermékek árusítására a kiskereskedők számára. 3 A BAT nemzetközi márkái mellett a hazai termékek is elérhetők. Nemzetközi márkák közül hazánkban megtalálható a Dunhill, Pall Mall, Lucky Strike, Viceroy, Vogue, illetve a legújabb brand, a Rothmans. Ezen márkák mellett a magyar piacon egyedülálló módon érhető el a régmúltú Fecske és 1973 szeptembere óta a Sopianae is. 4 A cigaretta piacon a prémium szegmensben a BAT három terméke található meg. A BAT vezető terméke ezen szegmensben a Dunhill 3,90%-os piaci részesedéssel. A Vogue és a Lucky Strike közel azon részesedéssel bír, előbbi 0,83%-kal, míg utóbbi a cigaretta piac 0,70% százalékát birtokolja. Közép árkategória szegmensben a sokak által jól ismert Pall Mall található meg 6,23%-os piacrésszel. Alacsony árkategóriában található meg a vállalat legnagyobb magyarországi márkája, a Sopianae 15,22%-os piaci részesedéssel. Emellett még a cég legújabb márkája, a Rothmans szerepel a piac ezen szegmensében 2,17%-os piaci 3 http://www.bat.hu/group/sites/bat_ablkym.nsf/vwpagesweblive/doa8pgqy 4 http://dohanymuzeum.hu/sopianae-cigaretta-tortenete 7

részesedéssel, valamint minimális szerephez jut a Viceroy, 0,16% piacrésszel. Összességében a BAT a cigaretta termékek fogyasztóinak több, mint negyedét, 29 százalékát tudhatja magáénak. Finomra vágott dohánytermékek piacán azonban a BAT porfóliója teljesen más felépítésű. Prémium kategóriás termékei közül egy sem szerepel a dohánytermékek ezen piacán. Mivel az OTP piacon nem állapítható meg közép árkategória az alacsony árazás és a rengeteg féle kiszerelés miatt, így a Pall Mall az alacsony árkategóriás termékek között szerepel. A cigaretta szegmenssel ellentétben alacsony árkategóriás termékek a versenytársai és mivel jobb minőséget képvisel a Pall Mall, így a cigaretta piacon elért piacrésznél magasabb, 10,57%-os piaci részesedéssel van jelen a BAT ezen terméke. A zászlóshajó márka, a Sopianae, a cigaretta portfólióhoz hasonlóan, finomra vágott dohánytermékek piacán is vezető szerepet képvisel a vállalat életében, hiszen 17,63%-os piacrésszel bír. Három másik márkát vonultat még fel a BAT, melyek közül a legújabb brand, a Rothmans 1,91%-kát tudhatja magáénak a piacból. A három fő márka mellett még nagyon alacsony részben van jelen a piacon a Viceroy, 0,22%-kal, valamint a régmúltú Fecske 0,10%-kal. A teljes finomra vágott dohánytermékek piac közel harmada, 30,44%-ka, valamely BAT terméket fogyasztó dohányzó. 5 5 Céges felmérés (Nielsen) 8

2.3. Japan Tobacco International Hungary Zrt. A Japan Tobacco International Hungary Zrt. a magyar piac egyik vezető szereplője. Jelenleg Magyarországon a harmadik helyet foglalja el a BAT és a Philip Morris mögött, szoros versenyben az Imperial Tobacco Magyarország Kft-vel. Termékei között megtalálhatóak világvezető márkák, mint például a Camel, Winston, Benson & Hedges, valamint az LD. A JTI portfóliója rendkívül széles. Az előbb említett négy márka mellett még számos terméket tesz elérhetővé a magyar fogyasztók számára. A négy vezető brand mellett még elérhető a Glamour, Smart, Ronson, Memphis, Domingo. A JTI Hungary Zrt. története több, mint fél évszázadra nyúlik vissza: 1949-ben létrehozták az állami tulajdonú Dohányértékesítő Vállalatot. 1980-ban átalakul Dohányértékesítő Közös Vállalattá. 1991-ben Hungarotabak Rt-ként folytatja tovább működését, tulajdonosai az állami dohánygyárak és fermentáló vállalatok voltak. 1995-ben és 1996-ban felvásárolta a DTV Hungary Kft. részvényeinek 100%-át. 1998-ban engedélyezi a Gazdasági Versenyhivatal a Hungarotabak Rt. és a Tobaccoland Hungária Kft. egyesülési kérelmét. 2006. október 13-tól Gallaher cégcsoport tulajdonába került a vállalat. 2007-ben a JTI cégcsoport felvásárolta a Gallaher cégcsoportot. 2007. július 12-től a vállalat JTI Hungary Dohányértékesítő Zrt. néven folytatja tovább működését. 6 A JTI széles portfólióval rendelkezik a cigaretta szegmensben, melyek közül a zászlóshajó márkák kerülnek bemutatásra. Prémium árkategóriában két terméke is megtalálható, a Camel 1,18%-os piacrészesedéssel, valamint a jellegzetes parfümdobozos kiszerelésű Glamour 0,37%-os piacrésszel. Közép árkategóriás terméke a japán tulajdonú vállalatnak a Benson & Hedges, amely a cigaretta piac 1,61%-át tudhatja magáénak. Alacsony árkategóriás termékek között is megtalálhatóak a JTI termékei. Az LD 5,54%-os, míg a Winston 2,16%-os 6 JTI Hungary Zrt. 2014. december 31-én végződő gazdasági időszak éves beszámolójának kiegészítő melléklete, http://e-beszamolo.im.gov.hu/ 9

piacrészesedéssel rendelkezik. Összességében tehát a JTI a cigaretta piac 10,87%-kát tudhatja magáénak. A JTI rendkívül innovatív vállalat, amelyet cigaretta portfóliója rendkívül jól tükröz. Mi sem bizonyítja jobban mindezt, minthogy Magyarországon elsőként vezette be a nem mentolos ízesítésű kapszulás cigarettát. Ez a termék a Benson & Hedges márkacsalád Purple variánsa, amely erdei gyümölcsös kapszulával rendelkezik. Hasonlóan formabontó ötlet volt, amikor bevezette a dupla kapszulás termékek piacára Winston Blender variánst. Addig a dupla kapszulás termékek kettő mentolos kapszulával rendelkeztek, azonban az említett termék egyik kapszulája ízesített, erdei gyümölcsös. A finomra vágott dohánytermékek piacán a fentebb említett márkák mindegyikét, kivétel a Glamourt, felvonultatja a vállalat. Prémium árkategóriában szintén a Camel található, kicsivel magasabb arányban, mint a cigaretta esetében, 1,50%-os piacrésszel. Emellett még a Domingo található meg, amely 0,42%-os piacrésszel bír. Az alacsony árkategóriában az LD a vezető a JTI termékei közül 8,88%-os piacrészesedéssel. Ezt követi a Benson & Hedges 5,00%-os, valamint a Winston 0,34%-os piacrésszel. A JTI a dohánypiac ezen szegmensében nagyobb résszel van jelen, mint a cigaretta piacon, hiszen a finomra vágott dohánytermékek esetében a teljes szegmens 16,14%-os piaci résszel rendelkezik. 7 7 Céges felmérés (Nielsen) 10

2.4. Imperial Magyarország Kft. Az Imperial Magyarország Kft. a magyar piac negyedik legnagyobb szereplője, szoros versenyben a harmadik helyért a JTI Hungary Zrt.-vel. Az Imperial termékei közé olyan világszerte ismert márkák tartoznak, mint például a Davidoff, vagy a régi Forma 1-es Mercedes csapat versenyautóin megjelenő West márka. A vállalat története egészen a XIX. századig nyúlik vissza: 1880-ban a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium dohánygyár építését határozta el Debrecenben. 1887-ben elkezdi működését a Debreceni Állami Dohánygyár, 416 fő alkalmazásával. 1894-re a foglalkoztatottak száma 1 178 főre nő. 1991-ben átalakul a gyár és Kft-ként folytatja tovább működését. 1992-ben a német Reemtsma Cigarettenfabriken GmbH tulajdonába kerül a vállalat. 2002. május 15-én felvásárolta az Imperial Tobacco Csoport a Reemtsma Cigarettenfabriken GmbH-t. 2004. május 1-jén bezárták a magyarországi gyár mellett a szlovéniai, valamint a szlovákiai gyárakat is. 8 A prémium árkategóriában az Imperialnak két márkája található meg. A Davidoff a cigaretta piac 3,56%-át, míg a Gauloises 0,25%-át birtokolja. Közép árkategóriában nem képviselteti magát az Imperial. Alacsony árkategóriában viszont négy terméke is megtalálható. Piacrészesedést tekintve az Imperial vezető márkája ebben a kategóriában a Golden Gate 1,97%-kal. Ezt követi a West 1,52%-os piacrésszel, majd közel azonos 1,43%-os piaci részesedéssel a Symphonia. A negyedik termék az alacsony árkategóriában az Imperial portfóliójában a P&S, 0,25%-kos piacrésszel. 8 https://www.imptob.hu/index.php?topic_id=15 11

3. A DOHÁNYIPART ÁTALAKÍTÓ 2013-AS VÁLTOZÁS: TRAFIKTÖRVÉNY 9 A 2012. évi CXXXIV. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szól. Ez a köztudatban csak Trafiktörvényként terjedt el, ugyanis 2013. július 1-jétől dohánytermékeket csak és kizárólag nemzeti dohányboltokban, trafikokban vásárolhatnak a fogyasztók. Ezen időpont előtt közértekben, szupermarketekben, benzinkutakon, szinte bármilyen üzletben megvásárolhatók voltak a dohánytermékek Magyarországon. A törvény nagyon szigorú szabályokat alkalmaz az nemzeti dohányboltról, mint üzlethelyiségről, valamint a forgalmazható termékek és a trafiktulajdonlás jogáról is. A nemzeti dohányboltban csak a következő termékeket lehet értékesíteni: dohánytermék, dohányterméket kiegészítő termék, - cigaretta papír, cigaretta töltő -, sorsolásos játék és fogadás lebonyolításával kapcsolatos termék, szeszes ital, energiaital, kávé, ásványvíz és üdítőital, fagylalt, jégkrém, újság, napilap, folyóirat, rágógumi, tömegközlekedési eszközökre vonaljegy, gyüjtőjegy, hordtasak, elektromos cigaretta és hozzá kapcsolódó utántöltő flakon, valamint mobiltelefon egyenlegfeltöltésére irányuló szolgáltatás nyújtható. A törvény értelmében Magyarországon csak és kizárólag koncessziós szerződéssel rendelkező egyéni vállalkozó, betéti társaság vagy közkereseti társaság lehet. A koncessziós szerződésre nyilvános pályázatot írt ki a Kormány, amely úgy rendelkezett, hogy egy településen háromezer állandó lakosonként egy koncessziós szerződést biztosít. A törvény egyik fő célja az, hogy a megváltozott munkaképességűeket és/vagy munkanélkülieket támogassa, munkát biztosítson nekik. Ezért, ha a pályázó az előbbiek közül valamelyik vagy közülük foglalkoztat, akkor a pályázat elbírálásakor előnyben részesítették. A pályázat nyertese 20 éves koncessziós szerződésre tett szert. Fontos azonban kiemelni, hogy egy személlyel egy időpontban maximum öt koncessziós szerződés lehet hatályban. A törvény a dohánybolt küllemére is szabályozásokat tartalmaz. Az üzlet külső felületén csak a Nemzeti Dohánybolt felirat és egy legalább 40 centiméter átmérőjű körön, fehér alapon, fekete nyomtatással 18-as szám jelenhet meg. Emellett még az üzlet nyitvatartási ideje jeleníthető meg. Nem lehet utalást 9 2012. évi CXXXIV. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelmérõl (Magyar Közlöny 125. száma, 2012. szeptember 24., hétfő) 12

tenni képpel, ábrával, látványelemmel vagy szöveggel arra, hogy az üzletben dohánytermékek kaphatók. A törvényben foglaltak szerint a nagykereskedőknek kötelezően az adókkal nem csökkentett kiskereskedelmi árból 10%-os árrést kell biztosítani a dohánytermék kiskereskedő felé. 10 Ez hatalmas plusz költséget jelentett a dohányipari vállalatoknak, hiszen a törvény életbe lépése előtt 4-5% között mozgott átlagosan a biztosított árrés a kiskereskedők felé. Ez a kereskedőknek természetesen pozitív volt, hiszen több pénzhez jutottak, azonban a fogyasztók számára ez negatív hatással járt. Mivel a gyártók igyekeztek ezt az extra költséget áthárítani a fogyasztókra, így a cigaretta árak nagy mértékben megemelkedtek. A törvény érvénybe lépésekor, 2013 júliusában egy doboz 19 szálas Multifilter cigaretta átlagosan 804 Ft-ba került. Annak érdekében, hogy a gyártók a törvény érvénybe lépésének ellenére is meg tudják tartani eddigi hasznukat, kénytelenek voltak árat emelni. Azért, hogy a megnövekedett árrés utáni extra költséget áthárítsák, a plusz 5% árrést, amely egy 800Ft-os cigaretta esetében 40 Ft volt, 2013 decemberében az előbb említett átlagosan 804 Ft-ba kerülő 19 szálas Multifilter cigaretta 953 Ft-ba került. Ez azt jelenti, hogy 149 Ft-tal drágult ez a termék Magyarországon. Hasonló mértékű növekedés mondható el a Sopianae esetében is. 2013 júliusában átlagosan egy 19 szálas Sopianae 788 Ft-ba került, míg decemberben ugyanez a termék 943 Ft-ért volt kapható, ami 155 Ft-os emelkedést jelentett. Fontos kiemelni, hogy 2013 júliusa és decembere között nem történt jövedéki adóemelés, így az nem indokolhatja az ekkora mértékű emelést. Az érintett időszak előtt 2012 február elsején volt Jövedéki törvény módosítás, amely adóemeléssel járt. A Trafiktörvénynek természetesen a legnagyobb mértékben érintettei a dohányipari dolgozók voltak. A törvény hatályba lépésétől ugyanis a 40-42 ezres értékesítési pont 5 555-re csökkent. 11 A felére csökkent vásárlói kör ellátására kisebb számú értékesítői csapatra volt szükség. Főként ez volt az a terület, amely leginkább megszenvedte a Trafiktörvény következményeit. Több száz fő vesztette el munkáját, valamint a dohánygyártóknak komoly szervezeti átalakításokat kellett eszközölnie. A BAT 180 főt bocsájtott el. 12 A JTI Hungary Zrt. 10 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1200134.tv, 15/A (2) 11 https://www.nav.gov.hu/data/cms338366/trafik_engedelyesek_2016_11_17.xls Letöltés dátuma (2016.11.17) 12 http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/komoly_elbocsatas_jon_a_magyar_dohanyiparban.568650.html (Letöltés dátuma: 2016.11.18) 13

2013 és 2014-ben összesen 49 13, a Philip Morris pedig 60 főtől 14 volt kénytelen megválni a Trafiktörvény következtében. 4. KÖZPONTOSÍTOTT DOHÁNYKISKERESKEDELMI-ELLÁTÓ 15 Magyarországon a dohányiparban direkt értékesítési rendszer működött 2015. november 17-ig, amikor is életbe lépett a 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása, a 2014. évi XCV. törvény, amely úgy rendelkezett, hogy Magyarországon a dohánytermékek-kiskereskedelmi ellátása központilag, egy államilag, vagy az állam által kijelölt cégen keresztül fog folytatódni. A törvényt az Országgyűlés 2014. december 15-i ülésnapján fogadta el. A kormány végül úgy döntött, hogy utóbbi megoldás választja. A kijelölt szervezet BAT és a Tabán Trafik Zrt. közös vállalata, az Országos Dohányboltellátó Kft. lett. 4.1. Direkt értékesítés rendszer a dohányiparban A központi elosztó rendszer előtt Magyarországon direkt értékesítési rendszer működött. Minden dohányipari gyártó a termékeit a saját képviselői, értékesítői hálózatán keresztül juttatta el az üzletekbe, dohányboltokba. Magyarországon a gyártók a termékeiket importálják teljes mértékben, ez alól kivétel a BAT, hiszen Pécsett gyárral rendelkeznek, amely bizonyos termékek előállítását biztosítja. 2015-ig a gyártók több vidéki telephellyel, depóval rendelkeztek, ahová az árukat a központi raktárból, amely például a JTI Hungary Zrt. esetében Budapesten található, juttatták el saját disztribúciós rendszerük segítségével. JTI Hungary Zrt. a budapesti székhely mellett még hét telephely biztosította a termékek eljuttatását az értékesítési pontokra, később dohányboltokba. Ezután a depókból történt meg a képviselők által az értékesítés. Az értékesítő kollégák kisfurgonokkal juttatták el a dohánytermékeket a depókból a boltokba. 13 JTI Hungary Zrt. 2014. december 31-én végződő gazdasági időszak éves beszámolójának kiegészítő melléklete, http://e-beszamolo.im.gov.hu/ 14 Philip Morris Magyarország Kft. kiegészítő melléklet, üzleti év: 2014, http://e-beszamolo.im.gov.hu/ 15 2014. évi XCV. törvény a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról (Magyar Közlöny 183. szám, 2014. december 23.) 14

A 2013. évi Trafiktörvény ebben az üzleti modellben működést tekintve nem hozott változást, hiszen továbbra is értékesítői, képviselői hálózaton keresztül történt a dohánytermékek értékesítési a kiskereskedők felé. 4.2. A dohánykiskereskedelmi-ellátó törvényi háttere 16 Az először életbe lépő Trafiktörvény is már szigorú keretek közé helyezte a dohányipart Magyarországon, azonban a 2014. december 12-i Országgyűlésen elfogadott módosító törvény még inkább szabályozottá és ellenőrzöttebbé tette a dohánytermékek forgalmazását hazánkban. A módosító törvény a 2014. évi XCV. törvény, amely 2015. november 1-jével lépett hatályba. A kormány a központosított dohánykiskeresdelmi-ellátásra nyilvános koncessziós pályázatot írt ki. A törvény értelmében, a központi elosztónak minden dohánytermék-nagykereskedővel szerződéses viszonyban kell állnia. Versenysemlegesség biztosítása érdekében általános szerződési feltételeket kell alkalmaznia minden dohány nagykereskedővel szemben. A gyártók felé is tartalmaz kötelezettségeket a törvény. A gyártók feladata a termékek eljuttatása saját költségükön a központi elosztó raktárjaiba. Megfelelő szintű készlet biztosítása is elő van írva, amelyet a törvény úgy határoz meg, hogy minden egyes dohánytermék egy heti átlagos értékesítési mennyiségénél legalább 10%-kal magasabb készletet kell fenntartania a gyártónak a központi elosztó raktáraiban. Amennyiben olyan termék beszállítását tervezi a gyártó, amelyből még nem volt értékesítés, tehát egy új terméket, akkor is ugyanez a szabály érvényes, csak a tervezett egy heti eladási mennyiséget kell alapul venni. A beszállított terméket a központi elosztónak kötelessége szigorú felügyelet mellett tárolnia raktárjaiban. A kárveszély a termékek beszállításakor a gyártótól a központi elosztóra átszáll, valamint a raktározási és biztosítási költségek is az ellátót terhelik. Azonban a termékek egészen addig a gyártók tulajdonában maradnak, amíg a termékekről a dohánykiskereskedelmi-ellátó és a vásárló, ez esetben a dohányboltot üzemeltető között, adásvételi szerződés létre nem jön. Tehát 16 2014. évi XCV. törvény a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról (http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=a1400095.tv) 15

a gyártók egy heti átlagos értékesítésnél legalább 10%-kal magasabb bizományosi készletet kötelesek fenntartani a dohánykereskedelmi-ellátó raktárjaiban. A központi ellátónak kötelessége haladéktalanul a gyártókat értesítenie elektronikus úton nyilatkozat alapján arról, hogy a dohánytermék-kiskereskedő részére történő kiszállításhoz való összekészítés megtörtént. Ez azt jelenti tehát, hogy a komissiózás szolgál alapul a dohánykiskereskelmi ellátó és a gyártók közötti adásvételi szerződéshez. A dohánybolt ellátónak kötelessége a naptári hónapot követő tizedik napig legkésőbb összesített nyilatkozatott tennie a havi értékesítésről és azt a gyártók felé elektronikus úton eljuttatni. Ez alapján a gyártók jogosultak a törvény által meghatározott árrés biztosítása mellett a számlát kiállítani, amelyet 60 napos fizetési határidőre kötelesek kibocsátani. A központi elosztónak olyan informatikai rendszert és/vagy ügyfélszolgálatot kell fenntartania, amelyen a kiskereskedők bármikor leadhatják rendeléseiket. A rendeléseket az ellátónak három napon belül, a szállítási időponttal együtt vissza kell igazolnia. A kiskereskedő legfeljebb 15 napon belül köteles megtéríteni a megvásárolt termékek ellenértékét. A törvény biztosítja az ellátónak azt, hogy amennyiben van olyan vevője, akinek már legalább két kiállított számlája még nem került kifizetésre, azt dohánytermékkel ne láthassa el. Az ellátó jogosult olyan elkülönített helyiség létesítésére raktárainak közvetlen környezetében, ahol a kiskereskedő a vásárolt termékek ellenértékének azonnali kiegyenlítése mellett vásárolhat. Ezt Cash and Carry, C+C raktárnak nevezik. A C+C raktárakban történt értékesítésről is kötelessége az ellátónak haladéktalanul értesítenie a gyártókat a fentebb említett módon. Az adásvételi szerződéshez a C+C raktárba történő betárolás szolgál alapul. Fontos kiemelni, hogy a törvény teljes versenysemlegességet ír elő. A kiskereskedelmi ellátó egyetlen terméket, gyártót sem helyezhet előtérbe. Ha valamilyen oknál fogva egy termékből készlet hiány lép fel és az ellátó a kiskereskedő által rendelt mennyiséget nem tudja leszállítani, akkor más termékkel nem helyettesítheti. A készlethiányról az központi elosztónak tájékoztatnia kell a dohánynagykereskedőt. A készlethiány pótlása után az ellátónak ésszerű időn belül 17 ki kell szállítani a termékeket. 17 2014. évi XCV. törvény a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról, 4. cím 15/A, 5. bekezdés 16

4.2.1. Polckép szerződés 18 A dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységével közvetlen összefüggésben ajándékot, árengedményt, kedvezményt, térítést vagy egyéb juttatást csak akkor fogadhat el, ha azt e törvény kifejezetten lehetővé teszi. 19 A kiskereskedőnek kötelessége az összes általa forgalmazott termékből, kivétel a szivarka, egy darabot a pultvonal felett, a dohánytermékekre elkülönített helyen megjelenítenie úgy, hogy az egészségügyi figyelmeztetést tartalmazó képpel ellátott oldala legyen látható. A dohánygyártóknak azonban lehetőséget biztosít a törvény arra, hogy kedvezőbb, előnyösebb módon jelenítsék meg termékeiket a dohányboltokban a fogyasztók számára. Erre egy visszterhes szerződés, polckép szerződés formájában van lehetősége a dohánygyártóknak. A szerződés a gyártók és a kiskereskedők, a dohánybolt tulajdonosok között jön létre. Amennyiben a dohánytermék-nagykereskedő úgy dönt, hogy termékeit előnyösebb, nagyobb felületen szeretné megjeleníteni a dohányboltban, úgy polckép szerződést köthet a kiskereskedővel. A szerződéseben előre meghatározott időtartamra biztosít a kiskereskedő nagyobb, előnyösebb felület a gyártó számára. Fontos, hogy a kiskereskedő nem százalékos arányban biztosít felületet, hanem előre meghatározott darabszámú polchelyet, facinget bocsát a gyártó rendelkezésére. A szerződés nem szólhat 12 hónapnál hosszabb időtartamra. A kiskereskedőnek jogában áll a polchely szerződés felbontására, függetlenül a szerződés időtartamától, legalább 30 napos, de legfeljebb 90 napos felmondási idővel. Ezzel szemben a nagykereskedő csak akkor gyakorolhatja felmondási jogát, amennyiben a kiskereskedő súlyos módon megszegi a szerződés tartalmát, valamint felszólítás ellenére sem tartja be a szerződésben foglaltakat. A polchely szerződés ellenértéke csak és kizárólag pénzügyileg egyenlíthető ki, amelyet a dohányipari gyártók vagy egyösszegben vagy havi részletekben előre kifizetnek. A törvény egyértelműen kimondja, hogy nem köthető olyan polchely szerződés, amely esetén csak egyetlen gyártó termékeit tenné elérhetővé a dohányboltban, illetve olyan szerződés 18 2014. évi XCV. törvény a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról 5. cím a dohánytermékek értékesítésével összefüggő különös szabályok 19 2014. évi XCV. törvény a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról 5. cím, 1. bekezdés 17

megkötése is törvényellenes, amely a többi gyártó számára súlyos mértékben hátrányos lenne. A törvény tehát ezen a ponton is igyekszik a versenysemlegesség elérésére, azaz, hogy egyik dohánytermék-nagykereskedő se juthasson lényeges előnyhöz. 4.3. A dohánykiskereskedelmi-ellátó gazdasági hatásai A törvény a dohánypiac minden területére kiterjed. Logisztikai és készletgazdálkodás szempontjából bizományosi készletgazdálkodást ír elő, illetve azt is meghatározza, hogy mekkora készlet szintet kötelesek a dohánytermék-nagykereskedők az elosztó raktáraiban tartani. Marketing oldalról a polchely szerződéssel szabályozza, hogy a gyártók mekkora mértékben juthatnak láthatósághoz, hiszen nem lehet nagymértékben hátrányos helyzetbe hozni a vetélytársakat a túlságosan nagy polcrész elérésével. A törvény számviteli területet is érinti, mivel meghatározza a számlázási feltételeket, a fizetési határidő. A dohánykereskedelmi-ellátóval kapcsolatos törvény még egy fontos, pénzügyi és gazdasási szabályozást tartalmaz, ez pedig a kötelezően biztosítandó árrés a dohányterméknagykereskedők részéről a központi elosztónak. A Trafiktörvény 2013. július 1-től az adókkal nem csökkentett kiskereskedelmi eladási ár 10%-át írta elő 20, mint kötelezően biztosítandó árrés minden dohánytermék esetén. Azonban a 2014. évi XCV. törvény úgy rendelkezik, hogy cigaretta termékekre az adókkal nem csökkentett kiskereskedelmi eladási ár 13%-át, míg finomra vágott dohánytermékek, szivarok és szivarkák esetében az adókkal nem csökkentett kiskereskedelmi eladási ár 15%-át kell árrésként biztosítani a dohánytermék-nagykereskedőknek a dohánykiskereskedelmi-ellátó számára. 21 A törvény szabályozza azt is, hogy a dohányellátó a kiskereskedők felé mekkora árrést köteles biztosítani. A szabályozás alapján legalább 10%-ot, legfeljebb 13%-ot kell az ellátónak a kiskereskedő felé biztosítania az adókkal nem csökkentett kiskereskedelmi árból. Az árrés mértékét az ellátónak az általános szerződési feltételeiben kell meghatároznia sávosan, de fordítottan arányosan, és az adott időszak rendeléseinek összértékétől kell függővé tennie. Tehát a törvény az alacsonyabb forgalmú kiskereskedőnek magasabb árrést biztosít. Cigaretta 20 http://nepszava.hu/cikk/647384-tiz-szazalek-tuti-haszon-a-trafikosnak 21 2014. évi XCV. törvény a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról 5. cím a dohánytermékek értékesítésével összefüggő különös szabályok 15/E 2. és 3. bekezdés 18

termékek esetén külön szabályozás van érvényben, miszerint ezen dohánytermékek esetében az árrés mértéke minimum az adókkal nem csökkentett kiskereskedelmi eladási ár 10%-a, maximum 11,5%-a. 22 A megemelkedett árrés biztosít a központi elosztó számára hasznot. Egy doboz 1 000 Ft-os cigaretta terméket a gyártó 870 Ft-ért adja át az ellátónak, így biztosítva a 13%-os árrést. Az ellátó ezt a doboz cigarettát, ha a törvényben a engedélyezett legnagyobb árréssel adja el a kiskereskedőnek, azaz 11,5%-ot biztosít árrésként, akkor 885 Ft-ot kell fizetnie a kiskereskedőnek egy 1 000 Ft-os cigarettáért. Így az dohánykiskereskedelmi-ellátó 15 Ft haszonra, míg a kiskereskedő 115 Ft haszonra tesz szert. Finomra vágott dohánytermék esetében azonban már nagyobb haszonról beszélhetünk. Egy zacskó 140 grammos 3 550 Ft-os finomra vágott dohányterméket az ellátó a nagykereskedőtől a 15%-os árrésnek köszönhetően 3017,5 Ft-ért vásárolja meg. Ha az ellátó a törvényi szabályozásokban előírt maximálisan adható árrés mellett adja tovább ezt a zacskó dohányterméket, azaz 13%-os árréssel, akkor a kiskereskedő 3 088,5 Ft-ért vásárolja meg az ellátótól. Ezt azt eredményezi, hogy a dohánykiskereskedelmi ellátó 71 Ft, míg a kiskereskedő 461,5 Ft haszonra tesz szert. A JTI Hungary Zrt. 48,1 milliárd Ft 23, a Philip Morris Magyarország Kft-nek 148,1 milliárd Ft 24 volt 2015-ös beszámolójuk alapján az éves nettó árbevételük. Ennek a két cégnek az éves árbevétele 196,2 milliárd forint volt. Ezek az árbevételek már tartalmazzák a kötelezően biztosítandó 10%-os árrést a kiskereskedők felé. Mivel a központi elosztó rendszer és az ezzel kapcsolatos magasabb árrés biztosítása csak másfél hónapig volt érvényben 2015-ben, így hatását nem tekintjük számottevőnek, hiszen a dohánykereskedelmi-ellátó 2015. november 17- én kezdte meg működését. A két cég összesen az 10%-os árrés biztosítása nélkül 218 milliárd forint éves bevételre tett volna szert. Feltételezve, hogy fele-fele arányban oszlik meg a cigaretta és a finomra vágott dohánytermékek aránya, egyik cég sem ér el forgalmi növekedést, valamint ezen két gyártó nem emel árat, akkor a következő haszonra tehet szert a két gyártó forgalmán keresztül a központi dohányellátó. Cigaretta vásárlás gyártóktól 13%-os árréssel: 94,83 milliárd Ft (-) 22 2012. évi CXXXIV. törvény, 5. cím, A dohánytermékek értékesítésével összefüggő különös szabályok, 15/E 23 JTI Hungary Zrt. 2015. december 31-én végződő gazdasági időszak éves beszámolójának kiegészítő melléklete, 24. oldal 24 Philip Morris Kft. kiegészítő melléklete, üzleti év: 2015, 12. oldal 19

Finomra vágott dohány vásárlása gyártóktól 15%-os árréssel: 92,65 milliárd Ft (-) Cigaretta eladása kiskereskedő felé 11,5%-os árréssel: 96,465 milliárd Ft (+) Finomra vágott dohány eladása kiskereskedő felé 13%-os árréssel: 94,83 milliárd Ft (+) Cigaretta adásvételén szerzett haszon: 1,635 milliárd Ft Finomra vágott dohány adásvételén szerzett haszon: 2,18 milliárd Ft Teljes haszon: 3,815 milliárd Ft Mivel a BAT és az Imperial teszi ki a piac másik részét és a két vállalat, előbbi a Philip Morrishoz, utóbbi a JTI Hungary Zrt-hez hasonló piacrésszel és árbevétellel rendelkezik, azt lehet becsülni, hogy a központi elosztó 8 milliárd Ft-os haszonra tehet szert évente. Ebből az árbevételből kell fedezni és megoldania a logisztikai, disztribúciós hálózatának a működését, a raktározási, biztosítási és munkaerő költségeket. Fontos megemlíteni, hogy a magyar dohánypiac a nagykiszerelésű finomra vágott dohánytermékek fogyasztása felé tolódott el az elmúlt években, így az előbbi becslés a tényleges nyereségnél jóval alacsonyabb. A gyártók úgy becsülik, hogy a központi elosztó akár évi 16 milliárd forintos profitot is realizálhat. 25 25 www.napi.hu/magyar_vallalatok/itt_a_dohanyellatok_ellenajanlata_durvan_megemeltek_a_tetet.599560.html 20

5. ORSZÁGOS DOHÁNYBOLTELLÁTÓ KFT. A Trafiktörvény után újabb szabályozás következett a dohánypiacon, Magyarországon. 2015. november 1-jétől lépett hatályba a dohánykiskereskedők központi elosztásáról szóló törvény. 2014. évi XCV. törvény tartalmazta azt a módosítást, amely előírta a dohánykiskereskedelem-ellátását központosító rendeletet. A törvény úgy rendelkezett, hogy nyilvános pályázatot hirdet a kormány a koncessziós szerződésre. A Magyar Közlöny 2015. június 18-i számában jelent meg, hogy a Tabán Trafik Dohánytermék-forgalmazó Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. és a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. közös pályázatának eredményeképpen az Országos Dohányboltellátó Kft. (ODBE) lett a nyertes pályázó. Működését a törvény értelmében 2015. november 1-jén kezdhette meg. Magyarország nem egyedülálló módon vezette be a központi elosztó rendszert, hiszen Európa más országaiban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban is ezt a rendszert alkalmazzák. 26 Az ODBE a kormánnyal 20 éves koncessziós szerződést kötött, amely az ODBE számára 20 éves kizárólagos jogot biztosít a dohánytermékek forgalmazására Magyarországon, bizonyos koncessziós díj ellenében. A koncessziós díj mértéke lépcsőzetesen emelkedik. 2015- ben tízmillió forint, 2016-ban százmillió forint, majd ezt követően százmillió forinttal emelkedik évente, addig, amíg el nem éri a koncessziós díj az évi 600 millió forintot. 2021-től a szerződés lejártáig, azaz 2034-ig évi 600 millió forintos díjat kell az ODBE-nek fizetnie. Ez azt jelenti, hogy összesen 9,91 milliárd forint bevétele származik a kormánynak a dohánykereskedelmi-ellátó koncessziós díjából. Az ODBE közel 400 főnek biztosít munkahelyet. 27 Fontos azonban kiemelni, hogy ezzel szemben a gyártóknak a 2013-as Trafiktörvényhez hasonlóan, csoportos létszám leépítést és szervezeti átalakítást kellett eszközölnie. 26 http://24.hu/fn/gazdasag/2015/06/26/a-trafikosok-panaszaval-magyarazza-az-nd-miert-kell-a-dohanyellato/ 27 http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/vagyonpolitikaert-felelosallamtitkarsag/hirek/gyorsabb-rugalmasabb-dohanyertekesites-a-kozponti-trafikellatoval 21

Az Országos Dohányboltellátó Kft. székhelye Hódmezővásárhely, a Tabán Trafik Zrt. székhelyével megegyezik. Emellett tíz vidéki depóval rendelkezik a következő településeken: Debrecen, Dunakeszi, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Vecsés, Zalaegerszeg. 28 Ügyvezető igazgatói tisztséget Jászter Csaba és Peho Árpád töltik be. Jászter Csaba a Continental Dohányipari Zrt-nél töltött be gazdasági igazgató szerepet, míg Peho Árpád a BAT Pécsi Dohánygyár Kft-nél töltött be pénzügyi vezetői szerepet. 29 5.1. Általános Szerződési Feltételek 30 Törvényi szabályozások értelmében a kiskereskedőknek a rendeléseket legfeljebb 15 napon belül rendezniük kell. Kivétel ezalól a szabály alól, ha a trafikos ad hoc rendelést választ, akkor ugyanis 4 napon belül kell rendeznie a vásárlás ellenértékét. Ennek érdekében a vevők hitelkerettel, kintlévőségi limittel rendelkeznek. Az ODBE általános szerződési feltételei között feltüntetettek szerint induláskor úgy került megállapításra a keret összege, hogy az ODBE-vel közölt 2015. május és 2015. július közötti, három havi értékesítési adatoknak a 14 napra vetített értékének a 125%-áig terjed ki. Ez azt jelenti, hogy ha a három hónap alatt az dohánybolt 10 millió forint értékben bonyolított le üzletet a dohánytermékek kereskedésével, akkor ebben az esetben a hitelkeret összege 2.083.333 Ft. Azonban az ODBE fenntartja annak a jogát, hogy a képletszerű számítástól eltérjen. Az ÁSZF értelmében a hitelkeretek negyedévente kerülnek felülvizsgálatra. 28 https://www.odbe.hu/raktarak-es-c+c.html 29 https://www.odbe.hu/media/download/6-10_interju.pdf 30 https://www.odbe.hu/media/download/odbe-aszf-kisker.pdf 22

5.1.1. Rendelés menete az új központi elosztó rendszerben 31 Az Országos Dohányboltellátó működésének megkezdése előtt a dohánygyártók képviselői szállították az árukat és direkt módon, a furgonokról értékesítettek. Így a képviselők által, utántöltéssel történt a dohányboltok ellátása. A képviselők befolyásolni tudták, hogy a saját márkájukból melyiket és mennyit rendeljenek a trafikosok. Az ODBE elindulásával azonban a dohánybolt tulajdonosok feladata, hogy megfelelő készletszintet tartsanak és az ő döntésük, hogy miből és mennyit rendelnek. A rendelés elektronikus formában történik az ODBE honlapján (https://rendeles.odbe.hu). Amennyiben a rendelés egy adott munkanapon 12:00 óráig megérkezik, úgy az ODBE még ugyanazon a munkanapon köteles a rendelést visszaigazolni a szállítási időpont meghatározásával. Ekkor a kiszállítás a kiszállítási rend szerint történik, amely úgy van kialakítva, hogy kéthetente legalább egy alkalommal árut juttasson az ODBE a dohányboltba. A túraterv úgy van alakítva, hogy a trafikok nyitvatartási idejét igyekszik figyelembe venni. Ha adott munkanapon 12:00 óra és 14:00 óra között érkezik meg a rendelés, úgy a kiskereskedő választhatja az aznapi C+C raktárban történő vásárlást, vagy a következő munkanap utáni munkapi ad hoc kiszállítást, illetve a következő kiszállítási rend szerinti kiszállítást. Ha pedig adott munkanapon 14:00 óra után érkezik be a rendelés, úgy választhatja a kereskedő a következő munkanap utáni munkanapi ad hoc kiszállítást vagy a következő kiszállítási rend szerinti kézbesítést. Az ODBE köteles az ÁSZF szerint legkésőbb a következő munkanapon a rendelést visszaigazolni a szállítási időpont megjelölésével. 31 https://www.odbe.hu/media/download/odbe-aszf-kisker.pdf 23

5.2. Ellenajánlat a konkurenciától Az dohánykiskereskedelmi-ellátó, az Országos Dohányboltellátó Kft., a BAT és a Tabán Trafik közös alapítású vállalata lett. Ebből az üzletből kimaradt másik három nagy cég, a JTI Hungary Zrt., Philip Morris és az Imperial, közös ellenajánlatot nyújtott be, amellyel nyomást igyekeztek gyakorolni a kormányra. Az ellenajánlat a kormány számára sokkal kedvezőbb feltételeket, magasabb bevételt biztosított volna, átlagos 11,96%-os kiskereskedelmi árrés mellett, valamint több munkahelyet teremtett volna a három gyártó által létrehozott vállalat. 32 Az ellenajánlat is lépcsőzetes módon emelte volna a koncessziós szerződés éves díját. Az érvényben lévő szerződés 600 millió forintos díjig emelkedik. Az ellenajánlat ezzel szemben viszont a tízszereséig, évi 6 milliárd forintig emelte volna a koncessziós szerződés éves díját 2021-től. Ezáltal a kormány tízszer nagyobb bevételre tett volna szert, tehát 20 év alatt 90 milliárd forintos bevételt realizálhatott volna szemben a hatályban lévő 9 milliárd forintos szerződéssel. Az ODBE körülbelül 400 fő számára biztosít munkahelyet. Az ellenajánlat azonban közel 500 főnek teremtett volna munkahelyet. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ezt ellenajánlatot, amely tízszer nagyobb állami bevételt és több munkahelyet biztosított volna elutasította formai hibákra hivatkozva. Nem volt egyértelmű az ajánlattevő személye, valamint döntését még azzal indokolta, hogy már megkötötte szerződését az Országos Dohányboltellátó Kft.-vel. A minisztérium szerint nem a három vállalat közös cége látta volna el a dohányboltokat, hanem kiszervezték volna ezt a tevékenységet a spanyol Logista cégnek. 33, 34, 35 32 http://www.vg.hu/vallalatok/ellenajanlatot-adtak-be-a-dohanyellatora-452497 33 http://www.portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=215993 34 http://nepszava.hu/cikk/1061716-koncepcios-koncesszio 35 http://magyarhirlap.hu/cikk/28948/tobb_sebbol_verzett_a_dohanyellato_cegek_ujabb_ajanlata 24

6. JÖVEDÉKI ADÓZÁS MAGYARORSZÁGON 36 A jövedéki adó a 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról foglaltakban meghatározott termékekre vonatkozik. A jövedéki adóköteles termékek három csoportba sorolhatók: alkohol és alkoholtartalmú italok, energiatermékek és villamos áram, valamint a dohánytermékek. Az első csoportba a sör és egyéb sörkészítmények, bor, almabor, sherry, portói bor, tömény szeszesitalok, illetve az etil-alkohol tartozik. Az etil-alkohol jövedéki adó alá nem esik, amennyiben nem emberi fogyasztásra alkalmas termékek előállítására használják fel. Az energiatermékek és villamos áram csoportjába az ásványi olajok, földgáz, szén, koksz, lignit, villamos energia tartozik. Az alkoholtermékek, állati vagy növényi olajok is ebbe a csoportba tartoznak, amennyiben fűtőanyagként vagy üzemanyagként használják fel. A harmadik csoportban jövedéki adó alá eső termékek a cigaretta, szivar, szivarka, vagy más néven, cigarillo, illetve a fogyasztási dohány, a finomra vágott dohány. Magyarországon a jövedéki adóból származó költségvetési bevétel a 2016-os évi tervezetben 952 200 millió forintot tesz ki, ami a teljes GDP mintegy 2,7%-át jelenti. Ez 38 700 millió forinttal több, ami 4,2%-os növekedést jelent a 2015-ös évhez képest. A teljes bevétel 9,4 százaléka egyéb termékek, döntően alkoholtermékek teszik ki, melyből 97% a sör és a töményszeszekből származó adófizetési kötelezettségből ered. A dohánytermékekből származó bevétel a összbevétel közel egyharmadát, 28,4%-ot teszi ki. Magyarországon egyre inkább az alacsonyabb adómértékű termékek, azaz a finomra vágott dohánytermékek fogyasztása kezd teret nyerni. Az jövedéki adóbevételek 62,2%-a az üzemanyagok utáni befizetésből ered. Az üzemanyagok utáni bevétel 63,3%-a gázolaj utáni adófizetésből ered. A jövedéki törvény létrehozásakor, illetve azóta minden egyes módosításakor a következő szempontokat veszik figyelembe törvényalkotáskor. Fontos, hogy az államháztartás feladatainak az ellátásához megfelelő mértékű bevétel folyjon be a jövedéki adóból. Magyarországnak Európai Uniós tagként meg kell felelnie a tagállamokra érvényes jövedéki 36 http://www.parlament.hu/irom40/04730/adatok/fejezetek/42.pdf Letöltés dátuma: 2016.10.07 25

adózás jogharmonizációs kötelezettségeknek, valamint a törvényalkotáskor a versenysemleges adórendszer kialakítását is figyelembe kell vennie. 6.1. Miért kerül ennyibe a benzin? 37 A jövedéki adóköteles termékek közül az állam számára a legnagyobb bevétel az üzemanyagok után keletkezik. A költségvetésben a jövedéki adóból származó bevételek kétharmadát ez a termékcsoport teszi ki. Megfigyelhető, hogy környező országokban, Lengyelországban, Ukrajnában, Csehországban, sőt Ausztriában is olcsóbban lehet tankolni, mint Magyarországon. Egy liter 95-ös benzin ára Magyarország környező országaiban 1,400 1,200 1,000 1,102 0,959 1,030 1,068 1,213 1,102 1,123 1,206 0,800 0,600 0,400 0,200 0,000 Ábra 1: http://www.fuel-prices-europe.info/ 2016.11.30-i adatai alapján Magyarország környező országai közül csak Horvátországban, Szlovákiában és Szlovéniában drágább. Érdekes, hogy nyugatra hazánktól, Ausztriában, ahol magasabb az átlagjövedelem és általánosságban elmondható, hogy fejlettebb, magasabb életszínvonalú ország, mégis alacsonyabb benzin ára. Ezért fontos megnézni és megtudni, hogy miért is ilyen drága hazánkban az üzemanyag. 37 http://index.hu/gazdasag/2015/02/10/miert_nem_lett_nagyon_olcso_a_benzin/ Letöltés dátuma: 2016.09.06. 26

A válasz a magas benzinárra a nagymértékű jövedéki adóteher, valamint a magyar forint és az amerikai dollár árfolyamának alakulása. 21% ÁFA 35% Jövedéki adó 6,9% kisker árrés 32% Termelői ár 4,7% nagyker árrés Ábra 2: Benzin kiskereskedelmi árának komponensei 2015-ben Egy liter benzin kiskereskedelmi árának több mint fele, 56 százaléka adót tartalmaz. Ezek az összegek kötelezők, akárcsak, a fenti ábrán nem jelölt, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek fizetendő díj. 2015 július 1-től ennek a díjnak az összege literenként 4,8 forintra nőtt a literenkénti 1,5 forintról. Az 56 százalék adó 21 százalék ÁFÁ-ból, valamint 35 százalék jövedéki adóból tevődik össze. A benzin árának az adómértékek mellett a másik legfontosabb befolyásoló tényezője a kőolaj világpiaci árának alakulása. 2015-ben megfigyelhető volt, hogy a nyersolaj hordónkénti világpiaci ára nagymértékben esett, de hazánkban nem csökkent azzal megegyező mértékben az üzemanyag ára. Ez azzal volt magyarázható, hogy ugyanabban az időszakban a forint a dollárhoz képest gyengült, azaz egy dollárt több forintért lehetett megvásárolni. A kőolaj hordónkénti világpiaci árának esését a dollár erősödése a forinttal szemben valamelyest képes volt kompenzálni, így ugyan csökkent, de nem esett a felére a benzin literenkénti ára Magyarországon 2015-ben. A nyersolaj beszerzésének és feldolgozásának költsége a benzin árának 35 százalékát jelenti. Így végül a nagykereskedőknél egy liter benzin eladási árának 4,7 százaléka marad 6,9 százalékos kiskereskedelmi árrés biztosítása mellett. 27

7. JÖVEDÉKI ADÓZÁS A DOHÁNYIPARBAN Magyarországon a dohányipari termékek után befizetett jövedéki adóból származó állami bevétel 323,6 milliárd forint volt 2015-ben. Ez az összeg 36 milliárd forinttal több, mint a 2014- es befizetés. Ezen felül az állam a dohánytermékek utáni áfa-kötelezettségből 128 milliárd forintot realizált 2015-ben. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a magyar dohánypiac egyre inkább a finomra vágott dohánytermékek felé tolódik el. 2011-ben 13 milliárd szál cigaretta került szabad forgalomba, három évvel később 2014-ben, ez a szám 43%-kal kevesebb, azaz 7,4 milliárd szálra csökkent. A finomra vágott dohánytermékek piaca ezzel szemben növekedést mutatott az említett időszakban. 2011-ről 2014-re 33%-os növekedést mutat ez a szegmens, azaz 4.255 tonnáról 5.674 tonnára nőtt a szabad forgalomba bocsátott finomra vágott dohánytermékek száma. Ennek az oka főként a finomra vágott dohánytermékek egy szálra vetített kiskereskedelmi eladási árával magyarázható. Míg egy 19 szálas doboz cigaretta jelenleg közel 1.000 Ft, addig egy 120 grammos finomra vágott dohánytermék, amelyből akár 240 szál cigarettát is lehet tölteni 2.630 Ft-ba kerül. Ehhez az árhoz azonban hozzájön még a hüvely és töltő ára. Előbbiből egy 200 db-os kiszerelés 300 Ft + áfa, utóbbi pedig 950 Ft + áfa áron már beszerezhető. Így egy szál saját kezűleg előállított, töltött cigaretta körülbelül 13-14 Ft-ba kerül, ha a töltő árát nem vesszük figyelembe, ugyanis egy töltőt akár egy évig is lehet használni. Ezzel szemben, ha egy doboz cigarettát vásárolunk 1.000 Ft-ért, akkor 52,63 Ft szálankénti árat kapunk. Megállapítható tehát, hogy Magyarországon a finomra vágott dohánytermékek szálankénti ára négyszer alacsonyabb, a fogyasztó számára négyszer kedvezőbb, mint a cigaretta termékek szálankénti ára. A szivar, szivarkák piaca is növekedést mutatott a cigaretta szegmens rovására. 2011-ről két és félszeresére nőtt 2015-re a piac ezen szegmense. 186,47 millió szálról 2015-re 468,4 millió szál szivar, szivarka terméket bocsátottak szabad forgalomba Magyarországon a gyártók. A szegmens növekedése a gyártók számára kedvező adózási feltételekkel magyarázható, amely alacsony kiskereskedelmi eladási árat eredményez. 38 38 Tobacco Magazin 2016. február, 4. évfolyam 2. szám, 3. oldal 28

Magyarországon a dohánytermékek jövedéki adózása az Európai Uniós szabályokkal megegyező módon kerül megállapításra. Az egy dobozra vagy csomagra jutó jövedéki adó kötelezettség megállapítását befolyásoló tényezők a kiszerelés mérete, a kiskereskedelmi eladási ár, a specifikus adó mértéke, az ad valorem, a minimum adó, valamint az általános forgalmi adó. 39 A kiszerelés mérete azért fontos, mert a jövedéki adókötelezettség tételei ezer szálban, illetve finomra vágott fogyasztási dohánytermékek esetében kilogrammban van meghatározva. A kiskereskedelmi eladási ár a cigaretta termékek, illetve a szivarok, szivarkák esetében bír jelentőséggel, hiszen ezeknél a termékeknél szerepel az ad valorem tétel. Az ad valorem egy százalékos tétel, amely a kiskereskedelmi eladási ár meghatározott százalékát jelenti. A következő befolyásoló tényező a specifikus adó, amely a cigaretta termékek esetében szerepel ezer szálra vetítve az előző, ad valorem tétellel együttesen. Az ÁFA dohánytermékek esetében 21,26%-kal számolandó a fizetendő jövedéki adó meghatározásához. Az utolsó tényező pedig a minimum adó. Ez azt jelenti, hogy a Jövedéki törvény minden termékcsoportra meghatároz egy minimum összeget ezer szálra, illetve kilogrammra, amelyet minden esetben minimum meg kell fizetni. Abban az esetben, ha a specifikus adó és ad valorem kettősével számolt adókötelezettség cigaretta termékek esetében, illetve a szivarok, szivarkák esetében az ad valoremmel számolt jövedéki adó magasabb, mint a minimum adóval kalkulált adófizetési kötelezettség, akkor az első két metódus alapján kalkulált összeg lesz a fizetendő adóteher. 40 Magyarországnak uniós tagállamként meg kell felelnie a 2011/64 EU Irányelv adóharmonizációs feltételeinek. A direktíva lényege, hogy kiküszöbölje a dohánytermékek tekintetében az adóparadicsomok létjogosultságát. Az irányelv meghatározza, hogy a cigaretta kiskereskedelmi árának legalább 60 százalékának jövedéki adónak és ezer szálra vetítve pedig legalább 90 eurónak kell lennie, amely 310 forintos árfolyamon 27.900 Ft-nak felel meg. Amennyiben azonban, ha minden cigaretta esetében az ezer szálra vetített jövedéki adó eléri a 115 eurót, amely 310 forintos árfolyamon 35.650 Ft-nak felel meg, akkor a százalékos kikötést nem kell figyelembe venni. 41 39 http://ec.europa.eu/taxation_customs/business/excise-duties-alcohol-tobacco-energy/excise-dutiestobacco/excise-duties-cigarettes_en Letöltés dátuma: 2016.10.03 40 Jövedéki adó fajtakódok 2015. július 1-től, https://www.nav.gov.hu/data/cms366594/fajtakod_20150701.pdf Letöltés dátuma: 2016.10.03 41 2011/64/EU Irányelv a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról 10. cikk http://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/txt/?uri=celex:32011l0064 Letöltés dátuma: 2016.10.04 29

Magyarország jelenleg nem felel meg ennek a kritériumnak és másik kilenc tagállam, Bulgária, Észtország, Görögország, Litvánia, Lettország, Lengyelország és Románia, mellett 2017. december 31-ig haladékot kapott, hogy a direktíva feltételeinek megfeleljen. Portugália Azores és Madeira legtávolabbi, legelhagyatottabb részein az 50 százalékos rátát alkalmazhatja. Azért, hogy ez megtörténhessen, 2017-ben jövedéki adóemelésre és ezzel párhuzamosa a cigarettatermékek árának emelkedése várható. 7.1. Cigaretta termékek jövedéki adózása Magyarország az Európai Uniós szabályozásoknak megfelelően követi a jövedéki adózási előírásokat. A cigaretta termékek után fizetendő jövedéki adót a törvény úgy határozza meg, hogy a specifikus adó plusz a kiskereskedelmi eladási ár bizonyos százaléka, de legalább a minimum adó. Ez teljes mértékben megegyezik az Európai Uniós irányelvnek. Az elmúlt tíz év nagymértékű adóemeléseinek köszönhetően a cigaretta termékek dobozonkénti ára a többszörösükre nőtt. A jelentős emelések ellenére sem éri el Magyarország az Európai Unió 2011/64 Irányelvnek a kritériumát. Az Unió 2017. december 31-ig adott haladékot, hogy a direktíva feltételeinek hazánk eleget tegyen. A kormány ezt három lépcsős emeléssel kívánja elérni. Az első lépcső a 2016. szeptember 1-jével hatályba lépő Jövedéki törvénnyel megvalósult. A következő két lépcső 2017. januárjában és júliusában fog következni. Annak ellenére, hogy a cigaretta szegmens csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években, az államnak továbbra is nagy bevétele származik a dohányipar ezen szegmens termékeiből, mivel arányaiban magasabb adótartalommal rendelkeznek a cigarettatermékek szemben a finomra vágott dohánytermékekkel. 30

7.1.1. Az elmúlt tíz év adóváltozásai és hatásai 42 Az elmúlt tíz év jövedéki törvényei során az egy dobozra jutó jövedéki adókötelezettség rendkívüli módon megnőtt köszönhetően a folyamatosan emelkedő specifikus és minimum adónak. Ugyanakkor az ad valorem tétel a 2006 január 1-jei Jövedéki törvényhez képest a jelenleg érvényben lévő törvény alacsonyabb ad valoremet határoz meg. Az ad valorem jelenleg 25% a 2006 január 1-jei 27%-hoz képest. Specifikus adó tekintetében 10 év alatt 128%-os emelkedés figyelhető meg. 2016 január 1- jén ez az adónem 6.880 Ft volt ezer szálanként, a jelenleg érvényben lévő Jövedéki törvény 15.700 Ft-ot határoz meg szintén ezer szálra vetítve. Hasonló mértékű növekedés figyelhető meg a minimum adó esetében is. 2006 január 1-jén a Jövedéki törvény 12.630 Ft minimum jövedéki adót határozott meg ezer szálanként. Ugyanez az adóteher a 2016 szeptember 1-jei Jövedéki törvény alapján 28.400 Ft ezer szálanként. Ez azt jelenti, hogy a minimum adó esetében 125%-os emelkedés figyelhető meg. Ábra 3: Minimum és specifikus adómértékének változása ezer szálanként a cigaretta termékek esetében az elmúlt tíz évben 42 2006. január 1. és 2015.július 1. közötti Jövedéki adótörvények alapján https://www.nav.gov.hu/nav/ado/jovedeki_ado/tajekoztatok_informaciok/fajtakodok_jogcimkodok/jovedeki_ad o_fajtakodok.html 31

A harmadik komponens esetében, amely a cigaretta termékek után fizetendő jövedéki adót meghatározza, az ad valorem esetében figyelhető meg egyedül minimális csökkenés. 2006 év eleji Jövedéki törvény 27%-ban határozta meg ezt a százalékos adótételt, míg a jelenlegi, 2016 szeptemberi Jövedéki törvény 25%-ot ír elő. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi eladási ár 2%-kával kell kevesebbet jövedéki adóként megfizetni. Fontos azonban kiemelni, hogy egészen a 2015 január 1-jei Jövedéki törvényig emelkedő tendencia volt megfigyelhető, hiszen 2006-os 27%-hoz képest 2015 januári Jövedéki törvény 31%-ban határozta meg az ad valorem mértékét. Azonban 2015 április 1-jétől érvényben lévő jövedéki törvényi szabályozások szerint 25%-ra csökkent. A jövedéki adó alkotórészei mellett még fontos kiemelni az általános forgalmi adó, az ÁFA, mértékének a változásait az elmúlt tíz év során. 2006. január 1-től a 25%-os adó 20%-ra csökkent, amely azt eredményezte, hogy a fizetendő adó megállapításakor felülről számítva a kiskereskedelmi eladási ár 16,67 százaléka lett költség. 2009. július 1-től azonban az ÁFA kulcs újra 25%-ra emelkedett. Ebből kifolyólag az adó megállapításakor 20%-a a kiskereskedelmi árnak került befizetésre. 2012-ben az ÁFA mértéke 27%-ra emelkedett, tehát felülről számítva ez a kiskereskedelmi eladási ár 21,26%-át eredményezi adókötelezettségnek. 7.1.2. Aktuális Jövedéki törvény 43 A cigaretta termékek esetében három különböző alkotórészről beszélhetünk, amelyek befolyásolják a végső jövedéki adóteher mértékét. A cigaretta termékek jövedéki adóterhe ezer szálra vetítve van meghatározva. Az első alkotóelem a minimum adó, amely Magyarországon 2016 szeptember elseje óta 28.400 Ft ezer szálanként. A következő komponens a specifikus adó, amely egy tételes adómérték, amely 15.700 Ft ezer szálanként 2015 április elseje óta. A harmadik alkotóelem pedig az ad valorem tétel, egy százalékos elem, amely a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka szintén 2015 április elseje óta. 43 Jövedéki adó fajtakódok 2016. szeptember 1-től https://www.nav.gov.hu/data/cms417186/fajtakod_20160901_uj.pdf 32

Magyarországon kétféleképpen számolják ki a jövedéki adókötelezettség mértékét, amelyből a magasabb eredmény lesz a fizetési kötelezettség. A fizetendő adó mértéke egy doboz cigarettára az a specifikus adó és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább a minimum adó mértéke. Egy 1.000 Ft-os 19 szálas doboz cigaretta után tehát a következőképpen történik az adókötelezettség megállapítása: Minimum adó: 28.400 Ft / 1.000 x 19 = 539,6 Ft Specifikus adó: 15.700 Ft / 1.000 x 19 = 298,3 Ft Ad valorem: 1.000 Ft x 25% = 250 Ft Jövedéki adókötelezettség = Specifikus adó + Ad valorem = 298,3 Ft + 250 Ft = 548,3 Ft A dohánytermékek után a gyártóknak ÁFA fizetési kötelezettsége van, amelynek mértéke 21,26%. Ez azt jelenti, hogy egy 19 szálas 1.000 Ft-os cigaretta esetében az 548,3 Ft-os jövedéki adó mellett még 212,6 Ft általános forgalmi adó kötelezettsége van. Tehát az összes adóteher így 760,9 Ft azaz, a termék árának 76,09 százaléka adókötelezettség. 7.1.3. A 2017. év Jövedéki törvény változásai és hatása 44 Magyarország az európai uniós előírásoknak a minimum fizetendő jövedéki adónak nem felel meg. Hazánk 2017. december 31-ig kapott haladékot, hogy a kritériumnak megfeleljen. Annak érdekében, hogy ezt teljesítse, 29 százalékos adóemelést kényszerű eszközölni, amelyet három lépcsőben fog megvalósítani a kormány. Az első lépcső a 2016 szeptemberi adóemelés volt. A második lépcső a következő év elején következik, majd a harmadik lépcső 2017. júliusában. Az jövő évi elfogadott Jövedéki törvény szerint az adómértékek úgy módosulnak 2017. január 1-jétől, hogy a fizetendő jövedéki adó 16.200 Ft és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százalékára, de legalább 28.400 Ft-ra emelkedik ezer szálanként. Ez a specifikus adót tekintve 500 Ft-os emelkedést, minimum adó tekintetében pedig 400 Ft-os emelést jelent. Természetesen ez a cigaretta dobozonkénti áremelkedésével fog párosulni. Ha a dohánycégek továbbra is meg akarják tartani a jelenlegi hasznukat egy doboz cigarettán, akkor 30 Ft-os áremelkedést várható. Annak ellenére, hogy ezer szálanként 500 Ft- 44 Jövedéki adó fajtakódok 2017. január 1-től https://www.nav.gov.hu/data/cms429617/fajtakod_20170101.pdf 33

tal emelkedik a jövedéki adó, az nem azt jelenti, hogy 19 szálas cigaretta esetében dobozonként 9,5 Ft emelkedésre számíthatunk, hiszen az ad valorem tétel és az ÁFA százalékos, amely a kiskereskedelmi árból számolandó. A multiplikátor hatásnak köszönhetően dobozonként 23 Ft kiskereskedelmi áremelés szükséges, hogy a dohánycég jelenlegi hasznát megtartsa. Mivel a dohánytermékek esetében Magyarországon az az iparági szokás, hogy tíz forintra kerekített áron kaphatóak a termékek, így 30 Ft-os áremelkedésre számíthatunk. 7.2. Finomra vágott dohánytermékek jövedéki adózása Magyarország a finomra vágott dohánytermékek szegmensében is az Európai Uniós Irányelveknek megfelelően határozza meg a fizetendő jövedéki adó mértékét. Az elmúlt években a dohányipar ezen szegmense növekedő tendenciát mutat, míg a cigaretta szegmens fogyasztása csökken. Ennek az alacsonyabb, a fogyasztók számára kedvezőbb szálankénti ár az egyik tényezője. Jelenleg Magyarországon egy szál töltött vagy sodort cigaretta körülbelül négyszer olcsóbb, mint egy szál előre kész cigaretta. 2006 óta folyamatosan emelkedő jövedéki adómérték figyelhető meg a törvényi szabályozásokban. Fontos változás volt, hogy a százalékos és a specifikus adótétel kikerült és csak a minimum adóval kalkulált eredmény lesz a fizetendő jövedéki adó. Ez a változás 7.2.1. Az elmúlt tíz év adóváltozásai és hatásai 45 A finomra vágott dohánytermékek adózása az elmúlt tíz évben számos változáson ment keresztül. 2006. január 1-jén hatályban lévő Jövedéki törvény szerint az fizetendő jövedéki adó a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 4.170 Ft volt. Az ad valorem tétel mértéke a következő Jövedéki törvények változásával nem változott, így továbbra is 52 százalékban volt meghatározva. Azonban a minimum adó folyamatos emelkedése jellemezte a finomra vágott dohánytermékek jövedéki adózását. 45 2006. január 1. és 2015.július 1. közötti Jövedéki adótörvények alapján https://www.nav.gov.hu/nav/ado/jovedeki_ado/tajekoztatok_informaciok/fajtakodok_jogcimkodok/jovedeki_ad o_fajtakodok.html 34

Ábra 4: Minimum adómértékének változása kilogrammonként a finomra vágott dohánytermékek esetében az elmúlt tíz évben 2015. március 31-ig a nagy százalékú ad valorem komponens nem változott, azonban a minimum adó a háromszorosára emelkedett. A 4.170 Ft kilogrammonkénti adómérték 12.460 Ft-ra emelkedett. Az újabb nagy változást a 2015. április 1-jével hatályba lépő Jövedéki törvény hozta el a dohánypiacra. Az ad valorem tétel teljes egészében kikerült a fizetendő adó kalkulációból és a minimum adó emelkedett egyedül 12.460 Ft-ról 14.000 Ft-ra. Annak köszönhetően, hogy az előző években folyamatos és nagymértékű adóemelések voltak, a finomra vágott dohánytermékek ára emelkedett. Mivel a százalékos ad valorem tétel kikerült az adófizetési kötelezettség megállapításából, így az jelentős mértékben lecsökkentette az adófizetési kötelezettséget egy csomag finomra vágott dohányterméken. Fontos kiemelni, hogy természetesen az ÁFA kulcs változások is hatással voltak a piac ezen szegmensére. 35