67. évf., 2013. VI. 13., ára 100 dinár

67. évf., 2013. VI. 13., ára 100 dinár 22 23

Aki jól emlékszik 1965 nyarára, az öreg. Legalábbis a ti szemetekkel nézve biztosan az. Ennek ellenére, azok, akik akkor a Duna mentén éltek, biztosan nem felejtették el azt az évet, különösen akkor, ha iskolások voltak. A folyó ugyanis helyenként kiöntött, város- és falurészeket árasztott el, az árvízkárosultakat pedig az iskolaépületekben helyezték el. Emiatt a máskülönben június 20-áig tartó iskolaévet az illetékesek már májusban lezárták. Mekkora szünidő lett belőle! De nemcsak ezért nem szabad elfelejteni 1965-öt. A Duna ugyanis akkor érte el mindenkori legmagasabb szintjét ezeken a tájakon. Újvidéknél +778, Bezdánnál pedig +776 centimétert mutattak a vízmérők. Ennél magasabbat a Duna azóta sem tudott produkálni ezeken a tájakon. Pedig tett már néhány próbálkozást, a csúcs megdöntéséhez 2006-ban állt legközelebb (fenti kép), amikor mindössze 33 centiméterrel maradt az 1965. évi szint alatt. A Belgrád alatti szakaszon viszont magasabbra emelkedett a vízszint, mint bármikor korábban. Az idén a Felső-Dunán került sor erre. A dél-németországi és ausztriai városoknál sportos szóhasználattal élve a Duna mindenütt egyéni csúcsokat állított fel. És ezzel fenyeget Szlovákia és Magyarország területén is. Nyugi! Nálunk aligha lesz ekkora. Egyrészt azért, mert a sokat emlegetett 48 évvel ezelőtti nagyvizet követően a gátakat Árad a Duna vize... magasították meg szélesítették, így sem az akkorival egyenlő, még kevésbé a most várható árhullám meg sem kottyan nekik. Másrészt azért, mert az érkező árhullám tájainkra kissé elhúzódva és ellaposodva fut be. Ezt meredek számtani meg mértani műveletekre alapozva mondjuk, és nincs szándékunkban ezek részleteivel fárasztani benneteket. A jó hír tehát, hogy nem lesz veszély, és nem kell feleslegesen matekozni a szünidő nyitányán. Ebből azonban egy rossz hír is fakad. Nevezetesen az, hogy az árhullám az 1965. Mobil gát az ausztriai Duna-parton évihez képest késve érkezik. Mire ideér és akár bekeményít, akár nem, addigra vége lesz az iskolaévnek. De ne legyetek irigyek az akkori iskolásokra. Igaz, megörültek a váratlanul meghosszabbított szünidőnek. A horgászok nemkülönben, hiszen abban az évben rengeteg hal lett a Dunában. De nem szabad figyelmen kívül hagyni erről az korabeli iskolások szülei tudnának beszélni, hogy az akkori történéseknek fele sem volt tréfa. BUZÁS Mihály A szeptemberi viszontlátásig kellemes és eseménydús nyári pihenőt kívánunk a tiniknek, a pedagógusoknak, a Jó Pajtást olvasó szülőknek, nagyszülőknek, továbbá a lap valamennyi barátjának, pártolójának! A Jó Pajtás következő száma (valamint a szeptemberi Mézeskalács) szeptember 5-én jelenik meg. A szerkesztőség

Ezen a napon történt Ezen a napon történt Ezen a napon történt Június 13. Antal, Anett és Tóbiás napja. Antal: A római Antonius nemzetségnév rövidüléséből származik az Antal férfinév. Jelentése: valószínűleg: herceg, fejedelem, előljáró. Tóbiás: Héber, latin eredetű név. Jelentése: Jahve jó. 1231. VI. 13. (782 éve) Ezen a napon halt meg Páduai Szent Antal. A legnépszerűbb legendája szerint egy zsidó embert meg akart győzni arról, hogy Krisztus jelen van az oltáriszentségben. Ezért a zsidó a szamarát a kehely és az ostya elé vezette, ahol az állat letérdelt. Így lett a szamár Szent Antal jelvénye. Másik attribútuma a liliom. Ábrázolásai során ilyen virágot tart a kezében. Antal a gyermekek védőszentje. 1940. VI. 13. (73 éve) Megszületett Gojko Mitić színész, a jugoszláv keletnémet (nagyrészt Karl May regényei alapján a Plitvicei-tavak környékén forgatott) koprodukciós indiánfilmek Winnetou-ja. Jelentősebb filmjei: Vadölő, Severino, Apacsok, Tecumseh, Osceola, A sólyom nyomában, Fehér farkasok. Június 14. Vazul, Zalán, Valér, Herkules, Metód és Hartvig napja. Vazul: A Bazil név régi magyar Wazul formájából származik. Az írott névformának a helyes kiejtése Vászol, Vászoly lett volna. Metód: Görög, latin eredetű név. Jelentése: kutatás, nyomozás, csel, furfang. 1811. VI. 14. (202 éve) Megszületett Harriet Beecher Stowe amerikai írónő, aki a rabszolgaság ellen emelt szót (Tamás bátya kunyhója). A Tamás bátya kunyhója, avagy a négerek élete Észak-Amerikai rabszolgatartó államaiban 1852. III. 12-én jelent meg. Tamás bátya, urának leghűségesebb szolgája, életútján mutatja be az írónő a négerekkel szembeni különböző bánásmódokat. Ábrázolása szemléletes, néhol valószínűtlen. 1928. VI. 14. (85 éve) Argentínában, Rosario városában megszületett Che Guevara (teljes nevén: Ernesto Guevara de la Serna) orvos, forradalmár, a harmadik világ forradalmárainak példaképe. 1953-ban lediplomázott orvosként, majd útnak indult Latin-Amerikába. Utazásai során önkéntes munkát vállalt lepratelepeken, megismerte a nyomort, amely Dél-Amerikát jellemezte. 1966. XI. 7-én kezdte meg a partizánsereg szervezését Bolíviában, október 8-án megsebesült Valla Grande dzsungeleiben, és fogságba esett. Másnap La Higuerában, egy apró tanteremben kivégezték (a hivatalos jelentés szerint belehalt sérüléseibe). Az imperializmus és az elnyomás ellen folytatott harc egyik kiemelkedő vezére volt, képe ma is e harc jelképe világszerte. Június 15. Jolán, Vid, Ábrahám, Viola, Bernát és Aurél napja. Jolán: Írói névalkotás Dugonics Andrásnak a Jólánka, Etelkának leánya című regényében (1803). Forrása a középkori magyar Jóleán (jó leány) név. A görög eredetű Jolanda, Jolánta magyarításának is tekintették. Ábrahám: Héber eredetű név. Jelentése: a Biblia szerint: a sokaság atyja. A pátriárka eredeti neve Abirám (Ábrám) volt. A hosszabb névváltozatot akkor kapta, amikor Isten megígérte neki: Népek sokaságának atyjává teszlek. 1893. VI. 15. (120 éve) Budapesten meghalt Erkel Ferenc zeneszerző, a nemzeti opera megteremtője, a magyar Himnusz megzenésítője. Első operája, a Bátori Mária 1840-ben készült, 1844-ben mutatták be a Hunyadi Lászlót, majd megnyerte azt a pályázatot, amelynek köszönhetően ő zenésíthette meg Kölcsey Himnuszát, 1861-ben pedig bemutatták leghíresebb operáját, a Bánk Bánt. 1875-ben közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál, főzeneigazgatója lett az 1884-ben megnyílt Operaháznak, mindemellett nemzetközi hírű sakkozó is volt. 1996. VI. 15. (17 éve) Meghalt Ella Fitzgerald amerikai dzsesszénekesnő. Első lemezfelvétele Love and Kisses címen 1935-ben volt, legnagyobb slágere, A-tisket, A-tasket 1938- ban jelent meg. Jelentősebb lemezei: Five Feet of Swing (Chick Webb), Sweet and Hot, Ella Sings the Duke Ellington Song Book (szólólemezek), Ella in Berlin (Mack the Knife), Take Love Easy (Joe Pass), Back on the Block (Quincy Jones). Június 16. Jusztin, Ajtony, Jusztina, Ferenc, Péter és Aurélián napja. Jusztin: A latin eredetű Justinus név rövidülése, ez a Justus, magyarul Jusztusz továbbképzett alakja. Ajtony: Török eredetű régi magyar név. Jelentése: arany. 1829. VI. 16. (184 éve) Megszületett Geronimo, az apacsok vezére. Az Amerikai Egyesült Államokban élő csirikava apacsok kimagasló törzsi vezetője volt, aki hosszú háborút vívott a törzsi területeket elfoglaló európai telepesek ellen. Geronimo mindössze 38 fős kis csoportjával volt az utolsó független indián csoport, akik nem ismerték el az Amerikai Egyesült Államok kormányát. Otthonától távol, Oklahomában halt meg. 1963. VI. 16. (50 éve) Útjára indult Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova-Nyikolajeva, az első női űrhajós. Három napot töltött a Földön kívül. Június 17. Laura, Alida, Adolf, Teofil, Terézia, Marcián és Bató napja. Alida: Német eredetű név, Adelheid rövidülése. Jelentése: nemes. Bató: Magyar eredetű név. Jelentése: buzogány. 1903. VI. 17. (110 éve) Henry Ford megalapította a Ford Motor Companyt, s a köznapi élet részévé tette az autót. Az első Ford T-modell 1908-ban jelent meg a piacon, nyolc évvel később pedig a többi kocsi átlag 1000 dolláros árával szemben a Fordhoz már 345 dollárért hozzá lehetett jutni. Hogy minél olcsóbb legyen a gyártás, Ford rengeteg hasznos ötlettel rukkolt elő. Elkészítette korának leghatékonyabb gyártósorát, szabványosította és cserélhetővé tette az alkatrészeket, alkalmazottait pedig jól megfizette munkájukért. 1885. VI. 17. (128 éve) Megérkezett New Yorkba a Szabadságszobor. A szobor Franciaország ajándéka volt. Az alkotás címe: A Szabadság megvilágosítja a világot, ismert nevén a Szabadság-szobor. New York előtt, a Liberty Islanden található, a Hudson folyó torkolatánál. A szobrász Frédéric Auguste Bartholdi volt, a belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte. Június 18. Arnold, Levente, Kamilla, Márk, Márkus, Eufémia és Dezdemóna napja. Márk: A Márkus név rövidülése, amely a latin Marcus névből származik. Jelentése: Mars hadistenhez tartozó, neki szentelt, határvidék, erdő védője. Eufémia: Görög eredetű név. Jelentése: a jót emlegető, szerencsét kívánó, jó hírnévnek örvendő. 1942. VI. 18. (71 éve) Megszületett Sir Paul McCartney, a Beatles alapító tagja, az Angol Királyi Trón lovagja, zeneszerző, énekes. Liverpoolban született. Több zenei csúcsot tart a Beatles együttessel, például először a Beatles tartott koncertett egy stadionban, Amerikában. Róluk készült először film, A Hard Day s Night, később pedig a Sárga tengeralattjáró címmel. Filmzenéi: James Bond Live and Let Die, Szimat nyomozó, Vanília égbolt dalszöveg, Nevem Sam. 1815. VI. 18. (198 éve) Napóleon vereséget szenvedett Waterloo-nál. Az Elba-szigeti száműzetéséből visszatérő I. Napóleon császár megsemmisítő vereséget szenvedett az angolporosz seregektől. Az angol csapatok élén Arthur Wellesley herceg, a poroszok élén Gebhard Leberecht von Blücher állt. Napóleon június 16-án Ligny-nél legyőzte a poroszokat, majd 18-án megtámadta az angolokat. A szorongatott angolok segítségére sietett a porosz sereg, csak így sikerült a győzelem. Ennek hatására 22-én Napóleon lemondott, immár másodszor. Június 19. Gyárfás, Rómeó, Julianna, Hajnalka és Mihály napja. Gyárfás: A név görög-latin eredetű, jelentése idős férfi. A Gerváz régi magyar alakja. Rómeó: A latin Romaeus név olasz formája. Jelentése: római vagy a Római Birodalomból származó. A késő középkorban így nevezték a Rómába vagy a Szentföldre zarándoklókat is. 1828. VI. 19. (185 éve) Óbecsén megszületett Than Mór festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja, Than Károly vegyész bátyja. Kalocsán járt gimnáziumba, majd Pesten filozófiát és jogot tanult. Tanulmányai mellett Barabás Miklós festőnövendéke is volt. 1864-től Lotz Károly mellett dolgozott a Pesti Vigadó falképein, majd 1870-től vele együtt készítette a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának falfestményeit. 1890 és 1896 között a Nemzeti Múzeum képtárának őre, majd 1896-ban rövid ideig az Országos Képtár igazgatója. Triesztben halt meg. 1944. VI. 19. (69 éve) Megjelentek a Life magazinban Robert Capa magyar fotós képei a normandiai partraszállásról. Capa volt az egyetlen fotós, aki 1944. június 6-án hajnalban, a partraszállók első hullámával Normandia földjére lépett. Délután 2 óráig 6 tekercs filmet fotózott el, majd az első kórházhajóval visszatért Portsmouth-ba, a filmtekercseket bevitte a Life magazin londoni irodájába, és fáradtan lefeküdt aludni. A laborban az asszisztens, az akkor 15 éves Larry Burrows (aki később maga is híres hadifotós lett) annyira kiváncsi volt

Ezen a napon történt Ezen a napon történt Ezen a napon történt a képekre, hogy az előhívás után a szokásosnál magasabbra állította a szárítóban a hőmérsékletet, hogy gyorsabban száradjanak a filmek. A hő azonban leolvasztotta az emulziót, sok felbecsülhetetlen értékű, megismételhetetlen fotó megsemmisült, a megmaradtak is elmosódottak lettek. Mindazonáltal a Life magazin június 19- én közölt 10 képet slightly out of focus (enyhén életlen) magyarázkodó képaláírással. Az eset annyira felbosszantotta Capa-t, hogy később ezt, a Kissé elmosódva címet adta önéletírásának is. Június 20. Rafael, Margit, Koppány, Florencia, Florentina és Benigna napja. Rafael: Héber eredetű bibliai név. Jelentése: Isten meggyógyít. Koppány: Török, magyar eredetű név, régi magyar személynév, az István király ellen lázadó főúrnak a neve. Jelentése méltóságnév, nagy, győzelmes, erős, magas. 2001. VI. 20. (12 éve) A menekültek világnapja. Az ENSZ közgyűlésének határozata alapján emlékezünk meg a menekültek világnapjáról. Az Afrikai Egységszervezet indítványára 1975. június 20. óta minden évben megtartották az afrikai menekültek napját, arra emlékezve, hogy 1974. június 20-án életbe lépett az egységszervezet vezetőinek megállapodása. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott az ENSZ közgyűlése 2001-ben. 1922. VI. 20. (91 éve) Meghalt Vittorio Monti olasz zeneszerző, aki a világ leghíresebb csárdását írta (azért idézőjelben, mert valójában nem is az, viszont ez a címe). A magyar motívumokon alapuló Csárdás című művét 1904-ben szülővárosában, Nápolyban írta, eredetileg hegedűre és zongorára vagy mandolinra. Június 21. Alajos, Leila, Lujza és Olga napja. Alajos: Magyar megfelelője a germánlatin eredetű Alwis, Alois néveknek. A név jelentése: egész, bölcs. Olga: Germán, orosz eredetű név, a Helga orosz formájából származik. Jelentése: egészséges, boldog. 1982. VI. 21. (31 éve) A zene európai ünnepe. 1982-ben tartották először Franciaországban. Maurice Fleuret francia zenetudós javasolta, hogy a nyár első napját a világon mindenütt köszöntsék zenével. Az ötlet Jack Lang akkori francia kulturális miniszter támogatásával valósult meg. 1913. VI. 21. (100 éve) Tiny Broadwick (teljes nevén Georgia Ann Thompson Broadwick) ejtőernyős ugrást hajtott végre repülőgépről. Ő volt az első női ejtőernyős. Június 22. Paulina, Tamás, Ákos és Albin napja. Paulina: Latin eredetű név, a Paula továbbképzése. Jelentése: kicsi, kis termetű. Ákos: Török eredetű régi magyar név. Jelentése: fehér sólyom. 1633. VI. 22. (380 éve) Galileo Galilei olasz csillagász visszavonta állítását, miszerint a Föld kering a Nap körül. Rómában, hű katolikusként az inkvizíciós bíróság előtt vonta vissza nézeteit a kopernikuszi tanokról. 1616. II. 22-én az egyház mivel veszélyeztetve érezte hatalmát elutasította a természettudományt. V. Pál pápa felszólította Galileo Galileit, aki matematikus, filozófus és csillagász volt (valamint nem mellesleg a pápa barátja), hogy ismerje el, tudományos nézetei tévesek. Galilei heliocentrikus (Napközpontú) világképe amely szerint a Föld mozog a Nap körül, vagyis a Föld nem lehet a világegyetem középpontja szükségesnek tartotta, hogy a Bibliát a természettudomány által bebizonyított tényekkel magyarázzák. 1913. VI. 22. (100 éve) Megszületett Weöres Sándor Baumgarten- és Kossuth-díjas költő, író. Június 23. Zoltán és Szidónia napja. Zoltán: Régi magyar személynév. Az ótörök sultan, soltan szóból származik, eredetileg sz-szel ejtették. Jelentése: uralkodó, fejedelem. (A szultán szó is összefügg ezzel, a török császárokat azonban csak a 15. századtól nevezték így.) Szidónia: Föníciai eredetű. A név jelentése: Szidón föníciai városból való nő. 1500. VI. 23. (513 éve) A Szent Iván éji tűzgyújtás napja. Június 24. előestéje volt a szertartásos tűzgyújtás legfontosabb időpontja, hogy a gonosz szellemeket, sárkányokat elűzzék. A más időpontokban gyújtott ünnepi tüzek népszerűsége nem vetekedhetett a Tiny Broadwick nyári napforduló időpontjában gyújtott tűzzel. A tüzet azért gyújtják a falun kívül, dombon, temetőben, hogy a gonosz szellemeket, sárkányokat elűzzék. Ezért a tűzzel csontokat, szemetet égetnek, hogy nagy füstje legyen. A tűzugrás alkalmából a tűzbe dobott gyümölcsnek gyógyító erőt tulajdonítottak. Szokás volt mezei virágokból, füvekből koszorút kötni, s ezt a ház elejére akasztani, tűzvész ellen. 1934. VI. 23. (79 éve) Megszületett Nepp József rajzfilmrendező (Gusztáv sorozat, Mézga család), forgatókönyvíró, háttérfestő, tervező, zeneszerző, Kossuth-díjas és Érdemes művész. Június 24. Iván, Beáta, János és Levente napja. Beáta: Latin eredetű név, Szűz Mária Boldogságos melléknevéből származik. Jelentése: boldog. Levente: Régi magyar név, Árpád fejedelem legidősebb fiának a neve. Jelentése: levő, létező. Másik magyarázat szerint levőcske, kis lény, a legújabb kutatások szerint pedig vadász. 1500. VI. 24. (513 éve) Szent Iván napja, a nyári napforduló ünnepe. Ekkor folytatódnak a tűzgyújtások, a tűz körüli mulatozások. Régi hagyomány a tűzugrás, s aki hétszer átugorja, azt egy évig semmilyen betegség nem fogja. A szertartásos tűzugrás hagyományának szerelemvarázsló célja is van. 1910. VI. 24. (103 éve) Megszületett az Alfa Romeo márka. Az Alfa Romeo sportautóiról nevezetes olasz autógyár, a Fiat-konszern része. ALFA: a név önmagában egy program, vagy inkább egy program egyértelmű magyarázata. Az ábécé első betűjét jelöli, egyfajta kiindulópontot szimbolizál, valaminek a kezdetét, egy új élet kialakulását? Június 25. Vilmos, Viola, Vilma és Maxim napja. Vilmos: A germán eredetű Wilhelm névnek a latinosított Vilhelmus formájából származik. Elemeinek jelentése: akarat+(védő)sisak. Maxim: Latin eredetű név, a Maximus családnévből származik. Jelentése: nagy növésű, magas. 1887. VI. 25. (126 éve) Megszületett Karinthy Frigyes író, műfordító, kritikus, újságíró, humorista, a kabaré nagy mestere. A sikert, a népszerűséget az 1912-es év hozta meg számára. Öt kötete jelent meg, novellák, karcolatok, humoreszkek és Így írtok ti címen irodalmi paródiái. Műfordítóként Goethe, Wedekind, Heine, Milne (Micimackó) műveit tolmácsolta. Mégis humoreszkjei révén vált igazán népszerűvé. 1852. VI. 25. (161 éve) Megszületett Antonio Gaudi katalán építész. A híres és mindmáig befejezetlen barcelonai Szent Család (Sagrada Familia) -székesegyház és még számos más jelentős épület megálmodója. Június 26. János, Pál, Örs, Dávid és Pelágiusz napja. János: Bibliai név. A héber Johanan név görög Johannesz változatából (ill. ennek a hasonló hangzású latin Johannes formájából) származik. Jelentése: Jahve megkegyelmezett. Pál: A latin Paulus névből származik. Jelentése: kicsi, kis termetű férfi. 1987. VI. 26. (26 éve) Kábítószer-ellenes világnap. Az ENSZ 1987-ben ezen a napon határozta el a kábítószer-ellenes világnap létrehozását. 1892. VI. 26. (121 éve) Megszületett Pearl Sydenstricker Buck, leánykori nevén Pearl Comfort Sydenstricker, amerikai írónő, aki Pearl S. Buck néven vált ismertté. Egyike volt kora legnépszerűbb íróinak, különösen Kínában játszódó regényei kapcsán, de szintén ismert volt humanista, filantróp tevékenységéről és harcáról a nők jogaiért. A termékeny szerző 1932-ben Pulitzer-díjat, 1938-ban pedig Irodalmi Nobel-díjat kapott. Nálunk is ismert művei: Az édes anyaföld más fordításban: A boldogáság ára (The Good Earth, 1931), A nagy hullám (The Big Wave, 1947, az iskolákban is tanították), Liang asszony három lánya (The Three Daughters of Madame Liang, 1969), de írt szakácskönyvet is: Pearl S. Buck s Oriental Cookbook (1972).

Itt van a nagy szünidő! Drága jó iskola, iskola udvara, iskolapad, hurrá, ma sok gyerek öröme nagy! Kifele rajzik a siserehad, csak az fáj egy kicsit, hogy te most szüretig árva vagy. Volt lecke rengeteg, s játszottunk eleget. Szurkoltunk is? Lehet, de üsse kő: ami rossz elszaladt, ami jó, megmarad, tótágast, gyerekek, száz cigánykereket, ma az a fő, hogy itt van, itt van a nagy szünidő!... (Szabó Lőrinc: Vakáció előtt) Az biztos, hogy ti is mindannyian nagyon várjátok már a szünidőt, hogy a nagy hajrá után egy kicsit kipihenjétek magatokat, szórakozzatok, kiránduljatok, esős időben esetleg olvassatok A magyarkanizsai tanulók is várják a megérdemelt szünidőt, a táborozást, a kirándulást A Jovan Jovanović Zmaj iskola Ady Endre részlegének diákjaival is arról beszélgetünk, ki merre megy a nyáron. Beszélgetőtársaim: az ötödikes Szűcs Dóra, Kávai Áron, a hetedikes Pósa Luca, a nyolcadikos Ladócki Viktor és Pihe Aleksandar már pontosan tudják, mi vár rájuk a nyáron. Magyarkanizsán a legjobb tanulók a Tarán táborozhatnak a nyáron. Dóra osztályából négyen is mennek. A mi osztályunk a legjobb jelenti ki elsőként Dóra, így nemcsak én mehetek a nyáron a Tarára, hanem még három osztálytársam. A magyartanárnő, Szabó Klára az oszink. Csak szerbiai gyerekek jönnek ebbe a táborba, mind többnemzetiségűek. Mivel mi itt Magyarkanizsán nemigen tudunk szerbül, ott majd megtanulunk. A szerbtanulás mellett lesznek még érdekes foglalkozások. Lehet, hogy viszem a gitáromat is Könyvet, azt biztos, mert nagyon szeretek olvasni. A nyáron még a németországi Oberweselbe is ellátogatunk a rokonokhoz, amely a Rajna partján van. Túrázunk majd, megnézzük a szép kastélyokat. Tavaly a rokonokkal utaztunk el, és repülőgéppel jöttünk haza. Nagy élmény volt! A nyáron majd több időt töltök a barátnőimmel, járunk fürödni Áron is a legjobb tanulók közé tartozik az osztályban, s ő is a Tarára megy táborozni. Nagyon várom már, ezt a táborozást folytatja Áron, mert a nyelvtanulás mellett lesz kézműves foglalkozás, s lehet majd sportolni is. Mivel a foglalkozások szerb nyelven folynak, alkalmam lesz megtanulni szerbül is. Aztán sokat járok majd a Tiszára, mert a kajakklub tagja vagyok, s sokat fogok kajakozni, mert versenyezni is fogunk. Meg hát a nagymamámhoz is ellátogatunk a testvéremmel. Luca nagy lovagló hírében áll, még kiskorában megtanult lovagolni. Három lova is van! A nyáron sokat fogok lovagolni halljuk Lucától, ugyanis egész Aracsig elmegyünk. Tavaly is oda lovagoltunk el. Az úgy szokott lenni, hogy elindulunk, csatlakoznak hozzánk az oromhegyesiek, a kishegyesiek, a zobnaticaiak. Adán megalszunk, sátrakban. Másnap folytatjuk az utat Aracsig. Ott megnézzük a pusztatemplomot Nagy élmény ez nekünk, mert szeretünk lovagolni. Az ötödikesek az oszijukkal Örülnek a szünidőnek Aleksandar nemcsak szórakozni fog a nyáron, hanem dolgozni is elmegy. A nyáron sokat megyek a focipályára focizni mondja Aleksandar. No nemcsak szórakozok majd, hanem dogozni is fogok. Kocsit mosok, vagy amilyen munka adódik, elvállalom. Ugyanis kell a pénz, mert szeretek diszkóba járni, s ha ott lesz a szimpátiám is, legyen pénzem megvendégelni egy szörppel. Viktor is táborozni fog, ugyanis a magyarországi fogalmazási versenyen ezt a díjat kapta. A nyáron Bajára megyek, a táborba, ez a jutalmam. Persze a diszkóban is ott leszek Mivel Kiskunfélegyházán folytatom majd a tanulmányaimat, egy héttel a tanévkezdés előtt már elmegyek ismerkedni a várossal meg a kollégiummal fejezi be beszélgetésünket Viktor. Koncz Erzsébet

Ötödikre készülődve Ez az év a számukra egy kicsit más volt, mint a többi, de igazából csak az utolsó hetekben kezdett bennük tudatosodni, hogy szeptembertől minden megváltozik, hiszen ötödikesek lesznek. A szabadkai Đuro Salaj iskola negyedikeseinél jártunk, akik az iskoláskoruk első négy évét a másik utcában, a kisiskolában, azaz egy teljesen másik épületben töltötték, mint a felsősök. Habár már jártak a nagy iskolában, és a környezet nem teljesen idegen tőlük, mégis egy sokkal nagyobb épület fogadja őket ősztől, új tantermük lesz, sok új tantárgyuk, és a tanító néni helyett minden órát másik tanár tart majd. De az ötödik osztályba járni azt is jelenti, hogy már ők is a nagyok közé tartoznak, és meg kell felelni az új kihívásoknak, ami kicsit ijesztő ugyan, de izgalmas is, és mindenképpen megkönnyíti a dolgukat, hogy az osztály továbbra is együtt marad majd. Eddig nem törődtem vele, hogy ez az utolsó évünk alsóban, csak mostanában kezdtem rajta gondolkodni mondta Fodor Krisztina. Nem sokat foglalkozom vele most sem, de azért mégis eszembe jut. Kicsit izgulok, hogy milyen lesz az ötödik, hogy nehéz lesz-e, mert több tantárgyunk is lesz, és a tanárok szerintem szigorúbbak, mint a tanító néni. A bátyám most fejezi a nyolcadikat, és őt szoktam kérdezgetni, milyen volt neki az ötödik. Azt mondta, kicsit nehéz, ezért várom is az őszt, meg félek is tőle egy kicsit. Anyu szerint pedig egyáltalán nem kell izgulni. A tanító néni is igyekszik felkészíteni bennünket, mondta, hogy sokat kell majd tanulni. Több felelés meg ellenőrző vár ránk, és bár most még nem nagyon vagyunk felkészülve rá, mire elmúlik a nyár, már másként állunk majd hozzá. Az osztályunk együtt marad, és nem hiszen, hogy kapunk új osztálytársat, de biztosan több barátot is szerzünk majd. Azért együtt biztosan könnyebb lesz, mint ha külön osztályba kerülnénk. Az rossz lenne. Sőn Leona eddig úgy tekintett a felsősökre, hogy ők már nagyobbak, és nehezebb lehet nekik. Nem irigyelte őket, szerinte jobb kisebbnek lenni. Egy kicsit ijesztő, hogy most már én is közéjük fogok tartozni, habár jó érzési is, és biztos lesznek jó oldalai is. Felsőben már más viselkedést várnak el tőlünk, ötödikesként komolyabb leszek. Többet kell majd tanulni, de menni fog. Már most is színkitűnő tanuló vagyok, és szerintem ez nem változik, a kedvenc tantárgyam pedig a torna meg a biológia lesz, ami izgalmasnak tűnik. Elég sok unokatestvérem van, tanácsokat kérhetek tőlük. Már eddig is kérdezgettem őket, és mondták, hogy oda kell figyelni az órákon, különben nehéz lesz, meg hogy szigorúak a tanárok, de majd egy kicsit többet tanulok. Nem tudom még, hogyan fogom megszokni, hogy annyi új tanárunk lesz, és többet nem a tanító nénihez fordulok, ha valamit szeretnék. Egy kicsit azért izgulok, de anyukám azt mondta, nem kell, mert jó lesz a nagy iskolába járni. A tanító nénivel már beszélgettünk erről, és azt mondta, nehezebb lesz az iskola, többet kell majd tanulni, szigorúbbak lesznek a tanárok. Bár komolyabban kell venni, nem hiszem, hogy félni kellene tőle mondja Raffai Dávid. Igyekszem majd komolyabban venni az ötödiket, tanulok, mindig felelek, mert ezzel magamnak könnyítem meg a dolgot. Eddig ez nem így volt, szeptembertől kicsit más lesz majd. Most jeles vagyok, de szeretnék kitűnő lenni. Jó lesz a felsősök közé tartozni, mert akkor a kicsik másként néznek majd ránk. Nagyon várom már, meg izgulok is. Az sem zavar, hogy több új tantárgyunk lesz. Én a testvéremmel és az anyukámmal beszélgettem róla, milyen is felsősnek lenni, de ők is azt mondják, komolyan kell venni, és sokat tanulni. Szerintem nem lesz annyira nehéz, hamar megszokom az új dolgokat, habár biztosan mindannyian megváltozunk, komolyabban viselkedünk, és továbbra is összetartunk majd, ahogy eddig is. Görög Krisztián alsósként sokszor azt kívánta, hogy bárcsak már ő is, felsős és nagy lenne, mert a felsősök okosabbak, erősebbek. Még mindig ilyennek látom őket, pedig szeptembertől már én is közéjük tartozom majd. Szerintem mindig is meglesz ez a különbség. Én várom már az ötödiket, lehet, hogy többet tanulok majd, és jobb jegyeim lesznek. Most jeles vagyok, de színkitűnő bizonyítványt szeretnék. Remélem, nem lesznek nagyon szigorúak a tanárok, habár meséltek dolgokat, például ha nem viszünk valamit az órára, beírnak egy egyest. Mégsem félek, még akkor sem, ha több tantárgyunk és tanulnivalónk lesz. Talán érdekesebb is úgy tanulni, ha a mostani természet helyett lesz biológiánk, földrajzunk, történelmünk. Tetszik a másik épület, szebb és nagyobb, mint ez, ahol vagyunk. A tanító néni nélkül nagyon furcsa lesz, hiányozni fog, de majd lassan megismerjük a tanárokat is. Sztojánovity Lívia

Augustus Julius Caesar (Octavianus) császársága Octavianus, Julius Caesar unokaöccse és örökbe fogadott fia Augustus néven, a Római Birodalom első császára lett. Magát a birodalom első emberének nevezte. Valóban minden hatalmat a maga kezében összpontosított. Legnagyobb érdemének a polgárháború befejezését és a béke megteremtést tartotta. Augustus Octavianus szívós és céltudatos küzdelmeinek eredményeképpen a Római Birodalomban megteremtette a principátus rendszerét. Ezzel az évtizedes polgárháború kora lezárult, de a köztársaság is megbukott. Octavianus lemondott a rendkívüli triumviri hatalomról, és a hatalmat átadta a szenátusnak. Az alaposan megtisztogatott szenátus azonban felkérte, hogy továbbra is intézze az állam kormányázást, és az Augustus (feneséges, isteni) kitüntető névvel ruházta fel. Augustus meghagyta a köztársasági hivatalokat, de jogkörüket fokozatosan a saját kezében összpontosította. Legfontosabbnak a princeps címet tartotta. A princeps a szenátus elnöke volt, aki először szavazott egy kérdésben, de Augustus esetében azt is jelentette, hogy ő az első polgár Rómában. Eszerint a szenátussal együtt kormányozott ugyan, de ő irányította az első szavazattal, s a szenátus összeállításának a joga is az ő kezébe került. Augustus Octavianus tehát nem tagadta meg nyíltan a köztársaságot, mint Caesar, sőt jelszava is a köztársaság helyreállítása volt. A valóságban a hadseregre támaszkodva fölszámolta a köztársaságot! Ezután már teljesen új államformát alakított ki, amely tulajdonképpen egyeduralom: monarchia volt. A Caesar nevéről császárságnak, első évszázadait pedig amikor még a szenátust is bevonták bizonyos mértékig a kormányzásba principátusnak nevezzük. Augustus egyeduralmába egy idő múlva az ellenpárt hívei is beletörődtek, mert uralma idején a korábbi bizonytalanság véget ért. A szenátori rend behódoló magatartását jól jellemzi ez a határozat Mivel Imperátor (korlátlan hatalommal rendelkező katonai parancsnok) Caesar Augustus Sextukus (Rómában az ókorban a hatodik hónapot jelentette) hónapban vette át először a consulságot, ugyanebben a hónapban vonult be háromszor diadalmenetben a városba (Rómába). Egyiptom is ebben a hónapban került a római nép hatalma alá, ebben a hónapban lett vége a polgárháborúnak, és ez a hónap a felsorolt okoknál fogva a legnagyobb boldogságot jelentette ennek a birodalomnak a szenátus úgy határozott, hogy ezt a hónapot ezután Augustusnak neveztesse. Augustus Octavianus császár legelső feladata a rend és a nyugalom helyreállítása volt. A császár először a mindenféle kószáló fegyveres rablóbandákat és csavargókat verte szét, így helyreállította a közbiztonságot. Újjászervezte a bíróságokat, számukat megnövelte, működésük idejét meghosszabbította. Maga is nemritkán éjszakába nyúlóan bíráskodott. Általában a rabszolgatartó társadalmi rend megszilárdítására törekedett. Ezért hozta erkölcsi és családvédelmi törvényeit, amelyekkel a régi jó erkölcsöket akarta helyreállítani. Felépítette az elpusztult templomokat, szigorúan betartotta a szertartásokat, de a régi római vallásos élet felújítására irányuló törekvései kudarcot vallottak. Erélyesen föllépett a túlméretezett iszákosság ellen is. A kiváltságos rendek, a szentárok és a lovagok gazdasági hatalmát nem korlátozta (de a szentárok számát többször is csökkentette), ám a politikai szerepüket szigorúan ellenőrizte. A népet ingyen gabona osztásával, pénzkiutalásokkal és káprázatos cirkuszi játékokkal (panem et circenses: kenyeret és cirkuszt!) elégítette ki. A rabszolgákkal szemben az eddigi szigorú törvények maradéktalan végrehajtására törekedett. Uralkodása idején indult meg a császári közigazgatás kiépítése. Kötelességtudó és államhű hivatalnoki kar kialakításával próbálkozott, amely az uralkodó osztály és a birodalom érdekeit híven szolgálja. A tartományok egy részét a megbékélteket a szenátus kormányzására bízta. Különleges helyzete volt Egyiptomnak. Ezt a császár magánbirtokának tekintették, mert innen származott a legtöbb pénzjövedelem. Augustus a külpolitikában a függő kérdések végleges megoldására törekedett. Keleten a parthuszok ellen a háborút befejezte. A két ország között az Eufrátesz lett a határvonal. Nyugaton Galliát és Hispániát végleg lecsendesítette, ha kellett véres harcok árán is. Észak felé a Rajna és a Duna (Danubius) határvonal kialakításával megerősítette a határt. Meghódította Pannóniát, kemény harcokat kezdett a germánokkal. A külpolitikája révén megvalósította a római békét (Pax Romana). A római kultúra a köztársaság korában A rómaiak, miután elfoglalták Görögországot, rengeteg rabszolgát vittek Itáliába.

Ennius Catullus Marco Terentius Varro Sok volt köztük a földműves és az iparos, de akadtak köztük művészek, orvosok, tanítók és más foglalkozású emberek is, akik magukkal hozták hazájuk kultúráját Rómába. A görögök honosították meg Itáliában a szőlőt, az olajfát, a fügét, a diót, a gesztenyét, a rostos növényeket stb. A kézműipart is a görögök honosították meg Itáliában. Azután innen terjedt el később Nyugat-Európába. Mindent készítettek már itt is, amit korábban csak keleten állítottak elő: vásznt, selyemkelmét, szőnyegeket csakúgy, mint üveg- és fémtárgyakat, hajókat és többemeletes palotákat. Kitűnően épített utakon, valamint hajókon szállították a kereskedők az ipari termékeket Itáliából a provinciákba és a határokon túlra. A hellenisztikus műveltség és a görög nyelv általánosan elterjedt a római társadalom felső rétegeiben. A görög nevelő például nélkülözhetetlen személy lett a gazdag rómaiak családjában, a görög irodalom ismerete a jólneveltség ismertetőjele lett; görögök vezette rhetoriskolák (szónoki) nyíltak, a görög színészcsoportok anyanyelvükön rendeztek Rómában előadásokat. Tehát a hellenisztikus szokások egyre jobban hatottak a római arisztokrácia és gazdagok mindennapi életmódjára. A verses sírfeliratok írásának szokása is Görögországból származott. A szakáll borotválását, étkezésnél az asztal körüli heverést és még sok egyebet szintén a görögök hozták magukkal. A római filozófia és a tudomány (Ok. V. Kudrjavcev szerint) Az i. e. 2. század folyamán a hellenisztikus filozófia különféle irányzataival a római társdalomnak már nemcsak felső, hanem egyre szélesebb körei is megismerkedtek. Különösen sokat tett a filozófia népszerűsítéséért Cicero, számos művében fejtette ki a különböző filozófiai alaptételeit. Marcus Tullius Cicero i. e. 106-ban született, római író, politikus és kiváló szónok volt. I. e. 43-ban a polgárháborúban a proscripció áldozata lett. Ugyanebben az időben élt Rómában Carus Titus Lucretius, az ókor egyik legnagyobb filozófusa (98 55). A dolgok természetéről című nagyszabású tanulmányában a görög Epikurosz materialista tanítását ismertette. Lucretius tagadta, hogy az istenek bármiféle módon is beavatkoznának az emberek életébe; a természetből kiindulva magyarázta a világegyetem és az emberiség keletkezését és fejlődését. A természetben előforduló formák különbözőségéből és állandóságából megállapította, hogy minden, ami tovább nem osztható, atomokból áll, amely nem semmisülhet meg... A tudomány terén akárcsak a filozófiában a rómaiak sokat köszönhetnek a görögöknek. Például Celsus orvostudományi műveiben a hellenisztikus orvostudomány eredményeit ismertette. Azután a Caesar-féle naptárreform (az úgynevezett julián naptár) számításait Sosigenész egyiptomi csillagász végezte el. De ugyanakkor kifejlődött maga a római tudomány is. Legkiválóbb képviselője Marco Terentius Varro (i. e. 116 28) volt, aki tudományos enciklopédiát állított össze, és terjedelmes műveket írt a római társadalom és vallás régiségeiről, a római színházról, a latin nyelvről, a csillagászatról és sok egyébről. E kor politikai jellegű írásművei közé tartoznak Caesar feljegyzései is a galliai háborúról és a polgárháborúról. Valójában Caesar azért írta a kommentárjait, hogy igazolja eljárásait, kiszínezze sikereit, és lehetőleg elsimítsa kudarcait. Ebben a korban ismert történész volt Sallustius, aki írásaiban támadta a megromlott római erkölcsöt, a fényűzést és a pénzt. A korai római költők a görög birodalom klasszikus mintaképeit utánozták, bár gyakran eredeti római témákat is választottak. Az első római költőt, a tarentumi görög származású Livius Andronicust i. e. 272-ben Rómába viszik, ahol lefordította latin nyelvre az Odysseiát, de számos tragédiát is írt. A második pun háború után adta ki műveit Ennius (239 169), akit hosszú ideig a legkiválóbb római költőnek tartottak. A legismertebb műve az Annales (Évkönyvek) című eposz. A római vígjáték már i. e. a 3. században jelentkezik. Az umbriai születésű Titus M. Plautus (254 184) huszonegy ránk maradt vígjátéka közül legismertebb az Alulularia (Bögrekomédia) és a Hetvenkedő katona. A lírai költészet legismertebb képviselője Catullus volt (87 54). Catullus volt az első a latin költészetben, aki alkalmazta a görög versmértékeket. Rómában a legrégibb időktől fogva rendkívül népszerűek voltak a cirkuszi játékok. Időszámításunk előtt 254-ben rendeztek először gladiátori mutatványokat, amelyek a 2. század közepétől kezdve a rómaiak legkedvesebb szórakozásai lettek. A lakosság nagyon kedvelte a rövid jeleneteket és bohózatokat, amelyek teljes egészében a régi római népi játékokból fejlődtek ki. Nem hiányoztak belőlük a politikai és társadalmi motívumok sem. A szereplők mulatságos figurák voltak (nagyevők, agyafúrt fickók, gyámoltalan mamlaszok stb.), de megjelentek a színen az egyszerű kézművesek, parasztok is. Időszámításunk előtt a 3. században alakult ki Rómában az építészet és a képzőművészet. A régi római ház egyemeletes volt, középen az átriummal, azaz a tágas helyiséggel, amelyben az égő oltárt és a családi szentélyt helyezték el. Az átriumból nyíltak a hálószobák. Ebben a korban már két-, háromemeletes ház is épült. A gazdagabb házakban volt még vendégszoba, ebédlő, fürdő oszlopsorokkal, szobrokkal díszítve. A falakat márványburkolattal látták el, míg a padlót mozaikkövekből rakták ki. A városokban egészen újfajta épületek jelentek meg: a bazilikák, majd a monumentális diadalívek is. A második századtól kezdve jelentkezik a freskófestészet is (falfestés). Róma város lakosainak száma ekkor már elérte a félmilliót. Díszes fórumok épülnek, bazilikák amelyek vásárlóközpontok voltak. Pompeus idejében épült az első kőszínház Rómában, Caesar gyönyörű új Forumot (Forum Caesaris) emelt. Összeállította: Uri Ferenc történész

Hívogató hajnalok Ha a kora nyarat egyetlen szóval szertnénk jellemezni, talán a gazdagság lenne a legmegfelelőbb. Erdőn, mezőn ezerszínű virágpompa fogadja a látogatót, a talajon, a fű között és a levegőben mindenütt rovarok futnak, repülnek még madárdaltól, kakukkszótól hangos a táj, de a madárkórus egyre inkább elhalkul. Brekegnek a békák, gyíkok sütkéreznek, bármerre járunk is, lüktető, ezerszínű életet látunk magunk körül. Nehéz lenne eldönteni, vajon az erdő, a rét, a legelő, a vizek vagy a nádasok világa kínálja a legtöbb látnivalót. Bármelyik lehet, de persze nagyon sok múlik a szerencsén is, hiszen bárhol és bármikor adódhatnak olyan megfigyelések, epizódok, amelyeknek az ismétlődésére akár éveket kell várnunk. Mint más évszakokra, ezúttal is érvényes a jó tanács: induljunk el minél korábban! Régi tapasztalat, hogy a hajnali, kora reggeli órákban láthatunk a legtöbbet. Amikor még a Madártani Intézetben dolgoztam, néha több napot vagy egy hete töltöttem a Kis-Balatonon vagy a Velencei-tó mentén, ahol rendszerint már jóval napkelte előtt kint voltam, és figyeltem az ébredő madárvilágot. Nem lehet megunni a felkelő nap csodálatos látványát, a korai órákban még láthattam a vadászatról hazatérő vidrát, a harmatos fűben a kotorék felé kocogó rókát, hangosan énekeltek a madarak, és ahogy emelkedett a nap és melegedett a levegő, úgy lett egyre gazdagabb a rovarvilág. Sok nagyszerű alkalom kínálkozott megfigyelésre, fényképezésre, jegyzetelésre. Használjuk ki a júniusi júliusi hajnalok kínálta lehetőségeket! Régebben, amíg ki nem irtották a gyönyörű fűz-nyár ligeterdőket, és ott júniusi reggeleken is százával csattogtak a nagy fülemülék, évente legalább néhány napot a szőke folyó partján, kedvenc megfigyelőhelyemen töltöttem. Akkoriban a szemközti meredek partoldalban volt Európa legnagyobb, több mint kétezer párt számláló partifecsketelepe. Ha leültem a homokos parton, a távcső közelre hozta az üregeiket készítő, a meredek partoldal előtt méhek módjára nyüzsgő, apró, barna madarakat, és hallani lehetett sok zs -t tartalmazó, folyamatosan adott hangjaikat is. A párok májusban, de a gyakori partomlások miatt gyakran még júniusban is az üregek kikaparásával voltak elfoglalva. Csak a karmaikkal dolgoztak, és láthatóan a kezdet volt a legnehezebb. Többször is megfigyelhettem, hogy a madár lecsúszott a falról, de nyomban fordult, visszaszállt, és újra dolgozni kezdett. Amikor azután odáig jutott, hogy meg tudott kapaszkodni, könnyebben és gyorsabban ment a munka. A kész üreg akár méternél is hosszabb lehet, a végén van a tulajdonképpeni fészek, ahol a fiókák nevelődnek. Sajnos az utóbbi időben a partifecske-állomány nagyon megfogyott, mindenütt jóval kevesebb pár költ, mind hajdanán. Ahol a hegységekben még viszonylag tiszta vizű patakok folynak, elsősorban a kiöblösödésekben figyelhetjük meg a rajokban úszó fürge cselléket. A 8-10 centiméterre megnövő hal teste nyújtott, háta szürkészöld, oldalai világosabbak, ezüstös csillogással. Még június elején is ívnak, fejükön ilyenkor fehér nászkiütések jelennek meg. A nőstények ötszáz ezer ikrájukat a patak kavicsos medrében szórják szét, az ivadék néhány nap alatt kel ki. A kifejlett állatok rajokban, a felszín közelében úszkálnak. Gyermekkoromban volt egy nagyobb akváriumom, amelyben azonban nem trópusi díszhalakat, hanem a közeli vizesárokban gyűjtött csiborokat, hátonúszó poloskákat, víziskorpiókat stb. tartottam. Hosszú időt töltöttem azzal, hogy figyeltem őket az üvegen Aranymálinkó át, amint a növényzet sűrűjében zsákmányra lestek, vagy amikor a víziskorpió óvatosan a felszínhez közeledett, majd fejjel lefelé fordulva légzőcsövét kidugta a vízből, hogy friss levegőt vegyen magához. Akkor tanultam, tapasztaltam meg azt is, hogy a hátonúszó poloska szívókájával fájdalmasan tud szúrni. Jól emlékszem, hogy a parton hasalva merítgettem a vízbe nyeles hálót, és amikor gyanútlanul nyúltam a kifogott állathoz, alaposan megszúrt. A rovarokat néhány napi megfigyelés után szabadon engedtem, és új lakókat költöztettem az akváriumba. Különösen a nagy szitakötőlárvákkal kellett vigyázni, mert mindent megragadtak, ami csak a közelükbe került. Búvárpókot felnőttkoromban is gondoztam akváriumban. A zugpókok családjába tartozó búvárpók állandóan a vízben tartózkodik, de a szükséges levegőt a felszínről szerzi be. Amikor beeresztettem a néhány szál bokros süllőhínárral berendezett akváriumba, már néhány perc múlva megkezdte harangja építését. Ingajáratban közlekedett a felszín és a növények sűrűjében elkészített szövedék között, ahová a testszőreire tapadt légbuborékokat szállította. Amikor aztán elkészült az ezüstösen csillogó, harang formájú levegőraktár, a pók potrohát beledugva fejjel lefelé leste a közelben felbukkanó ászkákat, de egy idő után elfogadta a csipeszről feléje nyújtott legyet is. A mezők sokkal gazdagabbak pázsitfüvekben és egyéb lágy szárú növényben, mint az Szajkó Keleti sün 10

11 Homokfutrinka erdők, elsősorban azért, mert nincs felettük árnyékoló lombkorona, amely gátolja a fény bejutását a talajfelszín közelébe. A pázsitfüvek között a réti perje a leggyakoribb, amely kitűnő takarmánynövény. Időszakunkban azonban sokkal látványosabb a réteken és legelőkön tarkálló, rengeteg vadvirág. Érdkes az alacsony termetű, de nagyon szép agárkosbor, sárgán virít a bakszakáll, lilán az utak mentén is gyakori mezei zsálya, és mindig megállok néhány percre, ha valahol a réti margitvirág fehérbe öltözteti a mező egy darabkáját. A magasban pacsirták énekelnek, valahol fácánkakas kiált hangosan, és szárnyával verdes hozzá, az útszéli fák egyikén folyamatosan kiáltozik a kakukk, míg távolabb őzek szaladnak nagy ugrásokkal. Érdemes figyelnünk, megcsodálnunk a talajon, a fű között zajló életet is. Réteken, homokos területeken figyelhető meg a mezei homokfutrinka. Szép, zöld szárnyfedőin egy-egy világos folt látszik, fogazott rágója előreugró, sarló alakú. Ha közeledünk feléje, hamar szárnyra kap, de kissé távolabb újra leereszkedik. Egy alkalommal ritkás füvű, homokos talajú réten egy órát töltöttem azzal, hogy alapoptikával a kezemben olyan közel próbáltam csúszni hozzá, hogy lefényképezhessem. Nem sikerült, az óvatos bogár az utolsó pillanatban mindig odébb szállt. Gyakori a mezei futrinka, amely fajtársaihoz hasonlóan rendkívül fürgén mozog a talajon. Apró rovarokkal, férgekkel táplálkozik, de valószínűleg nem kíméli a fű között talált csigákat sem. Szeretem a barátságos vaskos és szőrös potrohú poszméheket, amint alacsonyan repülve, le-leereszkedve virágok után kutatnak. Többször előfordult már, hogy a szirmok között elmélyülten táplálkozó rovar az óvatosan odanyújtott ujjamra mászott, és azután onnan repült tovább. A keleti sün nemcsak a kertekben és parkokban él, a nyílt legelőkön is gyakori. Sok évvel ezelőtt éjszaka utazva legalább öt példány került az autó fényszórója elé (sajnos gyakran el is ütik őket), de gyakran találkoztam sünökkel különböző nyílt területeken is. Csak egy sűrű bokorra vagy más búvóhelyre van szükségük, ahol a nappali órákat töltik, és ahonnan portyázni indulnak az alkonyati legelőn. Ekkor indul vadászni a róka is, és a pockozó, nagyokat ugró állat megfigyelése számomra mindig élményt jelent. A júniusban látott róka nem is hasonlít a tömött bundájú téli ragadozóra, inkább sovány, elhanyagolt benyomást kelt. A szukák áprilisban ellenek, a négy-öt kölyök pedig sok táplálékot kíván. Két hónaposan már a kotorék előtt játszanak, anyjuk ekkor már többnyire élő zsákmányt, főleg pockokat és egereket hoz számukra, hogy rajtuk gyakorolják a vadászat tudományát. Az erdő is a kora reggeli órákban a legszebb. Harmat csillog az út menti fűszálakon, és gyakran pókok frissen készült hálói csapódnak az arcunkra. Az erdő legfőbb őre, a szajkó, amely ősszel vagy télen is nyomban recsegő vészhangokat hallat, ha az ember lép a fák közé, most csendben van. Az áprilisban lerakott öt-hat tojásából már kikeltek a fiókák, és a kék szárnytollakkal ékes mátyásmadár kerül minden feltűnést, nehogy fészkének árulója legyen. Amikor egy alkalommal a fészkéhez érkező szajkó megpillantott, nem kiáltott, mint egyébként bizonyára tette volna, hanem megfordult, és csendben, szinte lopva repült el abban bízva, hogy nem vettem észre a fiókáit. Számomra a júniust egyebek mellett minden évben a sárgarigó most is hallható, gyönyörű strófája jelenti. Sokkal találóbb nevén az aranymálinkó (a sárgarigó nem rigó), a lombkoronában szerzi elsősorban hernyókból álló táplálékát, így erdőkben és parkokban mindenütt terített asztal várja. Érdekes, hogy az egyébként feltűnő színezetű hím mennyire beleolvad a lombok közé, ezért néha percekig tart, amíg sikerül megpillantani a magas ágak között flótázó madarat. A hazai erdőkben több rágcsálófaj is él, egyikük az erdei pocok. Bundája vörhenyes, farka rövid, ez utóbbi nyomban meg is különbözteti a fák között szintén gyakori, hosszú farkú erdei egértől. Elsősorban a hajnali és alkonyati órákban mozog a felszínen, de én már több alkalommal láttam a déli órákban is. Rügyekkel és más zöld növényi részekkel, magokkal táplálkozik, de kevés rovart is fogyaszt. A nőstények évente három-négy alkalommal ellenek, és egyszerre három hét kölykük van. Ezek gyorsan fejlődnek, a nőstények már egy hónaposan ivarérettek, és maguk is kölykezhetnek. Fürge cselle Partifecske pár Bárhol járok is az erdőben, mindig megcsodálom az utak mentén nyíló virágokat, és figyelem az őket látogató rovarokat is. Kedvenceim közé tartoznak a harangvirágok, ugyanígy a sárga gyűszűvirág. Ha végigsimítom a lefelé hajló, harang alakú virágokat, szinte várom, hogy csilingelni kezdjenek. Nagyon szép az erdőszéleken helyenként lila foltokat alkotó vitéz bükköny, de festőiek az erdei hölgymál sárga virágai is. Az utak mentén gyakran szem elé kerül az erdei szemeslepke, a tisztásokon június végétől már repülnek a nagy gyöngyházlepkék, és mindig örülök, ha a növények sűrűjéből lépteim elől felrepül az addig ott pihenő közönséges medvelepke. Magam biztosan nem neveztem volna közönségesnek ezt a gyönyörű lepkét. Szárnyai barna alapon fehéren tarkálltak, ha pedig kint felejti élénkvörös alapon feketével keretezett, sötétkék nagy foltokkal ékes hátulsó szárnyát, a legszebb lepkékkel is versenyre kelhet. Ha napközben felverik, és leülve madár közelít feléje, gyorsan elővillantja ezeket a riasztó színű, hátulsó szárnyait, majd a madár pillanatnyi meghökkenését kihasználva elmenekül. Parkokban és arborétumokban különösen érvényes a szabály, hogy reggel láthatunk a legtöbbet. Bár az ott élő állatok megszokták az emberek jelenlétét, elsősorban hétvégeken sok zavarásnak vannak kitéve. Mindenütt gyakori a fekete rigó, és időszakunkban fiatalokat is megfigyelhetünk a bokrok között. Vöröses fejük és nyakuk alapján könnyű megkülönböztetni őket az öreg tojóktól. A júniusban is még harsogó madárének július elejére elcsendesedik, de azért kora reggel még megszólal egy-egy fülemüle, énekelnek a barátkák, a fekete rigó és ahol fészkel, az énekes rigó hímje is. Ahol víz, tó is van, tőkés récéket láthatunk, szitakötők keringenek a parti részek felett, és esténként a kecskebékák brekegésétől hangos a környék. A parkokban álló öreg fákon mindig láthatunk harkályokat, ahol pedig fészekodúkat függesztettek ki, mindenütt széncinegék és barátcinegék kerülnek elénk. A parkok egyfajta rezervátumoknak tekinthetők, ahol az odúlakóknak nem kell félniük attól, hogy a költési időben kivágják alóluk a fészkeiknek, és fiókáiknak otthont adó, öreg fákat. Sch. E.

Óra Bumburnyák Megy ő körbe tik-tak, Azt se mondja bikk-makk... Meg nem áll soha-soha, Barátja az idő kora. Naptár az ő haverja, S egyben még a tesója. Óra percet mutogat, Naptár napot számolgat... Šelemba Aleksandra, 7. osztály, Cseh Károly iskola, Ada Különös tárgy Az én különös tárgyamat Brúnónak hívják, s ha jól figyeltek, akkor meg fogjátok tudni, hogy mi is ő valójában. Már féléves koromtól őrzöm. Az új helye most egy régi kofferban van, jó társaságban, így mindig gömbölyű, mosolygós arccal néz rám. Amikor megfogom, eszembe jut, hogy régen vele aludtam, és laposabb lett, de én még most is érzem rajta azt a puhaságot, amilyen volt. Van két hosszú címkéje, csak már teljesen kikopott, mert folyton azt dörzsölgettem. E sok év alatt a szép barna színe is eltűnt, még a cérna lóg le róla. Néha azt hiszem, hogy a két kis fülecskéje mindent hall, és a kicsi gömbölyű teste mindentől megvéd. A varrott orrával minden egyes illatot ki tud szagolni, és megsúgja, hogy mi készül a konyhában. A szeme számomra jövőbe látó, mert kilesi belőlem, hogy mi fog majd velem történni. A leírás elején már említettem, hogy Brúnó a neve, szerintem már ebből gondolhatjátok, hogy ez egy plüssmaci. Akármilyen ütött-kopott is e medve, számomra így is ő a legkülönösebb tárgy a világon. Cikó Lea, 5. osztály, J. J. Zmaj iskola, Magyarkanizsa Szülővárosom Magyarkanizsa 2001 óta én is Magyarkanizsa lakosságát gyarapítom. Igaz a zentai kórházban láttam meg a napvilágot, de mivel egészséges baba voltam, anyu öt nap után hazahozhatott. Akkor még nem sok mindent észleltem a környezetemből, de az évek folyamán egyre jobban megismertem szülővárosomat, Kanizsát. Ideköt számtalan dolog, amitől mindig megdobban a szívem: a család, barátok, illatok, utcák... Legjobban a mi utcánkat szeretem, minden fáját és kövét. Öreg gesztenyefák mellett haladok el mindennap, melyek az évszakokkal együtt velünk változnak. Tavasszal gyönyörű virágokkal vannak tele, nyáron hűvös árnyékot adnak, ősszel szúrós terméseikkel céloznak minket, télen pedig mély álomba merülnek. Ahogy a fáink, úgy kedvenc helyszíneim is változnak a városban. Tavasszal imádok a kutyámmal a szántóföldek mellett sétálni. Nyáron leginkább a Tisza-parton lehet engem megtalálni. Ősszel kedvenc helyem a park, a nagy tölgyfáival. Itt található a méltán híres gyógyfürdőnk, de nekem a parkban a vigadó és a játszótér a kedvencem. Sajnos a régen báljairól híres épület ma romokban hever. Télen kutyavontatott szánkóval sietek a töltésre, mert ott van a legmeredekebb lejtő. Azért is szeretem legjobban Kanizsát, mert semmi sincs távol, közel van a régi óvodám, iskolám, az egészségház, boltok, gyárak... Mindenkinek szívből ajánlom, hogy látogassa meg ezt a kis északbácskai települést, ahol én élek. Szatmári Viktória, 5. osztály, J. J. Zmaj iskola, Magyarkanizsa Az én kedvenc kisállatom egy macska, a neve Bumburnyák, de mi csak Buci-Macinak nevezzük. Azért kapta ezt a nevet, mert régen, amikor négyéves voltam, a burgonyát bumburnyáknak mondtam. Négyéves voltam, mikor az utcán találtam, és a szüleim megengedték, hogy én legyek az új gazdija. Akkor még kölyökcica volt, mára már öreg macska lett belőle. A bundája három színű, fehér, fekete és vörös. A szeme zöld, sötétben pedig pirosan világít. Van hegyes füle, hosszú bajsza, hosszú farka, és négy kis mancsa. A mancsa öt kis párnácskából áll. Egyik lábán fehér a mancsocskája, míg a többin fekete. Éles karma is van, amit ki tud ereszteni, és vissza is tudja húzni. Mikor a körmét nem találja elég élesnek, a fához szalad, hogy megélesítse. Ha játékos kedve van, az udvarban összevissza szaladgál. Mikor álmos, keres egy puha helyet, tízszer körbejárja, és lefekszik szundítani. Gyakran hízeleg, odajön hozzám, dorombol, és dagaszt, ami egy kicsit fájdalmas. De ha mérges, még kedves gazdájának is nekimegy. Az én macskámtól mégsem kell félni, mert az idegeneket is szereti. Imádja a tejet és a macskakaját, amit a piacon lehet venni. Mindennap átmegy a szomszédba udvarolni, és hát így lett gömbölyű pocakja, és így lesz szerető, gondoskodó anya. Szokol Mariann, 4. osztály, Nikola Tesla iskola, Topolya Legkedvesebb állatom Az én legkedvesebb állatom a macska. A cicámnak Vakesz a neve, azért, mert az egyik szemére vak. Ő egyéves és 100 napos, január elsején született. Krémszínű szeme van, ami este zöldre vált. A szájából kilóg egy foga. Mindenhol fehér a szőre, csak a füle között van két fekete folt meg a hátán három, a farka pedig teljesen fekete. A tappancsa puha, mint a párna, a karmaiban az a különleges, hogy ki-be bírja őket húzni, és fára is tud velük mászni. Amikor valami zajt csapunk, megijed, és felmászik a fára. Ha hazaérek az iskolából, ő engem a kapuban vár. A kedvenc étele a tejes kenyér, meg a velős kis csont. A kedvenc helye a sporhet ládája, és ha onnan kijön, akkor csupa korom. Vakesz gyakran elcsavarog. Én azért szeretem Vakeszt, mert ha vele játszok, olyan, mintha a tesóm lenne. Marija Blažanović, 4. osztály, Nikola Tesla iskola, Topolya Az én cicám Az én cicám Kormi cica, Icipici, csalafinta. Pici lába, pici farka, Gyorsan szalad udvarunkba. Pici feje, pici füle, Pici, mint a fülemüle. Eszik-iszik éjjel-nappal, Ő minálunk sosem koplal. Játszik, ugrik, kúszik, mászik, A házunkban sosem fázik. Kedvelem, szeretem, becézgetem, Néha vele veszekszem. Szereti őt apa, anya. Ő a család negyedik tagja. Kovács Réka, 5. osztály, Moša Pijade iskola, Pacsér 12

Villám villan az égen A tenger 13 Vasárnap délután van, kint ülök a teraszon. A levegő fülledt, érezni, hogy valami készülődik. Az égen egy-két kósza felhő kóborol. Távolról fekete zivatarfelhők jönnek felém. Mint valami felbőszült hadsereg közeledne. Izzik a levegő a felhők között. Minden elsötétül. Villámok cikáznak, mint a fényképezőgép vakuja. Világossággal telik meg az ég, mintha valaki felkapcsolta volna a villanyt odafenn. Egyik pillanatban mennydörög, aztán minden elcsendesül. Majd elered az eső. Egyre jobban szakad, mintha dézsából öntenék. Ismét hordódübörgés hallatszik, majd újra villám villan. Az eső órákig szakad a haragos égből. Csatlakozik a viharhoz a szél is. Táncra perdülnek a fák lombjai. A szél sodorja magával a homokot és a prot. A fák ágait tépi, és szétzúzza a cserepeket a háztetőn. Aztán a hangos csatazajból lassan halk morajlás lesz. Az eső is elállt. A napfény ereje egyre jobban tör át a megszelídült bárányfelhők mögül. Én is bátran lépek ki az udvarra. Hallom a madarak csiripelését, a méhek zümmögését és a darazsak duruzsolását. Rövid Vallentina, 5. osztály, Ivan Goran Kovačić iskola, Szabadka Tündérországban jártam Egyszer, amikor a Hold reggel, a Nap este kelt fel, vagy fordítva volt, eltévedtem egy büdös, sötét erdőben. Ezen az élőhelyen legalább egy órán keresztül körbe-körbe sétáltam, de nem voltam tudatában. Nemsokára találtam egy faajtót, amit moha borított. Leszedtem a mohát, és mikor beléptem volna a kapun, észrevettem egy feliratot: Ne menj be! Én mégis bementem. Ott egy szempillantás alatt világos lett. Az első, ami az orromnak különös volt, az a nárcisz és a tulipán illata volt. Ahogy sétáltam tovább, egyszer csak beleütköztem egy csupa zöld kis tündérbe, a neve Maminti volt. Elmeséltem, hogyan kerültem ide, és ő azt válaszolta: Gyere, mi befogadunk. Addig lehetsz itt, ameddig akarsz. A tündérek sárga, zöld, kék, piros színben pompáztak. A házak sima téglából készültek. A járdáknak az egyik fele bronz-, a másik fele ezüst-, a középső része pedig aranykövekből volt kirakva. A házsorok végén egy kastély állt, az ajtaja tízszer tíz centiméter volt. Ezzel már csak az volt a baj, hogy én másfél méter vagyok, s nem tíz centis. Fogtam egy fűszálat, és elkezdtem kérdezgetni: Hogy menjek be... Hogy menjek be... Egyszer csak olyan kicsi lettem, mint a tündérek. Ekkor bementem az ajtón. Egy hosszú szőnyeg gurult elém, ráléptem, és elindultam a trón felé. Közben észrevettem, hogy nem én megyek, hanem a szőnyeg visz. Éppen elkezdtem volna beszélni a királlyal, de az öcsém felébresztett. Aleksza Tamás, 5. osztály, Cseh Károly iskola, Ada Legyőztem a félelmemet A nagyszüleim a szomszédban laknak. Minden este átmegyek egy órára hozzájuk. Nagyon élvezem az ott töltött időt. Csak az a baj, hogy mire haza kell mennem, már koromsötét van. Ilyenkor nagyon félek. Néha a nagymamám átkísér és megvárja, míg a házba érek. Legtöbbször egyedül kell megtennem az utat. Az éjszakának szörnyű hangjai vannak. Mindenfélét hallok. Az utcán, a fán baglyok huhognak. Utálom ezeket a madarakat. A háztetőkön macskák ugrándoznak. Félelmetesen kopog a cserép alattuk. A szemük is felvillan néha egy pillanatra. Olyan, mint egy horrorfilm. Gyorsabban szedem a lábaimat. Hallom a saját szívdobogásomat. A levegőt is nehezebben veszem. Úgy érzem, valaki figyel a sötétben, pedig tudom, hogy nem így van. Ijedten nézek körbe. Sehol semmi. Még gyorsabbra veszem a tempót. A békák rémülten ugrálnak a lábam előtt. Igen, még pár lépés, és az ajtóhoz érek. Végre itthon! Egy örökkévalóságnak tűnt az út, pedig nem tartott egy-két percnél tovább. Valamelyik nap apukám reflektort szerelt a sarokra. Olyat, amelyik mozdulatra kapcsolódik. Most már nem félek. Mindennap világos van a hazaveztő úton. Apának megköszöntem, hogy felszerelte a reflektort. Így győztem le a félelmemet. Mendei Tamara, 5. osztály, Kis Ferenc iskola, Szilágyi A családommal tavaly nyáron a tengeren nyaraltunk. Választottunk egy utazási irodát, és ott érdeklődtünk a tengerparti nyaralásokról. Elmondták, hogy szerveznek nyaralásokat a Fekete-tengerre, az Égeitengerre és az Adriai-tengerre. Nem tudtunk dönteni, ezért részletesebb ismertetőt is kértünk. Végül a Fekete-tengert választottuk. Ez a tenger messze van, hideg a vize, de gazdag az állatvilága. Lehetőség van lemerülni a búvárokkal. Gyönyörű kép fogad bennünket a víz alatti világban. Halak, rákok, medúzák sokasága vesz körül. Talpunk alatt kövek, kagylók találhatók. Egyik kedvenc elfoglaltságom volt a kagylók gyűjtése. Szebbnél szebb különleges alakú kagylókat találtam. A víz gyönyörű kéksége csak úgy csillogott a napsütésben. Az apró hullámok rákokat sodortak ki a homokos partra, amit számos gyerekkéz alkotta homokvár szépített. Az árusok sokasága is szemet gyönyörködtető. A színes kavalkád a napsütésben igazi tengerparti élmény. Kedvenc megállóhelyem a fagylaltárus volt. Az utcákon özönlöttek a turisták. Legtöbben angolul és németül beszéltek. Este ki vannak világítva az utcák, a hold fénye pedig visszatükröződik a vízen. A part ilyenkor néptelen, de hallani a tengervíz zúgását. Reggel a madarak vijjogására ébredtünk. A sirályok a víz felett köröztek, lesve, találnak-e halat a víz felszínén. Hazatérve még sokáig hallottam a fülemben a tenger morajlását. Horváth Dominik, 7. osztály, Hunyadi János iskola, Csantavér Légy jó mindhalálig? Légy jó mindhalálig! Ezek a szavak regényünk főhősének szájából hangzottak el, s azt ő már szinte hitvallásként élte meg. Misivel nem volt kegyes a sors. Debreceni diákként kezdte, ahol sok megpróbáltatás érte jósága és naivitása miatt. Becsapták, mások bűneit ráfogták, mégis megmaradt jónak. De vajon megéri-e? Végül is minden ráfogott bűnt lemosott magáról a jóságával, de egy dologért ennyit szenvedni abszurdom. Jónak lenni nehéz. Nehéz, de nem lehetetlen. Egy olyan ember, akit már sokat bántottak igazságtalanul, jó akar maradni? Mert valljuk be: az emberek önzőek. Elsősorban mindenki magának akar jót. Meg mit is jelent egyáltalán a jóság? Ez csak egy érzés. Valami megfoghatatlan. Szerintem ezt senki sem tudná pontosan leírni. Nincs rá pontos definíció. Ezt érezni és éreztetni kell. Meg amúgy is, mint szinte minden, a jóság is relatív. Mindenkinek mást jelent. Más formában mutatkozik meg. Szerintem nincs jó és rossz ember. Mindenkiben van fény és sötétség is. Az már a mi döntésünk, hogy melyiket választjuk. Egy rossz ember is tehet jó dolgokat, de egy alapjában jó embernek is lehetnek ballépései. Az pedig már egy századik dolog, hogy ki kivel, hogyan viselkedik. Ez a másiktól is függ. Tehát lényegében jónak megmaradni megéri, de nem mindenáron. Végül is: életünk cask egy van, élveznünk kell, néha a jóság rovására is. Krmpotity Dominika, 8. osztály, Ivan Goran Kovačić iskola, Szabadka

Einstein planétája Nemzetközi csillagászok Einstein relativitáselméletének segítségével azonosítottak egy távoli exobolygót. Einstein planétája így becézik felfedezői azt az új, naprendszerünkön kívül található bolygót (exobolygót), amelyet az asztronómia története során első ízben a világhírű elméleti fizikus speciális relativitáselméletének segítségével azonosított nemzetközi csillagászok egy csoportja. A csillagászok több mint 800 exobolygót regisztráltak eddigi kutatásaik során. A most felfedezett, hivatalosan Kepler-76b-nek nevezett planéta a forró jupiterek osztályába tartozik: 25 százalékkal nagyobb, a tömege pedig kétszer akkora, mint a Jupiteré. Az égitest egy, a Földtől rendkívül messze, nagyjából kétezer fényévre található, a Hattyú konstellációba tartozó nap körül kering. A kutatók az Albert Einstein által leírt doppler-nyalábolás effektus segítségével fedezték fel a bolygót. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nap sugárzása rendkívül kis mértékben, de fényesebbé válik, amikor a körülötte keringő bolygó gravitációs hatása közelebb rántja az égitestet a Földhöz. Einstein planétája Ez az első eset, hogy Einstein relativitáselméletének ezt az aspektusát használtuk egy bolygó azonosításához írta a nem mindennapi felfedezés kapcsán közleményében Tsevi Mazeh, a Tel-avivi Egyetem csillagásza. A doppler-nyalábolás mérése önmagában még nem lett volna elegendő a Kepler-76b felfedezéséhez: a tudósoknak két másik hatást a napnak a bolygó gravitációs hatásából adódó deformációját és a planétáról visszaverődő fényét is figyelembe kellett venniük. A kutatóknak rendkívül pontos mérésekre volt szükségük Einstein bolygójának felkutatásához, ezért a NASA Kepler űrtávcsövének adatait használták. A Kepler számtalan exobolygó megleséséhez hozzájárult már, de eddig általában az úgynevezett fedési módszert alkalmazták. Az Ultra HD a 3D sorsára juthat Az elemzők szerint jó esély van arra, hogy az Ultra HD nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. 2011-ben a 3D-s kijelzők iránt óriási lett a rajongás, azonban ez néhány hónap alatt lecsillapodott, és azóta nem igazán vált ki érdeklődést. Egy ideje az Ultra HD-s televíziókban látja az ágazat a megváltót, azonban az elemzők sokkal óvatosabbak ezzel a prémiumtechnológiával. Az IHS isuppli elemzői szerint, mikor piacra került a 3D-s TV, a tévézés átalakulását ígérte, azonban a hozzá fűzött reményeket egyáltalán nem tudta beváltani. A 3D legnagyobb baja a tartalmak hiánya, a magas ár és a kényelmetlen technológiai megoldás (szemüveg) voltak. A 4K-s felbontást sem tartják feltétlenül olyan ígéretesnek, mint egyesek remélik. A gyártók például abban bíznak, hogy akár 4 millió Ultra HDs tévét is eladhatnak az idei évben. A 4K előnye ugyanakkor a 3D-vel szemben, hogy tartalom valószínűleg lesz hozzá, és ha nem is, a meglévőt fel tudják konvertálni. Nincs szükség szemüvegekre sem a használatához, a tévécsatornák pedig igyekeznek nyitni az UHD felé. A tévégyártók nem szeretnék megismételni a 3D sikertelenségét, a fogyasztói kereslet mértékét ugyanakkor még jókora homály fedi. Az iparági várakozásokkal szemben az elemzők kisebb eladásokat remélnek, amibe a tévék iránti kereslet hiánya, a tartalmak érkezésének kérdéses ideje és a magasabb költségek is beleszólnak. 14

Nem épp egy unalmas darab a Pentax- Ricoh szuperhős kamerája. Sportos megjelenése mellett ellenálló is, a Pentax Optio WG-10 12 méter mélységig vízálló, kb. 110 kilós ember is ráülhet, és nem törik össze, bírja a port és azt is, ha másfél méter magasból leesik. Gumírozott fémburkolatot kapott a cél érdekében, és természetesen tömített akkumulátor- és memóriakártya-ajtót. Vízálló töltő csatlakozóval nem bajlódtak a tervezők, külső bölcsőben kell tölteni a jelentős kapacitású li-ion akkumulátort, amivel 260 állóképet is Jégen vagy mélyen: Pentax WG-10 Főleg sportolók, hegymászók és búvárok számára lehet jó választás a WG-10. Akárcsak az aktívan élénkzölddel világító bekapcsológomb, a képernyőmenü élénk ikonjai is a víz alatti használat igényeihez illeszkednek. Helyet kapott benne összesen 24 üzemmód, köztük az olyan elterjedt sablonokkal, mint az étel-, kisállat-, gyermek-, sport- és dokumentumfotózás, nem mondható szokatlannak az illesztős panoráma, a gyertyafény, tüzijáték, dokumentum, portré, tájkép, éjszakai és virág (makro) mód sem. Egyedi viszont a szupermakro képességet digitális kivágással kombináló mikroszkópsablon, a két képből illesztett digitális extrém látószögű fotó no és a vízalatti fotós és videós üzemmódok. A ma oly divatos HDR és 3D felvételek kimaradtak belőle, de előbbiek víz alatti környezetben nem igazán szükségesek, utóbbiak készítése pedig nehézségekbe ütközne. Pentax WG-10 sablonok Ma már korlátozottnak érezhetjük a csupán 5-szörös optikai zoomot és a legdivatosabb szuperintelligens effektusok, montázsok sem kerültek bele a WG-10-be. Ugyanakkor kiránduláshoz, víz mellé igen jó ár-érték arányú választás ez a vagány kiskompakt, kb. 200 eurós ára csak annyival magasabb a hasonló képminőségű szárazföldi gépekénél, amennyit ez egy sokat kiránduló, merülő vásárlónak még bőven megér. Pentax_WG-10 Pentax WG-10 magyarul 15 készíthetünk vagy videózhatunk (több részletben) két órán keresztül. Azért a HDMI csatlakozó nem maradt ki a gépből, így hazaérve egyszerűbb lejátszani a felvételeket. A szokásos LED-vaku mellett 5 fehér ledet is elhelyeztek az objektív körül a (víz alatti) makrotémák egyenletes megvilágításához. A kezelőszervek zöme a hátoldalon kapott helyet, köztük van az arcfelismerés ki-be kapcsolója is. A Pentax WG-10 hátoldal Karcmentes üveg védi az objektívet, mely a korlátozott készülékvastagság ellenére is ötszörös zoommal gazdálkodhat, és még a szenzoreltolással dolgozó mechanikus képstabilizátornak is jutott hely. Víz alatti témáknál hasznos az 1 cm-es szupermakro mód, mely a nem vízálló modellek között sem általános. 14 megapixeles CCD-érzékelő dolgozik a WG-10- ben, mely ha nem is a mezőny legrészletesebb képét adja, de általánosságban megfelelően dolgozik. Normál körülmények között hasonlóan jól teljesít, mint más gépek ebben a méretkategóriában, a színek korrektek. Ritkán csillan be a felvételbe az objektív előtti védőüveg, nem igazán érezni kontrasztgyengítő hatását sem. Gyenge megvilágításban a képzaj hajlamos felemészteni a kontúrokat, ezért víz alatt nagyon jól jönnek a már említett ledek. Közepes minőségű HD videofelvételeket készíthetünk a WG-10-el, csak egycsatornás hanggal és a zoom is csak digitális ilyenkor. Pentax WG-10 menü ADATLAP: 14 megapixeles CCD, 5 optikai zoom 28 mm-es induló nagylátószög, F/3,5 5,5 objektív, mechanikai képstabilizátor, szupermakro, HD videofelvétel (1280 720/30p, M-JPEG, mono hang), 2,7 LCD, HDMI, lítium-ion akku (CIPA: 260 kép) 115 59 28 mm

Öt ország, egy nemzettábor Magyarországon, Sátoraljaújhelyen évek óta megszervezik az Öt ország, egy nemzet nevű ifjúsági tábort. Tavaly először, a sátoraljaújhelyi polgármester meghívására 5 óbecsei gyerek is részt vett a táborban, és élményekkel teli tértek haza. Az idén engem is az a szerencse ért, hogy egy hetet töltöttem a Várhegy üdülőben, a táborban, melynek a célja a magyarországi és a magyar határon túli, magyar anyanyelvű gyerekek ismerkedése és barátkozása. Óbecséről a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör tagjaként Gregus Sándor, Lénárt Zsófi, Brasnyó Emese és én utaztunk a táborba. Az út hosszú és fárasztó volt. A tábor programja nagyon tetszett, rengeteget beszélgettünk, játszottunk, élveztük a cserkészdélutánt, majd az esti tábortüzet, táncházat tartottunk, házigazdáink uszodába vittek bennünket, és megmutatták a kalandparkot is. Egyik nap ellátogattunk a Rákóczi-kastélyhoz is, Borsiba, ami Szlovákia területén van. Sok új barátság született a táborban. Továbbra is tartjuk a kapcsolatot a Facebook segítségével. Az üdülőben töltött hét nagyon rövidnek tűnt. Feledhetetlen élményeket éltünk át, és sok mindent megtanultunk a hagyományokról, kultúráról és a magyar történelemből. Jusztin László, 6. a, Zdravko Gložanski iskola, Óbecse Belgrádban jártunk Eljött a várva várt reggel, a kirándulás reggele. Az indulás hét órakor volt, persze egész éjjel nem tudtam aludni, annyira izgatott voltam. Előtte való este a nenámmal az interneten megnéztük, merre fogunk menni, így még jobban vártam a kirándulást. Az iskola előtt gyülekeztünk, háromnegyed hétkor, és miután átnézte a rendőrség a buszt, mindjárt el is indultunk. A felső osztályok utaztak az osztályfőnökökkel. A buszban Ernővel ültem, de az egész osztály ott volt egy helyen, úgyhogy nagyon jól szórakoztunk és sokat viccelődtünk. Először Újvidéken pihentünk meg, majd folytattuk tovább utunkat egészen Belgrádig. Itt első utunk a repülőmúzeumba vezetett, ahol egy kisfilmet néztünk meg arról, hogy hogyan folyik egy légi bemutató. A film után egy bácsi körbevezetett minket a repülők között, és arról mesélt, hogyan fejlődött a repülőgyártás évről évre. Aztán jött az, amire legjobban vártam, az Avala-torony. Negyven emeletnyi magasba mentünk fel lifttel. A kilátás nagyon szép volt. Egész Belgrádot lehetett látni. Csodálatos volt. Innen elmentünk ebédelni a McDonald sba, aztán pedig folytattuk utunkat az állatkertbe. Itt sok olyan állatot is láttam, amit még soha nem láttam élőben, csak képeken vagy televízióban. Ez is nagyon érdekes élmény volt. Mire végigjártuk az egész állatkertet, már nagyon fáradtak voltunk. Ekkor mondta a tanár úr, hogy ez még nem az utolsó hely, ahova jöttünk, hanem még fel kell másznunk a Kalemegdanra. No, akkor aztán mindenki elkezdett jajgatni, hogy fáradt, de azért hősiesen felmásztunk. Itt is elidőztünk, aztán hét óra körül elindultunk hazafelé. A buszban már közel sem volt olyan hangzavar, mint odafelé, mindenki fáradtnak érezte magát. Amint hazaértem, gyorsan megmosakodtam, és már aludtam is, a mesélést meghagytam másnapra. Rakin Nikolina, 5. osztály, Kis Ferenc iskola, Szilágyi Belgrádi út Április 29-én kirándulni mentünk. Reggel nagyon izgatottan ébredtem. Belgrád volt az úti célunk. Az összes felsős együtt utazott. Hamar odaértünk a fővárosba. Először a repülőkiállítást néztünk meg. Érdekes volt. Lenyűgöztek az óriási légimasinák. Még sosem láttam ilyet. Ezután az Avalára indultunk. Ott a tornyot tekintettük meg. Olyan magas volt, hogy szinte az égig ért.123 métert vitt minket felfelé a lift. Odafent a kilátás gyönyörű volt. A házak icipicinek tűntek, minden nagyon apró volt. Izgalmas volt a lefelé vezető út is. A következő látnivalónk Szerbia legnagyobb pravoszláv temploma, a Szent Szávatemplom. Soha nem voltam még ilyen hatalmas épületben. Az asztalokon képek sorakoztak és az emberek a pénzadományaikat tették oda. Megéheztünk. A McDonald sba mentünk. Finom volt az étel, és még ajándékot is kaptunk hozzá. Az utunk az állatkertbe vezetett. Itt mindenki arra sétált, amerre akart. Mi hárman, Niki, Kitti és én együtt barangoltunk. A medvéket kerestük, de nem találtuk őket. Egy bácsit kértünk meg, hogy segítsen. Integetett, hogy menjünk közelebb. Észrevette, hogy egymás között magyarul beszélünk, és ő is magyarul szólalt meg. Hiába magyarázta, hogy merre vannak a medvék, mi nem találtuk őket. Egy másik bácsi, akiről kiderült, hogy állatorvos, elvezetett minket a macikhoz. Itt már az osztályfőnökünk is velünk tartott. Az állatorvos megmutatta a rendelőjét és az orvosi eszközeit. A végén egy szép könyvvel ajándékozott meg bennünket. Nagyon örültünk neki. Utolsónak a Kalemegdanhoz sétáltunk. Ott még egy pappal is találkoztunk. Egy hatalmas lyukat is láttunk. Ez a Föld köldöke. A szabadban rengeteg tankot és ágyút tekintettünk meg. Igazán jól éreztem magam. Az autóbuszban már nagyon fáradtak voltunk. Alig vártuk, hogy hazaérjünk. Már majdnem tíz óra volt, mikor Szilágyira érkeztünk. Örültem ennek az utazásnak. Mendei Tamara, 5. osztály, Kis Ferenc iskola, Szilágyi 16

A nyelvtan olyan, mint a matematika em mindenki mondhatja el magáról, Nhogy már többször részt vett a köztársasági nyelvi és nyelvhelyességi versenyen, s díjat is kapott. Sterbik Laura, a péterrévei Samu Mihály iskola nyolcadikosa viszont ötödikes kora óta minden évben eljutott e rangos versenyre. Elmeséli, hogy ez hogyan sikerült neki. Mindig is szerettem a nyelveket mondja Laura, nemcsak a magyart, hanem a németet és az angolt is. Mikor ötödikes lettem, a magyartanárnő, Samu Barbara szólt, hogy akinek van kedve, jelentkezhet a nyelvi és nyelvhelyességi versenyre. S nekem volt kedvem. Megragadtam az alkalmat, s felkészültem a tanárnő segítségével. Sok régebbi versenyekre készített tesztet megoldottam. Meg hát a nyelvtan olyan, hogy egy kicsit kell tanulni, és logikusan kell gondolkodni. Olyan, mint a matematika. Mikor aztán már ötödikben eljutottam a köztársasági versenyre, s díjat is kaptam, nagyon örültem neki. S ez a sikerélmény ösztönzött hatodikban és hetedikben, s most, nyolcadikban is. Neked az idén már nemigen kellett készülnöd. Nem is sokat tanultam, csak a testvérem középiskolai felkészítő könyvében lévő teszteket oldottam meg. A közmondásos könyvet is olvasgattam esténként, elalvás előtt. Meg hát a mamám, a tatám is sok közmondást tud, tőlük sokat tanultam. Úgy hallottam, nem voltak nehezek a versenyen lévő feladatok. Nekem nem volt nehéz, csak gondolkodni kellett. Most is díjat kaptál, harmadik lettél. Ki gratulált? Nem maradtunk ott a díjkiosztáson, mert siettünk haza, így délután a magyartanárnő telefonált, hogy díjat kaptam, s elsőként ő gratulált. Megörültem neki, meg az utólag kapott emléklapnak és a könyvjutalmaknak. Persze a szüleim, barátaim is velem együtt örültek. Nyelvi gimnáziumban folytatod a tanulmányaidat? Nem, Óbecsére, az általános gimnáziumba megyek, mert még valójában nem tudom, hogy milyen pályát is válasszak. A tanári pálya nemigen vonz, habár lehet, hogy éppen magyartanár leszek. Esetleg fordító. De hát a pályaválasztásig még sok idő van Most a zeneiskolai föllépésre készülsz. Igen. Igaz, hogy már befejeztem a zeneiskolát, de szeretek hegedülni, s most is át-átjárok Óbecsére, a zeneiskolába. Arra is gondoltam, hogy zenei pályára megyek, de ami késik, az nem múlik. Voltam a szerbiai alapfokú iskolások hegedűversenyén is, ahol első lettem. A bátyám is hegedül, a népzenét kedveli, s így sikerült neki egy zenekarban játszania. Én viszont a komolyzenét szeretem Láttalak Óbecsén, a Kőketáncon, az általános iskolások énekes népi játék- és néptáncvetélkedőjen. Minden évben föllépünk, ugyanis már kilenc éve néptáncolok Ferenc Katalin csoportjában, a Tisza mente Közművelődési és Népművészeti Egyesületben. Nemcsak a Kőketáncon, a Szólj, síp, szólj! népzenei versenyen is rendszeresen ott vagyunk Sokfelé jártunk a csoporttal, mondhatom, bejártuk Magyarországot Nyaranként a Batyu táborba is el szoktam menni. E sok elfoglaltság mellett jut-e idő a tanulásra, esetleg olvasásra? Persze. Színkitűnő tanuló vagyok, szeretek olvasni. Legszívesebben a bátyám könyveit, a krimiket olvasom Gratulálunk Laurának! K. E. 17 Élményteli nap a Than Emlékházban múlt hétvégén Óbecsére látogattunk. A Rajtunk kívül még Horváth Vilmáék jöttek Szenttamásról. Icu néninél és Laci bácsinál igen kellemes napot töltöttünk. A Tisza-parton laknak, ahol szép park van játszótérrel. Sokat játszottunk és barátkoztunk: Vilma, Anna, Lackó és én. Vilma és Lackó másodikosok, Anna hatodikos, én pedig ötödikes. Vilma Szenttamáson, Anna és Lackó Becsén, én meg Bácskertesen járok iskolába. A szüleink és a nagyszülők hasonlót, vagy együtt is dolgoznak. De a nap fénypontja a Than Emlékházba való látogatás volt. Az egy múzeum a Than testvérek házában, amit újjáépítettek. Ők tudósok és művészek voltak. Most a róluk szóló kiállítás mellett a szobákban interaktív játékok vannak, elég sok. Ezeket mind kipróbáltuk. Megmagyaráznak fizikából meg matematikából törvényeket. Érdekesek és izgalmasak. Mire végigmentünk mindegyik játék kipróbálásán elég jól elfáradtunk, de jó volt. Orgonaszóló a szabadkai zsinagógában Vasárnap rossz idő köszöntött ránk, mégis elementünk Szabadkára, Varnus Xavér koncertjére. Varnus Bachhal indította a zenét. Húsz percig tartott a fergeteges szóló. Beleremegett minden. Aztán felkérte a barátait, hogy csatlakozzonak hozzá. Közöttük volt Lajkó Félix hegedűvirtuóz. Vangelist is játszottak, a híres 1492-őt a Kolumbuszfilmből. A zsinagóga önmagában is különleges. Szecessziós, díszes, csak eléggé lepusztult. Az örömzene azonban elfeledtette velünk a lepusztultságot. Kati néni, aki velünk volt, ezt mondta könnyes szemmel: Mit művelnek ezek az emberek! Képzőművészek Zomborban Zomborban nap mint nap járunk, de nem mindig képkiállításra megyünk. Nemrégiben iskolánkkal abból a célból utaztunk a városba, hogy meglátogassuk a galériákat. Voltunk a modern művészeti képtárban, ahol világhírű spanyol festők festményeit néztük meg, Picasso, Tápies, Miró és Dalí képeivel ismerkedtünk meg. Az az igazság, hogy nagyon meglepődtem, hogy eredeti Picassót láthatok, viszont kisebb koromban Dalí és Miró képeit már láttam a szüleimmel, az egyiket Debrecenben, a másikat pedig ugyancsak Zomborban, a múzeumban. Ezután átmentünk a Milan Konjović Képtárba, ahol a híres zombori festőről hallottunk, és megnéztük a képeket. Ebben a képtárban is jártam már kiállításmegnyitókon, és a szüleimtől is sokat hallottam a festőről. A képzőművészeti kirándulást a zombori megyeházán fejeztük be, ahol Eisenhut Ferenc: A zentai csata című képét néztük meg. Zámbó Illés, 5. osztály, József Attila iskola, Bácskertes

Csodálatos zöld állatok Egyes állatok számára a zöld megoldás több egy trendi kifejezésnél, számukra ez életstílus! Zöld rovarok foltosak vagy teljesen zöld színűek. A levelibékák a legzöldebb békák közé tartoznak. Sok esetben viszont a fényes zöld színük kontrasztban áll nagy, kerek elütő színű szemeikkel. Zöld leguán vagy iguána Egyes kígyófajok a legszebb zöld árnyalatot képesek magukra ölteni, amit valaha élőlényen láttunk. A kígyók zöld pigmentációja nem annyira fajhoz, mint inkább az élőhelyükhöz kötődik a zöld szín hatásos álca, akár vacsorát keresnek, akár el akarják kerülni, hogy azok legyenek. A zöldsikló vagy vízisikló egy kis rovarevő kígyó, amely az Egyesült Államokban és Kanada déli részén honos. Egy másik erősen színezett és nagyon veszélyes zöld kígyó a zöld mamba, amely Afrika erdős részein honos. A zöld mambák kisebbek és kevésbé agresszívak, mint rettegett rokonuk, a fekete mamba. Zöld madarak A rovarok felvették a növények színét, amelyek között élnek, hogy elbújhassanak a ragadozók elől. A bogaraknak, a hernyóknak, a pókoknak, a legyeknek és másoknak is vannak zöld pigmentjei a kitinvázukban vagy a bőrükben. Az egyik legnagyobb, legzöldebb és legkárosabb rovar az imádkozó sáska. Megközelítőleg 2200 sáskát azonosítottak, és mindegyikük ragadozó. Zöld halak Az óceánok, a tavak és a folyók állatai általában nem zöld színűek. A zöld tengeri élet nagyban a fénybeli hatásoknak köszönheti kiváló színárnyalatát. Van azonban egy pár szembetűnő kivétel a zöld tengeri élet ritkaságában is, például a tengeri csiga. Ez az állat zöld kloroplaszt sejteket juttat a szervezetébe, beeszi a bőrébe az algákon keresztül, így képes energiát nyerni a fényből, akárcsak a növények. Elég okos egy csigához képest! Zöld békák Kétéltűként a békákat a levegő élteti, de szükségük van vízre, hogy a bőrük nedves maradjon és, hogy segítse a növekedésüket ebihalakként. Így a békák általában esőerdőkben és vizes területeken gyakoriak, ahol a zöld szín természetes álcázást nyújt számukra. A zöld békák lehetnek csíkosak, A zöld leguánnak, úgy tűnik, nincs szüksége rá, hogy elbújjon bármi vagy bárki elől szinte dinoszauruszszerűnek látszik. Nem csoda, hogy a leguánokat gyakran szerepeltették sci-fi és horrorfilmekben, amikor a történelem előtti szörnyetegek harcát szerették volna bemutatni. Zöld teknősök A közönséges levesteknősök a világ bármelyik melegebb óceánjában megtalálhatók, az élettartamuk a becslések szerint 80 év, és borzasztó nagyra megnőhetnek a legnehezebb megmért teknős 395 kg-os volt. Az igazi tengeri teknősök, amelyeknek lábai uszonyokká fejlődtek, nagy távolságokat képesek megtenni a táplálkozási helyüktől a kedvenc fészkelőhelyükig. Zöld kígyók Az egyszerű hullámos papagájoktól kezdve a lenyűgözően szép (és meglepően intelligens) amazonpapagájokig, ezek a nagy és hangos madarak az alapvetően zöld tollaikat piros, sárga és kék árnyalatokkal tarkítják. A pikkelyes lóri zöld tollazatával, amelyeknek sárga árnyalata és csipkés mintázata van, egy lombos fához hasonlít. Zöld lajhárok Nincsenek zöld emlősök, de van egy, amelyik gyakran annak látszik: a lajhár. A lajhár annyira lassú, hogy kékeszöld algák nőnek a szőrzetén az esős évszakokban. Ez nem rossz, mivel a hárpia sasok vadásznak rájuk, és ha beleolvadnak zöld környezetükbe, az nehezebbé teszi a ragadozó számára, hogy rájuk találjon. 18

19 A flamingó nagy gázlómadár, tollazata a halvány rózsaszíntől a bíborvörösig terjedhet. Ezek a madarak kolóniákban élnek, a szülők közösen építenek fészket, és nevelik fel a fiókáikat. Szárnyra kelésük fantasztikus látvány. A flamingó madárnév a spanyol flamengo szóból ered, mely a flamenco korábbi alakja. Ezek a kifejezések a latin flamma szóból származnak, amely lángot jelent. Tollazatuk A különböző flamingófajták tollazatának színe a halványrózsaszíntől egészen a bíborszínig vagy az élénkpiros színig terjedhet. A karibi flamingó halvány bíborszínű vagy élénkpiros színű tollazattal büszkélkedhet, a chilei flamingónak pedig halványrózsaszín tolla van. Az alfa- és bétakarotinban gazdag étrendnek köszönhető a tollak rózsaszín, pirosas árnyalata. Algával, kovamoszattal, apró bogarak lárváival és apróbb rákfélékkel, puhatestű állatokkal és apró halakkal táplálkoznak. A flamingófiókák szürke vagy fehér tollazattal születnek, de pár éven belül a színük rózsaszínűvé változik. Élőhelyük Ezen madarak sós és édesvízi élőhelyeken is megtalálhatóak: ilyenek a lagúnák, folyótorkolatok, mocsarak, iszapos lapályok, sekély vizű tavak, homokos szigetek. Élőhelyeik közé tartoznak az Afrikában, Ázsiában, Észak-Amerikában, Közép-Amerikában, Dél-Amerikában és Európában lévő folyótorkolatok és sós vagy alkalikus tavak. A flamingó mérete fajtánként különbözik, a rózsás flamingó elérheti a 91 127 A flamingók cm testhosszúságot, a szárnyfesztávolsága kb. 152 cm, míg az átlagos testsúlya kb. 3 kg. Hosszú, hajlékony nyaka, vékony lábai vannak, és csőrének hegye fekete színű. A flamingóknak kifinomult hallásuk van, és sokszor kiáltanak, ez náluk egyfajta kommunikációs forma. Jó úszók, könnyedén úsznak a víz felszínén. A flamingókat úszóhártyás lábujjaik segítik az úszásban, és abban, hogy meg tudjanak állni a sárban. Életmódjuk A flamingók egyedi táplálkozási szokásaikról is ismertek. A sarat és vizet hosszú lábaikkal, úszóhártyás lábfejükkel kavarják fel. Ezután fejüket úgy fordítják, hogy csőrük a víz alá kerüljön, ezáltal sikerül nekik a sarat és vizet egyaránt felszívni. Aztán ide-oda rázzák a fejüket, eltávolítják a felesleges sarat és vizet, kiszűrik a planktonokat, apró halakat és lárvákat. Társas madarak, nagy csoportokban érzik jól magukat, ezek a kolóniák. A nagyszámú kolónia biztonságot nyújt a ragadozók ellen, főként amikor fejüket víz alá dugva táplálkoznak. A fészekrakás is a többi flamingóval együttesen történik, mivel a fiókák nevelése közösségi tevékenység. A hím és a tojók egyaránt részt vesznek benne. A flamingók híresek a párzási viselkedésükről. Több száz flamingót lehet látni ilyenkor, amint egyszerre végeznek különféle rituális mozdulatokat. Ilyenkor gyakran lehet látni szárnnyal történő szalutálást és tollászkodást. A tollászkodás célja, hogy a csőrük segítségével a farkuk tövében lévő mirigyből zsíradékot kenjenek szét a tollaikra, ezáltal vízhatlanná téve őket. Az élőhely megváltozása Lélegzetállító látvány a flamingócsapat szárnyra kelése. A repülést a vízen történő nekifutással vezetik be, repülés közben majdnem állandóan csattogtatják a szárnyukat. Ezek a madarak könnyűszerrel hosszú távokat tudnak megtenni, egyetlen éjszaka alatt több mint 480 km-t is repülhetnek. A flamingók komoly veszélyben vannak élőhelyük elpusztítása miatt. Az élőhely lerombolása, a víz minőségében fellépő változások nagy hatással vannak a madarakra.

A barackfa A fa körül minden zöld: a hagyma, a saláta, az eper, mind beöltözött. A fa is, a barackfa, tavaszra más az alakja. Elbújt a tél a bozótba. Megjött a tavasz minden öröm otthona. Új remény éled a lelkekben, a szívekben, az erdőkben. Fűben fában remény születik, amely soha-soha el nem tűnik. A barackfa a táj dísze, gyönyörű a színe. Körülzümmögi száz méhecske és bogár. Gyere ki a fához, lásd a csodát! Olyan, mint a mesebeli álom, mely mosolyra deríti a világot. Tari Eleonóra, 6. osztály, Kis Ferenc iskola, Szilágyi Példaképem A példaképemet Bálint Emmának hívják. Ő a féltestvérem. Sokan azt mondják, hogy nagyon hasonlítunk egymásra. Csak én valószínűleg magasabb leszek, mert már majdnem akkora vagyok, mint ő. A haja színe sötétbarna, a szeme zöldeskék, sovány testalkatú. Huszonkét éves. Szépen öltözködik. A Szegedi Tudományegyetemre jár. Tolmács vagy angoltanárnő szeretne lenni. Nagyon jól tanul. Szeret utazni, sokfelé járt már Európában, de Amerikában is volt. Akármerre jár, mindig hoz nekem valamit. A nyáron is megy egy amerikai táborba. Ez jó, mert jól fogja magát érezni, de rossz is, mert sokáig nem látjuk egymást. Vasárnaponként szoktunk az apukánknál találkozni. Moziba, fürdőbe, színházba járunk együtt. A Kinga nevet is ő választotta nekem. Sokat kompizunk, segíteni szokott a laptopomra le- vagy feltölteni adatokat. Megmutatja, hogy egyes játékok hogyan működnek. A barátját Attilának hívják, ő színésznek készül. Emma a világon a legjobb testvér. Szeretnék rá hasonlítani, ha nagy leszek, mert okos, kedves és ügyes. Fodor Kinga, 4. osztály, Thurzó Lajos iskola, Zenta A füllentés Az én kis éléskamrám az asztalom fiókja. Ott mindig van egy kis csoki számomra, ami jókedvre derít. Amikor fáradtan hazaérek az iskolából, egy kis darabot eszem belőle! Így történt ez a minap is, mikor alig vártam, hogy megehessem az utolsó rudat. A csokipapírt széthajtottam, s csalódottan vettem tudomásul, hogy a finomságnak hűlt helye. Ki ehette meg? kérdeztem mérgesen. Nyomozni kezdtem. Minden gyanú a bátyámra terelődött, hisz az ő fiókjában már nem volt csoki. Alig vártam, hogy hazaérjen, és számon kérjem tőle az igazságot! Ő persze mindent tagadott, és terelte volna másra a szót. Nem nézett a szemembe, mikor vele beszéltem, pedig a csokoládét talán még nálam is jobban szereti. Az arca már vörös volt, fújt egy nagyot, és elnevette magát. Nem tagadom tovább, nincs értelme, én ettem meg! Megbocsátottam neki, mivel végül beismerte a füllentését. Másnap az asztalomon egy tábla csokoládé várt, a következő felirattal: Bocsánat! Abonyi Zsóka, 5. osztály, Thurzó Lajos iskola, Zenta Wendy, az életmentő kutya Még egész kis korában kaptam őt. A szüleim találtak rá az utcán. Otthon lovagoltam, amikor hallottam az ugatást. A ló nyerített egy nagyot, én pedig gyorsan leszálltam, és odaszaladtam hozzá. Átöleltem, és abban a pillanatban tudtam: Ő az enyém. Talán jobb lesz, ha megfürdetjük mondta anyám. Hát jó. Igaz, piszkos és büdös is volt. A fürdést nagyon élvezte mindaddig, míg ki nem vettük a vízből. Azon az estén velem aludhatott. De csak ma este! mondták a szüleim. Aztán másnap is velem aludt. Ekkorra kész lett a kutyaház is. Már csak egy név kell. Sokáig töprengtem rajta, mi legyen a neve. Úgy döntöttem Wendy lesz. Nagyon sokat játszottunk együtt. De ez megváltozott. Szeptember 1-je lett. A tanítás napja. Barátnők, haverok, fiúk és kisgyerekek vettek körül. Aznap még sokat játszottam Wendyvel, de másnap már nem. Másnap csak fél óra volt a játék, a többi tanulás, tévézés, számítógépezés és lovaglás. Így ment ez majdnem egy évig. Annyi változott csak, hogy kevesebbet játszottunk. Akkor már öt perc volt csak a játék. Úgy éreztem, elváltam a legjobb barátomtól. Ez így is lett a végén. Ahogy eltelt ez az egy év, sok minden megváltozott. Ő is, én is nagyobbak lettünk. Közben mindennap belovagoltam az erdőbe lassan galoppozva, és ki az erdőből gyorsan, szinte száguldva. Olyan volt, mintha repülnénk. Az felejthetetlen érzés volt, amikor szinte eggyé váltunk a lóval. Wendy irigykedve figyelte a lovat, és szomorú képet vágott hozzá. Amikor már látta, hogy jövünk vissza a lovaglásból: ugrált, ugatott és vidáman csaholt. Mindig várta, hogy hazaérjünk, annak ellenére, hogy vele már alig játszottam. Egyik nap, mikor kimentem az erdőbe lovagolni, utánunk szökött. Nem tudom hogyan, de megérezte, hogy baj lesz. Amikor elértünk a megszokott helyig, úgy gondoltam, menjünk kicsit tovább. Igaz, korábban hallottam, hogy veszett kutya van az erdőben, de úgy gondoltam, hogy ez mese. Sajnos nem az volt. Tovább mentünk. Amikor már eléggé bent voltunk, úgy döntöttem, visszafordulunk. De akkor az a hang... megrémített. Egy morgás. Hátrapillantottam, és ott állt előttem a kutya habzó szájjal, fogát vicsorgatva. Megpróbáltunk hátrálni, de ledobott a ló, és elszaladt. Ott hevertem a földön. Amikor sikerült felülni, a vad kutya szaladt felém. Becsuktam a szemem, és a nyakamat fogtam védekezően. Szaladt, hallottam a dobogást és a lihegést. Ekkor Wendy előugrott a semmiből, és marakodni kezdtek. Halálig folyt a küzdelem. A másik kutya elpusztult. Wendy pedig feküdt és nyüszített, a vére csak úgy ömlött a marásokból. Ott halt meg a kezeim között. Becsuktam a szemem és ordítottam. A szüleim megsokallták, hogy nem mentem haza, és hogy a ló is egyedül érkezett, utánam jöttek. Azután eltemettük Wendyt. Lehet, hogy még mindig várja valahol, hogy hazaérjünk, és hogy játsszam vele. Szűgyi Nikoletta, 5. osztály, Dózsa György iskola, Gunaras Amiről szívesen írok... Az én kutyám Van nekem egy kutyám, egy óriási schnauzer, a neve Pákó. Fekete szőrű, nagy mancsú, szakállas állat. Három hónapos korában költözött a családunkba, azóta is elválaszthatatlanok vagyunk. A szüleimmel megtanítottuk pacsit adni, labdát hozni, parancsszóra leülni és lefeküdni. Sokat szórakozunk együtt, főleg nyáron, mikor meleg van. Ha pórázra tesszük, a Tiszáig húzza apukámat, és én kerékpárral alig tudom utolérni őket. Ott zajlik a móka legnagyobb része, mert pálcákat dobálunk neki a vízbe, és ő utánaugrik, beúszik a folyó közepéig. Hazafelé bizony húzni kell, mert nagyon fáradt. Otthon nagy adag kutyatápot kap. Sötétedéskor elfoglalja helyét a kapualjban, és védi a házat. Akármilyen csintalan is néha, én akkor is szeretem. Szemő Nikolett, 6. osztály, Samu Mihály iskola, Óbecse 20

21 Ars poetica Játék nem volt az életem, Ó, néha csak kenyéren és vízen éltem. Zeném nem volt, mit halljak, S vallásom sem, mit valljak. Egyedül voltam én, Féltem. Anyám is itt hagyott most engem. Talán félve reméltem... Talán még hittem... Istenem, segíts meg, kérlek, Lakásom és családom, hadd légyen! Alattomos ne legyek, se hiszékeny. Pesti Enikő, 8. osztály, Hunyadi János iskola, Csantavér Álmomban az éjszaka aranykertben jártam... Késő este volt. Hosszú nap állt mögöttem. Aznap sok minden történt velem, és nagyon elfáradtam. Egy pillanatban pedig, mint utólag kiderült, el is bóbiskoltam. Rövid kis szundításom alatt érdekeset álmodtam. Minden fénylett körülöttem, sőt ragyogott. Egy hatalmas kert közepén álltam én és az édesanyám. Fogtuk egymás kezét, és csodálkozva néztünk körül. Mindenfelé színes virágokat, rügyező fákat, selymes pázsitot láttunk, és kellemes madárcsicsergést hallottunk. Igaz, nem tudtuk, hol vagyunk, és miért kerültünk pont oda, de nem estünk pánikba. Kellemes volt a látvány, ami fogadott bennünket, így hát szétnéztünk. Először egy tavat pillantottunk meg, benne úszkáló halakkal. A tó mellett egy ház állt, ahova bekopogtunk. Egy kedves anyóka nyitott ajtót, és szállást kínált éjszakára. Tőle hallottuk, hogy van a kertben valahol egy nem mindennapi unikornis, aminek sokszínű a szőre, és aki megérinti, annak teljesül egy kívánsága. Anyukám arra biztatott, hogy keressük meg az egyszarvút, hátha teljesítheti egy kívánságom. Másnap elbúcsúztunk vendéglátónktól, és nekivágtunk a nagy felfedezőútnak. Séta közben beszélgettünk a család fontosságáról, és nagyokat nevettünk. Egy pillanatban elém toppant az egyszarvú, és megszólalt. Szinte kérlelt, hogy simogassuk meg. Mindketten természetesen eleget tettünk a kérésének, és anyukám titokban kívánt is valamit. Engem úgy elbűvölt a látvány, hogy meg is feledkeztem a kívánságról. Egyszer csak felemelkedtem, és már ültem is a lovon. Anyukám elárulta, hogy azt kívánta, hogy felülhessek egy lóra, a kívánsága pedig abban a pillanatban teljesült. Boldog voltam. Lenéztem, és láttam, hogy az alattam ülő mágikus állat szőre lassan beszíneződik. Mintha egy szivárvány tetején ültem volna. Akkor ott én voltam a legboldogabb gyerek a világon. Anyukám pedig csak gyönyörködött az előtte elterülő látványban. Rikoltozó hang szakította félbe az álmomat. A vezetékes telefon csörgött, apukámat keresték. Észre sem vette senki, hogy az ágyon ülve elaludtam. Abban a pillanatban toppant be a szobámba anyukám. Én csak néztem rá, és mosolyogtam. Odaszaladtam, és megpusziltam az arcát. Nem értette, hogy ezt mivel érdemelte ki, de viszonozta a puszit. Én pedig csak annyit mondtam neki: köszönöm, hogy vagy nekem! Bóka Boglárka, 7. osztály, Móra Károly iskola, Szaján Az én nyulam, Tapsi Az én nyulamat Tapsinak hívják, a Tapsi nevet az ismert rajzfilmből, a Tapsi Hapsiból kapta. A nyuszim nagy és hosszú, néha mérges. A testvéremmel nagyon szeretjük. Különben nem én adtam neki a nevet, hanem a testvérem, mert ő nézi a rajzfilmeket. A nyulunk fajtiszta belga óriás, illik is ez a név rá, mert nagyon nagy. Minden ismerősünk elcsodálkozik, hogy mekkora. Büszkék is vagyunk rá. Szereti a kukoricát, káposztát, sárgarépát és a hereszénát, kap is ezekből jó nagy adaggal mindennap. Olyan mohón eszi a káposztát, mintha soha sem evett volna. Minden nyuszinknak külön jó, meleg alvóhelye van, ami télen igazán kellemes. Ha minden jól megy, nemsokára lesznek kisnyulaim. Szeretném, ha sok lenne belőlük, és minden barátomnak megmutathatnám. Igaz, néha elfelejtem őket megetetni vagy kipucolni a fészküket, de ilyenkor a papám mindig átveszi tőlem a munkát. Kicsit megdorgál, de nem veszélyes. Sipos Tamás, 5. osztály, József Attila iskola, Bácskertes Mit jelent számomra a boldogság? Néha elgondolkodom azon, hogy mások is ugyanazt érzik-e, amit én, hogy ők is keresik-e a boldogságot. Ilyenkor mindig arra jutok, hogy a boldogságot nem keresni kell, hanem megtalálni. Szerintem a boldogság nagyon ritka dolog. Persze ezalatt nem azt értem, hogy az életemben nincs öröm és nevetés, de mindig van valami, ami miatt aggódom, zavar vagy egyszerűen csak nem tud kimenni a fejemből. Tehát, ha nem aggódnék semmi miatt, nem lenne bűntudatom, és nem zavarna semmi sem, akkor lennék igazán boldog. Lehet, hogy ez naivan hangzik, de ha nincs igazam, akkor apácának megyek. A boldogság lehet a szerelem is. Tudjuk, hogy mi fiatalok szinte minden második fiúba beleszeretünk, aztán két nap múlva már csodálkozunk azon, hogy hogy bírtuk pont őt szeretni. Én most már azért nem minden fiúba vagyok szerelmes, akit meglátok. Két hónapja nagyon tetszik nekem egy srác, és nagyon boldog vagyok, ha meglátom, ha a közelemben van, mindig azon kapom magam, hogy őt bámulom. Lehet, hogy néha észre is veszi. Van, akit a pénz tesz boldoggá. A mai világban ez nem nagy csoda, hiszen szinte minden a pénz körül forog. De a pénzért meg kell dolgozni. Én még tanulok, de egyszer majd nekem is dolgoznom kell. Azt még nem tudom elképzelni, hogy egyszer felnövök, és munkám lesz. Kíváncsi vagyok, hogy milyen leszek majd 20, 30, 40 évesen, és hogy mit fogok akkor kezdeni az életemmel. De vajon a pénz teszi boldoggá az embert? Vajon minden gazdag ember boldog? És akinek kevesebb jutott, az boldogtalan? A pénz nem mindig boldogít. Van, aki nagyon gazdag, mégis vagy nem tud mit kezdeni a vagyonával, vagy boldogtalan házasságban él, és egyszerűen nem lehet boldog még a sok pénzzel sem. Van, aki meg nem azért küzd, hogy sok pénze legyen, hanem hogy barátai és szeretet élettársa, akik mindig mellette áll. Én inkább leszek szegény, minthogy boldogtalan legyek. A mai világban sok ember nincs tisztában azzal, hogy mi a boldogság, éppen ezért sokan boldogtalanok. Én a pénz helyett sokkal fontosabbnak tartom, hogy legyen sok barátom és szerető családom. Nekem a családom szeretete és a barátok jelentik a boldogságot. Péter Kinga, 8. osztály, József Attila iskola, Bácskertes