KÖZLEMÉNYEK Új városaink Amint 2008. júliusi számunkban hírül adtuk, a köztársasági elnök városi címet adományozott Hajós, Rudabánya, Bodajk, Pusztaszabolcs, Fertőszentmiklós, Halásztelek, Isaszeg és Zamárdi nagyközségeknek. A határozat 2008. július elsején lépett hatályba. Megkezdjük az új városok bemutatását. PÁSZTOR LÁSZLÓ Halásztelek Halásztelek a főváros határától 3 kilométerre délre, a Csepel-sziget északi részén, a Nagy-Duna partjának közelében található. Közúton az M0- ás autóúton, illetve Csepel irányából helyközi autóbusz-járatokkal is elérhető. Korábban Herminatelep néven Tököl községhez tartozott. 1950. március 1-jén korábbi nevét ideiglenesen megtartva nagyközséggé szervezték, Halásztelek végleges nevéről 1951. június 15-én született döntés. A település Duna-parti részén több késő kőkori lelet, kőbalta, hálónehezék, urna került a felszínre, ami arra utal, hogy már évezredekkel ezelőtt is lakták. Az írásos feljegyzések szerint a Duna gyakori áradásainak következtében korábban egy Halásztelek nevű falu amelynek pontos helye ismeretlen elpusztult. A török hódítás előtt sűrűbben lakták a vidéket. A táj elnéptelenedése a XVI. századi török megszállással vette kezdetét. Tököl és Szigetszentmiklós több elpusztult falut magában foglaló külterülete a XVII. század végére alakult ki. A török kiűzése után Savoyai Jenő volt a vidék legjelentősebb földesura, majd a XVIII. századtól a sziget ismét királyi birtok lett. Az első statisztikai összeírás Herminamajorról 1870-ből származik, ebben az időben külterületi lakott helyként tartották nyilván. A Herminamajor elnevezés Warmann Ernő földbirtokostól ered, aki nővéréről nevezte el birtokát. (Más források Herminamajor nevét József nádor második feleségének keresztnevétől eredeztetik.) A területet ezután Sándor Pál vásárolta meg, és csányi dinnyéseket telepített le, akik magas szintű kertészeti kultúrát honosítottak meg. A földet tulajdonosa néhány év múlva eladta a Tököli Dunamenti Kertészeti Részvénytársaságnak. A birtok hamarosan ismét gazdát cserélt: a Felvidékről ideszármazott, lótenyésztéssel is foglalkozó Malonyay család mintegy 900 holdon gazdálkodott. A család néhány év után tönkrement, és a gyökérpusztai 50 hold kivételével a birtokot Semény Jenőnek adta el. 1926-ban Herminamajorban jelentős parcellázás kezdődött, kedvező részletfizetési feltételek mellett a mezőgazdasági munkások és a csepeli Weiss Manfréd Művekben dolgozók közül sokan vásároltak itt telket. A parcellázást követően a megmaradt földterület egy részét a majorral együtt Füzesséry István vitézi birtokként kapta. A kastélytól a Dunáig terjedő területet Stein Emil szerezte meg, és az öntözhető területre barackost telepített. Ebben az időben 20 bolgár család bérelt itt földterületet, és a megtermelt áruikat a főváros piacain értékesítették. Később közülük többen megvették az általuk bérelt földet, és magas szintre emelték az öntözéses zöldségtermesztést. Az 1940-es évek elején Herminatelepen a Dunai Repülőgépgyár és a csepeli Weiss Manfréd Művek alkatrészgyártó üzemet hozott létre. Ez utóbbiban 1949-ben indult újra a termelés, 1951-től Mintagépgyár néven működött. 1964-től a gyárban a Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézeteként szerszámgépek fejlesztésével és kutatással foglalkoztak.
612 PÁSZTOR LÁSZLÓ A település életében a kertészeti kultúrák termesztésének máig ható szerepe van. Az 1945-ös földosztást követően az első szövetkezet 1950-ben alakult. Ezt követően több mezőgazdasági termelőszövetkezet is működött Halásztelken, majd ezek 1976-ban a Csepeli Duna MGTSZ-be integrálódtak. A mezőgazdasági termékek tárolására, feldolgozására hűtőház és konzervgyár épült a település határában. A mezőgazdasági tulajdonviszonyok átalakulásának következményeként a korábbi Duna MGTSZ-ből több gazdálkodó szervezet jött létre. A település természeti látnivalói a Nagy-Duna partján figyelhetők meg, a változatos vízi növény- és állatvilág jellegzetes képet nyújt a látogatóknak. A főút mellett található a XIX. században épült és 2005-ben helyreállított eklektikus stílusú Malonyai-kastély. A megújult épület és a park rendezvények helyszíne. Halásztelek, katolikus templom Herminamajor népessége az első hivatalos népszámlálás idején 67 fő volt, és 1900-ig 100 fő alatt maradt. A népesség számának jelentős növekedése a II. világháború utáni évekre tehető, az 1949-es népszámláláskor már 1400 főt írtak össze a településen. A következő két évtizedben a népszámlálások közötti időszakban a népesség száma rendre megduplázódott, és 1970-ben már meghaladta a 4500 főt. A dinamikus növekedést a pozitív vándorlási különbözet és a természetes szaporodás együttesen eredményezte. A népesség számának növekedése a hetvenes évtized végéig folytatódott, bár üteme a korábbiakhoz viszonyítva kissé mérséklődött. Az 1980-as évtizedben a népesség némileg csökkent, ekkor a természetes szaporodás 336 fő, a vándorlási veszteség 456 fő volt. 1990 és 2001 között a településen élők száma ismét emelkedett, a 40 fős természetes fogyást a 894 fős vándorlási nyereség ellensúlyozta. A népesség számának növekedése azóta is töretlenül tart; 2003-tól már természetes szaporodás jellemezte a települést, amihez mindvégig pozitív vándorlási egyenleg társult. 2008. január 1-jén 8413 fő élt Halásztelken, 19%-kal több, mint 2001. február 1-jén. 1. ábra A népesség számának alakulása * 10 000 fő 8 000 6 000 4 000 2 000 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 * 1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség.
ÚJ VÁROSAINK 613 Lélekszáma alapján Halásztelek a 38. Pest megye 45 városa között, népsűrűsége 974 fő/km 2, 652 fővel több, mint a megye korábbi városaiban átlagosan. A népesség korösszetétele a megye korábbi városainak átlagához viszonyítva valamivel kedvezőbb. 2008. január 1-jén az itt lakók 72%-a a 15 64 éves korcsoporthoz tartozott, a 0 14 évesek 16%-os, a 65 évesek és idősebbek 12%-os arányban voltak. Száz gyermekkorú lakosra 77 időskorú jutott, 3-mal kevesebb, mint a korábbi városokban átlagosan. A népességen belül a nők száma meghaladta a férfiakét. 2008 elején ezer férfira 1047 nő jutott, 43-mal kevesebb Pest megye városi átlagánál. A település gazdasági életének élénkülését tükrözi, hogy 1995 és 2007 között a regisztrált vállalkozások száma több mint másfélszeresére nőtt. 2007 végén 1140 vállalkozást regisztráltak, ezen belül az egyéni vállalkozások aránya 44%-ot tett ki. A vállalkozások több mint felét kitevő társas vállalkozások 53%-a korlátolt felelősségű társaságként, 43%-a pedig betéti társasági formában tevékenykedett, 50 fővel és nagyobb létszámmal 5 társas vállalkozás működött. Az összes vállalkozást tekintve a legtöbb minden harmadik vállalkozás az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban, minden ötödik a kereskedelem, javítás, minden hetedik pedig az építőipar nemzetgazdasági ágban tevékenykedett. 1. táblázat A regisztrált vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2007. december 31. Ágazati kód Gazdasági ág A regisztrált vállalkozások száma aránya,% Összesen 1140 100,0 Ezen belül: A, B mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat 20 1,8 C E ipar 109 9,6 F építőipar 163 14,3 G kereskedelem, javítás 221 19,4 H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 50 4,4 I szállítás, raktározás, posta, távközlés 63 5,5 K ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 381 33,4 A legutóbbi népszámlálás eszmei időpontjában Halásztelken a népesség gazdasági aktivitása valamivel kedvezőbben alakult, mint a megye többi városaiban összességében. 2001. február elsején a foglalkoztatottak száma meghaladta a 3000 főt, népességen belüli aránya 43% volt, 3,3 százalékponttal több, mint a megye városaiban átlagosan. Az inaktív keresők és az eltartottak aránya egyaránt 27% volt, 2,4, illetve 1,2 százalékponttal kevesebb a városi átlagnál. A munkanélküliek aránya a településen 3,5%-ot tett ki, míg a városokban a mutató értéke 3,2% volt. A 2001. február 1-jei népszámlálás adatai alapján a Halásztelken lakó foglalkoztatottak közel kétharmada a szolgáltatási jellegű ágazatokban, több mint egyharmada pedig az ipar, építőipar területén dolgozott. A településen lakó foglalkoztatottak több mint héttizede nem a lakóhelyén tevékenykedett, az ingázók 72%-a budapesti munkahellyel rendelkezett. Halásztelken 2007 végén a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban együtt 271 vállalkozást tartottak nyilván, ezek adták az összes regisztrált vállalkozás közel egynegyedét. A városban 117 kiskereskedelmi üzlet, köztük 20 élelmiszerüzlet és áruház, valamint 28 vendéglátóhely biztosította a lakosság és az idelátogató vendégek ellátását. A településen 2007-ben kereskedelmi szálláshely nem volt.
614 PÁSZTOR LÁSZLÓ A város lakásállománya 2008. január 1-jén meghaladta a 3 ezret, a 100 lakásra jutó lakosok száma 277 fő volt, 19 fővel több, mint a megye városaiban átlagosan. A legutóbbi népszámlálás óta a lakásállomány dinamikusan nőtt, minden ötödik (605) lakás ebben az időszakban épült. A 2001. februári népszámlálás eszmei időpontjában a településen a lakások 63%-a a városi átlagnál nagyobb hányada volt összkomfortos. A komfortos lakások aránya lényegében megegyezett a Pest megyei városi átlaggal, a félkomfortosaké, a komfort nélkülieké és a szükséglakásoké alacsonyabb volt az átlagosnál. 2. táblázat A lakásállomány főbb adatai Megnevezés 1970. 1980. 1990. január 1. 2001. február 1. 2008. január 1. Lakásállomány 1154 1804 2099 2428 3033 Ezen belül %-ban: 1 szobás 53,9 23,1 13,7 6,6.. 2 szobás 37,3 46,0 36,8 33,8.. 3 és több szobás 8,8 31,0 49,5 59,6.. A lakásállomány indexe (előző időpont = 100,0) 156,3 116,4 115,7 124,9 100 lakásra jutó lakos 390 351 296 291 277 Halásztelek vezetékes infrastrukturális ellátottsága az utóbbi évtizedben történt fejlesztések eredményeként kedvezően alakult. 2007 végén a településen a lakások több mint kilenctizede csatlakozott a közüzemi ivóvízhálózathoz, a közcsatorna-hálózathoz pedig nyolctizedük kapcsolódott. Az első arány némileg kisebb, a második pedig nagyobb, mint a városokban átlagosan. A háztartásokból elvezetett szennyvíz a szolgáltatott ivóvíz 73%-át tette ki. A háztartási gázfogyasztók lakásállományhoz viszonyított aránya 98% volt, 9,1 százalékponttal több, mint a megye városaiban átlagosan. 3. táblázat Közműellátottság, 2007 Megnevezés A közüzemi ivóvízvezetékhálózatba A közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya, % A háztartásokból elvezetett szennyvíz mennyisége a szolgáltatott ivóvíz %-ában Háztartási gázfogyasztók a lakásállomány %-ában Halásztelek 91,5 79,8 72,5 98,2 A megye városainak átlaga 93,6 71,3 84,6 89,1 A település oktatási intézményei alap- és középfokú ellátást nyújtanak az itt élőknek. A 2007/2008. oktatási évben óvodai nevelést két helyen, 318 férőhelyen, 308 óvodás gyermek részére 25 óvodapedagógus biztosított. Általános iskolai oktatás két feladat-ellátási helyen folyt, 713 tanuló 62 pedagógus segítségével sajátíthatta el a tananyagot. Egy osztályba átlagosan 23 tanuló járt, eggyel több, mint a megye városaiban átlagosan. Halásztelken középfokú oktatást a Bocskai István Református Középiskolában folytattak. A három feladat-ellátási hellyel rendelkező intézmény 10 középiskolai osztályába összesen 241 tanuló járt. A diákok héttizede szakközépiskolában, háromtizede pedig gimnáziumban tanult, oktatásukról 29 pedagógus gondoskodott. Szakiskolai, illetve speciális szakiskolai képzés 7 osztályban, 151 tanuló részére, 16 főállású pedagógus irányításával történt. A szakmai képzés eredményes befejezése után dísznövénykertész, virágkötő és számítógép-szerelő végzettséget szerezhetnek a tanulók.
ÚJ VÁROSAINK 615 A városban élénk a kulturális élet, minden évben megrendezik a Szent László-napokat és a szüreti mulatságot, egyúttal ápolva a bolgár gyökerű hagyományokat is. Rendszeresen tartanak testvérvárosi találkozókat, és számos sport-, kulturális, valamint hagyományőrző egyesület is tevékenykedik a településen. A városi könyvtár közel 30 ezer könyvtári egységgel várja az olvasókat. 2007-ben Halásztelken az egészségügyi alapellátás keretében 3 háziorvos és 1 házi gyermekorvos tevékenykedett, munkájukat 4 körzeti nővér és 3 körzeti védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra átlagosan 2103 lakos jutott, 327-tel több, mint a megye városaiban átlagosan. A településen két gyógyszertár áll a lakosság rendelkezésére. Az idősek számára szociális ellátást egy 30 férőhelyes idősek nappali gondozását biztosító intézmény nyújt. 2007-ben szociális étkeztetésben 11 fő, házi segítségnyújtásban 10 fő részesült. Az elmúlt években a település fejlődését kedvezően befolyásolta a vezetékes infrastruktúra teljes kiépítése. Ezen túl a közelmúltban fejeződött be a Hunyadi Mátyás Általános Iskola épületének korszerűsítése, valamint a Szent László téri park és a sportcsarnok is megújult. Az önkormányzat tervei között szerepel egy másik óvoda és új polgármesteri hivatal építése is. Az általános rendezési terv módosítása pedig további területeket biztosít az új vállalkozások telephelyéül. Isaszeg Isaszeg a főváros határától mintegy 10 kilométerre keletre, a Gödöllői Ceglédberceli-dombsághoz tartozó Felső- és Alsó-Tápió, valamint a Rákos patak között terül el. A település több irányból alsóbbrendű közutakon, illetve vasúton, a Budapes Hatvan fővonalon közelíthető meg. A település nevének első tagja, az irsa, szláv eredetű. Jelentése égerfa, a szeg a magyar szöglet, zug főnévből ered, együttes jelentése égerfákkal benőtt szeglet. Az előkerült régészeti leletek alapján határa már a neolítikumban is lakott helynek számított. A területről előkerült bronzkori, vaskori, római kori és népvándorlás kori leletek a helyi múzeumban láthatók. A mai település közigazgatási határának területén a középkorban három falu is létezett, közülük csak Isaszeg maradt fenn. A település a magyar történelembe IV. Béla és fia, a későbbi V. István között 1265-ben lezajlott csatával vonult be. Első okirati említése 1274-ből való, amelyben IV. László engedélyezte Kárászi Sándor bánnak, hogy isaszegi birtokát feleségének adományozza. A XV. század elején a Domoszlói család és a nánai Kompoltiak voltak a falu földesurai, majd az 1430-as évek végétől a Rozgonyiak birtoktömbjéhez került. A XVI. században a török uralom idején is lakták, azonban a tizenötéves háború alatt Isaszeg elnéptelenedett. A török kiűzése után 1690-ben kezdték újratelepíteni, ekkor Tillmon Ferenc és Bossányi Krisztina birtokolták, akiktől Grassalkovich Antal vásárolta meg. A település élete ettől kezdve a gödöllői központú domíniummal forrt össze. A XVIII. században szlovák földművesek népesítették be a községet. A Grassalkovich család után a birtok a Magyar Királyi Koronauradalom része lett. Az 1864. évi úrbérrendezés a település lakóit földhöz juttatta, ez azonban sokak számára nem nyújtott megélhetést. E helyzeten nagyban segített az 1867-ben megnyitott Pest Hatvan vasútvonal, ami lehetővé tette a főváros gyors elérését, és ezáltal új munkalehetőségeket biztosított. A település természeti értékekben és történelmi emlékekben gazdag. A külterület túlnyomó része erdő, ami a Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzethez tartozik. Számos védett növény- és állatfaj él itt, közülük néhány országosan is ritkaságnak számít. Az 1849. április 6-i isaszegi csata helyén 1901-ben emlékművet állítottak, közelében még obeliszkek, valamint honvédsírok találhatók. A település fölötti dombon álló öreg templom egy XIII. századi körtemplom helyén épült a XV. században. Jelenlegi formáját 1971-ben kapta, amikor a műemléki feltárást követően felújították.
616 PÁSZTOR LÁSZLÓ Isaszeg népessége az 1870-ben tartott első népszámlálás idején 1836 fő volt. Az itt élők száma az 1940-es és az 1980-as évtizedeket kivéve folyamatosan növekedett. Az 1970-es években a települést még természetes szaporodás és vándorlási veszteség jellemezte. Egy évtizeddel később a vándorlási veszteséghez természetes fogyás is társult, amelyek együttesen a népesség számának csökkenését eredményezték. Az 1990-es évtizedben folytatódott a természetes fogyás, azonban ezt rendkívül magas, 1680 fős vándorlási nyereség ellensúlyozta. 2000 és 2002 között újra természetes szaporodás jellemezte a települést, 2003-tól azonban mérsékelt természetes fogyás következett be. A népesség száma ennek ellenére nőtt, mivel a vándorlási egyenleg 2000-től minden évben pozitív maradt. 1. ábra A népesség számának alakulása * 12 000 fő 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 * 1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség. Népességnagyságát tekintve a 45 Pest megyei város között Isaszeg a 31. helyet foglalja el, népsűrűsége 203 fő/km 2, 118 fővel kevesebb, mint a megye korábbi városaiban átlagosan. A településen élők korösszetétele megegyezik a városi átlaggal. 2008 elején Isaszeg népességének mintegy héttizede a 15 64 éves, 17%-a a 0 14 éves, 13%-a pedig a 65 éves és idősebb korcsoporthoz tartozott. Száz gyermekkorú lakosra 79 idős személy jutott, 1-gyel kevesebb, mint a városokban átlagosan. A népesség nemek szerinti összetételére a nőtöbblet jellemző. 2008. január 1-jén ezer férfira 1041 nő jutott, 50-nel kevesebb a városi átlagnál. 2007 végén Isaszegen 804 regisztrált vállalkozást tartottak nyilván, ezek hattizede egyéni, négytizede pedig társas vállalkozás formájában működött. Utóbbiak közül 144 korlátolt felelősségű, 168 betéti társaság volt. A társas vállalkozások túlnyomó része kisvállalkozás, 49 fő feletti létszámmal egyetlen vállalkozást regisztráltak. Az összes vállalkozás közel egyharmada az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, egyötöde a kereskedelem, javítás, 15%-a pedig az építőipar területén tevékenykedett. A településen 102 kiskereskedelmi üzlet, (ebből 26 élelmiszerüzlet és 35 vendéglátóhely) biztosítja a lakosság ellátását. A városban egy 18 férőhelyes panzió működik, 2007-ben 237 vendég átlagosan 13 éjszakát töltött a szálláshelyen. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján Isaszegen a foglalkoztatottak száma meghaladta a 3800 főt, népességen belüli arányuk 37%-ot tett ki, kevesebbet, mint a városi átlag. Az inaktívak és az eltartottak aránya az átlagosnál magasabb volt, míg a munkanélkülieké azzal egyezően alakult.
ÚJ VÁROSAINK 617 1. táblázat A regisztrált vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2007. december 31. Ágazati kód Gazdasági ág A regisztrált vállalkozások száma aránya, % Összesen 804 100,0 Ezen belül: A, B mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat 30 3,7 C E ipar 68 8,5 F építőipar 117 14,6 G kereskedelem, javítás 157 19,5 H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 39 4,9 I szállítás, raktározás, posta, távközlés 33 4,1 K ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 223 27,7 A népszámlálás időpontjában az Isaszegen lakó foglalkoztatottak mintegy kétharmada a szolgáltatás jellegű ágazatokban, közel egyharmada pedig az ipar, építőipar területén tevékenykedett. A településen lakó foglalkoztatottak több mint héttizede nem a lakóhelyén dolgozott, az ingázók 60%-a budapesti munkahellyel rendelkezett. A lakásállomány 2008. január 1-jén 3608 volt, 100 lakásra átlagosan 309 lakos jutott, 36 fővel több, mint a megye városaiban átlagosan. A lakásépítések ütemének lassulását jelzi, hogy a 2001. évi népszámlálás óta eltelt időszakban a lakásállomány 7,9%-kal nőtt, míg az előző évtizedben a növekedés ennek közel kétszerese volt. 2. táblázat A lakásállomány főbb adatai Megnevezés 1970. 1980. 1990. 2001. 2008. január 1. február 1. január 1. Lakásállomány 2 300 2 680 2 925 3 345 3 608 Ezen belül %-ban: 1 szobás 42,3 26,0 14,1 8,8.. 2 szobás 49,3 48,7 39,2 35,1.. 3 és több szobás 8,4 25,3 46,7 56,1.. A lakásállomány indexe (előző időpont =100,0) 116,5 109,1 114,4 107,9 100 lakásra jutó lakos 377 340 300 307 309 A 2001. februári népszámlálás időpontjában Isaszeg lakásállományának több mint fele volt összkomfortos, ami 2,6 százalékponttal maradt el a megye városainak átlagától. A komfortos, félkomfortos és a komfort nélküli lakások részesedése az átlagosnál magasabb, míg a szükséglakásoké annál alacsonyabb volt. 2007 végén Isaszegen a lakások közműellátottsága a megye városainak átlagánál valamivel kedvezőbben alakult. A lakások közüzemi ivóvíz-ellátottsága teljesnek mondható, a közcsatornához 82%-uk kapcsolódott. A háztartásoktól elvezetett szennyvíz mennyisége a szolgáltatott ivóvíz 86%-át képezte, 1,4 százalékponttal kisebb hányadát, mint a városokban átlagosan. A háztartási gázfogyasztók lakásállományhoz viszonyított aránya az átlag körül alakult.
618 PÁSZTOR LÁSZLÓ Közműellátottság, 2007 3. táblázat Megnevezés A közüzemi ivóvízvezetékhálózatba A közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya, % A háztartásokból elvezetett szennyvíz mennyisége a szolgáltatott ivóvíz %-ában Háztartási gázfogyasztók a lakásállomány %-ában Isaszeg 99,8 81,9 86,0 89,8 A megye városainak átlaga 93,6 71,3 84,6 89,1 A településen alap- és középfokú oktatási intézmények biztosítják a tanulási lehetőségeket a helyben lakó, illetve a környékbeli diákok számára. A 2007/2008-as tanévben két helyen, összesen 325 férőhelyen, 368 óvodás gyermeket 26 óvodapedagógus nevelt. Az általános iskolai oktatást 3 feladatellátási-helyen 976 tanuló részére 77 pedagógus végezte. Egy osztályban átlagosan 22 diák tanult, ugyanannyi, mint a megye többi városában átlagosan. Középfokú oktatás a Gábor Dénes Számítástechnikai és Informatikai Szakközépiskolában folyik. 2007/2008. tanév elején az intézményben 258 fő tanult, egy osztályba átlagosan 26 tanuló járt, oktatásukról 23 pedagógus gondoskodott. Isaszeg, művelődési otthon és könyvtár A város kulturális életében meghatározó szerepe van a Dózsa György Művelődési Otthonnak. Rendszeresen megrendezik a testvérvárosi napokat, minden évben megemlékeznek az 1849. április 6-ai győztes csatáról. Az Isaszegi Helytörténeti Gyűjtemény egyebek mellett gazdag a szabadságharc idejéből származó tárgyi emlékekben. 2007-ben a gyűjteményt mintegy 4 ezren látogatták. A Jókai Mór Városi Könyvtár több mint 40 ezer könyvtári egységgel áll az olvasók rendelkezésére. 2007-ben Isaszegen az egészségügyi alapellátásban 4 háziorvos és 2 házi gyermekorvos dolgozott, munkájukat 4 körzeti ápolónő és 5 védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 1859 lakos jutott, 63-mal több, mint a megye városaiban átlagosan. A településen a szociális gondoskodást egy 30 férőhelyes bölcsőde, két (összesen 52 férőhelyes) tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó, valamint egy 30 férőhelyes idősek nappali intézménye biztosítja. 2007 folyamán 42 fő részesült szociális étkeztetésben, 35 fő pedig házi segítségnyújtásban. Az elmúlt években a város területén befejeződött a csatornahálózat kiépítése, ez lehetővé teszi, hogy valamennyi belterületi ingatlan csatlakozhasson a közcsatornához. Az általános iskola a felújítással egyidőben új szárnnyal is gazdagodott. A gyermekek részére új, az uniós követelményeknek is megfelelő játszótér épült. Az önkormányzat céljai között szerepel a szennyvíztisztító telep kapacitásának bővítése, a belterületi úthálózat korszerűsítése és fejlesztése. A város készülő általános rendezési tervében növelni kívánják az ipari park területét, ezzel lehetőséget teremtve új vállalkozások megjelenésének.