43. A modern fizika születése. A fényelektromos jelenség Röviden vázolja fel a XIX XX. századforduló idején a fizika tudományának helyzetét! Fogalmazza meg Planck kvantumhipotézisét! Kísérlet: Végezzen el egy egyszerű a szemléltető ábrán látható demonstrációs kísérletet! Értelmezze a fotoeffektust a fény és az anyag kölcsönhatása alapján! Ismertesse a fotocella működésének elvét a mellékelt kapcsolási rajz felhasználásával! Soroljon fel legalább két példát a fotocella gyakorlati alkalmazására! A fotocella mellékelt áramerősség feszültség grafikonja alapján mutassa be a fotoeffektus legalább egy olyan problémáját, amely a fény hullámelméletének ellentmondott! Fogalmazza meg Einstein fotonhipotézisét, és ez alapján magyarázza meg a hullámelméletnek ellentmondó kísérleti eredményeket! Méltassa Einstein hipotézisének jelentőségét a fény és a korpuszkuláris anyag kettős természetének megismerése szempontjából! Eszközök: elektroszkóp, ebonit rúd vagy dörzsgép (esetleg Van de Graaf generátor), cinklap, UVfényforrás, kapcsolási rajz, grafikon, szemléltető ábra. 1
A 43. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése Adható pontok A modern fizika születése körülményeinek ismertetése, Planck szerepe. 8 Planck hipotézisének megfogalmazása. 5 A fényelektromos jelenség ismertetése és a kísérlet elvégzése. 3 + 4 A jelenség értelmezése fotonokkal (vagy anélkül) az energiaátadás alapján. 7 A fotocella működésének ismertetése mellékelt kapcsolási rajz alapján. Két gyakorlati alkalmazás. 5 + 2 2 A fotoeffektus problémáinak tárgyalása a kiadott grafikonok alapján. 3 2 Einstein fotonhipotézisének megfogalmazása, a problémák értelmezése. 4 + 4 Einstein fotonhipotézisének méltatása (Nobel-díj). 5 A felelet kifejtési módja. 5 Összesen 60 Adott pontszám 2
44. A sugárzások és az elektron felfedezése Sorolja fel a XIX. század utolsó évtizedének legfontosabb fizikai felfedezéseit! Ismertesse a felfedezések közül valamelyiknek a kísérleti körülményeit, és fejtse ki a felfedezés tudománytörténeti és gyakorlati jelentőségét! Röviden mutassa be J. J. Thomson munkásságát, és méltassa annak jelentőségét! A mellékelt vázlatrajz alapján ismertesse a röntgencső működését! Ismertesse az elektron legfontosabb fizikai tulajdonságait! Röviden vázolja fel, hogy milyen elv alapján mérhető meg az elektron tömege és töltése! e Számítsa ki az elektron tömegegységére jutó töltését -t m! (m = 9,1 10 31 kg, e = 1,6 10 19 C) Eszközök: röntgencső kapcsolási rajza. 3
A 44. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése Felfedezések ismertetése (a röntgensugárzás, a radioaktív sugárzás, az elektron felfedezése). Adható pontok 3 3 Egy felfedezés részletes ismertetése + jelentőségének kifejtése. 6 + 4 J. J. Thomson munkásságának ismertetése és méltatása (a Nobel-díj említése). A röntgencső működésének ismertetése. 7 Az elektron fizikai tulajdonságainak ismertetése (oszthatatlan, elemi töltéssel rendelkezik, az atom legkönnyebb alkotórésze, esetleg hullámtulajdonsága is). Az elektron töltésének és tömegének mérése (csak az alapelv ismertetése kell). Az elektron fajlagos töltésének kiszámítása. 6 A felelet kifejtési módja. 5 Összesen 60 8 8 7 Adott pontszám 4
45. Az atommodellek kialakulása és fejlődése Mutassa be, hogy milyen a múlt századforduló táján történt felfedezések utaltak az atomok összetett voltára! Nevezze meg az első az atom belső felépítésére vonatkozó atommodell megalkotóját és a modell létrejöttének évtizedét! Ismertesse a kezdeti elképzelést! Ismertesse Lénárd Fülöp katódsugarakkal végzett kísérletének lényegét! Az első atommodell mely feltevését cáfolta meg a kísérlet eredménye? Sorolja fel az első atommodell főbb hiányosságait! Ismertesse a Rutherford-féle szórási kísérlet lényegét a mellékelt vázlat vagy szimulációs program alapján! Foglalja össze Rutherford szórási kísérletének legfőbb eredményeit, és méltassa annak jelentőségét! Vázolja fel a Rutherford-féle atommodellt, és indokolja meg, miért szokás azt naprendszermodellnek is nevezni! Röviden ismertesse E. Rutherford munkásságát, főbb felfedezéseit! Mikor és hol végezte kutatásait? Eszközök: a Rutherford-féle szórási kísérlet összeállításának vázlata (esetleg számítógépes szimulációs modell). 5
A 45. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése Az atomok összetettségére vonatkozó bizonyítékok (az elektron felfedezése, az atomokból származó sugárzások). Adható pontok 4 + 4 J. J. Thomson megnevezése, (1900-as évek), a modell ismertetése. 5 + 5 Lénárd Fülöp katódsugaras kísérlete. A Thomson-modell cáfolata. 3 + 3 A Rutherford-féle szórás kísérleti összeállítás ismertetése vázlatrajz vagy szimuláció alapján. A Rutherford-kísérlet eredményének és jelentőségének bemutatása. 5 + 5 A Rutherford-atommodell ismertetése (összehasonlítás a Naprendszerrel). 4 + 4 Rutherford munkásságának ismertetése (radioaktivitás, atommodell, magátalakítás); Anglia, a XX. sz. első harmadában. 5 3 2 + 2 A felelet kifejtési módja. 5 Összesen 60 Adott pontszám 6
46. Az atomok vonalas színképének keletkezése. 46. A Bohr-féle atommodell A Rutherford-atommodell mely hiányosságai késztették Niels Bohrt új atommodell megalkotására? (Használja a mellékelt ábrát!) A mellékelt vázlatrajz alapján ismertesse az atomos hidrogéngáz színképének kísérleti előállítását és a színkép vonalas szerkezetét! Ismertesse Niels Bohr alapfeltevéseit és a Bohr-féle atommodellt! Mutassa be, hogy miben különbözik az újabb modell a régebbi Rutherford-modelltől! Mikor és hol alkotta meg Niels Bohr az atommodelljét? Értelmezze a hidrogénatom vonalas színképének keletkezését a Bohr-modell segítségével a mellékelt ábra alapján! Fogalmazza meg a főkvantumszám jelentését! Értelmezze az atomok gerjeszthetőségét és ionizációját a Bohr-modell alapján! Mutasson rá a színképelemzés mint anyagvizsgálati módszer lehetőségére és annak tudományos és gyakorlati jelentőségére! Eszközök: Vonalas színkép előállításra vonatkozó kísérleti összeállítás vázlatos rajza. Energiaszint diagram. A Rutherford-modellt szemléltető ábrák. 7
A 46. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése A Rutherford-féle atommodell hiányosságainak felsorolása (instabilitás, a vonalas színképet nem értelmezi). A színképek előállításának és a vonalas színkép szerkezetének ismertetése az ábra alapján. A Bohr-féle alapfeltevések, Bohr és Rutherford modelljének összehasonlítása. Adható pontok A Bohr-elmélet keletkezésének ideje és helye (1913 Koppenhága). 5 A vonalas színkép keletkezésének kvalitatív értelmezése a mellékelt ábrák alapján. A főkvantumszám jelentése, értelmezése. 5 Az atomok gerjesztésének és ionizációjának értelmezése a Bohr-modell alapján. A színképelemzés lehetősége és jelentősége. 7 A felelet kifejtési módja. 5 4 + 4 5 + 3 6 + 4 4 + 4 Összesen 60 4 Adott pontszám 8
47. A fény kettős természete. Az elektron hullámtermészete Fényjelenségek értelmezésén (legalább 1-1) keresztül mutassa be, mit értünk a fény kettős természetén! Jellemezze a fotont mint anyagi részecskét, melynek energiaadagján kívül impulzusa is van. Említsen meg legalább egy olyan fényjelenséget, amely azt bizonyítja, hogy a fotonok impulzussal rendelkeznek! Mit jelent a tömeg energia egyenértékűség? Írja fel az Einstein-féle összefüggést! Ismertesse de Broglie hipotézisét! Magyarázza meg a mellékelt elektrondiffrakciós készülék vázlatrajza (ill. fényképe) alapján, hogy kísérletileg hogyan igazolták az elektron hullámtermészetét! Mutassa be de Broglie hipotézisének hatását és fizikatörténeti jelentőségét! Eszközök: Elektrondiffrakciós készülék elemi vázlata és fényképe (esetleg a valóságos készülék). 9
A 47. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése A fény kettős természetének értelmezése kísérleti példákon keresztül (1-1 példával). A foton mint részecske jellemzése (nincs nyugalmi tömege, fénysebességgel mozog). Adható pontok 5 + 5 4 + 4 A tömeg energia összefüggés felírása és annak értelmezése. 5 + 4 De Broglie hipotézisének ismertetése, az anyaghullám megnevezése. 5 + 5 Az elektrondiffrakciós kísérlet ismertetése vázlatrajz (esetleg készülék működtetése) alapján. De Broglie hipotézisének jelentősége. 8 A felelet kifejtési módja. 5 Összesen 60 10 Adott pontszám 10
48. Az elektron atomi állapotának leírása: 48. kvantumszámok, Pauli-elv, periódusos rendszer Fejtse ki, mit értünk az elektron atomon belüli kvantumállapotán! A főkvantumszámon kívül milyen további kvantumszámokat ismer az elektron atomi állapotának megadására? Adjon valamilyen szemléletes értelmezést a megnevezett kvantumszámoknak! (Használhatja az ábramellékleteket!) Mire vonatkozik a Pauli-féle kizárási elv? Fogalmazza meg a törvényszerűséget! Mit nevezünk elektronhéjnak? Mit értünk az elektronhéjak betöltődésén? A mellékelt elemek periódusos rendszere felhasználásával értelmezze az első és második periódusban lévő atomok elektronburkának betöltődését! Nevezze meg a Bohr-modell néhány hiányosságát (legalább kettőt)! (Gondoljon a kémiai tanulmányaira!) Eszközök: Atomi ellipszispályák és pályabeállások rajza, a pörgő elektron rajza, periódusos rendszer. 11
A 48. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése A kvantumállapot jellemzése (az elektron fizikai mennyiségei az atomon belül kvantáltak), az állapotot a kvantumszámok egyértelműen leírják. A kvantumszámok felsorolása (név, jel): fő-, mellék-, mágneses, spinkvantumszám: n, l, m, s (elfogadható más jelölés is). A kvantumszámok szemléletes jelentése (egy lehetséges): n (a körpálya sugarát határozza meg); l (az ellipszispálya elnyújtottságát adja meg); m (a mágneses térben való beállást szabja meg); s (a sajátperdület két beállását választja ki. (Elfogadható egyéb értelmezés is: pl. energiameghatározás, vagy az orbitál-modell szemléletes jelentései). A Pauli-elv érvényességi határa (atomba zárt elektronra) és megfogalmazása (a feles spinű részecskék említése elfogadható, de nem elvárás). Adható pontok 6 4 2 3 3 + 1 4 + 4 Az elektronhéj és betöltődésének fogalma a Pauli-elv alapján. 4 + 3 A periódusos rendszer első két sorának értelmezése. 3 + 5 A Bohr-modell néhány hiányosságának (legalább 2) említése. 2 4 A felelet kifejtési módja. 5 Összesen 60 Adott pontszám 12
49. Az atommag belső szerkezete, magerők Jellemezze az atommagot méret, tömeg, sűrűség és elektromos töltés szempontjából! Adja meg a tömegszám és a rendszám jelentését! Ismertesse az atommagok belső összetételét! Sorolja fel a neutron legfontosabb jellemzőit! Ismertesse a neutron felfedezésének fizikatörténeti jelentőségét! Fogalmazza meg, hogy miket nevezünk izotópoknak! Értelmezze az izotópok szétválasztására vonatkozó ábrát! Definiálja a nukleon fogalmát! Vegye sorra a nukleonok közötti fizikai kölcsönhatásokat! Jellemezze a magerőket intenzitás, hatótávolság és töltésfüggetlenség szempontjából! Mit nevezünk kötési energiának? Magyarázza meg a tömeghiány jelenségét! Eszközök: A mágneses térrel történő izotópszétválasztás ábrája. 13
A 49. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése Adható pontok Az atommag jellemzése méret, tömeg, töltés szerint. 3 3 A tömegszám, rendszám fogalmak definíciója. 4 + 4 A belső szerkezet ismertetése, a neutron jellemzése. 4 + 4 A neutron felfedezésének jelentősége. 5 Az izotópok definíciója, egy szétválasztási mód ismertetése. 3 + 4 A nukleon fogalma, a kölcsönhatástípusok felsorolása. 3 + 3 2 A kötési energia definíciója, a tömeghiány magyarázata. 5 + 4 A felelet kifejtési módja. 5 Összesen 60 Adott pontszám 14
50. A radioaktív sugárzások keletkezése, radioaktív bomlás Ismertesse a természetes radioaktivitás háromféle sugárzásának keletkezését! A mellékelt ábrán magyarázza el, hogyan választhatók szét az egyes komponensek! Definiálja az aktivitás fogalmát! Adja meg az aktivitás jelét, egységét és annak elnevezését! Vegye sorra, milyen tényezőktől függ egy radioaktív anyag aktivitása! Fogalmazza meg a bomlási törvényszerűséget! Értelmezze a mellékelt N t grafikont! Definiálja a felezési idő fogalmát az ábra felhasználásával! Mutassa be a mellékelt ábra alapján, hogyan alakul ki egy-egy radioaktív bomlási sor! Keresse meg, hogy a 226 Ra és a 222 Rn magok melyik bomlási sornak a tagjai! Nevezze meg, milyen kapcsolat van a két atommag között! Nevezze meg a radioaktív bomlás elméletének kidolgozóját és az elmélet születésének évtizedét! Eszközök: Sugárzások szétválasztását szemléltető ábra, N t grafikon, bomlási sor A Z grafikonja. 15
A 50. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése A sugárzások keletkezésének és az atommagok felbomlásának ismertetése. Adható pontok 2 2 + 2 2 Az aktivitás definíciója, jele, egysége és elnevezése. 3 + 3 2 A bomlási törvényszerűség megfogalmazása (esetleg képlet felírása). 3 2 Az N t grafikon értelmezése. 7 A felezési idő definíciója ábra alapján. 5 A bomlási sor táblázat értelmezése, az adott izotópok megkeresése (anya-leány elem viszony felismerése). A bomlás elméletének felfedezője (Rutherford), a XX. Század első évtizede. A felelet kifejtési módja. 5 3 4 5 + 3 Összesen 60 Adott pontszám 16
51. Sugárvédelem. Gyakorlati alkalmazások Jellemezze az egyes radioaktív sugárzásfajtákat (α, β, γ) az anyaggal való kölcsönhatásuk és (ezzel összefüggően) az anyagban való elnyelődésük mértéke szerint! Külön-külön nevezze meg és jellemezze az egyes sugárfajták részecskéit! Mondjon 1-1 példát arra, hogy miben nyilvánul meg a sugárzások kémiai és biológiai hatása! Mitől függ a sugárzások biológiai hatásának mértéke? Legalább három tényezőt említsen meg! Fogalmazza meg az elnyelt dózis és a dózisegyenérték mennyiségek jelentését! Adja meg a mennyiségek egységét és az egységek elnevezését! Érzékeltesse egy-egy példával, hogy mit értünk szükségszerű és véletlenszerű biológiai hatáson! A mellékelt sugárdózis táblázat alapján értelmezze a küszöbdózis, kritikus dózis, félhalálos dózis és halálos dózis fogalmakat! Ismertesse a sugárvédelem főbb módjait! (Legalább kettőt!) A mellékelt kördiagram alapján ismertesse a háttérsugárzás összetevőit, és azok mennyiségi megoszlását! Eszközök: Sugárdózisok táblázata, természetes háttérsugárzások éves dózisainak kördiagramja. 17
A 51. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése A sugárzások és az anyag kölcsönhatásának jellemzése sugárzásfajták szerint. Adható pontok 3 2 A sugárfajták részecskéinek megnevezése és jellemzése. 3 2 Kémiai és biológiai hatások (ionizáció, kötések felszakítása, sejtroncsolás, DNS-roncsolás). A biológiai hatást befolyásoló tényezők (a sugárzási energia nagysága, az elnyelő anyag tömege, sugárzásfajta). 3 + 3 3 2 Dózis fogalmak neve, definíciója, elnevezése, mértékegységek. 2 4 Szükségszerű és véletlenszerű hatás bemutatása 1-1 példával. 2 + 2 A sugárdózis táblázat elemzése, fogalmak definiálása. 4 + 4 A védekezés módjai (a sugárforrások elkülönítése, anyagréteggel való védelme stb.) legalább két valós védekezési mód. 2 3 A háttérsugárzás kördiagramjának értelmezése. 3 + 2 A felelet kifejtési módja. 5 Összesen 60 Adott pontszám 18
52. Radioaktív sugárzások mérése, gyakorlati alkalmazásai Soroljon fel legalább három olyan eszközt, amelyet a radioaktív sugárzások mérésére használnak! Közülük egynek ismertesse a működését a mellékelt ábrák alapján! Mire használják az ismertetett eszközt? Mondjon egy-egy példát a radioaktív sugárzások gyógyászatban való diagnosztikai, illetve terápiás alkalmazására! (Használja a mellékelt ábrákat!) Mit nevezünk mesterséges radioaktivitásnak? Nevezze meg a jelenség felfedezőit és a felfedezés évtizedét! Mi a gyakorlati jelentősége a mesterséges radioaktivitásnak? Mondjon egy-egy példát a radioaktivitás ipari alkalmazására! Mondjon legalább egy további alkalmazást a radioaktív sugárzásokra! Röviden ismertesse az alkalmazás lényegét! Eszközök: Radioaktív sugárzásmérők fényképe, kapcsolási rajzok, fényképek az alkalmazásokról. (Esetleg egy hordozható G M cső.) 19
Az 52. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése Adható pontok Három eszköz felsorolása. 3 3 A fentiek közül az egyik működésének ismertetése. 5 1-1 példa diagnosztikai és terápiás alkalmazásra. 5 + 5 A mesterséges radioaktivitás megnevezése. Az ifjabb Curie-házaspár megnevezése, az 1930-as évek megjelölése. 4 + 4 + 2 A mesterséges radioaktivitás jelentősége: izotópok gyártása. 5 1-1 példa ipari alkalmazásra (kopásvizsgálat, sterilizáció stb.). 4 + 4 További alkalmazás a sugárzásokra. 4 + 2 + 2 A felelet kifejtési módja. 5 Összesen 60 Adott pontszám 20
53. Atommaghasadás, láncreakció Ismertesse az atommaghasadás folyamatát a mellékelt ábra segítségével! Értékelje a maghasadás felfedezésének jelentőségét! Mutassa be a mellékelt ábra alapján a maghasadás láncreakciójának létrejöttét! Említsen meg legalább két olyan tényezőt, amely szükséges a folyamat megvalósulásához! Fogalmazza meg a szabályozott és szabályozatlan láncreakció közötti különbséget! Ismertesse az atomreaktor felépítését és működésének alapelvét a mellékelt ábra felhasználásával! Ismertesse, hogy milyen szerepet játszott Szilárd Leó és Wigner Jenő az atomreaktor létrehozásában! Ismertesse a mellékelt ábra alapján az atombomba működését! Eszközök: maghasadás, láncreakció, az atombomba felépítésének szemléltető ábrája. 21
Az 53. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése Adható pontok A maghasadás folyamatának ismertetése. 10 A láncreakció folyamata és feltételei. 5 + 5 A szabályozott és szabályozatlan láncreakció ismertetése. 5 + 5 Az atomreaktor felépítésének és működésének ismertetése. 5 + 5 Szilárd Leó és Wigner Jenő szerepe az első atomreaktor építésében (a láncreakció feltalálója, reaktormérnök). Az atombomba működésének ismertetése. 5 A felelet kifejtési módja. 5 5 + 5 Összesen 60 Adott pontszám 22
54. Az atomerőművek energiatermelése, biztonsága 54. és környezeti hatásai Ismertesse az atomerőművek elvi felépítését és működését a mellékelt ábra (vagy szimulációs program) alapján! Hasonlítsa össze az atomerőmű és egy hagyományos hőerőmű villamosenergia termelésének folyamatát! Sorolja fel, milyen szempontból tekinthető veszélyesnek az atomerőművek működése! Értékelje az egyes veszélyforrások kockázatának nagyságát a mellékelt táblázat alapján! Értékelje a világ nukleáris energiatermelésének megoszlását a mellékelt ábra alapján! Mondjon véleményt a megoszlásról! Mi a jelentősége a nukleáris eseményskálának? Tekintse át a mellékelt táblázat alapján az egyes fokozatokat! Ismertesse, hogy milyen környezeti hatásai vannak az atomerőművek normálüzemű működésének! Említsen legalább 2-2 példát, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak az atomerőműveknek a fosszilis tüzelőanyaggal működő hőerőművekkel szemben? A mellékelt diagram alapján értékelje az atomenergiának a villamosenergia-termelésben való részesedését az 1983 1999 közötti időszakban! Eszközök: Atomerőmű elvi felépítésének sematikus ábrája (esetleg szimulációs program), atomerőművek földrajzi megoszlása, energiatermelés diagramja, eseményskála ábrája, kockázati táblázat. 23
24
Az 54. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése Adható pontok A felépítés és működés ismertetése. 5 + 5 Az atomerőmű és hőerőmű összehasonlítása a működés szempontjából. 5 Az atomerőművek veszélyessége, kockázata. 2 3 A világ atomenergia-termelésének értékelése. 6 A nukleáris eseményskála ismertetése. 6 A normálüzemű működés környezeti hatásai. 4 + 4 Az atomerőművek előnyei és hátrányai a hőerőművekkel szemben (2 2). 4 2 A magyarországi nukleáris energiatermelés részesedése a villamosenergia-termelésben. A felelet kifejtési módja. 5 Összesen 60 6 Adott pontszám 25
55. Magfúzió. A csillagok fúziós energiatermelése. 55. Fúziós atomreaktor Jellemezze a könnyű atommagokat! Magyarázza meg, miért energianyereséges az egyesülésük! Ismertesse az energiatermelő magfúzió feltételeit és megvalósíthatóságának módját! Vázolja fel a csillagok köztük a Nap fúziós energiatermelésének folyamatát! Emelje ki a gravitációnak a fúzió létrejöttében játszott szerepét! Értékelje, hogy milyen szerepet játszik a Nap fúziós energiatermelése a földi élet megjelenésében és fenntartásában, az evolúciós fejlődésben! Vázolja fel a fúziós H-bomba működési elvét a mellékelt ábra alapján! Ismertesse Teller Ede szerepét a bomba létrehozásában! Beszéljen a szabályozott fúzió létrehozásának lehetséges módjáról a fúziós reaktor elvi vázlata alapján! Sorolja fel a felmerülő technikai problémákat! Vegye sorra, hogy milyen előnyökkel járna egy fúziós erőmű működtetése a mai hasadásos reaktorokkal működő atomerőművekkel szemben! Eszközök: Csillag fúziós energiatermelésének sematikus ábrája, fúziós reaktor és bomba elvi felépítésének rajza. 26
Az 55. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése Adható pontok A könnyű atommagok jellemzése, a fúzió energianyereségének indoklása. 5 + 5 A fúzió feltételei és megvalósításának módja. 4 + 4 A Nap és a csillagok fúziós energiatermelése. 7 A fúziós energiatermelés szerepe a földi élet kialakulásában, fenntartásában és az evolúcióban. A fúziós bomba felépítése, Teller Ede szerepe. 5 + 4 A szabályozott magfúzió megvalósításának ismertetése az ábra alapján. 8 A fúziós erőművek előnyei a maghasadásos erőművekkel szemben. 3 2 A felelet kifejtési módja. 5 Összesen 60 7 Adott pontszám 27
56. Naprendszerünk és a világegyetem szerkezete 56. és keletkezése Ismertesse a Naprendszer szerkezetét és keletkezésének elméletét! Mutasson rá a keletkezési elméletet alátámasztó csillagászati megfigyelésekre, űrkutatási eredményekre! Értelmezze a mellékelt ábrák alapján a következő égi jelenségek egyikét: hold- és napfogyatkozás, az árapály jelensége! Ismertesse a világegyetem szerkezetét! Adja meg benne a Naprendszerünk helyét! Mit nevezünk ősrobbanásnak? Adja meg az erre vonatkozó elmélet kísérletileg megfigyelt bizonyítékait! A szemléltető ábra alapján ismertesse a folyamat egyes állomásait! Eszközök: Nap- és holdfogyatkozást szemléltető ábrák, csillagrendszerek, az ősrobbanás sematikus ábrája. 28
29
Az 56. tételsor értékelése A részfeladatok megnevezése Adható pontok A Naprendszer szerkezetének és kialakulásának ismertetése. 5 + 5 A Naprendszer keletkezési elméletének bizonyítékai. 7 A bolygók jellemzése. 8 A hold- és napfogyatkozás, árapály jelenségek valamelyikének értelmezése. A világegyetem szerkezete, benne a Naprendszer helye. 5 + 5 Az ősrobbanás-elmélet és bizonyítékai. 5 + 5 A felelet kifejtési módja. 5 Összesen 60 10 Adott pontszám 30