FÓRIÁN ZOLTÁN Üzletág igazgató Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanácsadási Üzletág Agrár Európa Kft. A különadók és a minimálbér hatásai az élelmiszeripar költségeire és foglalkoztatására 1024 Budapest, Fillér u. 10/b. www.agrar-europa.hu Budapest, 2013. november 6.
Milyen mértékben érintett az iparág és hogyan hat a foglalkoztatásra? 2010, 2011, 2012 Tartalom 1. Vizsgált adók 2. Módszertan, eredmények 2.1. Bankadó 2.2. Ágazati különadók 2.3. NETA 3. Minimálbér 4. Következtetések Az élelmiszeripar helyzetének legrövidebb összegzése az, hogy nem tesz lehetővé fenntartható fejlődési pályán maradást. Az erőforrások felélése folyik. (2012: 5%, 2013 jan-aug -3%)
1. A vizsgálat köre Energiaadó; Kiskereskedelmi adó; Ágazati különadók 2010. évi XCIV. tv. Távközlési adó; Sávosan progresszív (2010, 2011, 2012) Bankadó; Népegészségügyi termékadó
2. Módszertan, eredmények Szükségszerűen leegyszerűsítésekkel kell élnünk. Számításainkat alapját egyik oldalról a különadók költségvetési bevételei, másik oldalról az élelmiszeripar vállalkozások pénzügyi adatai képezik. Alapvető feltételezésünk, hogy a különadók továbbhárítása igen magas arányú.
2.1. Bankadó 1. Az élelmiszeripar hitelek aránya az összes vállalati hitelben jól meghatározható; 2. MNB: A bankok a háztartásokra 80-90, a vállalatokra 90-95 százalékban hárították át a tranzakciós illetéket; 3. A betéti oldallal az élelmiszeripar alacsony érintettsége miatt nem foglalkoztunk; 4. Az élelmiszeripar hitelállományának aránya az elmúlt három évben 2,3-2,4 % volt az összes hitelekből; 5. A bankok által befizetett különadókból ezek alapján 10,6 Mrd Ft. hárult át az élelmiszeriparra. Az élelmiszeriparra hárult összeg, millió Ft összeg bankadók arány 100% 95% 2010 192 342,0 2,3 4 423,9 4 202,7 2011 195 871,5 2,3 4 505,0 4 279,8 2012 94 678,6 2,4 2 272,3 2 158,7 11 201,2 10 641,1 Forrás: Agrár Európa Kft. kalkuláció 6. Ebből a kötelezettségállományok alapján képeztünk szakágazati szintű számokat húsipar, növényolajgyártás az élen 2011: adózott eredmény 15,6%-a 7. Az élelmiszeripar másik finanszírozója, a szállító kevésbé tudja áthárítani bankadóból adódó költségeit, de nem kétséges, hogy a vevői oldallal együtt, onnan voltak terhek.
2.2. Ágazati különadók I. Kiskereskedelmi: két irányú áthárítás, arányukra az árviszonyból következtettünk: 70-30; 40-60; 50-50 A számítás alapja az élelmiszer aránya a kiskereskedelmi forgalomban (35,4-38,4%) További két korrekciós tényező: feldolgozott élelmiszerek aránya (fogyasztói kosár: 66:33), import (30) Az élelmiszerekre jutó adó, millió Ft 2010 2011 2012 bolti kiskereskedelem adója 34 920 38 053 39 334 arány 35,4 36,2 38,4 élelmiszerre jutó 12 348,8 13 761,0 15 090,7 millió Ft 2010 8 644,2 2011 5 504,4 2012 7 545,4 Összesen 21 693,9 millió Ft 2010 5 705,2 2011 3 632,9 2012 4 979,9 Összesen 14 318,0 millió Ft 2010 3 993,6 2011 2 543,0 2012 3 486,0 Összesen 10 022,6 Forrás: Agrár Európa Kft. számítás Szakágazati bontás forgalom alapján: hús, baromfi, tej
2.2. Ágazati különadók II. Távközlési: áthárítás a mobiloknál 100 % feletti Kalkuláció a GDP-hez való hozzájárulás (1,9-2,1%) és a távközlési piac szerkezete alapján (a lakossági: üzleti: köz+nonprofit szféra aránya: 62:35:3 %) A távközlési különadó élelmiszeriparra áthárított értéke (millió Ft) 2010 2011 2012 távközlési különadó 65 614,9 71 576,0 74 035,1 35 % üzleti arány 22 965,2 25 051,6 25 912,3 2% élelmiszeripari arány 459,3 501,0 518,2 Forrás: Agrár Európa Kft. számítás 1478,5 mft
2.2. Ágazati különadók III. Energiaellátók: az ipar az összes energia-felhasználásból 36-38 %-kal részesedik Az iparon belül az élelmiszeriparra termelési érték alapján osztottuk le (10% KSH). Az energiaellátók adójának hatása az élelmiszeriparra, millió Ft 2010 2011 2012 energiaellátók 51 159,0 62 314,4 64 485,2 ipar aránya 37% 18 928,8 23 056,3 23 859,5 élelmiszeripar 10% 1 703,6 2 075,1 2 147,4 Forrás: Agrár Európa Kft. számítás 5926,1 mft Szakágazati bontás anyag-jellegű ráfordítások alapján Állati termékek ismét a dobogón
2.3. NETA Csak az élelmiszeriparból származó bevételek Érintettek: édesipar, alkoholmentes italgyártók, ételízesítők gyártói, ízesített sör, valamint alkoholos frissítők forgalmazói, gyümölcsízgyártók 2012. évtől e termékadóból származó bevétel az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi. NETA befizetések, 2011 Üdítőital 18% Előre csomagolt cukrozott készítmények 64% Befizetések arányai 2012 02-08 Sós snack 18% Sűrítmény, koncentrátum, vagy szörp formában értékesített üdítőital 0% Cukrozott kakópor 2% Ételízesítő 14% Energiaital 4% Más üdítőital 12% Ízesített sör és alkoholos frissítő 1% Gyümölcsíz 1% Előrecsomagolt cukrozott készítmény 49% Ételízesítő 16% Energiaital 1% Forrás: NAV A NETA-bevételek alakulása, millió Ft 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Népegészségügyi termékadó 3 274 19 050 20 300 20 100 20 100 20 100 Forrás. KSH, Költségevetési Felelősségi Intézet
3. Minimálbér I. - 2010 és 2013 között Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó minimálbérek az OECD 34 tagországa közül, összesen 9,89 százalékkal. NGM - 2013-tól kompenzáció (10 MFt utólag) - legtöbb elemében azonos a többi EU tagéval (ahol van!) + 2006 óta garantált szakmai bérminimumok - Német példa: jogi kiskapuk az órabérminimum nélküli ágazatokban - rabszolgaság -Módszertani problémák az emelés hatásánál, ellentétes nemzetközi vizsgálati eredmények -2001: 57%- os emelés: 3-4 %-os foglalkoztatás-csökkenés 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 1989 A minimálbér és a garantált bérminimum alakulása, Ft, 1989-2013 10500 9000 3658 5017 6700 8000 1990 1991 1992 1993 1994 1995 19500 17000 14500 12200 1996 1997 1998 1999.02.01-2000.01.31. 2000.02.01-2001.01.31. 40000 25500 22500 2001.02.01-2002.01.31. 2002.02.01-2004.01.31. 82800 72050 87500 114000 108000 94000 89500 98000 93000 78000 65625 73500 69000 71500 65500 62500 57000 50000 53000 2005.02.01-2006.01.31. 2004.02.01-2005.01.31. 2007.02.01-2008.01.31 2006.02.01-2007.01.31. 2008.02.01-2008.12.31. 2009 2010 2011 2012 2013 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 A minimálbér emelkedésének üteme, % előző év = 100 37,2 33,5 19,4 16,7 18,9 17,2 15,4 12,5 16,2 13,3 14,7 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999.02.01-2000.01.31. 2000.02.01-2001.01.31. 56,9 6,0 25,0 2001.02.01-2002.01.31. 2002.02.01-2004.01.31. 2004.02.01-2005.01.31. 2005.02.01-2006.01.31. 7,5 2006.02.01-2007.01.31. 2007.02.01-2008.01.31 2008.02.01-2008.12.31. 9,6 5,3 3,6 4,8 2009 2010 2011 6,1 2,8 19,2 2012 2013 5,4
140,0 120000 120,0 100000 3. Minimálbér II. 100,0 80,0 60,0 40,0 80000 60000 40000 20,0 A minimálbér (Ft) és az alkalmazotti létszám (ezer fő) 20000 -A nem teljesítmény alapú bérezés foglalkoztatás és versenyképesség torzító; 0,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 0 -Az élelmiszeriparban jelentős a minimálbéren foglalkoztatottak aránya, annak emelése közvetlenül hat a bérköltségek növekedésére. - A minimálbér és annak évről-évre történő emelése nem önmagában oka az élelmiszeripari foglalkoztatottak száma csökkenésének, de erősíti azokat a hatásokat, amelyek a termelési költségek racionalizálása irányában hatnak. - Azok a körülmények, amelyek az élelmiszeripari vállalkozásokat tevékenységük folyamatos racionalizálására kényszerítik, az emelkedő minimálbér nélkül is csökkenő foglalkoztatotti számot eredményeztek volna. -A minimálbér-emelés nem is elsősorban a létszámra hat, hanem a minimálbér feletti bérekkel rendelkező rétegek keresetére.
4. Következtetések I. - Az élelmiszeriparra háruló különadók költséghatásai erősítették a többi költség- és gazdálkodást nehezítő tényező hatását. -Gyenge láncszem: Érdekérvényesítő képességének gyengesége miatt az élelmiszeripar e költségemelkedéseit nem tudja továbbhárítani sem a vevőire, sem a beszállítóira. A különadók számított hatása az élelmiszeriparban, millió Ft 2010 2011 2012 Összesen bank 4 202,7 4 279,8 2 158,7 10 641,2 kiskereskedelmi 3 993,6 2 543,0 3 486,0 10 022,6 távközlési 459,3 501,0 518,2 1 478,5 energiellátók 1 703,6 2 075,1 2 147,4 5 926,1 NETA - 3 274,3 19 050,0 22 324,3 Összesen 10 359,2 12 673,2 27 360,3 50 392,7 Forrás: Agrár Európa Kft. % 21 20 3 12 44
4. Következtetések II. A vizsgált különadók élelmiszeripari költséghatása 2011, millió Ft Bankadók Kiskeradó Távközlési adó Energiaadó NETA Összesen Édesség gyártása 214,0 519,6 26,0 112,1 2 095,6 2 967,2 Húsfeldolgozás, -tartósítás 425,8 1 196,1 59,8 267,4 1 949,1 Üdítőital, ásványvíz gyártása 207,9 591,9 29,6 122,5 720,4 1 672,2 Baromfihús feldolgozása, tartósítása 273,4 907,2 45,3 207,6 1 433,4 Tejtermék gyártása 293,4 738,8 36,9 166,6 1 235,7 Olaj gyártása 355,7 666,3 33,3 161,5 1 216,9 Haszonállat-eledel gyártása 210,8 625,5 31,3 143,5 1 011,0 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás 310,4 475,9 23,8 106,7 916,7 Dohánytermék gyártása 197,6 569,9 28,5 33,8 829,8 Kenyér; friss pékáru gyártása 152,7 521,4 26,1 98,8 798,9 Szőlőbor termelése 301,8 313,7 15,7 68,1 699,3 Fűszer, ételízesítő gyártása 50,7 101,4 5,1 21,4 458,4 637,0 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 174,2 365,0 18,2 77,4 634,9 Malomipari termék gyártása 137,0 385,5 19,3 86,7 628,5 Keményítő, keményítőtermék gyártása 101,3 350,7 17,5 67,6 537,1 Sörgyártás 138,0 300,0 15,0 40,3 493,3 Hobbiállat-eledel gyártása 179,6 240,7 12,0 51,7 484,1 Készétel gyártása+homogenizált, diétás étel gyártása 144,5 207,0 10,3 42,9 404,7 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása 86,3 188,1 9,4 45,8 329,6 Cukorgyártás 73,8 183,2 9,2 46,1 312,3 Tartósított lisztes áru gyártása 70,4 157,0 7,8 28,6 263,8 Tésztafélék gyártása 66,9 132,9 6,6 28,0 234,4 Desztillált szeszes ital gyártása 64,1 142,3 7,1 19,8 233,3 M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása 17,9 52,0 2,6 10,5 83,0 Burgonyafeldolgozás, -tartósítás 11,1 40,8 2,0 8,8 62,7 Jégkrém gyártása 7,7 17,2 0,9 3,2 28,9 Tea, kávé feldolgozása 5,0 15,4 0,8 3,4 24,6 Margarin gyártása 4,8 14,9 0,7 4,0 24,5 Halfeldolgozás, -tartósítás 1,5 1,2 0,1 0,3 2,9 Gyümölcsbor termelése 1,3 1,1 0,1 0,3 2,8 Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása 0,1 0,1 0,0 0,0 0,2 Malátagyártás 0,1 0,0 0,0 0,0 0,1 Összesen 4 279,8 10 022,6 501,0 2 075,1 3 274,4 20 152,9
4. Következtetések III. Az elmúlt három évben az alkalmazottak létszáma az élelmiszeriparban újabb 2,3 %-kal csökkent. Ebben a különadók hatása kézzel fogható, hiszen 2009 után még növekedett is a létszám. Az újbóli csökkenést szorosan összekapcsolhatjuk a különadók negatív hatásokat erősítő jellegével. Ennek a 3200 alkalmazottnak a leépítésében kulcsszerepet játszottak a különadók. 130,0 125,0 120,0 128,0 126,0 126,0 123,0 123,6 Az alkalmazásban állók száma és az átlagos statisztikai létszám ezer fő 115,0 110,0 105,0 100,0 95,0 90,0 118,6 112,9 116,0 105,3 113,0 100,3 107,0 99,7 103,5 96,0 101,3 96,4 97,4 93,9 91,8 95,7 94,2 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
zoltan.forian@agrar-europa.hu 20/376-1741