INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZAFÜRED

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZAFÜRED 2008

IVS, Tiszafüred KONCEPT 2000 BT. DR. SZABÓ ATTILA MŰSZAKI RÉSZEK, TÉRKÉPEK ART-VITAL KFT. VÉGH JÓZSEF AZ ÖNKORMÁNYZAT RÉSZÉRŐL KÖZREMŰKÖDŐK: SZŰCS ISTVÁN ALPOLGÁRMESTER MAGYAR ÉVA PÁLYÁZATI REFERENS SZŰCS GÁBOR PROJEKT IRODA Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 1

IVS, Tiszafüred TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 2. VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉS HÁLÓZATBAN... 9 2.1. A VÁROS HELYZETE AZ ÉSZAK-ALFÖLDI TELEPÜLÉSSZERKEZETBEN... 9 2.2. VÁROS FUNKCIÓI, FELADATAI... 10 2.3. VÁROS FUNKCIÓELLÁTOTTSÁGÁNAK ELEMZÉSE... 11 2.4. TISZAFÜREDI KISTÉRSÉG ÉS A VÁROS VONZÁSKÖRZETE... 11 2.5. A VÁROSI DINAMIKA ELEMZÉSE... 13 2.6. VÁROS TÍPUSA A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAPJÁN... 14 3. VÁROS SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS... 15 3.1. GAZDASÁG... 15 3.1.1. Vállalkozások helyzetének elemzése... 15 3.1.2. Turizmus... 17 3.1.3. Elérhetőség... 18 3.2. TÁRSADALOM... 19 3.2.1. Demográfiai jellemzők... 19 3.3.2. Iskolázottság... 22 3.3.3. Foglalkoztatottság... 22 3.3.4. Gazdasági aktivitás... 23 3.3. KÖRNYEZET... 24 3.3.1. Természeti és épített környezet... 24 3.3.2. Lakásállomány, közművek... 26 3.3.3. Települési infrastruktúra... 27 3.3.3.1. Közlekedési infrastruktúra... 27 3.3.3.2. Közműhálózat... 29 3.3.3.3. Elektromos hálózat és térvilágítás... 30 3.3.3.4. Hírközlési hálózat... 31 3.4. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK... 32 3.4.1. Egészségügyi ellátás... 33 3.4.2. Közigazgatás... 33 3.4.3. Oktatási intézmények... 34 3.4.4. Kulturális intézmények... 35 3.4.5. Egyéb Közszolgáltatók... 35 3.5. A hátrányos helyzet igazolását szolgáló indikátorok összefoglalása... 35 4. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSE...37 4.1 TELEPÜLÉS SZERKEZET, VÁROSRÉSZEK.... 37 4.2.VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE... 39 4.3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 4.4. SWOT ANALÍZIS (VÁROS)... 64 5. VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA...67 5.1 VÁROS JÖVŐKÉPE... 67 5.2. TISZAFÜRED- HÁROM SZINTŰ- STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE... 67 5.3. STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA... 72 5.3.1.Illeszkedés, összhang a település fejlesztési koncepcióval, tervvel... 72 5.3.2. Célrendszer koherenciája... 74 5.3.3. Környezeti állapot... 74 6. AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE...75 Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 2

IVS, Tiszafüred 6.1. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSÉNEK FELTÉTELRENDSZERE... 75 6.2. AKCIÓTERÜLETEK LEÍRÁSA (CÉLKAPCSOLAT, FUNKCIÓK, TEVÉKENYSÉGEK)... 76 6.3 HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉS... 86 6.3 AKCIÓTERÜLETEK PÉNZÜGYI TERVE.... 87 6.4. AKCIÓTERÜLETEK FEJLESZTÉSI SORRENDJE... 88 7. STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...90 7.1.INGATLAN GAZDÁLKODÁSI TERV... 90 7.2. NEM FEJLESZTÉS JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK... 91 7.3. PARTNERSÉG... 92 7.3.1. A városfejlesztési akcióprogram lakossági véleményezése... 92 7.3.2. Módszertan... 92 7.3.3. A minta jellemzői... 92 7.3.4. Problémakatalógus... 94 7.3.5. A tervezett beavatkozások értékelése... 96 7.3.6. További fejlesztési javaslatok... 99 7.3.7. Következtetések... 100 7.3.2. Stratégia megvalósításában közreműködő csoportok azonosítása... 102 7.3.3. Lakosság, magánszféra, közszféra együttműködése... 105 7.4.VÁROSFEJLESZTÉSI SZERVEZET... 105 7.5.TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ... 107 7.6. A városfejlesztéshez kapcsolódó vállalkozói projektek... 107 7.6.1. Energiafűz ültetvények telepítése... 107 7.6.2. Biogáz üzem kialakítása... 109 7.6.3. Téglagyár... 109 7.6.4. Horgászfalu kialakítása Tiszaörvényen... 110 7.7. MONITORING... 110 8. FELHASZNÁLT FORRÁSOK JEGYZÉKE... 111 9. MELLÉKLETEK... 112 1. melléklet: Városi funkciók táblázat... 112 2. melléklet: Megvalósult projektek... 112 3. melléklet: Felhasznált adatok igazolása... 112 4. melléklet: Hátrányos helyzetű gyerekek száma... 112 5. melléklet: Ingatlangazdálkodási terv... 112 6. melléklet: Partnerség/Lakosság felmérés kérdőív... 112 7. melléklet: Társadalmasítás/Partnerség dokumentumai... 112 Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 3

IVS, Tiszafüred 1. Vezetői összefoglaló Helyzetelemezés: Tiszafüred funkcióhiányos kisváros, az Észak- Alföldi Stratégiában dinamizálható térségi központként meghatározott település. A város gazdasági élete 1990 előtti évtizedekben ipari-agrár meghatározottságú volt. A rendszerváltás után az itt lévő ipari üzemek beszüntették a termelést, az agrárrumban pedig jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma. Nagyrészt ennek a folyamatnak a hatásaként a város lakosságszáma az utolsó nyolc évben stagnált, majd csökkent. Helyi természeti adottságoknak köszönhetően a város turisztikai potenciálja az elmúlt 15 évben jelentősen növekedett. A Tisza-tóra épített szabadidős és horgász turizmus fellendülése jelentős lehetőséghez jutatja a várost és lakosságát. Részben ez a gazdasági ágazat segített a városnak enyhíteni - az ipari üzemek kivonulásával- a foglalkoztatásban keletkező feszültségeket. Városrészek: Tiszafüred egyközpontú kisváros, új alközpontokra nincs igény, kiépítésük nem indokolt. A városrészek felosztását funkciók alapján végeztük el. I. városrész: Üdülőövezet (turizmus) II. városrész: Tiszafüred (lakóövezet) III. városrész: Ipari területek (Gazdaság/ipar) Problémák, hiányosságok a városrészekben: I. városrész: Tiszafüred húzó iparága a turizmus. A jelenleginél nagyobb turista forgalmat csak úgy tud elérni a város, ha fejleszti turisztikai infrastruktúráját, szolgáltatásait. A jelenlegi szabad strand eszközparkjával nem tud minőségi szolgáltatást nyújtani, kicsi a kapacitása. A panzió/szálloda kínálatot növelni kell a városrészben, az esős napokban kevés az alternatív turista program. Az úthálózat, járda, belvíz rendszer nem megfelelő. II. Az elmúlt tíz évben a városban csak egy darab számottevő több mint százmillió forint értékű - ingatlan fejlesztés volt, a település jelentős ingatlanfejlesztései lemaradást görget maga előtt. A közszolgáltatások pl. önkormányzat épületei elavultak korszerűtlenek, egyéb közösségi intézmények pl. piac korszerűtlen, a város új központi tengelyében van. A városnak nincs rendezett, kiépített városközpontja, parkokat, köztereket fel kell újítani. Az útfejlesztés ellenére még mindig jelentős a poros, vagy leromlott állapotú utak aránya a városban. A belvíz elvezetése nem megoldott. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 4

IVS, Tiszafüred III. Az ipari városrész ingatlanjainak döntő része barnamezős iparai terület, magán tulajdonnal. A felhagyott termelés következményeképpen a területek általános állapota évről-évre romlik. A városi tulajdonban lévő cca. 8 hektáros ipari területek közé ékelt ipari célra kijelölt terület hasznosítását nehezíti a romló úthálózat és közmű infrastruktúra hiányosságai, a romló állapotú környezet. Antiszegregációs terv : Az antiszegregációs terv első lépcsőjeként beindításra kerül az Esély a munkára program, amely a problémák feltárására, a foglalkoztatás képzettségi feltételeinek megteremtésére koncentrál. (lásd. humánerőforrás fejlesztés). A város gazdasági életének dinamizálása, a foglalkoztatási színvonal emelése az IVS célkitűzési, programjai között szerepel, ez garantálja közép és hosszabb távon a hátrányos helyzetű családok számának csökkentését. Jövőkép, városfejlesztési célok: Tiszafüred város, a település arculat, a helyi gazdaság, a turisztikai attrakciók, a szolgáltatások (kereskedelem, vendéglátás, egészségügy, közigazgatás, oktatás, szabadidős kikapcsolódási lehetőségek, szociális intézmények) és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a Tisza-tó térségének elismert, megkerülhetetlen kisvárosa-központja valamint kiemelt turista célpontja- üdülő központja, fővárosa - kíván lenni, amely dinamikusan fejlődő, lakosságszámban gyarapodó település. ÁTFOGÓ CÉL: Minőségi társadalmi környezet kialakítása, versenyképes, fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása Indikátor INDIKÁTOR JELENLEGI ÉRTÉK 2006 CÉL- ÉRTÉK 2015 CÉL- ÉRTÉK 2026 Városi lakosságszám 12 523 fő 1% növekedés 5% növekedés Munkanélküliek száma 723 fő 30% csökkentés 50% csökkentés Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 5

IVS, Tiszafüred Akcióterületek/Fejlesztések: I, sz. akció terület: 1. sz. városrész Üdülő terület TURISZTIKAI VONZEREJÉT ERŐSÍTŐ, KOMPLEX FEJLESZTÉSEK. (Tisza-tavi partszakasz és üdülőterület fejlesztése, termálfürdő rekonstrukció) II, sz. akció terület: 2. sz. városrész/centrum:, RENDEZETT KÖZINTÉZMÉNYEK ÚJ VÁROSKÖZPONT (A városközpont revitalizációja a meglévő épületek rekonstrukciójával és a közterületek rehabilitációjával, valamint az átmenő gépjárműforgalom elterelésével) III, sz. akció terület: 2. sz. városrész: VÁROSKÉP JAVÍTÁSA (KÖZTEREK, KÖZÖSSÉGI SZABADTÉRI LÉTESÍTMÉNYEK) A 33-AS FŐKÖZLEKEDÉSI ÚT ARCULATI RENDEZÉSE IV, sz. akció terület: 3. sz. városrész I. ÜTEM IPARI KÖRNYEZET TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE (ÖNKORMÁNYZATI IPARI TERÜLET BÉRBEADÁSA, KÖZMŰHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE) Humánerőforrás fejlesztés: PROGRAMOK Esti általános-iskola felnőtteknek Új helyi szakképzések kialakítása: pl. kertész, házvezetőnő, turista szállásadó és a letelepedő ipari üzemek igényei szerint. Informatikai oktatás/ módszertani reform, nyelvoktatás fejlesztése az eszközpark és az egyéni képzés feltételeinek javításával az oktatásban. Adózási, marketing, kereskedelmi, adómorál információk képzés szállásadók részére. A programok csökkentik a városban a szegregációt, azaz növelik a hátrányban lévő gyerekek felzárkózási esélyeit, a munkaerő piacon pedig a versenyképtelen szakmával rendelkező felnőtt lakosság munkavállalási esélyeit. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 6

IVS, Tiszafüred Pénzügyi terv és ütemezés: Millió Ft Akcióterület Becsült Önkormányzat Magántőke összköltség I. Akcióterület: Üdülőterület 2, Akcióterület: Tiszafüred városközpont 3, Akcióterület: Tiszafüred 33-as út és környezete 4, Fejlesztés: Ipari terület közművesítés 5, Humánerőforrás fejlesztés, 1600 700 900 1947,196 1358 589,196 600 550 50 70 0 0 (minden akcióterületet érint) 200 200 0 ÖSSZESEN: 4417,196 2808 1539,196 Saját tőke 10% (átlagos érték) - 280,8 - XXX- jelentős (milliárd) XX- közepes (százmilliós) X- kicsi (százmillió alatt) Akcióterület Első ütem 2008-2010 Második ütem 2010-2012 Harmadik ütem 2012-2015 I. Akcióterület: Üdülőterület X XX XX 2, Akcióterület: Tiszafüred XXX XX X centrum 3, Akcióterület: Tiszafüred - XX X 3, Fejlesztés: Ipari területek - X X rehabilitációja 4, Humánerőforrás fejlesztés, (minden akció területet érint) X X X Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 7

IVS, Tiszafüred Városfejlesztési szervezet: Önkormányzaton belül alakul, 6 fővel az ingatlanfejlesztési csoport. Munkaköri funkciók/fő: 1, vezető, 2, gazdasági vezető, 3, műszaki/ingatlanfejlesztés, 4, pénzügy/adminisztráció. 5, pályázat/monitoring, esélyegyenlőség, 6, környezetvédelem. Partnerség: Az IVS-ben szereplő fejlesztések, célok kialakításába bevontuk az érintett célcsoportokat: 1, Lakossági fórum. 2, Érintett helyi Kkv-kal, befektetőkkel egyeztetések. 3, Kistérség településeivel érdekegyeztetés. 4. Kétoldalú befektetői tárgyalások. 5. Kisebbségi önkormányzattal egyeztetés. 6. szakmai egyeztetések. Hatások: A tervezett fejlesztések hatására a város gazdasága fejlődésnek indul, a munkanélküliek aránya várhatóan 30%-kal csökken 2015-re. A fejlődés húzóágazata a turizmus lesz. A város térségi, Tisza-tavi szerepköre megerősödik. A népességszám csökkenés megáll. A városba látogató turisták száma a program hatására 150-200%-kal, a vendégéjszakák száma 100%-kal növekedhet. Mind a három városrészben végrehajtott beruházások hatására a gazdasági fejlődés fenntarthatósága biztosítva lesz. A minőségi városi környezet kialakításával Tiszafüred háta mögött hagyja a régi városi képet, imázst és felépíti új arculatát, betöltve térségi, Tisza-tavi vezető szerepkörét. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 8

IVS, Tiszafüred 2. Város szerepe a település hálózatban 2.1. A város helyzete az Észak- Alföldi településszerkezetben Város fekvése: Tiszafüred az Észak- Alföldi Régióban, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részén helyezkedik el. A teleülésen két kétszámjegyű út is keresztül halad: kelet-nyugat irányba a 33-as út, északnyugat-délkelet irányba a 34-es út. A település négy megye találkozási pontjában helyezkedik el: Borsod-Abaúj-Zemplén-, Heves- és Hajdú-Bihar megye öleli körbe a Tisza-tó fővárosát. Közvetlen közigazgatási szomszédjai: Tiszadorogma, Tiszabábolna (BAZ megye), Egyek, Balmazújváros (Hajdú-Bihar megye), Poroszló, Újlőrincfalva (Heves megye), Tiszaszőlős, Tiszaigar, Újlőrinc, Nagyiván (Jász-Nagykun-Szolnok megye). Tiszafüred helyzete a régióban: Átlagosnak tekinthető a régióban a kisvárosok száma (13, az országban 77), közülük azonban csak Karcag, Mezőtúr és Jászberény tekinthető teljes értékűnek (az utóbbi hosszú ideig a középvárosok csoportjába tartozott, és csak az elmúlt évtizedben csúszott vissza ebbe a csoportba), míg a többiek (Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Püspökladány, Kunszentmárton, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Fehérgyarmat, Nyírbátor, Vásárosnamény) csak hiányos értékűnek számítanak. Bizonyos mértékű felülreprezentáltságot mutat a legalsó kategória, a törpevárosok köre, ahol az ország 92 városából 23 a régióban található, közülük 8 teljes értékű (Balmazújváros, Hajdúnánás, Polgár, Kisújszállás, Kunhegyes, Tiszaföldvár, Nagykálló, Tiszavasvári), 15 pedig hiányos értékű (Biharkeresztes, Derecske, Hajdúdorog, Létavértes, Nádudvar, Téglás, Jászapáti, Jászárokszállás, Martfű, Túrkeve, Baktalórántháza, Csenger, Tiszalök, Újfehértó, Záhony). /Forrás: Észak- Alföldi régió stratégiai programja, www.eszakalfold.hu/ Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 9

IVS, Tiszafüred Tiszafüred dinamizálható térségi központ: /Forrás: Észak- Alföldi régió stratégiai programja, www.eszakalfold.hu/ Tiszafüred város jellemzői: - Funkcióhiányos volt (ipari-agrár) kisváros. - Dinamizálható térségi központ. - Jelentős természeti adottságokkal rendelkező Tisza tavi- turista központ. 2.2. Város funkciói, feladatai A város funkcióit, feladatait- célcsoportok szerint- három fő részre oszthatjuk: 1, Funkció: Városi lakosság, gazdaság és egyéb szervezetek igényeinek való megfelelés 2, Funkció: Kistérség és vonzáskörzet igényeinek való megfelelés 3, Funkció: Turizmus területén horgász, szabadidős, vízi- országosan és részben nemzetközi szinten jelentkező piaci igényeknek való megfelelés A következő pontban megvizsgáljuk, hogy célcsoportok igényeinek hogyan felelnek meg a városi funkciók, illetve feltárjuk a funkció hiányokat. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 10

IVS, Tiszafüred 2.3. Város funkcióellátottságának elemzése Funkcióellátottság vizsgálatát, a következő- igényeket feltáró- adatok felhasználásával végeztük el: (1.sz.melléklet: Kisvárosi funkciók) - Lakossági fórum - Vállalkozói fórum - Lakossági kérdőíves felmérés eredménye - Témában az önkormányzat szakembereivel tartott megbeszélés - Önkormányzat részére készített turisztikai felmérések Kiemelkedő problémák, hiányosságok: - Kisvárosi alap infrastruktúra területén: utak, járdák, belvízrendszer. - Kisvárosi funkciók területen: főtér-városközpont, piac, közintézmények állaga, zöldfelületek, parkok, játszóterek. - Üdülőközpont területen: meglévő szabad strand állapota, kapacitása, turisztikai infrastruktúra és turisztikai attrakciók hiánya. - A lakosság legfontosabb problémája a munkanélküliség, munkahelyek hiánya (7.3.4. pontban) 2.4. Tiszafüredi Kistérség és a város vonzáskörzete A Tiszafüredi kistérség tizenhárom települést foglal magába, ebből három városi ranggal bír: Tiszafüred, Abádszalók és Kunhegyes. A Tiszafüredi Kistérség települései és elhelyezkedése 1. ábra Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 11

IVS, Tiszafüred Településnév Lakosság száma Településnév Lakosság száma Településnév Lakosság száma Tiszafüred 12 523 Tiszaszőlős 1 881 Tiszagyenda 1 062 Kunhegyes 8 422 Tiszaroff 1 785 Tiszaigar 895 Abádszalók 4 555 Tiszaörs 1 410 Tomajmonostora 732 Tiszabura 2 831 Nagyiván 1 231 Tiszaszentimre 2 310 Tiszaderzs 1 250 Forrás: Váti Kht. http://www.vati.hu/static/kisterinfo/4605_tiszafuredi.pdf 2006 A kistérség Jász-Nagykun-Szolnok megye észak-keleti részén helyezkedik el. Területe 847 km 2, lakónépessége 2004. december 31-én 40 082 fő. Népsűrűsége az országos átlagnak mindössze 46,6%-a (51,4 fő/km 2 ), és az elvándorlás további kedvezőtlen tendenciákat eredményez. 1995 és 2004 között a kistérség lakónépessége 7%-kal csökkent, arányaiban jobban, mint a megye, vagy akár a régió lakosságának száma. A vándorlási egyenleg évek óta negatív a KSH adatai szerint. Társadalmi és gazdasági szempontból a kistérség az ország leghátrányosabb helyzetű területei közé tartozik, jellemző az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliség. 2. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása a térségben Forrás: Váti Kht. http://www.vati.hu/static/kisterinfo/4605_tiszafuredi.pdf 2006 Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 12

A Kistérségi Fejlesztési Tanács 2004. novemberében alakult meg, legfőbb feladatát a kistérségben felmerülő területfejlesztési igények és lehetőségek összehangolásában jelölte meg. A 13 települést magába foglaló többcélú társulás célja a régió fejlesztési prioritásaival összhangban lévő tartós gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés. Tiszafüred -humán, egészségügy, közigazgatás, kereskedelem, foglalkoztatás- területeken jelentős mikrotérségi vonzáskörzete: (20-21 ezer lakos) Tomajmonostora, Tiszaigar, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Nagyiván, Tiszaderzs, Tiszaőrs 2.5. A városi dinamika elemzése A dinamika méréséhez használt mutatók: (1998-2006) Népességszám változás: lassú csökkenés Munkahelyek számának változása: stagnálás Munkanélküliségi ráta: kis mértékű javulás Gazdasági szervezetek számának változása: kis mértékű csökkenés A városhierarchiában bekövetkezett változás: nincs változás, turisztikai szerepkör erősödés. Nappali népesség nagyobb, mint az éjszakai 110% (Forrás: Észak- Alföldi- Stratégia) Múlt Jövő Ipari-agrár Agráripari kisváros kisváros 1980-1995-2015-2026 Tisza-tó központ/ kisváros üdülő 3.sz.ábra Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 13

A város 1998-2006 között bekövetkezett fejlődése lassú ütemű volt, de határozott elmozdulás történt a kitűzött cél, a turisztikai jövőkép felé. A fejlődést részben a helyi forrás hiány, illetve a nemzetgazdaság fejlődésének megtorpanásai (pl. belföldi turizmus) jelentősen befolyásolták, visszafogták. Tiszafüred funkcióhiányos dinamizálható kisváros a jelenlegi lassú dinamikájú fejlődés, célzott a helyi viszonyok között jelentősnek számító fejlesztésekkel felgyorsítható, a magántőke üzleti aktivitása az egyedi természeti adottságoknak is köszönhetően a befektetési környezet fejlesztésével erősíthető. 2.6. Város típusa a foglalkoztatottság alapján Helyben foglalkoztatott lakosság. 1.sz. táblázat ÖSSZEVONT NEMZETGAZDSÁGI ÁG FOGLALKOZTATOTT FŐ % Mezőgazdaság 1146 14,93 Ipar, építőipar 1831 23,86 Szolgáltatás 4698 61,21 Összesen 7675 100 Forrás: KSH-2001 FOGLALKOZTATÁSI TERÜLETEK % Központi szerepkör (közigazgatási, oktatási, egészségügyi szolgáltatások) 35 Ipari szerepkör 10 Építőipar 15 Agrárszerepkör 5 Közlekedési szerepkör - Üdülési-idegenforgalmi szerepkör 5 Lakófunkció (szolgáltatás, kereskedelem) 30 Összesen 100 Forrás: 2007-es becslés, 2001-es KSH adatok, 2007-es önkormányzati információk alapján. A városban a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat és intézményei. Ezen kívül, Tiszafüred város szerepe a foglalkoztatás alapján vegyes képet mutat, az üdülésiidegenforgalom foglalkoztatási képessége évről-évre növekszik. A növekedés azonban elsősorban szezonális nyári hónapokat érinti, emiatt az éves átlag adat növekedése gyenge ütemű. Ipari foglalkoztatás nem jelentős. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 14

3. Város szintű helyzetértékelés 3.1. Gazdaság 3.1.1. Vállalkozások helyzetének elemzése Tiszafüred az 1980-as évekre számottevő ipari munkahellyel és munkaerő-vonzó potenciállal rendelkező, térszervező centrummá vált. Ez együtt járt Tiszaörvény (1966) és Tiszaszőlős (1976) közigazgatási ellátásának Tiszafüredre történő integrálásával. 1984-ben Tiszafüredet várossá nyilvánították, így Kócsújfalu, Tiszaörvény és Tiszaszőlős (újra önállóvá válásáig) egyéb belterületként, illetve városrészként szerepel. 1971-ben Tiszafüred középfokú központi szerepkörre kijelölt besorolást kapott, sőt a nagyközséget érintően, a Tisza II. vízlépcső idegenforgalmi hatásával is számoltak. Ezek egyik következményeként a település központi szerepkörét erősítendő, ipartelepítés is kezdetét vette Tiszafüreden. Az 1960-as évek végén az Alumíniumgyár, az 1970-es években a Magyar Hajó- és Darugyár (a későbbi Ganz-Danubius) majd a Kőbányai Gyógyszerárugyár) épített gyáregységet, telepet Tiszafüreden. Az 1990-es évek társadalmi-gazdasági átalakulásai jelentősen hatottak Tiszafüredre. A nagy munkaerő-foglalkoztató gyárak, üzemek bezártak és mintegy 2000 dolgozó vált munkanélkülivé. A gazdasági fellendülés üteme ezen a területen a várt alatt maradt. Ugyan újabb munkahelyek, vállalkozások kialakultak, de a térség alapvető problémája továbbra is a munkanélküliség maradt. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 15

Gazdasági mutatók Tendencia Regisztrált vállalkozások száma A regisztrált vállalkozások száma 1997-től -2001-ig növekedett, majd 2-3 éves stagnálás után 2006-ra -1034 db-csökkent. A csökkenés mértéke 5%-7% a legmagasabb 2002. évi adathoz képest. Működő vállalkozások száma A regisztrált és működő vállalkozások aránya 60-63% között alakult, 2000-2006 között. A működő vállalkozások változása a regisztrált vállalkozások mozgását követte, önkormányzati források szerint sok az alvó vállalkozás a városban. Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként 10% feletti részaránnyal rendelkezik a 2005-ös adatok alapján: kereskedelem, szálláshely, szolgáltatás, építőipar. Mezőgazdaság csak 4%. Kiskereskedelmi üzletek száma (humán Üzletek száma 2003-óta stagnál, csökken, 2005-ben 251 db ebből gyógyszertárak nélkül) élelmiszer 39 db, ruházati 28 db. Ebből élelmiszer jellegű ruházati jellegű Vendéglátóhelyek száma 2002-es csökkenés után hat éve közel egy szinten van, 110 db 2006- ban. Összes szálláshely szállásférőhelyeinek száma *2006-ban 1306 fő, 1998-hoz képest 50%-kal csökkent. (kereskedelemi és magán szállásadás) Vendégek száma összesen a szálláshelyeken *Vendégek száma 1998 óta nem változott lényegesen 17. 000 fő (kereskedelmi és magán szállásadás) körül alakul. Vendégéjszaka száma összesen (kereskedelmi és magán szállásadás) *1998-tól 2006-ig 70%-kal csökkent, 80 ezer vendégéjszakáról 25 ezerre. Kivetett iparűzési adó Az iparűzési adó volumene öt év 2002-2007 alatt 80%-kal - Értékben (ezer Ft) emelkedett, az adófizetők száma pedig 25%-kal. - iparűzési adót fizető vállalkozások száma A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás felsorolása *- magyarázat a turizmus fejezetben Az önkormányzat adótitokra hivatkozva megtagadta az adatszolgáltatást. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 16

Iparűzési adó 2.sz.táblázat Adatok 2002 2003 2004 2005 2006 2007 befizetett 85415 118764 118282 125292 131801 145922 adó e Ft adófizetők 1084 1490 1620 1469 1371 1352 száma (fő) Forrás: Önkormányzat 3.1.2. Turizmus Adottságok A XIX. század végéig a település nevezetes népművészeti központ volt, szűrszabó, nyerges és fazekas mesterek dolgoztak 1 és teremtettek hagyományt a mai napig is fennmaradó művészeteknek. A településen álló, klasszicista stílusú Lipcsey-kúriában 1949-ben nyílt meg a Kiss Pál Múzeum, amely az első falumúzeum volt az országban. A ház régészeti, néprajzi, történeti, természettudományi anyagokat őriz, becses darabja két eredeti Kossuth-levél. A város történetéhez szorosan hozzátartozik a Tisza-tó kialakulása, amely a jövőbeni fejlesztési lehetőségek kitűnő alapját képezi. A tó eredetileg a Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszer részeként került kialakításra, mely rendszer fő célja az Alföld vízhiányos területeinek öntözése volt. A tó megvalósítása során a természet csodálatos vízi világot hozott létre annak ellenre, hogy az eredeti tervekben szereplő vízszintnél lényegesen alacsonyabb szint állandósult. A tervezettnél alacsonyabbra duzzasztott vízszintnek köszönhetően egy változó mélységű, vízi növényekkel, másutt cserjékkel, fákkal tarkított, szigetes, zeg-zugos táj alakult ki. A tó rendeltetése átalakult, egyedülálló természeti értéket képvisel. Keleti területe (Tisza-tavi Madárrezervátum) a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz kapcsolódóan 1999 óta a Világörökség részét képezi. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 17

*Turizmus KSH adatai és a valóság közötti ellentmondások: Feltételezés KSH adatok alapján: A szálláshelyek, vendégéjszakák száma jelentősen csökkent 1998-hoz képest. Pl. 1998-tól 2006-ig 70%-kal csökkent, 80 ezer vendégéjszakáról 25 ezerre. Csökkenés okai: - 2002-es ciánszennyeződés hatása - attrakciók kiépülésének elmaradása - szúnyogirtás megoldatlansága - adózás elkerülése (idegenforgalmi adó) - Tiszaszőlős 2003-as kiválása. Következtetés: - KSH adatok alapján mutatott tendencia nem felel meg a valóságnak. - A valós adat 60-80 ezer vendégéjszaka között lehet, a csökkenés helyett, stagnálás, kis mértékű növekedés feltételezhető 2003-2007 közötti időszakban. 3.1.3. Elérhetőség Tiszafüred az Észak- Alföldi Régióban, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részén helyezkedik el. A teleülésen két kétszámjegyű út is keresztül halad: kelet-nyugat irányba a 33-as út, északnyugat-délkelet irányba a 34-es út. A település négy megye találkozási pontjában helyezkedik el: Borsod-Abaúj-Zemplén-, Heves- és Hajdú-Bihar megye öleli körbe a Tisza-tó fővárosát. Közvetlen közigazgatási szomszédjai: Tiszadorogma, Tiszabábolna (BAZ megye), Egyek, Balmazújváros (Hajdú-Bihar megye), Poroszló, Újlőrincfalva (Heves megye), Tiszaszőlős, Tiszaigar, Újlőrinc, Nagyiván (Jász-Nagykun-Szolnok megye). A város Budapestről megközelíthető az M3-ason, majd Füzesabonytól a 33-as úton, Debrecen felől szintén a 33-ason, Szolnok irányából a 34-es úton. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 18

3.2. Társadalom 3.2.1. Demográfiai jellemzők Ha megvizsgáljuk Tiszafüred népességének alakulását az 1870-es évek végétől napjainkig, láthatjuk, hogy egy töretlen növekedési ütem tört meg 1990-ben a politikai, gazdasági rendszerváltással. Az addig virágzó ipari tevékenység, ami a város egyik húzóerejét képzete, nagyon rövid idő alatt összeomlott, ami elindított egy jelentős elvándorlást a településről. Tiszafüred népességének alakulása 1870-től 2005-ig 2 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1870 1900 1930 1960 1990 2001 2005 Forrás: KSH,- Népszámlálás 2001 és Jász-Nagykun-Szolnok Megye Statisztikai Évkönyv 2005 4.sz.ábra 2 Az ábrát tanulmányozva két fontos dátumról nem szabad elfelejtkeznünk, mégpedig Tiszaszőlős csatlakozásáról 1984-ben, majd a városról történő leválásáról 2003-ban. Tiszafüred lakosságának száma 1984-ben 13 793 fő volt, ez Tiszaszőlőssel (2075 fő) együtt összesen 15 868 lakost jelentett. 2002-ben 14 375 fő lakta a várost, ez a létszám 1818 fővel csökkent a következő évben Tiszaszőlős önálló közigazgatásának visszaállítását követően. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 19

Tiszafüred vándorlási különbözetének alakulása Év Különbözet (ki- és bevándorlás) 1999-61 2000-160 2001-38 2002-77 2003-129 2004-112 2005-159 Forrás: KSH, Jász-Nagykun-Szolnok Megye Statisztikai Évkönyvek Ha megvizsgáljuk a város lakosságának koreloszlását, látható, hogy magas a 60 év feletti lakosok aránya és a 14 év alatti gyermekek száma is közel 20 %. Ezek az értékek éppen a határán mozognak a kedvezőtlen demográfiai helyzet kategóriájának, amikor is az aktív keresőkre jelentős számú eltartott jut. A városban a vándorlási mérleg évek óta negatív a településen, ami azt jelenti, hogy több, sőt egyre több a kivándorló, mint a betelepülő polgár (lásd. 1. táblázat). Az elvándorlás elsősorban nem az idősebb korosztályt érinti, hanem a munkaképes korú népességet, így a településen maradó lakosságra egyre nagyobb terhek hárulnak. Társadalom elemzése útmutató szerint Tendencia Lakónépesség (fő) Tiszaszőlős 2003-ban levált a településről. 2003-2006 között a népesség csökkent 3-4%-kal. Lakónépességen belül az alábbi korcsoportok aránya Ábrán feldolgozva. 0-14 15-59 60-x Nyilvántartott álláskeresők száma (2005 előtt 2000 és 2006 között 30-35%-kal csökkent a számuk. regisztrált munkanélküliek) Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 20

Nyilvántartott álláskeresők aránya a 2000 és 2006 között a területi mutató kismértékben munkaképes korú népesség %-ában (Területi csökkent 12,43%-ról 8,59%-ra. A megyei átlagtól mutató néven található) (2005 előtt jobb az érték. regisztrált munkanélküliek) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel (Szöveges magyarázat a 3.3.2. pontban) rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 8,3825% Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 43,8405% Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 69,92495 Rendszeres munka jövedelemmel nem 12,947% rendelkezők 3 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül A legfeljebb általános iskolai végzettséggel 4,03% rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül (szegregációs mutató) Tiszafüred koreloszlása 20% 18% 29% 7% 26% 0-14 15-19 20-39 40-59 Forrás: KSH, Népszámlálási adatok, 2001-5.sz.ábra Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 21

3.3.2. Iskolázottság A város lakóira sajnos jellemző az alacsony iskolázottság. A 14 évnél magasabb korú népességnek csak 84,6%-a (9 550 fő) rendelkezik legalább általános iskolai végzettséggel (8 általános), ami egyben azt is jelenti, hogy 15,35%-uk még az általános iskolát sem végezte el. A 18 évnél idősebb lakosok mindössze 30%-a rendelkezik érettségivel. A felsőfokú végezettséggel rendelkezők arányát a 25 éves, vagy annál idősebb lakosság körében vizsgálva hasonlóan gyenge eredményt tapasztalhatunk: 795 fő, mindössze 8,4% (forrás: KSH népszámlálás, 2001). Az alacsony iskolázottság a hosszú távú gazdasági fejlődés kerékkötője lehet, ezért feltétlenül szükséges azoknak a feltételeknek a megteremtése, melyek elősegítik a lakosság képzését, továbbképzését. 3.3.3. Foglalkoztatottság Tiszafüreden a munkavállaló korú népesség száma 8482 fő. Ebből nyilvántartott álláskereső 2007 februárjában 756 fő, a munkanélküliségi ráta tehát 8,91%, az országos átlagnál közel másfél százalékkal magasabb. A tartós munkanélküliek száma (365 nap feletti) 110 fő, rendszeres szociális segélyben 229 fő részesül. A foglalkoztatottak körében nagyobb arányban találhatók a magasabb iskolázottságúak, így joggal feltételezhető, hogy az alacsony iskolázottsági szint (más településekhez hasonlóan) a foglalkoztatás korlátja. 6. ábra A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint 15% 0% 20% 32% 33% 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola Érettségi Felsőfokú Forrás: KSH, Népszámlálási adatok, 2001 Tiszafüred a Tisza tó fővárosa 2008 22