dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor A számítógép hardverelemei - Kiviteli eszköz: a monitor egyes fajtáinak csatlakoztatása, szerelése, karbantartása A követelménymodul megnevezése: Számítógép javítása, karbantartása A követelménymodul száma: 1174-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-017-30
SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM MONITOROK Ahhoz, hogy értesüljünk a számítógép által végzett műveletek eredményéről, valamint az adatbevitel (pl. gépelés) sikerességéről, visszajelzést kell kapnunk. E visszajelzésnek az eszközei a kimeneti perifériák. Eleinte mint azt előzetes tanulmányaink során már láttuk a nyomtatott dokumentumok voltak jellemzőek, de ezeket hamar felváltották a monitorok. Előnyük az azonnali visszajelzés a képalkotás által, és környezettudatosabb megoldásnak is tekinthető. Alapvetően kétféle monitortípust használunk: - katódsugárcsöves és - folyadékkristályos működésűeket. Ezen kívül léteznek LED, valamint gázplazmás működési elvű monitorok és vetített képet előállító típusok (projektorok) is. Ebben a fejezetben ezek működési mechanizmusa mellett megismerjük jellemző tulajdonságaikat, és össze is hasonlítjuk az egyes típusokat. Ma a monitort tekintjük alapértelmezett kiviteli egységnek. Vizuális megjelenítő nélkül általános célú számítógépeket nem használunk. Azonban a kijelző típusától függetlenül igaz, hogy maga a képinformáció nem itt születik. Ehhez egy megfelelő csatoló kártyára van szükség. Erről részletesebben egy külön füzetben szólunk. A monitor csupán vizuális jellé alakítja a már kiszámított képinformációkat. KATÓDSUGÁRCSÖVES KÉPMEGJELENÍTŐK Az első monitorok a televíziókészülékekkel együtt fejlődve hagyományos, képcsöves szerkezetűek voltak. Bár még ma is alkalmazunk ilyeneket, az idők során nagy fejlődésen mentek keresztül. Az 1970-es évek karakteres felületet igényeltek, és a színek megjelenítése sem volt fontos: a kijelzők jellemzően egyszínűek (monochrom) voltak: zöld vagy sárga, ritkán fehér megjelenítési színnel a fekete háttér előtt. 2
1. ábra. Monokróm monitor, karakteres megjelenítés A televízióval való rokonságot mi sem mutatja jobban, mint hogy a háztartásokban elterjedt számítógépek képét a TV jelenítette meg, azokhoz külön monitort nem kellett vásárolni (pl. Commodore, Sinclair, HT gyártmányok). 2. ábra. A személyi számítógépek hajnalán a televízió is megfelelt megjelenítő eszközként itt már színes képmegjelenítési lehetőséggel A színes monitorok megjelenése már lehetővé tette a grafikus operációs rendszerekben rejlő lehetőségek teljesebb kihasználását. De hogyan is működik? 3
A készülék lelke a képcső, azaz a katódsugárcső. A katódsugárcső (CRT, Cathode Ray Tube) egy különleges elektroncső. Az elektroncsövek működésének lényege, hogy egy zárt, vákuumos, vagy nemesgázzal töltött térben különböző funkciójú elektródák helyezkednek el: 3. ábra. Egy általános elektroncső szerkezeti elemei Az egyes elektródák feladata: - a fűtőszál a katódot melegíti fel, amelyből így elektronok távoznak; - a rácsok az elektronok irányának, illetve az áramlás sebességének befolyásolására szolgálnak, ezt a rájuk kapcsolt megfelelő polaritású feszültséggel képesek elérni; - az anód fogja fel végül az elektronokat. Persze a képcsőben az alapelvek megtartása mellett kissé más kialakítást kellett választani: 4. ábra. A képcső szerkezeti elemei (monokróm) - a fűtőszál és az anód feladatai megmaradtak, de itt az utóbbit elektronágyúnak szokás nevezni; - a rácsok mellett megjelentek az elektronsugár fókuszálását és a képernyő megfelelő pontjára való irányítását szolgáló tekercsek; 4
- több anódot alkalmaznak, a legfontosabb a képmegjelenítés szempontjából, a képernyő felülethez közeli bevonat formájában kialakított réteg (ez szembetűnően arról ismerhető fel, hogy egy külön nagyfeszültségű vezeték látja el az energiával). 5. ábra. Színes képcsőben színenként ismétlődnek egyes szerkezeti részegységek Mivel az elektronsugarat, amely becsapódik a képernyő felületébe, szemünk nem érzékeli, azt bevonják egy fluoreszcens anyaggal. Ráadásul ez az elektronsugár tartós monitorhasználat mellett káros lehet. Monokróm képernyők esetén ennek a bevonatnak az anyaga határozza meg a megjelenített színt. Ez a bevonat két jelenséget eredményez: - elektronsugárral való gerjesztés hatására látható fény bocsát ki, és - azt nem csak addig teszi, amíg az elektronsugár éri, a gerjesztett állapot rövid ideig még fennmarad. Ahhoz, hogy a kép színes legyen, alapszínenként szükséges egy-egy elektronágyú, illetve egyes belső egységek többszörözése. A képernyő felületét is úgy kell kiképezni, hogy a külön-külön vezérelt színeknek megfelelő elektronsugarak csak a megfelelő, színezéssel előre ellátott képpontokba juthassanak, amelyek itt három különböző színt képesek megjeleníteni. Ezt megfelelő maszkkal oldják meg. A színes kép megjelenítésekor három szín segítségével keverik ki a tetszőleges színt. A színkeverés két megoldása közül a monitorok az additív, azaz az összeadódó színelőállítást alkalmazzák. Ennek három alapszíne a vörös, a zöld és a kék. Ezek egymásra vetítésével (szemünk hibája miatt elegendő az egymáshoz megfelelően közel vetítés is) elérhető a kívánt hatás. Röviden, az alapszínek angol elnevezésének kezdőbetűiből RGB (red, green, blue) alapszíneknek nevezzük. 5
6. ábra. Az RGB színskála alapszínei A másik megoldás a szubsztraktív, azaz a kivonó színkeverés, ezzel majd a nyomtatóknál ismerkedünk meg részletesebben. A képpontok elhelyezkedésére két megoldás terjedt el: A színhármasok (tripletek) különböző módon helyezhetők el. Az elhelyezés módja elsősorban a kép kontrasztjára van befolyással. Két elrendezési mód alakult ki: - Az egyik szerint a színhármasok egyenlő szárú háromszöget alkotnak (delta). Ez az elrendezés rosszabb kontrasztot ad, mivel két pont között mindig van egy üres rész, amely sötét marad. 7. ábra. Delta mintázatú színhármasok (tripletek) 6
- A másik elrendezést a Sony alakította ki, és a Trinitron nevet kapta. Itt a színpontok egymás mellett helyezkednek el. Ezzel az elrendezéssel élesebb és világosabb képet lehet előállítani. A lyukmaszkot itt nem fémlemez alkotja, hanem rácsot képező kifeszített drótok. Hogy a drótok tökéletesen párhuzamosak legyenek, nagyon nagy erő feszíti meg őket, ehhez viszont megfelelő keretet kellett kialakítani, amely elviseli ezt az erőt. Ez a Trinitron képcsöveket egy kissé nehezebbé teszi. A Trinitron képcső igazi hátránya azonban az, hogy a függőlegesen futó szálakat a képen többékevésbé fel lehet ismerni. Ez főleg nagyobb monitoroknál és nagyobb felbontásnál lehet zavaró. Ezenkívül kellemetlen a kép alsó harmadában futó vízszintes szál, amely a függőleges szálakat köti össze és stabilizálja őket. 8. ábra. A trinitron technológia a színhármas elemeit egymás mellett jeleníti meg Hogy az adott kijelző milyen megoldást alkalmaz, azt bekapcsolt állapotban, közelről megszemlélve, magunk is könnyen megállapíthatjuk. A képek előállítása során az elektronágyútól való azonos távolság megtartása, így a kép torzításmentességének a széleken, a kép közepén való egyforma biztosítása érdekében, domború kialakítást alkalmaztak. A fejlődő elektronika miatt azonban később a torzítást már a vezérlőjelben való kompenzálással is meg tudták oldani, így jelentek meg a síkképcsöves megoldások, amelynek sarkai is hegyesebbé, kevésbé lekerekítetté válhattak, ezáltal növelve a hasznos képfelületet. 7
FOLYADÉKKRISTÁLYOS MONITOROK 9. ábra. Folyadékkristályos monitor A folyadékkristályok különleges tulajdonságait a fény manipulálására már az 1890-es években felismerték. Ám gyakorlati alkalmazásukra az 1970-es évekig kellett várni. Ezt is egy hordozható eszköz, a digitális karóra elterjedése inspirálta. Az LCD (Liquid Crystal Display) kijelző fő része egy nagyon vékony elektródahálózattal bevont, üveglappár közé elhelyezett folyadékkristály réteg, melyet a két felületén egy-egy eltérő állású polárszűrő fog közre. Amikor az elektródákra nem kapcsolunk feszültséget, a fény akadálytalanul halad át a folyadékkristály szerkezeti adottsága (csavarodása) miatt. Ám ha feszültséget kapcsolunk az elektródákra, akkor megváltozik a folyadékkristály szerkezete (a kristályok kiegyenesednek), és így az adott felületen (amelyet kicsinysége miatt pontnak érzékelünk) már nem jut át a fény. Kellően sűrű ponthálózat, és a színkeverés szerinti különböző szűrők alkalmazásával már elő is állítottuk a színes képet. Ha azonban közelről vagy nagyítóval nézzük meg a képet, jól látszanak az egyes felületrészek éles határvonalai. 8
10. ábra. A folyadékkristályos megjelenítők szerkezete Azonban az LCD kijelzők számos hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek: - érzékenyek a háttérmegvilágítás homogenitására; - csak kis szögtartományban adnak színhelyes képet; - a kristály mozgása meglehetősen lassú, így gyors mozgások megjelenítésére alkalmatlan egy ilyen technikájú kijelző. Mi több, a színes képek előállítása során különleges problémaként jelentkezett a háttérmegvilágítás kérdése. Míg ugyanis az egyszínű LCD megjelenítők a környezeti fényt, illetve annak visszaverődését szabályozták (ami miatt sötétben persze leolvashatatlan volt a megjelenített információ), addig színes megjelenítés esetén a környezeti fény spektruma jelentősen befolyásolta a színhűséget. Ezért kezdték el alkalmazni a saját háttérmegvilágítást. 9
11. ábra. A homogén háttérmegvilágítás (a képen alulról) segíti a színhelyes megjelenítést Ezért ma nem is ezt, hanem az ennek alapjain kifejlesztett TFT (Thin Film Transistor), azaz vékonyfilm tranzisztor technológiájú folyadékkristályos kijelzőket alkalmazzuk. Tulajdonképpen ez sem egy, hanem három különböző (TN + F, IPS és MVA) megvalósítási formában terjedt el. Az LCD kijelzők említett hátrányait alapvetően azzal szüntetik meg, hogy minden egyes képponthoz egy saját vezérlő tranzisztor tartozik, amely sokkal gyorsabban és pontosabban tudja a kristályok irányítását elvégezni. Így növekedhet a betekintési szög, hatékonyabban követi a szükséges fényerőváltozásokat is. 12. ábra. Színes folyadékkristályos megjelenítő szerkezeti egységei A TFT technológián belül is több megoldás született: - TN (Twisted Nematic): alacsony betekintési szöggel rendelkező típus, amelynél alapállapotban a folyadékkristályok átengedik a fényt, és feszültség hatására fordulnak záró irányba. Gyors válaszidejük, és olcsó előállításuk miatt még ma is találkozhatunk velük. 10
- IPS (In-Plane Switching): a működése pont fordított, azaz feszültség nélküli állapotban nem engedik át a fényt. A folyadékkristály molekulák rendezettebben mozdulnak el az IPS panelekben feszültség hatására. Jelentősen nagyobb betekintési szögben jelenít meg színhelyes képeket, és már képes a true color 16,7 millió színét valóban megmutatni. Sajnos azonban jelentősen lassabb a molekulák mozgása, és az előállítási költségei is magasabbak. Alig találkozunk ilyennel a boltokban. - VA (Vertical Alignment): az eredeti panelek aszimmetrikus betekintési szöget produkáltak, így ma a továbbfejlesztett MVA (Multi-Domain Vertical Alignment) és a PVA (Patterned Vertical Alignment) verziókat gyártják. Valóban ezek a leggyakoribb típusok. Magas kontrasztarány, megfelelő válaszidő, kiváló színek jellemzik. 13. ábra. A különféle technológiájú megjelenítők összehasonlítása Hogy adott esetben az elénk kerülő készülék a fentiek közül melyik technológiát alkalmazza, azt a jellemzők alapján vagy az adattábláról állapíthatjuk meg. Jelentősége inkább a készülék értékelésében, minősítésében van. Összehasonlítás A katódsugárcsöves és a TFT az a két technológia, melyet a gyakorlatban ma alkalmazunk. Előnyeik és hátrányaik, alkalmazási területeik alapján hasonlítsuk össze ezeket: Jellemző CRT TFT Felbontás 1600 x 1200 HD (1920 x 1080) Színmegjelenítés 24 biten (kellemesebb színhatás) 24 biten Képfrissítési frekvencia 60-150 Hz Nincs Képarány 4:3 16:9 Képátló mérete 17-21 17-24 Beszerzési ár Alacsony Magasabb Energiafelhasználás Magasabb Alacsonyabb Beszerezhetőség Szűk kínálat, nehézkes Széles kínálat 11
PLAZMAMEGJELENÍTŐK Bár nem számít újdonságnak a plazmakijelző, hisz televízióként igen elterjedt, számítógépes kijelzőként nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 14. ábra. Plazma megjelenítők, akár 262 cm-es képátlóval is Ennek fő oka energiaéhsége, amely kizárja, hogy hordozható eszközökben alkalmazni lehessen. Pedig maga a működése nem túl bonyolult: nemesgázok alkalmas keverékét, a gerjesztésükre szolgáló vékony elektródahálózatot tartalmazó üveglapok között, elemi cellákban elhelyezve, a gerjesztés hatására gázkisülés keletkezik. A folyamat épp úgy játszódik le, mint a közönséges fénycsövekben, a fő különbség a méretekből, valamint az alkalmazott nemesgázok összetételéből adódik. 12
15. ábra. PDP megjelenítő egy szegmensének felépítése, részei 1 Ezt megfelelő, lumineszcens anyaggal látható fénnyé alakítják, a színkeveréshez szükséges három alapszínben (a fénycső felületén is megfigyelhető a fénypor bevonat, bár ott a fehér fény előállítása a cél). 16. ábra. A színes megjelenítése ez esetben is a színhármas megfelelő sűrűsége 2 A PDP (Plazma Display Panel) kijelzők fő előnye a nagy fényerő és a szinte korlátlan képméret mellett a nagyszerű színhűség, az óriási kontraszt arány (akár 100.000:1), a 180 fokos betekintési szög (bárhonnan ugyanazt a képminőséget látjuk). Ennek ára a jelentős energiafogyasztás, amely a CRT monitorokét is többszörösen meghaladhatja. 1 Forrás: http://hmika.freeweb.hu/lexikon/html/plazmatv.htm 2 Forrás: http://hmika.freeweb.hu/lexikon/html/plazmatv.htm 13
LED KIJELZŐK A LED (Light Emitting Diode fénykibocsátó dióda) kifejezést lépten-nyomon használjuk, de nézzük, hogyan lesz ebből kijelző! E tekintetben mint gyakran a divatos fogalmak esetén több, eltérő jelentéstartalommal találkozunk. A már kapható LED kijelzők valójában TFT monitorok, csupán azzal a kis eltéréssel, hogy a homogén háttérmegvilágítást LED-ek szolgáltatják, és nem fénycsövek. Igazi LED-es kijelzők egyelőre csak kisebb méretben elérhetők, ezek az OLED (Organic Light Emitting Diode) technológiára épülnek. 17. ábra. OLED kijelző nem érzékeny a hajlításra sem Egy átlátszó sík felületre, megfelelő számban és sűrűségben helyeznek el az alapszíneknek megfelelő LED hálózatot, és ennek vezérlése révén tetszőleges kép állítható elő. Bár minden jellemzőjében kiváló képet nyújt, tetszőlegesen nagy felületet lehet létrehozni vele, igen vékony szerkezeti kialakítás mellett, jelenleg ez még újdonság. Ám a meredeken csökkenő gyártási költségek miatt rohamosan el fog terjedni a következő években. Különösen kedvez ennek a ma divatos környezettudatosság is, hisz igen csekély az energiaszükséglete, és így a felesleges hőleadása, hővesztesége is. Modern hordozható eszközökben, elsősorban okostelefonokban azonban már találkozhatunk ilyen megoldással. KIVETÍTŐK (PROJEKTOROK) Több személy számára történő, nagy felületű képmegjelenítésre alkalmasak a kivetítő berendezések. A számítástechnikai eszközökhöz kiegészítő (másodlagos) megjelenítőként kapcsolódhatnak. 14
18. ábra. Modern kivetítő eszköz Amennyiben ilyet alkalmazunk, gondoskodni kell a megfelelő vetítővászonról, vetítési felületről. A kép csak akkor lehet jó minőségű, ha ez jól rögzített, sík felületű, de nem fényes (tükrös), hanem kellően szemcsézett. Ez biztosítja ugyanis a különböző nézőpontokból való megfelelő képminőséget. Több működési elvű készülék kapható a kereskedelemben: az LCD (Liquid Cristal Display) és a DLP (Digital Light Processing) technológiájúak a legelterjedtebbek. Ezek a nagyteljesítményű lámpa állandó fényforrásából optikai elemek segítségével állítják elő a kivetített képet. 15
19. ábra. A projektor képalkotása 3 LCD rendszerből is több típus létezik, attól függően, hogy a fényt a mini LCD paneleken átvezetik (transzmisszív típusok), vagy a kijelzőről visszaverődött fényt hasznosítják (reflexív típus). Ha egypaneles rendszert választunk, azt szinte megegyezik az LCD kijelzőknél már megismert technikával, csupán itt jóval kisebb a kijelző mérete, és nagyobb a megvilágításra alkalmazott fényforrás erőssége. A hárompaneles rendszerekben az alapszíneire bontott fény erősségét a három LCD panel színenként befolyásolja, majd a keletkezett képet egyesítik a megfelelő optikai eszközökkel. 3 Forrás: http://benq.hu/images/product/dustfilter.jpg 16
20. ábra. Hárompaneles transzmisszív LCD projektor szerkezeti kialakítása 4 A DLP kivetítőkben egy DMD (Digital Micromirror Device) áramköri egységet alkalmaznak. Ennek lényege, hogy a chip felületén százezerszám található kicsiny (mikroszkopikus méretű) tükröt vezérlik (billentik), ezzel szabályozzák a visszaverődött fény mennyiségét. E technológián belül is alkalmaznak egy- és háromelemű rendszereket. Utóbbi magas ára miatt az egychipes változatok terjedtek el. Ebben a technológiában a nagyteljesítményű fényforrás fehér fényét egy forgó színszűrő tárcsa bontja szét az alapszínekre, és a vezérlés ezzel szinkronizálva irányítja a tükröket, azaz az egyes színek valójában nem egyszerre, hanem egymás után kerülnek kivetítésre. Ez vibráló képet eredményez. (Érdekesség: a színszűrő tárcsa négy részre tagolt, a három alapszín mellett a negyedik nem végez szűrést.) 21. ábra. DMD chip felületének nagyított képe 5 4 Forrás: http://preher-tech.com/images/zenith-1200x-projector-3-lcd-projector-diagram.jpg 17
A megjelenített képarány és felbontás a korszerű eszközök esetében követi a ma alkalmazottakat: - képarány rendszerint választhatóan 4:3, vagy 16:9 (esetleg 16:10 a hordozható számítógépek kijelzőihez igazodva), ritkán 2:1; - a felbontás a 800 x 600-tól a HD-ig (1920 x 1080) terjed. Választhatunk hordozható vagy jobb teljesítményre képes telepített típusok közül, a felhasználási hely, és a cél ismeretében. Az egyes technológiák közötti választás szempontjai: Szempont LCD DLP fényerő 2500 ANSI lm 4000 ANSI lm kontrasztarány 500:1 2500:1 beszerzési ár drágább olcsóbb előnyök - nem tartalmaz mozgó - a fehér szín megjelenítése, alkatrészt; ragyogóbb ; - villódzásmentes - a fekete megjelenítése képalkotás; feketébb ; - nem fárasztja a szemet; - hosszú idejű használat - szebb színvisszaadás; esetén sem romlik a - színhelyesség gyors képminőség képváltások közben is MEGJELENÍTŐK CSATLAKOZTATÁSA A SZÁMÍTÓGÉPHEZ Kezdetben a 15 tűs, analóg jelátvitelre tervezett D-SUB csatlakozókat alkalmazták. 22. ábra. 15 tűs D-SUB monitor csatlakozó analóg jelátvitel 5 Forrás: http://www.science-vision.at/english/images01/dmd2.jpg 18
Ennek monitor felőli végét vagy eleve forrasztással a készülék belsejében alakították ki, vagy a monitorhoz is ugyanilyen csatlakozóval kapcsolódott. A kábelen a dugót, a készülékekbe az aljzatot építették be. Egyes gyártók a monitor felőli csatlakozást komponens bemenettel valósították meg, ami megfelelő átalakító kábelt igényel (ez lehet RCA, vagy BNC kialakítású is öt csatlakozóból áll, amelyek a három színt, valamint a vezérlést közvetítik). 23. ábra. Analóg jelátvitel komponens csatlakozókkal (BNC) A digitális kijelző technológiák megjelenésével párhuzamosan alakult ki a DVI (Digital Visual Interface) csatlakozó. 24. ábra. DVI csatlakozó Ám ezzel fokozott elővigyázattal bánjunk, hisz számos válfaja van az egyes informatikai és audiovizuális készülékekben: - a DVI-D csak a digitális kapcsolat kialakítására szolgáló érintkezőkkel van ellátva; - a DVI-A pedig csak az analóg jelátviteli érintkezőket tartalmazza; 19
- a megoldást a minden csatlakozást magába foglaló DVI-I jelenti. 25. ábra. A DVI csatlakozóknak is számos alfaja van, a bekötés szempontjából Az eltérő felületek illesztési problémájával gyakran szembesülünk a gyakorlatban. Ha egyértelműen beazonosítható a csatlakozás módja, a megfelelő pinek (tüskék) eltávolításával a probléma DVI-I kábel esetén megoldást hozhat ám a fokozott óvatosság azért is szükséges, mert nemcsak a kábelt, akár a készüléket is elveszthetjük a hibás csatlakoztatással! A további adattömeg növekedés a HDMI (High Definition Multimedia Interface) csatlakozót hozta magával. Ez egy elsősorban szórakoztatóelektronikai eszközök összekapcsolására létrehozott csatlakozótípus, amely a képjelek mellett hangjelek továbbítását is megvalósítja. Itt a csatlakozó kiosztása szabványos, de egyre gyakrabban találkozhatunk a HDMI-A mellett a kisebb HDMI-C (mini) csatlakozótípussal is. 26. ábra. HDMI csatlakozó Egyes monitorok ezenkívül egyéb bemenetekkel (ennek hasonlóan, ilyen kimenetekkel) lehetnek felszerelve: megfelelően a videokártyák is 20
- Szintén az audiovizuális technikából származik az S-VIDEO csatlakozó, számos változatban. - A régebbi időkből ismert a kompozit (összetett) videojel csatlakozó is. - Számítógépek kimeneteként nem, de monitorok bemeneti jelforrásaként megjelenhet a SCART csatlakozó is. Ha a készülékek esetén eltérő csatlakozási rendszerünk van, el kell tudnunk dönteni, hogy alkalmazható-e átalakító. Amennyiben nem, akkor két választási lehetőségünk van: - a problémát elkerülve más típusú kijelzőt választunk; - a kijelző meghajtását szolgáló videokártya cseréjét is végrehajtjuk a fejlesztés részeként. A kereskedelemben az átalakítók széles skálájával találkozhatunk, kellő elővigyázattal magunk is készíthetünk ilyet. De sok esetben a videokártya, illetve a monitor gyártója is ellát bennünket néhánnyal. 27. ábra. Univerzális átalakító a különféle csatlakozási módok illesztéséhez MONITOROK KARBANTARTÁSA, JAVÍTÁSA Minden ember alkotta eszköznek szüksége van karbantartásra, a használati érték és a működőképesség megőrzéséhez. Ennek ellenére is előfordulhat műszaki meghibásodás, amelyet javítani szükséges. 21
Ez alól az informatikai eszközök sem kivételek, bár ennek ellenére, sok beviteli eszköz esetében, a javítás előtt mérlegelnünk kell, hogy figyelembe véve az eszközök gyors technikai fejlődését, valóban érdemes-e anyagi áldozattal a meglévő eszköz javítása. Sok esetben erre nemleges választ kapunk. A pótalkatrészekkel való ellátottság hiánya, az eszközök viszonylag alacsony ára (legalábbis a pótalkatrészek árához képest), illetve az újonnan beszerezhető azonos célú eszköz többletszolgáltatásai gyakran az eszközök cseréjét mutatják helyes döntésnek. Ilyen esetben ne feledjük: Az elhasznált elektronikai eszközök, berendezések veszélyes hulladékok! Így ezeket kommunális szemétben elhelyezni TILOS! Gondoskodjunk azok szakszerű ártalmatlanításáról, a bennük felhalmozott értékes anyagok újrahasznosításra való kinyeréséről. Azonban a baj sok esetben egyszerű eszközökkel megelőzhető. A legegyszerűbb ilyen módszer a tervszerű és rendszeres karbantartás. Ez mindenekelőtt az eszközök állapotának felmérésével kezdődik. A tapasztaltakat érdemes (gyakran kötelező) a munkahelyen rendszeresített űrlapon rögzíteni. Így visszakereshető, ha egy-egy felhasználó rendszeres hanyagsága több esetben meghibásodáshoz, az eszközök tönkremeneteléhez vezet. Az eszközeink meghálálják a tisztántartásukat. Természetesen nem elegendő maguknak a beviteli perifériáknak a tisztasága, lehetőségeink szerint gondoskodjunk a környezeti tisztaságról is. Ebben mindenképpen együtt kell működni munkatársainkkal, a felhasználókkal, tudatosítani kell bennük az egyes szennyeződések hatását a készülék működésére. Erre kiváló alkalom kínálkozik a billentyűzet, az egér tisztítása során: mutassuk meg az adott kollégának, mit találtunk az általa használt eszközben legközelebb bizonnyal jobban vigyáz környezete tisztaságára. A számítógépeket, illetve a hozzájuk kapcsolt perifériás eszközöket karbantartani csak azok kikapcsolt, áramtalanított állapotában szabad. Nem elegendő a gépet leállítani, meg kell szüntetni annak 230 V-os hálózati elektromos kapcsolatát is! A KARBANTARTÁS, A SZERELÉS ESZKÖZEI A bemeneti perifériák karbantartása előtt készítsük elő az alábbi eszközöket: - porecset; - sűrített levegős flakon; - kontakt spray; - erős fényű lámpa, kézilámpa; - nagyító; - csipeszek; 22
- fogók (lapos, kúpos, oldalcsípő); - csavarhúzók (kereszthornyú és egyenes, a készülékekhez illeszkedő méretekben). Szükség van az egyes készülékek szervizdokumentációjára. Ezt elolvasva ismerhetjük meg a konkrét feladatokon kívül az esetlegesen szükséges speciális szerszámigényt, valamint az adott eszközhöz használható tisztító, ápoló vegyszerekre vonatkozó gyártói előírásokat is. Ezekkel is kellő mennyiségben készüljünk fel a munkavégzésre. Összetett elektronikai berendezések megbontása után a káros elektrosztatikus kisülések elleni védekezésül használjunk antisztatikus csuklópántot. Ezt a készülék áramtalanítása és megbontása után, de a készülék belsejében lévő elektronikai elemek érintése előtt csatlakoztassuk a készülékház megfelelő fémes részéhez. A javítási, mérési feladatokhoz szükséges felszereléseink: - digitális multiméterek a megfelelő mérőzsinórokkal; - oszcilloszkóp; - forrasztóállomás a szükséges segédanyagokkal. MUNKAVÉDELMI SZABÁLYOK Az egyes perifériás eszközök önálló hálózati feszültségellátással rendelkeznek. Ezek megbontása előtt gondoskodni kell a készülék csatlakozásainak bontásáról, mind a kapcsolódó számítástechnikai eszközről, mind a 230 V-os elektromos hálózatról. Azonban az összeszerelést követő próbaüzem alatt a készülék(ek) már a hálózati 230 V-os, 50 Hz-es váltakozó feszültség alatt üzemelnek. Ez életveszélyes helyzeteket teremthet! A legfontosabb szabályok: - feszültség alatt végzendő munkát csak arra kiképzett személy folytathat, a képzést dokumentálni kell; - feszültség alatti munkavégzés egyedül nem végezhető, segítő személy jelenléte szükséges, a munkavégzés helyszínén. Áramütés esetén úgy kell eltávolítani az áramkörbe került személyt, hogy a segítő maga ne kaphasson áramütést. Ennek legegyszerűbb módja az elektromos berendezés áramellátásának megszüntetése (kapcsoljuk le a kismegszakítót, kapcsoljuk le a kapcsolótábla főkapcsolóját, vagy a készülék (hosszabbító) villásdugóját húzzuk ki a konnektorból). Ám ne a készülék kikapcsoló gombjával bíbelődjünk, hisz az rendszerint nem szakít meg semmilyen áramkört, csupán készenléti üzemmódot vezényel. Ráadásul veszélyes közelségbe kerülünk a balesetet szenvedett személyhez, és magunk is áldozattá válhatunk. Az elektromos balesetek mellett mechanikai sérülések is érhetnek bennünket. A csavarhúzó helyes tartásával, használatával, az egyes éles fém alkatrészek (pl. sorjás szél) megfelelő elővigyázatosságú kezelésével ezek a veszélyek csökkenthetők. 23
Amennyiben a kellő óvatosság mellett, mégis baleset következne be, szükség szerint elsősegélyt kell nyújtanunk az arra rászoruló társunknak. Ha indokolt (a baleset jellege, a sérült állapota indokolja, vagy jogszabály ezt kötelezővé teszi), értesítsük a mentőket, illetve a munkahelyi vezetőt, aki gondoskodik a további teendőkről, a baleseti jegyzőkönyv felvételéről. Tanuljunk mások balesetéből, hogy a sajátunkat elkerülhessük! MONITOROK KARBANTARTÁSA, JAVÍTÁSA Ritkán, de szükség lehet CRT monitorok esetében kisebb szerelési műveletek elvégzésére. Ennek oka a színek vagy képalak menüből nem javítható hibája lehet. A mi lehetőségünk ilyen esetben, hogy a monitor hátsó burkolatának eltávolítása után a nagyfeszültségű részekhez tapadt port eltávolítsuk, és ellenőrizzük, hogy minden alkatrész megfelelően rögzített-e. 28. ábra. Megbontott CRT monitor Ha összeszerelés után is fennáll a hibajelenség, megkísérelhetjük a monitor javítását. Ehhez először is meg kell határozni a hiba forrását. Jellemző meghibásodások lehetnek: - a csatlakozó vezeték vagy a csatlakozó hibája; - a tápegység hibája; - a lemágnesező áramkör hibája; - a függőleges vagy a vízszintes eltérítő fokozat hibája stb. A hiba forrásának feltárását követően dönteni kell, hogy egyáltalán gazdaságos-e a javítás?
Monitorok karbantartási feladatai 29. ábra. A CRT monitorok szerelésekor legyünk figyelemmel a kondenzátorokban tárolt energiára! Fontos, hogy az elektromos berendezések karbantartása, tisztítása, szerelése közben elkerüljük a baleseteket. Ezek egyik fő forrása a gépeinket működtető 230V-os elektromos hálózat okozta áramütés. Nézzen utána (internetes források felhasználásával), mik az áram élettani hatásai! A monitor tisztításához tisztító folyadékot (NE ablak, illetve üvegtisztítót!), valamint puha rongyot, tisztítókendőt alkalmazzunk. Ez a folyadék alkalmas a monitor kávájának, műanyag alkatrészeinek tisztításához is. 30. ábra. A por leginkább a nagyfeszültségű egységeken gyűlik össze A tisztítást követően csatlakoztassuk a készüléket a számítógéphez, ellenőrizzük megfelelő működését. 28
CRT monitorok javítása Az e szakképesítést szerzetteknek általában nem feladata a javítás, de egyszerűbb feladatokat elvégezhetünk. Ne vállaljon el olyan munkát, amelyhez nem rendelkezik megfelelő szakképzettséggel, felkészültséggel! Ha a monitorunk bekapcsolás után semmilyen életjelet nem ad, könnyen lehet, hogy egyszerű hibáról, az áramkört biztosító olvadóbiztosíték kioldásáról van szó csupán. Ennek ellenőrzéséhez, cseréjéhez a megfelelő szerszámokkal, távolítsa el a monitor hátsó burkolatát. Célszerű a monitort egy puha ruhára (törölközőre), képernyővel lefelé elhelyezni. A megbontást követően keresse meg az olvadóbiztosítékot az áramköri panelen. Szükséges lehet a készülékbe került por eltávolítása, ezt porecsettel, elszívással, vagy sűrített levegős flakonnal végezze el. A CRT monitorok belsejében a por rendszerint a nagyfeszültségű alkatrészeken ül ki, a statikus feltöltődés miatt. Általában foglalatban, néha beforrasztva alkalmazzák a készüléket védő csőbiztosítékot. Szemrevételezéssel állapítsa meg, hogy az ép-e, ha így nem tudta eldönteni, vegye ki a helyéről, és méréssel győződjön meg épségéről. 31. ábra. A NYÁK-ra forrasztással beépített olvadóbiztosító Amennyiben kiégett, kizárólag azonos típusú (jellemzőjű) darabbal helyettesíthető! Ha ismételten többször kiég a biztosító, vagy a kiszerelése után méréssel is azt állapította meg, hogy az sértetlen (működőképes), akkor ne kísérletezzen a javítással! Összeszerelés után küldje azt megfelelő szakszervizbe! A cserét követően szerelje össze a készüléket, és végezzen vele próbaüzemet huzamosabb időn keresztül. Ezáltal meggyőződhet a megfelelő működőképességről.
Projektorok karbantartási feladatai Projektor lencséjét csak hideg állapotában, kizárólag a megfelelő tisztítófolyadékkal és tisztító kendővel tisztítsuk ki. Alkalmanként meghibásodás, vagy a meghatározott üzemidőt követően szükséges a vetítő izzócseréje. A kikapcsolt, lehűlt készüléket, az érintésvédelmi szabályok szerint készítsük elő. A megbontás előtt keressük elő a szervizkönyvét, a kezelési utasítását, valamint előzetesen szerezzük be a megfelelő típusú csereizzót. A megfelelő szerszámokkal bontsuk meg a készülék házát. Az izzót a foglalatából az esetleges biztosító fül nyitását követően finoman mozgatva távolítsuk el. Ellenőrizzük, hogy a foglalat ép, égésnyomoktól mentes-e. Ha szükséges, tisztítsuk meg a rárakódott kosztól, koromtól. Ennek során különös gonddal ügyeljen arra, hogy a szennyeződéseket eltávolítsa, és ne a készülék belsejébe halmozza! Az új izzót a csomagolásából kibontva ne érintse kézzel, mert a kézről az izzó üvegére kerülő zsírréteg üzem közben, az izzó gyors tönkremenetelét idézheti elő. Tiszta tisztítókendővel fogja meg, és illessze határozottan a helyére, a megfelelő mélységig nyomja be a csatlakozójába. A készülék összeszerelése után végezzen próbaüzemet, és ha telepített eszközről van szó, csak ezt követően szerelje azt vissza a helyére. Izzócserét követően, minden esetben szükséges a készülék újrakalibrálása a megfelelő színhűség, torzításmentesség elérése érdekében.
IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Markó Imre: PC hardver konfigurálás és installálás. LSI Oktatóközpont, Budapest, 2000. Ila László: PC-építés, tesztelés, eszközkezelés. Panem Kiadó, Budapest, 1996. Csala Péter - Csetényi Arthur - Tarlós Béla: Informatika alapjai. Computer Books, Budapest, 2003. Szücs László: Digitális Számítógépek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2005. Vinnai Zoltán: Hardver alapismeretek. Kiadó nélkül, 2001. www.wikipedia.com http://hmika.freeweb.hu/lexikon/html/plazmatv.htm http://hmika.freeweb.hu/lexikon/html/plazmatv.htm http://benq.hu/images/product/dustfilter.jpg http://preher-tech.com/images/zenith-1200x-projector-3-lcd-projector-diagram.jpg http://www.science-vision.at/english/images01/dmd2.jpg AJÁNLOTT IRODALOM Markó Imre: PC hardver konfigurálás és installálás. LSI Oktatóközpont, Budapest, 2000. Ila László: PC-építés, tesztelés, eszközkezelés. Panem Kiadó, Budapest, 1996. Csala Péter - Csetényi Arthur - Tarlós Béla: Informatika alapjai. Computer Books, Budapest, 2003. Markus Bäcker: PC-doktor. Computer Panoráma, Budapest, 2002. www.wikipedia.hu http://sdt.sulinet.hu/ 34
A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy László főigazgató