Gazdálkodási szabályzat

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Agrártudományi Kutatóközpont Gazdálkodási szabályzat Martonvásár, 2012. április 2. Bedő Zoltán főigazgató 1

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht) és annak végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet (továbbiakban: Ávr), az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24) rendelet, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, mint alapvető jogszabályok, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont (továbbiakban: Kutatóközpont,) Alapító Okirata, Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ), mint alapvető belső szabályzatok figyelembe vételével a Kutatóközpont Gazdálkodási Szabályzatát (továbbiakban: GSZ) az alábbiak szerint határozza meg: Általános rendelkezések 1. A szabályzat célja és hatálya 1.1. A szabályzat célja a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként, a hatályos jogszabályoknak megfelelően a Kutatóközpont gazdálkodásával kapcsolatos alapelvek meghatározása. A szabályzat meghatározza a Kutatóközpont alaptevékenységeivel és az alaptevékenységek keretében végzett kapacitáskihasználási tevékenységekkel összefüggő gazdasági, humánpolitikai, pénzügyi, vagyongazdálkodási, műszaki (karbantartás, felújítás, beruházás) üzemeltetési feladatokat; az e feladatok ellátása keretében nyújtott szolgáltatásokat; a tervezési folyamatokat, az előirányzat gazdálkodást és felhasználást, a pénzgazdálkodást, valamint a beszámolást. A gazdálkodás egyes területeire vonatkozó részletes szabályokról külön szabályzatok, utasítások rendelkeznek, melyek a jelen szabályzattal összhangban kerülnek kialakításra. Jelen szabályzatban leírtak betartása alapvető feltétele annak, hogy a Kutatóközpont eleget tudjon tenni a kötelezően előírt tervezési, gazdálkodási, beszámolási, nyilvántartási, vagyonvédelmi feladatainak, a gazdaságos, hatékony, és eredményes gazdálkodás követelményének. A szabályzat hatálya kiterjed a Kutatóközpont valamennyi szervezeti egységére, az ezekkel közalkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre. 2

2. A Kutatóközpont jogállása, azonosítói 2.1. A Kutatóközpont önállóan működő és gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező köztestületi költségvetési szerv, mely több intézetet foglal magába. A Kutatóközponthoz önállóan illetve részben önállóan működő köztestületi költségvetési szerv nem tartozik. Az Agrártudományi Kutatóközpont intézetei belső önállóságú szakmai és gazdálkodási egységek. A Kutatóközpont kincstári költségvetéssel rendelkező kincstári ügyfél. Költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítását a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) végzi. A Kutatóközpont a felügyeleti szerv által nyújtott támogatásból és saját, valamint támogatás értékű bevételeiből gazdálkodik. 2.2. A Kutatóközpont azonosító adatai: a) Alapító okirat száma: 300519 b) PIR törzsszám: 30519 c) Államháztartási azonosító szám: 039640 d) Adószám: 15300519-2-07 e) Közösségi adószám: HU 15300519 f) Egységes statisztikai számjel: 15300519 7219 342 07 g) Szakágazati besorolás: 721900 h) Székhely: 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2. 3. A gazdálkodás általános szabályai A Kutatóközpont feladatait a Magyar Tudományos Akadémia által jóváhagyott éves költségvetés, valamint az ezzel összhangban levő, Gazdálkodási Terv szerint látja el. A Kutatóközpont tevékenysége körében minden olyan döntést meghozhat, intézkedést megtehet, amely hozzájárul az Alapító Okiratában meghatározott feladatainak végrehajtásához, feltéve, ha a döntések nem veszélyeztetik az alapfeladatok ellátását, a közpénzek hatékony felhasználását. A Kutatóközpont kötelezettsége a rendelkezésre álló források gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása, a szellemi és egyéb vagyon védelme. A központi költségvetési támogatás a Gazdálkodási Tervben kerül felosztásra Kutatóközpont központi és szervezeti egységei között. A felosztás a főigazgató jogköre, az Igazgató Tanácsnak javaslattételi joga van. 3

3.1. A gazdálkodás magába foglalja különösen: a feladatok ellátásához rendelkezésre álló költségvetési támogatások, támogatásértékű bevételek, és a saját bevételek ésszerű, hatékony, takarékos felhasználásának megtervezését, lebonyolítását; a felhasználásról való beszámolást; a feladatellátáshoz rendelkezésre álló anyagi és szellemi javak (személyi állomány, ingatlanok, gépek, berendezések, immateriális javak,) és források feladatarányos elosztását, a feladatváltozásból következő, illetve a hatékonysági követelményeknek megfelelő átcsoportosítását, a szellemi és egyéb vagyon védelmét; a ráfordítások szükségességének és az erőforrások hatékony felhasználásának ellenőrzését, a vállalt kötelezettségek, feladatok kockázatának felmérését, minősítését, a bevétel költség, ráfordítás eredmény vizsgálatát; a Kutatóközpont számára meghatározott közfeladat ellátása keretében rendelkezésre álló szabad kapacitások ésszerű, gazdaságos hasznosítása, a gazdálkodó egységek saját bevételeinek növelése. 3.2. A Kutatóközpont: pénzkölcsönt (hitelt) nem vehet fel, garanciát és kezességet nem vállalhat, értékpapírt nem vásárolhat, de a saját bevételéből és előző évi bevételi előirányzat maradványaiból átmenetileg szabad pénzeszközeit - amennyiben nincs lejárt kötelezettsége - a kincstár hálózatában értékesített állampapírba fektetheti, pénzügyi lízing ügyletre irányuló, vagy ilyet magában foglaló szerződést nem köthet. 3.3. A Kutatóközpont költségvetési gazdálkodása bruttó elszámolási rendben folyik, térítményezést alkalmazni, azaz bevételt kiadáscsökkentő tételként vagy korábbi kiadás megtérüléseként elszámolni nem lehet. 3.4. A Kutatóközpont társadalmi szervezetet, országos sportági szakszövetséget, köztestületet, alapítványt nem hozhat létre és ahhoz nem csatlakozhat. 3.5. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Kutatóközpont költségvetéséből társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány nem támogatható. 4

Különös rész 4. A gazdálkodási jogkörök 4.1. A Kutatóközpont költségvetési rendszerben az MTA tv., az akadémiai Alapszabály és Ügyrend, az MTA közgyűlése által elfogadott Vagyongazdálkodási Irányelvek, továbbá az akadémiai Vagyongazdálkodási és Vagyonhasznosítási szabályzat szerint gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott pénzeszközökkel és saját bevételeivel, tevékenységében a költségvetési gazdálkodás elveit és szabályait érvényesíti. A stratégiai döntések előkészítésében és a döntések végrehajtásának ellenőrzésében közreműködő szerv az Igazgató Tanács. Az Igazgató Tanács kötelezettségeit, felelősségét és jogait az MTA ATK Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 4.2. A Kutatóközpontot a főigazgató vezeti és képviseli. Felelősségeit és hatáskörét az Áht, az MTA ATK SZMSZ tartalmazza. A főigazgató felel különösen: a Kutatóközpont vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű használatáért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a Kutatóközpont gazdálkodásában a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, a munkáltatói jogok jogszabályoknak megfelelő gyakorlásáért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a belső kontrollrendszer és ennek részeként a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE), valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért, a vezetői információs rendszer (VIR) kialakításáért és működtetéséért. 5

4.3. A Kutatóközpont gazdálkodási szervezetének vezetője a gazdasági igazgató. A gazdasági igazgató a Kutatóközpont működésével összefüggő gazdasági és gazdálkodási feladatok tekintetében a főigazgató teljes jogkörű helyettese. Feladatait a főigazgató közvetlen felügyelete, irányítása és ellenőrzése mellett látja el. A Gazdasági Igazgatóság irányító és szabályozó szerepkörében a Kutatóközpont gazdálkodási tevékenységét irányítja, a gazdálkodó szervezeti egységek gazdálkodási felelősségéhez kapcsolódó keretrendszert és a szabályozási környezetet biztosítja, valamint ellenőrzi a gazdálkodási és üzemeltetési tevékenységgel összefüggő szabályzatainak és belső utasításainak végrehajtását. Belső szolgáltató szerepkörében biztosítja a gazdasági-, beszerzési- és a humán erőforrás adminisztrációt, a műszaki és informatikai üzemeltetést és fejlesztést, valamint a gazdálkodást támogató információkat. 4.4. A gazdálkodás decentralizált formában folyik, az SZMSZ szerinti szervezeti felépítés figyelembe vételével. A Kutatóközpont főigazgatója által delegált képviseleti, jegyzési, kötelezettségvállalási, és a gazdasági igazgató által átruházott ellenjegyzési jogosítványok alapján, a keretek mértékéig, az MTA ATK Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott intézetek, mint szervezeti egységek gazdálkodási jogkörrel rendelkeznek. A decentralizált gazdálkodási jogkörrel és kerettel rendelkező szervezeti egységek vezetői, az igazgatók felelősek a számukra jóváhagyott keretekből történő felhasználások szükségességéért, a körültekintő gazdálkodásért, a keretek betartásáért, az MTA ATK szabályzataiban foglaltak szerint. A gazdálkodó egységekhez tartozó keretek felhasználását az igazgatók, mint keretgazdák felügyelik. A gazdálkodó egységek igazgatói a szerződéskötés rendjéről szóló szabályzatban meghatározott feltételek betartása mellett szerződést köthetnek. A főigazgató a személyi juttatásokkal és a létszám keretekkel, a vonatkozó munkajogi jogszabályi előírások figyelembevételével, önállóan gazdálkodik. A jóváhagyott létszám-kereten belül önállóan állapítja meg a foglalkoztatottak létszámát, összetételét és ehhez kapcsolódóan a szervezeti egységek kereteit. 4.5. A Gazdasági Igazgatóság az éves Gazdálkodási Tervben elfogadott keretek felhasználását, a gazdálkodás főbb jellemzőit havi monitoring keretében folyamatosan figyelemmel kíséri és arról a gazdálkodó egységek vezetőit tájékoztatja. A kereteket meghaladó kötelezettségvállalás esetén a gazdasági igazgató javaslatára a Főigazgató figyelmezteti a gazdálkodó egység vezetőjét. 6

Amennyiben a kerettúllépés tartósan fennáll, úgy a Főigazgató jogosult a gazdálkodási jogkört felfüggeszteni. A gazdálkodási keretek túllépése felelősségre vonást, amennyiben jogszabályi előírást sért, úgy az annak megfelelő szankciót, vonja maga után. Az Agrártudományi Kutatóközpont, mint jogi személyiségű köztestületi költségvetési szerv egy jogalany, ezért a Kutatóközpont egészére nézve kell biztosítani, hogy működése, gazdálkodása megfeleljen a vonatkozó törvényi és egyéb jogszabályi előírásoknak, különösen a számvitel, az adózás, a vagyongazdálkodás, a foglalkoztatás és a közbeszerzés területén. A gazdálkodó szervezeti egységek nem minősülnek önálló jogalanynak, ezért adószámmal, társadalombiztosítási azonosító számmal, bankszámlaszámmal, kincstári költségvetéssel nem rendelkeznek. A szervezeti egységek költségvetési kereteik felhasználásáról gazdasági, pénzügyi beszámolót készítenek a jelen és más belső szabályzatok (SZMSZ és mellékletei, Ügyrend) előírásai szerint. 5. A Kutatóközpont vagyona és vagyongazdálkodása 5.1. A Kutatóközpont vagyona a részére az alapító okiratban szereplő feladatai ellátásához a Magyar Tudományos Akadémia által biztosított ingatlan és ingó dologi vagyon így különösen a berendezések, felszerelések, műszerek, gépek, eszközök, gépjárművek, valamint az egyéb anyagiés immateriális javak, a vagyoni értékű jogok, a gazdasági társaságokban szerzett tulajdon, illetve mindazon vagyon és pénzeszköz amely a központi költségvetésből, elkülönített állami pénzalapból, más forrásokból származó pénzeszközök felhasználásával vagy átvétellel, illetve vagyonjuttatással került vagy kerül a Kutatóközpont vagyonkezelésébe vagy tulajdonába. 5.2. A Kutatóközpont köteles betartani az Akadémia vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályait. Működési kereti között köteles a vagyont gyarapítani és a vagyon állagának megóvásáról gondoskodni. 5.3. A Kutatóközpont nevében a vagyonkezelői jogokat a Főigazgató gyakorolja. 5.4. Az ingatlanok használatba adásáról az Akadémia vagyonhasználati szerződést köt az Akadémia Alapszabályában foglaltaknak megfelelően. A Kutatóközpont a használatában lévő tárgyi eszközökkel és immateriális javakkal önállóan gazdálkodik. A Kutatóközpont a pénzeszközeivel, értékpapírjával, a tevékenysége eredményéből származó bevételével a jogszabályoknak megfelelően önállóan gazdálkodik. A Kutatóközpontban keletkezett szellemi tulajdonnal való gazdálkodást a Szellemi tulajdonkezelési szabályzat tartalmazza. 7

5.4. Az Agrártudományi Kutatóközpont vagyongazdálkodása a Kutatóközpont, mint jogi személy egészére vonatkozó, egységes központi irányítású feladat, amely végrehajtása a törvényi és egyéb jogszabályi keretek között, az intézményfejlesztési terv, a költségvetés, a gazdálkodási terv, a főigazgatói határozatok előírásai szerint a gazdasági igazgató hatáskörébe tartozik. A gazdálkodó egységek a vagyongazdálkodás körében a feladataik ellátásához rendelkezésükre bocsátott ingatlan és ingó vagyon körében a vagyonnyilvántartás naprakész karbantartása érdekében együttműködnek a Gazdasági Igazgatóság vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egységével. Ennek keretében adatszolgáltatást, adategyeztetést végeznek és tájékoztatást adnak a vagyonelemekkel kapcsolatos változásokról, gondoskodnak a vagyonelemek jó karban tartása, állagmegóvása, valamint közüzemi, energetikai és egyéb üzemeltetési költségei finanszírozási forrásának biztosításáról, a célszerű és optimális mértékű hasznosításról. A vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyekben a gazdálkodási egység mindenkori felelős vezetője jogosult eljárni a Kutatóközpont képviseletében, a Főigazgató részéről delegált jogkörben ráruházott képviseleti, jegyzési és kötelezettségvállalási jogkör illetve hatáskör keretein belül. A gazdálkodó egységek a takarékos, költséghatékony és célszerű ingatlan és ingóvagyon gazdálkodás biztosítása érdekében javaslatokat, kezdeményezéseket tesznek a gazdasági igazgatónak és együttműködnek a Gazdasági Igazgatóság vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egységével. A Gazdasági Igazgatóság vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egysége: A Műszaki, Üzemeltetési és Ellátási Osztály Az ingatlan és ingó vagyonnal való rendelkezés, a vagyongazdálkodás körében a hatásköri, képviseleti kérdések, valamint az eljárási, dokumentálási, nyilvántartási és elszámolási rendjére vonatkozó részletszabályokat az SZMSZ beruházási, beszerzési, szerződéskötési szabályzatait rögzítő mellékletei tartalmazzák. 6. Emberi-erőforrás gazdálkodás 6.1. Az emberi erőforrás gazdálkodás alapvető célja, hogy a szakmai feladatok ellátásához szükséges létszám megfelelő mennyiségben, minőségben és összetételben, időben rendelkezésre álljon. Az emberi erőforrás gazdálkodás területei: a Kutatóközpont munkaerő-szükségletének, munkaerő-keresletének megtervezése, a szükséges létszám toborzása, kiválasztása, felvétele és foglalkoztatása, 8

a munkaerő képzése, továbbképzése, fejlesztése a munkaerő minősítése, Gazdaságos, hatékony és eredményes bérezési, teljesítményértékelés és ösztönzési rendszer kialakítása, működtetése, munkaügyi kapcsolatok gondozása a Kutatóközpont felügyeleti szervével, érdekegyeztetések az érdekképviseleti szervezetekkel, a kapcsolódó adózási kötelezettségek teljesítése, az adatszolgáltatás, beszámolási kötelezettségek teljesítése, belső információs rendszerének kidolgozása, és működtetése. A létszám gazdálkodás tervezéséhez 3 éves aktualizált létszámprognózist kell megadni a költségvetési tervezés előkészítése során (a várható létszámmozgás: pl. nyugdíjba vonulás, GYES igénybevétel, visszatérés, várható tudományos fokozat elérés). 6.2. A munkaerő minősítésére, képzésére, bér és ösztönzési rendszerének kialakítására, a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályokat a Foglalkoztatási Követelményrendszer tartalmazza. 7. Kutatóközponti költségvetés 7.1. A Kutatóközpont a Magyar Tudományos Akadémia által jóváhagyott, naptári évre szóló, éves kincstári költségvetéssel rendelkezik. A Kutatóközpont minden bevétele és kiadása a költségvetése részét képezi. 7.2. A Kutatóközpont költségvetésének előirányzati keretszámait a Magyar Tudományos Akadémia éves költségvetésében elfogadott előirányzatok keretei között állapítja meg, és megadja a szempontokat az elemi költségvetés elkészítéséhez. 7.3. A Kutatóközpont kiemelt előirányzatait és létszám-előirányzatát tartalmazó költségvetését az állami költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a Magyar Tudományos Akadémia kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg. A Kutatóközpont gazdálkodásának alapja az éves kincstári költségvetés, a felügyeletet ellátó szerv által jóváhagyott Kutatóközponti szintű elemi költségvetés, valamint az ezt részletező belső Kutatóközponti költségvetés (Gazdálkodási Terv). 7.4. Az elemi költségvetés magában foglalja: 9

a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve, a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét, a szakfeladatrend szerinti mutatók állományát és értékeit. 7.5. Az elemi költségvetéshez kapcsolódóan el kell készíteni az abban foglaltakat alátámasztó számításokat és azok indokolását. 8. Elemi költségvetés tervezése 8.1. A Kutatóközpont, mint köztestületi költségvetési intézmény működéséhez szükséges fedezetet a Magyar Tudományos Akadémia által biztosított és az államháztartás alrendszereiből származó támogatás, átvett pénzeszköz és államháztartáson kívüli forrásból származó bevételek biztosítják. 8.2. Támogatás az a bevétel, ami a Magyar Tudományos Akadémián keresztül a központi költségvetésből származik, továbbá a pályázat útján elnyert költségvetési támogatásként biztosított összegek, valamint az egyes kiemelt feladatokhoz biztosított támogatás. 8.3. Működési vagy felhalmozási célú támogatás értékű bevétel illetve átvett pénzeszköz az, amelyet a Kutatóközpont: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaitól, az elkülönített állami pénzalapoktól, a helyi önkormányzatoktól, az európai uniós programok végrehajtására programonként, intézkedéscsoportonként, intézkedésenként, projektenként nyitott pénzforgalmi bonyolítási számlán lévő pénzeszközből, a fejezeti kezelésű előirányzatból, az előirányzat-módosítási hatáskör nélküli előirányzatból, a központosított bevétellel ellentételezett fejezeti kezelésű előirányzatból kap. 8.4. A költségvetési támogatási előirányzat, a támogatás értékű bevétel pályázati szerződésben, támogatási okiratban megadott közvetlen költségekre, azzal összefüggő igazgatási, működési, üzemeltetési, szolgáltatási kiadásokra (közvetett, általános költségek), illetve felhalmozásra, vagy 10

jogszabályban meghatározott célfeladatra használható fel. Vállalkozási tevékenység támogatására nem fordíthatók. 8.5. Saját bevételnek minősülnek az államháztartáson kívüli források, beleértve minden olyan az Európai Uniótól származó támogatást, amelyhez nem az állami költségvetésen keresztül jut a Kutatóközpont. 8.6. A Kutatóközpont beszámolójában kimutatott előirányzat-maradvány a módosított bevételi és kiadási előirányzatok és azok teljesítésének különbözete. Az Áht. 86. és az Ávr. 150. alapján az előző évi előirányzat-maradvány kötelezettségvállalással terhelt része az Akadémia jóváhagyása után használható fel az engedélyezett jogcímeken, a következő év június 30-ig pénzforgalmilag teljesülő kiegyenlítésre. 8.7. Az Ávr. 151. (1) alapján a kiadási előirányzat-maradványból nem illeti meg a Kutatóközpontot: a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg, b) a normatív jellegű támogatások jogosultságot meghaladó többlete, c) a 150. e) pontja szerinti kivétellel a központi költségvetésből meghatározott célra rendelkezésre bocsátott, áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli összeg az európai uniós forrásból finanszírozott programok kivételével, és d) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó előirányzat-maradvány. (2) A fejezeti kezelésű előirányzatoknak a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó előirányzat-maradványa a központi költségvetést illeti meg. (3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványa a teljes előirányzat-maradványnak a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány összegével, valamint az előirányzat-maradványból a központi költségvetést megillető résszel csökkentett mértéke. A kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány elvonásáról vagy felhasználásáról a Kormány dönt. Az elvont előirányzat-maradvány a központi költségvetést illeti meg. (4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványa a következő évben - az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén saját hatáskörben, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a fejezetet irányító szerv hatáskörében - elvégzett előirányzat-módosítás után, a 46. (1) bekezdése szerint vállalt kötelezettségek június 30-ig történő kiegyenlítésére használható fel. 9. A kiemelt előirányzatok 9.1. A Kutatóközpont a kiemelt előirányzatokat a költségvetési törvény és az Ávr. szerinti részletezésben tervezi és tartja nyilván. 9.2. Bevételi előirányzatok (előirányzati főösszeg): 11

működési költségvetési bevételek, felhalmozási bevételek, kamatbevételek, támogatásértékű bevételek (működésre és felhalmozásra), átvett pénzeszközök (működésre és felhalmozásra), költségvetési támogatás, előző évi előirányzat-maradvány. 9.3. Kiadási előirányzatok (előirányzati főösszeg): működési kiadások: - személyi juttatások, - munkaadókat terhelő járulékok, - dologi kiadások, - ellátottak pénzbeli juttatásai, - egyéb működési célú támogatások, kiadások; felhalmozási kiadások: - intézményi beruházási kiadások, - felújítási kiadások, - egyéb intézményi felhalmozási kiadások, - egyéb központi beruházások. 10. Az előirányzatok módosítása 10.1. A Kutatóközpont költségvetési előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. A Kutatóközpont a bevételi és kiadási előirányzatának főösszegét, a kiemelt előirányzatokat, és a megfelelő tételek előirányzatait a Magyar Tudományos Akadémia és a Kincstár jóváhagyását követően felemelheti: az előirányzat-maradványából, 12

a vállalkozási tartalékából, a bevételi többletéből. 10.2. A tervezett összes előirányzatot meghaladó többletbevétel előirányzat módosítás után használható fel az előirányzattal érintett kiadásokra. 10.3. Az előirányzat módosításának szabályait az Áht. 31-33. részletezi.. 10.4. A többletbevételt szerző intézet igazgatója köteles előkalkulációt készíteni, melyben maghatározza, hogy a bevétel összegéből, mennyit fordítanak személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra, dologi kiadásokra, pénzeszköz átadásra, felhalmozási kiadásokra. Az előkalkulációt a gazdasági igazgatóhoz kell továbbítani, aki a főigazgató egyetértése esetén, az előkalkuláció alapján kezdeményezi az előirányzatok módosítását. 10.5. A Kutatóközponti előirányzat változtatása alapján a gazdálkodó szervezeti egységek kereteinek módosítása a gazdasági igazgató hatásköre, amelynek keretében végrehajtja a Kutatóközponti költségvetés egészét érintő módosításokat (pl.: zárolás), a Kormány, a Magyar Tudományos Akadémia hatáskörében végrehajtott módosításokról tájékoztatja a gazdálkodó egységek vezetőit. A több szervezeti egységet érintő szakmai feladatellátással kapcsolatos pótelőirányzatok felosztásáról a gazdasági igazgató saját hatáskörében rendelkezik; végrehajtja az előirányzat-módosítást a gazdálkodó egységek keretein; Kutatóközponti szintű többletbevétel esetén kezdeményezi a Kincstárnál a felhasználást lehetővé tevő előirányzat-módosítást. 10.6. Az intézkedések elrendelésére az érintett előirányzat felett a főigazgató jogosult, a gazdasági igazgató ellenjegyzésével. 11. Belső Kutatóközponti költségvetés tervezése 11.1. A Kutatóközpont éves Gazdálkodási Terv alapján gazdálkodik, mely a Magyar Tudományos Akadémia által jóváhagyott éves kincstári és elemi költségvetés figyelembe vételével készül. A Kutatóközpont Gazdálkodási Terve tartalmazza a központ és az egyes gazdálkodó egységek összesített éves kereteit, várható bevételét, valamint az átcsoportosításokat. 11.2. A Kutatóközpont költségvetési tervezési munkái magukban foglalják: 13

a tervezési évre vonatkozó tervezési és gazdálkodási szabályok összeállítását; a tervezési évet megelőző év tényadatai, a tervezési évre vonatkozó várható tendenciák, felügyeleti szerv által meghatározott sarokszámok alapján Gazdálkodási Terv készítését, a költségvetési javaslat összeállítását, a kincstári költségvetés elkészítését, a kincstári költségvetés keretszámainak elfogadását, a korábban már összeállított Gazdálkodási Terv pontosítását, az elemi költségvetés Ávr-ben meghatározott feladatait, a tervezési köriratban megjelölt szempontok, követelmények szerint. 11.4. A Gazdasági Igazgatóság az éves Gazdálkodási Tervben elfogadott keretszámok felosztását, a gazdálkodás főbb jellemzőit negyedéves, és havi monitoring keretében folyamatosan figyelemmel kíséri és arról a gazdálkodó egységek vezetőit tájékoztatja. 11.5. A költségvetés tervezésének részletes szabályait a Kutatóközpont külön szabályzatban rögzíti. 12. A keretgazdálkodás általános szabályai 12.1. A Kutatóközpont forrásainak hatékony, eredményes, gazdaságos elosztását, a keretgazdálkodás alapját az éves Gazdálkodási Terv képezi. 12.2. A gazdálkodó egységeknél a Kutatóközponton belül decentralizált keretgazdálkodás folyik. A decentralizált keretgazdálkodás során a gazdálkodó egység vezetője a Gazdálkodási Tervben meghatározott keretei, valamint az egység saját bevételei felhasználásáról a Kutatóközponti szabályzatok, utasítások betartása mellett a főigazgató egyetértésével jogosult dönteni. 12.3. A gazdálkodási keret, a Kutatóközponti szintű előirányzatok, gazdálkodó egységek részére történő lebontásával képződik. A gazdálkodási keret képezi a személyi juttatások, a járulékok, a dologi és felhalmozási kiadások forrását. 12.4. A Gazdálkodási Tervben tervezett saját és a támogatásértékű bevételek csak a pénzforgalmi teljesülést követően képeznek felhasználható gazdálkodási keretet, kötelezettség ezt követően vállalható a terhükre. 14

12.5. A keretgazdák a költségvetésben tervezett, illetve év közben módosított kereteiket a Kutatóközpont szabályzataiban meghatározottak szerint használhatják fel. Az igazgató, mint keretgazda felelős: a Gazdálkodási Tervben foglalt keretszámokon belül gazdálkodásért, a kötelezettség vállalásra, szerződéskötésre, beszerzésekre vonatkozó szabályzatok előírásainak betartásáért, az intézet működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért, az elnyert pályázati források esetében a pénzeszközök pályázati szerződésben foglaltaknak megfelelő felhasználásáért. 12.6. A Kutatóközpontba meghatározott célra érkező pénzeszközök (alapítványi támogatás, pályázati támogatás, külföldi pályázat, stb.) kizárólag a juttató által megjelölt célra, a támogató által a szerződésben megjelölt mértékben használhatók fel. 13. Személyi juttatások 13.1. Az éves költségvetés keretében a Gazdasági Igazgatóság felosztja a személyi juttatás keretet szervezeti egységekre az engedélyezett létszámkeretnek megfelelően, a főigazgató által meghatározottak figyelembe vételével. A létszám keret magában foglalja a személyi juttatások keretéből foglalkoztatható és a feladatok ellátásához a költségvetés tervezésekor meghatározott a Kutatóközpont részére engedélyezett létszámkeretet (álláshelyet) és az éves átlagos statisztikai állományi létszámot (átlaglétszám). Létszám személyi juttatás keret nélkül nem tervezhető. 13.2. A személyi juttatások kerete képezi a fedezetét a teljes munkaidőben, rész-munkaidőben, illetve nyugdíjasként foglalkoztatottaknak a tárgyévben kifizetett, az előző naptári év december hónapjára és a tárgyév január-november hónapra vonatkozó keresetbe tartozó rendszeres és nem rendszeres juttatásainak, a keresetbe nem tartozó nem rendszeres juttatásainak, illetve az állományba nem tartozók személyi juttatásainak. 15

13.3. Ha az engedélyezett létszámhely nincs betöltve, és az üres álláshelyet nem szünteti meg a Kutatóközpont, illetve, ha a közalkalmazott tartós távolléte miatt (pl. fizetés nélküli szabadság) nem történik illetményfolyósítás, átmeneti megtakarítás keletkezik. A személyi juttatások keretéből származó megtakarítás terhére tartós kötelezettség vállaláshoz a főigazgató engedélye szükséges. A gazdálkodási egység személyi juttatás gazdálkodási keretének betartásáért a gazdálkodási egység vezetője felel. A gazdálkodó egység rendelkezésére álló személyi juttatások keretét meghaladó szerződések, fizetési kötelezettségek teljesítése csak abban az esetben lehetséges, ha a gazdálkodó egység gondoskodik pótkeret átcsoportosításáról. 14. Munkaadót illetve kifizetőt terhelő járulékok 14.1. A szociális hozzájárulási adó (nyugdíj-, és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék) megállapítása a jogszabály szerint a járulékköteles juttatások figyelembevételével történik. A korkedvezmény-biztosítási járulékot, a táppénz hozzájárulást, az egészségügyi hozzájárulást, a rehabilitációs hozzájárulást a jogszabályban meghatározott módon kell fizetni. 14.2. A járulékok számfejtését, utalványozását, valamint a bevallási kötelezettségeit a Gazdasági Igazgatóság pénzügyi, számviteli és Humánpolitikai Osztálya teljesíti. 14.3. A munkaadót terhelő járulékok forrását a Gazdálkodási Terv alapján tervezett keret képezi. 15. Dologi keretek felhasználása 15.1. A dologi keretek összevontan tartalmazzák a működési, fenntartási, gazdálkodási kiadások fedezetét általános forgalmi adóval együtt, amelyek nem tartoznak a beruházási, felújítási, a személyi, és a munkaadókat terhelő járulékok közé. Dologi kiadásnak minősülnek: a készletbeszerzések, a kommunikációs szolgáltatások, a szolgáltatási kiadások, a vásárolt közszolgáltatások, 16

az általános forgalmi adó ki- és befizetés, a kiküldetési, reprezentációs, reklám kiadások, a szellemi tevékenység teljesítéséhez kapcsolódó kifizetések, a különféle költségvetési befizetések, az egyéb dologi kiadások, a juttatásnak minősülő adóköteles dologi kiadások, az adók, díjak befizetése, a kamatkiadások. 15.2. A decentralizált gazdálkodás keretében az alapfeladatok ellátásához szükséges anyag, áru, kisértékű tárgyi eszköz, szellemi termék és egyéb beszerzéseket, valamint a különféle szolgáltatások megrendelését a gazdálkodó szervezeti egység a beszerzési szabályzat előírásai szerint hajthatja végre. A Kutatóközpont valamennyi beszerzési eljárásában biztosítani kell a Közbeszerzési törvényben, valamint - a felelős gazdálkodás szabályainak betartása érdekében - az Államháztartási törvényben és végrehajtási rendeleteikben leírtaknak való megfelelést. 15.3. A gazdálkodó egységek a dologi jellegű felhasználásaikat közbeszerzési eljárással és közbeszerzési eljárás nélkül lefolytatott beszerzési eljárások keretében valósíthatják meg. Amennyiben a Közbeszerzési törvény alapján egybeszámított összes Kutatóközponti beszerzési igények értéke eléri a közbeszerzési törvényben meghatározott értékhatárt, úgy azok vonatkozásában a Gazdasági Igazgatóság központi közbeszerzést bonyolít le, míg az értékhatár alatti beszerzések esetében az önállóan gazdálkodó szervezetek vezetői saját hatáskörben is bonyolíthatnak le beszerzéseket. A közbeszerzési eljárásokban a beszerzési szabályzatban leírtak szerint oszlik meg az egyes közreműködő szervezetek hatásköre, feladatai és felelőssége. 15.4. A Kutatóközponti pénzeszközök tervezhető felhasználása, valamint az alaptevékenységhez szükséges feladatok magas színvonalon történő ellátása érdekében a gazdálkodó egységek beszerzési tervet készítenek, mely tartalmazza a beszerzendő áru- és szolgáltatáscsoportok megnevezését, a hozzájuk rendelt keret összegét, az adott áru- és szolgáltatáscsoportért szakmailag felelős személy megnevezését, és amennyiben azok beszerzése egy konkrét tervezett időponthoz köthető, úgy annak meghatározását. A gazdálkodó egységek beszerzési tervének összesítése alapján a Műszaki és Ellátó Osztály elkészíti a Kutatóközpont közbeszerzési és 17

beszerzési tervét, és a Főigazgató elé terjeszti jóváhagyásra. A Kutatóközpont közbeszerzési tervének elfogadását megelőzően a gazdasági igazgató beszámol a Főigazgatónak a tárgyévet megelőző év beszerzési és közbeszerzési tervének megvalósításáról. Beszerzést kizárólag a szervezeti egység beszerzési terve alapján lehet kezdeményezni. Nem tervezett igény beszerzésére csak akkor kerülhet sor, ha az igénylő szervezet a beszerzési tervében meghatározottak átcsoportosítása alapján, vagy pályázati, illetve egyéb előre nem tervezett forrás megszerzése során többletforráshoz jut. Beszerzési eljárást csak és kizárólag az azt fedező forrás rendelkezésére állását követően lehet elindítani. 15.5. A Kutatóközpont import beszerzéseinél az európai uniós vámjog, a Magyar Köztársaságban érvényes nemzetközi szerződései, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvényben foglaltak alapján jár el. Ha az árukat az EK végrehajtási rendelet 233. Cikke szerinti jognyilatkozattal jelentik be, ez egyidejűleg a vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Amennyiben a közösségi vámjog a nem tarifális vámmentességek alkalmazása vonatkozásában különleges felhatalmazást vagy engedélyt ír elő, az engedélyt, vagy a felhatalmazást a meghatározott feltételeket teljesítő személy részére lehet megadni. A vámügyintézést maga után vonó beszerzési eljárásokat kizárólag a Gazdasági Igazgatóság bonyolíthatja le, így azokat minden esetben, igény formájában számukra továbbítani szükséges. 16. Felhalmozás 16.1. Felhalmozás: az intézményi beruházási kiadás, a felújítás, az egyéb központi beruházások, beruházások ÁFÁ-ja. 16.2. Beruházási kiadásnak minősül az immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, előállítása, a meglévő eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, továbbá az üzembe helyezésig felmerült mindazon hasznos tevékenység költsége, amely az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. 16.3. Felújítási kiadás a hosszabb időszakonként ismétlődő és ezért vagy más ok miatt a tárgyi eszköz bruttó értékéhez mérten számottevő ráfordítást igénylő a folyamatos működést 18

előmozdító karbantartás, kisjavítás körébe nem tartozó a rendeltetésszerű használatot biztosító, állagmegóvási tevékenység költsége, a számviteli politikában meghatározott elvek szerint. Felújítás a korszerűsítés is, ami a tárgyi eszköz üzembiztonságát, használhatóságát, gazdagosságát is növeli. A beruházási, illetve a felújítási keret a beruházások (Kutatóközponti és központi), illetve a felújítások a Magyar Tudományos Akadémia által jóváhagyott kiemelt előirányzata; a költségvetési támogatás, valamint a Kutatóközpont erre a célra elkülönített saját forrásainak együttes összege. A felújítás eredményeként létrejött értéknövekedéssel a tárgyi eszközök egyedi nyilvántartásában szereplő bruttó értéket az üzembe helyezési eljárás során készített dokumentáció alapján növelni kell. 16.4. Valamennyi gazdálkodó egységnek, az éves költségvetési tervezési folyamat keretein belül Beruházási és felújítási tervet kell készítenie. A tervnek tartalmaznia kell azokat a forrásokat, amelyek terhére a beruházásokat, felújításokat tervezi. A gazdálkodó egységek által készített Beruházási és felújítási terveket, az abból összeálló Kutatóközponti beruházási és felújítási tervet a Főigazgató határozza meg, az adott évi Gazdálkodási Terv részeként. A gazdálkodó egységeknek a beruházási igényeikről a Beruházási szabályzatban leírt módon gazdaságossági számításokat kell készíteniük. Az Igazgató tanács javaslatai alapján a főigazgató dönt a beruházások megvalósításáról. A beruházások adatainak elkülönített kezelése és a vezetés folyamatos tájékoztatása a Gazdasági Igazgatóság feladata. A Kutatóközpont beruházási, felújítási tevékenységeinek részletes szabályait annak érdekében, hogy beruházási igényének, forrásszükségletének tervezése, gazdaságossági számítása, menedzselése, működtetésének ellenőrzése, gazdaságosan, eredményesen és hatékonyan történjen külön szabályzat rögzíti. 17. Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás 17.1. A Kutatóközpont alapító okiratában, illetve az SZMSZ-ben részletezett feladatok ellátása, végrehajtása érdekében a Kutatóközpont nevében kötelezettségvállalásra a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség szem előtt tartásával, és ezzel együtt a törvényekben, azok végrehajtási rendeleteiben előírt felelősségük tudatában, a főigazgató, illetve az általa kijelölt személyek jogosultak, a gazdasági igazgató, vagy általános helyettese illetve gazdasági igazgató által írásban kijelölt személyek - ellenjegyzése mellett. Kötelezettség egyes nevesített esetektől 19

eltekintve - a teljesítést megelőzően írásban, az adott feladatra a rendelkezésre álló keret erejéig vállalható. A kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket a Kutatóközpont Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés, teljesítés igazolás rendje rögzíti. A kötelezettségvállaló, az ellenjegyző és az érvényesítő felelősségét, feladatait és hatáskörét a Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztály Ügyrendje rögzíti. A gazdálkodó egység kötelezettségvállalásainak alapja az egység gazdasági és beszerzési terve. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. Gazdasági kihatású kötelezettségvállalás a gazdasági igazgató vagy az általa írásban kijelölt személy pénzügyi ellenjegyzése után és csak írásban történhet. Az érvényes kötelezettségvállalást az ECOSTAT integrált ügyviteli program kötelezettségvállalás moduljában, az ott meghatározott adattartalommal rögzíteni, és a Kutatóközpont számlarendjében előírtak szerint a O. számlaosztályban kell könyvelni. Az esetleges eltéréseket a mérlegkészítést megelőzően rendezni kell. Az egyezőség biztosításáért a Számviteli osztályvezető felelős. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetesen írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetések teljesítéséhez, amelyek gazdasági eseményenként nem érik el a 100 ezer Ft-ot; pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak; jogszabályban, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló, fizetési kötelezettségnek minősülnek. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kötelezettségvállalások teljesítésénél az érvényesítésre, az utalványozásra és nyilvántartásra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. Ezekben az esetekben a kifizetések rendje: A kifizetéshez szükséges bizonylatot (számla, nyugta, szerződés stb.) a pénzügyi ellenjegyzés, teljesítés igazolás és érvényesítés megtörténte után lehet utalványozni. Az utalványozás lerendelését követően a kifizetés a bizonylaton szereplő módon készpénzben, vagy átutalással történhet. 20