INGYENES g VII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM Kényszerfejlesztések? Hazai és uniós lobbi ORSZÁGOS FELSÕOKTATÁSI MAGAZIN Interjú Mauro Dell Ambrogio: A svájci fiatalok kétharmada nem tesz érettségi vizsgát Gyakorolnak Nemzetközi tapasztalat otthon Továbblépnek Idén is a tanárképzés a legnépszerűbb Nyárváró Tanulás és munka a nyaralás mellett www.szemeszter.hu
tartalom Nagyító Kényszerű fejlesztés? Azt vásárolnak az egyetemek, amire pályázatot írnak ki 4 A svájci fiatalok kétharmada nem tesz érettségi vizsgát Interjú Mauro Dell Ambrogióval, a svájci Oktatási és Kutatási Titkárság vezetőjével 8 Hat és fél ezerrel többen jelentkeztek a mesterképzésekre Idén is a tanárképzés a legnépszerűbb 11 Férfiak és nők fizetési elvárásai Huszonötezer forintos bérigénykülönbség a munkavállalók között 13 Gyakorlat és elmélet együttes hasznosítása a La Met programjában Magyarországon az ELTE-vel kezdődtek meg a tárgyalások 14 Érdekesen és hatékonyan tanítani Módszertan- és látásmódváltás a természettudományok oktatásában 17 Sport Arannyal zárta junior pályafutását Hanczvikkel Márk 18 Megvédte bajnoki címét a Kodolányi jégkorongcsapata 18 Kultúra Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa Programajánló 19 or szá gos fel sõ ok ta tá si ma ga zin Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. On li ne-meg je le nés: www.szemeszter.hu Ki ad ja: Shortcut Communications Kft. Fe le lõs ki adó: a Kft. ügy ve ze tõ je Zákányi Virág mb. fõszer kesz tõ Szerkeszti a szerkesztõbizottság Tomka Eszter ol va só szer kesz tõ, kor rek tor Mun ka tár sak: Árendás Éva, Fövényesi Dániel, Sárközi Lea, Szíjjártó Anita, Szőke Johanna, Takács Erzsi Lap terv és tör delés: Shortcut design ISSN: 1786-0253 Ter jesz ti: Shortcut Communications Kft. Szer kesz tõ ség: 1035 Bu da pest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) 273-3370 E-mail: sze mesz ter@sze mesz ter.hu Ér té ke sí tés: Shortcut Communications Kft. Ti benszky Mó ni Li sa ügy fél kap cso la ti igaz ga tó 1035 Bu da pest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) 273-3370 E-mail: mo ni li sa@shortcut.hu www.shortcut.hu A szerkesztõség a hirdetések tartalmáért nem vállal fele lõs - séget. pályázat 20 MelléKlet Nyárváró 21 2010. MÁRCIUS ÁPRILIS AKTÍV SZEMESZTER 3
Nagyító Kényszerű fejlesztés? Azt vásárolnak az egyetemek, amire pályázatot írnak ki Újabb, a ppp-beruházásokhoz hasonlóan buktatókkal tűzdelt kiugrási lehetőséget ajánlottak fel a felsőoktatásnak. Az unió vissza nem térítendő forrásainak céljait amelyeket a magyar fél és az unió közösen határoz meg ismét nem az egyetemek, főiskolák határozzák meg, ők csupán a kész pályázati célokra igazítva adhatják be fejlesztési terveiket. A szükséges új épületekre alig jut pénz, olyan képzések fejlesztésére azonban igen, amelyek nem tartoznak az adott intézmény profiljába. Hiába ítéltek tehát meg a felsőoktatásnak 2007 óta 153 milliárd forintnyi uniós forrást, számos esetben kölcsönből finanszírozzák a halaszthatatlant, támogatásból pedig a halaszthatót. Az állami támogatások csökkenésé re pa - nasz kodó egyetemek, főiskolák nem mondanak nemet a vissza nem térítendő té te - lek re: a jelenleg 70 intézménynek 2007 óta ösz - szesen több mint 153 milliárd forintos támogatást ítéltek meg uniós forrásból. A 2013-ig tartó uniós költségvetési szakaszban azonban még nem mindenki találta meg a számítását, hiszen egyik kategóriában sem tudta magát érvényesíteni például a rendőrtiszti és a tánc - mű vészeti főiskola, illetve a filmművészeti egyetem. A nem államiak közül pedig a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint a Mo - dern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) maradt le a forrásokról, pedig idén éppen a MÜTF-re jelentkezők száma nőtt a leginkább tavalyhoz képest. A legtöbbet a szegediek zsebelhetik és zsebelhették be: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján közölt adatok alapján összesen 34 milliárdot kapott különböző fejlesz té sek - re a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), jó pár 4 AKTÍV SZEMESZTER 2010. MÁJUS
Nagyító Akad pozitív példa is Debrecenben például kialakítják az Interregionális Műszaki-Agrár Szak ta - nács adási és Továbbképzési Köz pon - tot, a veszprémi Pannon Egyetemen egy kutató-fejlesztő tudásközpontot (ter vei a képen láthatók) hoznak létre, Kaposváron pedig egy modern, szolgáltató és kutató egyetemet készülnek kialakítani uniós forrásból. milliárddal lemaradva követi a deb - receni in téz mény (26,6 milliárd). Kö - rülbelül három-hárommilliárdos vég - összeget tudhat magáénak a bu da pesti nagyok közül a Műegyetem, a Corvi - nus, az Eötvös Loránd Tudomány - egye tem (ELTE), több vidéki in téz - mény azonban szemmel lát ha tóan jobban járt. A pécsiek, a miskolciak, az egriek, a Nyugat-magyarországi Egyetem (NyME) pénztárcája öt tíz milliárddal lett vastagabb. A milliárdos befektetések előtt néhány évvel éppen a pénzhiány vezetett el a magánszféra bevonásában megvalósuló pppkonstrukcióban (public-privatepartnership) induló beruházáso - kig. Az első szerződéseket 2004- ben írták alá, annak keretein be - lül pedig 21 állami intéz mény - ben 69 projekt indult az oktatási és kollégiumi épületek rekonst - rukciójára, illetve újak felépí té - sére. 2008-ig a fejlesztések többsége el készült, ezzel pedig a törlesztést is meg - kezd ték az in téz mények: az épületek többségét húsz éven át bér lik az egyetemek, főiskolák, köz ben pedig az eredeti összeg többszörösét fizetik vissza. A szegediek jól döntöttek: sok uniós támogatás, kevés hitel A BME Q1 épületének látványterve Az intézmények véleményét ugyan kikérik a támogatások konkrét céljainak megfogal - ma zása során, ennek figyelembevétele azonban vegyes képet mutat. Ez egy lobbi - te vé kenység, amely során az uniós és a magyar érdekek is szerepet játszanak. A felsőoktatási intézmények közül a legtöbbet, 19,4 milliárdot a Semmelweis Egyetem költött el ppp-konstrukcióban, a kölcsönből finanszí - roz ta az új diákotthont, a Fogorvosi és az Álta - lá nos Orvostudományi Kar és egy főiskolai kar épületeit, 2007 óta azonban csupán 3,5 milliárd forintos uniós támogatást ítéltek meg a számára. Jól döntöttek azonban az SZTE-n: az intézmény ugyanis mindössze diákotthon bő - vítése céljából szállt be ppp-s beruházásokba. Kölcsönből összesen 1,6 milliárd forintos fej - lesz tés zajlott az intézményben, emellett az uniós támogatásokból is itt csípték el a legtöbbet. Míg mások milliárdos kölcsönökből építettek új oktatási épületeket és kollégiumokat, az SZTE 11 milliárdos uniós támogatásból fejleszt - heti a szegedi egészségpólus infrastruktúráját. Miközben a felsőoktatási intézmények közül a Pécsi Tudományegyetemnek van a legmaga - sabb tartozásállománya, uniós forrásainak felhasználási területei szétaprózottak. Akad közöttük olyan, amely a kompetenciaalapú pedagógusképzést fejleszti, egy másik pedig a nem éppen a pécsiek profiljába vágó turizmus alapés mesterszak tananyagfejlesztését tűzi ki célul. A képzések tartalomfejlesztésére kiírt pályázatok számos intézményben bizonyultak egyéb - ként népszerűnek, mintegy 800 milliót költöttek 2010. MÁJUS AKTÍV SZEMESZTER 5 FORRÁS: HÉROSZ ZRT.
Nagyító el eddig csak a kifejezetten a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai te rü - letre specializálódott projekteken belül. Amel - lett pedig hogy az ELTE több száz milliós uniós forrást fordít füvészkertjének re konstrukciójára, a Trefort-kert és három kollé gium rekonstrukcióját milliárdos kölcsönből kellett finanszíroznia. Érdekes továbbá az is, hogy hiába csökkent tavalyhoz képest több mint 23 százalékkal a je - lentkezők száma a Károly Róbert Főiskolán (KRF), csaknem há rom milliárdos ppp-fejlesztésbe kezdett bele, miközben csökkenő népszer ű - sé ge okán életben maradásának veszélye mellett is kétmilliárdos uniós forrást ítéltek meg a számára. Kevesebb hallgató mellett azonban aligha használja ki a jövőben a ppp-beruházás segítségével kialakított új tanszéki helyiségeket és diákotthont a KRF. Többre vágyott a Műegyetem Az NFÜ összesítése szerint ugyan csak mintegy 3,3 milliárdos uniós támogatást ítéltek meg ed - dig a Budapesti Műszaki és Gaz da ság tu do má - nyi Egyetemnek (BME), ennél jóval több uniós Intézmény Ppp-beruházás Uniós támogatás (millió forint) (millió forint) Semelweis Egyetem 19 452 3 532 (13.) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 14 097 3 330 (14.) Pécsi Tudományegyetem 12 655 9 251 (5.) Nyugat-magyarországi Egyetem 12 443 8 442 (6.) Szent István Egyetem 10 140 1 216 Eötvös Loránd Tudományegyetem 9 168 3 796 (12.) Budapesti Corvinus Egyetem 8 607 3 001 (16.) Debreceni Egyetem 7 373 26 677 (2.) Miskolci Egyetem 6 208) 8 086 (7.) Nyíregyházi Főiskola 5 818 880 Dunaújvárosi Főiskola 5 326 4 160 (10.) Óbudai Egyetem (BMF) 4 791 300 Pannon Egyetem 4 791 0 Tessedik Sámuel Főiskola 3 845 6 267 (9.) Szolnoki Főiskola 3 720 527 Eszterházy Károly Főiskola 3 260 6426 (8.) Károly Róbert Főiskola 2 880 2 046 Eötvös József Főiskola 1 982 0 Szegedi Tudományegyetem 1 596 34 299 (1.) Pázmány Péter Katolikus Egyetem 0 413 Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 0 9 903 (4.) Széchenyi István Egyetem 0 11 756 (3) Budapesti Gazdasági Főiskola 0 1 353 A Debreceni Egyetem campusa forrás érkezett az intézményhez más pályázati forrásokból, illetve olyan konzorciumi partne re ken keresztül, akik az egye temmel kö zös fejlesz té sek re használják fel az elnyert forrásokat. Még így is ala csony nak tű nik azonban az uniós támogatások szintje akkor, ha egy új oktatási épület felépítéséről van szó mond ta el az Ak tív Szemeszternek Andor György, az egyetem rektorhelyettese. Nehezíti a helyzetet, hogy az intézmények véleményét ugyan kikérik a támogatások kon krét céljainak megfogalmazása so rán, en nek figyelembevétele azonban vegyes képet mu tat. Ez egy lobbi te vé - kenység, amely során az uniós és a magyar ér - dekek is szerepet játsza nak. Végül azonban csak a kiírt pályázatokra pályázhatunk, hiába gon dolunk mi he lyes nek más irányokat mondta. Nincs ez más ként a ppp-beruházások esetében sem: évek kel ez előtt sem az intéz mé - nyek kilincseltek a minisztériumnál, hanem sokszor éppen fordítva. Andor György elmondta: Volt arra példa, hogy nemet kellett mondanunk az oktatási tár ca valamilyen ppp-javaslatára, de nem ön ma gában ennek pénzügyi terhei miatt, hanem azért, mert a javasolt projekt nem harmonizált a BME céljaival. Szívesen partnerek lettünk volna azonban más ppp-beruházásnál. Bár több ppp-s kollégiumi rekonstrukció in dult az intézményben, csak egy oktatási épü letre mon dott igent a minisztérium és a BME is. A 21 ezer négyzetméteren felépülő Q1 épület 3 ezer hallgató befogadására lesz alkalmas, és ugyan húsz éven keresztül évente félmilliárdos költséget je - lent ez a fejlesztés az egyetem évi 30 milliárdos költségvetése szá mára, a fej lesztéssel több évig tartó belső át ren dezési fo lya mat indult el. Kor - szerűtlen, drága üze mel tetésű épületeket tudunk majd kiváltani ezzel az újjal, így mi in kább megtakarításnak szeretnénk megélni e projektet, nem pedig többlettehernek. Más intéz mé nyek eseté - ben inkább az okozza a problémát, hogy nem egy másik épületet kiváltó létesítményt hoztak létre, hanem bővítésről, új szolgáltatáso kat nyúj - 6 AKTÍV SZEMESZTER 2010. MÁJUS
Nagyító tó épületekről van szó, amelyek ki fe je zetten nö - velik a költségeket mondta Andor György. Egy intézménynek nem valószínű, hogy lesz hétmilliárd forintja egy új épület felépítéséhez, hitelt pedig nem vehet fel. Ha azonban muszáj fejleszteni, és erre se az ál lam nak, se az intézménynek nincs elég forrása, ak kor be kell vonni a magánszférát magyarázta a kényszerű helyzetet. Az uniós forrás pedig nem a ppp alternatívája, hiszen az nem elegen dő ilyen nagyságrendű projektek finanszírozá sá ra mondta. A finanszírozási rendszer kedve - zőtlen átalakítása miatt jelent prob lémát Szolnokon a ppp A ppp-beruházások törlesztéseivel nincs gond, problémát jelent azonban a csökkenő hallgatói létszám ismerte be a Szolnoki Fő iskola gazdasági főigazgatója, az intézmény be ugyanis tavalyhoz képest 12 százalékkal (276 fő) ke ve - seb ben jelentkeztek. Fajcsák Károly el mondta: korábban egy középiskolaként mű kö dő, 40 éves épületben tartották meg a tanó rá kat, megváltást jelentett tehát, hogy az egész főiskola átköl töz - Az uniós forrás nem a ppp alternatívája, his zen azok nem elegendőek ilyen nagyság ren dű projektek finanszírozására. he tett a 3,7 milliárdos beke rü lési összeggel, pppkonstrukcióban megvalósított tiszaligeti cam pus kilencezer négyzet mé te rére. A BME példájához hasonlóan a régi épü letet bezárták, évente az egy kollégiumi rekonstrukcióval együtt 280 milliós összeget kell fi zet niük a törlesztésre. Amikor pedig eladják a főiskola korábbi épületét, és azt kötelezően a hitel törlesztésére használják fel, akkor az összes hitel több százmilliós törlesz té - sével 2,9 milliárdra csökken az adósság. Nem önma gá ban a ppp jelenti a problémát, hanem az azzal párhu za mosan változó felsőoktatási finanszí ro zási rendszer árulta el a gazdasági főigazga tó. A változások hatására immár harmadik esztendeje évente tíz-tíz százalékkal, tehát 40 millióval esik vissza az állami normatíva összege a há rom milliárdos költségvetésből A gödöllői Szent István Egyetem új kollégiumi épülete gazdálkodó in téz - ményben. (Meg kell azonban em - líteni, hogy a változás biztosítja a rendszer objektivi - tá sát, korábban ugyanis ismeretlen meg egye zé sek állhattak a megítélt ke ret szá mok mö gött A szerk.) Tud - nunk kel lett volna a fi nan szí ro zási rendszer válto zásáról, amikor a ppp-beruházásokról döntöttünk magyarázta a lerontott élet benmara - dási esélyeket Fajcsák Károly. Hoz zátette: Ért - hetetlen, hogy miközben azt várja el tőlünk a minisztérium, hogy kép viseljük a vi dé ket, a jobb főiskolai körülmények megte rem tése miatt pedig vállalja a közös köl csönt, miért hagy ja apadni az államilag finanszírozott hallgatói számot mond ta a gazdasági főigazgató. A negatív össze - sítés el lenére sincs azonban elkeseredve a főis - kola, tudatosan ké szül nek például 250 milliós tartalékkal az uniós pályázatok önrészének (kö - rülbelül 60 millió) és előfinanszí - ro zásának ki fi ze tésére. Az intéz - mény uniós forrásai között egyéb - ként a szolgáltatásfejlesztések állnak a középpontban. Miközben te hát a fennmaradáshoz elengedhetetlen főiskolai épületet kölcsönből fi nan szírozta az intéz mény, csak nem félmilliárd forintot kapott az Európai Unió-tól a mun - ka erő-piaci igényekhez való igazodásra, illetve hallgatói és menedzsmentszolgáltatásainak fej - lesztésére. A források rossz elosztásának központi felelős ségét mutatja a Tessedik Sámuel Fő iskola esete, amely romló helyzete ellenére is 3,8 milliárdos ppp-be ru há zásba kez dett, pedig 2008 decemberében már kény telen volt egybeolvadni a Szent István Egyetemmel. Az átgondolatlan fejlesztések miatt már a Nemzeti Vagyongaz dál - kodási Tanács is megdorgálta az intézményeket. A szervezet szerint a magas vállalások miatt ve - szély be kerülhet a bajai, a dunaúj városi, a szolnoki főiskola, valamint a NyME jövője. TAKÁcS ERZSI 2010. MÁJUS AKTÍV SZEMESZTER 7
Nagyító A svájci fiatalok kétharmada nem tesz érettségi vizsgát Interjú Mauro Dell Ambrogióval, a svájci Oktatási és Kutatási Titkárság vezetőjével A politika helyett az intézmények irányították a bolognai rendszer átvételét Svájcban, az intézményi verseny fenntartása érdekében pedig nem is egységesítették a tanterveket. Bologna tehát ott nem gátat jelent a felsőoktatás útjában, hanem lehetőséget a hagyományok követésére mondta el az Aktív Szemeszternek Mauro Dell Ambrogio. Svájcban a műszaki és természettudományi területen már-már elengedhetetlen a doktori fokozat, míg például az üzleti menedzserek esetében elegendő az alapképzés is, mégsem a diploma megszerzésére helyezik a hangsúlyt. A 16 éves lakosság mintegy kétharmada szakmai képzésben vesz részt és nem is érettségizik, hanem szakmai matúrát tesz le. Mauro Dell Ambrogio asz Svájcban nem működik oktatási minisztérium. Ki irányította a bolognai fo lyamathoz való csatlakozást? Mauro Dell Ambrogio: A folyamat átültetése során az egyetemi és szakfőiskolai rektori konferencia játszotta a központi szerepet, a két szervezet szorosan együttműködött a kérdésben. Úgy gondolom azonban, hogy a bolognai rendszer sokkal inkább egy a felsőoktatási intézmények által köz - vetlenül irányított folyamat, mint po li tikai döntés eredménye kell hogy le gyen. Világos azonban, hogy a politi kai szféra is jóváhagyta a bolognai rend szert. asz Magyarországon egységes felté - te lek között működnek az egyetemek, főiskolák, a harmonizáció alkotja a bo - lognai rendszer megvalósításának kul - csát. Nem kívánják egységesíteni a svájci iskolarendszert? M. D. A.: Nem feltétlenül, nálunk a tananyagok meghatározása hagyo má - nyosan az egyes felsőoktatási intéz - mények feladata. Úgy véljük ugyanis, hogy éppen a nemzeti sokszínűség és ezáltal az intézmények között kiala - kult verseny kellett ahhoz, hogy a je - len legi nemzetközi versenyhely zet - ben is valóban innovatív képzéseket nyújtsunk. asz Működik egy ilyen változatos rendszerben a svájci egyetemek és szak főiskolák közötti átjárhatóság? M. D. A.: Igen, de természetesen nem automatikusan, tehát a hallgatóknak a szaktól és a főiskolától függően bizo - nyos krediteket meg kell ismételniük. A hasonló esetek azonban egyre rit - kábbak, rendszerint az egyetem vagy a főiskola elvégzése után a munka erő - piacon folytatják pályájukat a diákok. asz Egy 2009-ben készült tanulmány szerint a mesterképzésekkel ellentétben folyamatosan emelkedik az alapképzé - sekre jelentkezők száma Svájcban. A 2004-es évben még a diákok csaknem 85 százaléka valamely mesterképzésen tanult tovább, 2006-ra azonban ez a szám lecsökkent: csupán minden negye - dik diák képezte tovább magát az alapképzést követően. M. D. A.: Nem is célunk, hogy növeljük a mesterképzésben tanulók 8 AKTÍV SZEMESZTER 2010. MÁJUS
Nagyító számát, úgy gondoljuk ugyanis, hogy ezt a folyamatot a munkaerőpiacnak kell irányítania. Általános tendencia, hogy az egyetemen tanuló diákok többsége mesterkurzuson képzi to - vább magát. Például az orvosi kép - zés ben részt vevő diákok egy bachelordiplomával nem tudnának mit kezdeni, de a természet- és műszaki tu - do mányok területén is aligha állnák meg a helyüket a diákok mesterdiploma nélkül. Az e képzéseken részt ve - vő hallgatók rendszerint a doktori fo - ko zatot is megszerzik. Akadnak azonban olyan területek is, mint az üzemgazdasági, az üzleti menedzseri vagy a banki adminisztrációs pozíciók, ahol a diákok a há - rom éves képzés elvégzését követően kilépnek a munkaerőpiacra, és esetleg később térnek vissza a felsőokta - tásba a területhez kapcsolódó mester - képzésre. Tehát szakonként nagyon eltérő a gyakorlat. asz Gyakorlatilag csupán az orvosés a művészeti képzés esetében korlátozzák a svájci fiatalok létszámát. Nem eredményez ez túl magas hallgatói számot az országban? M. D. A.: A svájci képzési rendszer sajátossága, hogy a többség, a fiata - lok mintegy kétharmada 16 éves ko - rában szakmai képzésen vesz részt, nem tesz tehát érettségit. Ez korlátozza tulajdonképpen a potenciális hallgatói létszámot, sokkal inkább, mint Európa más országaiban. Éppen ezért nagyon szelektív a svájci érettségi rend szer. Eközben jellemző a rendszer át - eresz tőképessége, ahol a szakfőis ko - lák a szakmai képzés folytatását je - len tik. A szakmai fejlődés általában a következőképpen néz ki: a kötelező iskolai tanulmányok elvégzését kö ve - tően szakmai képzésben vesznek részt a diákok, és egy speciális érett - ségit tesznek le, például a villany - szerelők. Ez a szakmai matúra teszi lehetővé, hogy szakfőiskolára járja - nak, ahol például mint elektronikai mérnökök szerezhetnek főiskolai dip - lomát. asz Magyarországon éppen az alapképzést sejtik a természettudományi te - rü leten alacsony hallgatói létszám okozta problémák megoldásának, hiszen a hároméves kurzus kevesebb kötött ség - gel és áldozattal jár, mint az ötéves. M. D. A.: A svájci diákok esetében is alacsony a műszaki és természet tu do - mányi képzéseken tanulók száma, a külföldi hallgatók azonban messzemenően pótolják a hiányt. Az állam által igazgatott technikusi főiskolák esetében például az alapképzéseken tanuló diákok 25, a mesterkép zé se - ken 35, a doktori képzéseken 65 szá - zaléka az országhatáron túlról ér ke - zik. Az egyetemek nemzetközi jellege jelenti tehát a svájci felsőoktatás egy látható előnyét. A hallgatók importja hagyomány az országban, a külföldi diákok pedig számos területen meg - A Berni Egyetem A K + F-re szánt befektetések kétharmada a magánszférából származik 2010. MÁJUS AKTÍV SZEMESZTER 9
Nagyító Technikusi főiskolák esetében például az alapképzéseken tanuló diákok 25, a mesterképzéseken 35, a doktori képzéseken 65 százaléka az országhatáron túlról érkezik. old ják a fellépő hiány problémáját, vagy legalábbis enyhítik azt. asz Jelenleg a 30 35 éves európaiak harminc százalékának van egyetemi dip - lomája, és ezt az arányt 2020-ra negy - ven százalékra kívánja emelni az Euró - pai Bizottság. Csatlakozik Svájc a ha - son ló uniós célokhoz? M. D. A.: Svájcban a felsőoktatáshoz tartozik egy magasabb szintű szakmai képzés is, amely igen széles körű és erős oktatást biztosít. Ebben az érte - lem ben a svájci fiatalok csaknem 40 százaléka tanul a felsőoktatásban, akik tehát vagy az egyetemeken, a szak fő is - kolákon, vagy a magasabb színvonalú szakmai képzéseken vesz nek részt. Ez utóbbi intézményi típus ugyan nem nyújt főiskolai végzett séget, diplomát annak eredeti értel mé ben, de fontos szerepet tölt be az élethosszig tartó ta - nu lás során. Le he tőséget nyújt például a szakmunkások számára, hogy kiegé - szítő képesítéssel magasabb szintű kép zettséget szerez zenek. Különösen elterjedt ez a kép zési forma a gazdasági és az adózási területen. asz Számos magyar felsőoktatási intézményben a pénzforgalom egy része a kutatás-fejlesztési tevékenységből szár mazik. Milyen a svájci egyetemek viszonya a K + F-fel? M. D. A.: Alapvetően minden svájci főiskola egyben kutatóintézmény is, éppen ezért nem is működnek az or - szág ban szeparált kutatóintézetek, mint Németországban, illetve nincs központilag meghatározott kutatói struktúra, mint Franciaországban. A kutatások hagyományosan a felsőoktatási intézményekben folynak: az A 2008/2009-es tanévben a 150 ezer hallgató mintegy 85 százaléka tanult már a bolognai rendszerben indított képzéseken, 2008 őszétől minden szakot bevontak a rendszerbe, így ott az orvosképzés is átalakult. alap kutatások az egyetemen, az alkal - mazottak pedig a szakfőiskolákon zaj - lanak. asz Svájcban jelenleg a GDP 2,99 százalékát költik a kutatásra. Ezzel az ország a 2010-es célokat meghatározó lisszaboni elvárásoknak is eleget tett kevesek között. M. D. A.: Valóban szép eredmény, arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a befektetések kétharmada a magánszférából származik. Né - hány számmal jelezve: a 13 milliárd franknak (körülbelül 9 milliárd euró), amelyet a kutatásra és fejlesztésre köl tenek Svájcban, 23 százaléka köz - életi szereplőktől, tehát a szövetségi oldaltól és a kantonoktól, 70 százaléka azonban a magánszférától szárma - zik. A magánvállalatok és -cégek kö - rülbelül 9,6 milliárdos (6 milliárd euró) összeget költenek K + F-re Svájcban, hasonló összeggel finanszírozzák a területet a cégek a külföldi leányvállalatok esetében is. A kutatás-fejlesztésre fordított ösz - szegek esetében tehát nem az a kér - dés számunkra, hogy mennyit fektet be az állam, hanem hogy a nagyvállalatok Svájcon belül vagy kívül ru - ház zák-e be azokat. asz A magyarok azt gondolnák, igen magasak a svájci tandíjak. Mennyit kell fizetniük a fiataloknak? M. D. A.: A svájciak számára a helyi viszonyokhoz mérten alacsony a tan - díj, máshogy értékelik azonban a be - fi zetendő összegek mértékét azok a külföldi diákok, akiknek a saját ha zá - jukban nem kell tandíjat fizetniük. Nem szabályoztuk központilag a tan - díjak mértékét, így azok különbözőek az egyes felsőoktatási intézményekben. Szemeszterenként átlagosan 500 eurót fizetnek a hallgatók, az élet - szín vonal fenntartásához azonban ha - vonta legalább ezer euró szüksé ges. TAKÁcS ERZSI 10 AKTÍV SZEMESZTER 2010. MÁJUS
Nagyító Hat és fél ezerrel többen jelentkeztek a mesterképzésekre Idén is a tanárképzés a legnépszerűbb Jelentősen nőtt a mesterképzésekre jelentkezők száma, így ebben az évben nagyobb versenyre kell számítaniuk a második képzési szintet megjelölőknek. 2010-ben is a pedagógusképzés bizonyult a legnépszerűbb képzési területnek, idén azonban azt a gazdasági képzések követik, a bölcsészettudományi területre jelentkezők arányának csökkenése a harmadik helyre utasította visz - sza a tavalyi második legvonzóbb területet. A legtöbb jelentkezés az Eötvös Loránd Tudományegyetemre érkezett, a második helyet a Debreceni Egyetem foglalta el, csekély különbséggel megelőzve a Szegedi Tudományegyetemet. Amesterképzésre jelentkezők 19 600 államilag támogatott helyre pályázhatnak, ez 1900-zal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Összesen 23 490 fő jelölt meg mesterszakot jelentkezési lapján, közülük nagyjából 21 ezer aspirál államilag támogatott helyre. További 2713 fiatal pályázik költségtérítéses mes ter kép - zés re, tehát mindössze a jelentkezők 15 százaléka fizetne képzéséért első helyen. A nappali és levelező munkarend eloszlása nagyjából egyenlő. A hallgatók 52 százaléka jelölte meg a nappali képzést első helyen, 47 százalék pedig a levelezőt. A jelentkezők további 1 százaléka az évek során egyre inkább eltűnő esti munka - rend ben tanulna tovább. A legnépszerűbb terület a pedagógusképzés A mesterképzésre jelentkezők közül legtöbben a pedagógusképzésben kívánnak tovább tanulni, csakúgy, mint tavaly. Ez részben a többciklusú képzési rendszerrel magyarázható, hiszen a ta - nár képzés mesterdiplomával zárul. A jelent - kezők több mint negyede (25,2 százaléka) ezt a területet jelölte meg első helyen, tavaly ez az arány 26 százalék volt. A második legnépsze - rűbb terület idén a gazdaságtudományi képzési terület lett, ahova az összes jelentkező 17,2 szá zaléka pályázik. Tavaly arányaiban majdnem ugyanennyien vágytak erre a képzési te rü - letre, a jelentkezők 18 százaléka választotta cél - ként, ám a kis növekedés, illetve a bölcsész szakokon tapasztalt többszázalékos visszaesés ép - pen elegendő volt arra, hogy megelőzze a ta - valy hajszállal vezető bölcsészettudományi te - rületet. Nem meglepő a helycsere, hiszen az alap képzés legnépszerűbb tudományterülete is a gazdasági képzési terület, amely bár idén va - la melyest veszített a jelentkezői számából, még így is megőrizte helyét a dobogó legfelső fokán. Így borítékolni lehetett, hogy a mesterképzésre jelentkezők közül is sokan jelölik majd meg az említett területet, mint ahogy az alapképzésben a tudomány terü leti listán évek óta szintén elő - kelő he lyet elfoglaló böl csészet- és társada lom - 2010. MÁJUS AKTÍV SZEMESZTER 11
Nagyító százalékát vonzva. A tavaly holtversenyben 10. helyet elfoglaló sporttudományi és orvos- és egészségtudományi képzési terület közül pedig idén az utóbbi került ki győztesként, amely így 2,6 százalékkal a tizedik helyen áll. Legkeve - seb ben a nemzetvédelmi és katonai képzési területre aspirálnak idén is, a jelentkezők 0,9 százaléka választotta ezt a speciális területet. Tanár mesterszakra csaknem hatezer elsőhelyes jelentkezés tudo má nyi területet is. E tudomány te rü le tek ugyan némiképp veszítettek tavalyi pozíci ójuk - ból, még így is a jelentkezők jelentős részét vonz zák, így a legnépszerűbb tudomány te rü - leteket összegző lista harmadik és negyedik he - lyén állnak. Előbbi az MA szakosok 15,5, utóbbi 10,4 százalékát vonzotta, míg tavaly előbbire 18,3 százalék, utóbbira 12,1 százalék pályázott. Növekedett azonban a műszaki területen meg hirdetett mesterképzésre jelentkezők száma, tavaly e terület az elsőhelyes jelentkezők 6,1 százalékát, idén már 8,2 százalékát csábította. Ezzel a műszaki megelőzte a tavaly még ötödik helyen szereplő természettudományi területet (6,4 százalék), amely idén a hatodik, 6,5 százalékkal. Meg kell jegyezni, hogy a művészeti területre jelentkezők aránya az újonnan meghirdetett mes terképzéseknek köszönhetően szépen nö ve - kedett, így a tavalyi 13. helyről idén a 11. helyre tornászta fel magát, a jelentkezők 2,4 Elsőhelyes mesterképzési jelentkezések képzési területenként Képzési területek 2009-ben 2010-ben Agrár 2,7% 2,9% Bölcsészettudomány 18,3% 15,5% Gazdaságtudományok 18,0% 17,8% Informatika 2,2% 2,7% Jogi és igazgatási 3,6% 3,3% Műszaki 6,1% 8,2% Művészet 0,8% 2,4% Nemzetvédelmi és katonai 1,2% 0,9% Orvos és egészségtudományi 1,3% 2,6% Pedagógusképzés 26,0% 25,2% Sporttudomány 1,3% 1,6% Társadalomtudomány 12.1% 10,4% Természettudomány 6,4% 6,5% A pedagógusképzéshez tartozó tanári mester - szak ra 5879 elsőhelyes jelentkezés érkezett, ezzel messze a legnépszerűbb mesterszak 2010-ben. Több mint hatszor annyian jelent kez - tek tehát a mesterszakos népszerűségi lista első helyén álló tanár szakra, mint az azt követő, má sodik legkapósabb vezetés és szervezés mes - terképzésre, ide 858 elsőhelyes jelentkezés ér - kezett. Harmadik helyen a nemzetközi tanulmányok szak áll (717), majd azt követi az em - beri erőforrás-tanácsadó mesterképzés a negye - dik helyen (711). Tavaly ugyanezen négy szak vezette a szakos toplistát, csupán a helyek közti sorrend változott némiképp, az emberi erőforrás és a vezetés és szervezés mesterszakok helyet cseréltek, 2009-ben ugyanis előbbi volt a má so - dik legnépszerűbb, utóbbi pedig a negyedik he - lyen állt. Az ötödik helyet a pénzügy mesterszak foglalja el 693 jelentkezővel. Az ELTE-re jelentkeztek a legtöbben Az összes jelentkezést figyelembe véve amely a felvételizők által az összes benyújtott helyre leadott felvételi igényt veszi számba messze az ELTE a legnépszerűbb intézmény a mester - kép zéses felvételizők körében, több mint 5200 jelentkezéssel. Az intézményi verseny dobo gó - jának második helyén a Debreceni Egyetem áll, csekély jelentkezési számmal megelőzve a Sze - gedi Tudományegyetemet. Több mint 3000 je - lent kezéssel büszkélkedhet a Pécsi Tudomány - egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is, míg 2000 feletti jelentkezést a Budapesti Mű - szaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a gö - döllői Szent István Egyetem produkált csak. SÁRKöZY LEA 12 AKTÍV SZEMESZTER 2010. MÁJUS
Nagyító Férfiak és nők fizetési elvárásai Huszonötezer forintos bérigénykülönbség a munkavállalók között Többek között a friss diplomás férfiak és nők fizetési elvárásait vizsgálták az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által vezetett Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási programban részt vevő szakemberek, amikor csaknem nyolcezer felsőoktatási hallgatót kérdeztek meg a témában. A fiatalok véleményét összegezve kiderült: a nők az adott szakmára jellemző nettó átlagkereset megadásakor átlagosan 25 ezer forinttal alacsonyabb összeget jelöltek meg, mint a férfiak. Atavaly nyáron készített vizs - gá lat során az Educatio mun ka társai csaknem nyolc - ezer egyetemi és főiskolai hallgatót kér deztek meg jövőképükről, a kép zés hez kapcsolódó terveikről és munkaerő-piaci kilátásaikról. Az adatok összesítése után vilá - gos sá vált, hogy a nők a férfiaknál kedvezőtlenebbül ítélik meg hely - ze tüket, vagyis a jó fizetés kevésbé motiválja őket a diploma meg - szer zésében. Munkájukért alacso - nyabb bért kérnének, mint azonos terü le ten tevékenykedő férfi társaik. A női hallgatók inkább a mun ka nél küliséget akarják elke - rül ni a felsőfokú oklevéllel, a biztonságot és a társadalmi visszajelzést, megbe - csülést keresik. A másik nem hajtóereje ezzel szemben a magasabb fizetés és a vezető pozíció elérése. Nem csak nálunk ez a helyzet Az Európai Bizottság 2009-ben bemutatott fel - mérése szerint míg 2007-ben csak 15 százalék volt az azonos beosztásban dolgozó nők és férfiak között a nők bérhátránya, addig két évvel később már 17,4 százalékra rúgott ez az arány. A vizsgálat eredményei is ezt igazolják, hiszen a jövedelem megítélésében a nők mind álta lá - nos, mind személyes szinten alacsonyabb át - lagértékeket adtak meg a férfiaknál. Tehát a szak - májukra vonatkozó átlagos fizetés meghatá ro - zásánál éppúgy kisebb át la - gosan 25 ezer fo rinttal kevesebb összeget jelöltek meg a gyengébb nem képviselői, mint akkor, ami - kor a számukra meg felelő élet - szín vonalat biztosító jövedelemről kérdezték őket. Kevesebből megélnének a nők, mit a férfiak A nők tehát 25 ezer forinttal ala - csonyabb majdani fizetésre szá - mí tanak elhelyezkedésük után, ám anyagi igényeiket tekintve is ha son ló mértékben maradnak el az erősebbik nemtől. Egy átlagos női hallgató 177 308 forintból tudná megfelelő életszínvonalon fenntartani magát, míg férfi társaik 201 520 forintos át lagot adtak meg szá - muk ra megfelelő nettó fize tésként. A legnagyobb eltérés a jogi és igazgatási, illet - ve a társadalomtudományi képzésen tanuló férfiak és nők elképzelése között van, itt 13 százalékkal kevesebbre tartják magukat a gyengébb nem képviselői, ami nekik járó fizetést illeti. Ez 27 30 ezer forintos differenciát jelent. Az elvárt fizetésekben a gazdaságtudományi területen ta - nulók egyetértenek, és 198 ezer forintos bért tar tanának elfogadhatónak, míg a friss dip lo - más ként becsült fizetésben is náluk van a leg ki - sebb különbség, itt a nők mindössze 11 ezer forinttal gondolnak kevesebb fizetést férfi tár - saik nál. EDupRESS 2010. MÁJUS AKTÍV SZEMESZTER 13
Nagyító Gyakorlat és elmélet együttes hasznosítása a La Met programjában Magyarországon az ELTE-vel kezdődtek meg a tárgyalások Tátongó űr van a hallgatók elméleti és gyakorlati tudása között. A mi fel - adatunk, hogy ezt az űrt megszüntessük, ezáltal csökkentsük az oktatási intézmények és a való élet közötti távolságot röviden így foglalható össze a hazánkba még csak éppen belépő La Met Education szervezet programja, amelynek fő profilja a hallgatók szakmai és gyakorlati felkészítése. Más gyakorlati programokkal, ösztöndíjakkal ellentétben a La Met nem a hallgatói mobilitást kívánja növelni, hanem az a célja, hogy a hallgatók saját országuk nemzetgazdaságát fejlesszék a megszerzett tudás alkalmazásával. Magyarországon elsőként az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karával kezdték meg a tárgyalásokat. Az Aktív Szemeszter Graham La Met-t, a program vezetőjét kérdezte a részletekről. Célunk nem elszippantani az ifjúságot az adott országból, inkább megfelelő szakmai tudást adva a kezükbe képessé tenni őket arra, hogy a nemzeti gazdaság érdekeit támogassák. asz Hogyan öltött formát a La Met Education megalapításának ötlete és a szervezet által koordinált L.I.F.E. prog - ram? Graham La Met: A vállalkozás nyolc éve indult Utrechtben, Hollandiában. Akkor még kis- és középvállalkozások támogatásával foglalkoztunk. E te vékenységünk során vettük észre a meghökkentően mély szakadékot a fiatal pályakezdők elméleti és gyakorlati tudása között, és ekkor fogalma - zódott meg bennem az ötlet, hogy egy szakmai gyakorlati program segítségével megszüntessem ezt a szaka - dékot. A L.I.F.E. program célja, hogy a hallgatókat olyan szakmai tapasztalathoz juttassa, amely manapság már elengedhetetlen egy friss pályakezdő számára. asz Milyen módon segít a hallgatók gyakorlati tudásának bővítésében a prog ram? G. La M.: A L.I.F.E. program során a diákok pályakezdőként vehetnek részt egy nemzetközi vagy hazai cég, kormányintézmény vagy alapítvány munkájában. Ennek köszönhetően a gyakorlatba ültethetik át az egyetemi tanulmányaik során megszerzett el - méleti tudásukat és fejleszthetik meg - lévő képességeiket. A program részt - vevői online módon tudnak bekap - csolódni a cég munkájába. Ter mé sze - tesen ha hazai cégnél kezdik a gya - kor latukat, akkor nyugodtan ellátogathatnak a helyszínre, de ez nem feltétlenül kötelező. Ezzel is azt sze - retnénk hangsúlyozni, hogy míg on - line környezetben lehetőségük van a többi résztvevővel akár a világ leg - tá volabbi pontján is legyen tapasztalatot cserélni, addig tényleges mun - kájukkal majd a hazai gazdaságot fej - lesztik. Célunk nem elszippantani az ifjúságot az adott országból, inkább megfelelő szakmai tudást adva a ke - zükbe képessé tenni őket arra, hogy a nemzeti gazdaság érdekeit támogas - sák. asz Tehát a program keretein belül nincs lehetőség külföldi gyakorlatszer - zésre? G. La M.: Van rá lehetőség, bár nem erre helyezzük a hangsúlyt. A L.I.F.E. programon belül két alprogramot kü - lönböztetünk meg: az egyikkel van le hetőség külföldre utazni, a másikkal 14 AKTÍV SZEMESZTER 2010. MÁJUS
Nagyító nincs. Azért választottuk ketté ilyen módon a programot, mert a külföldi gyakorlatvégzés lehetőségének meg - teremtésére állami források szükségesek, és ezt nem engedheti meg magának minden ország. Így azonban bár - mely ország hallgatói részt vehetnek a programban, akár van keretük kül - földi gyakorlatvégzés biztosítására, akár nincs. asz Mi a programban részt vevő hallgató feladata? G. La M.: A L.I.F.E. program során a hallgatók egy problémamegoldó ta - nácsadói projektben vesznek részt egyetemi szakjuknak megfelelően. Ez azt is jelenti természetesen, hogy a programban nemcsak az üzleti is ko - lák hallgatói vehetnek részt, hanem számos tudományterület tanulói is. A program kezdetével a diákok egy projektleírást kapnak, amelyet elméleti képzésükre és az egyetem kifejezett igényeire alapoztunk. A projekt ideje alatt a diákok tanáraik segítségével és irányításával dolgoznak feladatukon, amelynek lezárásaként egy dolgozatot kell összeállítaniuk. Tel je sít mé - nyük értékelésére és haladásuk kimutatására hoztuk létre a program web 2.0-s felületét. A hallgatók a projekt végére elkészített dolgozatukat leadják az egyetemüknek és a La Met Educationnek is, mely utóbbi értékeli a dolgozat minőségét és a befektetett munkát, majd az összegző értékelése alapján a programot koordináló egye - te mi tanár fogja minősíteni a részt ve - vő ket. A L.I.F.E. program célja, hogy a hallgatókat olyan szakmai tapasztalathoz juttassa, amely manapság már elengedhetetlen egy friss pályakezdő számára. Sajtófesztivál a Magyar Lapkiadók Egyesülete szervezésében. Partnerünk az Kiemelt fôtámogatóink amelynek betéti kártyáival most ingyenes a pénzfelvétel több mint 19 000 ATM-bôl itthon és további 17 európai országban., Lehet arcod. Lehet stílusod. Lehet idôd. 2010. 05.15. Vörösmarty tér Támogatóink Ne legyél üresfejû! A lapolvasás kultúra. Tájékozottság. Vélemény. Szabadság Programok 10.00 11.00 Gyermekfoglalkoztató bohócokkal. 11.00 12.00 Gyôri Vaskakas Bábszínház elôadása. 12.00 Könnyû dzsesszmuzsika CD-rôl. 14.00 Megnyitó beszéd Kázmér Judit elnök (Magyar Lapkiadók Egyesülete), és a kiemelt fôtámogatók köszöntôje. 14.15 15.00 Famous társulat musicalmûsora Réthy Zsazsa, Nagy Szilárd, Vastag Csaba. 15.00 16.00 Ádám és Éva Neoton slágerek. Közremûködik: Csepregi Éva és Végvári Ádám. 16.00 17.00 Tombolasorsolás. 17.00 17.45 Király Viktor mûsora.
Nagyító A hallgatók a projekt végére el ké - szí tett dolgoza tu - kat leadják az egye temüknek és a La Met Edu ca - tionnek is. Végül a programot koor di - náló egyetemi ta - nár fogja mi nő sí te - ni a résztvevőket. asz Milyen típusú munkákba vonják be a programban részt vevő cégek a hallgatókat? G. La M.: A DutchTub például egy jakuzzikkal foglalkozó cég, amely bővíteni szeretné az európai piacát és az oroszországi belépéshez szeretne piackutatást végezni. Ehhez keresi a L.I.F.E. program gyakornokait, akik elvégzik a piackutatást és azt továbbítják a cég felé. asz Végeznek pályakövetést, miután a részt vevő hallgatók elvégezték a prog - ramot és megkapták a referenciájukat? Jelent valamiféle előnyt a későbbi ál lás - keresések során a programban való rész vétel? G. La M.: Természetesen, rengeteget jelent. Egy hároméves felmérés kimutatta, hogy a volt résztvevők már a második állásinterjút sikeresen zárták, szemben azokkal, akik nem szereztek szakmai gyakorlatot. A megkérdezett munkáltatók szerint is érezhető a kü - lönb ség az állásinterjúk során a L.I.F.E. program résztvevői és az átlag friss diplomások között. Akik a mi programunkban részt vesznek, olyan képességeket tudnak elsajátítani, ame lyeket csak hosszú évek során tudnának egyébként kifejleszteni. E képességek között szerepelnek a kom - munikációs és szervezési ké - pes ségek, amelyek kulcsfontosságúak az első benyo - más alkalmával. Van le he - tőség természetesen annál a cégnél való elhelyezkedésre, ahol a hallgató a projektjén dolgozott, de egy kikö té sünk van ezzel kapcsolatban, mégpe dig az, hogy a hallgató nem hagyhatja ott az egyetemet egy állásért. Ez ellentmondana a célki tű zé - sünknek, miszerint egy szakmai tapasztalattal rendelkező és a megfelelő elméleti hát - teret is birtokló diplomás fiatalságot termeljünk ki. asz Milyen potenciált lát Magyaror - szág ban? G. La M.: A La Met Education Euró - pa-szerte már sok országban jelen van és azon dolgozik, hogy a hollandiai szintre hozza a hallgatókat. Eb - ből Magyarországot se szerettük vol - na kihagyni, főleg mert látjuk a kez - de ményezésre és az innovációra való szándékot az egyetemekben. A ma - gyar oktatási rendszer nagy hátránya véleményem szerint, hogy nagyon el - méletközpontú és kevés hangsúlyt fek tet a gyakorlati tudás elsajátítására. Ez pedig egyáltalán nincs pozitív ha - tás sal a gazdaságra. Úgy vélem, és az eddigi tapasztalataim a hallgatókkal is ezt mutatják, hogy nagy szükség van egy ilyen programra az országban, ám jelenleg a pénzügyek miatt még áll a program bevezetése. Azon - ban a Magyar Rektori Konferencián való bemutatkozásom során láttam, hogy a budapesti és egyes vidéki egye - temek is érdeklődnek a program iránt és készek megkötni a licencszer ző dést. SZőKE JOHANNA 16 AKTÍV SZEMESZTER 2010. MÁJUS
Nagyító Érdekesen és hatékonyan tanítani Módszertan- és látásmódváltás a természettudományok oktatásában A Siemens-kutatódoboz és a hozzá kapcsolódó Felfedező lehetsz! el - nevezésű oktatási program hatékony módszer lehet a gyerekek számára, felkeltheti és meghatározhatja a természettudományok iránti érdeklő - désüket. A cél el éré séhez azonban az eszközt alkalmazni tudó, fel ké - szült pedagógusra is szükség van mondta dr. Podráczky Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ta ní tó- és Óvóképző Karának főiskolai docense. A Siemens természettudományos és műszaki ismereteket népszerűsítő programja kapcsán 50 db kutatódobozt adományozott térítésmentesen magyarországi óvodáknak és iskoláknak. Akétrészes szett bevezetésének célja, hogy megismertesse a gyerekeket a fizika, bio - lógia-egészségtan, kémia érdekes világával. A kutatódoboz kétrészes szettjéhez tartozik egy ismertető DVD, amely bemutatja a foglal - ko zások javasolt menetét, és az a doboz, amelyben a kísérleti eszközök találhatók. A programban részt vevő gyermekek részére pedig pályá zatok, versenyek és tudáspróbák érhetők el se gédletként (www.edupress.hu/tudasproba). Dr. Podráczky Judit szerint a kutatódoboz nagymértékben elősegíti a természet tudo má - nyok absztrakt fogalmainak megértését, hiszen a készletnek köszönhetően konkrét tapasztalatokhoz jutnak a gyerekek. A mozgó szertárnak is tekinthető kutatódoboz érdekes kísérleteket mutat be elektromosság-energia és egészségkörnyezet témakörökben. Használói tanulmá - nyozhatják az emésztés folyamatát, a légkörben kialakuló szennyeződések mechanizmusát, va lamint megtudhatják, mit jelent az üvegház ha tás, hol vannak belső szerveink és hogyan áramlanak az elektronok az elemtől a lámpáig. Felkészült pedagógusra van szükség A főiskola docens beépítené a módszert a felsőfokú képzésbe is: úgy véli, segíthet a természet - tu dományos oktatás jelenlegi helyzetén, ha en - nek az újfajta kezdeményezésnek lesz folytatása a pedagógusképzésben is. Hangsúlyozta, azért is tartja elképzelhetőnek a kutatódoboz tanárképzésben való alkal ma zá - Discovery Box sát, mert a pedagógusnak óriási szerepe van ab - ban, hogy az egyáltalán használhatóvá váljon. A pedagógusnak képesnek kell lennie arra, hogy a szett tartalmát megfelelő módon tudja kezelni, és azt a gyerekek számára is kezelhető - vé tenni. Hatékony módszer lehet a gyerekek szá mára, felkeltheti és meghatározhatja a ter - mé szettudományok iránti érdeklődésüket, ám csakis úgy, ha van felkészült pedagógus, aki meg felelően tudja alkalmazni a rendelkezésére álló eszközt foglalta össze. Podráczky Judit véleménye szerint a kutató - do boz tartalmát az iskolai oktatásban érettségiig mindenképpen érdemes beépíteni a tanme net - be. A Siemens-kutatódoboz világszerte mintegy 30 országban van jelen a közoktatásban. SZÍJJÁRTó ANITA 2010. MÁJUS AKTÍV SZEMESZTER 17
Sport Arannyal zárta junior pályafutását Hanczvikkel Márk A márciusi országos junior párbajtőrbajnokságon megszerzett egyéni győzelmét követően Hanczvikkel Márk, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának elsőéves hallgatója április elején Azerbajdzsánban a junior vívó-világbajnokságon is aranyérmet szerzett csapatban. Amárcius 20 21-én meg - rendezett országos junior párbajtőrbajnokságon Hanczvikkel Márk, az Óbudai Egyetem elsőéves hallgatója csapatban ugyan 2. helyezést ért el, de egyéniben már a do - bogó legfelső fokára állhatott. A döntőben végig vezetve 15:10-re nyerte az asszót, így sikerült megvédenie tavalyi elsőségét. A junior korosztályból a felnőtt mezőnybe lépő Hancz vik - A győztes csapat Azerbajdzsánban kel az utolsó korosztályos vi - lágbajnokságán is jól szerepelt, miután az azerbajdzsáni Baku - ban megrendezett junior vívóvilágbajnokságon egyéniben ugyan nem, de csa - patban már aranyat sikerült szereznie. A Hanczvikkel Márk - kal felálló, File Má - tyás, Böjte Szabolcs és Györgyi Levente összeállítású csapatnak a fináléban az olaszokkal kellett vív nia, ahol szoros küzdelemben 45:40- re nyert a magyar junior párbajtőrválogatott. Megvédte bajnoki címét a Kodolányi jégkorongcsapata Idén is a Kodolányi János Főis - kola jégkorongcsapata sze rez - te meg a végső győzelmet az immár tizenegyedik alkalommal megrendezett Országos Egyetemi-Főiskolai Jégko rong - bajnokság döntőjében április 17-én, a székesfehérvári Ifjabb Ocskay Gábor Jégcsarnokban. Idei győzelmével a fehérvári csapat tavalyi bajnoki címét véd te meg, a döntőben le győz - ve a Dunaújvárosi Főiskola csa patát. AKodolányi János Főiskola Kulturális és Sport egye sü - lete által szervezett XI. Or szágos Egyetemi-Főiskolai Jégkorongbajnokságra nyolc csapat nevezett be. Az A cso- 18 AKTÍV SZEMESZTER 2010. MÁJUS A Kodolányi-csapat tagjai portba a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara (TF), az Óbudai Egyetem, a Dunaújvárosi Főiskola és az Eötvös Loránd Tudomány egye - tem (ELTE), míg a B jelű né - gyes ben a házigazda Kodo lá - nyi János Főiskola, a Budapesti Műszaki és Gazda - ságtudományi Egye - tem (BME), a Mis kol - ci Egyetem és a győri Széchenyi István Egye tem játékosai bi - zo nyíthattak. A csoportokban kör mérkőzéses rendszerben zajlottak le a küzdelmek, így a két csoport második he - lye zettje küzdött meg a harmadik helyért, ahol a TF 9:3-ra győzte le a BME csapa - tát. A fináléban a Kodolányi és a Dunaújvárosi Főiskola hokisai csaptak össze az aranyért, ahol magabiztos győzelemmel 8:1-re nyertek a házigazdák. FöVÉNYESI DÁNIEL
Kultúra PÉCs 2010 Európa Kulturális Fõvárosa 2010. május 9 29. utazás a török félhold körül A program a Balkán sokszínű kultúráját mutatja be, egy - szer re szemlélteti Törökország kulturális hagyományait, tradícióit és nyújt betekintést a kortárs török művészet jelenébe, négy művészeti ág fotóművészet, zene, iroda - lom, filmművészet segítségével. Azzal, hogy Pécs török ko ri emlékeit is bevonja a cél megvalósításába, a program egyszersmind be is kapcsolja őket Pécs kulturális-mű vé - szeti vérkeringésébe. 2010. május 21. június 10. A Repülő Gyepszőnyeg A Repülő Gyepszőnyeg holland tervezők több országot is meg járt munkája. Az egyedi mintázatú, minden helyszín esetében testre szab ható hatalmas műfüves installáció nemcsak színei - ben, de tapintásában is változatos, hiszen különböző ré - szeit más-más típusú műfűből készítették. 2010. június 3 5. VII. Nemzetközi Romafesztivál A program célja, hogy minél szélesebb körben ismertté tegye a roma kultúrát, a cigány hagyományokat, így segít - ve a kölcsönös elfogadást, a tolerancia erősödését, az in - teg rálódást. 2010. június 17 19. Fishing on Orfű Az alterfeszt A 2010-ben harmadszor megrendezett Fishing on Orfű könnyűzenei fesztivál fő célja, hogy hagyományt teremtsen a régióban egy nagyobb szabású tematikus alternatív könnyűzenei fesztiválnak. A rendezvényen három nagy szín padon és több kisszínpadon mintegy 80 zenekar lép fel, köztük a Mardi Gras BB (D), a Roy Paci & Aretuska (I), a De-Phazz (D), a Kispál és a Borz, a Kistehén Tánc zenekar, a Budapest Bár, a Quimby, a Kiscsillag, Péterfy Bori és a Heaven Street Seven 2010. június 26. Múzeumok Éjszakája A Múzeumok Éjszakáját hagyományosan a Szent Iván-éj - hez legközelebbi szombaton rendezik meg. Mintegy tíz hely színen kb. 40 program várja az érdeklődőket, köztük pél dául csillagászati előadások vagy az éjszaka ma da ra i - nak bemutatása. 2010. július 5 11. X. Jubileumi Rockmaraton Fesztivál A 2010-es év kétszeresen kiemelt jelentőségű az underground zenei műfajokat felvonultató rockmaraton életé - ben: tizedik születésnapját ünnepli a fesztivál. A rendez - vény tíznapos lesz és több mint 150 zenekar lép majd fel, többek között: a Primordial (IRL), a Mayhem (N), a Xandria (D), a Jaya The Cat (NL), a Behemoth (PL), a Belphegor (A), a Defiant (HR), a Hobo Blues Band, a Deák Bill Blues Band, a Lord, a Republic, az Ossian és a Pokolgép. 2010. július 13 18. EFOTT Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója Az EFOTT-ot évente más-más helyszínen rendezik meg, há rom évtized alatt a rendezvény bejárta az országot. 2010- ben az Európa Kulturális Fővárosa program ke re té ben az EFOTT történetében először a hazai zenekarok mellett nemzetközi előadók is fellépnek a programban. A koncertek kiegészítéseként sport- és off programok zaj la nak, utcaszínházi előadásokkal, kiállításokkal, fényfestés-be mutatókkal. 2010. július 24. augusztus 1. IcWip Balkán: újratöltve Az ICWiP (International Culture Week in Pécs) magyarul Pécsi Nemzetközi Kultúrhét a dél-dunántúli régió egyet - len tematikus nemzetközi ifjúsági fesztiválja, amely ma gá - ban foglal egy színvonalas nyári egyetemet is. 2010-ben közel ezer külföldi vendéget és magyar fiatalt vár a ren - dez vény. A program része a három kulturális főváros nagy szabású, közös világzenei produkciója, a Pécs Ruhrvi dék Isztambul Zenekaraván is. 2010. MÁJUS AKTÍV SZEMESZTER 19
pályázat 2010. május 20. A Határon Átnyúló Kezde mé nye zések Közép-európai Segítő Szol gá lata és a Pálfi István Régiófejlesztési Alapítvány a magyarországi és a kör nyező országban ta - nuló, kutató fiataloknak hirdet meg kutatópályázatot Határtalan Európa határon átnyúló kapcsolatok témakörben. A pályázat célja a tanulmányokkal, hogy azok alapjául szolgáljanak valamely határ menti térség későbbi közös fej lesz tésének. A pályázatra angol vagy magyar nyelvű pályaművekkel lehet nevezni, amelyek a határon átnyúló együttműködések és fejlesztések témakörben készülnek. Külön tartalmi megkötés nincsen, de a tudo má nyos színvonal a díjak odaítélésének alapfeltétele. A legsikeresebb pálya műveket benyújtók pénzjutalomban részesülnek, munkájukat pedig publi kálják. www.cesci-net.eu 2010. május 20. A 100 legszegényebb Ahogy te lá tod címmel hirdet fotópályázatot a Kurt Lewin Alapítvány, amelyre a szegény és hátrányos helyzetű csoportok tagjait szte reo - típiáktól mentesen bemutató képekkel, valamint a hozzá - juk kapcsolódó rövid szövegekkel lehet nevezni. A feldolgozható témák egyike a hátrányos helyzetű csoportok tag jainak, életének, kör nye zetének bemutatása. A másik té má ban pályázatot benyújtók számá ra az anyagi sze - génység mellett a kulturális, egészségügyi, szociális meg - fosz tottság bármely formája fel dol gozható. A képeket a www.100legszegenyebb.hu webol dal ra kell feltölteni, amelynek látogatói szavazatukkal dönthetnek a legjobb fo tóért járó díj odaítéléséről. www.100legszegenyebb.hu 2010. május 21. Az esti vagy levelezős, költségtérítéses képzésben részt vevő, I V. évfolyamos szociálisan rászoruló roma fiatalok számára írt ki pályázatot tanulmányaik támogatására az Oktatási és Kulturális Minisztérium. A támogatás a 2009/2010. tanév második félévére szól, elnye ré sé nek feltétele az előző félév sikeres teljesítése. Az OKM célja a kisebbségi oktatásban-nevelésben részt vevő ro ma értelmiség számának növelése. http://www.okm.gov.hu 2010. május 21. Miniszteri ösztöndíjpályázatot írt ki az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Balassi Intézettel közösen olyan horvát, szerb és ukrán állampolgárságú, magyar nemzetiségű fiatalok számára, akik a 2010/2011-es tanévre felvételt nyer - nek valamelyik magyarországi felsőoktatási intézménybe, vagy a Balassi Intézet előkészítő képzésére jelentkeznek. Az ösztöndíjak és a támogatások célja a szülőföldi értelmiség képzésének és utánpótlásának támogatása. www.martonaron.hu 2010. május 31. A felsőoktatási marketinghez kapcsolódóan több témakörben hirdeti meg az I. Felsőoktatási Marketing Ver - senyt a Pécsi Tudományegyetem. A pályázatra a III. Fel - ső oktatási Marketing Konferencia programjának ke re - tében jelentkezhetnek a hallgatók. A pályázók két ka te gó - riában adhatják be pályaműveiket, aszerint hogy alapképzésben és mesterképzésben, vagy doktori képzésben ve sznek részt. A legjobb három pályaművet benyújtó szer zők a díjakon kívül előadhatnak az október 21 22-én meg rendezett konferencián. www.felsooktatasmarketing.pte.hu 2010. május 31. Fesztiválvírusfilm készítésére írt ki pályázatot a Magyar Tu rizmus Zrt. és a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület kreatív fiataloknak. A jelentkezőknek egyperces filmben kell a lehető legérdekesebben, legsokszí nűb - ben és utazásra csábítóan bemutatni Magyar or szág gaszt ronómiai, komoly- és könnyűzenei, folklór- és ös sz - mű vészeti fesztiválkínálatát. A vírusfilmek elkészít he tők mo biltelefonnal, fényképezőgéppel vagy kamerával is, a ki kötés, hogy figyelemfelkeltőek legyenek. www.meseonline.hu/virusfeszt 2010. június 2. A Procter & Gamble Magyarország Nagykereskedelmi Kht. a 17 és 21 év közötti, felsőoktatási tanulmányaikat meg kezdő fiatalok figyelmét hívja fel a 2010/2011-es tan - évre szóló Always Felsőoktatási Ösztöndíj pályázatával. A program célja, hogy tanulási lehetőséghez juttassa azo - kat is, akik ösztöndíj nélkül nem tudnának az általuk vá - gyott intézményben tanulni, mert anyagi korlátaik nem en - gedik. Ösztöndíjukkal két fiatalnak biztosítanak támoga - tást egyetemi vagy főiskolai tanulmányaikhoz. http://www.always.hu/osztondij 20 AKTÍV SZEMESZTER 2010. MÁJUS