A SZABADKAI MŐSZAKI SZAKFİISKOLA A L A P SZ A BÁ LY Z A T Á T

SZABADKAI MŐSZAKI SZAKFİISKOLA SZ A B A D K A Szám: 01-422/07 Dátum: 2007.07.23. A Felsıoktatási törvény (Az "SZK Hivatalos Közlönye" 76/2006 szám) 46. és 53. cikkelye alapján, a Szabadkai Mőszaki Szakfıiskola Tanácsa a 2007.07.23-án megtartott ülésen meghozta A SZABADKAI MŐSZAKI SZAKFİISKOLA A L A P SZ A BÁ LY Z A T Á T 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikkely A Szabadkai Mőszaki Szakfıiskola (a továbbiakban: Iskola), egy független felsıoktatási intézmény, amely alapfokú és speciális szaktanulmányokat folytat a következı oktatási és tudományos területeken: mőszaki, technológiai, elektrotechnikai tudományok, számítógépes tervezés és gépészet. 2. cikkely Ez a törvény, mint alapvetı jogi aktus meghatározza az Iskola jogi státuszát, tevékenységét, szervezetét, mőködését, vezetését, irányítását, szakmai szerveit, a Diákparlamentet, a pénzügyeket, a tanulmányok típusait, szintjeit és terjedelmét, oktatási és nem oktatási alkalmazottakat, a nyelvet, amelyen tanulmányok folynak, a tanulmányok szabályait, rendszerét, nyilvántartásokat és nyilvános dokumentumokat, külföldi felsıoktatási dokumentumok elismerését, külföldi tanulmányi programok értékelését, a munka nyilvánosságát, munkások értesítését, üzleti és egyéb titkokat, általános aktusokat, kollektív szerzıdéseket, átmeneti és záró rendelkezéseket. 3. cikkely 1962.12.08-án a Vajdasági Népképviselıház Tartományi Tanácsának 395. számú határozata értelmében Szabadkán megalakult az Iskola, és beírták a Kerületi Gazdasági Bíróság regiszterébe Szabadkán a Fi- 780/65 számú határozattal 1965.10.01-én Mőszaki Fıiskola szabadkai székhellyel. Az alapítói jogokat és kötelezettségeket az iskola felett a Szerb Köztársaság Kormánya 1993-ban átvette. A fıiskolák térbeli eloszlásáról és szerkezetérıl szóló határozattal a Szerb Köztársaság Kormánya 2002-ben az Autonóm tartomány meghatározott fennhatóságairól szóló törvényben az alapítói jogokat és kötelezettségeket átruházta a Vajdaság Autonóm Tartománynak. A 2007.05.28-ei 106-022-00306/2007-03 számú mőködési engedély szerint, amit az Oktatási és Kulturális Tartományi Titkárság Vajdaság Autonóm Tartomány adott ki, a Szabadkai Mőszaki Fıiskola (a továbbiakban: Iskola), felsıoktatási intézményként folytatja a mőködését - Висока техничка школа струковних студија из Суботице Szabadkai Mőszaki Szakfıiskola Szabadka. Az Iskola a következı néven mőködik: Висока техничка школа струковних студија Суботица Visoka tehnička škola strukovnih studija - Subotica - Szabadkai Mőszaki Szakfıiskola Szabadka. Az Iskola rövidített neve: ВТШ VTŠ SZMSZ. Iskola tevékenységi kódja 80329 - többi felsıoktatási intézmény. Az Iskola székhelye Szabadka, Marko Orešković utca 16. 4. cikkely Az Iskolának van egy száraz pecsétje, amelyet a oklevelek tanúsítására használ. A száraz pecsét kör alakú, átmérıje 45 mm, a közepén a Szerb Köztársaság kicsi címere van. A száraz pecsét szövege szerb nyelven cirill és latin betős írásmóddal van kiírva, valamint magyar és a horvát nyelven és írással.

A száraz pecsét szövege koncentrikus körökben a Szerb Köztársaság kis címere körül helyezkedik el. A pecsét külsı körében van a Szerb Köztársaság neve, az elsı következı körben a Szerb Köztársaság név alatt a Vajdaság Autonóm Tartomány neve van kiirva. A következı belsı körben az Iskola neve található - Висока техничка школа струковних студија. A Szabadka székhely a következı belsı körben az Iskola neve alatt van. Az Iskolának négy kerek, 40 mm nagyságú, nyomtatásra való pecsétje van, amelyeknek tartalma azonos mint a száraz pecsét e cikkely 1. bekezdésébıl. A pecsét minden egyes példánya római számmal sorszámmal van jelölve, amely a Szerb Köztársaság címere és az Iskola székhelye között helyezkedik el. A római I-gyel jelzett pecsét az Iskola által meghozott dokumentumok és alapvetı aktusok tanúsítására szolgál. A római II-vel jelzett pecsét a hallgatók nyilvános iratainak index és más dokumentumok tanúsítására szolgál, amleyeket a tanulmányi és oktatási osztály ad ki. A római III-mal jelzett pecsét a pénzügyi dokumentumok tanúsítására szolgál. A római IV-gyel jelzett pecsét az oklevelek tanúsítására szolgál. Az Iskolának van egy 28mm átmérıjő kis pecsétje, amit könyvecskék, legitimációk és hasonlók tanúsítására használnak. A kicsi pecsét tartalma és kiírésésnak a módja ugyanaz, mint az 1. bekezdésben levı száraz pecsété. A kis pecséten az Iskola rövidített neve van. Az Iskolának van egy 75 x 40mm-es téglalap alakú bélyegzıje, amelyen szerb nyelven cirill és latin írásmóddal, ezenkívül magyar és horvát nyelven a következıket írja: Висока техничка школа струковних студија, Суботица, број акта..., датум... Az iskola vezeti a pecsétek és bélyegzık nyilvántartását, azokkal az adatokkal, hogy mikor lettek használatba véve, kinek lettek átadva megırzésre és kezelésre, a céljuk és a határidı, hogy mikor lettek használaton kívül helyezve. Az Iskola titkára, illetve az általa felhatalmazott személy felelıs az Iskola száraz pecsétje, pecsétei és bélyegzıi megfelelı használatáért és megırzéséért. A vezetı tisztségviselıje az Iskola igazgatója. Az igazgató képviseli az Iskolát. 5. cikkely 6. cikkely Az Iskola tevékenysége a felsıoktatás megvalósítása alapvetı elsıfokú tanulmányoken és másodfokú szakirányú továbbképzésen keresztül akkreditált tanulmányi programok keretein belül azzal a céllal, hogy átvigye a tudományos és szakmai tudást és készségeket és a szakmai ifjúság biztosítása. Az iskola az alaptevékenységét a tevékenységek osztályozásának következı kategóriái szerint valósítja meg: 80329 - Más felsıoktatási intézmények - Alapfokú elsıfokú szakfelsıoktatás Gépészmérnöki, Villamossági és Számítástechnikai területeken. - Másodfokú szakirányú továbbképzés Gépészmérnöki, Villamossági és Számítástechnikai területeken. 80420 - Felnıttképzés és más helyeken nem említett egyéb oktatás. Standard tanfolyam számítógépeken való munkára. 73 - Kutatás és fejlesztés Alap- és alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés 73102 - Kutatás és kísérleti fejlesztés technikai és technológiai tudományokban 73105 - Kutatás és fejlesztés a multidiszciplináris tudományokban 73109 - Kutatás és fejlesztés a nem említett természettudományokban 7420 - Építészeti és mérnöki tevékenységek és mőszaki tanácsadás 74100 - Tanácsadás számítógépes programokkal kapcsolatban 74130 - Piac- és közvéleménykutatás 74140 - Tanácsadás és menedzsment szolgáltatások 74202 - Építıipari és egyéb projektek tervezése 74203 - Mérnök szolgáltatás

74204 - Egyéb építészeti és mérnöki szolgáltatások 74300 - Mőszaki vizsgálat és elemzés 72100 - Tanácsadás számítógépes berendezésekkel kapcsolatban. 72200 - Számítógépes programok kidolgozása és tanácsadás velük kapcsolatban. 72600 - Egyéb számítógépekkel kapcsolatos tevékenységek. 45310 - Elektromos installációk és berendezések telepítése. 221 Kiadói tevékenység. 22110 Könyvek és prospektusok kiadása. 22150 Egyéb kiadói tevékenységek. 22220 Nyomtatás, ami nincs megemlítve másik helyen. Nyomtatás nyomdagépekkel és más sokszorosító gépekkel, számítógépes nyomtatókkal, fénymásolókkal. 55510 Kantin 7. cikkely Az Iskola tevékenységei a következı szervezeti egységeken keresztül valósulnak meg: 1. Oktatási-képzési, 2. Kutatási- fejlesztési, 3. Nem oktatói-titkárság, Az oktatási-képzési egység oktatási tevékenységet folytat alapfokú tanulmányok keretein belül. Az oktatási-képzési egységet az oktatási folyamatban résztvevık alkotják. Az oktatási-képzési egység munkáját a tanulmányi igazgatóhelyettes vezeti. A kutatási-fejlesztési egység projektumok kidolgozásával, innovációkkal, szakmai továbbképzéssel, technológia átadással, stb. foglalkozik. A kutatási-fejlesztési egységet adott tevékenységgel foglalkozó szakmai csoportok résztvevıi alkotják. A kutatási-fejlesztési egység munkáját a kutatási-fejlesztési igazgatóhelyettes vezeti. A titkárság-nem oktatói egység jogi, személyzeti, általános, a tanulmányok szükségleteivel kapcsolatos, pénzügyi-könyvelıségi, technikai és segéd munkákkal foglalkozik. A titkárság munkáját a titkár vezeti. 2. SZAKFİISKOLÁK AKADÉMIÁJA KONFERENCIA 8. cikkely Az Iskola tagja a Szakfıiskolák Akadémiája Konferenciának. A közös érdekek és politika megvalósítása és összehangolása végett az Iskola aktívan részt vesz a Szakfıiskolák Akadémiája Konferencia munkájában, fıként a következı kérdések megfontolásában: - az oktatási-szakmai és oktatási-mővészeti tevékenységek fejlesztése, - javaslatok és vélemények az oktatási, mővészeti és szakmai munka minıségi értékelésének szabványairól, - megfelelı területek szakmai elnevezései listájának javaslatai meghatározása és ezen elnevezések rövidítései, valamint más kérdések, amelyekkel a Konferencián foglalkoznak, - a szakmai fıiskola anyagi helyzete és a hallgatók helyzete. Az Iskolát a Konferencián az igazgató képviseli.

3. A TANULMÁNYOK FAJTÁI, SZINTJEI ÉS KITERJEDÉSE 9. cikkely Az Iskola szaktanulmányokat szervez és valósít meg az akkreditált tanulmányi programok keretein belül, amelyek képesítik a hallgatókat a tudásuk és készségeik alkalmazására, hogy be tudjanak kapcsolódni a munkafolyamatokba. Az alapfokú tanulmányok ezeken az oktatási-tudományos területeken folynak: - technikai-technológiai tudományok, e szakterületeken: - gépészmérnök, - villamossági és számítástechnikai mérnök. Alapfokú tanulmányok a következı tanulmányi programokon folynak: 1. Tanulmányi program - Termékfejlesztés és mechatronika. 2. Tanulmányi program - Termotechnika és ökológia. 3. Tanulmányi program - Elektronika és telekommunkációk. 4. Tanulmányi program - Automatika és energetika. 5. Tanulmányi program - Számítástechnika. 6. Tanulmányi program - Internet és elektronikus ügyvitel. Másodfokú-specialista tanulmányok minden tanulmányi programon folynak. 10. cikkely A tanulmányi program minden tantárgya rendelkezik ESPB pontokkal. Az alapfokú tanulmányoknak 180 ESPB pontja van, míg a specialista tanulmányoknak 60. A 60 ESPB pont megfelel a hallgatók átlagos össztevékenységének 40 órás terjedelmő munkahetekkel egy iskolaévben. A hallgatók összes tevékenysége aktív oktatásból (elıadások, gyakorlatok, praktikumok, szemináriumi munkák), önálló munkából, kollokviumokból, vizsgákból, a szakdolgozat kidolgozásából, helyi közösségi önkéntes munkából és más munkákból áll. Egy iskolaév folyamán az aktív oktatás összes óraszámában a hallgatók tevékenysége nem lehet kevesebb mint 600 óra. A szakdolgozat pontjainak száma benne van a tanulmányok befejezéséhez szükséges pontok számában. 11. cikkely A különbözı tanulmányi programok között az Iskolában lehetıség van a pontok átvitelére a tanulmányi program szerint. A hallgató személyes kérelmére az elızı bekezdésben említett pontok átvitelérıl szóló határozatot a Hallgatói és oktatási bizottság hozza meg a Tanulmányi rendelet szerint. Más felsıoktatási intézménybıl pontokat áthozni az Iskola és az adott intézmény közötti megállapodás alapján lehet. 12. cikkely Az Iskola tantestülete nevezi ki a Minısítési bizottságot. A Bizottság tagjait az elıadók, szakmunkatársak, nem tanári alkalmazottak és a hallgatók soraiból nevezik ki. A Bizottság tagjait az elıadók, szakmunkatársak, nem tanári alkalmazottak soraiból a Tantestület nevezi ki. A Bizottság tagjait a hallgatók képviselıibıl a Diákparlament nevezi ki. A Minısítési bizottságnak van elnöke, akit az elıadók közül a Tantestület nevez ki. A Minısítési bizottság fennhatósága alá tartozik: - a tanulmányi programok, tanítás, munkafeltételek, a tanulmányok hatékonysága és sikeressége önértékelésének a megszervezése és lebonyolítása,

- kimutatás készítése az önértékelésrıl, - kezdeményez és javaslatot tesz megelızı és korrekciós intézkedésekre azért, hogy elımozdítsa az oktatást, a tanulmányi programokat és a munkafeltételeket, és javítsa a tanulmányok hatékonyságát és sikerességét, - a belsı minıségbiztosítási mechanizmusok fejlesztésének és javításának kezdeményezése az Iskolai munka minden munkafolyamatában. Az önértékelés módszerét és eljárását a tanulmányi programok, az oktatás és a munkafeltételek önértékelésérıl és minıségi értékelésérıl szóló Rendelet szabályozza. Hogy a Bizottság megvalósíthassa az e cikkely 6. bekezdésében levı feladatokat, olyan eljárásokat alkalmaz, amelyek összhangban vannak azokkal a kritériumokkal, amelyeket a felsıoktatási kérdésekkel foglalkozó miniszter által meghozott Rendelet szabályoz. A bizottság e cikkely 1. bekezdése alapján végzi az önértékelést és a tanulmányi program, oktatás és a munkafeltételek minısítését legalább háromévente a Nemzeti tanács által meghatározott szabványnak megfelelıen. Az önértékelés folyamatában a hallgatók étékelését is figyelembe kell venni. 3. AZ ISKOLA SZERVEI 13. cikkely Az Iskola rendelkezik irányítási, munkaviteli és szakmai szervekkel, valamint Diákparlamenttel. Az Iskola irányítási szerve a Tanács. 14. cikkely A Tanács 17 tagot számlál. A Tanácsba 11 tagot az Iskola, 3 tagot a hallgatók és 3 tagot az Iskola alapítója delegál. A Tanács elnökét az Iskolát képviselı tanácstagok közül kell választani. A Tanács rendelkezhet tanácselnök-helyettessel. A Tanács mandátuma 3 évre szól, kivéve a hallgatók által delegált tanácstagokat, kiknek mandátuma 1 évig tart. 15. cikkely Az Iskola által delegált tanácstagokat titkos választás útján kell megválasztani. Az Iskola 11 tanácstagja közül hetet a Tantestület javasol és választ meg a tanárok soraiból, míg a maradék 4 tagot a titkárság javasolja és választja meg az oktatással nem foglalkozó alkalmazottak közül. Az oktatók közül csak az a jelölt válhat a Tanács tagjává, akit a tantestület többségi szavazattal támogat. Az oktatással nem foglalkozó alkalmazottak közül csak az a jelölt válhat a Tanács tagjává, akit a Titkárság többségi szavazattal támogat. A hallgatók közül csak az kerülhet be a Tanácsba, aki az adott Iskolaévben elıször írta be az elsı, második vagy harmadik évet és az adott évfolyam hallgatóinak többségi szavazatát elnyerte. A hallgatók képviselıit a Diákparlament választja olyan módon és eljárás szerint, amely külön szabályzatban van lefektetve a hallgatói parlamentekrıl. A Tanács tagját mandátuma lejárása elıtt le lehet váltani, ha ellene büntetıjogi eljárás indult, ha megszegte a szakmai etika kódexét, ha nem tesz eleget tanácstagi kötelességeinek vagy mert megszőnik az Iskolában a munkaviszonya. Javaslatot és döntést a tanácstag leváltásáról az a testület hoz, amely megválasztotta tagnak. Az átmeneti idıszakban a választás levezetéséig és az Iskolai Tanács megalakuló üléséig az Iskolai Irányító tanács kinevez egy bizottságot, melynek feladata megszervezni a Tanács azon tagságának megválasztását, akik az Iskola és a Diákparlament sorai közül kell, hogy kikerüljönek.

16. cikkely Az Iskolai Tanács hatáskörét a törvény és ez a Alapszabályzat határozza meg, amely magába foglalja: 1. Az Iskola Alapszabályzatának kidolgozását, 2. Választja és felmenti hivatalából az Iskola igazgatóját, 3. Pénzügyi tervet hoz, 4. Elfogadja az üzleti beszámolót és az évi elszámolást, 5. Elfogadja a befektetésekre szánt eszközök tervét, 6. Beleegyezését adja az Iskola tulajdonával kapcsolatos döntésekhez, 7. Beleegyezését adja a pénzügyi eszközök elosztásához, 8. A tandíj nagyságáról hoz döntést, 9. Évente legalább egyszer üzleti beszámolót ad át az alapító szervnek, 10. Döntést hoz általános jellegű iratok elfogadásáról, melyeket a szakmai szerv javasolt, 11. Külső pénzügyi revizor választásáról dönt, 12. Munkások és hallagtók panaszairól dönt mint másodrendű szerv, 13. Más feladatokat is ellát a felsőoktatási törvénnyel és ezen Alapszabályzattal összhangban. Ezen cikkely második bekezdése 1, 3, 4, 5 és 8 pontjaiban található javaslatokról a szakmai szerv dönt, a Kollégium. Az Iskola Kollégiumát az igazgató, igazgatóhelyettes valamint igazgató segédek, titkár és a pénzügyi vezetık képezik. A bizottság döntéseket többségi szavazattal hoz a bizottsági taglétszámhoz viszonyítva. Pontosabb szabályozás a bizottsági ülések összehívásáról és annak mőködésérıl a munkáról szóló szabályzatban kerül pontosabb meghatározásra. Az Iskola üzleti szervét az igazgató képezi. 17. cikkely Az Iskola igazgatóját az Iskola azon tanárai közül kell választani, akik doktori tudományos cím viselıi, akik meghatározatlan idıre vannak alkalmazásban teljes munkaidıvel és Szerbiai állampolgárok. Az iskolaigazgató nem lehet olyan személy, aki ellen jogerıs bírósági ítélet született nemi szabadság ellen elkövetett bőntettben, az Iskola által kiadott hivatalos okirat hamisíta miatt vagy egyéb bőntett elkövetése miatt, amelyben az illetıt jogerısen börtönbüntetésre ítélték, valamint azon személyek sem lehetnek igazgatók, akik vétettek a szakmai etika kódexe ellen. Az igazgatót három évre választják egyszeri újraválasztási lehetıséggel. 18. cikkely Az igazgató megválasztásának folyamatát az Iskolai Bizotság indítványozza belsı pályázat kiírásával legkésıbb 3 hónappal az elızı igazgató mandátumának lejárta elıtt. A pályázat szövegének tartalmaznia kell: az Iskola nevét és címét, az igazgató megválasztására vonatkozó különleges feltételeket, a dokumentációt, amelyet a jelöltnek át kell adnia a jeletkezéssel együtt és a jeletkezés határidejét. A jelentkezési határidı 15 nap az Iskola hirdetıtábláján megjelentetett belsı pályázattól számítva. A Tanács egy öttagú bizottságot jelöl a pályázat lebonyolítására. A bizottság, ami a pályázat lebonyolítására alakult meg, fogadja és értékeli a beérkezett jelentkezéseket és dokumentációkat (bizonylatot arról, hogy a kinevezésrıl szóló feltételeknek eleget tesz a jelölt, bizonylatot a munkatervrıl és arról, hogy nincs törvényes akadálya a kinevezésnek). A bizottság azon jelöltek jelentkezését, akik eleget tesznek a kiírt feltételeknek és a Tantestület és a nem az oktatásban dolgozók véleményét továbbítja a Tanácsnak legkésıbb 7 nappal a jelentkezési határidı lejárta után. A Tanács titkos választáson választja az igazgatót. Azon jelölt lesz megválasztva igazgatónak, aki többségi szavazatra tesz szert a Tanács létszámához viszonyítva. Ha a szavazás elsı körében egy jelölt sem szerzi meg a többségi szavazati számot, akkor a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt jut a második választási körbe.

Ha akármilyen okból kifolyólag nem sikerül igazgatót választani, akkor a Tanács megbízott igazgatót választ három hónapra. Megbízott igazgatót az Iskola azon tanárai közül kell választani, akik doktori tudományos cím viselıi, akik meghatározatlan idıre vannak alkalmazásban teljes munkaidıvel és Szerbiai állampolgárok. A választási eljárást be kell fejezni június végéig és a mandátum azon év október elsejétıl kezdıdik. 19. cikkely Az igazgató a felel az Iskola ügyvezetéséért, törvényes munkájáért és az Iskola programjának megvalósításáért. Az Iskola ügyvezetésének tekintetében az igazgató hatátáskörébe tartozik az, hogy: 1. Döntést hozzon a munkások munkaviszony létesítéséről és megszüntetéséről a törvénnyel összhangban, 2. Megszervezze és vezesse az Iskola munkafolyamatait, 3. Döntéshozási felhatalmazással rendelkezik az anyagi és a pénzügyi ügyvezetésben. Minden kiadásról az igazgató dönt, kivéve amelyről a törvény vagy ez az Alapszabályzat illetve valamely általános aktus úgy nem rendelkezik, hogy más szerv jóváhagyására van szükség, 4. Áláírja a diplomákat és diploma kiegészítőket, 5. A Tanács döntéseit végrehajtja, 6. Szabályzatot hoz az ügyvezetés szisztematizációjával kapcsolatban, 7. Döntést hoz az alkalmazott hozájárulásának mértékéről az Iskola üzleti sikeréhez, illetve fizetésemelésről a Kollégium javaslatára. 8. Szerződéseket, meghagyásokat és más aktusokat ír alá, melyekkel más szervek döntéseit hajtja végre és önálló döntéseket hoz a törvénnyel, alapszabályzattal és más általános aktusokkal összhangban. 9. Más munkákat is végez a törvénnyel, Alapszabályzattal és más aktusokkal összhangban. 20. cikkely Az igazgató személy fölmenthetı tisztsége alól a mandátuma lejárta elıtt személyes kérésére és a törvény által elıírt esetekben. Az igazgató személy felmentésérıl az Iskola Tanács dönthet titkos szavazással, a szavazatok többségével. 21. cikkely Az igazgató alkalmazhat helyetteseket, illetve segédeket melyeket melyeket a Tanács választ ki az igazgató ajánlására. Az Iskola Szakmai Szervei 22. cikkely Az iskola Szak-szerveit alkotják: Tantestület, Katedrák, Kollégium és Bizotság a minıségért. Az Tantestületet képezik az oktatók és a szakmunkatársak. A Tantestületi ülést az igazgató vezeti. A Tantestület munkáját a munkaügyi Szabályzat írja elı. 23. cikkely A Tantestület munkájában résztvesznek a hallgatók képviselıi is, az oktatás minıségének a biztosításával, a tanterv reformálásával, az egyetemi tanulmányok hatékonységával és az ESPB pontokkal kapcsolatos kérdések megvitatásában és döntésében. A Tantestület elızı pontban leírt kérdésekkel kapcsolatos munkákban a hallgatók a tagok 20%-át kell képezniük, valamint bármely a Tantestület által létrehozott testületben a tagok 20%-át kell hogy képezzék. 24. cikkely A Tastestület hatáskörébe tartozik: 1. Szakirányok elfogadása 2. Elıadók és szakmunkatársak kinevezése

3. Az oktatás minıségének, hatékonyságának vizsgálata és a szakirányok fejlesztése 4. A más felsıoktatási intézményben tanult hallgatók vizsgáinak elismerése és ezek ESPB pontjainak meghatározása. 5. Az egész életen át tartó oktatási programok elfogadása. 6. Egyéb munkákat végezhet, amit a törvény, a statútum és egyéb az iskola általános rendelkezéseivel megegyezik. A Tantestület döntéseket többségi szavazatokkal hozhat. 25. cikkely A Tantestület szükség szerint formálhat szak-testületet adott kérdések megvizsgálására melyekrıl a Tantestület dönt. Katedrák 26. cikkely Katedrák a szakirányok szerint szervezıdhetnek, hozzá tartozhatnak elıadók és szakmunkatársak akik legnagyobb részt ezen a szakirányon tanítanak. Egy elıadó vagy egy szakmunkatárs egy katedrához tartozhat. A katedra munkáját a katedra vezetı határozza meg. A kateda vezetıt az igazgató nevezi ki a katedra ajánlására az elıadók közül. Az Iskola katedrái: -Termékfejlesztés és mechatronika -Termotechnika és ökológia -Eletrotechnika és telekomunikáció -Automatika és energetika -Számítástechnika - Internet és elektronikus ügyvitel A Katedra hatáskörei: -a szakirányokkal kapcsolatos ajánlások, változtatásokat ajánlhat a Tantestületnek, - az igazgatónak ajánlást tesz a tanévben a katedrán belüli tantárgyak szétosztására az oktatók és a szakmunkatársak között, - az oktatás fejlesztésével és modernizációjával kapcsolatban tehet javaslatot, - gondot visel a laboratórium felszereltségérıl, - a Tantestületnek ajánlást tesz különbözı szakmai elıremenetelre, - az igazgatónak ajánlást tesz a diplomamunkák témájával kapcsolatban, ajánlást tesz a mentor személyére és a védés alkalmával a háromtagú bizottság személyére. - különbözö munkákat végezhet a szakmai oktatással és az oktatási aktivitással kapcsolatban 27. cikkely A hallgatói önkormályzat egy szerv mely az iskola keretein belül müködik azon céllal, hogy védje a hallgatók jogait. A hallgatók az Iskola munkájában a hallgatói önkormányzat keretein belül vehetnek részt. A kiválasztott képviselıik az Iskola döntéshozó szerveiben, szak-szerveiben, és más intézmények szerveiben melyben a hallgatók illetékesek érvényesíthetik érdekeiket. A hallgatói önkormányzat tagjait minden évben titkos szavazással választják, melyen résztvesz az iskola minden hallgatója. Minden szakirányról három képviselıt választanak egy éves mandátummal. A hallgatói önkormányzat a hallgatók érdekeinek a képviselésére kiválasztják a képviselıjüket az Iskola Tanácsába valamint a Tantestületbe. A hallgatói önkormányzat szabályzata meghatározza a tagok választának módját, hatáskörét, a tevékenységének módját. stb.. 1. Az Iskola pénzelése

28. cikkely Az iskola a tevékenységéhez szükséges eszközöket a törvény szerint a következı forrásokból kaphat: 1. Eszközök melyet az alapító biztosít (Költségvetés); 2. Tandíj; 3. Adományok, ajándékozás, hagyományozás; 4. Eszközök tudományos-kutató, mővészi és szakmai munkákra; 5. Projektek és szerzıdések oktatással, kutatással és konzultációkkal kapcsolatban; 6. Térítmények komerciális és más szolgáltatásokra; 7. Alapítói jogok és harmadik személyel kötött szerzıdés alapján 8. Más forrásokból a törvény szerint. 2. Az oktató és a kisegítı személyzet 29. cikkely Az oktató személyzethez tartoznak az elıadók és a szakmunkatársak, míg a kisegítıszemélyzet a titkársághoz tartozik melynek feladata: jogi, káder, álltalános ügyek intézése, az egyetemi tanulmányokkal kapcsolatos tevékenység végzése, pénzügyi-számviteli ügyek és mőszaki kisegítı munkák elvégzése. 30. cikkely Az tanárok kinevezései: alkalmazott tudományok professzora, elıadó és idegennyelv-tanár. Az alkalmazott tudományok professzora kinevezésre olyan személy választható aki megszerezte a tudományok doktora fokozatot arról a területrıl amelyre választják. Az elıadó kinevezésére olyan személy választható amely rendelkezik magiszteri akadémiai fokozattal vagy specialista szakmai címmel, arról a területrıl amelyre választják. Az idegennyelv-tanár kinevezésére olyan személy választható amely rendelkezik felsıoktatási elsıfokozattal, rendelkezik megfelelı szakterületeken megjelentetett szakmai cikkekkel, és tanítási munkára alkalmas. Az alkalmazott tudományok professzora kinevezést kaphat és munkaviszonyt köthet nem meghatározott idıre. Elıadók és idegennyelv-tanárok kinevezést kaphatnak és munkaviszonyt köthetnek 5 évre. Docens beosztású tanárok, rendes vagy ideiglenes professzorok minden képzési fokozaton taníthatnak. 31. cikkely Az iskola igazgatója írhatja ki a pályázatokat a munkaviszony megkötésére, és a tanári kinevezés megadására. Az igazgató a Tanári tanács ajánlása alapján kinevezi azt a 3 bizottság-tagot a elıreterjesztés írására, amelybıl legalább 2 azon a szakmai vagy tudományos területen tevékenykedik amelyre a kandidátust megválasztják. A bizottság tagjai azon vagy magasabb kinevezésen kell hogy legyenek amelyre a kandidátust választják. A bizottság tartja magát a Nemzeti tanács ajánlataihoz ami a tanárok kinevezési feltételeirıl szól. A bizottság elıreterjesztéseit többségi szavazással hozza meg. A elıreterjesztést nyilvánosság elé hozzák 15 napig, erre az idıre lehetséges az ellenvetések beadása. Ezek után a bizottság átadja az ajánlatot a Tanári tanácsnak, elbírálásra. A Tanári tanács döntése végleges. Amennyiben a bizottság 30 napon belül nem írja meg az elıreterjesztés a Tanári tanács új bizottságot nevez meg. 32. cikkely Az iskolának jogában áll pályázat kiírása nélkül tanárt felfogadni valamely más független felsıoktatási intézménybıl amely nem a Köztársaság területén van, vendégprofesszor kinevezéssel. Az iskola igazgatója a vendégprofesszorral szerzıdést köt a tanítás elvégzésérıl. A szerzıdés megkötése egy tanévre szól, de lehet hosszabbítani.

33. cikkely A munkatársak kinevezései: asszisztens, oktatási munkatárs és szakmunkatárs. Asszisztensi kinevezést kaphat olyan PhD hallgató, aki korábbi tanulmányai során átlagban legalább 8 (nyolc) eredményt ért el, és aki elkötelezett a tudományos munkára. Azzal a személlyel aki asszisztensi kinevezést kapott 3 évre köthetı munkaviszonyi szerzıdés, és még 3 évig lehet meghosszabbítani. Elsı fokú oktatási munkatárs kinevezést azon személyek kaphatnak akik diplomai akadémiai vagy speciális hallgatói képzést elsı fokon legalább 8 (nyolc) átlaggal végeztek. Oktatási munkatárssal 1 évre szóló munkaszerzıdés köthetı, amelyet 1 évvel lehet hosszabbítani, de legtovább annak a tanév végéjéig amikor a tanulmányok befejezıdnek. Szakmunkatársi kinevezést kaphat azon személy akinek magas-fokú képzetsége van és 3 év munkatapasztalata a szakmában. Kinevezett szakmunkatárssal 1 évre szóló munkaszerzıdés köthetı, amelyet 2 évvel lehet hosszabbítani, de legtovább annak a tanév végéjéig amikor a tanulmányok befejezıdnek. Az iskola igazgatója írja ki a pályázatot a munkaviszony létesítésére és a kinevezések megszerzésére. Az igazgató a Tanári tanács ajánlása alapján kinevezi azt a 3 bizottság-tagot a elıreterjesztés írására, amelybıl legalább 2 azon a szakmai vagy tudományos területen tevékenykedik amelyre a kandidátust megválasztják. A bizottság tagjai tanári kinevezéssel kell hogy rendelkezzenek. A bizottság elıreterjesztéseit többségi szavazással hozza meg. A elıreterjesztést nyilvánosság elé hozzák 15 napig, erre az idıre lehetséges az ellenvetések beadása. Ezek után a bizottság átadja az ajánlatot a Tanári tanácsnak, elbírálásra. A Tanári tanács döntése végleges. Amennyiben a bizottság 30 napon belül nem írja meg az elıreterjesztés a Tanári tanács új bizottságot nevez meg. 34. cikkely Az iskolában az alkalmazottak jogait és kötelezettségeit beleértve más intézményekben való munkát, fizetett szabadságokat, a munkaviszony fagyasztását, választási periódusokat úgy mint a munkaviszony megszüntetését a felsıoktatási törvény, az iskola törvénykönyve valamint a munkáról szóló törvények szabályozzák. Öt munkaév után az iskolában dolgozó tanároknak engedélyezhetı egy munkaév fizetett távollét szakmai és tudományos továbbképzés céljából. A szakmai és tudományos továbbképzés tervgazdálkodása alapján a továbbképzést az iskola pénzeszközeibıl vagy valamely más pénzforrásokból biztosítja. A szakmai és tudományos továbbképzés tervgazdálkodását az Iskolatanács hozza, a Tanári tanács javaslatára. 3. A felsıoktatási képzés módja 35. cikkely Az iskola szervezi és vezeti le a képzést az iskolaév alatt ami október 1.-tıl a következı év szeptember 30.- ig tart. Az iskolaév két szemeszterre van felosztva ami egyenként 15 hétbıl áll. A tanítás a képzési területeken, vagy egyes tantárgyakból szabály szerinte egy szemeszterig tart, vagy kivételes esetekben két szemeszterig amit a képzési programmal szabályoznak. 36. cikkely Az iskola szerb nyelven és magyar nyelven szervezi és vezeti le a tanítást. 37. cikkely Az iskola szervezi le az elıadásokat és minden fajta oktatást minden hallgatónak.

A lehetıségekkel egy hangban az iskola külön feltételeket biztosít azon hallgatók részére akiknek külön szükségekre szorulnak. Szabályzattal a képzés szabályairól meghatározott az iskola kötelezettsége a képzések megszervezésének módjáról azok megtartásának idejérıl, a hallgatók informálása a képzések idıpontjáró és helyérıl, a képzések céljáról, módjáról és tartalmáról, a vizsgáztatók kritériumairól és mértékeirıl, a vizsgákon a nyilvánosság biztosításának módjáról és az eredménybe való betekintés biztosításában, úgy mint más kérdésekben ami a hallgatók részérıl fontos lehet. 3. A hallgatók 38. cikkely Elsı fokú képzésre hallgatói státuszt az iskolába meghirdetett képzési programok egyikére való beiratkozással kaphatnak a leendı hallgatók. Hallgatói önköltséges vagy hallgatói államilag költségtérített státuszt kaphatnak. Az iskolába azok a személyek iratkozhatnak be akik rendelkeznek bármely szakprofilú három vagy négy évig tartó középfokú képzettséggel, azaz azon személyek akiknek nosztrifikált diplomájuk van befejezett középfokú képzésrıl. Idegen állampolgárságú személyek ugyanazon beiratkozási feltételekkel iratkozhatnak be mint a hazai állampolgárok, ha hoznak bizonylatot a felhatalmazott szervezettıl hogy ismerik azt a nyelvet amelyen az oktatás folyik. A hallgatók beiratkozása a pályázat alapján történik. 39. cikkely Az igazgató a Tantestület javaslatára kiírja az iratkozási pályázatot az alapképzésre. A pályázat tartalmazza: beiratkozható hallgatók számát egyes szakirányokra, a beiratkozási feltételeket, a hallgatók rangsorolásának mércéjét, a pályázat végrehajtásának folyamatát, a rangsorolásra való fellebbezés módját és a határidıt, és az önköltségen tanuló hallgatók tandíjának magasságát. A pályázat legkésıbb 5 hónappal a tanév megkezdése elıtt jelenik meg. A Tantestület a pályázat lebonyolítása céljából Vizsgálóbizottságokat hoz létre. Az alapképzésre való Szabályzat a beiratkozásról részletesen leírja a beiratkozás feltételeit és folyamatát. 40. cikkely Az alapképzésre beiratkozó kandidátusok rangsorolásának alapja a középiskolában és a felvételi vizsgán elért eredmény. A kandidátusok, akik a Termékfejlesztés és mechatronika, Termotechnika és ökológia, Elektronika és telekommunikációk, Automatika és energetika, szakirányra szeretnének iratkozni, Matematikából írják a felvételi vizsgát. A kandidátusok, akik a Számítástechnika, Internet és elektronikus ügyvitel szakirányra szeretnének iratkozni, a Számítástechnika alapjaiból írják a felvételi vizsgát. A Fıiskola a pályázati feltételek alapján állítja össze a kandidátusok rangsorát. Az alapképzésre beiratkozhatnak azok a hallgatók, akik a ranglistán a beiratkozható hallgatók számába kerültek. A kandidátus, akinek megvan az általános érettségije, nem ír felvételi vizsgát. Ennek a kandidátusnak a felvételi vizsga helyett az általános érettségit pontozzák a 39. cikkelyben említett beiratkozási Szabályzattal összhangban.

41. cikkely A kandidátus a szakirányok szerinti egységes ranglistára legkésıbb három napon belül a ranglista megjelenése után fellebbezést tehet a Fıiskola igazgatójának. Az igazgató köteles legkésıbb három nappal a fellebbezés után válaszolni a fellebbezésre. A kandidátus legkésıbb három nappal az igazgató válasza után fellebbezhet a Fıiskola Tanácsának az igazgató válaszával kapcsolatban. Az Igazgató Tanács köteles választ adni a fellebbezésre legkésıbb három nappal a fellebbezés átvétele után. A beérkezı fellebbezéseken való döntéshozatal után a Fıiskola megjelenteti a végleges ranglistát, amely tartalmazza a kandidátusok által elért pontszámot a pályázatban meghatározott feltételek alapján. A végleges ranglista a kandidátusok beiratkozásának alapja. Ha a kandidátus, aki jogot szerzett a beiratkozásra, nem iratkozik be a pályázat által elıírt iratkozásra elırelátott idıponton belül, a Fıiskola az elırelátott idıponton belül beírja a ranglistán levı következı kandidátust. 42. cikkely Egy másik önálló fıiskolai intézmény alapképzésének hallgatója, fıiskolai alapképzéssel rendelkezı személy, és az a személy, akinek megszőnt a hallgatói státusza, beiratkozhat a Fıiskola egyik szakirányára a Statútum 39. cikkelyében említett Szabályzat feltételek módszer alapján. A vizsga és a pontszámok elismerésének kérdésében, és arról, hogy a hallgató hányadik szemeszterbe iratkozhat be, a Tantestület dönt. 43. cikkely A hallgatónak a törvényszabályzatban, a Statútumban és a Fıiskola más általános aktjában meghatározott jogai és kötelezettségei vannak. A hallgató jogai: 1. beiratkozás, minıséges oktatás és objektív osztályzás; 2. a tanulmányára vonatkozó friss és pontos információ beszerzése; 3. a döntéshozatalban való aktív részvétel, amely összhangban van a törvényszabályzattal, a Statútummal és a Fıiskola más általános aktjaival; 4. az önkoordináció és a saját gondolatainak megnyilvánítása; 5. a hallgatói státusz által létrejött kiváltság; 6. egyforma tanulmányi feltételek mindegyik éven; 7. különbözıség és diszkrimináció elleni védelem; 8. tagot választhat és tagként választhatják a Fıiskola hallgatói parlamentébe és más szervébe; A hallgató kötelezettségei: 1. részt vegyen az oktatásban és teljesítse a vizsga elıtti kötelezettségeket; 2. tiszteletben tartja a Fıiskola általános aktjait; 3. tiszteletben tartja a munkások és más hallgatók jogait; 4. a törvényszabályzattal összhangban részt vegyen a döntéshozatalban; Ha a Fıiskola megszegi e cikkely 2. bekezdésének 1 3. pontját, a hallgatónak joga van panaszt emelni. A panaszra való jog összhangban van a Statútum 41. cikkelyével. A hallgató a panaszt a Fıiskola igazgatójának adja át, legkésıbb 8 nappal a 2. bekezdés által garantált jogok megszegésének tudomásul vételétıl számítva. 44. cikkely Mindegyik tanévre való beiratkozáskor a hallgató a szakirányának megfelelı tárgyakat választ. A tanterv elıírja, melyek a kötelezı tárgyak a megfelelı évfolyamon. Az államköltségen tanuló hallgató annyi tárgyat választ, amennyi elegendı a 60 ESPB pont eléréséhez, az önköltségen tanuló hallgató pedig annyi tárgyat választ, emennyi elegendı a legkevesebb 37 ESPB pont eléréséhez.

A tantervvel összhangban minden lerakott vizsgáért a hallgató meghatározott számú ESPB pontot kap. Az a hallgató, aki nem rakja le a vizsgát kötelezı tárgyból a következı tanév elejéig, újból felveszi a tárgyat. Az a hallgató, aki nem rakja le a vizsgát a választható tárgyból a következı tanév elejéig, újból felveheti a tárgyat, vagy pedig választhat másik tárgyat. 45. cikkely Az a hallgató, aki államköltségen tanul, és aki a tanév közben a tanterv alapján elıírt lerakott vizsgák alapján megszerezte a 60 ESPB pontot, a következı évre is beiratkozhat az állam költségén. Az a hallgató, aki kevesebb, mint 60 ESPB pontot szerzett meg a tanév folyamán, a tanulmányait önköltségen folytathatja. Az a hallgató, aki önköltségen tanul, és aki a tanév közben a tanterv alapján elıírt lerakott vizsgák alapján megszerezte a 60 ESPB pontot, a következı évre beiratkozhat az állam költségén. E cikkely 3. bekezdésében említett jogot a hallgató akkor szerzi meg, ha a szakirányon belül benne van a rangsorban, amelyet az állam finanszíroz a Tanulmányi szabályzatban összefoglalt módszer alapján. 46. cikkely A hallgató vizsgaeredményét osztályzattal fejezik ki: 5-tıl (nem teljesített) 10-ig (kitőnı kiváló). A hallgató a vizsga elıtti kötelezettségek teljesítésével és a vizsga lerakásával legfeljebb 100 pontot érhet el. A vizsga elıtti kötelezettségek elvégzésével szerzett pontszámok és a vizsgán elért pontszámok arányát a tanterv határozza meg, azzal, hogy a vizsga elıtti kötelezettségek teljesítése legkevesebb 30 és legtöbb 70 pontot érhet. 47. cikkely A vizsga egységes és szóbeli, írásbeli vagy praktikus alakban zajlódik le. A hallgató a tárgyból közvetlenül az oktatás befejezése után vizsgázik. A vizsga a Fıiskolán, vagy pedig a munkaengedélyben feltőntetett épületekben zajlódik le. A vizsgáztatás módját és a vizsgán való osztályzás módját részletesebben a Tanulmányi szabályzat határozza meg. 48. cikkely Ervényes vizsgaidıszakok a januári, az áprilisi, a júniusi, a szeptemberi és az októberi. A tanévben egy tantárgyból legfeljebb háromszor lehet vizsgázni. Az a diáknak akinek egy vizsgája maradt meg az aktuális tanévbıl, kivételesen még pótvizsgázhat a következı tanév kezdete elıtt. Az Iskola a saját lehetıségein belül köteless a fogyatékkal elı hallagtók számára megfelelı körülményeket biztosítani a vizsga lebonyolításához. 49. cikkely A hallgatónak joga van panaszt tenni az Iskola igazgatójánál minden olyan esetben, amikor úgy gondolja, hogy a vizsgán a tudásához nem megfelelı osztályzatot kapott vagy a vizsgát nem az érvényben levı szabályzat szerint tartották meg. A panasz benyujtására a vizsgától számított 36 óra áll rendelkezésre. Az Iskola igazgatója a panaszlevél fogadását követıen legfeljebb 24 óra alatt meghozza a megfelelı döntését. Abban az esetben, ha az igazgató elfogadja a diák észrevételeit, akkor a döntés készbesítésétıl számított 3 napban a diáknak új vizsgáztatási lehetıséget kell biztosítani. 50. cikkely A diák kérheti a tanulói státuszának szüneteltetését súlyos betegség esetén, 6 hónapnál tovább tartó szakmai gyakorlat teljesítése esetén, katonakötelezettség teljesítése miatt, veszélyeztetett terhesség esetén, egy évig terjedı gyerekgondozás és más olyan eset miatt is, amelyeket részletez a Правилником о студијама szabályzat.

Az a diák, aki nem tudott vizsgázni betegség, vagy legalább 3 hónapig tartó szakmai gyakorlat miatt, megeteheti azt a következı vizsgaidıszakban, a Правилником о студија szabályzattal összhangban. 51. cikkely A diák felel a Правилником о дисциплинској одговорности студената szabályzatban szereplık megszegése miatt. Komolyabb szabályzat megszegés esetén a diákot kizárhatják az Iskolából. A diák ellen az eljárás, legfeljebb három hónappal a történések napvilágra kerülése után, vagy legkésıbb hat hónappal a történések után indítható. Könnyő és komoly szabálysértésekkel, az üggyel foglalkozó orgánummal és a szabálysértési eljárással ennek a szabályzatnak az 1. pontja foglakozik. A diakstátusz megszünik, ha: 1. a diák kiíratkozott az Iskolából; 2. a diák befejezte a tanulmányait; 3. a diák nem írta be az iskolaévet; 52. cikkely 4. ha a diák a tanulmányait nem fejezi be megadott idın belül. Ez az idı kétszeres a szakirány számára elırelátott idınek; 5. a diákot szabálysértés miatt kizárták az Iskolából A diák kérvényezheti a diákstátusz hosszabítását, a Правилником о студијама szabályzattal összhangban. 53. cikkely A diákok jogaival és köteleségeivel, a tanulmányok szabályaival, a diákok státuszáról, az értékelési rendszerrıl, a vizsgákról, a vizsgán kapott osztályzattal kapcsolatos panaszokról, a diákstátusz szüneteltetésérıl és más kérdésekrıl a Правилником о студијама szabályzat foglalkozik. 54. cikkely A diák az alap szakképesítés befejeztével megszerzi megfelelı szaktitulust. Ez a titulus tartalmazza az alapfokú szakképesítés és a megfelelı szakirány megnevezését. A megnevezések pontos formáját a Национални савет határozta meg. A nemzetközi forgalomban és az angol nyelvő diplomán a titulis megnevezése a bachelor (appl.). 55. cikkely Az Iskola a rendes szakirányú oktatás mellett, élethossziglani tanulás megvalósításával is foglalkozhat. Ezekrıl az okatási formákról a Iskola Tantestülete dönt. 5. Nyílvántartás és nyilvános dokumentumok 56. cikkely Az Iskola nyilvános dokumentumokat ad ki és nyilvántartást végez ezekrıl, a törvénynek megfelelıen. Ez a tevékenység kiterjed a: diákok törzskönvének, a kiadott diplomák és csatolmányokák és a vizsgajegyzıkönyvek nyilvántartásara. A 2. bekezdésben megfogalmazottak alapján az Iskola kiadhatja a következı dokumentumokat: diák leckekönyv (index), a megfelelı szakképesítérıl diplomát és a csatolmányt. Más felsıfokú intézményekben szerzett oklevelek honosítása és más szakirányok értékelése

57. cikkely Az Iskola külföldön szerzett oklevelek honosítását végzi. A honosított diploma felhasználható: tanulmányok folytatásához vagy munkahelyen a megfelelı végzettség igazolásához. A tanulmányok folytatásához a honosítás meghatározza a kérelmezı felsófokú végzettségét és jogát, hogy hazai felsıfokú intézményben folytathassa a tanulmányait. A megfelelı munkahelyi igazolás számára a honosítás meghatározza a jelölt érvényes felsıfokú képesítését és ehhez tartozó titulust. 58. cikkely A külföldi oklevelek honosításával megtörténik az adott irányzatok értékelése is. A külföldön szerzett oklevelek honosítása és az irányzatok értékelése a törvényben és a Правилником о признавању страних високошколских исправа szabályzattal összhangban történik. 7. A tevékenységek nyílvánossága 59. cikkely Az Iskola tevékenységét a nyílvánosság és a polgárok iránti nyitottság jellemzi. Az Iskola tevékenysége nyilvános. Az Iskola igazgatója vagy az általa meghatalmazott személy idıben és ıszintén informálja a nyílvánosságot az Iskola munkájáról. 60. cikkely A nyílvánosság informálása a közszolgálati információs forrásokkal, szóban és írásban, publikációk formájában, a hírdetıtáblán való hirdetéssel és más az Iskola igazgatója által meghatározott módon történhet. 8. A dolgozók értesítése 61. cikkely Az iskolában dolgozóknak joguk van idıben értesülniük azokról a dolgokról amelyek fontosan az iskola mőködésének tekintetében és a munkaviszonyukból adódó jogaik megvalósításában a törvénnyel, kollektív szerzıdéssel, és a Statutummal összhangban. A dolgozóknak és a hallgatóknak joguk van értesülni az Iskola Tanácsának, és az Iskola szakmai szerveinek munkájáról. A győlések tartásáról szóló értesítés (Iskola tanácsa, Tantestületi győlés, az Iskola egyéb szerveinek győlése) napirenddel együtt idıben ki van függesztve az iskola hirdetıtábláján. 62. cikkely Az Iskola általános aktusai elérhetık úgy a dolgozóknak és a hallgatóknak, mint azoknak a szerveknek is akik az Iskola munkájának felügyelését végzik. 9. Üzleti- és egyéb titok 63. cikkely Az Iskolamegvonja az olyan értesítések és adatok közlését amelyek üzleti, professzionális vagy egyéb törvényileg védett titok.

Az Iskola külön figyelmet szentel a dolgozók és a hallgatók személyes adatainak védelmezésében, különösen pedig azok az adatok védelmezésének amelyek jogtalan nyilvánosságra hozatala kárt okozhatna az adott személyek érdekeiben. 64. cikkely Üzleti titoknak számítanak azok a dokumentumok és adatok amelyeket a törvény, ez a Statutum és az Iskolának más rendelete lát elı, melyek közlése illetéktelen személlyel az Iskola érdekei ellen irányulna, ártana az Iskola érdekeinek és üzleti tekintélyének. Azokat az adatokat és dokumentumokat amelyek üzleti titoknak számítanak, más személyekkel csak az Iskola igazgatója közölheti, vagy olyan személy akit az igazgató erre felhatalmazott. 65. cikkely Ha a dolgozók bármilyen módon valamilyen üzleti titok vagy dokumentum birtokába jutnak, kötelességük azt nem továbbítanuk. Az üzleti titok ırzése a munkaviszony megszőnése után is érvényben marad. A dolgozóknak kötelességük azokat a titkokat is ırizniük melyek birtokába más iskolákkal, cégekkel vagy intézményekkel való együttmőködésük során kerültek. 66. cikkely A törvény által elıírt titkos adatokon kívül, üzleti titoknak számítanak még: 1. A rendkívüli állapot és a háború esetén teendıkre vonatkozó adatok, 2. Az Iskola tulajdonának fizikai és mőszaki biztosításának terve, 3. Azok a bizalmas jellegő adatok adatok amelyeket az iskola a hatalmi szervek és a lokális önkormányzat részére készít, 4. Az Iskola üzleti eredményei mielıtt az Iskola tanácsa megvitatná és elfogadná, 5. Más adatok melyeket az Iskola Tanácsa titkosnak jelöl meg. 67. cikkely Professzionális titoknak számítanak az Iskola dolgozóinak és a hallgatóknak a személyes és intim adatai, a hallgatók és polgárok kérvényei amelyek nyilvánosságra hozatala erkölcsi vagy anyagi kárt okozhatna a dolgozónak, hallgatónak vagy más személynek. 68. cikkely A dolgozó az üzleti, professzionális vagy más titok nyilvánosságra hozatalával a munkakötelességek súlyos sértését követi el. Az a dolgozó aki a munkája közben olyan dokumentumokat használ amelyek üzleti vagy professzionális titkot jelentenek, köteles a dokumentumokat csak az Iskolai helyiségekben használni, és úgy vigyázni rájuk hogy ne tegy lehetıvé használatukat más, illetéktelen személyek részére. Az Iskola általános aktusával részletesebben is be lehet rendezni az üzleti és professzionális titkos adatok ırzését, biztosítását és használatát. 10. Általános aktusok és kollektív szerzıdés 69. cikkely Az Iskola általános jogi aktusait az Iskola Tanácsa hozza, ha a törvényben nincs másképpen elırelátva hogy az egyes aktusokat az igazgató hozza. Az Iskola igazgatója felelıs az általános és egyéni aktusok törvényes és idıbeni meghozataláért a saját hatáskörébıl, és az aktusok törvényes végrehajtásáért a törvénnyel összhangban, az Iskola Tanácsa pedig felelıs a többi általános aktus meghozataláért és összehangolásáért a saját hatáskörébıl a törvénnyel összhangban.

70. cikkely Ha a reprezentatív szakszervezettel nem születik megegyezés a kollektív szerzıdés megkötésérıl a munkaadónál (az Iskola kollektív szerzıdése), akkor a törvény közvetlenül lesz alkalmazva, az ágazat vagy a csoport külön kollektív szerzıdése, a törvénnyel összhangban. 11. Átmeneti és záró határozatok 71. cikkely Azok a hallgatók akik az iskolába a Felsıoktatási törvény meghozatala elıtt íratkoztak be, a már megkezdett Tanterv szerint fejezhetik be a képzést, de legkésıbb két évvel a rendes oktatás befejezése után. A cikkely 1. pontjából a hallgatók folytathatják a már megkezdett tanulmányaikat az Iskola tantervei szerint, olyan körülmények mellett amelyeket ez a Statutum és a Hallgatói Szabályzat írnak elı. 72. cikkely Az a személy aki a Felsıoktatási törvény meghozatala elıtt szerzett szakmai fokozatot, kérvényezheti az Iskolától, hogy a szakoktatás akadémiájának konferenciája, és az oktatási szabályzat által elıírt kritériumokkal összhangban határozza meg hogy a korábban megszerzett fokozat melyik - a Nemzeti tanács által meghatározott - szakmai megnevezésnek felel meg. Abban az esetben ha az Iskola e cikkely 1 pontjából meghatározza a megfelelı szakmai megnevezést, új diplomát ad ki, a régit pedig érvényteleníti. Az iskola a következı rendeleteket hozza: 73. cikkely 1. Statutum, 2. Hallgatói szabályzat. 3. Távhallgatói szabályzat, 4. Az önértékelésrıl és a tanterv minıságoszályozásáról, oktatásról és munkafeltételekrıl szóló szabályzat, 5. Az elıadó más felsıoktatási intémzényben való szerzıdtetésének feltételeirıl és eljárásáról szóló szabályzat, 6. Az elsıfokú képzésbe való íratkozásról szóló szabályzat (általános szakképzés), 7. A diákparlamentrıl szóló szabályzat, 8. Külföldi felsıoktatási diplomák elismerésérıl és külföldi tantervek értékelésérıl szóló szabályzat, 9. A hallgatók fegyelmi felelısségérıl szóló szabályzat, 10. A nyomtatványok kiadásáról szóló szabályzat, 11. A kutatási fejlesztési egységrıl szóló szabályzat, 12. Munkahelyi biztonságról szóló szabályzat, 13. Tőzvédelmi szabályzat, 14. Könyvelıségi szabályzat, 15. Kisösszegő nyilvános beszerzésrıl szóló szabályzat, 16. A munkaadónál lévı kollektív szerzıdés, 17. A munkák rendszerezésérıl szóló szabályzat, 18. Az Iskola tanácsáról szóló ügyrendi szabályzat, 19. A Tantestóletrıl szóló ügyrendi szabályzat, 20. A professzionális etika kódeksze, 21. A tandíjról szóló szabályzat, 22. A szakmai megnevezésekrıl szóló szabályzat, 23. Az irodai üzemelés és arhiválásról szóló szabályzat. 24. A katedra munkájáról szóló ügyrendi szabályzat, 25. A dolgozók oktatásáról, szakmai képesítésérıl és továbbképzésérıl szóló szabályzat, 26. A fegyelmi és anyagi felelısségrıl szóló szabályzaté 27. A munkatársak és elıadók munkába állásának, és szakmai megnevezés megszerzésének feltételeirıl szóló szabályzat. 74. cikkely Az Iskola Szabályzata az Iskola hirdetıtábláján való közzétételétıl számított nyolcadik napon lép érvénybe.

75. cikkely Ennek a Szabályzatnak az életbelépésével hatályát veszti a Szabadkai Mőszaki Szakfıiskola 01-558/2002 számú Szabályzata, mely 2002.10.30.-án lépett érvénybe. Az iskolatanács elnöke Mr. Pintér Róbert

HATÁROZAT A SZABADKAI MŐSZAKI SZAKFİISKOLA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ELFOGADÁSÁRÓL I Az iskolatanács a Szabadkai Mőszaki Szakfıiskola Szabályzatát megszavazta. II A határozat egyhangú szavazással került elfogadásra. III Az Iskola Szabályzatának meghozataláról szóló értesítés az Iskola hirdetıtábláján 2007.07.24.-én ki lett függesztve. IV A Szabadkai Mőszaki Szakfıiskola Szabályzata 2007.08.01.-tıl van érvényben. Az iskolatanács elnöke Mr. Pintér Róbert