Eszterházy Károly szerepe Tiszanána és Kömlő újkori faluképének kialakulásában

Bán Péter Eszterházy Károly szerepe Tiszanána és Kömlő újkori faluképének kialakulásában Ha rátekintünk a Közép-Tisza-vidékről 1780 után vízrendezési vagy úrbéri célból készült, viszonylag pontos felvételeknek tekinthető kéziratos térképekre, néhány falu utcahálózata szembetűnően eltér a többiétől. Három település, Kömlő, Tiszanána és Sarud háztelkei kimondottan sakktáblaszerűen rendezettek, s Kisköre utcái is lineárisabb fútásúak a többi faluénál. 1 Nem lehet közömbös, hogy a felsorolt helységek mindegyike az egri püspöki uradalomhoz tartozott, azaz egyházi földesúri döntésben kell keresnünk az okát a beltelkek szabályos rendjének. A jó forrásadottságok miatt most csak Tiszanána és Kömlő esetével foglalkozom, melyből az is kiderül majd, hogy a velük kapcsolatos történések a 18. században szorosan összefonódtak. A két szomszédos település történetében az 1700-as évekig szinte semmilyen közös vonást nem ismerünk. Tiszanána már az Árpád-korban, IV. Béla 126l-es oklevele szerint Szent László adományából az egri püspökségé volt a szomszédos Ménesitó, Olfa, Lovásztelek, Pók és Alpoklos(i) birtokokkal együtt, melyek még Mohács előtt pusztákká váltak. Ezzel szemben Kömlő földesurai 1707-ig világi famíliák voltak, csak 1468-tól volt 10 évig az egri püspök zálogbirtoka, mígnem II. Rákóczi Ferenc és nővére Sajóhidvég cserebirtokért Telekessy István püspök kezére juttatta. Tiszanánát csak átmenetileg hagyták néptelenül lakosai a török időkben, ellenben Kömlő a 15 éves háború végére hosszú időre puszta lett, s majd Eszterházy Károly telepíti újra 1770-ben. A két helység története az 1720-as évektől kapcsolódott egymáshoz, amikortól a kömlei prédium kisebb-nagyobb részét Tiszanána közössége bérelte. 2 A Mária Terézia-kori urbárium 1771. évi megyei végrehajtását záradékoló szöveg tudósít Tiszanána földrajzi helyének 1700 körüli megváltozásáról: a falu népe a török kiűzésének idején " a tiszai árvizektől kevésbé veszélyeztetett Alpoklos területére települt át, régi helyét ezért ekkortól Pusztanánának vagy Ónánának nevezték, melynek 1/3-át saját maga tartotta meg, 2/3 részét Kisköre kebelezte be. Hozzáteszik még, hogy területéhez tartozott az egykori Pók térsége is, továbbá szökásszerűen, de püspöki engedéllyel árendálták Ménesitó és Olfa prédium okat. 3 Az úrbérrendezés idején viszont a tiszanánai jobbágyság elveszítette Kömlő pusztai bérletét, s ez a tény már szoros összefüggésben van Eszterházy Károly püspök birtokrendezési intézkedéseivel. 1 2 3 A Közép-Tiszavidék három - kivételes értékként fennmaradt - vízrendezési térképsorozata 1790-ből, illetve 1845- ből származik. - HML, XV. 1., T 117., T 118., T 119. Közölte SUGÁR, 1989. Térképmellékletek; Kömlő ezeken nem szerepel, de jó úrbéri térképei vannak a 19. század második feléből. Ilyen az itt bemutatott 1890-es felvétel is. HML, XV. 1., U 225. A 11-17. századi falutörténeti összefoglalásra lásd SOÓS, 1975. 335-336. és 486-487. A falupusztulásokra legújabban B. HUSZÁR, 2002. 189-277. Possessio haec quemadmodum dominium clarifiat, constare dicitur ex territoriis et praediis sequentibus: 1. Ex una tertialitate Puszta-Nána (duabus tertialibus possessioni Kiss-Köre incorporatis). 2. Ex territorio Olpuklus dicto, in quo modernum Tisza-Nána a tempore expulsi Turcae et eversi prioris Tisza-Nána situatur. 3. Ex praedio sibi incorporato Pók j am profundaliter admensurato. 4. Sunt duo adhuc praedia, nempe Minisitó et Olpha in Nanensium possessorio, sed in levi ex beneplacito domini arenda. MOL, С. Possessio Tisza nána, 1247. es.; MOL, А. 4175. tekercs

1. sz. térkép A Közép-Tisza-vidék térképfelvételének részlete (1845) Az új püspök-földesúr tényleges egri székfoglalása után két évvel (1764-ben) kezdte meg uradalma igazgatásának és gazdálkodási alapjainak átszervezését. 4 Felmondta az elődje, Barkóczy Ferenc idején a faluközösségekkel kötött úrbéri szerződéseket, amelyek rendszerint évi egyszeri pénzösszegben engedték megváltani a jobbágy szolgáltatások nagy részét, s az 1764-es új contractusokkal számára előnyösebb, az úrbéreseknek terhesebb adózási formákat vezetett be. Természetben követelte a tizedet és a kilencedet, s egyénileg, teleknagyság szerint rótta ki a robotnapok, a konyhára való victualia " és az ún. apródézsmák pénzre számított 4 BÁN, 1999. 259-370.

2. sz. térkép Kömlő úrbéri tagosítási térképe (1890) vakságait. Amellett egyes speciális munkákat, építési fuvart és kézi munkásokat is megkívánt. 5 Ezzel párhuzamosan sor került az egész- és töredéktelkek, a zsellér házhelyek kimérésére, a külső szántókon három nyomás és a Tisza mentén legtöbbször addig ismeretlen szabályozott telekrendszer bevezetésére. 6 Eszterházy vitathatatlanul hatékonyabb, intenzívebb földhasznosításra kényszerítette uradalmajobbágyságát, ugyanakkor ezt annak érdekében is tette, hogy nagyobb mértékben és jól ellenőrizhetően hajthassa be a földesúri jövedelmeit. Ez az érdek a korábbinál hangsúlyosabban jelent meg az 1767-ben és 1769-ben kötött új úrbéri szerződésekben, majd az 1770. évben megfogalmazott, ún. ideális urbáriumokban. Tiszanána népe 1764 és 1770 között a következő komoly változásokat érzékelte. 7 1764-től 1767-re tehát az uradalom a robot- és a többi váltságösszegeket emelte, 1770-ben azután a naturális szolgáltatásokra helyezte a hangsúlyt. A tiszanánaiak a kilenc úrbéri kérdőpontra adott válaszaikban a pénzadókat nem is nehezményezték különösebben ( ami kevés termést ád az Isten, Eger hozzánk három mérföldre, Miskolc pedig hat mérföldre lévén, ezen városokban pénzzé fordíthatjuk. ") Ellenben vagyon fogyatkozásunk abban, hogy a Tisza árja gyakorta kiöntvén... rétjeinkben és szántóföldjeinkben is sok kárt szenvedünk. Vagyon fogyatkozásunk abban, hogy szántóföldjeinknek egy része szikes lévén, abba vetett gabonáinkban fogyatkozást szenvedünk." Panaszolták még a nehéz kő- és téglahordást, s általában az egri, gyöngyösvidéki távoli fuvarozás, a szántási, kaszálási robot számukra hátrányos 5 6 7 BÁN, 2002. 9-47. BÁN, 2000. 110-143; Uő. 2004. 139-144. (Kisköre példája); DÓKA, 1997. 182-183. Az adatok forrásai: BÁN, 2004. 145-162., 176-190.; DÓKA, 1997. 182.; HML, IV. l/b/119. rsz. Közgyűlési iratok, 1778. Reg. No 17./1 et A. Sub GG.

1. sz. táblázat A tiszanánai jobbágyok terhei 1764 és 1770 között 1764 1767 1770 Egésztelekre számított cenzus és váltságpénz 26 rénes forint 33 rénes forint 46 dénár 1 rénes forint 51 krajcár + legelőbér Robot természetben 6 kila széna kaszálása 52 nap (4 marhával + 2 gyaloggal), 100 kéve nád vágása, behordása Tized + kilenced természetben Gabona, bárány Gabona, bárány Gabona, bárány, kukorica, kender-len Összes telekszám 85 'A 85 Egésztelek nagysága 45 köböl szántó, 7 Ч2 köböl kukorica, kenderföld, 2 Ч2 köböl rét 28 köböl szántó, kukoricaés kenderföld 8 köböl rét elszámolását, a földesúri juhok határbeli legeltetését. 8 A legsúlyosabb problémát mégis az jelentette 1770 ben, hogy Eszterházy püspök illetve prefektusa, Ulrich János nem vette figyelembe a határ árterületi fekvését, és azt második osztályúnak minősítve felére csökkentette az egy egésztelekre számított szántó- és rétterületet. Az ideális urbárium" kiadásának minden bizonnyal az volt a célja, hogy az úrbérrendezést közvetlenül megelőzően a földesúrnak kedvezőbb, a jobbágyoknak hátrányosabb pozíciót teremtsen. Ezt a célt részben el is érte az uradalom, mivel az úrbéri rendelet - mely Tiszanánát a III. osztályba sorolta - csak 36 magyar hold szántóban és 6 kaszás rétben állapította meg egy falubeli egésztelek méretét. 9 A telkiállomány meghatározása körüli összeütközés ilyen lezajlását Ulrich János prefektus is elismerte egy későbbi, 1776. október 7-én kelt jelentésében. Leírása szerint Tiszanánán 1766-ban és 1769-ben egyaránt 49 5/8 holdat számítottak egy telekre, így 1766-ban a 70 1 /2 összes telek 3541 9/16 holdat, három év múlva 81 3 A egésztelek 4056 7/16 holdat tett ki. 1770-re és 177l-re már csak 34 5/8 holdnak vettek egy telket, így akkorra a 85 egésztelek összterjedelme 2943 3/16 holdra, azaz az előző esztendőhöz képest radikálisan, több mint 1000 holddal, egynegyed résszel csökkent. 1772-ben azután, az úrbéri rendelet végrehajtását követően a szerinte 38 holdas egésztelkek összes száma 116 '/г ге szaporodván összterületük 4427 jugerum lett. 10 Az 1772. évi eredmény azért inkább az uradalom számára volt hasznos: Tiszanána összes úrbéres területe 9% kal nagyobb lett 1769 hez képest, ugyanakkor az adóztatható telkek száma legalább 42% kal, de lehet, hogy 53% kal emelkedett. 11 A jobbágyságnak 8 9 1 0 11 BÁN, 2002. 40 43. DÓKA, 1997. 183. adatai itt tévesek (30 hold szántó, 12 kaszás rét). Helyesen adta meg SOÓS, 1975. 488. Vö. MOL, C. Possessio Tisza nána, 1247. cs.; MOL, A. 4172. tekercs; továbbá HML, EÉGL, XII 3/a/85. rsz. Jogbiztosító okmánykönyvek és iratok, 1241 1858. Liber 82. (Régi kötetszám) 646 667. HML, IV. l/b/116. rsz. Közgyűlési iratok, 1776. Reg. No 223./1 et A. Sub GG. A42%-os növekedés Ulrich adatai alapján, az 53%-os számítás DÓKA, 1997. 183. közlése alapján (125 Ч2 telek) kalkulálható.

e mérsékelt, felemás sikerében pedig már az is közrejátszott, hogy 1771-ben Brunszvik Antal, a Heves megyei úrbérrendezés lebonyolításáért felelős királyi biztos meghallgatta a gazdák panaszait, s ígéretet tett nekik, hogy mindnyájan akkora telekre iratkozhatnak fel az úrbéri tabellán, amekkorára akarnak. 12 Az igazán nagy érvágást Tiszanána paraszti népessége számára Kömlő pusztai földjeinek elvesztése jelentette. A prédiumot az 1769-es uradalmi pénztári számadáskönyv szerint évi 604 rénes forint átalányösszeg fejében árendálták a püspökségtől, ráadásul az itteni, a Tiszától távolabb eső szántók, rétek védettek voltak az áradásoktól, és semmi jel nem mutat arra, hogy szabályozott telekrendszerben, dűlőkre és nyomásokra osztva művelték volna. 13 1770. március 20-án azonban új úrbéri szerződést adott ki Ulrich János prefektus. Minekutána az al-puklus-nánai [azaz: a tiszanánai] lakosok 104 napi robota árendára lévén, beneficiumainak felét, azaz 52 napra valót e kömlei határban, a másik felét pedig most is házhelyek után birtokukban lévő púki pusztában [azaz: a faluhoz tartozó hajdani Pók területén - В. P] bírván, tulajdon maguk indulatjából, ez esztendőnek elején instantiájuk által a 104 napi robota árendából eltökélt és saját akaratukból a kömlei 52 napi robota árendától elállásukat sürgették, és egyes akarattal csak a púki 52 napi robotára leendő szándékukat világosan kiadták, sőt önként csak a púki házhelyes földjeiknek 52 napi robotáit /.nem pedig többet:/ véghez vinni magukat írásban feladták, szándékozván ezáltal a kömlei földnek hasznát az uraságtól vesztegetni és csekélyíteni. Azért az uraság is teljes végzéssel elvégezte magában, hogy azt az arra vágyódó szegénységnek élésére és gyarapodására, őfelsége quantumának bővebb elviselésére és ugyan maga jövedelmeinek is fenntartására megszállítja, amint avégre hírt is bocsátott, és ennek hírére már e tavaszi szántásra némely szálló új lakosok ajánlották is, fel is adták magukat, nevezet szerint földeknek kitudására conscribáltattak is. " 1 4 A tiszanánaiak Kömlő ilyenformán megindult betelepítésével elveszítették szántó- és rétterületük mintegy 40%-át (a Dóka Klára által közölt 177l-es úrbérrendezési adatok alapján számítva 15 ), Eszterházy Károly viszont egy új, immár kimért jobbágytelkek szerint adózó faluközösségre tett szert. Az idézett úrbéri szerződés határozottan előírta, hogy minden Kömlőre települőnek legalábbfél házhelyességre" érdemes gazdának kell lennie. Az egészhelyesnek legyen 4, a félhelyesnek 2 vonómarhája, mert annyival tartozik az uraságnak 52 napot szolgálni. " Igaerő nélküli jövevényt ugyan befogadhatnak, de zsellér lesz, aki kézi munkával vagy szolgálattal keresi kenyerét". A más uradalomból ( szabadjövéséről és maga jóviseléséről bizonyságtevő levéllel") érkező újtelepes 3 éves adómentességet kap, de dézsmát és kilencedet ezalatt is ad, fizetnie kell az állami és vármegyei adót, továbbá viseli a községi terheket. Előre meghatározták számukra a 3 éves mentesség elteltével adandó földesúri szolgáltatásokat; ezek már minden tekintetben megegyeztek a Mária Terézia-féle előírásokkal. Az úrbéri szerződés egy kömlői egésztelekre 1 köblös házhelyet, 28 köböl gabonaszántót, kukorica- és kenderföldet, 9 köböl kapacitású rétet tervezett, sőt háztartásonként számította ki a 15 köblös legelő mezőt" és a 3 köblös földet erdőültetésre. 16 A jobbágy telkek méretét ehhez képest az 177l-es úrbérrendezés kissé megnövelte: 32 magyar holdban - de 1400 négyszögöles holdban - határozta meg a szántó és 12 kaszásban a rét kiterjedését, az úrbéri tabellák pedig 1 2 HML, IV. l/b/116. rsz. Közgyűlési iratok, 1776. Reg. No 223./1 et A., Sub ВВ.; SOÓS, 1975. 488. 1 3 HML, EEGL, XII-3/e/703. rsz. Ratiocinium perceptorale super universis proventibus pecuniariis Episcopatus. Agriensis, 1769. 67. 1 4 BÁN, 2004. 191. 15 DÓKA, 1997. 183. 1 6 BÁN, 2004. 191-193.

39 hold szántó és 5 falcastrum rét kiméréséről tanúskodnak. E tabellákból derül ki az is, hogy a betelepülők kondícióit meghatározó követelmények lényegében teljesültek: 77 egésztelkes mellett 11 féltelkes gazdát írtak össze, s mindössze 3 házas, valamint 1 hazátlan zsellér volt Kömlőn 1771-ben. 17 A bérelt pusztától megfosztott Tiszanánán eközben nő tton nőtt az elkeseredés. Nem vált be az a reményük, hogy Eszterházy nem tud majd mit csinálni ások maradék földivel, még öszszetett kézzel fog rimánkodni, hogy csak dézsmára is megszántsuk és haszontalan ne heverjen". Az első 52 kömlei telepes házhelyeinek kimérésekor még gúnyolódtak: Nem leszünk akkor itthon, mikor itten falu lészen". Végül, miután Brunszvik nem tudta beváltani földhözjuttatási ígéretét, Lódi Kiss Mihály maximus author" (legfőbb szerző) vezetésével a lakosság egyharmada felzendült, s 1772-ben 102 családfő szabad költözési joga alapján a faluból való távozás mellett döntött. A prefektus ezt nem tudta megakadályozni, mivel október 9- diki instanciájuk megértésre talált a királynőnél. Az elköltözők nem voltak mindnyájan szegények: 18 házas, 4 hazátlan zsellér mellett 28 negyed-, 42 fél- és 7 egésztelkes volt soraikban (3 fő helyzete ismeretlen). 18 Egyelőre nem tudom forrásokban nyomon követni, hogy az így bekövetkezett emberveszteséget milyen lépésekben és honnan sikerült Tiszanánán pótolnia az uradalomnak. Az mindenesetre tény, hogy az 177l-es úrbérrendezés idején összeírt 236 telkes jobbágy, 65 házas és 24 hazátlan zsellér összesített számával, 325 háztartásfővel szemben az Eszterházy Károly halála után, 1799-ben készült kamarai összeírás 233 sessionalistát, 99 inquilinust és 8 subinquilinust, összesen 334 főt tudott regisztrálni a faluban. Gyarapodás tehát alig mutatkozik közel 3 évtized alatt, de legalább pótlódott a legkevesebb 102 családnyi veszteség. A tiszanánai jobbágyok 35 %-át elsodró konfliktussal szemben az újtelepes Kömlő demográfiai adatai ugyanezen időszakban lendületes fejlődésről tanúskodnak: 19 2. sz. táblázat Kömlő népessége 1771-ben és 1799-ben Háztartásszám Telkes jobbágy Házas zsellér Hazátlan zsellér Összesen 1771 88 3 1 92 1799 109 30 7 146 A szabályozott háromnyomásos telekrendszer kialakításán kívül az Eszterházy Károly idején, 1770-ben keletkezett úrbéri szerződések némelyike tartalmazott még egy fontos előírást, melyek a legközvetlenebb befolyással lehettek az érintett falvak külső képére, településszerkezetére. Kömlő telepítési contractusában ez következőképpen fogalmazódott meg: Minden szükséges épületeket, úgymint házat, istállót, aklot, fészert vagy szekérszínt köteleztetik ki-ki immár téglából építeni és bevakolni, házi kéményeket égetett téglából, valamint a kisköreiek, 1 7 1 8 1 9 DÓKA, 1997. 183. és SOÓS, 1975. 336., illetve MOL, С. Possessio Kömlő, 1243. es.; MOL, А. 4173. tekercs; HML, EÉGL, XII 3/a/85. rsz. Jogbiztosító okmánykönyvek és iratok, 1241 1858. Liber 82. (Régi kötetszám) 764 767. HML, IV. l/b/116. és 119. rsz. Közgyűlési iratok, 1776. Reg. 223./1 et A., 1778. és Reg. 17./1 et A. Sub GG. HML, EÉGL, XII 3/a/85. rsz. Jogbiztosító okmánykönyvek és iratok, 1241 1858. Liber 82. (Régi kötetszám) 646 699. és 748 767.

tartoznak csinálni. Egyébféle kémény meg nem engedtetik. Mely kéményekre ad az uraság égetett téglát azon az áron, amennyiben magának vagyon, semmi nyereséget nem kívánván, tudniillik 100 téglát 42 pénzen, melynek áráért is elvárakozik az uraság a szabad esztendők elteltéig. A házakat és egyéb épületeket vert náddal födjék, és az utcák felől portájukat is náddal kerítsék, mert gardájukat az utcára csinálni meg nem engedtetik, és senki az utca lineáján belül vagy kívül házát ne építse, hanem az egyenes sort tartsa meg, mert aki a sort meg nem tartja, felálló fala is elhányattatik. " 2 0 E követelményeket Kömlő új lakosai minden jel szerint zokszó nélkül teljesítették, és a mellékelt 19. századi úrbéri térképfelvételek egy roppant szabályos, négyzetes utcahálózatú telepes község képét rajzolják elénk. Tiszanánán az események bonyolultabban követték egymást. Az 1770-es ideális urbárium " még csak a máshonnan jövő zsellérek számára szólt a pusztatelken kőből vagy mór téglából [azaz: vályogtéglából] és égetett tégla kéménnyel" történő házépítésről, s ahhoz 3 éves részleges adómentességet ígért. 21 Ilyen értelmű és minden lakosra érvényes rendelkezés kiadásának közvetlen előzménye a 102 parasztcsalád elköltözése volt, mert ők viskóikat és istállóikat ( domos, veipotius gazulas et stabula ") lebontották, faanyagát magukkal vitték, eladták vagy eltüzelték, s így a falu teljesen feldúlt képet mutatott. Ezt követően, 1772 decemberében készült el Tiszanána első településrendezési tervezete, amely öt utca nyomvonalát jelölte ki, s amellyel még a község elöljárósága is egyetértett. Azonban a következő év márciusában, amikor Ulrich prefektus gyökeresebben kezdte felforgatni a korábbi beltelkeket, új utcákat és házhelyeket jelölve ki a régi lakosok és az újabb betelepülők számára, akkor az őslakosság a maga szempontjából már hátrányosnak tartotta az átformált beltelki határokat, és nyíltan szembeszegült. Mária Teréziánál azonban ezúttal hiába instáltak, mert éppen az ő utasítására és éppen 1773 tavaszán hirdették ki a vármegyén azt a helytartótanácsi rendeletet, amely az erdők conservatiojára és abból származandó közjóra nézve... ezután, ahol csak mód vagyon benne és kitelhetik, vagy kőből, vagy égetett téglából, vagy vályogból a házat építsék, hogy így a földesuraságok egyedül csak a fedél ajtóknak és ablakoknak való fákat" vágassák ki. Emellett arra is intetnek a helységbeli lakosok, hogy valaki ezután házat akar építeni a helységekben, nem oly rendetlenül mint eddig és nem imitt-amott, nem padlás nélkül valót, vagyis bogárhátú házat, hanem szép renddel építsék és ahhoz tartozandó kerteket szép móddal utána intézzék. " Hamarosan még egy további állami szempont is megjelent: a katonaság egyenletesen jó minőségű kvártélyának biztosítása. Ezzel az érvvel írta elő a prefektus Tiszanána minden telkes jobbágyának, hogy négy ló befogadására alkalmas istállókat emeljenek, szilárd építésű házaikban pedig két szobája legyen minden gazdának, mely által, ha quartélyosa leszen is, a gazda és cselédje, főképpen téli üdőben, a hideg számára vagy istállóra nem szorul, mert két szoba lévén, minden katona egyben, mind a házi cseléd is más szobában láb alatt nem lévén, nyugalomban lenne". 22 Ulrich János prefektus minderre hivatkozva nyolcadtelkes vagy zsellérsorba taszította a szembeszegülőket, 100 padlás nélküli, nádfalból levő bogárhátú kusurnyót" leromboltatott. 1775 májusában kimzette az új utcasorokat, kimérette a 259 egyholdas beltelket - nem kis 2 0 2 1 2 2 BÁN, 2004. 192. Hozzáteszem: a példaképül állított Kisköre utcáinak, portáinak rendbetételére a falu 1768. július 28-i porrá égését követően került sor, s a modernebb, tűzbiztos újjáépítést a püspöki uradalom égetett tégla és épületfa szállításával is elősegítette. SOÓS, 1975. 318. E követelményt ekkor még aligha vehették szigorúan, erre mutat az is, hogy hasonló szövegrész olvasható Tiszaörs, Maklár, Gyöngyössolymos egykorú úrbéri szerződésében, ahol nincs nyoma a tiszanánaihoz hasonló utca- és házrendezésnek. BÁN, 2004. 176-183. HML, IV. l/b/116. és 119. rsz. Közgyűlési iratok, 1776. Reg. 223./1 et A. Sub FF, HH, JJ, KK, MM. és 1778. Reg. 17/1 et A. Sub GG, HH, 2 et В.

számban már az új betelepülők között -, majd egy évnyi határidőt adott arra, hogy minden telkes jobbágy vályog- vagy égetett téglából kétszobás házat építsen. Az erre képteleneket vagy engedetleneket még negyedtelek, később házas zsellérhely sem illette meg. Ugyanis a házhelyrendezést követően került csak sor Tiszanánán a külső szántó- és rétilletőségek mérnöki kimérésére olyan ütemezésben, hogy 1776 végéig az őszi és ugarnyomást, 1777-ben a tavaszi nyomást osztották parcellákra. Aki addig sem építette meg házát az előírások szerint, az nem építő régi gazda csak alzsellérnek, nem másnak fog megszenvedtetni". Ilyen módon és ekkor csendesült el lassan a többéves összecsapás a püspöki uradalom és Tiszanána őslakossága között. 23 Vajon mi lehetett az oka annak, hogy éppen Tiszanánán - és csak ott - éleződött ki ilyen nagymértékben a püspök-földesúr és jobbágyai közötti viszony az úrbérrendezés, a szabályozott telkes gazdálkodás kialakítása, illetve az utca- és házhelyrendezés kapcsán? A válaszhoz hozzá kell kapcsolnunk az eddigiekhez még egy, eddig zárójelbe tett kérdést: a vallásügyet, mely egyáltalán nem volt közömbös a 18. században. A zárójel most következő felbontásához előre kell bocsátanom, hogy a tiszanánai konfliktussal összefüggésben egyelőre sem katolikus, sem református egyházi levéltárban nem kutattam, a probléma megoldásának ezért most még csak a felületét, hipotetikus irányait érinthetem. 1763-ban Tiszanána népességének 5,6%-át alkották a katolikusok, az uralkodó többség református felekezetű volt. A katolikus plébániát is csak ekkor állította fel Eszterházy püspök, s templomuk vályogból készült. Ezzel szemben 1785-re a falu lakóinak 42,9%-a katolikus vallást követett, s ugyanakkor épült fel a katolikusok későbarokk stílusú kőtemploma. 24 A felekezeti arányok ilyen eltolódásában egészen biztosan döntő szerepet játszottak az 1770-ben megcsorbított telkiállomány és Kömlő prédium elvesztése, majd később az utca- és házrendezés kierőszakolása miatti elköltözések, hiszen ezek nagy valószínűséggel a többségi reformátusokat érintették. A helyükre érkezők viszont bizonyára katolikusok voltak, mint ahogy Kömlő új telepeseiről ezt kétségkívül tudjuk. 25 Ulrich János prefektus ugyan a vármegyéhez és Helytartótanácshoz írott jelentéseiben rendszeresen csak régi jobbágyokról" (veteres coloni) ír, akik nehézségeket okoznak neki, de aligha ok nélkül kell rendszeresen elhárítania a vallási megkülönböztetés gyanúját. Feltűnő az is, hogy 1776. június 7-én a tiszanánai régi lakosok közönsége " végső remény sugári keresve a református főgondoktól várja, hogy közbenjár ügyükben a királynőnél. Augusztus 27-én Pócs András prédikátor azt kénytelen kérelmezni a prefektustól, hogy az eddig kiadatott oeconomicalis jöldecskéje", háza és appertinenciája adóját ne vesse ki szegény maradék hallgatóira ", továbbá ne kelljen kilencedet és tizedet adni terméséből, hiszen korábban mentességet élvezett. 26 Tiszanánán a katolikusok lakta felső falurész a legutóbbi időkig élesen elkülönült az alsó, református résztől, és talán az sem véletlen, hogy a település főutcája a kettő találkozásánál törik meg kissé, s mutat pár fokos eltérést az egyenes vonaltól. 27 Átfogó településrendezést eddigi ismereteim szerint Tiszanánán kívül három Tisza-vidéki helységben végeztetett Eszterházy Károly: Kömlőn, Kiskörén és Sarudon. Ezek egyikében sem robbant ki a tiszanánaihoz hasonló konfliktussorozat, és mivel Kömlőre katolikus 23 Uo. 2 4 KOVÁCS, 1999. 59. és KOVÁCS, 2003. 16., továbbá SOÓS, 1985. 258. 25 HML, EÉGL, XII-3/a/85. rsz. Liber 82. 748-767. 26 HML, IV. l/b/116. és 119. rsz. Közgyűlési iratok, 1776. Reg. 223./1 et A. Sub 00, 4 et D. és 1778. Reg. 17. Sub OO. 27 Lásd pl. az 1. sz. jegyzetben hivatkozott vízszabályozási térképeken, valamint: PELLE, 1980. 103-109.

népességet telepítettek, továbbá 1770 tájára Kisköre és Sarud is katolikus falvakká lettek, akaratlanul is felötlik az emberben, hogy esetleg nem a valláskülönbség volt-e az a robbanótöltet, amely Eszterházy püspököt és Tiszanána régi jobbágyait" oly végletesen szembeállította egymással? További probléma, hogy az uradalomban, főként annak tiszai kerületében bizonyára nem csak az említett négy falu belterülete, házainak állapota mutatott elmaradott képet, s másutt mégsem hajtatott végre átfogó területrendezést Eszterházy Károly. Tiszaörsön ugyan 1770-ben felmerültek ennek kezdeményei, de folytatásáról nincs tudomásom. Mi irányította vajon a püspök-földesúr figyelmét az egyik helységre, s nem a másikra? Kisköre esetében az 1768-as tűzvész kézenfekvő magyarázat, Kömlőn a tabula rasa " telepítés szinte magától kínálhatta a kedvező terepet, s talán innen csak egyszerűen átterjedt a megkezdett folyamat Tiszanánára is. Vajon nem merülhetett-e fel Eszterházy püspökben (aki később a türelmi rendeletnek kemény ellenzője volt), hogy a gazdálkodási, településszerkezeti fejlesztést ki lehetne használni a protestantizmussal szemben az újításokat felvonultató katolikus racionalizmus "javára? Végül: miért és hogyan került rá sor Sarudon, és miért nem folytatódott más, hasonló átépítésekre nem kevésbé rászorult helységekben? A kérdések, felvetések, hipotézisek folytathatók lennének, de megnyugtató megoldásukhoz mindenekelőtt további részkutatások szükségesek. Felhasznált források HML IV. 1. EÉGL, XII. 3. EÉGL, ХП 3/е. XV. 1. MOL A. C. Heves Megyei Levéltár Heves Vármegye Levéltára. Heves Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai, (1304), 1335-1850 Egri Érsekség Gazdasági Levéltára iratai, (1241) 1945. Birtokigazgatási iratok. 1618-1923. Térképgyűjtemény, Törzstérképek és Úrbéri térképek. Magyar Országos Levéltár Mikrofilmtár Helytartótanácsi levéltár. Departamentum urbariales. Tabelláé urbariales. Comitatus Hevesiensis. Felhasznált irodalom B. HUSZÁR, 2002. B. Huszár Éva: Heves megye elpusztult falvainak topográfiája. In: História est... (írások Kovács Béla köszöntésére). Szerk. Csiffáry Gergely. Eger, 2002. 189 277. BÁN, 1999. Bán Péter: Az egri püspöki uradalom igazgatása Eszterházy Károly idején. In: Eszterházy Károly emlékkönyv. Szerk. Kovács Béla. Eger, 1999. 259 370. BÁN, 2000. BÁN, 2002. Kápolna története. A falu gazdasági gyarapodása és társadalmi rétegződése a korai újkorban (1700-1848). H. п., 2000. 110-143. Bán Péter: A Heves és Külső-Szolnok megyei püspöki falvak válaszai a kilenc úrbéri kérdőpontra. In: História est... (írások Kovács Béla köszöntésére). Szerk. Csiffáry Gergely. Eger, 2002. 9^18.

BÁN, 2004. Bán Péter: Az egri püspökség úrbéri szerződései és ideális urbáriumai" Mária Terézia országos rendezése előtt. In Archívum, 16. Szerk. Csiffáry Gergely. Eger, 2004. 135-194. DÓKA, 1997. Dóka Klára: Egyházi birtokok Magyarországon a 18-19. században. Bp., 1997. KOVÁCS, 1999. Kovács Béla: Az egyházmegye plébániái és filiái Eszterházy Károly püspöksége idején. In: Eszterházy Károly emlékkönyv. Szerk. Kovács Béla. Eger, 1999. 43-173. KOVÁCS, 2003. Kovács Béla: Az egri egyházmegye plébániái és filiái а XVIII. század második felében a Pfarr Topographie alapján. Eger, 2003. PELLE, 1980. Heves megye földrajzi nevei. 3. köt. Hevesi járás. Közzétette. Pelle Béláné. Bp., 1980. SOÓS, 1975. Soós Imre: Heves megye községei 1867 ig. Eger, 1975. SOÓS, 1985. Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Bp., 1985. SUGÁR, 1989. Sugár István: A Közép Tiszavidék két kéziratos térképe (1790 1845). Eger, 1989.