Uvaterv Zrt Tsz: 52072/04 Budapest, 2014.április Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek készítése 2.feladat Esztergom vasútállomáson intermodális csomópont kiépítése Esztergom vasútállomás J103 Volán Forgalmi épület Engedélyezési terv Műszaki leírás - Építészet - Tartószerkezeti ml. - Épületgépészet - Elektromos tervezés - Tűzjelzés Tűzvédelmi műszaki leírás Tartalomjegyzék ns001 Építészeti tervek Helyszínrajz 1:500 nr001 Földszinzi alaprajz 1:100 nr002 Emeleti alaprajz 1:100 nr003 Metszetek 1:100 nr004 Homlokzatok I 1:100 nr005 Homlokzatok II 1.100 nr006 1
Műszaki leírás 1. Előzmények A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a KÖZOP 5.sz. prioritása keretében valósítja meg a Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció I. ütemét. Az I. ütem kivitelezési munkáira a Támogatási Szerződés 2010. decemberében aláírásra került. A kivitelezés folyamatban van. A Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek elkészítésére van szükség, amelynek egy részét közbeszerzési eljárás keretében az UVATERV Zrt. nyerte el. Miután a Megrendelő (NIF Zrt.) elfogadta a Tervező ajánlatát a munka elvégzésére, szerződést kötött vele A Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek készítése / 2. rész, 4 engedélyezési és tenderterv elkészítésére. A négy engedélyezési és tenderterv: 1. feladat Angyalföld állomás és a 14-es villamos közötti közvetlen átszállási kapcsolat megteremtése 2. feladat Esztergom állomáson az intermodális csomópont kiépítése 3. feladat Piliscsaba-Esztergom vonalszakasz biztosítóberendezési és távközlési tervei 4. feladat Bécsi úti szintbeni átjáró kiváltásához szükséges tervek Jelen tervdokumentáció Esztergom vasútállomás Volán forgalmi épület és a Vízház terveit tartalmazza, amely feladat közvetlen előzményei az alábbiakban foglalhatók össze: 2
Az intermodális csomópont kialakítására megvalósíthatósági tanulmányterv készült 2013 júliusában. Ezt Esztergom Város Önkormányzatának Tervtanácsa tárgyalta elfogadta, és mgjegyzéseket fűzött hozzá.. Jelen terv a megvalósíthatósági tanulmányterv, a Máv illetve a Volán képviselőivel való előzetes egyeztetés alapján készült. Az épület régészetileg védett területen található illetve ide lett tervezve. Az építési munkák során ennek megfelelő gondossággal kell eljárni. Építészet Tervezési program A vasútállomás átalakítására a Budapest Esztergom vasútvonalszakasz rekonstrukciója kapcsán kerül sor. Az Intermodális Csomópont kialakítása kapcsán elhelyezendő a Volán buszállomás forgalmi épülete. A forgalmi épületben a Volán dolgozói, a buszsofőrök és az irányító személyzet kap helyet. Építészeti kialakítás A Volán forgalmi igényeinek kielégítésére egy alápincézetlen földszint+1 emeletes magastetős épületet terveztünk. Az épület kéttraktusos vegyes szerkezeti kialakítású. A földszinten a buszvezetők tartózkodója és a buszüzem forgalmát irányító helyiségek valamint a szerver szoba, az emeleten irodák, pénztár és a takarító személyzet helyiségei találhatók. A vizesblokkok közül a férfi a földszinten, a női az emeleten található, a gépészeti helyiség a földszinten kapott helyet. Épületszerkezetek Az épület alapozása sávalap, felmenő szerkezetei vegyesen Porotherm téglafal, illetve Monolit vb.váz. Födémek monolit vb.lemezfödémek 3
Fedélszék Kétállószékes fa fedélszék, állókorcos fémlemez fedéssel zöld színben. Válaszfalak Porotherm válaszfaltéglából falazottak. Nyílászáró szerkezetek Homlokzati üvegfal porszórt felületű alumínium vázas függönyfal kettős hőszigetelő üvegezéssel, födémeknél parapettüveggel. Belső ajtók fa ajtó fém tokkal. Lépcső Monolit vb.kétkarú lépcső. Burkolatok: Falburkolatok Külső homlokzatburkolat vakolat világossárga színben. Belső falburkolat vakolat, vizes helyiségekben csempe. Padlóburkolat Közösségi terekben gress lapburkolat, irodákban laminált parketta, szerver szobában antisztatikus PVC. Szigetelések Vízszigetelés 1 rtg modifikált bitumenes lemez. Hőszigetelés Padlóban 6 cm terhelhető polisztirol lemez, födémen 17 cm ásványgyapot lemez. Általános adatok: Beépített alapterület: 233,7 m 2 Bruttó szintterület: 467,4 m 2 Belmagasság:földszint 3,00 m, emelet 2,80 m. Építménymagasság: 6,40 m Földszinti pv. 110,70 mbf 4
Szerkezettervezés Az új épület 11,38x16,51 befoglaló méretű, kétszintes, két állószékes fedélszerkezetű épület. A külső határoló falak és a belső teherhordó falak alá 65x80 cm keresztmetszetű vasbeton sávalap kerül. Az épület +-0,00 szintje a földszinti padlósík szintjének felel meg. A terepszint 20 centiméterrel van mélyebben, mint a padlósík. Alapozási mélység -1,15 szintre kerül. A közbenső válaszfalak alapozása aljzatvastagítással oldandó meg. A külső 44cm vastag határoló, és a közbenső 30 cm vastag tartó vázkerámia téglafalazatok vasbeton lábazati gerendáról indulnak. Alapok közé 15cm vastag tömörített homokos-kavics ágyazat, az ágyazat fölé 10 cm vastag vasalt lemez kerül. A lemez 1 rtg. hálós vasalást kap. A lemezre kerül a talajnedvesség elleni szigetelés és az építészet által meghatározott rétegrend. A szigetelést a falazatok alatt át kell vezetni és a határoló lábazati falakon a terepszint fölé min. 30cm magasságig szükséges felvezetni. Nyílásáthidalások elemmagas előregyártott ill. nagyobb nyílásoknál monolit vasbeton áthidalókkal történik. Az emeleti födém és a padlásfödém 18 cm vastag monolit vasbeton lemezek, amelyek a falban körbemenő koszorúkhoz csatlakoznak. Emeleti födém zsaluzási síkja +3,0 szinten van. Padlásfödém zsaluzási síkja a +6,10 magasságra került. A homlokzaton két szakaszon 9,66 méteren üveg függönyfal van, amely a földszinti padlósíktól egészen a padlásig terjed. Itt a nagy nyílásközt koszorú keresztmetszeti méretű vasbeton alulborda hidalja át, középen két acéloszlop alátámasztással. Az acéloszlopok így három egységre tagolják a nyílást. A lépcső kétkarú min. 15 cm lemezvastagságú vasbeton szerkezet. A tetőszerkezet kétállószékes fedélszék. A székállások a méretezett vasbeton padlásfödém lemezére letámaszthatók. 5
Anyagminőségek Betonminőség alapozási szerkezeteknél: C25/30-XC2 - MSZ 4798-1:2004 Betonminőség födémek koszorúk C20/25-XC1 - MSZ 4798-1:2004 Betonacél: B500B (B 60.50) Szerkezeti acél: S235 JR - MSZ EN 10025-1:2005 Betontakarás alapozási szerkezeteknél: Betontakarás födémnél koszorúnál: 4,0 cm 2,5 cm 6
ÉPÜLETGÉPÉSZET 1. ELŐZMÉNYEK, EGYEZTETÉSEK, ALAPADATOK 2. BELSŐ VÍZELLÁTÁS-CSATORNÁZÁS 2.1. Vízellátás 2.2. Szennyvízelvezetés 2.3. Csapadékvíz elvezetés 3. GÁZELLÁTÁS, ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETÉS 4. HŐ- ÉS HŰTŐENERGIA ELLÁTÁS 5. LÉGTECHNIKA 5.1. Komfort szellőztetés 5.2. hő- és füstelvezetés 6. BERENDEZÉSEK, ANYAGOK 7. TŰZVÉDELEM 8. MUNKA- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM MELLÉKLETEK: épületenergetikai számítás 7
1. ELŐZMÉNYEK, EGYEZTETÉSEK, ALAPADATOK A Budapest Esztergom vasútvonal-szakasz rekonstrukciója során új, volánforgalmi épület létesül. A volán forgalmi épület az intermodális csomópont részeként utasforgalmi feladatokat fog ellátni. Az épület alápincézetlen, emeletes, nyeregtetős. Az emeleten főként irodák, a földszinten a forgalmi szolgálat és nagy létszámú tartózkodó helyiség kerül kialakításra a szükséges teakonyhákkal és vizesblokkokkal. A létszám adatokat az alábbiak szerint vettük figyelembe: Pályaudvar vezető 1 fő, 1 műszak Gondnok 3 fő, 3 műszak Irodai dolgozók: 4 fő, 1 műszak Forgalmi szolgálattevő 2 fő, 2 műszak A tartózkodó 30 fő befogadására alkalmas. Meglévő közművek: Használati víz: a közművezeték az épület vasúttal ellentétes oldalán halad, erről történik az új vízbekötés. A külső csatorna-hálózat elválasztott rendszerű: a csapadékvíz közmű vezeték az épület vasút felőli oldalán, a szennyvíz közművezeték a vasúttal ellentétes oldalon halad. Az épület szenny- és csapadékvizével ezekhez csatlakozunk. Gázenergia: A közelben lévő kisnyomású gázelosztó vezeték-hálózatról lehetőség van az épület gázellátására. Az épületben belső tüzivíz hálózat nem létesül. Az épület vízigényére, szenny-ill. csapadékvíz mennyiségének befogadására, valamint gázigényére vonatkozóan beadásra került az elvi engedély kérelem a közművek felé: Észak Dunántúli Vízművek, Esztergom Dorogi Vízmű, Dorog É-Gáz Tatabánya 8
2. BELSŐ VÍZELLÁTÁS - CSATORNÁZÁS 2.1. Vízellátás Használati vízigény: Az épület várható napi átlagos használati vízfogyasztása: V = 1,80 m 3 /nap Pályaudvar vezető (F= 30 l/fő, nap): 1 fő, 1 műszak 0.03 m 3 /nap Gondnok (F= 80 l/fő, nap): 3 fő, 3 műszak 0,08 m3/nap Irodai dolgozók (F= 30 l/fő, nap): 4 fő, 1 műszak 0.12 m 3 /nap Forgalmi szolgálat (F= 80 l/fő, nap): 2 fő, 2 műszak 0.16 m 3 /nap Vezénylő (F= 80 l/fő, nap): 2 fő, 2 műszak 0.16 m 3 /nap Tartózkodó (F= 30 l/fő, nap): 30 fő 0,90 m 3 /nap Takarítás: (1 l/m 2 / nap), 350 m 2 0,35 m 3 /nap 1,80 m 3 /nap Oltóvíz igény: Az épület külső oltóvíz igénye: 900 l/perc, amely biztosítható az épület 100 m-es körzetében telepített DN100 méretű meglévő tűzcsapról. Az épület alapterülete nem indokolja belső toltóvíz hálózat létesítését (OTSZ). Tervezett vizes berendezések: Mosdó berendezés H+M csapteleppel 4 db WC berendezés (konzolos), süllyesztett vízöblítő tartállyal, egyöblítésű előlappal 4 db Vizelde berendezés süllyesztett vízöblítő tartállyal, 2 db Zuhanyozó berendezés (termosztatikus zuhany csapteleppel) 2 db Mosogató berendezés, 1 med. csepptálcával rm. acél anyagból 1 db H+M csapteleppel 2 db Falikút berendezés hideg-melegvízzel 1 db 1/2"H és 1 db 1/2"M tömlővéges, légbeszívós kifolyó szeleppel 1 db Falikút berendezés hidegvízzel 1 db 1 db 1/2"H és 1 db 1/2"M tömlővéges, légbeszívós kifolyó szeleppel A berendezések egyidejű vízfogyasztása alapján a belső vízhálózat mértékadó másodpercenkénti terhelése (MSZ 04-132/1991): V hmax = 0,95 l/s. Használati melegvíz ellátás 9
A tervezett vizes berendezésekhez (mosdók, zuhanyozók, mosogatók, a takarításhoz használatos falikutak) használati melegvizet biztosítunk. A használati melegvíz termelést kondenzációs gázkazán biztosítja a kazán mellé telepített közvetett fűtésű (indirekt) tárolóval. A termelt használati melegvíz hőfoka: 55 o C. (hőmérséklet-határolás: 70 o C.) Az előirányzott tároló térfogat: 300 l. Belső vízhálózatok kialakítása A víz közmű vezetékről az épület részére 1 db DN 32 PE vízbekötés szükséges. A vízmérés épületen kívül, új vízmérő aknában telepített vízmérővel történik. A HMV hálózatot cirkulációs hálózat kíséri a legtávolabbi csapolóig, ezáltal biztosítva, hogy a melegvizes csapolóknál várakozás nélkül rendelkezésre álljon a melegvíz. A vízvezetékek falhoronyban haladnak. 2.2. Szennyvíz-elvezetés A felvételi épületben keletkező szennyvíz mennyisége: Napi átlag: A mértékadó terhelés (MSZ 04-134-1991): V d = 1,80 m 3 / nap. Q szmax = 2,03 l/s. Az utcai csatornahálózat elválasztott rendszerű. A szennyvíz kitörés az utcai elválasztott rendszerű, szennyvíz közműhálózathoz csatlakozik. Az épületen belüli szennyvíz vezeték részben falhoronyban, részben a földszinti padlóban halad. Azokban a helyiségekben, ahol a rendeltetésszerű használat során víz kerülhet a padlóra, padlóösszefolyó készül. A falikutaknál tömlővéges légbeszívós kifolyószelepek kerülnek beépítésre. A fan-coilok csurgalékvizét bűzelzáró szifonon keresztül a szennyvíz csatornába vezetjük. 2.3. Csapadékvíz elvezetés A tetőfelület által összegyűjtött csapadékvíz mennyisége (MSZ 04-134-1991): Q csmax = 4,74 l/s. Az új csapadékvíz ejtő vezetékek az épület vasút felőli oldalán húzódó elválasztott rendszerű csapadék közműcsatornához csatlakoznak. 3. BELSŐ GÁZELLÁTÁS A közelben rendelkezésre álló, kisnyomású gázelosztó hálózatról gázbekötés készül, melynek mérete: DN63 PE. Az épület hőenergia ellátását kondenzációs gázkazán biztosítja a földszinti gépészeti térben történő elhelyezéssel a tető fölé nyúló égéstermék elvezető- és égési levegő bevezető rendszerrel. A beépítendő kazánteljesítmény: 2x40 kw. 2 db gázüzemű kondenzációs falikazán (Viessmann Vitodens 200-W típ.) kerül beépítésre, vezérléssel (2 db keverőszelepes kör, 1 db állandó hőmérsékletű kör, tároló vízmelegítő fűtés), folyamatos szabályozású MatriX gázégővel. Névleges hőteljesítmény tartomány: 16,1-42,2 kw A kazánok névleges hőterhelése: Q H = 2x(16,1-42,2) kw, e=1 gázfogyasztása: V = 2x 4,47 m 3 /h = 8,94 m 3 /h A gázmérő (6 m 3 /h) a külső falba süllyesztett zárható faliszekrényben kerül elhelyezésre. 10
Az új gáz csatlakozó vezeték a gázmérőnél lép be az épületbe, mérete: 63 PE, anyaga PE80 SDR11 cső (MSZ EN 1555), az épület falára történő felállás helyén acél anyagú védőcsőben szerelve. A fogyasztói vezeték fekete acélcső gázvezeték, mely épületen belül szabadon kerül felszerelésre. 4. HŐELLÁTÁS HŰTŐENERGIA ELLÁTÁS A helyiségek téli belső hőmérséklete és az épület transzmissziós hővesztesége az MSZ 04 140-2/1991 sz. szabvány szerint került meghatározásra. Téli külső légállapot: Nyári külső légállapot: t külső = -15 C (90%-os relatív páratartalom) t külső = +32 C (40%-os relatív páratartalom) A hűtött helyiségek (irodák, pénztárak) nyári belső hőmérséklete: +26 C. Az épület téli hővesztesége: Légtechnikai rendszerek hőigénye: Összesen: A használati melegvíz termelés hőigénye: A hűtött helyiségek nyári hőterhelése: Légtechnikai rendszerek hűtési igénye: Technológiai hűtési igény (szerverszoba): Összesen: 25 kw 41 kw 66 kw 30 kw 22 kw 5 kw 5 kw 32 kw A létesítmény fűtőenergia igényét kondenzációs gázkazánok biztosítják. A kazánok, a hőközponti osztó és szivattyú blokk, valamint a használati melegvíz tároló a földszinten kialakított gépészeti helyiségbe kerül. A létesítmény hűtőenergia igényét légcsatornázható kivitelű kompakt (beépített hidraulikai modullal rendelkező) folyadékhűtő berendezés biztosítja, amely a padlástérben kerül elhelyezésre. Beépített hűtőteljesítmény: 35 kw. A kondenzátort hűtő légáram a szabadból a padlástér oldalfalába beépített fix zsalus nyílásokon keresztül egy légkamrába jut, melyhez a folyadékhűtő beszívó légcsatornája csatlakozik. A berendezés által kifújt levegőt légcsatornák vezetik az átellenes falon kialakított, hasonló felépítésű légkamrába, melyből a homlokzati fix zsalus nyilásokon keresztül távozik a levegő. A légkamrák a gépi szellőztetés frisslevegő vételére és kidobására is szolgálnak. A külső falban kialakított nyílások mérete a hűtőberendezés biztonságos légellátásának és a komfort szellőztető levegő mennyiségének megfelelően kerül meghatározásra. A kazánok által termelt fűtővíz hőmérséklete: 70/55 C, a folyadékhűtő 7/12 C-os hűtővizet (30%-os glikol-víz keverék) állít elő. A tartózkodó helyiségekben parapet fan-coil berendezések biztosítják a téli fűtést és a nyári hűtést négycsöves rendszerben. A fan-coil készülékek elzáró gömbcsapokkal, dinamikus térfogatáram szabályozó szeleppel kerülnek felszerelésre. Az egyéb helyiségek fűtését acéllemez lapradiátorok látják el. A szabályozás helyiségenként, termosztatikus radiátorszeleppel lehetséges. A radiátorok bekötését a falból való kiállással tervezzük. 11
A fűtési és hűtési alapvezetékek a földszinten padlócsatornában haladnak a külső fal mentén. A padlócsatornában az egyes leágazásoknál beépített szerelvények kezelésére, karbantartására, ill a beszabályozáshoz építészetileg biztosított a kezelőajtón át történő hozzáférés. A felszállók a külső falban vezetendők. A radiátoros áramkör alapvezetéke az emeleti folyosó álmennyezete fölötti térben halad. A kazántérben a vezetékek, osztók, gyűjtők szerelvények folyamatos műanyaghab csőhéj hőszigetelést kapnak. A hűtési vezetékeken párazáró hőszigetelés készül. A távközlési szerelvényszoba technológiai hűtését és szükség szerinti temperálását a központi hűtőberendezéstől független rendszerben, hőszivattyús split hűtőberendezés végzi, amely télen is üzemel. 5. LÉGTECHNIKA 5.1. Komfort szellőztetés Az állandó tartózkodó helyiségek belső légállapota télen: t i = 20 C; φ = 40% nyáron: t i = 26 C; φ = 40% Az épület friss levegős szellőztetésére az alábbi fajlagos légmennyiségek kerülnek alkalmazásra: Tarózkodó: 30 m 3 /h,fő Irodák: 30 m 3 /h,fő Raktárak: 50 m 3 /h Takszer.: 50 m 3 /h Öltözők: óránként 8 szoros légcsere Teakonyha óránként 8 szoros légcsere WC helyiségek 75 m 3 /h. Zuhanyozók 100 m 3 /h. Közlekedők: óránként 3 szoros légcsere A tartózkodókban, irodákban, raktárakban kiegyenlített szellőztetés készül. A vizesblokkokban elszívásos szellőztetés valósul meg: a kezelt friss levegő befúvása a mosdókba, előterekbe történik, az elszívás a WC és vizelde berendezések, ill. a zuhanyozók fölött történik. Az előtérből az ajtó alján beépített légrácson keresztül jut be a levegő. Az öltözőben befúvással és elszívással depressziós szellőztetés valósul meg. Két központi szellőztető rendszert irányoztunk elő, külön a tartózkodók, külön a vizesblokkok frisslevegős szellőztetésére: SZ1 Tartózkodók, raktárak szellőztető rendszere: Vszell= 2120 m 3 /h SZ2 Vizesblokkok szellőztető rendszere: Vszell= 800 m 3 /h A légkezelő berendezések a padlástérben kerülnek elhelyezésre. A friss levegőt a padlástér egyik végében kialakított légkamrából vesszük, melyet az oromfalba beépített, nagy méretű fix zsalus rácsfelület köt össze a kültérrel. Az elhasznált levegőt a padlástér ellenkező oldalán hasonlóan kialakított légkamrába vezetjük, melyből fix zsalus nyílásfelületen keresztül távozik a szabadba. A légkamrák egyben a folyadékhűtő kondenzátorát hűtő levegő vételére, ill. kibocsátására is szolgálnak. 12
A tervezett építőelemes légkezelő berendezések kereszt-ellenáramú hővisszanyerő elemet tartalmaznak a kifújt levegő hőjének 30-40%-os hasznosítására. A légkezelőben a friss levegő előkezelése több fokozatú légszűrés (G4, F5, F7), télen előfűtés, nyáron előhűtés. A fűtőkalorifert a kazán által termelt 70/55 C-os fűtővíz fűti, a hűtőelemet a központi folyadékhűtő által termelt 7/12 C-os hűtővízzel (30% glikol) hűti. A befúvási hőmérséklet télen: +22 o C, nyáron: +24 o C. A légkezelők befúvó és elszívó ventilátorai frekvenciaváltós fordulatszám szabályozással rendelkeznek, ezáltal biztosítható a szellőzőlevegő mennyiség szükségszerű szabályozása. A vizesblokkok szellőztetése vizescsoportonként (szintenként) önállóan működtethető: az egyes vizesblokkok szellőzetése egymástól függetlenül, a villany felkapcsolásával automatikusan indítható. A kültér felé, ill. a helyiségek felé beépített légcsatornákba hangcsillapítók kerülnek beépítésre. A befúvó és elszívó légcsatornák a közlekedők álmennyezete fölött kerünek elhelyezésre. Az egyes vizescsoportok felé történő leágazásokba beépített motoros légmennyiség-szabályozóval az egyes vizescsoportok szellőztetése a használat függvényében szabályozható (lezárható, ill. nyitható). A vizesblokkokban a szellőztetés a villany felkapcsolásával, vagy az ajtó nyitására indul, és késleltetéssel áll le. A tartózkodó helyiségekben és irodákban a befúvó- és elszívóelemek álmennyezeti, szabályozóelemmel egybeépített egy-, ill. kétsoros anemosztátok. A vizesblokkokban, takarítószer tárolóban alkalmazott befúvó és elszívó elemek légszelepek. 5.2. Hő- és füstelvezetés A lépcsőház hő- és füstelvezetését minősített gyártmányú hő- és füstelvezető ventilátor végzi, mely a padlástérben kerül beépítésre, és a tető fölé fúj. A tűzeseti légpótlás a földszinti bejárati ajtó motoros nyitásával lehetséges. Tűz esetén a tűzjelző rendszer automatikusan nyitja a légpótló, ill. hő- és füstelvezető nyílást. 6. TERVEZETT ANYAGOK, BERENDEZÉSEK: A vizes berendezések és csaptelepek típusának kiválasztásánál a tartós minőséget, az esztétikus megjelenést, biztonságos működtetést, a víz-, és energiatakarékos megoldásokat, valamint a könnyebb tisztántartási lehetőséget kell előtérbe helyezni. Konzolos, hátsó kiömlésű félporcelán WC berendezés készül. A WC berendezések Geberit Duofix szerelőelemmel kerülnek felszerelésre. A vízöblítés elöl beépített nyomólappal történik. A takarításhoz hideg-melegvizes falikutak (tömlővéges, légbeszívós kifolyószelepekkel) kerülnek felszerelésre. A zuhanyozókhoz termosztatikus csaptelepet irányoztunk elő. A használati hideg- és melegvíz, valamint cirkulációs vezetékek alap- és felszálló vezetékeinek anyaga Aquatherm Fusiotherm műanyag cső. Az ivóvíz hálózat csőhéj hőszigetelést kap. A tüzivízhálózat anyaga horganyzott acélcső. A belső csatornahálózat hegesztett, vagy elektrokarmantyús kötésű PE (GEBERIT) csőből készül. Az alkalmazott szifonok és padlóösszefolyók minőségére a HL (Hutter und Lechner) PP típ. az irányadó. A fűtő- és hűtővezetékek anyaga részben acélcső, részben Aquatherm Climatherm-OT műanyag cső. A fűtési vezetékek kőzetgyapot hőszigetelést, a hűtési vezetékek zárt cellás műanyaghab csőhéj hőszigetelést kapnak (Armaflex típ.) Az alkalmazott elektronikus fűtési keringető szivattyúk minőségére a WILO, ill. a GRUNDFOS típ. az irányadó. A fűtési és hűtési rendszerbe központi iszap és gázbuborék-leválasztót kell beépíteni (SPIROVENT típ.). 13
A kazánházi szerelvények TOUR ANDERSSON, ill. ezzel egyenértékű HERZ minőségű elzáró szelepek strangszabályozók, ill. gömbcsapok. A vezetékek szigetelési vastagsága 1 méretig 9 mm, DN50 méretig 13 mm, e felett 19 mm. A légcsatornák anyaga horganyzott acélcső, LINDAB típ., ill. a fan-coiloknál kör km. hangszigetelt Sonodec cső. A légcsatornák szigetelése nem éghető anyaggal készül. A szellőztetés végponti elemek a vizesblokkokban légszelepek, egyéb helyiségekben Schako típ. szabályozóval egybeépített egy-, ill. kétsoros anemosztátok. A tervezett építőelemes légkezelők típusa: WOLF. A hűtőberendezések és fan-coilok típusa YORK. A légkezelők és hűtőgépek telepítése rezgéscsillapítók alkalmazásával történik. 7 TŰZVÉDELEM A létesítmény tervei a 28/2011 (IX.6.) BM. sz. rendelettel közzétett, Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) és az ezekhez kapcsolódó, általános érvényű követelményeket meghatározó szabványok, stb. előírásainak figyelembevételével készültek. A létesítményre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat külön tűzvédelmi leírás tartalmazza. A tető fölé kivezetett szellőző- és egyéb vezetékeket az épület villámvédelmi hálózatába, a belső vezetékeket az épület EPH hálózatára rá kell kötni. 8 MUNKA- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Az épületgépészeti berendezések tervezése a munkavédelemről szóló 1990. évi XCIII. törvény előírásainak figyelembevételével történt. A berendezések telepítési helye a beszállítás, szerelés, kezelés és karbantartás lehetőségének biztosításával került meghatározásra. A légcsatorna-hálózatot szabadon, szerelőaknákban, ill. az álmennyezetben helyezzük el. A légtechnikai szabályozó elemek az álmennyezetben (kezelőajtóval megközelíthetően, vagy a gépházakban szabadon kerülnek elhelyezésre. A függőleges szerelőaknákban elhelyezett vezetékek utólagos hozzáférhetősége a strangajtók beépítésével lesz biztosítva. A légtechnikai mozgó berendezések véletlen érintésvédelméről gondoskodunk. A központi HMV tárolóban a Legionella fertőzés elkerülésére éjszakai 1 órás időtartalmú felfűtést irányozunk elő. A klímahálózatokba akusztikailag méretezett hangcsillapítók kerülnek beépítésre az előírt zajszintek biztosítására. 14
A beépítésre kerülő zajcsillapító idomoknál a zajcsillapítási elvárások (ΔL): Hz 63 125 250 500 1000 2000 Egyenes idom, L = 1000 mm db 9 14 29 35 47 49 Könyök idom, K-1000 K db 9 18 32 40 50 48 A fokozott testhangszigetelés érdekében a csővezeték- megfogásoknál hanglágy, gumibetétes csőbilincs kerül alkalmazásra. A keringető szivattyúkat tartalmazó hűtő - fűtő osztó, gyűjtő egységek rögzítése alátámasztásos megfogásokkal, (CDM-ISO-WH, rezgésszigetelő kengyel megfogásokkal) rezgésvédelmi szerkezetek beépítésével történik a zaj épületszerkezeteken át történő terjedésének megakadályozására: Szivattyúk, osztók, egyéb gépészeti berendezésekhez CDM-79 szigetelő lemez Stabilizáló elemek alátétekhez CDM-81 Gépházi készülékekhez (folyadékhűtő, légkezelő, stb.) CDM-CHL A fal és födémáttöréseknél a vezeték és az épületszerkezet közé üveggyapot (vagy filc) kerül elhelyezésre a merev érintkezések elkerülésére. MELLÉKLETEK 1. Épületenergetikai számítás 2. Hőellátás elvi séma Grétsy Éva G-T-Tell 01 1673 vezető tervező 15
1.oldal Épületszerkezeti adatok ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A 7/2006. (V. 24.) TNM. RENDELET ALAPJÁN A talajon fekvő padló tulajdonságai Munka: Esztergom vasútállomás Volán Forgalmi épület A talaj szintje mínusz a talajon fekvő padló szintje (ha a padló van magasabban, a szám negatív) [m] : 15 Talajjal érintkező hűlő felület [m 2 ]: 163,8 Beton vastagsága a padlószerkezetben [cm] : 18 Hőszigetelés (0.04W/m 2 K) vastagsága [cm] : 8 (k=0,44 W/m2K Vonalmenti hőátbocsátási tényező [W/mK] : A talajon fekvő padló kerülete [m] : 51,2 megfelel) Az alápincézett épületrész adatai A talaj szintje mínusz a pince padló szintje (csak pozitív szám lehet!) [m] : Beton vastagsága a pince falában [cm] : Hőszigetelés (0.04W/m 2 K) vastagsága [cm] : Vonalmenti hőátbocsátási tényező [W/mK] : A talajjal érintkező pincefal hossza [m] : Belső teherhordó beton födémek adatai (épülettömeg számításhoz) É A beton átlagos vastagsága a födémben [cm] : Közbenső födémek összes felülete [m 2 ] : Ny K A közbenső födémek össztömege [kg] : Közbenső födémek hőkapacitása [kj/k] : D Nyilászárók adatai A nyílászáró típusa: 2 Felület Hőátbocsátási tényező Sugárzásátbocsátási tényezők [ - ] Üvegezett felület tájolás szerint [m ] [m 2 ] előírt [W/m 2 K] valós üvegezés árny. tél árny. nyár ÉK-É-Ény DK-D-DNy K-Ny 1./ Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 2,8 1,8 1,8 2,4 2./ Homlokzati üvegfal (az üvegezés és a távtartók átlaga) 94,7 1,5 1,5 0,7 1 0,45 66,1 6,5 8,9 3./ Nincs 4./ Nincs 5./ Nincs 6./ Nincs Az üvegezett és a névl. méret aránya: 0,86 Összes nyílászáró felület [m 2 ] : 97,5 Átlagos hőátbocsátási tényező [W/m 2 K] : 1,51 Sugárzási energiahozam a fűtési idényre fajl. hőveszteségtényező számításához [W] : 5 770 Az épület besorolása: Egyéb épület Sugárzási energiahozam az egyensúlyi hőmérséklet-különbség számításához [W] : 1 498 Épületek jellemző energiafogyasztása: Sugárzási energiahozam a nyári túlmelegedés kockázatának számításához [W] : 2 497 ("Egyéb" besorolású épületeknél egyedi adatmegadással) Légcsereszám Egyéb határoló szerkezetek (hőfokhíddal korrigált) adatai Használati Világítás Világítási Szakaszos Belső hőnyereség Hűlő szerkezet U R [W/m 2 K] Felület [m 2 c fűtési Légcsere-szám idényben ] F U R [W/K] Tömeg [kg] meleg víz nettó energia energiaigény üzem Épület besorolása fűtési n [l/h] időben hőenergiaigénye igénye q külső fal 0,43 197,5 85,5 80185 1 0,5 30 4 vil korrekciós korrekciós átlagos n [1/h] 1 0,9 5 q HMV [kwh/m 2 a] [kwh/m 2 a] szorzó υ 1) szorzó σ 2) értéke q b padlástér alatti födém 0,24 163,8 39,1 73956 2 0,8 9 11 1 0,8 [W/m 2 ] 7 3 Lakóépületek 3) 3 0,5 0,9 30 7 (4)6) (8) 6) 6-1 0,90,8 5 9 4 Irodaépületek 4) 4 0,8 0,5 9 9 11 22 11 0,7 1 0,8 0,8 7 10 5 Oktatási épületek 5) 0,9 7 12 6 0,6 0,8 9 6 7 A világítási energiaigény csökkenthető, ha a rendszer jelenlét- vagy mozgásérzékelőkkel és a természetes világításhoz illeszkedő szabályozással van ellátva 8 A szakaszos éjszakai - hétvégi leszabályozott telj.-ű fűtési üzem hatását kifejező korrekciós tényező nyílászárók 1,51 97,5 147 Folyamatos használat Közbenső födém 0 Napi és heti szakaszosságú használat Talajjal érintkező felület 163,8 Napi és heti szakaszosságú használat két hónap nyári szünet feltételezésével Összesen A= 622,6 271,7 154141 Lakóépületek esetében nem kell az összevont jellemzőben szerepeltetni Vonalmenti hőátadás ( l) [W/K] : 0,0 Az épület teljes fajlagos tömege [kg/m 2 ]: 539 >400, nehéz épület
Összes fűtött alapterület A N [m 2 ]: 286,2 Fűtött helyiségek összes térfogata V [m 3 ]: 830,5 A / V [m 2 /m 3 ]: 0,75 A fajlagos hőveszteségtényező q [W/m 3 K]: előírt: 0,37, számított: 0,23 mivel q sz q e, megfelel! Fajlagos belső hőnyereség q b [W/m 2 ]: 10 Légcsereszám [1/h]: 0,5 HMV éves hőigénye [kwh/m 2 a]: 9 Világítás fajlagos éves energia [kwh/m 2 a]: 11 Világítás korrekció u: 1,0 Szakaszos üzem korrekciója : 0,8 Természetes légcsereszám nyáron (3...9) [1/h]: 6 Nyári túlmelegedés 2,7 [K] nincs túlmelegedés veszély Fűtési energiaigény Egyensúlyi hőmérsékletkülönbség [K]: 12,5 Hőfokhíd [hk]: 61859 Fűtési idény hossza [h]: 3440 Éves nettó fűtési energiaigény Q F [kwh/a]: 6827 Fajlagos éves nettó fűtési energiaigény q f [kwh/m 2 a]: 23,9 Központos fűtési rendszer I. a fűtött alapterület 100 %-án, illetve az üzemidő: 100 %-ában ( 3440 üzemóra) e v = 2,5 A N I. [m 2 ]= 286 e Ck = 1,00 Elektr. berendezések teljesítménye P k I.= 48 W P FSz I.= 88 W e Ck C k q e V E F Hőellátás, -termelés, -tárolás: Fűtött térben elhelyezett kondenzációs olaj-, vagy gázüzemű kazán 24,09 1,44 Hőelosztás: 70/55 C vízfűtés, szabályozott fordulatú szivattyú, elosztó vezeték a fűtött térben 4,85 2,65 Szabályozás: Kétcsöves rsz., elektronikus idő-, és hőmérséklet szabályozóval, optimalizálási funkcióval 0,40 Központos fűtési rendszer II. a fűtött alapterület %-án, illetve az üzemidő: %-ában e v = 2,5 A N II. [m 2 ]= 0 e Ck = 0 Elektr. berendezések teljesítménye P k II.= P FSz II.= e Ck C k q e V E F Hőellátás, -termelés, -tárolás: Nincs melegvizes hőtermelő Hőelosztás: Nincs melegvizes hálózat Szabályozás: Nincs melegvizes hálózat Egyedi fűtési rendszer a fűtött alapterület %-án, illetve az üzemidő: %-ában A N E. [m 2 ]= 0 e Ck = 0 e Ck C k q Hőellátás, szabályozás: Nincs egyedi fűtés A fűtés fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye a veszteségekkel és a segédenergiaigénnyel együtt E F [kwh/m 2 a]: 33,4 (42,4%) Légtechnika (fűtött frisslevegő befúvás) energiaigénye (tartalmazza a levegő egész évi ventillációs munkáját, csökkenti az általános légcsere hőigényét)) Összes szellőztetett alapterület A sz [m 2 ]: Üzemelése nincs légtechnika Üzemidő a működési napokon [h]: A rendszer szabályozási megoldás miatti többlet- A légtechnikai hálózat hővesztesége (1 C átlagos hűlés ~7%) [Q L %-a]: energia (1 C átlagos túlfűtés ~7%) [Q L %-a]: A hőtvisszanyerő átlagos, jellemző hatásfoka (ha nincs, értéke: 0 ) [%]: A légtechnikai rendszer átlagos ventillációs, szabályozási és egyéb elektromos segédenergia teljesítménye (kivéve az elektr. fűtkalorifert) [kw]: Hőellátása földgáz e L = 1,00 A hőtermelő éves, jellemző hatásfoka [%]: Az összes rendszer frisslevegő szállítása [m 3 /h]: A légtechnika fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye E L [kwh/m 2 a]: 0,0 (0,0%) Hűtési rendszerek energiaigénye (Nincs hűtési rendszer) (A számításra nincs előrás, az épületre egyedileg kell azt elvégezni, a rendelet számtása alapján a hűtési időszak: 15 nap, 360 üzemóra) A hűtés tervezett évi elektromos fogyasztása 0 [kwh] A hűtés fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye E H [kwh/m 2 a]: 0,0 (0,0%) 2.oldal
Használati melegvíz előállítás energiaigénye Használati melegvíz rendszer I. a fűtött alapterület 100 %-án, illetve az üzemidő: 100 %-ában e v = 2,5 A N I. [m 2 ]= 286 e Ck = 1,00 W ELEKTR : A I. E k = 326 [kwh/a] A I. E C = 189 [kwh/a] e Ck C k e V E HMV HMV ellátás, -termelés Kondenzációs kazán 10,26 2,85 HMV elosztás: Cirkulációval, elosztás a fűtött téren belül 1,74 1,65 HMV tárolás Indirekt fűtésű tároló a fűtött téren belül 1,44 Használati melegvíz rendszer II. a fűtött alapterület %-án, illetve az üzemidő: %-ában e v = 2,5 A N II. [m 2 ]= 0 e Ck = 0 W ELEKTR : A II. E k = [kwh/a] A II. E C = [kwh/a] e Ck C k e V E HMV HMV ellátás, -termelés Nincs HMV termelés HMV elosztás: Nincs HMV rendszer HMV tárolás Nincs HMV tároló A HMV rendszer fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye a veszteségekkel és a segédenergiaigénnyel együtt E HMV [kwh/m 2 a]: 17,9 (22,7%) Világítás energiaigénye A világítás fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye E V [kwh/m 2 a]: 27,5 Fotovoltaikus elemmel termelt energia E PV [kwh/m 2 a]: (34,9%) Összesített energetikai jellemző számítása Az épület összesített energetikai jellemző E P megengedett értéke [kwh/m 2 a]: 105,6 (referencia érték) E P számított értéke [kwh/m 2 a]: 78,9 (Hőtechnikai számítás a külső fal, padlástér alatti födém szerkezetre készült) KISEBB A MEGENGEDETT MAXIMUMNÁL, ENERGETIKAILAG MEGFELEL! (Besorolás: ''A'' - energiatakarékos) Éves energiafogyasztás (világítással) földgáz, ill. tüzelőolaj: 44077 MJ, elektromos áram: 983 kwh Referencia érték "egyéb" besorolású épülethez (a rendelet táblázati értékei alapján, és q f =q e = 0,37 [W/m 3 K] ) Fűtési hőtermelő földgáztüzelésű, alacsonyhőmérsékletű kazán C k = 1,12 [ ] q kv = 0,58 [kwh/m 2 a] Fűtőrendszer 70/55 C fűtővíz, fordulatszabályozású szivattyúval q fv = 6,3 [kwh/m 2 a] E FSz = 0,95 [kwh/m 2 a] Szabályozás 2K arányossági sávú termosztatikus szelepekkel q fh = 3,3 [kwh/m 2 a] E F = (q f + q fv + q fh ) C k e Ck + (E FSz + q kv ) e v A fűtés fajlagos éves nettó egyenértékű referencia energiaigénye a veszteségekkel és a segédenergiaigénnyel együtt E F [kwh/m 2 a]: 63,8 HMV hőtermelő földgáztüzelésű, alacsonyhőmérsékletű kazán C k = 1,18 [ ] E k = 0,21 [kwh/m 2 a] Nincs cirkulációs rendszer, az elosztás energia igénye Q HMV,v = 13 [% ] E C = 0 [kwh/m 2 a] Indirekt fűtésű HMV tároló fajlagos vesztesége Q HMV,t = 16 [% ] E HMV = (1+0,01 (Q HMV,v +Q HMV,t )) q HMV C k e Ck +(E k +E C ) e v A HMV rendszer fajlagos éves nettó egyenértékű referncia energiaigénye a veszteségekkel és a segédenergiaigénnyel együtt E HMV [kwh/m 2 a]: 14,2 A légtechnikai rendszer hőtermelője a fűtésével egyező kazán C k = 1,12 [ ] A fajlagos fűtési- és elektromos igény az eredetivel egyező q L = 0,0 [kwh/m 2 a] E L = 0,0 [kwh/m 2 a] A légtechnika fajlagos éves nettó referencia egyenértékű energiaigénye E L [kwh/m 2 a]: 0,0 A hűtés és a világítás fajl. éves nettó referencia egyenértékű energiaigénye az eredetivel egyező E H [kwh/m 2 a]: 0,0 E V [kwh/m 2 a]: 27,5 Az épület összesített energetikai jellemző referencia értéke E P [kwh/m 2 a]: 105,6 3.oldal
R FC G