A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁNAK GYAKORLATI PROBLÉMÁI A BÍRÓSÁGI GYAKORLAT TÜKRÉBEN

DR. SIMON KÁROLY LÁSZLÓ A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁNAK GYAKORLATI PROBLÉMÁI A BÍRÓSÁGI GYAKORLAT TÜKRÉBEN (Jegyzet) Lezárva 2012. november 30.

TARTALOMJEGYZÉK RÖVIDÍTÉSEK...4 A ZÁLOGJOGOSULT BEKAPCSOLÓDÁSA A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSBA...5 I. BEVEZETÉS...5 1. A zálogjog célja...5 2. A zálogjog érvényesítésének módjai...5 II. A JOGINTÉZMÉNY ELŐZMÉNYEI...6 III. ZÁLOGJOGOSULT ÉRTESÍTÉSE A FOGLALÁSRÓL...7 IV. A KÉRELEM ELŐTERJESZTÉSE...8 V. A VÉGREHAJTÁS FELFÜGGESZTÉSE...10 VI. A KÉRELEM MEGKÜLDÉSE...11 VII. A KÉRELEM ÉRDEMI ELBÍRÁLÁSA...12 VIII. A KÉRELEM ELUTASÍTÁSA...15 IX. A FELLEBBEZÉS...16 X. A VÉGZÉS JOGERŐRE EMELKEDÉSE...16 XI. A BEKAPCSOLÓDÁSSAL ÉRINTETT VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS MEGSZŰNÉSE...16 A BECSÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS A BECSÉRTÉKKEL KAPCSOLATOS KIFOGÁSOK GYAKORLATI TAPASZTALATAI...18 I. AZ INGÓFOGLALÁS ÉS A BECSÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSA...18 1. Az ingófoglalás...18 Általános szabályok...18 Egyes dolgok lefoglalásának eltérő szabályai...20 Gépjármű lefoglalása...23 2. A becsérték megállapítása...25 3. Az ingófoglalással és a becsértékkel kapcsolatos végrehajtási kifogások bírói gyakorlata...26 II. AZ INGATLANFOGLALÁS ÉS A BECSÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSA...27 1. Az ingatlanfoglalás szabályai...27 2. A becsérték közlése...28 3. A becsérték megállapítása...29 4. A végrehajtási kifogás...31 A kifogás benyújtása...31 A kifogás tartalmi elemei...33 A bíróság eljárása...34 5. A végrehajtási kifogás a becsérték tárgyában...36 A szakértői díj előlegezése...36 A költségmentesség hatálya...37 A szakértő eljárása...38 A szakvélemény...39 Jogorvoslat...41 6. A becsérték módosítása...42 A VÉGREHAJTÁS SORÁN FELMERÜLT KÖLTSÉGEK VISELÉSE A VÉGREHAJTÁS EREDMÉNYTELENSÉGE ESETÉN...44 A VÉGREHAJTÓT TERHELŐ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG...45 A VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSE...45 A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI...45 VÉGREHAJTÁS PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓNÁL KEZELT ÖSSZEGRE...46 INGÓVÉGREHAJTÁS...47 INGATLAN-VÉGREHAJTÁS...48 A VÉGREHAJTÁS SORÁN BEFOLYT ÖSSZEG KIFIZETÉSE...49 MEGHATÁROZOTT CSELEKMÉNY VÉGREHAJTÁSA...50 ZÁLOGTÁRGY EGYSZERŰSÍTETT VÉGREHAJTÁSI ÉRTÉKESÍTÉSE...50 FELHASZNÁLT IRODALOM...52 2

3

RÖVIDÍTÉSEK Csjt. Inytv. Ket. Kmr. Pp. Ptk. Vht. Vüsz. a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentesség szabályairól szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 4

A ZÁLOGJOGOSULT BEKAPCSOLÓDÁSA A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSBA I. BEVEZETÉS 1. A zálogjog célja A Ptk. 251. (1) e értelmében zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból törvény eltérő rendelkezése hiányában más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogjog olyan korlátozott dologi jog, amelynél fogva a zálogszerződés adósa tűrni tartozik, hogy a hitelező a zálogtárgyból magának kielégítést szerezhessen. A zálogjog célja valamilyen vagyonjogi igény érvényesítésének függetlenítése az adós fizetési hajlandóságától. A zálogjog azzal inspirálja, kényszeríti az adóst a hitelező felé fennálló követelés teljesítésére, hogy tudomásul veszi: amennyiben az adós a szerződés szerint nem teljesít, a hitelező a követelését a zálogul lekötött ingóság vagy ingatlan mint zálogtárgy értékesítéséből elégítheti ki a követelését. A zálogtárgyból való kielégítés a zálogjog érvényesítésével a kielégítési jog megnyílta után lehetséges. A kielégítési jog megnyílta a zálogjoggal biztosított követelés teljesítésének elmulasztása révén következik be, amit a Ptk. 251. (1) e úgy fogalmaz meg: ha a kötelezett nem teljesít. A nem teljesítés a követelést lejárttá teszi. A zálogjoggal biztosított követelés az esetek döntő többségében hitelszerződés. 2. A zálogjog érvényesítésének módjai A hatályos zálogjogi szabályozás szerint a zálogjog érvényesítése az alábbi módokon történhet: a) A Ptk. az igényérvényesítés általános módjaként kezeli a bírósági határozat alapján történő bírósági végrehajtás útján történő kielégítést. Ezen belül a zálogjogosult követelésének bírósági végrehajtási úton történő behajtására három módon kerülhet sor: aa) Bírósági végrehajtás kezdeményezése útján, ha a zálogjogosult végrehajtást kérői pozícióban közvetlenül bírósági végrehajtást kezdeményez. Ennek alapfeltétele végrehajtható határozat léte, mely lehet közjegyzői okirat záradékolása vagy jogerős bírósági határozatra történő végrehajtás elrendelése végrehajtási lappal. ab) Ha bírósági végrehajtás kezdeményezése még nem következett be, de más jogosult tartozásának behajtása veszélyezteti a követelés megtérülését, zálogjogosult a zálogtárgy lefoglalására figyelemmel kérheti 5

a bíróságtól a végrehajtásba történő bekapcsolódás engedélyezését és a zálogtárgyból való kielégítést. ac) A felek a legalacsonyabb eladási ár, illetve ennek számítási módja és a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltától számított határidő meghatározásával megállapodhatnak a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésében is [Ptk. 257. (4) ]. Ilyenkor a zálogtárgy értékesítésére a Vht. 204/B 204/H. -ai alapján kerül sor. b) A kielégítési jog megnyílása után a felek megállapodhatnak abban, hogy a zálogtárgy tulajdonjogát a zálogjogosult szerzi meg. A kielégítési jog megnyílása előtt létrejött ilyen tartalmú megállapodás ugyanakkor semmis [Ptk. 255. (2) ], ezt nevezik a lex commissoria tilalmának. c) A felek már a kielégítési jog megnyílta előtt megállapodhatnak ca) a zálogtárgy közös értékesítésében. Ilyen megállapodás érvényesen csak írásban köthető. Ebben a megállapodásban előre rögzíteni kell a legalacsonyabb eladási árat, annak számítási módját és a közös értékesítéssel való próbálkozásnak a kielégítési jog megnyíltától számított határidejét. Ha a megállapodásban meghatározott határidő alatt, illetve feltételek mellett a zálogtárgyat nem sikerült értékesíteni, a közös értékesítésre irányuló megállapodás hatályát veszti. [Ptk. 257. (1) ] cb) abban, hogy a zálogtárgyat bírósági végrehajtás mellőzésével a jogosult maga is értékesítheti. Erre akkor van lehetőség, ha a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci (pl.: tőzsdei) ára van, vagy ha a jogosult a zálogjoggal biztosított követelései tekintetében ideértve minden hitelintézetet záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozik, és a felek rögzítik a legalacsonyabb eladási árat, illetve ennek számítási módját és a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltától számított határidőt. [Ptk. 257. (2) ] cc) abban, hogy a jogosult a zálogtárgy értékesítésére záloghitel nyújtásával, illetve árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek megbízást adhat, azonban a feleknek ebben az esetben is rögzíteniük kell a legalacsonyabb eladási árat, illetve ennek számítási módját és a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltától számított határidőt [Ptk. 257. (3) ]. A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének részletszabályait a 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet tartalmazza. II. A JOGINTÉZMÉNY ELŐZMÉNYEI A zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódása viszonylag fiatal jogintézmény. A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet 83. -a az elsőbbségi igény bejelentése cím alatt rendelkezett a zálogjogosultat az ingóvégrehajtás során megillető bekapcsolódási jogról, mellyel az erre vonatkozó felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül élhetett a zálogjogosult. 6

A Vht. 114. -a a hatályba lépésekor megtartotta az elsőbbségi igény elnevezést, a Vht. eredeti 169. -a értelmében pedig igénybejelenés esetén az ingóságnak mint zálogtárgynak az értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kellett fordítani. Az igény előterjesztésének határideje 8 nap volt. A zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba való bekapcsolódását biztosító jogintézményt mind az ingó-, mind az ingatlanvégrehajtás esetében a Vht. módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény 53. -a illesztette be ma élő formájában a Vht. 114/A. és a Vht. 138/B. -aiba. Ennek célja a törvényjavaslathoz fűzött indokolás szerint az volt, hogy a zálogjogosultak törvényes érdekeinek érvényesülése a végrehajtási eljárásban is teljesebb mértékben megvalósuljon: ne fordulhasson elő az a helyzet, hogy a zálogtárgyak végrehajtás során történő értékesítésére a zálogjogosultak értesítése és igényérvényesítésük biztosítása nélkül kerüljön sor. A 2008. évi XXXIX törvény hozta az első lényegesebb módosítást 2009. január 1-jei hatállyal a Vht. 114/A. -ába az új (11) és (12) ek beiktatásával. Az előbbi a korábban engedélyezett bekapcsolódás hatályának kiterjesztéséről rendelkezik, utóbbi azt határozza meg, hogy mikor fejeződik be a bekapcsolódással indult végrehajtás. Ugyanez a törvény az ingatlanok esetén a bekapcsolódás engedélyezésének szabályait is módosította: a Vht. 140. (6) e szerint a végrehajtó a becsérték közléssel együtt tájékoztatja a zálogjogosultat a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről, míg a korábbi 138/B. -ában foglalt szabályokat a Vht. 140/A. -a tartalmazza. A zálogjogosult végrehajtási eljárásba való általános bekapcsolódási jogának megteremtésével lehetővé vált, hogy a zálogjogosult a zálogjogból fakadó kielégítési elsőbbségi jogát érvényesíthesse, és ne veszítse el követelései kielégítésének alapját, ugyanis a végrehajtási értékesítéskor a zálogtárgyon a zálogjog megszűnik [Ptké. 48. (2), Vht. 137. (1) ]. III. ZÁLOGJOGOSULT ÉRTESÍTÉSE A FOGLALÁSRÓL Ingóság esetében a végrehajtó a foglalás után, illetve a lefoglalt vízi, légi jármű lajstromát vezető szervezet 103/A. (2) e szerinti tájékoztatásának kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn. Így jár el a végrehajtó a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követően is [Vht. 114. (1) ]. A végrehajtó tájékoztatja a zálogjogosultat arról is, hogy a zálogjogból fakadó igényét ha az alapügyben nem végrehajtást kérő végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál [Vht. 114. (1) ]. Ingatlan esetében a végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét ha az alapügyben nem végrehajtást kérő végrehajtási eljárás során 7

érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál [Vht. 140. (6) ]. A bekapcsolódási kérelmet mind ingóság, mind ingatlan esetében a végrehajtóhoz kell benyújtani. Amennyiben az adott zálogtárgy több végrehajtási ügyben is lefoglalásra került, minden ügyben külön értesíteni kell a zálogjogosultat a bekapcsolódás lehetőségéről. Ha a végrehajtónak tudomása van arról, hogy a zálogjogosult a zálogjoggal biztosított követelése behajtása iránt kielégítési végrehajtást indított, és egy másik végrehajtási eljárásban a zálogtárgyat lefoglalták, a zálogjogosult értesítése ilyenkor sem mellőzhető. Kérdést vet fel a gyakorlatban, hogy csak abban az esetben lehet-e előterjeszteni a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmet, amennyiben a végrehajtó nem hívja fel a zálogjogosultat a kérelem előterjesztésére. Álláspontom szerint enélkül is előterjeszthető a kérelem, mivel a Vht. 114/A. (2) e alapján a kielégítési jog megnyíltát a foglalás ténye alapján kell megállapítani, ezért nem szükséges a végrehajtó felhívása a kérelem előterjesztésére, a végrehajtói felhívás hiányában előterjesztett kérelmet is érdemben el kell bírálni, ha megállapítást nyert, hogy az ingóságot vagy ingatlant lefoglalták. Ingatlan foglalása esetén a végrehajtást foganatosító bíróság a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról a zálogjogosultnak a 140. (6) e szerinti kérelmére a 114/A. -a szerint dönt (Vht. 140/A. ), így a végrehajtási eljárásba való bekapcsolódás elbírálására vonatkozó szabályok megegyeznek az ingófoglalás esetén előterjesztett bekapcsolódási kérelmek elbírálásának szabályaival. IV. A KÉRELEM ELŐTERJESZTÉSE A bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmet az eljáró végrehajtónál a végrehajtást foganatosító bírósághoz címezve kell előterjeszteni. A bírói gyakorlat azonban befogadhatónak tartja azt a bekapcsolódás iránti kérelmet is, amelyet a Vht. rendelkezése ellenére nem a végrehajtóhoz, hanem az illetékes végrehajtást foganatosító bírósághoz adnak be határidőben. Ilyen esetben a bíróság a végrehajtót tájékoztatva a kérelem benyújtásáról a végrehajtási iratok becsatolására hívja fel végrehajtót. Végrehajtást foganatosító bíróságnak ha a Vht. másként nem rendelkezik azt a bíróságot kell tekinteni, amely mellé az eljáró önálló bírósági végrehajtót kinevezték, illetve azon törvényszék székhelye szerinti helyi bíróságot, amely törvényszékre a törvényszéki végrehajtót kinevezték, fővárosi törvényszéki végrehajtó esetében pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróságot [Vht. 225. (6) ]. Mind ingatlan, mind ingó esetében 2011. január 1-je óta az értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül van lehetőség a bekapcsolódási kérelem benyújtására. A bírói gyakorlat szerint a 15 munkanapos határidő nem jogvesztő jellegű, hiszen azt a Vht. kifejezetten 8

nem mondja ki, így a mulasztás jogkövetkezményei igazolási kérelemmel orvosolhatók (vö.: a Legfelsőbb Bíróság 4/2003. polgári jogegységi határozata). A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak [Vht. 114. (2) és Vht. 140. (6) ]. A késedelmes végrehajtói intézkedés a Vht. 217. -a szerinti végrehajtási kifogással orvosolható. A zálogjogosult bekapcsolódási kérelme a Vüsz. 7. (2) e szerinti kezdőiratnak minősül, így új számra lajstromozandó. A bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelemben pontosan meg kell jelölni, hogy a zálogjogosult melyik végrehajtási eljárásba kíván bekapcsolódni és mely lefoglalt ingatlan vagy ingó vagyontárgy tekintetében. A kérelemben pontosan meg kell határozni a követelés összegét és járulékait, és kifejezetten nyilatkozni kell arról, hogy a Vht. 114/A. (2) második mondatában írt egyik feltétel sem áll fenn. A zálogjogosultnak csatolnia kell a követelése alapjául szolgáló okiratokat és igazolnia kell azt, hogy a kérelem beadásakor a zálogjoga fennáll a lefoglalt vagyontárgyon. A kérelmet 3 példányban kell előterjeszteni. A bírói gyakorlatban vitatott volt, hogy a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódása iránti kérelem illetékköteles beadványnak minősül-e. Az egyik álláspont az volt, hogy az eljárás illetékmentes az Itv. 57. (1) m) pontja alapján. A másik álláspont szerint az eljárás illetékkötelesnek minősül. Kétségtelen, hogy az Itv. a zálogjogosult végrehajtásba történő bekapcsolódása iránti eljárás megindítására irányuló beadványt nem sorolja fel az illetékköteles beadványok között, azonban a zálogjogosult végrehajtásba történő bekapcsolódása iránti kérelem a Vht. 114/A. (10) e alapján minősül illetékköteles beadványnak. A Vht. 114/A. (10) e szerint a végrehajtási eljárásba e szakasz alapján bekapcsolódó zálogjogosultra a végrehajtási eljárás illetékének és egyéb költségeinek (34. ) előlegezése és viselése, valamint a jogosultat a végrehajtási eljárás során megillető jogok és kötelezettségek tekintetében a végrehajtást kérőre irányadó jogszabályokat kell alkalmazni. Hozzá kell tenni, hogy a Vüsz. 7. (2) e kimondja, hogy a zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódása iránti kérelmét a végrehajtás elrendelése iránti kérelemként kell kezelni. A zálogjogosult bekapcsolódási kérelme illetékének alapja főszabály szerint a zálogjogosult által az adott végrehajtási ügyben érvényesíteni kívánt követelés összege, de a zálogjogosult választása szerint annál alacsonyabb összeg is lehet, például akkor, ha a zálogjogosult tudja, hogy a zálogtárgy értéke alacsonyabb, mint a követelésének összege, és a zálogjogosult csak a zálogtárgyból nyerhet kielégítést. Amennyiben az adós, illetve a végrehajtást kérő csak részben ismerte el a zálogjogosult követelését, és a zálogjogosult nyilatkozata alapján az elismert rész erejéig történik a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás [Vht. 114/A. (6) ], az az összeg lesz az illeték alapja, amelyre nézve a zálogjogosult bekapcsolódását a bíróság megengedte. Problémát jelent a devizában fennálló követelések esetén az eljárási illeték számítása. Az illeték mértékét az eljárás megindítása iránti kérelem 9

előterjesztésekor azaz a kérelem bíróságnál történő iktatása napján hatályos Magyar Nemzeti Bank deviza-középárfolyama alapján kell kiszámítani, ez azért okoz nehézséget, mert a zálogjogosult előre nem tudhatja, hogy a kérelmet a bíróságon mikor fogják iktatni, és az érkeztetés napján hogyan alakul a devizaárfolyam. Az ésszerű gyakorlat véleményem szerint az, ha a végrehajtóhoz történő beadás (postai feladás) napján érvényes devizaárfolyam alapján átszámított követelés után fizetendő illetéket elfogadják. Amennyiben az adóssal szemben a végrehajtó több végrehajtási eljárást is foganatosít, és mindegyikben lefoglalják a zálogjoggal biztosított vagyontárgyat, mindegyik végrehajtási eljárásban kérelmezhető a zálogjogosulti bekapcsolódás. A gyakorlatban felmerült a kérdés, hogy amennyiben a zálogjogosult egyidőben előterjeszti a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmet mindegyik végrehajtási eljárásban, az illetéket elegendő-e egyszer megfizetni, figyelemmel a Vht. 114/A. (11) ében foglaltakra is. A bírói gyakorlat szerint a Vht. 114/A. (11) e erre az esetre nem alkalmazható, hiszen az említett rendelkezés azt feltételezi, hogy egy esetben már jogerősen engedélyezték a bekapcsolódást. Az említett esetben tehát minden végrehajtási eljárásban külön-külön meg kell fizetni az eljárási illetéket. A gyakorlatban problémaként merült fel az is, hogy a zálogjogosult végrehajtásba történő bekapcsolódása iránti eljárás, illetve a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárás illetéke miként viszonyul egymáshoz. Ezzel kapcsolatban a bírói gyakorlat azt az álláspontot fogadta el, mely szerint a zálogjogosult végrehajtásba történő bekapacsolódása iránti eljárás, illetve a végrehajtási lap kiállításra irányuló eljárás két külön eljárásnak minősül. Ennek oka, hogy a zálogjogosult végrehajtásba történő bekapcsolódása során a zálogjogosult (végrehajtást kérő) követelésének kielégítését a zálogtárgyból kérheti, míg a végrehajtási lappal elrendelt végrehajtásban követelésének behajtásáról van szó, amelynek kielégítése végett az adós teljes vagyonára végrehajtás vezethető. A két eljárás tehát nem tekinthető azonos eljárásnak, jogszabály pedig egyébként sem teszi lehetővé azt, hogy a kétféle eljárás illetékét a másik eljárás illetékébe be lehessen számítani. [BDT 2009/2055.] V. A VÉGREHAJTÁS FELFÜGGESZTÉSE Ha a zálogjogosult a 114/A. (1) e, illetve a 140. (6) e szerinti kérelmet terjesztett elő, a kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül a bíróság a végrehajtást felfüggeszti. A bíróság a végrehajtás felfüggesztéséről a végrehajtót azonnal értesíti, egyúttal részére a felfüggesztést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi. [Vht. 48. (2) ] Ha a kérelem hiányos (pl.: illeték), akkor megfelelően alkalmazva a Vht. 12. (2) ét a jogi képviselő nélkül eljáró végrehajtást kérő kérelme esetén hiánypótlásnak van helye. A gyakorlatban kérdésként merült fel, hogy a felfüggesztés elrendelésére nyitva álló 3 munkanapos határidő mikor kezdődik, ha a kérelem hiányos. A támogathatónak ítélt többségi bírói gyakorlat szerint a három munkanapos határidő számítását 10

akkortól kell kezdeni, amikorra a felfüggesztéshez szükséges adatok, és a bekapcsolódás iránti kérelem egyéb hiányosságainak pótlása is megtörtént. A felfüggesztő végzés rendelkező részében indokolt konkrétan megjelölni, hogy az mely vagyontárgy végrehajtását érinti, de a felfüggesztés végső időpontjaként nem célszerű a bekapcsolódás iránti kérelem jogerős elbírálásának a megjelölése, mert a felfüggesztéskor még nem tudható, hogy esetlegesen perrel folytatódik-e az eljárás. Amennyiben ugyanis a bekapcsolódás iránti kérelmet elutasító végzés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a zálogjogosult pert indít és azt igazolja, a végrehajtás felfüggesztését nem kell megszüntetni [Vht. 114/A. (5) és (7) ]. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye. A végzés rendelkező részében utalni kell arra, hogy a jogorvoslatnak a felfüggesztésre nézve nincs halasztó hatálya (Vht. 50. ) egyrészt a felek, érdekeltek számára tájékoztatást nyújtva, másrészt ez egyértelművé teszi azt is, hogy a zálogjoggal érintett dolog tekintetében a végrehajtás abban a helyzetben áll meg, melyben a végzés meghozatalakor volt, függetlenül attól, hogy a végrehajtó erről mikor értesült [Vht. 50. (1) ]. A felfüggesztés terjedelme korlátozott: ha a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást a 48. (2) e alapján függeszti fel, a felfüggesztés a zálogtárgy árveréséről történő értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítésére, illetve a zálogtárgy értékesítésére ide nem értve a romlandó dolgok értékesítését terjed ki, a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell. [Vht. 50. (4) ] A végrehajtást kérő, az adós, a zálogjogosult és a végrehajtó részére a végzést kézbesíteni kell, a végrehajtót azonnal értesíteni kell a felfüggesztésről (lehetőség szerint telefonon vagy telefax útján). VI. A KÉRELEM MEGKÜLDÉSE A bíróság a zálogjogosult kérelmét az adósnak és a végrehajtást kérőnek azzal a felhívással kézbesíti: a kézhezvételtől számított 8 napon belül nyilatkozzon arról, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját önálló zálogjog esetén a jogalapot és összegszerűségét elismeri-e, illetőleg milyen összegben ismeri el [Vht. 114/A. (4) ]. A bekapcsolódási eljárás során a jogalapot és összegszerűséget nem lehet vitatottnak tekinteni, ha azt közokiratba foglalták [Vht. 114/A. (4) ], e körülményről a végrehajtást kérőt és az adóst tájékoztatni kell. Ha a felhívásra a megadott határidőben az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatja, és állítását valószínűsítette, a bekapcsolódás iránti kérelmet a bíróság végzéssel elutasítja. Ebben az esetben a zálogjogosult perrel érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét. [Vht. 114/A. (5) ] Amennyiben a zálogjogosult bekapcsolódási kérelmében eleve alacsonyabb összeg erejéig kéri a bekapcsolódást, vagy az adós, illetve a 11

végrehajtást kérő csökkent követelésre vonatkozó nyilatkozatát elismeri, vagyis végső soron már nem vitás a követelés összege, úgy nincs akadálya a közokiratba foglalt összegszerűségtől való eltérésnek. A Vht. 114/A. (6) e kifejezetten kimondja, hogy ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés összegszerűségét a zálogjogosult kérelmében foglalttól eltérő összegben ismerte el, a bíróság tájékoztatja erről a zálogjogosultat, aki ezen összeg tekintetében is kérheti az (1) szerinti végzés meghozatalát. Ez a lehetőség a közokiratba foglalt követelésekre is fennáll, hiszen a Vht. korlátozást nem tartalmaz. A gyakorlatban kérdésként merült fel, hogy amennyiben a bekapcsolódási nemperes eljárás során marad vitatott követelésrész, vane lehetőség arra, hogy a nem vitatott követelésrész vonatkozásában a bíróság a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát megállapítsa, míg a vitatott követelésrész vonatkozásában a kérelmet elutasítsa azzal, hogy azt perben érvényesítheti. Az egyik álláspont szerint ennek akadálya nincs éppen a Vht. 114/A. (6) e alapján. A másik álláspont szerint a bekapcsolódás és a perindítás párhuzamossága nem képzelhető el: ha vitatott követelésrész van, és a zálogjogosult az elismert összegen felüli vitatott követelésrész vonatkozásában is élni kíván a bekapcsolódás jogával, akkor a kérelmet egészében el kell utasítani, és a zálogjogosult a bekapcsolódási igényét perrel érvényesítheti. VII. A KÉRELEM ÉRDEMI ELBÍRÁLÁSA A zálogjogosult végrehajtási eljárásba való bekapcsolódása engedélyezésének feltétele, hogy a bíróság megállapítsa a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát. A kielégítési jog megnyíltának megállapításához nem a végrehajtás általános feltételeinek fennállása szükséges. A zálogjogosult kielégítési joga akkor állapítható meg, ha 1. az adóssal szemben végrehajtási eljárás van folyamatban, 2. ha a bekapcsolódás engedélyezését kérő zálogjogosult nem végrehajtást kérő a végrehajtási ügyben, 3. zálogtárgyat a végrehajtási eljárás során lefoglalták, 4. a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége önálló zálogjog esetén a jogalap és az összegszerűség nem vitatott, 5. a zálogjogosult nem az adós hozzátartozója vagy olyan jogi személy, amelynek az adóssal való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a zálogjog alapítására a gazdálkodó szervezet és tagja között került sor. E feltételeknek együttesen kell fennállniuk. 1. A zálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezésének alapfeltétele, hogy végrehajtási eljárás legyen folyamatban. Megoszlik ugyanakkor a bírói gyakorlat abban, hogy például szünetelő végrehajtási eljárás alatt zálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezésének lehet-e helye vagy sem. 12

Az egyik álláspont szerint a szünetelés alatt a bekapcsolódás engedélyezése tárgyában hozható határozat azzal, hogy az alapügy szünetelése megszűnéséig nem foganatosíthatók a zálogjogosult javára sem végrehajtási cselekmények. Ha az alapügy szünetelést követően megszűnik, csak a zálogjogosult költségére folyik tovább a végrehajtás. A másik álláspont szerint a végrehajtó által az eljárás szünetelése alatt a bíróság elé terjesztett bekapcsolódás iránti kérelem kapcsán a zálogjogosultat arról kell tájékoztatni, hogy a szünetelés alatt a zálogjogosulti bekapcsolódásnak nincs helye, a kérelem a végrehajtási eljárás folytatását követően kerül elbírálásra. Ezt a tájékoztatást a bíróság a végrehajtónak azzal küldi meg, hogy az alapügy szünetelésének befejeződését a bíróságnak jelentse be, és ekkor dönt a bíróság a bekapcsolódásról. Ha az alapügy szünetelést követően megszűnik, a bekapcsolódási kérelem érdemi elbírálására nem kerül sor, és a kérelemre lerótt illeték visszatérítésének van helye. 2. Csak az a zálogjogosult kapcsolódhat be a végrehajtási eljárásba, aki az alapügyben nem végrehajtást kérő, tehát csak harmadik személy által indított végrehajtási eljárásban lehet bekapcsolódni. Ez a Vht. 114. (2) ében foglalt rendelkezésnek a ha az alapügyben nem végrehajtást kérő fordulatából derül ki, de ez a bekapcsolódás jogintézményének járulékos jellegéből is következik, hiszen a végrehajtást kérőnek a kielégítési elsőbbség megóvása saját magával szemben nem szükséges. Előfordulhat ugyanakkor olyan eset is, hogy a zálogjogosult a zálogjoggal biztosított követelése behajtása iránt kielégítési végrehajtást indít, de egy másik végrehajtási eljárásban, amelyben a zálogjogosult nem végrehajtást kérő, a zálogtárgyat lefoglalják. Ilyenkor a kielégítési végrehajtás ténye nem teszi szükségtelenné a zálogjogosultnak a más végrehajtást kérő javára folyó végrehajtási eljárásba való bekapcsolódását, mivel nem kizárt, hogy a zálogjogosult mint közvetlen végrehajtást kérő által indított kielégítési végrehajtás az adós tartozásának teljesítése, illetve behajtása nélkül fejeződik be. 3. A kielégítési jog megnyíltát a zálogtárgy végrehajtási eljárás során történt lefoglalása alapján lehet megállapítani. Ingóság esetében a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja. A Vht. 98 103/D. - aiban az egyes speciális ingóságok, követelés, értékpapír, üzletrész stb. lefoglalásának részletes szabályai vannak rögzítve. Ingatlan esetében a foglalás a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével valósul meg [Vht. 138. (2) ]. 4. Végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás csak akkor engedélyezhető, ha a zálogjoggal biztosított követelés nem vitatott. E feltétel vonatkozásában a Vht. nem teljesen világos. A Vht. 114/A. (1) szövegezéséből kiindulva a bekapcsolódás engedélyezésének önmagában már az is akadálya ha a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége önálló zálogjog esetén a jogalap és az összegszerűség vitatott. A Vht. 114/A. (5) e ezt a feltételt már 13

szűkíti akként fogalmazva, hogy ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatja, és állítását valószínűsítette. A valószínűsítés mértékében egységes gyakorlat nincs, a Vht. szövegezéséből azonban álláspontom szerint az következik, hogy a puszta állításnál mindenképpen több szükséges, okirati valószínűsítés szükséges. 5. A kielégítési jog megnyíltát nem lehet megállapítani, ha a zálogjogosult az adós hozzátartozója vagy olyan jogi személy, amelynek az adóssal való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a zálogjog alapítására a gazdálkodó szervezet és a tagja között kerül sor [Vht. 114/A. (2) ]. A Vht.-nak ez a rendelkezése a visszaélések elkerülését szolgálja. A hozzátartozó fogalmát a Vht. nem szabályozza, de a Vht. 9. -a alapján háttérjogszabályként alkalmazható Pp. 13. (2) e meghatározza a hozzátartozó fogalmát, a Vht. alapján ez alkalmazható. Ez alapján hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. A gazdálkodó szervezet fogalmát sem a Vht., sem a Vht. háttérjogszabályaként figyelembe jövő Pp. nem adja meg. Jobb híján alkalmazandó a Ptk. 685. c) pontjának meghatározása, mely szerint gazdálkodó szervezet az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz. A Ptk. 685/B. -a határozza meg a többségi befolyás fogalmát. 685/B. (1) Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. (3) A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a (2) szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell 14

szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. (4) A 685. b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. A bekapcsolódásról soron kívül kell határozni. A bekapcsolódást engedélyező végzés tartalmát a Vht. 114/A. (3) e határozza meg. Eszerint a végzésnek tartalmaznia kell: a) a zálogjogosult és az adós adatait, b) az adóssal szemben folyamatban levő végrehajtási ügy számát, az eljáró végrehajtó nevét, c) a zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról hozott döntést, d) a zálogjoggal biztosított, a végzés meghozatalának időpontjában fennálló követelés összegét, e) a zálogtárgy adatait, f) a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba, a légi vagy vízi járművek lajstromába, illetőleg a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba történő bejegyzésének időpontját. A bekapcsolódási kérelemnek helytadó fellebbezhető végzést kézbesíteni kell a zálogjogosultnak, az adósnak, a végrehajtást kérőnek és a végrehajtónak, de a végrehajtónak nincs fellebbezési joga [Vht. 114/A. (8) (9) ]. Felmerült a gyakorlatban az a kérdés, hogy akadálya-e a bekapcsolódásról való döntésnek, ha az adós ismeretlen helyen tartózkodik. A többségi álláspont szerint a Vht. 46. (1) a) pontja alkalmazásával az adós részére ügygondnokot kell kirendelni, a zálogjogosult nem zárható el a bekapcsolódástól csupán az okból, hogy az adós ismeretlen helyen tartózkodik. Egyébként is a Vht. elsősorban a vagyontárgyra koncentrál. Kérdés az is, hogy miként ítélendő meg, ha a zálogjogosult a követelését engedményezte, azonban az ingatlan-nyilvántartásban ez a változás nem került átvezetésre. A bírói gyakorlat szerint ez nem akadálya a jogutódlás megállapításának, mivel a Ptk. 329. -a szerint ex lege a követelés engedményezésével együtt az azt biztosító zálogjog is átszáll (BH 2007/157. sz.) Ilyen esetben előbb a jogutódlás megállapításáról, majd a bekapcsolódásról kell dönteni. VIII. A KÉRELEM ELUTASÍTÁSA Ha bármelyik fél a jogalapot, vagy az összegszerűséget vitatja és állítását valószínűsíti, a kérelmet el kell utasítani [Vht. 114/A. (5) ]. Legalább a végzés indokolásában tájékoztatni kell a zálogjogosultat, hogy igényét külön perben érvényesítheti és amennyiben a keresetet 8 nap alatt benyújtja, s azt igazolja, úgy a végrehajtás felfüggesztésének a hatálya fennmarad. A Pp. 386. -a szerinti perindítás határideje az elutasító végzés jogerőre emelkedését követően kezdődik. 15

A zálogjogosult, az adós és a végrehajtást kérő az elutasító és helytadó végzés ellen is fellebbezhet, ha azonban az adós vagy a végrehajtást kérő a Vht. 114/A. (5) és (6) e szerinti nyilatkozatot nem terjesztett elő, vagy nyilatkozatában a követelés fennállását vagy összegszerűségét elismerte, az ezzel ellentétes álláspontját a fellebbezéssel sem érvényesítheti [Vht. 114/A. (9) ]. Ez utóbbinak az elbírálása a gyakorlat szerint viszont a fellebbezési eljárás érdemére tartozik, ezért a fellebbezés hivatalbóli elutasításának nincs helye. IX. A FELLEBBEZÉS A zálogjogosult, az adós és a végrehajtást kérő a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem tárgyában hozott végzés ellen fellebbezhet. Ha az adós vagy a végrehajtást kérő a Vht. 114/A. (5) és (6) e szerinti felhívás ellenére nyilatkozatot nem terjesztett elő, vagy nyilatkozatában a követelés fennállását vagy összegszerűségét elismerte, az ezzel ellentétes álláspontját fellebbezéssel sem érvényesítheti [Vht. 114/A. (9) ]. X. A VÉGZÉS JOGERŐRE EMELKEDÉSE Ha a bekapcsolódás engedélyezéséről szóló végzés jogerőre emelkedését követően a zálogtárgyat másik végrehajtási eljárásban is lefoglalják, és az a végrehajtási eljárás, amelybe a bekapcsolódást a bíróság jogerősen engedélyezte, még folyamatban van, a bekapcsolódás hatálya e további végrehajtásra is kiterjed anélkül, hogy az eljárás költségeit ismételten előlegezni kellene, vagy újabb eljárást kellene lefolytatni a bekapcsolódás iránt. A bekapcsolódás engedélyezéséről szóló végzés jogerőre emelkedését követően a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtásnak a Vht. 48. (2) e alapján történt felfüggesztését megszünteti, és erről a végrehajtót értesíti. Vitatott a gyakorlatban, hogy a végzés ellen szükséges-e fellebbezési jogot engedni. Az egyik álláspont szerint olyan súlyú döntésről van szó, amely a fellebbezési jog biztosítását indokolja, más álláspont szerint nincs helye fellebbezésnek, mert a végzés pervezető jellegű, jogerős érdemi döntéshez kapcsolódó járulékos jellegű intézkedés, mely tekintetében a bíróságnak már nincs mérlegelési joga. XI. A BEKAPCSOLÓDÁSSAL ÉRINTETT VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS MEGSZŰNÉSE Az általános szabályokban foglaltakon túl a bekapcsolódással indult végrehajtási eljárás ha a zálogjogosultnak a bekapcsolódással érintett költségei megtérültek a végrehajtás (bekapcsolódással érintett több végrehajtás esetén valamennyi végrehajtás) befejeződésével megszűnik [Vht. 114/A. (12) ]. 16

Ennek oka a bekapcsolódás járulékos jellege, vagyis az, hogy a bekapcsolódásra nem a zálogjoggal biztosított követelés végrehajthatósága okán, hanem a zálogtárgy végrehajtási értékesítésének veszélye miatt kerül sor. Ha pedig ez a veszély elhárul, mert a zálogtárgyat nem értékesítik, úgy nincs alkotmányos alap a végrehajtási kényszer további alkalmazására, a bekapcsolódással indult végrehajtási eljárás folytatására. A megszüntetésnek azonban többletfeltétele, hogy a zálogjogosultnak a bekapcsolódással érintett költségei megtérüljenek [Vht. 114/A. (12), Vüsz. 33. i) pont]. A bekapcsolódási végrehajtás ilyenkor lényegében a zálogjogosult által megfizetett, előlegezett költségekre korlátozódik. Egységes az álláspont, hogy ilyenkor az arányosság és a fokozatosság elvével összhangban [Vht. 7. (1) és (2) e, valamint 8. -a] indokolt rövid határidővel a megállapítható költség rendezésére felhívni az adóst, és csak ennek hiányában folytatni a végrehajtást a zálogtárgyra (BH 2007/194. sz.) Hangsúlyozandó, hogy ha a végrehajtási eljárás a zálogtárgy értékesítése és így a zálogjogosult kielégítése nélkül megszűnik, a zálogjogosult követelésének a bekapcsolódást engedélyező végzésen alapuló érvényesíthetősége is megszűnik, tehát a zálogjogosult nem indíthat önálló végrehajtást arra hivatkozva, hogy a bíróság a bekapcsolódási eljárásban megállapította kielégítési joga megnyíltát. A bekapcsolódással érintett végrehajtási eljárás megszűnése esetén a zálogjogosult jogi helyzetét illetően visszaáll az eredeti állapot. 17

A BECSÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS A BECSÉRTÉKKEL KAPCSOLATOS KIFOGÁSOK GYAKORLATI TAPASZTALATAI I. AZ INGÓFOGLALÁS ÉS A BECSÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSA 1. Az ingófoglalás Általános szabályok Az ingóvégrehajtás szabályait kell alkalmazni pénzkövetelés behajtása miatti ingófoglalására, és az ingófoglalás szabályai az irányadók a Vht. eltérő rendelkezései hiányában a végrehajtás alá vonható vagyoni értékű jogokra, követelésekre (Pestovics I., 126. o.). Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja. A foglalásra a végrehajtási költség megelőlegezésének időpontjától számított 30 napon belül kerül sor [Vht. 84. (1)-(2) ], hogy az adósnak ne legyen ideje elidegeníteni, vagy a végrehajtás alól egyéb módon kivonni a vagyonát. A foglalás tényleges időpontja a végrehajtható okirat kézbesítésének módjától függ. Ha a végrehajtó személyesen adja át az adósnak, haladéktalanul, ha viszont postán kézbesíti, a kézbesítéstől számított 45 napon belül kell elvégezni a foglalást [Vht. 84. (2)-(3) ]. A végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére, illetve az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dologként jogszabályban meghatározott vagyontárgy foglalása esetén hivatalból is köteles betekinteni a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartásba (az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a zálogjogi nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 11/2001. (IX. 1.) IM rendelet tartalmazza). A betekintés célja, hogy a végrehajtó meggyőződjön arról, az adós zálogkötelezettként szerepel-e a nyilvántartásban, továbbá, hogy vagyonát, illetőleg valamely vagyontárgyát terheli-e jelzálogjog. Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dologként jogszabályban meghatározott vagyontárgynak [Vht. 84. (4) ] jelenleg a gépjármű tekinthető, ugyanis annak azonosító jelzései (elsősorban az alvázszám) az egyedi azonosításra kétséget kizáró módon lehetőséget biztosít. A foglalást lehetőleg az adósnak, illetőleg képviselőjének, távollétükben pedig az adóssal együtt lakó nagykorú családtagnak a jelenlétében kell elvégezni [Vht. 85. ]. Ha ilyen személyek nincsenek, akkor a nem közös háztartásban élő nagykorú családtag vagy tanú jelenléte is megfelelő [Vht. 44. (1) ]. A bírói gyakorlat szerint a foglalást nem teszi érvénytelenné az, hogy a törvényi rendelkezések ellenére tanú sem volt jelen a helyszíni cselekménynél. 18

A lefoglalt ingóságokat főszabály szerint az adós őrizetében kell hagyni [Vht. 104. (1) ], a vagyontárgyak azonban a lefoglalás tényével kikerülnek az adós rendelkezése alól, aki azokkal már nem rendelkezhet, azokat az elhasználható dolgok kivételével csak rendeltetésüknek megfelelően és állagsérelem nélkül használhatja, köteles továbbá gondos megőrzésükre [Vht. 104. (2)-(3) ], állagmegóvásra, továbbá a dolgok rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának fenntartására. Nem maradhat az adós birtokában az arany, platina, ezüst, a fizetőeszközök, az arany, platina felhasználásával készült tárgyak, a drágakő, nyomdai úton előállított értékpapír, készpénz [Vht. 98-100. ]. Az adóst tájékoztatni kell a lefoglalt ingóságokkal kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről (kezelési, rendelkezési szabályok), és ezt jegyzőkönyvbe is kell venni, valamint figyelmeztetni kell arra, hogy a foglalási szabályok megszegésével akár bűncselekményt is megvalósíthat, a lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása ugyanis a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény [Vht. 104. (3) ]. A lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn [Vht. 104. (3) ]. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is megállapította, hogy a dolog foglalási jegyzőkönyvbe vétellel, a keltezés időpontjában válik elidegenítési és terhelési tilalommal terheltté, ezért a dologra nézve ezen időpontot követően kötött adásvételi szerződés jogszabályba ütközik és semmisnek minősül, még az adóssal jóhiszeműen szerződő fél sem szerezhet tulajdonjogot [BH 2011. 203., BH 2002. 362.]. A felfüggesztő feltétellel megkötött adásvételi szerződés hatályosulását megelőző foglalás meghiúsítja a szerződés hatályának beálltát, így ha a feltétel utóbb be is következik, a foglalásra tekintettel a szerződés érvényesen már nem jöhet létre [BH 2004. 26.; EBH 2003. 963.; EBH 2005. 1319.]. Ha valószínű, hogy az adós a lefoglalt ingóságot nem fogja megőrizni, a végrehajtó az ingóságot a megőrzésére alkalmas tárolóban (szekrényben, ládában stb.) vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi [Vht. 105. (1) ]. A zár alá vétel eredményeképpen az adósnak a használati joga is megszűnik az ingóságon. A zár alá vételről a végrehajtó dönt annak vizsgálatát követően, hogy merült-e fel olyan körülmény, hogy az adós a lefoglalt ingóságot nem fogja megőrizni. Ha az adós ingatlanában a zár alá vétel megfelelő tárolóra, külön helyiségre, az adós lakáshasználata akadályozásának tilalmára tekintettel megvalósítható, az ingóságot nem kell elszállítani. Ha a végrehajtó az ingóságokat egy külön helyiségben helyezi el, az ingóságok elszállítása megvalósul. Nem helyezhető zár alá az ingóság az adós ingatlanában oly módon, hogy az adós, vagy a vele együttlakók lakáshasználatát akadályozza. A tároló, a helyiség felnyitása, illetőleg a pecsét megsértése vagy eltávolítása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény [Vht. 105. (2) ]. Lefoglalni forgalomképes, vagyis értékesíthető vagyontárgyakat lehet. Ha több ingóságot kell lefoglalni, a végrehajtó dönt a lefoglalási sorrendről. A foglalást addig kell folytatni, amíg a követelés, annak járulékai, valamint az eljárás befejezéséig előreláthatóan felmerülő 19

végrehajtási költség teljes fedezete megkívánja [Vht. 87. (1) ]. A végrehajtónak a sorrend meghatározásakor azt kell számításba venni, hogy mely ingóságok lefoglalásával és későbbi árverésével lehet a követelést behajtani. A foglalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát a foglaláskor átadja a jelen levő feleknek, az adós távolléte esetén a Vht. 85. -ában felsorolt más jelenlévőnek és kézbesíti az adósnak, a végrehajtást kérő távolléte esetén pedig a végrehajtást kérőnek. [Vht. 88. (2)-(4) ]. A jegyzőkönyvet főszabály szerint a foglalás helyszínén kell elkészíteni, de a végrehajtó akadályoztatása esetén a jegyzőkönyv máshol is elkészíthető, ilyenkor fel kell tüntetni az elkészítés helyét és a helyszíni elkészítés akadályának okát [Vht. 35. (1) ]. Egyes dolgok lefoglalásának eltérő szabályai A Vht. e címszó alatt olyan ingóságokkal kapcsolatban tartalmaz speciális szabályokat, melyek valamely jellegzetességük miatt eltérnek a szokásos lefoglalható ingóságoktól, és ezzel összefüggésben a végrehajtónak be kell tartania a Vht. ilyen jellegzetes ingóságok lefoglalása esetén irányadó speciális szabályait. INGÓSÁG A FOGLALÁS MÓDJA MEGJEGYZÉS A végrehajtó az értéket Arany, platina, ezüst: az egységes tömb Arany, platina, magához veszi, lefoglalt formátumú arany, platina, ezüst ezüst, külföldi pénzt a foglalást (végrehajtói gyakorlat szerint) fizetőeszköz, az követő munkanapon a Fizetőeszköz: pénz, pénzt helyettesítő adós külföldi pénznemben megfizetett tartozása végrehajtói letéti számlára befizeti. [Vht. 98. ] eszköz (bankkártya, hitelkártya, váltó, csekk, takarékbetétkönyv) Külföldi pénz: a föld országaiban bárhol forgalomban lévő, arra átváltható Arany vagy platina felhasználásával készült tárgy, drágakő és nyomdai úton előállított értékpapír Dematerializált értékpapír Készpénz A végrehajtó a lefoglalt értéket magához veszi, és 24 órán belül bírósági letétbe helyezi. [Vht. 99. (1) ] A végrehajtó a foglalásról értesíti az adós értékpapírszámláját vezető befektetési szolgáltatót, aki a lefoglalt értékpapírt az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint a végrehajtó további intézkedéséig zárolt alszámlára helyezi. [Vht. 99. (2) ] A végrehajtó magához veszi, és a foglalást követő munkanapon befizeti a külföldi bankjegy, érme. Az ingófoglalás általános szabálya szerint kell eljárni. Dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség [a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. (1) 29. pont] A végrehajtó a lefoglalt készpénz összegét köteles feltüntetni a foglalási jegyzőkönyvben. 20