BIBLIATUDOMÁNY DISZCIPLINÁRIS MINOR 2015-től fölvett hallgatóknak Általános tájékoztató: A minorokat elsődlegesen az ELTE BTK hallgatóinak hirdetjük meg, az előírt bemeneti követelmények figyelembevételével. A fennmaradó oktatói kapacitás függvényében, intézményi döntés alapján nyílik lehetőség az ELTE társkarainak hallgatói számára. Más intézmények vendéghallgatói a minort a felelős (szakgazda) hozzájárulásával vehetik föl. A Bibliatudomány minor (melyet az Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék a Vallástudományi Központtal karöltve gondoz) alapvető áttekintést ad a Bibliatudomány legfontosabb témaköreiről az ún. bibliai nyelvek ismeretével nem rendelkező hallgatóknak (ugyanakkor bizonyos mértékben nyelvi tárgyak fölvételére is lehetőséget adva) mind a zsidó, mind a keresztény hagyomány szempontjait figyelembe véve. Irodalmi, történeti, kultúr- és művészettörténeti tanulmányok kiegészítéseként is szolgál. A minor felelőse: Dr. Buzási Gábor adjunktus (Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék) A minorra való belépés feltétele: egyetemi felvétel, felvétel a minorra (a Bibliaismeret tárgy legalább jó érdemjeggyel való teljesítése után). A minorra felvehető hallgatók létszáma: 15 fő A minort nem vehetik fel: nem BA-képzésben részt vevő hallgatók, hebraisztika (BA, BA-minor), vallástudomány (BAminor) szakos/szakirányos hallgatók. Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható tanegység TANEGYSÉGLISTA Az előfeltételek jeleinek magyarázata: Kódszám zárójel nélkül: erős előfeltétel, tehát legkésőbb a kurzus felvételét megelőző félévben kell eredményesen elvégezni. Kódszám zárójelben: gyenge előfeltétel, tehát legkésőbb a kurzus felvételével azonos félévben kell eredményesen elvégezni. Kódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvételét javasoljuk. * Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.
Bibliatudomány diszciplináris minor Kód Tanegység félév értékelés köt.vál. óraszám kredit felelős előfeltétel megfelelés Bevezető tantárgyak: 6 kredit BIB-101 Bibliaismeret 1/2 G k 30 3 A&H BBN-VAL- 121 BIB-102 Összehasonlító vallástörténet 1/3 K k 30 3 VtK Biblikum: 20 kredit BIB-201 Bevezetés a Héber Bibliába/ Ószövetségbe 1 4 K k 30 3 (BIB-101) A&H BIB-202 Bevezetés a posztbiblikus (BIB-101) 1 4 K k 30 3 irodalomba A&H BIB-203 Bevezetés az Újszövetségbe 1 4 K k 30 3 (BIB-101) VtK BIB-211 Bevezetés a bibliai hermeneutikába 3 6 K k 30 3 (BIB-101) A&H BIB-212 Bibliai hermeneutikai szeminárium 3 6 G k 30 2 (BIB-211) A&H BIB-221 Szövegelemző szeminárium: Héber Biblia/Ószövetség 3 6 G k 30 3 (BIB-101) A&H BIB-222 Szövegelemző szeminárium: Újszövetség 3 6 G k 30 3 (BIB-101) VtK Biblikus teológia : edit BIB-301 A Biblia teológiai fogalmai 3 6 K k 30 3 (BIB-101) VtK BIB-401 Bibliai történelem BIB-402 BIB-501 A Biblia ókori vallási környezete A Biblia a zsidó és a keresztény liturgiában Történelem, vallástörténet: 7 kredit 1/2 K k 30 4 3 6 K k 30 3 Biblia és liturgia: 2 kredit 3 6 K k 30 2 (BIB-101) VtK Választható tárgyak: 12 kredit BBN-HEB11-302 BBN-HEB11-312 (BIB-101) A&H BBN-HEB11-231 (BIB-101) VtK Nem nyelvi tárgyak BIB-601 A Héber Biblia/Ószövetség teológiája 3 6 K v 30 3 (BIB-101) A&H BIB-602 Az Újszövetség teológiája 3 6 K v 30 3 (BIB-101) VtK BIB-611 Zsidó rítusok és zsinagógai (BIB-101) 3 6 K v 30 3 liturgia A&H BIB-612 Zsidó rítusok és zsinagógai (BIB-101) 3 6 G v 30 2 liturgia A&H BIB-613 Bevezetés a keresztény (BIB-101) 3 6 K v 30 3 liturgiába VtK BIB-621 (Biblia és filozófia)* 3 6 K v 30 3 (BIB-101) A&H BIB-622 (Biblia és filozófia)* 3 6 G v 30 2 (BIB-101) A&H BIB-631 (Biblia és irodalom)* 3 6 K v 30 3 (BIB-101) A&H BIB-632 (Biblia és irodalom)* 3 6 G v 30 2 (BIB-101) A&H BIB-633 (Biblia és folklór)* 3 6 K v 30 3 (BIB-101) VtK BIB-634 (Biblia és folklór)* 3 6 G v 30 2 (BIB-101) VtK
BIB-641 (A Biblia a zeneirodalomban)* 3 6 K v 30 3 (BIB-101) VtK BIB-642 (A Biblia a zeneirodalomban)* 3 6 G v 30 2 (BIB-101) VtK BIB-643 (A Biblia a képzőművészetben)* 3 6 K v 30 3 (BIB-101) VtK BIB-644 (A Biblia a képzőművészetben)* 3 6 G v 30 2 (BIB-101) VtK BIB-651 Görög-római vallástörténet 3 6 K v 30 3 VtK BIB-691 További, a Bibliához kapcsolódó régészeti, epigráfiai, könyvészeti, intézménytörténeti, 3 6 K v fordításelméleti, filmesztétikai, 30 2 (BIB-101) A&H stb. tárgyú, ill. nyelvi, szövegolvasási jellegű kurzusok * BIB-692 További, a Bibliához kapcsolódó régészeti, epigráfiai, könyvészeti, intézménytörténeti, 3 6 G fordításelméleti, filmesztétikai, v 30 2 (BIB-101) A&H stb. tárgyú, ill. nyelvi, szövegolvasási jellegű kurzusok * Nyelvi tárgyak BIB-701 Klasszikus héber nyelv és 1/3/ szövegolvasás 1. 5 G v 60 4 A&H BIB-702 Klasszikus héber nyelv és 2/4/ G v 60 4 BIB-701 A&H BIB-703 BIB-704 BIB-705 BIB-711 BIB-712 BIB-713 BIB-721 BIB-722 BIB-723 BIB-724 BIB-725 BIB-731 BIB-732 BIB-733 szövegolvasás 2. Klasszikus héber nyelv és szövegolvasás 3. (Klasszikus héber szövegolvasás)* Héber exegetikai és liturgikus szövegek* Arámi nyelv 1. Arámi nyelv 2. 6 2/4/ 6 G v 15 2 BIB-701 A&H 3 6 G v 30 3 BIB-702 A&H 3 6 G v 30 3 BIB-701-703 A&H 3/5 G v 60 4 A&H 4/6 G v 60 4 BIB-711 A&H Arámi bibliai, exegetikai és liturgikus szövegek* 4 6 G v 30 3 BIB-712 A&H Bibliai görög nyelv 1. 2/4/ 6 G v 30 2 A&H Bibliai görög nyelv 2. 1/3/ 5 G v 30 2 A&H Görög bibliai, exegetikai és liturgikus szövegek* 3 6 G v 15 2 A&H Görög bibliai, exegetikai és liturgikus szövegek* 3 6 G v 30 3 A&H Görög bibliai, exegetikai és liturgikus szövegek* 3 6 G v 30 4 A&H Latin bibliai, exegetikai és liturgikus szövegek* 3 6 G v 15 2 VtK Latin bibliai, exegetikai és liturgikus szövegek* 3 6 G v 30 3 VtK Latin bibliai, exegetikai és liturgikus szövegek* 3 6 G v 30 4 VtK összesen: kb. 510 50 BBN-HEB- 101 BBN-HEB- 102 BBN-HEB11-103 BBN-HEB11-205.x BBN-HEB- 302 BBN-HEB- 303 BBN-HEB11-304 BBN-HEB11-305 *A tanegység neve és alkódja a meghirdetéstől függően változik. Az egyes tanegységeket a minor felelőse tartja nyilván, az azonos tartalmat azonos alkód alatt meghirdetve. 3
KURZUSLEÍRÁSOK BBN-BIB-101 Tantárgyfelelős: Buzási Gábor adjunktus Bibliaismeret G Ekvivalens: BBN-VAL-121 A kurzus célja: A szeminárium célja, hogy a hallgatók behatóan megismerjék a későbbi tanulmányaik alapját képező bibliai szövegeket, támpontokat kapjanak az azokban való tájékozódáshoz, önálló kérdéseket fogalmazzanak meg, illetve megismerkedjenek a bibliatudomány főbb kérdéseivel. A félév során a megadott menet szerint a teljes Héber Bibliát (Ószövetséget), az ószövetségi deuterokanonikus könyveket és az Újszövetséget elolvassuk magyar fordításban. 1. hét: Bevezető 2. hét: 1. teszt Mózes I III (Genezis, Exodus, Leviticus) 3. hét: 2. teszt Mózes IV-V (Numeri, Deuteronomium), Józsué, Bírák 4. hét: 3. teszt Ruth, Sámuel I II, Királyok I II 5. hét: 4. teszt Krónikák I II, Ezsdrás, Nehémiás, Eszter, Jób 6. hét: 5. teszt Zsoltárok, Példabeszédek, Prédikátor, Énekek éneke 7. hét: 6. teszt Ézsaiás, Jeremiás, Jeremiás siralmai 8. hét: 7. teszt Ezékiel, Dániel, Kispróféták: Hóseás, Jóel, Ámós, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Sofóniás, Aggeus, Zakariás, Malakiás 9. hét: 8. teszt Deuterokanonikus könyvek: Tóbit, Judit, Salamon bölcsessége, Sirák fia, Báruk, Jeremiás levele, Makkabeusok I-II, Zsuzsanna, Bél és a sárkány 10. hét: 9. teszt Evangéliumok: Máté, Márk, Lukács, János 11. hét: 10. teszt Apostolok cselekedetei; Pál levelei (1): A rómaiakhoz, A korinthusiakhoz I-II 12. hét: 11. teszt Pál levelei (2): A galatákhoz, Az efézusiakhoz, A filippiekhez, A kolosséiakhoz, A thessalonikaiakhoz I-II, Timóteushoz I-II, Titushoz, Filemonhoz; A zsidókhoz írt levél; Jakab levele, Péter levelei I-II, János levelei I-III, Júdás levele; Jelenések könyve 13. hét: Pótdolgozatok; jegyek lezárása Javasolt Biblia-fordítások: A Magyar Bibliatársulat Revideált Új Fordítása, Budapest: Kálvin, 2014 (http://www.parokia.hu/ujkiadas/). A Magyar Bibliatársulat 1975. évi újfordítású Bibliája és annak javított kiadásai, Budapest: Kálvin, 1990- (magyrázó jegyzetekkel: uo. 1996). Revideált KÁROLI-Biblia (1908) (http://biblia.hit.hu/bible/21/gen, http://szentiras.hu/kg/1móz) KÁLDI György fordítása átdolgozás digitális formában (http://szentiras.hu/knb/ter) Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján, Budapest: Szent Jeromos Bibliatársulat, 1997 (benne a deuterokanonikus könyvek is). Mózes Ötkönyve és a Haftárák (Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, Budapest, 1939, utánnyomás: 1984) (A Tóra könyvei a hetiszakaszokhoz tartozó történeti ill. prófétai olvasmányokkal; héber-magyar párhuzamos szöveg, magyarázatokkal) Szentírás [Héber Biblia / Ószövetség] (4 kötet), Budapest: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, 1898-1907. Deuterokanonikus bibliai könyvek, Budapest: Kálvin, 1998. Ajánlott szakirodalom: AHARONI, Y. AVI-YONAH, M. RAINEY, A. F. SAFRAI, Z., Bibliai Atlasz, ford. Grüll T., Grüll T.- né, Kövér G., Budapest: Szent Pál Akadémia, 1999. DÉR K. HORVÁTH P., Bibliaismeret, Budapest: Műszaki, 1999. HAAG, H. (szerk.) Bibliai Lexikon, Budapest: Szent István Társulat, 1989. 4
Jeromos bibliakommentár I III, szerk. BOROS I., Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, 2003 (http://www.biblia-tarsulat.hu/kommentar.html). MILLER, S. M. HUBER, R. V., A Biblia története. A Biblia keletkezése és hatásai, Budapest: Kálvin, 2004. PECSUK O. (szerk.), Bibliaismereti kézikönyv, Budapest: Kálvin Kiadó, 2008. A Szentírás magyarázata I III (Jubileumi kommentár), Budapest: Kálvin, 1995 ( 1 1967) (http://biolka.reformatus.ro/upload/jubileumi%20kommentar.pdf). A tárgyat gondozza: ELTE BTK, Vallástudományi Központ BBN-BIB-102 Tantárgyfelelős: Földváry Miklós István adjunktus K Összehasonlító vallástörténet Az Összehasonlító vallástörténet tanegység célja a XIX XX. századi vallástudományi kutatás klasszikus szerzőinek, iskoláinak, módszereinek bemutatása elsődleges és másodlagos forrásszövegek elemzése, azok történelmi és elméleti kontextusba helyezése révén. A tematikát a klasszikus vallástörténet fő forrásterületei szerint csoportosítottuk. A tanegységet írásbeli vizsga zárja, amely az előadások anyagára és forrásszövegeire épül. 1. Az antikvitás vallásai: alapvető kérdések, források és forráshiány 2. Az antik pogányság recepciója a kereszténységben és Európában általában 3. A romantikus vallásbölcselet eszmevilága: Bachofen, W. F. Otto 4. A primitívek avagy a természeti vallás kutatása: Tylor, Frazer, Jung 5. A bibliai korpusz mint vallástörténeti forrás: R. Smith, Wellhausen, Goldziher 6. A francia szociológiai iskola, funkcionalitás, ritualizmus: Durkheim, Mauss 7. A német szociológia, ideáltípus, magaskultúra, világvallás: M. Weber, Spengler 8. A fenomenológia: Leeuw, Eliade 9. Történetiség és összehasonlító módszer: Brelich, Pettazzoni GOLDZIHER I., Mítosz a hébereknél és történelmi fejlődése, Budapest: Kairosz, 2003. OTTO, W. F., Die Götter Griechenlands. Das Bild des Göttlichen im Spiegel des griechischen Geistes, Frankfurt am Main: Gerhard Schultke-Blumke, 1934 (németül). SPENGLER, O., A Nyugat alkonya (ford. Juhász A., Csejtei D., Simon F.), Budapest: Európa, 1994. DUMÉZIL, G., Mítosz és eposz, Budapest: Gondolat, 1986. GENNEP, A. van, Les rites de passage, Paris: Émile Nourry, 1909. ELIADE, M., A szent és a profán. A vallási lényegről (ford. Berényi G.), Budapest: Európa, 1987. KERÉNYI K., Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz, Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1988. LÉVI-STRAUSS, C., Strukturális antropológia, Budapest: Osiris, 2001. BRELICH, A., Római variációk az eredet témájára, Budapest: Gondolat, 2008. PETTAZZONI, R., God, the Formation and Development of Monotheism in the History of Religions. LEEUW, G. van der, A vallás fenomenológiája (ford. Bendl J., Dani T., Takács L.), Budapest: Osiris, 2001. SIMON R. (szerk.), A vallástörténet klasszikusai. Szöveggyűjtemény portrévázlatokkal, Budapest: Osiris Kiadó, 2003 (Osiris Tankönyvek). 5
BBN-BIB-201 Tantárgyfelelős: Buzási Gábor adjunktus Bevezetés a Héber Bibliába / Ószövetségbe K Ekvivalens: BBN-HEB11-302 Az előadások alapvető bevezetést nyújtanak a Héber Biblia / Ószövetség irodalmába. A félév első felében a szöveg kialakulását, a főbb szövegváltozatokat és ókori fordításokat, valamint a kanonizáció folyamatát és a bibliai műfajokat mutatjuk be, az előadások második csoportja pedig az egyes könyv- és szövegcsoportokhoz nyújt bevezetést. A kurzus célja, hogy a hallgatók a szükséges tényszerű ismeretek megszerzése mellett megismerkedjenek a diszciplína fontosabb fogalmaival, problémaival, és a kutatás irányaival. Szóbeli vagy írásbeli vizsga az előadásokon elhangzottak és a kötelező szakirodalom alapján. A tervezett tematika: 1. A bibliai / ószövetségi kánon 2. A Héber Biblia szövege, nyelve és ókori fordításai 3. Műfajok a Héber Bibliában 4. A Tóra / Pentateuchos könyvei 5. A korábbi próféták / történeti könyvek 6. A későbbi próféták / prófétai irodalom 7. Az írások / költői és bölcsességi irodalom 8. A deuterokanonikus könyvek COLLINS, J. J., Introduction to the Hebrew Bible and Deutero-Canonical Books, Minneapolis: Fortress Press, 2 2014. GERTZ, J. Ch. (szerk.), Grundinformation Altes Testament: Eine Einführung in Literatur, Religion und Geschichte des Alten Testaments, Vandenhoeck / Ruprecht, 2006. KUSTÁR Z., A héber Ószövetség szövege. A masszoréta szöveghagyományozás és annak megjelenítése a Biblia Hebraicában, Kálvin Kiadó, 2010. RÓZSA H., Az Ószövetség keletkezése. Bevezetés az Ószövetség könyveinek irodalom- és hagyománytörténetébe I II, Budapest: Szent István Társulat, 3 1996/2002. SOGGIN, J. A., Bevezetés az Ószövetségbe. A kezdetektől az alexandriai kánon lezárásáig, Budapest: Kálvin, 1999 (eredeti kiadás: 1987). TREBOLLE BARRERA, J., The Jewish Bible and the Christian Bible: An Introduction to the History of the Bible, Leiden Grand Rapids: Brill Eerdmans, 1998. XERAVITS G., A deuterokanonikus könyvek: bevezetés keletkezés- és irodalomtörténetükbe, Budapest Pápa: Pápai Református Teológiai Akadémia L'Harmattan, 2008. ZSENGELLÉR J., A kánon többszólamúsága: A héber Biblia / Ószövetség szöveg- és kánontörténete, Budapest: L Harmattan Kálvin, 2014. BBN-BIB-202 Tantárgyfelelős: Turán Tamás tudományos főmunkatárs Bevezetés a posztbiblikus irodalomba K Ekvivalens: BBN-HEB11-312 A posztbiblikus irodalom a Héber Biblia / Ószövetség illetve az Újszövetség kánonján kívüli, de a Bibliához kapcsolódó ókori zsidó irodalom, amelynek ismerete elengedhetetlen mind a Biblia keletkezésének és értelmezésének, mind pedig a bibliai irodalom közvetlen és legkorábbi hatástörténetének szempontjából. Az előadás célja, hogy bevezetést nyújtson ebbe a jelentős irodalmi 6
korpuszba, amely egyfelől magában foglalja a második templom korának (kb. i.e. 515 i.sz. 70) zsidó irodalmát, más néven a korai zsidó irodalmat (apokrifek / pszeudepigráf szövegek, qumráni és hellénisztikus zsidó irodalom), másfelől pedig a klasszikus rabbinikus kor irodalmát (Misna, Talmud, Midrás, kb. i.sz. I VIII. sz.). Szóbeli vagy írásbeli vizsga az előadásokon elhangzottak és a kötelező szakirodalom alapján. 1. Elbeszélések a második templom korából 2. Újraírt Bibliák 3. Apokaliptikus irodalom 4. Költői és bölcsességi irodalom 5. A qumráni közösség irodalma 6. Philón és Josephus 7. Misna és Toszefta 8. Midrás 9. Talmud 10. Egyéb rabbinikus (exegetikai és halakhikus) irodalom Forrásszövegek: Ariszteasz levele, ford. Simon L. Z., in: DÖRÖMBÖZI J. (szerk.), Apokrif levelek, Budapest: Telosz, 1999, 5 43. CHARLESWORTH, J. H. ed., The Old Testament Pseudepigrapha, New York etc.: Doubeday, vol. 1: Apocalyptic Literature and Testaments (1983), vol. 2: Expansions of the Old Testament and Legends, Wisdom and Philosophical Literature, Prayers, Psalms, Odes, Fragments of Lost Judeo- Hellenistic Works (1985). FRÖHLICH I., A qumráni szövegek magyarul, Piliscsaba-Budapest: PPKE Szent István Társulat, 2 2000. GARCÍA MARTINEZ, F., The Dead Sea Scrolls: The Qumran Texts in English, Leiden: Brill, 1994. Henok könyvei, in: FRÖHLICH I. DOBOS K. D., szerk., Piliscsaba: PPKE BTK, 2009. Jüdische Schriften aus hellenistisch-römischer Zeit, Gütersloh, 1973. JOSEPHUS FLAVIUS, Apión ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról, ford. Hahn I., Budapest: Helikon, 1984. József és Aszeneth: Ókori regény József pátriárkáról és feleségéről, az egyiptomi Aszenethről, ford. Bolyki J., Kolozsvár: Koinónia, 2005. KOMORÓCZY G., Kiáltó szó a pusztában. A holt-tengeri tekercsek, Budapest: Osiris, 1998. MACCOBY, H., Early Rabbinic Writings, Cambridge: Cambridge University Press, 1988. NEUSNER, J., Invitation to the Talmud: A Teaching Book, San Francisco: Harper & Row, 1984. PHILÓN, Mózes a világ teremtéséről, ford. Somos R., in: Uő., szerk., Középső platonizmus. Szöveggyűjtemény, Budapest: Osiris, 2005, pp. 292 337. SZABÓ X., Salamon zsoltárai. Bevezetés, fordítás, jegyzetek, Budapest: L Harmattan, 2009. Törpék óriások vállán. Válogatott Misna-traktátusok, szerk. GÖRGEY Etelka, Sárospataki Református Teológiai Akadémia, 2010. STEMBERGER, G., A zsidó irodalom története, ford. Dobos K. D., Budapest: Osiris, 2001, 27 94. o. STEMBERGER, G., Introduction to the Talmud and Midrash, Edinburgh: T and T Clark, 1996. VANDERKAM, J. C., Introduction to Early Judaism, Grand Rapids Cambridge (UK): Eerdmans, 2001. BBN-BIB-203 Tantárgyfelelős: Buzási Gábor adjunktus K Bevezetés az Újszövetségbe 7
Az előadások alapvető bevezetést nyújtanak az Újszövetség és az újszövetségi apokrifek irodalmába. A félév első felében a szöveg kialakulását, kanonizációs folyamatát, főbb változatait és fordításait mutatjuk be, az előadások második csoportja pedig az egyes könyv- és szövegcsoportokhoz nyújt bevezetést. A kurzus célja, hogy a hallgatók a szükséges tényszerű ismeretek megszerzése mellett megismerkedjenek a diszciplína fontosabb fogalmaival, problémaival, és a kutatás irányaival. Szóbeli vagy írásbeli vizsga az előadásokon elhangzottak és a kötelező szakirodalom alapján. 1. Az Újszövetség kánonja 2. Az Újszövetség szövege, nyelve és fordításai 3. Műfajok az Újszövetségben 4. A páli levelek 5. A szinoptikus evangéliumok 6. Az Apostolok Cselekedetei 7. A deutero-páli levelek 8. A zsidókhoz írt levél 9. A katolikus / általános levelek 10. A János-iskola iratai 11. Az újszövetségi apokrifek 12. Kitekintés: az ókeresztény irodalom BENYIK Gy., Az Újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete I II, Szeged: JATEPress, 2011. CARSON, D. A. MOO, D. J., Bevezetés az Újszövetségbe, Budapest: KIA, 2007. EHRMAN, B. D., The New Testament: A Historical Introduction to the Early Christian Writings, New York Oxford: Oxford University Press, 2 2000. METZGER, B. M. EHRMAN, B. D., Az Újszövetség szövege. Hagyományozás Szövegromlás Helyreállítás, ford. Darvas-Tanács E., Budapest: Harmat, 2008. KOCSIS I., Bevezetés az Újszövetség kortörténetébe és irodalmába (2 kötet), Budapest: Szent István Társulat, 2010 2011. SCHNELLE, U., Einleitung in das Neue Testament, Vandenhoeck & Ruprecht, 5 2004. BBN-BIB-211 Tantárgyfelelős: Buzási Gábor adjunktus K Bevezetés a bibliai hermeneutikába Az előadás a bibliai könyvek értelmezés- és hatástörténetét, illetve a bibliatudomány történetének főbb állomásait mutatja be a kezdetektől napjainkig. Szóbeli vagy írásbeli vizsga az előadásokon elhangzottak és a kötelező szakirodalom alapján. 1. Bibliaértelmezés a Bibliában (Héber Biblia / Ószövetség, Újszövetség) és az ókori fordításokban (Septuaginta, Vulgata, Targumok, Pesitta stb.) 2. Bibliaértelmezés a posztbiblikus zsidó irodalomban (pszeudepigráf irdalom, Qumrán, hellénisztikus zsidó bibliaértelmezés) 4. Rabbinikus bibliaértelmezés (Misna, Talmud, Midrás, Targum) 5. Bibliaértelmezés a korai egyházban 8
6. Középkori zsidó és keresztény bibliaértelmezés 7. A Biblia recepciója az iszlámban 8. A történeti kritika kezdetei 9. A történeti krika a XIX. században 10. A XX. századi hermeneutikai iskolák 11. Posztkritikai bibliaértelmezések BARTON, J. (ed.), The Cambridge Companion to Biblical Interpretation, Cambridge University Press, 1998. COLLINS, J. J., A Biblia Bábel után: Történetkritika a posztmodern korban, ford. Tóta P. B., Pannonhalma: Bencés Kiadó, 2008. DE PURY, A. RÖMER, Th., A pentateuchos kutatás rövid története, ford. Jáger O., Budapest: Budapesti Református Teológiai Akadémia, 1994. FABINY T., Szóra bírni az írást. Irodalomkritikai irányok lehetőségei a Biblia értelmezésében. Hat tanulmány, hozzászólások és vita, Budapest: Hermeneutikai Kutatóközpont, 1994 (Hermeneutikai Füzetek 3). FABINY T., A keresztény hermeneutika kérdései és története. I: A prekritikai korszak: az első századtól a reformáció koráig, Budapest: Hermeneutikai Kutatóközpont, 1998. HAUSER, A. J. WATSON, D. F. (eds.), A History of Biblical Interpretation I II, Grand Rapids Cambridge: Eerdmans, 2003-2009. KARASSZON I., Az Ószövetség regénye: Sugárutak és zsákutcák a kutatástörténetben, Budapest: Sapientia Főiskola L'Harmattan, 2010. KRAUS, H-J., Geschichte der historisch-kritischen Erforschung des Alten Testaments, Neukirchen- Vluyn: Neukirchener Verlag, 4 1988. MORGAN, R. BARTON, J., Biblical Interpretation, Oxford: Oxford University Press, 1988. ROGERSON, J. W. LIEU, J. M. (eds.), The Oxford Handbook of Biblical Studies, Oxford University Press, 2006. SAEBØ, M. (ed.), Hebrew Bible / Old Testament: The History of Its Interpretation I III, Göttingen: Vandenhoek & Ruprecht, 1996-2015. TREBOLLE BARRERA, J., The Jewish Bible and the Christian Bible: An Introduction to the History of the Bible, transl. W. G. E. Watson, Brill Eerdmans, 1998. BBN-BIB-212 Tantárgyfelelős: Buzási Gábor adjunktus G 2 kr Bibliai hermeneutikai szeminárium A szeminárium célja: A szemináriumon a hermeneutikatörténeti előadáshoz kapcsolódóan egyes bibliaértelmezési és bibliatudományi megközelítéseket vizsgálunk meg behatóbban, a szakirodalom önálló feldolgozása alpján. Az értékelés az órai részvétel, a szemináriumi előadások és a dolgozat alapján történik. 1. Bevezető előadás 2. Az órákon egy-egy témakör és a hozzá kapcsolódó források és szakirodalom közös feldolgozása 3. A kiselőadások és a szemináriumi dolgozatok előkészítése és értékelése BARTON, J. (ed.), The Cambridge Companion to Biblical Interpretation, Cambridge University Press, 1998. COLLINS, J. J., A Biblia Bábel után: Történetkritika a posztmodern korban, ford. Tóta P. B., 9
Pannonhalma: Bencés Kiadó, 2008. DE PURY, A. RÖMER, Th., A pentateuchos kutatás rövid története, ford. Jáger O., Budapest: Budapesti Református Teológiai Akadémia, 1994. FABINY T., Szóra bírni az írást. Irodalomkritikai irányok lehetőségei a Biblia értelmezésében. Hat tanulmány, hozzászólások és vita, Budapest: Hermeneutikai Kutatóközpont, 1994 (Hermeneutikai Füzetek 3). FABINY T., A keresztény hermeneutika kérdései és története. I: A prekritikai korszak: az első századtól a reformáció koráig, Budapest: Hermeneutikai Kutatóközpont, 1998. HAUSER, A. J. WATSON, D. F. (eds.), A History of Biblical Interpretation I II, Grand Rapids Cambridge: Eerdmans, 2003-2009. KARASSZON I., Az Ószövetség regénye: Sugárutak és zsákutcák a kutatástörténetben, Budapest: Sapientia Főiskola L Harmattan, 2010. KRAUS, H-J., Geschichte der historisch-kritischen Erforschung des Alten Testaments, Neukirchen- Vluyn: Neukirchener Verlag, 4 1988. MORGAN, R. BARTON, J., Biblical Interpretation, Oxford: Oxford University Press, 1988. ROGERSON, J. W. LIEU, J. M. (eds.), The Oxford Handbook of Biblical Studies, Oxford University Press, 2006. SAEBØ, M. (ed.), Hebrew Bible / Old Testament: The History of Its Interpretation I III, Göttingen: Vandenhoek & Ruprecht, 1996 2015. TREBOLLE BARRERA, J., The Jewish Bible and the Christian Bible: An Introduction to the History of the Bible, transl. W. G. E. Watson, Brill Eerdmans, 1998. BBN-BIB-221 Tantárgyfelelős: Buzási Gábor adjunktus G Szövegelemző szeminárium: Héber Biblia / Ószövetség A szeminárium célja: Az órákon szemelvényeket vagy egész műveket elemzünk a Héber Bibliából / Ószövetségből ill. a posztbiblikus zsidó irodalomból. Az elemzések során fordításokat használunk (a forrásnyelvek ismerete nem előfeltétel), ugyanakkor esetenként (nyelvtudással rendelkező hallgatók bevonásával) összevetjük az olvasottakat az eredeti szöveggel is. Αz értelmezések során a szakirodalom használata révén bekapcsolódunk az adott bibliai könyvekre és szöveghelyekre vonatkozó tudományos vitákba. A félév végére a hallgatók szemináriumi dolgozat formájában önálló elemzést készítenek egy-egy választott szövegrészből. Értékelés az órai részvétel és a szemináriumi dolgozat alapján. Az órákon a Héber Biblia / Ószövetség ill. a posztbiblikus zsidó irodalom egyes szakaszait elemezzük közösen a szakirodalom figyelembevételével, illetve a félév végére elkészítendő szemináriumi dolgozatok tematikáját vitatjuk meg. Az adott bibliai szakaszokhoz kapcsolódóan változó. Forrásnyelvek ismerete nem előfeltétel. A tárgyat gondozza: ELTE BTK, Vallástudományi Központ BBN-BIB-222 Tantárgyfelelős: Buzási Gábor adjunktus 10 G
Szövegelemző szeminárium: Újszövetség A szeminárium célja: Az órákon szemelvényeket vagy egész műveket elemzünk az Újszövetségből ill. az újszövetségi apokrifekből. Az elemzések során fordításokat használunk (a forrásnyelvek ismerete nem előfeltétel), ugyanakkor esetenként (nyelvtudással rendelkező hallgatók bevonásával) összevetjük az olvasottakat az eredeti szöveggel is. Αz értelmezések során a szakirodalom használata révén bekapcsolódunk az adott bibliai könyvekre és szöveghelyekre vonatkozó tudományos vitákba. A félév végére a hallgatók szemináriumi dolgozat formájában önálló elemzést készítenek egy-egy választott szövegrészből. Értékelés az órai részvétel és a szemináriumi dolgozat alapján. Az órákon az Újszövetség ill. az újszövetségi apokrifek egyes szakaszait elemezzük közösen a szakirodalom figyelembevételével, illetve a félév végére elkészítendő szemináriumi dolgozatok tematikáját vitatjuk meg. Az adott bibliai szakaszokhoz kapcsolódóan változó. Forrásnyelvek ismerete nem előfeltétel. A tárgyat gondozza: ELTE BTK, Vallástudományi Központ BBN-BIB-301 Tantárgyfelelős: Földváry Miklós István adjunktus K A Biblia teológiai fogalmai A tantárgy lényegében a biblikus teológia tárgyat foglalja magába, annak hagyományos protestáns teológiai implikációi nélkül, vagyis nem épít fel a hagyományt (szóbeli Tóra szent hagyomány) kizáró rendszert, s nem is puszta lexikográfiai elemzését adja a bibliai nyelvek szakszavainak, hanem a legfontosabb fogalmak bibliai összképének vázolására törekszik többféle zsidó és keresztény nézőpontból. A tanegységet írásbeli és/vagy szóbeli vizsga zárja, amely az előadások anyagára épül. (példálózó felsorolás): Isten (monoteizmus, isteni attribútumok, antropomorfizmusok), Isten Lelke; istenek; az ember (lélek és test); teremtés, a teremtett világ; szentség; bűn, megtérés, igaz (ember); megváltás, Messiás, Megváltó, üdvösség; Tóra (szóbeli, írásbeli; törvény/törvény), Isten szava/írás, Ige; Tóra-adás/kinyilatkoztatás; parancsolatok; elsőszülöttség, kiválasztottság; szövetség, Isten népe és a népek; gyülekezet, Egyház, világ ; Izráel, Szentföld, Jeruzsálem; istentisztelet (kultusz), pap (főpap, kohaniták, leviták), templom; a rabbinikus autoritás tórai eredeztetése; jövendölés, próféta(ság), prófécia; keresztelés, eucharisztia/úrvacsora; apostol, tanítvány, tanúság; hit, kegyelem, szeretet; b(b)ölcsesség; Isten Fia, megtestesülés, mennybemenetel; az Ország; a messiási kor és az eljövendő világ ( a végső dolgok, halál, föltámadás, apokaliptika); hagyomány (paradosis). Kötelező szakirodalom: Encyclopedia Judaica és New Advent Catholic Encyclopedia (online is) kijelölt szócikkei BUBER, M., A próféták hite (ford. Bendl J.), Budapest: Atlantisz, 2 1998. KALIMI, I. (ed.), Jewish Bible Theology: Perspectives and Case Studies, Winona Lake, IN: Eisenbrauns, 2012. LÉON-DUFOUR, X. SJ et al., a magyar fordítás szerk. Szabó F. SJ, Nagy F. SJ, Biblikus teológiai szótár, 11
Róma 1974, és újabb kiadások; kijelölt szócikkek és fejezetek. RAD, G. VON (ford. Bendl J. et al.), Az Ószövetség teológiája I II, Budapest: Osiris 2007. GNILKA, J. (ford. Kiss B. Zs.), Az Újszövetség teológiája, Budapest: Szent István Társulat, 2007. A további ajánlott szakirodalomhoz kiindulás: BRUEGGEMANN, W., Theology of the Old Testament: Testimony, Dispute, Advocacy, Minneapolis: Fortress Press, 1997. MOBERLY, R. W. L., The Theology of the Book of Genesis. Old Testament Theology. Cambridge: Cambridge University Press, 2009. SOMMER, B. D. Dialogical Biblical Theology: A Jewish Approach to Reading Scripture Theologically, in: Biblical Theology: Introducing the Conversation, Nashville: Abingdon Press, 2009, 1 53. SWEENEY, M. A., Tanak: A Theological and Critical Introduction to the Jewish Bible, Minneapolis: Fortress Press, 2011. BBN-BIB-401 Tantárgyfelelős: Vér Ádám tudományos munkatárs Bibliai történelem K 4 kr Ekvivalens: BBN-HEB11-231 Az előadás Izrael kezdeteitől a késő antikvitás végéig tekinti át a bibliai Izrael, az ókori zsidóság és a korai kereszténység történetét. A tárgyalt időszak három részre oszlik, a tematika ezt a korszakolást követi. A bibliai/ószövetségi kor a kezdetektől a királyok korán át a babilóni fogság végéig (i.e. VI. sz.) terjed; a második templom kora a perzsa fennhatóság, a hellénisztikus királyságok, a hasmóneus állam és a római uralom kezdeti időszakát foglalja magában a Bar-Kochba-féle felkelésig (i.sz. 132 135); a késő ókor pedig egyfelől a római majd bizánci birodalomban, másfelől a párthus majd szászánida Perzsiában élő zsidó és keresztény közösségek történetét tárgyalja. Szóbeli vagy írásbeli vizsga az előadásokon elhangzottak és a kötelező szakirodalom alapján. 1. Izrael kezdetei 2. A királyság kora 3. A babilóni fogság 4. A perzsa kor (i.e. 539 333) 5. A hellénisztikus kor (i.e. 333 175) 6. A hasmóneus kor (i.e. 175 63) 7. A római fennhatóság a Bar-Kochba-féle felkelésig (i.e. 63. i.sz. 135) 8. A kereszténység története a kezdetektől a konstantini fordulatig (i.sz. I IV. sz.) 9. A szentföldi zsidóság a Bar-Kochba-felkeléstől a patriarchátus megszűntéig (i.sz. 135 425) 10. A diaszpora zsidósága a Babilóni Talmud lezárásáig 11. A kereszténység története Nagy Konstantintól a patrisztikus kor végéig ACKROYD, P., The Jewish Community in Palestine in the Persian Period, 130 161, in: W. D. Davies, L. Finkelstein (eds.), The Cambridge History of Judaism, vol. I: Introduction; The Persian Period, Cambridge, 1984. CHADWICK, H., A korai egyház, ford. Ertsey K., Tornai Sz., Budapest: Osiris, 2003. HAYES, J. H. S. R. MANDELL, The Jewish People in Classical Antiquity: From Alexander to Bar Kochba, Louisville: Westminster John Knox Press, 1998. 12
KARASSZON I., Izrael története. A kezdetektől Bar-Kochbáig, Budapest: Új Mandátum, 2009 (Kréné 10). KOMORÓCZY G., Államtörténetek: az ókori Kelet és a Biblia világából, in: Uő., Meddig él egy nemzet. A nemzet történeti látószöge, Pozsony: Kalligram, 2011, 87 106. KOMORÓCZY G., A babilóni fogság, in: Uő. Bezárkózás a nemzeti hagyományba. Az értelmiség felelőssége az ókori Keleten. Budapest: Osiris, 1995, 210 278. MILLER, J. M. J. H. HAYES, Az ókori Izrael és Júda története. (ford. Erdős Á.), Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2003 (Studia Orientalia 3). STERN, E., The Persian Empire and the political and social history of Palestine in the Persian period, pp. 70-87 in: W. D. Davies, L. Finkelstein (eds.), The Cambridge History of Judaism I, 1984 (ld. fent) SCHÄFER, P., The History of the Jews in the Greco-Roman World: The Jews of Palestine from Alexander the Great to the Arab Conquest, London New York, 2003. A tárgyat gondozza: ELTE BTK, Vallástudományi Központ BBN-BIB-402 Tantárgyfelelős: Vér Ádám tudományos munkatárs K A Biblia ókori vallási környezete A Biblia ókori vallási környezete tanegység célja az ókori zsidó vallás és a korai kereszténység vallási környezetének bemutatása. A kurzus során felölelt kronológiai keretek a késő-bronzkortól (i. e. XII. század) a Második Templom lerombolásáig (i. sz. 70) terjednek. A hallgatók a kurzus során megismerik az ókori Kelet és a Mediterráneum keleti medencéje vallásosságának alapfogalmait, az isteni (szent) és az emberi szféra közötti kommunikáció különböző formáit (áldozat, divinatio, prófétizmus), a szent tér kialakításának módozatait, a vallásos irodalom műfajait. A tanegységet szóbeli vizsga zárja, amely az előadások anyagára és forrásszövegeire, valamint a kötelező irodalomra épül. 1. Az ókori Izrael környezetének vallásai: alapvető kérdések, források és forráshiány 2. Történeti áttekintés 3. Templomépítészet 4. A templomok működése és az áldozat 5. Prófétizmus 6. Divinatio 7. Halottkultusz és túlvilághit 8. Gyógyítás és mágia 9. Irodalmi műfajok és kánonok a vallási irodalomban 10. Ugariti himnuszok ALBRETZ, R., A History of Israelite Religion in the Old Testament Period, Louisville: Westminster John Knox, 1994. ANNUS, A. (szerk.), Divination and Interpretation of Signs in the Ancient World, Chicago: The Oriental Institute of the University of Chicago, 2010. BROOKE, J. G. CURTIS, A. H. W. HEALEY, J. F. (szerk.), Ugarit and the Bible, Münster: Ugarit-Verlag, 1994. HEINRICH, E., Die Tempel und Heiligtümer im alten Mesopotamien, Berlin: Walter de Gruyter, 1982. HESS, R. S., Israelite Religions: An Archaeological and Biblical Survey, Grand Rapids: Baker Academic, 2007. LAMBERT, W. G., Donations of Food and Drink to the Gods in Ancient Mesopotamia, in J. 13
QUAEGEBEUR (szerk.), Ritual and Sacrifice in the Ancient Near East. Proceedings of the International Conference Organized by the Katholieke Universiteit Leuven from the 17th to the 20th of April 1991, Leuven: Peeters, 1993, 191 201. MILLER, P. D., The Religion of Ancient Israel, Louisville: Westminster John Knox, 2000. NAGY, Á. M. (szerk.), Az Olympos mellett. Mágikus hagyományok az ókori Mediterráneumban, Budapest: Gondolat, 2013. NISSINEN, M. (szerk.), Prophets and Prophecy in the Ancient Near East, Atlanta: Society of Biblical Literature, 2003. TOORN, K. van der, Family Religion in Babylonia, Syria and Israel: Continuity and Change in the Forms of Religious Life, Leiden: Brill, 1996. YINGER, K. L., Paul, Judaism, and Judgment According to Deeds, Cambridge: CUP, 1999. A tárgyat gondozza: ELTE BTK, Vallástudományi Központ BBN-BIB-501 Tantárgyfelelős: Déri Balázs egyetemi tanár K 2 kr A Biblia a zsidó és keresztény liturgiában Az előadás célja a Biblia istentiszteleti használata elveinek, a Biblia-olvasás rendjének, rituális-liturgiai vonatkozásainak megismertetése mind zsidó, mind keresztény szempontból (az utóbbiban a fősodorbeli irányzatokra összpontosítva). A tanegységet írásbeli és/vagy szóbeli vizsga zárja, amely az előadások anyagára épül. Az előadáshoz két hosszabb (szombati vagy ünnepi) zsinagógai és három rövidebb keresztény istentiszteleti látogatás kapcsolódik; a hallgatóknak a megfigyelésekről jegyzőkönyvet kell készíteniük. Az előadások tematikája: a) a szakrális kommunikáció verbális elemei b) a szent nyelv jelensége mint vallási univerzále c) írás és Írás; a szent könyv, a szentkönyves vallások, a Könyv népei d) a szent könyv előállítása (kezelése, megsemmisítése) mint vallásilag szabályozott (rituális) cselekvés e) a szent könyv mint tárgy ( személy ) a liturgiában: mint szentséget, liturgikus teret létesítő; elhelyezése liturgián kívül és belül, körbehordozása, felolvasásának helye(i), irányai f) a szent könyv nyilvános felolvasásának technikái (kantilláció, recitáció, ének, próza), vallási szakemberei g) a liturgikusszöveg-válogatás rendje (lectio continua, semicontinua, pericopalis; ex tempore, vezérfonal, aranymondások, Losung) és annak indokai h) a liturgikus felolvasás ideje ( helye ) a liturgiában i) bibliai szövegek a liturgia további részeiben; a szent könyv (részei) mint imakönyv; a válogatás technikái (kiemelés, centonizáció); a bibliai szöveg parafrázisa j) a liturgia és a liturgikus szöveg(korpusz) mint Biblia-értelmezés k) a szakrális kommunikációnak a szent könyvhöz kapcsolódó nem verbális elemei kitekintés: a Korán mint könyv, nyelv, másolás, (fel)olvasás; szent könyvek további vallásokban Encyclopedia Judaica és New Advent Catholic Encyclopedia (online is) kijelölt szócikkei DÉRI B., A szakrális nyelv mint vallási jelenség, Magyar Egyházzene XII (2004/2005) 265 280. KARP, Th. (ford. Földváry M. I.), A csönd faggatása. Liturgia, ének és zsoltározás a korai zsinagógában I III, Magyar Egyházzene X (2002/2003) 7 31, 131 144; XI (2003/2004) 3 21. 14
A Magyar Egyházzene tematikus száma a zsidó, továbbá a bizánci, kopt, latin keresztény perikóparendről: VI. évf. (1998/1999) 147 190, és további tanulmányok ajánlottan. DOBSZAY L., A zsoltárok elrendezése a zsolozsmaimádságban, Magyar Egyházzene IX (2001/2002) 229 247. A további kötelező és ajánlott szakirodalom az anyag sokfelé tagoltsága, illetve azok részletezettsége miatt nem adható meg; egyetemi tankönyv elkészítése tervezés alatt áll Választható tárgyak Nem nyelvi tárgyak BBN-BIB-601 Tantárgyfelelős: Déri Balázs egyetemi tanár K A Héber Biblia / Ószövetség teológiája Az előadásokon a hallgatók egy-egy zsidó és keresztény felekezet / egyház meghívott képviselőjének előadásában ismerhetik meg, hogy az adott vallási közösség milyen teológiai értelemzésben olvassa a Héber Bibliát / Ószövetséget. A tanegységet írásbeli és/vagy szóbeli vizsga zárja, amely az előadások anyagára és a szakirodalomra épül. Az előadások tematikája: 1. Mit értünk teológián az adott felekezet kontextusában? 2. Az adott felekezet legfontosabb bibliai (ószövetségi) teológusai és meghatározó műveik 3. A Héber Biblia / Ószövetség teológiájának forrásai az adott közösségben 4. Milyen más, vallási tekintéllyel bíró iratok fényében értelmezik a Héber Bibliát / Ószövetséget? 5. A Héber Biblia/Ószövetség és rendszeres teológia 6. Milyen szerepe van a hagyománynak az adott bibliai teológia kialakulásában / művelésében? Általános szakirodalom: ALEXANDER, T., et al. (ed.), New Dictionary of Biblical Theology, Downers Grove, IL: IVP, 2000. BARR, J., The Concept of Biblical Theology: An Old Testament Perspective. Minneapolis: Fortress, 1999. BRUEGGEMANN, B., Az Ószövetség teológiája, Kolozsvár: Exit, 2012. GERSTENBERGER, E. S., Theologies of the Old Testament, Minneapolis: Fortress, 2002. KALIMI, I. (ed.), Jewish Bible Theology, Winona Lake, IN: Eisenbrauns, 2012. KRAUS, H-J., Die Biblische Theologie, Neukirchen Vluyn: Neukirchener, 1970. PERDUE, L. G., Reconstructing Old Testament Theology after the Collapse of History, Minneapolis: Fortress, 2005. RAD, G. VON, Az Ószövetség teológiája I II, Budapest: Osiris, 2000 2001. SCHREINER, J., Az Ószövetség teológiája, Budapest: Szent István Társulat, 2004. SCOBIE, C. H. H., History of Biblical Theology, in: New Dictionary of Biblical Theology, ed. T. Alexander, et al., Downers Grove, IL: IVP, 2000, 11 20. WESTERMANN, C., Az Ószövetség theológiájának vázlata, Budapest, 1993. A további szakirodalmat az aktuális előadó adja meg. 15
A tárgyat gondozza: ELTE BTK, Vallástudományi Központ BBN-BIB-601 Tantárgyfelelős: Déri Balázs egyetemi tanár K Az Újszövetség teológiája Az előadásokon a hallgatók egy-egy felekezet / egyház meghívott képviselőjének előadásában ismerhetik meg, hogy az adott vallási közösség milyen teológiai értelemzésben olvassa az Újszövetséget. Része az előadásnak az Újszövetséggel kapcsolatos zsidó teológiai álláspontok megismertetése is. A tanegységet írásbeli és/vagy szóbeli vizsga zárja, amely az előadások anyagára és a szakirodalomra épül. Az előadások tematikája: 1. Mit értünk teológián az adott felekezet kontextusában? 2. Az adott felekezet legfontosabb bibliai (újszövetségi) teológusai és meghatározó műveik 3. Az Újszövetség és a Héber Biblia / Ószövetség viszonya 4. Az újszövetségi és a rendszeres teológia viszonya 5. Milyen szerepe van a hagyománynak az adott bibliai teológia kialakulásában / művelésében? Általános szakirodalom: BALLA P., Az újszövetségi teológiát ért kihívások. Kísérlet a tudományág igazolására, Budapest: KIA, 2008 (Challenges to New Testament Theology. Peabody, MA: Hendrickson, 1997) BETZ, O. Biblical Theology, History of, in: Interpreter s Dictionary of the Bible, ed. G. Buttrick, New York: Abingdon, 1962, 1:432 37. BONSIRVEN, J., Theology of the New Testament, transl. S. Tye, London: Burns & Oates, 1963. BULTMANN, Az Újszövetség teológiája, Budapest, Osiris, 1998. CARSON, D. A. Systematic Theology and Biblical Theology, in: New Dictionary of Biblical Theology, ed. T. Alexander et al., Downers Grove, IL: IVP, 2000, 89 104. CHILDS, B. S., Biblical Theology: A Proposal, Minneapolis: Fortress, 2002. GNILKA, J., Az Újszövetség teológiája, Budapest: Szent István Társulat, 2007 (Szent István Kézikönyvek 11). REVENTLOW, H. G., Problems of Biblical Theology in the Twentieth Century, Philadelphia: Fortress, 1986. A további szakirodalmat az aktuális előadó adja meg. BBN-BIB-611 Tantárgyfelelős: Komoróczy Szonja Ráhel tudományos munkatárs K Zsidó rítusok és zsinagógai liturgia A kurzus két féléves. A két félév során a diákok megismerkednek a zsidó vallás alapjaival: a hétköznapok és az ünnepek törvényeivel, szokásaival, zsinagógai gyakorlatával és liturgiájával. Az első félév a hétköznapokkal, a szombattal, a kósersággal, az egyes életszakaszok ünnepeivel foglalkozik. 16
Az első félév során legalább háromszor el kell menni zsinagógába, zsidó liturgiai eseményre, továbbá kötelező vagy a látogatás zsidó múzeumban, temetőben, rituális fürdőben vagy három zsidó témájú regény elolvasása; félév végén írásbeli vizsga. zsidó közösség, zsidó terek öltözködés, mindennapok imák életút: körülmetélés, esküvő, temetés kóserság szombat tóraolvasás DONIN, H. H., Zsidónak lenni..., Interart Studio, 1991. KOMORÓCZY G. (szerk.), A zsidó Budapest: Emlékek, szertartások, történelem, 2 kötet, Budapest: Városháza, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1995 (Hungaria Judaica) LAU, I. M., A zsidó élet törvényei, Jerusalem: Machon Massoret Yeshivat Hayye Moshe, 1994. OLÁH J., Judaisztika, Budapest: Bookmaker, 2005. CHILL, A., The Minhagim: The Customs and Ceremonies of Judaism, Their Origins and Rationale, New York: Sepher Hermon Press, 1979. KLEIN, I., A Guide to Jewish Religious Practice, New York: JTS, 1992. BBN-BIB-612 Tantárgyfelelős: Komoróczy Szonja Ráhel tudományos munkatárs G 2 kr Zsidó rítusok és zsinagógai liturgia A kurzus két féléves. A két félév során a diákok megismerkednek a zsidó vallás alapjaival: a hétköznapok és az ünnepek törvényeivel, szokásaival, zsinagógai gyakorlatával és liturgiájával. A második félév a zsidó naptári év ünnepeivel foglalkozik. A második félév során háromszor el kell menni zsinagógába, zsidó liturgiai eseményre. Továbbá kötelező három zsidó témájú filmet megnézni, vagy három zsidó kulturális eseményre elmenni. naptári év újhold zarándokünnepek félelmetes napok kisünnepek böjtök irányzatok DONIN, H. H., Zsidónak lenni..., Interart Studio, 1991. KOMORÓCZY G. (szerk.), A zsidó Budapest: Emlékek, szertartások, történelem, 2 kötet, Budapest: Városháza, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1995 (Hungaria Judaica) LAU, I. M., A zsidó élet törvényei, Jerusalem: Machon Massoret Yeshivat Hayye Moshe, 1994. OLÁH J., Judaisztika, Budapest: Bookmaker, 2005. CHILL, A., The Minhagim: The Customs and Ceremonies of Judaism, Their Origins and Rationale, New 17
York: Sepher Hermon Press, 1979. KLEIN, I., A Guide to Jewish Religious Practice, New York: JTS, 1992. A tárgyat gondozza: ELTE BTK, Vallástudományi Központ BBN-BIB-613 Tantárgyfelelős: Földváry Miklós István adjunktus K Bevezetés a keresztény liturgiába A előadás célja, hogy a bölcsészhallgatókat vagy az érintkező diszciplínák (pl. irodalomtörténet, régészet, néprajz) művelőit bevezesse a középkori és kora újkori liturgikus gyakorlatba, illetve áttekintést adjon annak írott forrásairól. A tematika nem történeti, hanem szinkron megközelítésben tárgyalja a témát, és jóllehet forrásközpontú, nem a források felől néz a gyakorlatra, hanem a gyakorlat felől a forrásokra, azaz mintegy terepmunkára hív és etnológiai szemlélettel él. Az anyag történelmi jellegének megfelelően és a fönnmaradt források döntően szöveges volta miatt nagyobb hangsúly kerül a liturgia szövegi összetételére, de amikor csak lehet, szóba kerülnek a tárgyi, képi, zenei és ceremoniális összetevők is. Ennek érdekében a részterületeket bemutató, előadásszerű összefoglalók mellett hasonmás kiadások vagy forrásmásolatok tanulmányozására, hang- és filmfölvételek lejátszására és vetítésre is időt kívánunk szánni. Fontosnak tartjuk továbbá az alapfogalmak és a liturgikus szerkezet pontos megismerését és elsajátítását, mindenekelőtt azért, hogy a szilárd alapok lehetővé tegyék a latin liturgián belüli változatok és változások megfigyelését. Habár a kollégium a középkori latin liturgiára összpontosít, rendszeresen kitér annak utóéletére és a modern korban fölmerült kihívásokra és a kereszténység más irányzatainak közös vonásaira, parallel, illetve eltérő fejleményeire. A kurzushoz magyar nyelvű szakirodalom egyelőre nincs, ezért látogatásköteles. A számonkérés írásbeli vizsga formájában történik. I. modul: A zsolozsma 1. óra: A zsolozsma összetétele, celebrálása A zsolozsma mibenléte, jelentősége Összetevői, szerkezete, szolgálattevői, terei és tárgyai A matutínum: invitatórium, zsoltárok, átvezető elemek Olvasmányok, responzóriumok, Te Deum A laudes A príma A nappali kishórák 2. óra (folytatás) A vesperás és a kompletórium A zsolozsma rétegei Az ordinárium A pszaltérium A temporále A szanktorále és a kommúne Halottas, máriás és votív zsolozsmák, népvecsernye 3. óra: A zsolozsma forrásai és története A klasszikus római zsolozsma A zsolozsma úzusai: monasztikus és szekuláris kurzus Szerkezeti különbségek a szekuláris kurzuson belül Hasonmás- és szövegkiadások, adatbázisok a zsolozsmaváltozatok tanulmányozásához A zsolozsma forrásai, tipológiájuk és szerkezetük 4. óra (folytatás) A zsolozsma reformjai: Quignonez, az 1568-as breviárium, VIII. Orbán himnáriuma, gallikanizmus X. Pius, a Bea-pszaltérium, XXIII. János rubrikái Liturgia horarum Alternatív reformelgondolások A zsolozsma őstörténete: a Biblia, a Traditio apostolica, Egeria útinaplója, keleti párhuzamok A 18
Benedek-regula A római ordók és Amalarius Az első teljes források II. modul: A mise 5. óra: A mise ordináriuma A mise mibenléte, jelentősége Összetevői, szerkezete, szolgálattevői, terei és tárgyai A misekánon A prefációk és a Miatyánk Az apológiák A processziók és a stációs rendszer A Kyrie és a processziós litániák 6. óra (folytatás) A Gloria és a Credo A Sanctus és az Agnus Dei Az áldoztatás A mise rétegei és folyamata A misekönyv fölépítése 7. óra: A mise propriuma A proprium forrásai, összetétele és rétegei A szakramentáriumok típusai és története Az euchológia: kollekta, szekréta, posztkommúnió További imatípusok A perikóparendszer eredete és jellege Az olvasmányanyag: az evangéliumi perikópák A szentleckék és próféciák 8. óra: A mise zenei anyaga Az énekanyag keletkezése, funkciója, jellege Az introitus és a kommúnió A graduále, az Alleluja, a traktus és a szekvencia Az offertórium A mise zenei szerkezete Népének, műzene, orgonairodalom III. modul: Szentségek, szentelmények, processziók 9. óra: A rituále mibenléte A rituále tartalma Eredete és változatai Története és reformjai 10. óra: átmeneti rítusok A keresztség A házasságkötés Bűnbánat, szentáldozás Betegség és halál Áldások, processziók 11. óra: a liturgikus év rendhagyóságai Gyertyaszentelő Hamvazószerda Virágvasárnap A szent háromnap Húsvét 12. óra: A pontifikále mibenléte A pontifikále tartalma Eredete és változatai Története és reformjai 13. óra: A pontifikále szertartásai A bérmálás Ordinációk A templomszentelés Kiegészítő szentelések (oltár, harang, paramentumok) 14. óra (folytatás) A szerzetesség: szüzek konszekrációja, apát és apátnő Király és királynő koronázása Krizmaszentelés Zsinattartás Kiközösítés és visszafogadás A kánoni vezeklés rítusai BATTIFOL, P., Histoire du Bréviaire Romain, Paris 1893. BÄUMER, S. OSB, Geschichte des Breviers. Versuch einer quellenmäßigen Darstellung der Entwicklung des altkirchlichen und des römischen Officiums bis auf unsere Tage, Freiburg 1895. facsimile: Verlag Nova & Vetera, Bonn 2004. CHAVASSE, A., Les lectionnaires romains de la messe au VII e et au VIII e siècle. Sources et dérivés I. Procédés de confection. II. Synoptique général. Tableaux complémentaires, Fribourg (Suisse): Éditions Universitaires, 1993. (Spicilegii Friburgensis Subsidia 22) ELLARD, G., Ordination Anointings in the Western Church before 1000 A. D., Cambridge Massachusetts 1933 (The Medieval Academy of America 16). FRANZ, A., Die kirchlichen Benediktionen im Mittelalter I II, Freiburg: Herder, 1909. facsimile: Bonn: Nova & Vetera, 2006. 19
GRÄF, H. J., Palmenweihe und Palmenprozession in der lateinischen Liturgie, Kaldenkirchen, 1959 (Veröffentlichungen des Missionspriesterseminars St. Augustin Siegburg 5). GY, P. M. OP, Collectaire, rituel, processional, Revue des Sciences philosophiques et théologiques XLIV (1960) 441 469. = in La liturgie dans l histoire, Paris, 1990. 91 126. JUNGMANN, J. A. SI, Missarum sollemnia. Eine genetische Erklärung der römischen Messe I II, Wien: Herder, 1948 1 1952 3 ; Freiburg: Verlag Nova & Vetera, 1962 5. MANSFIELD, M. C., The Humiliation of Sinners. Public Penance in Thirteenth-Century France, Ithaca London: Cornell University Press, 1995. MARTÈNE, E. OSB (ed.), De antiquis ecclesiæ ritibus etc., Rouen, 1700; facsimile: Hildesheim: Georg Olms Verlagsbuchhandlung, 1967 1969. MCKINNON, J., The Advent Project. The Later-Seventh-Century Creation of the Roman Mass Proper, Berkeley Los Angeles London: University of California Press, 2000. MORIN, J., Commentarius de sacris Ecclesiæ ordinationibus I II, Antwerpen, 1695. MORIN, J., Commentarius historicus de disciplina in administratione sacramenti pænitentiæ tredecim primis sæculis in ecclesia occidentali, et hucusque in orientali observata, Antwerpen, 1682. PALAZZO, É., Histoire des livres liturgiques. Le Moyen Age. Des origines au XIII e siècle, Paris: Beauchesne, 1993. RADÓ P. OSB, Enchiridion liturgicum complectens theologiæ sacramentalis et dogmata et leges iuxta novum codicem rubricarum I II, Roma Fribourg Barcelona: Herder, 1961. SCHNEIDER, H., Ordines de celebrando concilio. Die Konzilsordines des Früh- und Hochmittelalters, Hannover: Hahnsche Buchhandlung, 1996 (Monumenta Germaniæ Historica). VODOLA, E., Excommunication in the Middle Ages, Berkeley: University of California Press, 1986. VOGEL, C., Medieval Liturgy. An Introduction to the Sources, revised and translated by W. Storey and N. Rasmussen, Portland Oregon: Pastoral Press, 1986. BBN-BIB-621, -622 Tantárgyfelelős: Buzási Gábor adjunktus K/G 3/2 kr Biblia és filozófia Az előadás/szeminárium célja: A órákon a bibliai és filozófiai gondolkodás ill. általánosságban kinyilatkoztatás és ráció viszonyának egyes állomásait vizsgáljuk meg. Az előadás esetében szóbeli/írásbeli vizsga az órákon elhangzottak és a szakirodalom alapján. A szeminárium esetében aktív órai részvétel, szemináriumi előadások és szemináriumi dolgozat alapján. 1. Filozófia a Bibliában; filozófiai hatások a Bibliában, bibliai hatások a zsidó és keresztény filozófiában 2. Filozófia és Biblia találkozása a hellénisztikus zsidóságban 3. A keresztény filozófia kialakulása a patrisztikus korban 4. Filozófiai és bibliai hatások a középkori zsidó gondolkodásban 5. Filozófiai és bibliai hatások a középkori keresztény gondolkodásban 6. Reneszánsz filozófia és a Biblia 7. A Biblia a koraújkor filozófusainál 8. A modern bibliatudomány filozófiai előzményei és kontextusa 9. A Biblia a 19. századi filozófiákban 10. A Biblia a 20. századi filozófiákban 11. Kortárs irányzatok 12. Filozófiatörténet és bibliai hermeneutika 20
FRANK, D. H. LEAMAN, O. (eds.), History of Jewish Philosophy, London New York: Routledge, 1997. GILSON, É., A középkori filozófia szelleme, Budapest: Kairosz, 2000. SIRAT, C., A zsidó filozófia a középkorban, Budapest: Logos, 1999. A Stanford Encyclopedia of Philosophy online szócikkei (http://plato.stanford.edu/search/searcher.py?query=bible) BBN-BIB-631, -632 Tantárgyfelelős: Koltai Kornélia adjunktus K/G 3/2 kr Biblia és irodalom A kurzus célja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek a Biblia irodalmi vetületébe, ízelítőt kapjanak a témában megjelent, különböző szemléletű vizsgálatokból, publikációkból, s hogy ezáltal némi rálátást szerezzenek a Biblia irodalmi megközelítésének történetére, jellegzetességeire. A posztkritikai irányzatok általános áttekintése mellett a prekritikai korszakból származó előzmények is helyet kapnak a kurzus tematikájában, majd a narratív-kritika kerül a fókuszba, konkrét elbeszélői könyvekkel, szövegekkel kapcsolatban. Helyet kap az órákon a magyar és a világirodalom egyes bibliai tárgyú műveinek (pl. Th. Mann, József és testvérei, Mészöly M., Saulus, Spiró Gy., Fogság) elemzése a hozzá tartozó szakirodalom feldolgozásával. A kurzus forrás- és szakirodalom-olvasó, illetve -feldolgozó jellegű, tehát az otthoni feladatként feladott műveket, cikkeket, monográfiákat vitatjuk meg, helyezzük szélesebb kontextusba minden egyes olvasmány esetében egy felelős, kijelölt óravezető-moderátor segítségével. Az előadás esetében szóbeli/írásbeli vizsga az órákon elhangzottak és a szakirodalom alapján. A szeminárium esetében aktív órai részvétel, szemináriumi előadások és szemináriumi dolgozat alapján. Szemeszterenként változó. AUERBACH, E., Mimézis. A valóság ábrázolása az európai irodalomban, Budapest: Gondolat, 1985. BAR-EFRAT, Sh., Narrative Art in the Bible, London New York: T & T Clark, 2008. BERMAN, J. A., Narrative Analogy in the Hebrew Bible. Battle Stories and Their Equivalent Non-battle Narratives, Leiden Boston: Brill, 2004 (Supplements to Vetus Testamentum, 103) FRYE, N., Kettős tükör. A Biblia és az irodalom, Budapest: Európa Könyvkiadó, 1996. LICHT, J., Storytelling in the Bible, Jerusalem: The Magnes Press, The Hebrew University, 1978. További, vonatkozó szakirodalmi tételek az Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék könyvtárában a 81.1. jelzet alatt, az alábbi címen érhetők el: http://www.hebraisztika.hu/site/searchresult?callnumber=81.1. A tárgyat gondozza: ELTE BTK Folklore Tanszék BBN-BIB-633, -634 Tantárgyfelelős: Bárth Dániel egyetemi docens K 3kr G 2 kr Biblia és folklór Az előadás vagy szeminárium célja: 21
Az Biblia és folklór tanegység célja a Biblia és a folklór sokszínű és sokrétű kapcsolatának bemutatása. A kurzus egyrészt azt a folyamatot tárgyalja, amely során az eredetileg szóbeliségben létrejött történetekből megszületett a négy evangélium. Másrészt a bibliai és az apokrif irodalomból származó narratív hagyomány folklór jellegű variálódásának különböző jelenségeit mutatja be. Harmadrészt a kurzus kitér a parasztság Biblia-ismeretére, illetve különböző népi specialisták (parasztpróféták, látók) tevékenységére, Biblia-értelmezésére és -használatára. A tanegységet írásbeli vizsga zárja, amely az előadások anyagára és forrásszövegeire épül, vagy (a szeminárium esetén) az órai munka és külön feladatok (pl. házi dolgozat) alapján történik a jegy megállapítása. 1. A szótól az írásig: a szájhagyomány szerepe a Biblia keletkezéstörténetében 2. Folklór a Bibliában 3. Apokrif és pszeudepigráf biblia szövegek a folklór tükrében 4. Bibliai történetek a parasztság szóhagyományában I. Parasztbibliák, legendák, legendamesék 5. Bibliai történetek a parasztság szóhagyományában II. Archaikus népi imádságok, epikus ráolvasások 6. Bibliai történetek a parasztság szóhagyományában III. Misztériumjátékok dramatikus szokások 7. A parasztság bibliaismerete a különböző történeti korszakokban Parasztpróféták, népi látomások ADAMIK T., Csodás evangéliumok, Budapest: Telosz, 1996. BOSNYÁK S., Magyar Biblia: a világ teremtése, az özönvíz, Jézus élete s a világ vége napjaink szájhagyományában, Budapest: Európai Folklór Intézet L Harmattan, 2001. CULLEY, R. C., Oral Tradition and Biblical Studies, Oral Tradition 1/1 (1986) 30 65. DUNDES, A., Holy Writ as Oral Lit: The Bible as Folklore, Rowman & Littlefield, 1999. ERDÉLYI Zs., Hegyet hágék, lőtöt lépék, Budapest: Kalligram, 2013 (4. bővített kiadás). KÜLLŐS I. SÁNDOR I. (közread.), Két kárpátaljai parasztpróféta szent iratai, Budapest Pécs: L Harmattan PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék, 2009 (Fontes ethnologiae hungaricae V). NAGY I., Ahasvérus, vagy a Jézus által megátkozott, örökké élő zsidó: Egy nemzetközi vándortéma a magyar folklórban, in A hagyomány kötelékében. Tanulmányok a magyarországi zsidó folklór köréből, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1990, 13 30. NAGY I., Apokrif evangéliumok, népkönyvek, folklór, Budapest: L Harmattan, 2001 (Szóhagyomány). MEDGYESY-SCHMIKLI N., A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Budapest: Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány PPKE, 2009 (Fontes historici Ordinis Fratrum Minorum in Hungaria). MURDOCH, B., The Apocryphal Adam and Eve in Medieval Europe: Vernacular Translations and Adaptations of the Vita Adae et Evae, Oxford: Oxford University Press, 2009. LAMMEL A. NAGY I., Parasztbiblia. Magyar népi biblikus elbeszélések, Budapest: Gondolat, 1985. SZIGETI J., Bibliai nyomokon. Tanulmányok a bibliai folklór és tárgytörténet köréből: tanulmánykötet Dr. Scheiber Sándor tiszteletére, Budapest: Kisegyház-kutató Egyesület, 2008. SZIGETI J., (közread.), Protestáns népi látomások a XVIII. századból, Budapest Pécs: L Harmattan PTE Néprajz Kulturális Antropológia Tanszék, 2006. A tárgyat gondozza: ELTE BTK, Vallástudományi Központ BBN-BIB-641, -642 Tantárgyfelelős: Déri Balázs egyetemi tanár K/G 3/2 kr A Biblia a zeneirodalomban 22
A zenehallgatással (illetve videófelvételekkel) illusztrált előadás célja az, hogy megmutassa mindenekelőtt a zsidó és a keresztény liturgiák liturgikus Biblia-olvasásának, Biblia-éneklésének különböző módozatait (Tóra-olvasás, zsinagógai ének, gregorián és más cantus planusok), a parafrazeált gyülekezeti énekeket (pl. genfi, anglikán stb. zsoltárok), valamint jelezze a Bibliának mint a(z egyik) legfontosabb szövegkönyvnek a jelentőségét az európai zeneirodalomban. Az előadás esetében szóbeli/írásbeli vizsga az órákon elhangzottak és a szakirodalom alapján. A szeminárium esetében aktív órai részvétel, szemináriumi előadások és szemináriumi dolgozat alapján. Az előadás tematikája esetről esetre változik. Kötelező szakirodalom: IDELSOHN, A. Z., Jewish Music. Its Historical Development, 1929, és újabb kiadásai, illetve Encyclopedia Judaica (online is) kijelölt szócikkek. RAJECZKY B., Mi a gregorián? Budapest: Zeneműkiadó, 1981. A kurzus változó anyagához megadott szakirodalom. Ajánlott szakirodalom: A kurzus változó anyagához megadott szakirodalom. A tanegység nem igényel zenei előképzettséget. A tárgyat gondozza: ELTE BTK, VtK BBN- BIB-643; BBN-BIB-644 Tantárgyfelelős: Vér Ádám tudományos munkatárs K G 2 kr Biblia a képzőművészetben Az kurzus célja: A Biblia a képzőművészetben kurzus bevezeti a hallgatókat a Biblia és az európai művészet összetett kapcsolatába. Stílustörténeti, ikonográfiai és kontextuális módszerek segítségével arra mutat rá, hogyan határozta meg a Biblia az európai művészet fejlődését, és hogyan hatott a képi nyelv alakulása a Biblia értelmezésére. A kurzus teljesítésének feltétele: az előadás esetében írásbeli vizsga kötelező irodalom és az órán elhangzott tananyag alapján, a szeminárium esetében házidolgozat készítése. 1. Képi propaganda és késő antikvitás 2. Képrombolás 3. A középkori művészet képi struktúrái 4. Reneszánsz és realizmus 5. Reformáció és kép 6. Katolikus és protestáns bibliaértelmezések 7. Modern művészet és a Biblia BELTING, H., A hiteles kép. Képviták mint hitviták (Ford. Hidas Z.), Budapest: Atlantisz, 2009. BELTING, H., Kép és kultusz (Ford. Schulcz K. és Sajó T.), Budapest: Balassi, 2000. BOKODY P. (szerk.), Kép és Kereszténység Vizuális médiumok a középkorban, Pannonhalma: Bencés Kiadó, 2014. DUBY, G., A katedrálisok kora (Ford. Fázsy A. és Albert S.), Budapest: Gondolat, 1984. ECO, U., Művészet és szépség a középkori esztétikában (Ford. Sz. Márton I.), Budapest: Európa, 2002. GOMBRICH, E. H., A művészet története. (több kiadás) 23
HOWES, G., A szakralitás művészete Bevezetés a művészet és a hit esztétikájába (Ford. Máthé A.), Pannonhalma: Bencés Kiadó, 2011. IMDAHL, M., Giotto Arénafreskók (Ford. Kerekes A.), Budapest: Kijárat, 2003. MAROSI E., A középkor művészete 1 2, Budapest: Corvina, 1996. PANOFSKY, E., A jelentés a vizuális művészetekben, Budapest: Gondolat, 1984. RÉNYI A., A testek világlása, Budapest: Kijárat, 1999. RÉNYI A., Az értelmezés tébolya, Budapest: Kijárat, 2008. ROSKÓ G. TURÁN T., Képfogyatkozás, Budapest: Akadémiai Kiadó, 2004. A tárgyat gondozza: ELTE BTK, Vallástudományi Központ BBN-BIB-651 Tantárgyfelelős: Földváry Miklós István adjunktus K Görög-római vallástörténet A kurzus a görög római vallástörténetet tárgyalja kiemelt forrásszövegek és ezekhez kapcsolódó, jellegzetes szakirodalmi reflexiók alapján, amelyek a görög és/vagy római vallási stílus egy-egy jellegzetesnek tartott vonása köré szerveződnek (tehát a kurzus valós tartalma lehet görög, lehet görögrómai és római vallástörténet). Célja az eredeti anyagoktól el nem szakadó, de elméleti érdeklődésű vallástörténeti kutatás megalapozása. A tanegységet írásbeli vizsga zárja, amely az előadások anyagára és forrásszövegeire épül. 1. Az antik vallások szöveges és tárgyi forrásai 2. Mítosz és rítus 3. Mitológia és történelem 4. Istenalakok, kultuszhelyek, papság 5. Nemzetségi, városi és házi kultusz 6. Indoeurópai vonatkozások 7. Társadalmi vonatkozások: paraszti, rendi és poliszvallásosság 8. Állami és magánvallásosság, inkluzivizmus 9. Verbális és nonverbális vallási kommunikáció Alapvető szakirodalom: BURKERT, W., Greek Religion, Harvard University Press, 1985. (Eredetileg németül: 1977). KERÉNYI K., Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz, Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1988. OTTO, W. F., Die Götter Griechenlands. Das Bild des Göttlichen im Spiegel des griechischen Geistes, Frankfurt am Main: Gerhard Schultke-Blumke, 1934. DOWDEN, K. LIVINGSTONE, N. (ed.), A Companion to Greek Mythology, Oxford: Blackwell, 2011 (Blackwell Companions to the Ancient World). OGDEN, D. (ed.), A Companion to Greek Religion. Oxford: Blackwell, 2007 (Blackwell Companions to the Ancient World). BRELICH, A., Római variációk az eredet témájára, Budapest: Gondolat, 2008. ELIADE, M., A római vallás: a kezdetektől a bacchanáliák koráig (i. e. 186), in: Vallási hiedelmek és eszmék története II, Budapest: Osiris, 2006. 89 111. KÖVES-ZULAUF, Th., Bevezetés a római vallás és monda történetébe. I. rész, Budapest: Telosz, 1995. TRENCSÉNYI-WALDAPFEL I., Mitológia (több kiadás). A következő részek: A görög istenek Rómában, Római mitológia. 24
BEARD, M. NORTH, J. PRICE, S., Religions of Rome. I. A History. II. A Sourcebook, Cambridge University Press, 1998. RÜPKE, J. (ed.), A Companion to Roman Religion, Oxford: Blackwell, 2007 (Blackwell Companions to the Ancient World). BBN-BIB-691, -692 Tantárgyfelelős: Vér Ádám K/G 2 kr Ekvivalens: További, a Bibliához kapcsolódó régészeti, epigráfiai, könyvészeti, intézménytörténeti, fordításelméleti, filmesztétikai, stb. tárgyú, ill. nyelvi, szövegolvasási jellegű kurzusok A címben foglaltak alapján. Esetenként változó. Esetenként változó. Esetenként változó. Nyelvi tárgyak BBN-BIB-701 Tantárgyfelelős: Koltai Kornélia adjunktus Klasszikus héber nyelv és szövegolvasás 1. G 4 kr Ekvivalens: BBN-HEB-101 A kurzus célja: A kurzus bevezet a klasszikus héber nyelv grammatikájának (hangtanának, alaktanának) ismeretébe, s a példákkal (bibliai citátumokkal), feladatokkal, gyakorlatokkal a bibliai szókészlet bázisát, a Biblia nyelvének alapszavait, kifejezéseit tanítja. Órai munka, félév végi beszámoló. 1. Az alefbét, az írásmód; hangtani bevezetés. 2. Szótagolás, vokalizáció, hangtani szabályszerűségek. 3. Alaktani bevezetés: a főnév nemek, számok, szabályos hangváltozások. 4. A gyökmássalhangzók: típusaik, főnévi morfémaképletek. 5. A főnevek osztályzása (gemináták, szegoláták, rendhagyó többes számok). 6. A névelő, prepozíciók, a kötőszó, a nominális mondat. 7. A melléknév: ragozás, mondatrész-szerep, fokozás. 8. Az ige: bevezetés (morfémaképlet, igetörzsek); Qal participium activum és passivum. 9. A névmás 1.: személyes névmás, a személyes névmás ragozott alakjai (névmási suffixumok, tárgyjelölés). 25
10. A névmás 2.: mutató-, vonatkozó-, kérdőnévmás; partikulák; szintaktikai megvalósulás. 11. Birtokviszony: status constructus. 12. Névszóragozás : főnevekhez járuló névmási végződések. 13. Igeragozás : Qal perfectum: erős igék (alak- és mondattani kérdések); a directivus. SEOW, Ch. L., A Grammar for Biblical Hebrew (revised edition), Nashville: Abingdon Press, 1995. További szakirodalom: EGERESI L. S., A bibliai héber nyelv tankönyve (2., jav. kiadás), Budapest: Bibliophilia, 2010. GREENBERG, M., Introduction to Hebrew, New Jersey: Prentice-Hall Inc., 1965. LAMBDIN, T. O., Introduction to Biblical Hebrew, London: Darton, Longman & Todd, 2003. STRACK, H. L. JEPSEN, A., Hebräische Grammatik mit Übungsbuch, München: C. H. Beck sche Verlagsbuchhandlung, 1952. WEINGREEN, J., A Practical Grammar for Classical Hebrew (2. kiad.), Oxford: Clarendon, 1959. BBN-BIB-702 Tantárgyfelelős: Koltai Kornélia adjunktus Klasszikus héber nyelv és szövegolvasás 2. G 4 kr Ekvivalens: BBN-HEB-102 A kurzus célja: A kurzus bevezetés a Héber Biblia olvasásához, az óra célja így az előző félév anyagát követve a klasszikus héber nyelv grammatikájának (teljes alaktanának, ill. alapvető mondattani szabályszerűségeinek) az elsajátítása, és ennek értelmében: a hallgatók önálló szótárhasználatának, Biblia-olvasásának, ill. Biblia-fordításának az előkészítése. Segítségünkre van ebben a kiválasztott tankönyv, melynek egyik legfőbb érdeme, hogy kizárólag a Héber Bibliából való citátumokkal gyakoroltat. Órai munka, félév végi beszámoló. 1. G (qal) perfectum: gyenge igék. 2. D (pi'él) perfectum, participium (innentől: erős és gyenge igék). 3. H (hif'il) perfectum, participium. 4. G (qal) imperfectum. 5. G (qal) jussivus, cohortativus, imperativus, a tagadás és tiltás. 6. G (qal) infinitivus, waw consecutivum, tárgyi suffixumok. 7. D (pi'él) imperfectum és a származtatott alakok. 8. H (hif'il) imperfectum és a származtatott alakok. 9. Az N (nif'al) igetörzs (binyan). 10. A HtD (hitpa'él) igetörzs. 11. A gemináták. 12. A Dp (pu'al). 13. A Hp (hof'al) igetörzs és egyéb speciális igetörzsek. SEOW, Ch. L., A Grammar for Biblical Hebrew (revised edition), Nashville: Abingdon Press, 1995. További szakirodalom: EGERESI L. S., A bibliai héber nyelv tankönyve (2., jav. kiadás), Budapest: Bibliophilia, 2010. GREENBERG, M., Introduction to Hebrew, New Jersey: Prentice-Hall Inc., 1965. LAMBDIN, T. O., Introduction to Biblical Hebrew, London: Darton, Longman & Todd, 2003. 26
STRACK, H. L. JEPSEN, A., Hebräische Grammatik mit Übungsbuch, München: C. H. Beck sche Verlagsbuchhandlung, 1952. WEINGREEN, J., A Practical Grammar for Classical Hebrew (2. kiad.), Oxford: Clarendon, 1959. BBN-BIB-703 Tantárgyfelelős: Koltai Kornélia adjunktus Klasszikus héber nyelv és szövegolvasás 3. G 2 kr Ekvivalens: BBN-HEB11-103 A kurzus célja: Az óra célja a hangtani és az alaktani ismeretek birtokában a bibliai héber nyelv szintaxisának az áttekintése. Órai munka, félév végi beszámoló. 1. Bevezetés; a főnevekkel kapcsolatos elsőéves ismeretek átismétlése. 2. A főnevek szerepének vizsgálata kiválasztott példaszövegeken. Nominativus, accusativus, genitivus. 3. Főnevek: az értelmező, adjectivumok, a határozottság jelölése. A melléknevekkel és névmásokkal kapcsolatos elsőéves ismeretek átismétlése. 4. Számnevek a többi névszó; az igékkel kapcsolatos elsőéves ismeretek átismétlése. 5. Igetörzsek. 6. Igei aspektusok és módok. 7. Nonfinit alakok. 8. igei láncolatok. 9. Mellékmondatok és mondatok: névszói és igei mellékmondatok. 10. Mellékmondatok és mondatok: alárendelői mellékmondatok. 11. Mellékmondatok és mondatok: egyéb (sajátos jelentésárnyalatú) mondatok. 12. Partikulák; összefoglalás. Kötelező tankönyv / szakirodalom: ARNOLD, B. T. CHOI, J. H., A Guide to Biblical Hebrew Syntax, Cambridge: Cambridge University Press, 2003. Ajánlott szakirodalom: BLAU, J., A Grammar of Biblical Hebrew, Wiesbaden: Otto Harrassowitz, 1976 (Porta Linguarum Orientalium. Neue Serie, 12). BODINE, W. R., Linguistics and Biblical Hebrew, Winona Lake: Eisenbrauns, 1992. GESENIUS, W. / KAUTZSCH, E., Gesenius' Hebrew Grammar (transl., rev. A. E. Cowley), Oxford New York: Clarendon, é.n., reprint). JOÜON, P. / MURAOKA, T. (transl., rev.), A Grammar of Biblical Hebrew, I II. Part One: Orthography and Phonetics; Part Two: Morphology, Part Three: Syntax. Paradigms and Indices, Roma: Editrice Pontificio Instituto Biblico, 2005, 5. Reprint (Subsidia Biblica, 14/I-II). PRICE, J. D., The Syntax of Masoretic Accents in the Hebrew Bible, Lewiston Queenston Lampeter: The Edwin Mellen Press, 1990 (Studies in the Bible and Early Christianity, 27). RENDSBURG, G. A., Diglossia in Ancient Hebrew, New Haven: Connecticut, 1990 (American Oriental Series, 72). WALTKE, B. K. O'CONNOR, M. [P.], An Introduction to Biblical Hebrew Syntax, Winona Lake, IN: Eisenbrauns, 1990. ZEVIT, Z., The Anterior Construction in Classical Hebrew, Atlanta: Scholars Press, 1998 (Society of Biblical Literature, Monograph Series, 50). 27
BBN-BIB-704 Tantárgyfelelős: Koltai Kornélia adjunktus Klasszikus héber szövegolvasás G Ekvivalens: BBN-HEB11-205.x A nyelvi órákhoz kapcsolódnak a bibliai szövegolvasások: a Héber Biblia egyes (tórai, történeti, költői, prófétai stb.) könyveinek a hallgatókkal közös nyelvi, exegetikai, stilisztikai, retorikai stb. feldolgozásai. A szövegolvasások célja kettős, egyrészt, hogy a hallgatók jártasságot szerezzenek a szövegértésben és fordításban, valamint, hogy minél mélyebben megismerkedjenek az adott szövegekhez kapcsolódó vallástörténeti-történelmi-társadalmi-liturgikus-nyelvi-irodalmi háttérrel, fogalmakkal. Órai munka, félév végi beszámoló. Szemeszterenként változó. Szövegkiadás: ELLIGER, K. RUDOLPH, W. et. al., Biblia Hebraica Stuttgartensia, Stuttgart: Deutsche Bibelgesellschaft, 1984. Szótár: BROWN, F. DRIVER, S. R. BRIGGS, Ch. A., A Hebrew and English Lexicon of the Old Testament..., based on the Lexicon of William Gesenius (reprint), Oxford: Clarendon Press, 1951. Konkordancia: EVEN-SHOSHAN, A. (ed.), A New Concordance of the Bible, Jerusalem: Kiryat Sefer, 1988. Ajánlott irodalom: Bevezetések (az olvasandó könyvekre vonatkozó fejezetek): CHILDS, B. S., Introduction to the Old Testament as Scripture, Philadelphia: Fortress Press, 1979. SOGGIN, J. A., Bevezetés az Ószövetségbe, Budapest: Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 1999. + Az adott bibliai könyvnek megfelelő bevezető irodalom, kommentár BBN-BIB-705 Tantárgyfelelős: Buzási Gábor adjunktus G Héber exegetikai és liturgikus szövegek A szövegolvasó szemináriumon a Bibliához kapcsolódó klasszikus rabbinikus (talmudi, midrási) vagy középkori héber szövegeket (elsősorban kommentárokat) olvasunk. Órai munka, félév végi beszámoló. 28
Szemeszterenként változó. Szakirodalom (példa): Az olvasandó szöveg: Pirke de-rabbi Elieser, Nach der Edition Venedig 1544, unter Berücksichtigung der Edition Warschau 1852, aufbereitet und übersetzt von D. Börner-Klein, Berlin New York: De Gruyter, 2004 Pirké de-rabbi Eliezer, ed. M. Higger, in: Horeb 8 10 (1944 1948) ADELMAN, R., The Return of the Repressed: Pirqe de-rabbi Eliezer and the Pseudepigrapha, Leiden- Boston: Brill, 2009, pp. 269-302 Online elérhető kéziratai: http://www.usc.edu/projects/pre-project/ Fordítás: Pirke de Rabbi Eliezer, transl. G. FRIEDLANDER, New York: Hermon Books, 1916 (repr. 1970, etc.) ADELMAN, R., The Return of the Repressed: Pirqe de-rabbi Eliezer and the Pseudepigrapha, Leiden- Boston: Brill, 2009. LÉVI, I., Éléments Chrétiens dans le Pirké Rabbi Eliézer, Revue des Études Juives 28 (1889) 83-89. LURIA, R. D., Pirkei de-rabbi Eliezer, New York: Or, 1940. SACHS, S. D., Midrash and Multiplicity: Pirke de-rabbi Eliezer and the Renewal of Rabbinic Interpretive Culture, Berlin New York: De Gruyter, 2009 SPURLING, H. GRYPEOU, E., Pirke de-rabbi Eliezer and Eastern Christian Exegesis, Collectanea Christiana Orientalia 4 (2007) 217 243 UROWITZ-FREUDENSTEIN, A., Pseudepigraphic Support of Pseudepigraphical Sources: The Case of Pirqe de Rabbi Eliezer, In: Tracing the Threads: Studies in the Vitality of Jewish Pseudepigrapha, ed. J. C. Reeves, Atlanta: Society of Biblical Literature, 1994, 35 53 BBN-BIB-711 Tantárgyfelelős: Koltai Kornélia adjunktus Arámi nyelv 1. G 4 kr Ekvivalens: BBN-HEB-302 A kurzus célja egyrészt a bibliai arámi nyelv hangtanának, alaktanának és alapvető mondattani jelenségeinek az elsajátítása, másrészt a Héber Biblia arámi szórványemlékeinek (a Genesisben és Jeremiásnál lévő szavak, mondatok), illetve nagy, összefüggő szövegrészeinek: a Dániel és Ezra könyvében található arámi korpusznak a feldolgozása (olvasás, fordítás, elemzés). A heti 2x2 óra ennek megfelelően nyelvtan és szövegolvasás egységekre oszlik. Órai munka, félév végi beszámoló. 1. Bevezetés: az arámi nyelv. 2. Írás, fonológia. 3. Névszók: névmások. 4. Névszók: főnevek, melléknevek, a. 5. Névszók: főnevek, melléknevek, b. 5. Számnevek, prepozíciók. 6. Adverbiumok, partikulák. 7. Erős igék. 8. Gyenge igék, a. 9. Gyenge igék, b. 29
10. Rendhagyó igék. 11. Szintaxis. Szövegek (szórványok és összefüggő egységek): Gen 31, 47; Jer 10, 11; Dán 2, 4 7, 28; Ez 4, 8 6, 18 és 7, 12 26. Szövegkiadás: ELLIGER, K. RUDOLPH, W. et. al., Biblia Hebraica Stuttgartensia, Stuttgart: Deutsche Bibelgesellschaft, 1984. Szótár: BROWN, F. DRIVER, S. R. BRIGGS, Ch. A., A Hebrew and English Lexicon of the Old Testament..., based on the Lexicon of William Gesenius (reprint), Oxford: Clarendon Press, 1951. Konkordancia: EVEN-SHOSHAN, A. (ed.), A New Concordance of the Bible, Jerusalem: Kiryat Sefer, 1988. Kötelező tankönyvek: ROSENTHAL, F., A Grammar of Biblical Aramaic, Wiesbaden: Otto Harrassowitz, 1961 (Porta Linguarum Orientalium, Neue Serie V). JOHNS, A. F., A Short Grammar of Biblical Aramaic, Berrien Springs, MI: Andrews University Press, 1966 (Andrews University Monographs 1). Ajánlott tankönyvek (gyakorláshoz): GREENSPAHN, F. E., An Introduction to Aramaic, Atlanta: Scholars Press, 1999 (Society of Biblical Literature 38). PALACIOS, L., Grammatica Aramaico Biblica ad usum scholarum. Exercitiis, textibus et vocabulario ornata, Romae Tornaci Parisiis: Desclee et Socii, 1953. QIMRON, E., Biblical Aramaic, Jerushalem: Universitét Ben-Gurion, 1993 (The Biblical Encyclopaedia Library, 10, Encyclopaedia Miqra'it /Encyclopaedia Biblica/ 10). REYMOND, E. D., Introductory Lessons in Aramaic, letölthető pdf-formátumban: http://www.introlessonsinaramaic.com/. Ajánlott szakirodalom, kommentárok (további elmélyüléshez): BEYER, K., The Aramaic Language, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 1986. BICKERMAN, E., Daniel, in: Four Strange Book of the Bible, New York: Schocken Books, 1967, 51 138. COLLINS, J. J., Daniel, Minneapolis: Fortress Press, 1993. COLLINS, J. J. FLINT, P. W. (eds.), The Book of Daniel: Composition and Reception, I-II, Boston Leiden: Brill Academic Publishers, 2002. GOLDWURM, H. SCHERMAN, N., Daniel: A New Translation with a Commentary Anthologized from Talmudic, Midrashic and Rabbinic Sources, Brooklyn, NY: Mesorah Publications, 2 1980 (ArtScroll Tanach Series). RABINOWITZ, Y. SCHERMAN, N., Ezra / The Book of Ezra: A New Translation with a Commentary Anthologized from Talmudic, Midrashic, and Rabbinic Sources, Brooklyn, NY: Mesorah Publications, 1984 (ArtScroll Tanach Series). GRABBE, L. L., Ezra Nehemiah, London New York: Routledge, 1998 (Old Testament Readings) MYERS, J., Ezra Nehemia, New York Toronto Sidney: Doubleday, 1965 (The Anchor Bible 14) WILLIAMSON, H. G. M., Ezra Nehemia (Old Testament Guides; JSOT, 1987) WILLIAMSON, H. G. M., Studies in Persian Period History and Historiography, Tübingen: Mohr Siebeck, 2004 (Forschungen zum Alten Testament 38) BBN-BIB-712 Tantárgyfelelős: Koltai Kornélia adjunktus 30 G 4 kr Ekvivalens: BBN-HEB-303
Arámi nyelv 2. A bibliai arámi szövegeket közösen feldolgozó szemeszter után a jelen kurzus a Héber Biblia arámi fordításainak: a targumoknak az olvasásába, fordításába vezet be. Cél az, hogy a palesztinai zsidó arámi legfontosabb nyelvtani sajátosságait elsajátítsuk miközben folyamatosan a bibliai arámi nyelv jelenségeivel vetjük össze, valamint, hogy főként az ún. kanonizált (Onkelos, Jonatán) targumok gondolatvilágával (interpretációs technikáival) ismerkedjünk meg. Egy-egy fejezet erejéig az ún. nemkanonizált targumok (Neofiti 1, Pseudo-Jonatán) szövegeibe is betekintést nyerünk. A feldolgozandó Onkelos- és Jonatán-targumok a Knudsen-féle szöveggyűjtemény válogatásához igazodnak, Neofiti 1- és Pseudo-Jonatántól pedig Genesis-fordítást olvasunk. Órai munka, félév végi beszámoló. Szemeszterenként változó. Kötelező segédkönyvek, szövegkiadások: KNUDSEN, E. E., A Targumic Aramaic Reader: Texts from Onkelos and Jonathan, Leiden: Brill, 1981. SPERBER, A., The Bible in Aramaic Based on Old Manuscripts and Printed Texts I IV, Leiden: Brill, 1959 1973. CLARKE, E. G., et al., Targum Pseudo-Jonathan of the Pentateuch: Text and Concordance, New Jersey, 1984. DÍEZ MACHO A., Neophyti I: Targum Palestinense ms. De la Biblioteca Vaticana, I, Madrid Barcelona, 1968 78 (Textos y Estudios Cardenal Cisneros de Instituto Arias Montano, C.S.I.C.). Nyelvtan: LAMBDIN, Th. O. HUEHNERGARD, J., An Introduction to the Aramaic of Targum, Cambridge, Mass: Harvard University, 2002. STEVENSON, W. B., Grammar of Palestinian Jewish Aramaic, Oxford, 2 1983 (reprint) Szótár: JASTROW, M., A Dictionary of the Targumim, the Talmud Babli and Yerushalmi, and the Midrashic Literature, I II, New York: Pardes Publishing House, 1950 (reprint). SOKOLOFF, M., A Dictionary of Jewish Palestinian Aramaic of the Byzantine Period, Ramat-Gan Baltimore London: Bar-Ilan University Press The Johns Hopkins University Press, 2000 (Dictionaries of Talmud, Midrash and Targum, 2. Publications of the Comprehensive Aramaic Lexicon Project). Kötelező szakirodalom: WIGODER, G. CECIL, R. (eds.), Encyclopaedia Judaica, Bible. Translations. Ancient Versions, Aramaic: the Targumim szócikke (vol. 4, 841 850) KNUDSEN, E. E., A Targumic Aramaic Reader: Texts from Onkelos and Jonathan, Leiden: Brill, 1981, 1 17 ( Introduction ). Ajánlott szakirodalom, szövegkiadások: ABERBACH, M. GROSSFELD, B. (eds.), Targum Onkelos to Genesis: A Critical Analysis Together With An English Translation of the Text (Based on A. Sperber's Edition), New York Denver: Ktav Publishing House Center for Judaic Studies, University of Denver, 1982. BOWKER, J., The Targums and Rabbinic Literature: An Introduction to Jewish Interpretations of Scripture, Cambridge: Cambridge University Press, 1969. EGERESI L. S., Targum, Targumim, in: Theologiai Szemle 43 (2000/3) 132 140 http://www.refteologia.sk/elstt.pdf. GOLOMB, D. M., A Grammar of Targum Neofiti, Chico, CA: Scholars Press, 1985 (Harvard Semitic 31
Monographs 34) GRELOT, P., What are the Targums? Selected Texts, Collegeville: The Liturgical Press, 1992 (Old Testament Studies 7) 9 15. LEVINE, E., The Aramaic Versions of the Bible: Contents and Context, Berlin - New York: Walter de Gruyter, 1988 (Beiheft zur Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschaft 174) MCNAMARA, M., Interpretation of Scripture in the Targumim, in: HAUSER, A. J. WATSON, D. F., A History of Biblical Interpretation, I: The Ancient Period, Grand Rapids Cambridge: Eerdmans, 2003, 167 197. BBN-BIB-713 Tantárgyfelelős: Koltai Kornélia adjunktus G Arámi bibliai, exegetikai és liturgiukus szövegek A szövegolvasást azoknak a hallgatóinknak hirdetjük, akik már részt vettek targumi szövegolvasáson, így jártasak az ún. kanonizált (Onkelos, Jonatán), szövegeinek olvasásában-fordításában, és olvastak már az ún. nem-kanonizált targumok (Neofiti 1, Pseudo-Jonatán) közül is. A szeminárium célja az, hogy újabb szövegrészek, bibliai fejezetek feldolgozásával a diákok tovább mélyítsék ismereteiket a targumok nyelvében, gondolatvilágában, interpretációs technikáiban, és árnyaltabb képet kapjanak a Héber Biblia arámi fordításainak sajátosságairól, típusairól. Különösen nagy hangsúlyt kapnak a félév során a nemkanonizált Tóra-targumok (Neofiti 1, Pseudo-Jonatán) mellett a k e túvím-targumok: a Jób-targum, az Énekek éneke-targum, amelyekből szemelvényeket olvasunk, s a liturgikus szempontból kiemelkedő jelentőségű Rút-targum, amelyet végigolvasunk. A konkrét szövegek a hallgatók tanulmányaihoz igazodva aktualizálódhatnak félévről-félévre. Órai munka, félév végi beszámoló. Szemeszterenként változó. Kötelező segédkönyvek, szövegkiadások: SPERBER, A., The Bible in Aramaic Based on Old Manuscripts and Printed Texts I IV, Leiden: Brill, 1959 1973. CLARKE, E. G., et al., Targum Pseudo-Jonathan of the Pentateuch: Text and Concordance, New Jersey, 1984. DÍEZ MACHO A., Neophyti I: Targum Palestinense ms. De la Biblioteca Vaticana, I, Madrid Barcelona, 1968 78 (Textos y Estudios Cardenal Cisneros de Instituto Arias Montano, C.S.I.C.). STEC, D. M., The Text of the Targum of Job: An Introduction and Critical Edition, Leiden New York Köln: Brill, 1994 (Arbeiten zur Geschichte des antiken Judentums und des Urchristentums, 20) Mikraot Gedolot: Neviim u-ketuvim, Jerusalem: Mifalé szefarim licu', 1982. Nyelvtan: LAMBDIN, Th. O. HUEHNERGARD, J., An Introduction to the Aramaic of Targum, Cambridge, Mass: Harvard University, 2002. STEVENSON, W. B., Grammar of Palestinian Jewish Aramaic, Oxford, 2 1983 (reprint). Szótár: JASTROW, M., A Dictionary of the Targumim, the Talmud Babli and Yerushalmi, and the Midrashic Literature, I II, New York: Pardes Publishing House, 1950 (reprint). SOKOLOFF, M., A Dictionary of Jewish Palestinian Aramaic of the Byzantine Period, Ramat-Gan 32
Baltimore London: Bar-Ilan University Press The Johns Hopkins University Press, 2000 (Dictionaries of Talmud, Midrash and Targum, 2. Publications of the Comprehensive Aramaic Lexicon Project). Ajánlott irodalom: ALEXANDER, Ph. S., The Targum of Canticles: Translated, with a Critical Introduction, Apparatus and Notes, London New York: T & T Clark, 2003 (The Aramaic Bible, 17A) BEATTIE, D. R. G. MCIVOR, J. S. (transl.), The Targum of Rut, The Targum of Chronicles, Edinburgh: T & T Clark, 1994 (The Aramaic Bible 19, The Targums). BOWKER, J., The Targums and Rabbinic Literature: An Introduction to Jewish Interpretations of Scripture, Cambridge: Cambridge University Press, 1969. GOLOMB, D. M., A Grammar of Targum Neofiti, Chico, CA: Scholars Press, 1985 (Harvard Semitic Monographs 34). GRELOT, P., What are the Targums? Selected Texts Collegeville: The Liturgical Press, 1992 (Old Testament Studies 7) LEVINE, É., The Aramaic Version of Ruth, Rome: Biblical Institute Press, 1973 (Analecta Biblica, Investigationes Scientificae In Res Biblicas 58) LEVINE, E., The Aramaic Versions of the Bible: Contents and Context, Berlin New York: Walter de Gruyter, 1988 (Beiheft zur Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschaft 174) MCNAMARA, M., Interpretation of Scripture in the Targumim, in: HAUSER, A. J. WATSON, D. F., A History of Biblical Interpretation, I: The Ancient Period, Grand Rapids Cambridge: Eerdmans, 2003, 167 197. BBN-BIB-721, -722 Tantárgyfelelős: Buzási Gábor adjunktus Bibliai görög nyelv 1 2. G 2 kr Ekvivalens: BBN-HEB11-304, -305 A bibliatudomány művelésének és az antik zsidóság tanulmányozásának alapvető eszköze a bibliai görög nyelv. Ezen a nyelven íródott a Septuaginta, a nyugati diaszpora görögül beszélő zsidóságának Szentírása, amely a korai kereszténység Ószövetsége lett, és a Héber Biblia kialakulásának egyik legfontosabb szövegtanújaként tartjuk számon; bibliai görög az Újszövetség nyelve; és görögül maradt fenn a posztbiblikus zsidó és a korai keresztény irodalom nagy része is. Az órán a bibliai görög nyelv alapjaival ismerkedünk meg, a hosszabb távú cél pedig az, hogy a hallgatók négy félév alatt elérjék a haladó szintet: képesek legyenek önállóan olvasni és elemezni bibliai görög szövegeket, és érdemben részt tudjanak venni klasszikus görög szövegolvasásokon is. Készülés, órai aktivitás (1/3); rövid nyelvtani és szódolgozatok az órák elején (1/3); írásbeli teszt a félév végén (1/3) A tervezett tanmenet (első szemeszter): 1. Bevezető; olvasás és kiejtés 2. Egyéb írásjelek, hangsúlyok 3. Jelen és jövő idejű aktív indicativus 4. Összevont igék; folyékony hangú igék jövő ideje 5. Második declinatio és a határozott névelő; prepozíciók 6. Első declinatio és a határozott névelő 7. Melléknevek; mutató névmások; fokozás 8. Személyes, vonatkozó és visszaható névmások 9. Gyenge aktív aoristos indicativus 10. Igetövek, fő igealakok; erős aktív aoristos indicativus 33
11. Mediális igealakok; a létige jövő ideje 12. Praeteritum imperfectum és a létige múlt ideje 13. Összefoglalás és beszámoló Tankönyv: DÉRI B. HANULA G., Újszövetségi görög nyelvkönyv, Budapest: Argumentum, 2000 1. MCLEAN, B. H., New Testament Greek: An Introduction, Cambridge University Press, 2011. Nyelvtanok: BORNEMANN, E. RISCH, E., Görög nyelvtan, ford. Mayer P., Székesfehérvár: Lexika, 1999. CONYBEARE, F. C., Grammar of Septuagint Greek: with selected readings, vocabularies, and updated indexes, [Peabody:] Hendrickson, 1995 (az 1905-ös kiadás utánnyomása). HANULA G., Újszövetségi görög nyelvtan: Hangtan alaktan, habilitációs értekezés, Pápa, 2014 (kézirat). THACKERAY, H. St. J., A Grammar of the Old Testament in Greek according to the Septuagint, Hildesheim: Olms, 1978 (az 1909-es kiadás utánnyomása) További tankönyvek és szakirodalom: BLASS, F. DEBRUNNER, A., A Greek Grammar of the New Testament and Other Early Christian Literature, translated and revised by R. W. Funk, Cambridge (UK) Chicago, 1961. DUFF, J., Elements of New Testament Greek, Cambridge University Press, 3 2005. GREEN, S. G., A Brief Introduction to New Testament Greek with Vocabularies and Exercises, London, 1911. MACHEN, J. G., New Testament Greek for Beginners, Eugene: Wipf and Stock, 1998 (reprint). MOUNCE, W. D., Basics of Biblical Greek Grammar, Grand Rapids: Zondervan, 2 2003. TÓTH E. - CSALOG E., Újszövetségi görög nyelvkönyv, Budapest: Szent Pál Akadémia, 1998. BBN-BIB-723, -724, -725 Tantárgyfelelős: Buzási Gábor adjunktus G 2/3/4 kr Görög bibliai, exegetikai és liturgikus szövegek A szeminárium célja görög nyelvű zsidó és keresztény bibliai, exegetikai és liturgiai szövegek olvasása és elemzése. Órai munka, félév végi beszámoló. Szemeszterenként változó. Szakirodalom (példa): Szövegkiadás, fordítás: WENDLAND, P. (ed.), Philonis Alexandrini Opera quae supersunt, vol. II, Berlin: Reimer, 1897, 95-132 (https://archive.org/details/philonisalexandr0103philuoft). Philo, with an English translation of F. H. COLSON and G. H. WHITAKER, vol. III, Cambridge (Mass.): Harvard UP London: Heinemann, 1930 (számos utánnyomás) (Loeb Classical Library 247) 170 203. 34
Kommentár: PHILO of Alexandria, On Cultivation, Introduction, Translation and Commentary by A. C. GELJON and D. T. RUNIA, Brill, 2012 (Philo of Alexandria Commentary Series 4) A tárgyat gondozza: ELTE BTK, Vallástudományi Központ BBN-BIB-731, -732, -733 Tantárgyfelelős: Földváry Miklós István adjunktus G 2/3/4 kr Latin bibliai, exegetikai és liturgikus szövegek A szeminárium célja: A leggyakrabban a latin Biblia (Vulgata) nyelvébe bevezető kurzusokat hirdetjük meg. Ezek ekvivalensek a klasszika-filológiai képzés Latin szövegolvasás 4. (Latin Biblia-olvasás) tantárgyának különböző szintű kurzusaival. A különböző szinteken és óraszámokkal meghirdetett kurzusok célja: a) bevezetés a latin Biblia lexikai, szintaktikai és stilisztikai jellegzetességeibe különböző nyelvezetű, rövid, de folyamatos szövegek elolvasása révén, illetve a hangsúlyos (középkori vagy egyházi) latin kiejtés gyakoroltatása; vagy emelt szinten b) nagy mennyiségű latin prózai szöveg átolvasása a folyamatos, gyors szövegértés érdekében, a latin Biblia narratív szövegtípusainak elmélyült és nyelvtanilag elemző megismerése a lexika és a szintaxis szintjén is, a hangsúly-alapú (középkorias) kiejtés elsajátítása, a gótikus/fraktúr nyomtatványok és kéziratok formavilágának megismerése. A szeminárium rendszeres látogatása. (Mint szeminárium a kurzus látogatásköteles. Az órákról legfeljebb háromszor lehet hiányozni.) Aktív órai részvétel. A félév során két záródolgozat alapján történik az értékelés. A tervezett tanmenet az alábbi (2015-ben meghirdetett) kurzuséhoz hasonlító, változó: A Királyok I. könyvének (görög-latin hagyomány szerint a Királyok III. könyve) végigolvasása (22 fejezet) átlagosan 1 2 fejezetnyi adagokban hetente. A szöveg a Vulgata középkori textus receptusa a Gutenberg-Biblia szerint. Olvasandó szöveg: Liber III. Regum. Vulgata. Gutenberg, Mainz 1454. http://daten.digitale-sammlungen.de/bsb00004647/image_324 I. 160v 177r (digitálisan: 325 358.) Kommentár: PLATER, W. E. WHITE, H. J., A Grammar of the Vulgate. An Introduction to the Study of the Latinity of the Vulgate Bible, Oxford: Clarendon Press, 1926 1. 1997 2 (szkennelve elérhető). FÖLDVÁRY M. I., A latin liturgikus szövegek kiejtése, in Pánczél H. J. (ed.): A jó harc. Tanulmányok az ősi római rítusról és a katolikus szent hagyományról, Poggibonsi Budapest: Casa Editrice»La Magione«Miles Christi, 2006, 209 214 (http://classphil.elte.hu/sites/default/files/profilok/foeldvarymiklosistvan/latin%20liturgikus%20szövegek%20ki ejtése.pdf) 35