MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: I.2-506/2007. Előadó: Dr. Debrey Attila Tárgy Melléklet: ELŐTERJESZTÉS Makó város és a Makói Közoktatási Intézményfenntartó Társulás esélyegyenlőségi helyzetelemzésének elfogadása Megtekinthető a Közoktatási Osztályon Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete M a k ó Tisztelt Képviselő-testület! Makó Város Önkormányzata pályázatot kíván beadni Dél-Alföldi Operatív Program Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése tárgyú pályázati felhívásához, melynek kódszáma DAOP-2007-4.2.1/2F a Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Kálvin téri épületének felújítására, valamint az Újvárosi Óvoda Erdélyi püspök utcai épületére. A pályázati útmutató szerint minden pályázónak kötelező közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzést és tervet készítenie. A helyzetelemzést a pályázat első, míg az intézkedési tervet a második fordulójára szükséges elkészíteni. Mivel Makó szerepel a Települések a Dél-alföldi Régióban, amelyek 40% hátrányos helyzetű tanulói arányt meghaladó általános iskolával rendelkeznek c. listán a helyzetelemzéshez, majd később a tervhez is kötelező beszerezni OKM által kijelölt közoktatási esélyegyenlőségi szakértő jóváhagyását. A helyzetelemzés elkészítéséhez szükséges adatlapokat az OKM honlapján már 2007. júniusában meg lehetett találni, viszont a pályázat kiírásakor ezeken az adatlapokon jelentős változásokat hajtottak végre, s csak a pályázati dokumentációban nyilvánosságra hozott adatlapok kitöltésével lehetett a helyzetelemzést elkészíteni. Az adatlapok négyfélék, egyrészt intézményiek, amely azt jelentette, hogy minden makói nevelési-oktatási intézménynek fenntartótól függetlenül az egész intézményre vonatkozó adatlapot kellett kitöltenie, ezen külön voltak tagintézményi adatlapok abban az esetben, ha elkülönült feladatellátási helyen, azaz az intézmény székhelyén kívül is történik nevelés-oktatás. Az adatlapok második csoportja a fenntartóra vonatkozott. Mivel egy helyzetelemzés készül, amelyet a makói általános iskola, valamint az Újvárosi Óvoda pályázatához is fel kívánunk használni, ezért Makón kívül Királyhegyes, valamint Nagyér is elkészítette a helyzetelemzéshez szükséges adatlapokat, illetőleg külön adatlap lett kitöltve az intézményfenntartó társulásra is. Az adatlapokon szereplő adatok összesítése ezt követően történt meg. A kitöltött adatlapok tartalmazzák az intézmények, illetve a települések alapadatait, kiterjesztve ezeket a halmozottan hátrányos helyzetű 1 HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-810 FAX: +36-62-511-802 E-MAIL: INFO@MAKO.HU WWW.MAKO.HU

gyermekeken kívül a hátrányos helyzetű gyermekek számára is. Az adatlapok összesítését követően az EURON Kft. a helyzetelemzést is és az esélyegyenlőségi tervet is elkészítette 2007. szeptemberében. Az OKM által kijelölt szakértő azonban csak a helyzetelemzést vizsgálta meg, mivel a minisztériumtól csak erre kapott felhatalmazást. Kérésére az adatlapok aktualizálása - az adatlapok ismételt kitöltése a 2007. októberi statisztika alapján megtörtént. A 270 oldalas anyag 40 oldalnyi helyzetelemzést tartalmaz, amelyhez 230 oldal táblázat tartozik. Az OKM szakértő által kért kiegészítő megállapítások beépítése a helyzetelemzésbe szintén megtörtént. A véglegesített helyzetelemzést a szakértő a képviselő-testületnek elfogadásra javasolja. A helyzetelemzés a következő fejezeteket tartalmazza: I.1. Makó város népességi és szociális helyzete; I.2. A településen élők számára elérhető közszolgáltatások, intézményhálózat; I.3. Közoktatási feltételek vizsgálata: - Óvoda, általános iskola, középiskola; -A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás száma, eljárók száma; - Óvodás gyermekek és általános iskolás száma a településen, bejárók, utazási feltételek; I.4. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata: - Országos kompetenciamérések eredményei; - Lemorzsolódás aránya az intézményben;- Továbbtanulási mutatók az intézményben; I.6. Infrastruktúrák és hozzáférés az intézményekben: -A település szakember-ellátottsága;- Módszertani képzettség az intézményben;- Intézményi és szervezeti együttműködések; I.7. A település intézményei számára biztosított források vizsgálata; Kérem a tisztelt Képviselő-testületet a fentiek alapján a következő határozat elfogadására. HATÁROZATI JAVASLAT Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. 8. (4) bekezdésében foglalt kötelezettsége alapján úgy határoz, hogy Makó város és a Makói Közoktatási Intézményi Társulás közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzését elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: jegyző Erről értesítést kap: Makó város polgármestere Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Belvárosi Óvoda Újvárosi Óvoda Királyhegyes polgármestere és jegyzője Nagyér polgármestere és jegyzője Makó, 2007. december 6. Dr. Buzás Péter polgármester 2 HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-810 FAX: +36-62-511-802 E-MAIL: INFO@MAKO.HU WWW.MAKO.HU

MAKÓ VÁROS ÉS A MAKÓI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS ESÉLYEGYENLŐSÉGI MAKÓ, 2007.

A kapcsolódó jogszabályok jegyzéke 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A. ) az Alkotmány 70/A. (1) bekezdése amely kimondja, hogy A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül nyelvtanilag tiltó rendelkezésként került megfogalmazásra, azonban ez a tilalom másik oldalát tekintve mint a diszkriminációmentességhez fűződő alanyi jog is felfogható. Az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése ehhez képest egy sajátos állami kötelezettségvállalást is tartalmaz, hisz kimondja, hogy a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósítását, az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. E rendelkezés teremti meg a diszkrimináció bizonyos eseteinek a legalitását, illetőleg az Alkotmány által való megengedettségét. Jóllehet minden pozitív diszkriminációs intézkedés valakivel szemben negatív megkülönböztetést is eredményez, azonban a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöböléséhez, csökkentéséhez nagyobb érdek fűződik, mint a diszkriminációmentességhez fűződő jog merev érvényesítéséhez. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek 1 esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, az egyenlő bánásmódról szóló törvény 63.. (5) lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között a megelőzésről, az állapotmegtartás fontosságáról, a fogyatékos 2 emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelemről, az egyenjogúság feltételeinek megteremtéséről és a hátránykompenzációban az állam kötelezettségvállalásáról olvashatunk. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek körét, mely klasszikusan az érzékszervi sérültekből, a beszédbeli nehézségekkel küzdőkből, a mozgáskorlátozottakból 3 és az értelmi fogyatékosokból áll. Az 1959. évi IV. törvénynek a Polgári Törvénykönyvnek a 75-től a 85-ig terjedő szakaszai tartalmazzák a személyiségi jogokat védelmező passzusokat. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1 az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során; 2 A fogyatékosság okozója lehet fizikai, értelmi vagy érzékszervi károsodás, egészségi állapot vagy lelki betegség. Ezek a károsodások, ezen állapotok vagy betegségek lehetnek állandó vagy átmeneti természetűek 3 A magyar köznyelv a mozgássérült és a mozgáskorlátozott szavakat szinonimaként használja, a szakmai nyelv viszont különbséget tesz közöttük. Mozgássérült az, aki agyi vagy mozgásszervi rendellenesség miatt mozgásfogyatékos. A mozgáskorlátozott számára ez az ok szélesebb körű, lehet pl. szívelégtelenség is. 2

1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyve 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a i kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről szóló 1998. évi XXVI. tv. 57/2002. (XI. 18.) OM rendelet az integrációs felkészítésről 21/2003. (II. 25.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) az igazságos társadalom irányában 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 3

Bevezetés A 2007. évet az Európa Tanács az Egyenlő esélyek mindenki számára európai évévé nyilvánította, ezzel külön ráirányítva a figyelmet arra a célkitűzése, hogy az európai társadalom figyelmét az igazságos és összetartó, vagyis a mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom előnyeire irányítsa. Ez megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását, valamint egy olyan légkör kialakítását, melyben Európa sokféleségére a társadalmi-gazdasági életerő forrásaként tekintenek. Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. A fenntartó fogadókészségét fejleszteni kell, ki kell alakítani a megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a társadalmi szolidaritás kialakítását. Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések készítése, ennek stratégiai terve az esélyegyenlőségi program. Az esélyegyenlőségi program része egy részletes, alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetőségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi megközelítés. Az Esélyegyenlőségi program alapja a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program, mely kiterjed: a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére, az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak ére, a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvélemény-formáló programok szervezésére, a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére, az erőszaktól szenvedőknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására, területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelésére. Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Fontos, a program megvalósításához a garanciák, módszerek meghatározása, az ehhez szükséges intézkedési terv készítése. 4

A közoktatás esélyegyenlősége Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. -a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az esélyegyenlőségi programmal különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kell ösztönözni. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben, a közoktatási intézményekben. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. A Makói kistérség és Makó város bemutatása A Makói kistérséghez 17 település tartozik. Makóról mintegy 20-25 perc alatt minden települést megközelíthetünk: Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagylak, Nagyér, Pitvaros és Óföldeák tartozik közvetlenül Makó és térségébe. A települések között a régmúltban is, napjainkban is gazdasági, kulturális együttműködés valósul meg. A makói önkormányzat katalizátor szerepet tölt be a különböző társulások kialakításában és működtetésében. Az országban az elsők között, 2003. decemberében létre jött a Makó Kistérség Többcélú Társulása, melynek feladatai között szerepel a térségi feladatellátás hatékony megszervezése, a forrásrendszerek ésszerű koordinálása. A vállalkozások fejlesztéséhez, a külföldi tőke térségbe vonzásához, a vállalkozások térségben történő beruházásainak növeléséhez kedvező feltételeket nyújt, hogy a kistérség települései 1998-ban elnyerték a Makó és Térsége Vállalkozási Övezet címet, valamint Makón Ipari Park létesül. A Makói kistérség közlekedési és logisztikai szempontból a régió kiemelkedő bázisa, a Duna- Körös-Maros-Tisza Euroregionális (magyar-román-jugoszláv) határmenti együttműködés központi nagyvárosait (Szeged-Arad-Temesvár) összekötő utak csomópontjában fekszik. A kistérség gazdaságát a jövőben is elsősorban a mezőgazdaság, valamint a tágabb értelemben a mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatok fejlődése határozza meg. A kistérség tájspecifikumai közé tartozik a vöröshagyma-, fokhagyma és petrezselyem. A térség központja a 700 éves városi múlttal rendelkező Makó. Makó iskolaváros, már 1713-tól vannak iskolái, és a településen a közoktatás sokszínűen képviseli napjainkban is magát. Makó hagyományos központi szerepkörénél fogva a kistérségi együttműködés központja is. Központi szerepét földrajzi elhelyezkedése indokolja: 5

Makó az ország délkeleti szegletében, Csongrád megyében, a román határ közelében, a Maros-folyó jobb partján fekszik. Áthalad rajta a 43-as számú (E 68-as) főútvonal, azaz a Nyugat-Európát Délkelet-Európával összekötő közlekedési folyosó, amely Románián keresztül Kis-Ázsia és a FÁK déli területei felé, Magyarországon keresztül pedig Nyugat- Európa felé biztosítja a legkedvezőbb átkelést és kapcsolatot. Szegeddel, Vásárhellyel valamint Budapesttel, az ország fővárosával is közvetlen vasúti összeköttetése van. A 30 kmre fekvő megyeszékhely, Szeged felé irányuló közlekedést a Maros-folyón keresztül egy vasúti és egy közúti híd szolgálja ki. A város jelenlegi területe 229,23 km2, amelyből művelhető terület 196,8 km2. Lakónépessége mintegy 26 000 fő. A munkanélküliség 8,0% körül van. Makón összességében a gazdasági igényeknek megfelelő jó munkamorállal jellemzett, szakképzett munkaerő található, mely szükség esetén át-, ill. tovább képezhető. A város ipara döntően az élelmiszergazdaságra és a könnyűiparra épült, és elsősorban kis- és középvállalkozásokat foglal magába. A Makói Ipari Park a város északkeleti részén található. Az ipari park a jövőben a kelet felé terjeszkedni kívánó cégek stabil telephelyévé válhat, melynek jók a logisztikai adottságai, biztosított a humán erőforrás magas színvonala és i rendszere. Kiemelkedő turisztikai-egészségügyi létesítménye a településnek a Makói Termál- és Gyógyfürdő, amely a város központjában 13 000 m2-es területen várja látogatóit. A 41C -os gyógyvízzel rendelkező fürdő naponta 1600 vendég ellátására képes jelenleg. Az úszás szerelmesei télen is használhatják az 50x21 m-es feszített víztükrű, vízforgatásos rendszerű, légsátras medencét. 2007 tavaszán adták át a makói és a kistérségi úszásoktatás céljait is szolgáló tanuszodát. Immár 1990 óta minden évben megrendezésre kerül a Makói Nemzetközi Hagymafesztivál, melyet évről évre mind színvonalasabb szakmai programok színesítenek. Az egész napos programok minden korosztály számára művészeti és kulturális látnivalókkal szolgálnak, ahol megtalálhatók gyermekprogramok, időszaki kiállítások, hagyományőrző programok és bemutatót tartanak a régi mesterségek képviselői is. A fesztivál egyben nemzetközi szakmai konferenciáknak is otthont ad. Egyéb programok is gazdagítják a vásári hangulatot, mint pl.: kisvonat, bábelőadás, koncertek és nótaest, hagymabál, lóverseny és tűzijáték. 6

I. Helyzetelemzés I.1. Makó város népességi és szociális helyzete Demográfiai adatok: Lakónépesség száma 25 207 Állandó népesség száma 25 360 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 675 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 717 Állandó népességből a 6-14 évesek száma 2 299 Állandó népességből a 15-18 évesek száma 1 168 Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +) - 2 190 Született gyermekek száma: 2006 2005 2004 2003 2002 2001 232 223 220 242 233 242 Az adatokból kiolvasható, hogy 1990-től napjainkig jelentős számú népességcsökkenés történt. Ha megnézzük a születési adatokat, az is látható, hogy ezt nem a születésszám drasztikus csökkenése okozza, hiszen az előző 6 évet vizsgálva nem mutat szignifikáns eltérést. Mennyire jellemzők az alábbi típusú bevándorlások a településen? (1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző) Közeli településekről 2 Közeli városból 2 Távolabbi településekről 2 Távolabbi városokból 2 Megyeszékhelyről 2 Budapestről 2 Külföldről 2 Mennyire jellemzők az alábbi típusú elvándorlások a településről? (1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző) Közeli településekre 2 Közeli városba 2 Távolabbi településekre 2 Távolabbi városokba 2 Megyeszékhelyre 3 Budapestre 2 Külföldre 2 7

Összegzés: Feltételezhető, hogy a népességszám csökkenés elvándorlás következménye. Sem az okokat, sem az elvándorlók társadalmi összetételét nem ismerjük, arra az adatokból következtetni nem lehet. Országos jelenség, hogy a közeli nagyvárosoknak elszívó hatása van, és elsősorban a jól képzett fiatalabb korosztályt érinti. A beérkezett adatok tanúsága szerint Makóról is a megyeszékhelyre, Szegedre jelentősebb az elvándorlás. A táblázatokból kiolvasható, hogy nincs más számottevő migrációs jelenség a településen. Mindezekből következik, hogy a nevelési-oktatási intézményekben, a jelenlegi férőhelyek fenntartását indokolttá teszi az állandó gyermeklétszám. Ezért az esélyegyenlőséget biztosító feltételrendszer kialakítása települési szinten fontos feladatot ró az önkormányzatra. Szociális helyzet a településen Összesen Munkanélküliek száma a településen 2 575 Ebből tartósan munkanélküli 423 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 105 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi 802 támogatást? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan 452 hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 350 összesen halmozottan Külterületen élők száma: hátrányos 178 helyzetűek 3-5 éves gyermekek száma 8 - ebbő l óvodába jár 4 - általános iskolás száma 34 12/11 Ebből Ebből Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma: Ebből összesen halmozottan hátrányos helyzetűek - 3-5 éves gyermekek száma - - ebbő l óvodába jár - - általános iskolás száma - - Összegzés: A demográfiai táblázat adatai alapján a 3-18 éves korosztályúak száma a településen 4184 fő. Ehhez viszonyítva a hátrányos gyermekek, aránya 19,17%, közülük a felderített 8

halmozottan hátrányos helyzetűek aránya 10,8%, ami nem éri el a törvény által az esélyegyenlőségi szempontból határértéknek számító 15%-ot. Emellett kiemelt figyelmet és beavatkozást igényel, hogy a gyermekvédelmi támogatásra jogosultak közül több mint 40% nem nyilatkozott iskolai végzettségéről. Valószínűsíthető, hogy az ő gyermekeik között is vannak még halmozottan hátrányos helyzetűek. Megállapítható, hogy, a város szerves fejlődése következtében, annak észak-keleti részén a Szikszai Általános Iskola, valamint a Kertvárosi tagintézmény környezetében élők között magas a hátrányos helyzetűek aránya. Az esélyegyenlőség szempontjából fontos, hogy a tartósan munkanélküli és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő populációban feltárják a halmozottan hátrányos helyzetűeket, s őket kiemelten segítsék, illetve, hogy a külterületen élők között az óvodai nevelést 3-5 éves kor között is vegyék igénybe az érintettek. Ezt az önkormányzat segítse elő. Figyelni kell a hátrányos helyzetű családokra, mert a halmozottan hátrányos helyzet megvallása önkéntes, így előfordulhat, hogy a szülő információhiány vagy egyéb más ok miatt nem tájékoztatja az intézményt erről a tényről. Az akciótervben erre ki kell térni. Az önkormányzat a számára törvényben előírt feladatok ellátását intézményeiben biztosítja, s anyagi lehetőségeihez igazodva a kötelezőn túl is vállal feladatellátást (alapfokú művészetoktatás). Jelenleg az infrastrukturális és humánerőforrás kapacitások biztosítják a feladatellátást. Erről az oldalról a rendszert fenyegető veszély nem érzékelhető, de a minőségi neveléshez-oktatáshoz szükség van infrastrukturális fejlesztésekre. 9

I.2. A településen élők számára elérhető közszolgáltatások Közszolgáltatások elérhetősége: Közszolgáltatások Helyben Más településen, éspedig... (km) KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés x Általános iskolai oktatás 1-4. x Általános iskolai oktatás 5-8. x Alapfokú művészetoktatás x KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás x Korai fejlesztés és gondozás x Fejlesztő felkészítés x Nevelési tanácsadás x Logopédiai ellátás x Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás - Szeged Gyógytestnevelés x GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás x Bölcsőde x Családi napközi - Szeged, Hódmezővásárhely Iskolai napközi x Házi gyermekfelügyelet - Szeged, Hódmezővásárhely GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona x A szolgáltatás ellátatlan 10

Makó város közoktatási nevelési-oktatási feladatait a 2007/2008-as tanévben a következő intézményhálózat látja el: Települési önkormányzati fenntartású intézmények: MAKÓ Makói Közoktatási Intézményi Társulás Óvodai nevelés Makói Általános Iskola* Belvárosi Óvoda Újvárosi Óvoda Almási Tagintézmény 1-8. évf. Kertvárosi Tagintézmény 1-8. évf. Királyhegyesi Tagintézmény 1-4. évf. *Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Nagyéri Tagintézmény 1-4. évf. Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézetet létrehozása: Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete 2007. június 27-én megtartott rendes ülésén a 248/2007. (VI. 27.) MÖKT határozattal, Nagyér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2007. június 22-én megtartott rendkívüli ülésén a 33/2007. (VI.22.) Kt. Határozattal, Királyhegyes Község Önkormányzati Képviselő-testülete 2007. június 25-én megtartott rendkívüli testületi ülésén 52/2007. (VI.25.) Öh. határozattal kimondta a Makói Közoktatási Intézményfenntartó Társulás létrehozását. 246/2007. (VI.27.) MÖKT h. A Belvárosi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézetet, valamint a Kertvárosi Általános Iskolát beolvasztja jogutódlással az Almási Utcai Általános Iskolába. Az átalakított intézmény neve: Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet. Székhelye: 6900 Makó Kálvin tér 6. Királyhegyes Község Önkormányzati Képviselő-testülete 2007. január 11-én megtartott rendkívüli ülésén 2/2007. (I. 11.) Öh. Határozat az általános iskolai tagintézmény helyzetének megvitatása tárgyában kifejezte szándékát, hogy 2007. szeptember 1. napjától a csökkenő gyereklétszám és a finanszírozási rendszer átalakulása következtében az 1 tanulóra jutó költségvetési támogatás csökkenése miatt az 5-8. évfolyamok vonatkozásában nem tagintézmény útján, hanem ellátási hely nélkül látja el a feladatot, a Makói Kistérségi Belvárosi Közoktatási Intézmény Társulás keretében működő makói székhelyű Belvárosi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet által. Kinyilvánítja továbbá, hogy 2007. szeptember 1. napjától továbbra is intézményi társulás keretében tagintézmény útján kívánja ellátni az alapfokú oktatást, nevelési feladatokat 1-4. évfolyamokon, a tagintézmény helybenhagyásával. 11

Megyei önkormányzati fenntartású intézmények: CSONGRÁD MEGYEI ÖNKORM. Makói Oktatási Központ és Kollégium József Attila Gimnázium 5-12. évf. Pápay Endre* óvoda, 1-12. évf. Erdei Ferenc Szakközépiskola 9-14. évf. *Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Egyházi fenntartású intézmények: Galamb József Szakképző Iskola 9-14. évf. EGYHÁZI FENNTARTÓK Református egyház Katolikus egyház Makó-Belvárosi Református Egyházközség Makó-Újvárosi Református Egyházközség Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek Bárka Református Óvoda Juhász Gyula Ref. Gimnázium és Szakképző Intézet Szikszai György Református Általános Iskola Szent István Egyházi Ált. Isk. és Gimn.és Szent Gellért Diákotthon 12

A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere Önkormány zat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága A feladatellátás fenntartói háttere Kiszervezett formában non profit, civil, egyházi szervezet, vagy gazdasági társaság Közszolgáltatások Intézményfenntartótá rsulás Többcélú Társulás Óvodai nevelés x x Általános iskolai oktatás x x x Alapfokú művészetoktatás x x x Gyógypedagógi Megyei önkormányzat ai tanácsadás x Korai fejlesztés és gondozás x Fejlesztő felkészítés x Nevelési tanácsadás x Logopédiai ellátás x Továbbtanulásipályaválasztási tanácsadás - - - - - - Gyógytestnevelés x Gyermekjóléti szolgáltatás x Bölcsőde x Családi napközi - - - - - - Iskolai napközi x x x Házi gyermekfelügye let - - - - - - Összegzés: Minden közszolgáltatás elérhető, vagy a településen, vagy 30 km.-es körzeten. Van olyan intézmény is a településen, amely eltérő nevelési igényű gyerekeket oktat. Biztosítva van az alapfokú művészetoktatás is. Egyéb 13

I.3. Közoktatási feltételek vizsgálata A településen élő 3-18 éves korosztály közoktatási (óvodai, általános és középiskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata a 2007. október 1-jei statisztika alapján. Óvodáztatás Óvodai intézmények száma 4 Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 9 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 934 Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 816 Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma 165 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 83 Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 0 Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 0 Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) 15 Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 35 Összegzés: Az óvodai ellátás az önkormányzat kötelező feladata. 2 intézményben, a Belvárosi Óvodában (3 feladatellátási helyen), és az Újvárosi Óvodában (4 feladatellátási helyen) 31 csoportban 825 férőhellyel tesz eleget feladatának az önkormányzat. A csoportok átlaglétszáma 24 fő, az egy pedagógusra jutó gyermekek száma 12 fő. Az óvodába be nem íratott gyermekek száma korosztály 9,1%-a, ezen pedig az óvodába be nem íratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 47,7%, ami a 3-5 éves korosztály 4,3 %-a. Az óvodai ellátásban részt vesz még a Makó-Belvárosi Református Egyházközség által fenntartott óvoda, 3 csoportban 66 fővel, az egy pedagógusra eső gyermeklétszám 9 fő. Az óvodai férőhelyek száma jóval meghaladja az óvodába beíratott gyermekek számát, férőhely hiány nem indokolja ezt a helyzetet. Az önkormányzat feladata lesz, hogy felkeresse ezeket a családokat, kiemelten kezelve a halmozottan hátrányos helyzetűeket, és felhívja a figyelmüket az óvodai ellátás fontosságára, hogy minél előbb intézményes ellátásban részesüljenek ezek a gyerekek. Az óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 10,17%. Az integráltan nem nevelhető gyermekek számára biztosított a megfelelő ellátás a megyei fenntartású gyógypedagógiai intézményben. Mind a 15 gyermek szakértői bizottsági döntés alapján került ebbe az intézménybe. 14

Gyermekek száma a település óvodáiban: OM azonosító Intézmény neve gyermek-, tanulólétszám az intézményben Össz HHH esen HH SNI 029427 Újvárosi Óvoda 357 100 51 13 029426 Belvárosi Óvoda 378 52 21 6 200081 Bárka Református Óvoda 66 11 11 2 038485 Pápay Endre 2 15 Óvoda* 0 15 * Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Összegzés: Összehasonlítva a két makói önkormányzat által fenntartott óvoda adatait, látható, hogy a Belvárosi Óvoda 378 óvodása közül 5,5 % a halmozottan hátrányos helyzetű, 1,58% a sajátos nevelési igényű gyermek, mindegyikük integrált nevelésben részesül. Tovább részletezve az óvodaházakat, jelentős, bár a 25%-ot el nem érő eltérés tapasztalható. A Zrínyi utcai óvodaház 77 gyermeke közül 9% a halmozottan hátrányos helyzetű, 1,29 % az SNI-s. A Kassai utcai óvodaház 64 gyermeke közül 7,8% a halmozottan hátrányos helyzetű, 1,56% az SNI-s. Ez az arány a Kálvin téri óvodaházban: 237 gyermek, halmozottan hátrányos helyzetű 3,79%, SNI-s 1,68%. Az Újvárosi Óvodába járó gyermekek száma 357, közülük 13,49% halmozottan hátrányos helyzetű, 3,64% SNI-s, mindegyiküket integráltan nevelik. Ebben az óvodában 4 telephelyen folyik a nevelőmunka. A központi épületben a fenti adatok sorban: 90 gyermek, 5,5% halmozottan hátrányos helyzetű, 1,11 % SNI-s. A Petőfi parki épületben: gyermekek száma 71, halmozottan hátrányos helyzetű, 7,04%, az SNI-s gyermekek aránya 1,98%. A Tulipán épületben: gyermekek száma 88, halmozottan hátrányos helyzetű 32,95% (!), SNI-s 7,95 (!) A Tulipán utcai épület és a Kálvin téri épület között meghaladja 25 %-os eltérést a hhh gyermekek aránya! Az intézkedési tervnek ki kell térni rá! Ebben az épületben két kiscsoportban nagy a különbség a halmozattan hátrányos helyzetű gyermekek aránya között. Az intézkedési tervben meg kell fogalmazni, hogyan lehet a későbbiekben kiküszöbölni a hasonló helyzetek előfordulását. A Vásárhelyi épületben: gyermekek száma 108, halmozottan hátrányos helyzetű 11,1%, SNIs 3,8%. Ezen a területen mindenképpen beavatkozásra van szükség, hogy a gyermekek érdekét maximálisan figyelembe véve, mérséklődjön az óvodák, ezen pedig a telephelyek között a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számaránya közötti különbség. Az akciótervben erre ki kell térni. A Bárka Református Óvoda 66 gyermeke közül 16,66% halmozottan hátrányos helyzetű, 3,03% SNI-s. A református óvoda, bár kijelölt körzete nincs, részt vállal a halmozottan hátrányos helyzetű, és sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátásában. 15

Általános iskola Általános iskolai intézmények száma: 4 Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 8 Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 137 Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 89 Általános iskolai száma (gyógypedagógiai oktatással és magánkal együtt) 2293 Általános iskolai magán száma 13 Sajátos nevelési igényű általános iskolai száma 248 Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) 160 Hátrányos helyzetű általános iskolai száma 541 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai száma 236 Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 287 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 296 A napközis száma az általános iskolákban (iskolaotthonos kal együtt) 1418 Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma 20 Összegzés: A kötelező feladatként jelentkező alapfokú oktatást a Makói Közoktatási Intézményfenntartó Társulás által fenntartott általános iskola látja el, a székhelyen kívül öt telephellyel és 4 tagintézménnyel, az intézményben művészetoktatás is folyik. A tagintézmények közül kettő a Makói kistérségben található, Nagyéren és Királyhegyesen. Ezen kívül részt vesz az alapfokú oktatásban egy református általános iskola, illetve egy katolikus nevelést folytató egységes iskola. Az integráltan nem oktatható sajátos nevelési igényű ellátása a megyei fenntartású gyógypedagógiai intézményben történik. A Makói Közoktatási Intézményfenntartó Társulás által fenntartott általános iskolába 1649 tanuló jár, az egy pedagógusra jutó tanulói átlaglétszám 12,5 fő. A Szent István Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai korosztályának száma 258 fő, az egy pedagógusra jutó tanulószám 9,2 fő. Ugyanezek az adatok a Szikszai György Református Általános Iskolában: száma 226, az egy pedagógusra jutó tanulói átlaglétszám 11,3 A 8. évfolyamos és első évfolyamos számát összehasonlítva megfigyelhető csökkenés figyelhető meg, egy osztálynyi tanuló. Az előző 6 év születési adatait nézve, további jelentős csökkenés nem prognosztizálható, de ez mindenképpen figyelmet érdemlő tény. Tudomásunk szerint nincs ellátatlan általános iskolás korosztályú tanuló. 16

Az intézményi adatlapok alapján azt lehet mondani, hogy a felmentett aránya csekély. Általános iskolai száma a település intézményeiben tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!) OM azonosító intézmény neve gyermek-, tanulólétszám az intézményben Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógy Pedagógiai tagozat 102930 102612 029757 038485 029745 Össz Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet 1649 Szikszai György Református HHH /HH SNI Össz 283/ 128 68 1032 HHH /HH SNI Össz 222/ 100 51 617 HH/ HHH SNI Össz HH H 61/ 28 17 - - Általános Iskola 226 99/64 17 226 99/63 17 - - - - - Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon 109/ Általános Iskola 258 24 3 187 81/16 2 71 28/8 0 Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola* 160 50/20 160 160 József Attila Gimnázium 133 8/0 1 * Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 50/ 20 17

Összegzés: A Makói Közoktatási Intézményfenntartó Társulás által fenntartott általános iskolák tagintézményei közül Nagyéren 25 tanulóval, egy összevont (1-4) osztállyal működő alsó tagozat van (halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s tanuló nincs felmérve, az esélyegyenlőségi stratégia kidolgozása során meg kell szervezni a felmérésüket), Királyhegyesen 1-4. évfolyam, egy összevont osztályokban 24 tanulóval működik, közülük 3 fő halmozottan hátrányos helyzetű, 1 fő sajátos nevelési igényű. A makói feladatellátási helyek esetében ez az arány a következőképpen alakul: székhely intézmény: tanulólétszáma 805 fő, halmozottan hátrányos helyzetűek: 3,6%, SNI-sek: 1,86. A művészeti iskola: 569 fő, 1,58% halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s 0,52%. Kertvárosi tagintézmény: tanulólétszám 361 fő, halmozottan hátrányos helyzetűek: 17,45% SNIs, 10,80%. Az Almási tagintézmény: 434 fő, halmozottan hátrányos helyzetűek 7,60%, SNI-s 2,99%. A Makó területén működő tagintézmények adatai alapján megállapítható, hogy az ott oktatott halmozottan hátrányos helyzetű és SNI-s aránykülönbsége nem éri el 25%-ot, de figyelmet érdemel, hogy a Kertvárosi tagintézményben viszonylagosan magas ez az arány. Ezen a feladatellátási helyen működő harmadik osztályokban igen magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányainak különbsége, valamint az SNI-s arányának különbsége. Az intézkedési tervben meg kell fogalmazni azokat a feladatokat, amelyekkel ez a helyzet enyhíthető. Illetve azokat a feladatokat, amelyekkel elkerülhető, hogy a későbbiekben ilyen eltérések alakuljanak ki évfolyamokon. Ezen a helyzeten változtat a 303/2007(VIII.29) MÖKT határozat, amely módosítja a Kertvárosi tagintézmény körzethatárait. Az ide járó érintett ragaszkodnak ehhez az iskolához, az akciótervben megfogalmazott beavatkozásnál mindenképpen olyan megoldást kell javasolni e probléma kezelésére, amely messzemenően figyelembe veszi az ő érdekeiket. A székhelyen és a Kertvárosi tagintézményben emelt szintű oktatás folyik, amelyben a halmozottan hátrányos helyzetűek is egyenlő eséllyel vesznek részt. A Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnáziumban az 1-8. évfolyamos száma 258, a hátrányos helyzetű aránya magas: 42,2%, halmozottan hátrányos helyzetűek aránya 9,3%, sajátos nevelési igényű tanuló 1,16%. Itt emelt szintű oktatás is folyik, amelyhez a halmozottan hátrányos helyzetű is hozzáférnek. Az intézményi adatlapokból megállapítható, hogy nem jellemző az intézményen i szegregáció, az osztályok kialakításánál szempont, hogy a célcsoportba tartozók lehetőleg ne szenvedjenek hátrányt. A Szikszai György Református Általános Iskolában szintén igen magas, 43,8 % a hátrányos helyzetű aránya, és 28,3 % a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya. A 8 osztályos gimnáziumok általános iskolai korosztályú tanulói között nincs egyetlen, a célcsoporthoz tartozó tanuló sem. Figyelmet érdemel, hogy ez milyen okokra vezethető vissza. 18

Középiskola Középiskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 6 Középiskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 111 A középiskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 82 Középiskolai száma (gyógypedagógiai oktatással és magánkal együtt) 2119 Középiskolai magán száma 4 Sajátos nevelési igényű középiskolai száma 113 Gyógypedagógiai oktatásban részesülő középiskolai száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) 103 Halmozottan hátrányos helyzetű középiskolai száma 122 Középiskolában tanuló 9. évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 450 12. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 407 Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma 18 Összegzés: Amint az intézményi struktúrából látható, Makó város önkormányzata nem tart fenn középiskolát, de a paletta igen széles. A 113 integráltan nem oktatható sajátos nevelési igényű tanulót a megyei fenntartású gyógypedagógiai intézményben oktatják, a szak, szakközépiskolai és gimnáziumi megyei és egyházi fenntartású középiskolákban folyik. A 2119 összlétszámon a speciálisan képezhető aránya 4,86%, az integráltan oktatott SNI-s arány nagyon alacsony, 0,49% a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya 5,75%. A 9. évfolyamosok létszáma 43-mal magasabb a 12. évfolyamosokénál, de jelenleg nincs férőhelyhiány. Mivel az általános iskolákban jóval magasabb a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű száma, mint a középiskolákban, ezért az intézkedések között szerepelnie kell a nyomon követésnek. Hogyan teljesítik a célcsoportba tartozó a tankötelezettséget, bekerülnek-e a középiskolai oktatási rendszerbe, ott mennyire sikeresek? Külön kiemelést érdemel speciális helyzeténél fogva a megyei fenntartású gyógypedagógiai intézmény. Adatlapja alapján megállapítható, hogy a szakvélemény alapján odakerült, és ott nevelt-oktatott SNI-s gyermekek közül 18,4% a halmozottan hátrányos helyzetű. Nyomon követést igényel az is, hogy megtörténik-e a szakvélemények törvény által előírt időközönkénti felülvizsgálata, illetve ezek alapján a visszahelyezése normál oktatásba. 19

A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás száma, eljárók száma Összesen: A településen élő óvodás gyermekek, száma 2866 170/85 Óvodába jár 811 165/83 helyben 808 165/83 más településre eljáró 3 - Ebből települések nevei: Kiszombor Földeák - Alsó tagozatos (1-4.) 997 5/2 helyben 985 más településre eljáró 12 5/2 Királyhegyes települések nevei: Pitvaros Földeák Csanádpalota Felső tagozatos (5-8.) 1058 helyben 1050 más településre eljáró 8 0 Földeák, települések nevei: Csanádpalota, Királyhegyes, Pitvaros - Csekély a településről eljáró gyermekek, száma. Ők jellemzően a szülők munkahelye szerinti településre járnak el. Óvodás gyermekek és általános iskolás száma a településen, bejárók, utazási feltételek A gyermekek, létszáma a település óvodáiban és általános Összesen : iskoláiban 3110 708/318 Óvodába jár 816 165/83 más településről bejáró 8 0 tömegközlekedéssel 3 0 iskolabusszal 1 0 Ebből falugondnoki szolgálattal 0 0 egyéni (szülők szgk.-val) 4 0 Alsó tagozatos (1-4.) 1080 253/107 más településről bejáró 58 9/2 tömegközlekedéssel 14 2/2 iskolabusszal 44 7/0 20

falugondnoki szolgálattal 0 0 egyéni (szülők szgk.-val) 0 0 Felső tagozatos (5-8.) 1213 290/128 más településről bejáró 163 37/2 tömegközlekedéssel 75 20/2 iskolabusszal 87 17/0 falugondnoki szolgálattal - - egyéni (szülők szgk.-val) 1 0/0 Összegzés: Magas a bejáró létszáma, amely az intézményfenntartó társulásból is következik, hiszen Királyhegyes feladatellátási hely nélkül látja el a kötelező közoktatási feladatát, az 5-8. évfolyamok Makó székhelyre járnak be. Utaztatásuk iskolabusszal történik, amely szolgáltatást kétféle módon veszik igénybe. Külön iskolabuszos járatok üzemelnek, a délutáni tanórán kívüli foglalkozásokon részt vevő 18 óráig a menetrendszerű járatokat a Volánnal kötött megállapodás szerint iskolabuszos szolgáltatásként tudnak igénybe venni. Ez lehetővé teszi a bejáró számára is az intézményi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést. Az iskolabusz működtetését a Többcélú Társulás saját működési költségéből fedezi. Az első járat 2006. szeptemberében indult. Fontos megemlíteni, hogy a Makói Általános Iskolán kívül magas a bejárók aránya a Szent István Általános Iskolában, az összlétszám 25%-a. Ezen magas a hátrányos helyzetű gyerekek száma, a bejárók 40 %. 21

Az iskolabusz útvonalait mutatja a következő ábra: I.4. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Székhely Országos kompetencia-mérések eredményei: Székhely 2003 2004 2006 2007 Országos Iskola Országos Iskola Országos Iskola HHH Országos Iskola HHH kompetenciamérés eredménye átlaga átlag átlaga átlag átlaga átlaga átlag átlaga átlaga Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 503 500 503 509 493 497 500 511 497 500 499 501 544 500 499 505 493 22

8. évfolyam 10. évfolyam 474 500 489 494 500 497 499 A 2007-es eredmények 2008 májusában lesznek ismeretesek. 2006-ban a HHH-s átlagát nem kellett külön vizsgálni. Lemorzsolódás aránya az intézményben Székhely Évfolyamismétlők aránya (%) Magán aránya (%) Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó aránya (%) összlétszá mon HH/HHH összlétszá mon HH/HHH összlétszá mon 2003/2004 0,4% 2004/2005 0,8% 1 1 2005/2006 0% 1 2006/2007 0,2% 1 2,7/0 0 2007/2008 (tervezett) 0,1 3/5 2,7/0 0 2008/2009 (tervezett) 3/5 0 0 HH/HHH országos átlag 2005/2006 2,11% 0,61% 0,37% Továbbtanulási mutatók az intézményben Továbbt anulási mutatók az intézmén yben Gimnázium (%) Szakközépiskola (érettségit adó ) (%) Szakiskolai (%) Speciális szakiskola (%) Nem tanult tovább (%) Székhely összlét számo n HHH/ HH körébe n összléts zámon HHH/ HH összléts zámon HHH/ HH összlétsz ámon HHH/ HH összlétsz ámon 2003/200 4 40 60 2004/200 5 51 40 9 0 0 2005/200 6 42 45 13 0 0 HHH/ HH 23

2006/200 7 55 38 50/50 7 50/50 0 0 2007/200 8 (tervezett) 54 38 50/50 10 50/50 0 0 2008/200 9 (tervezett) 55 15/10 38 50/50 7 35/40 0 0 országos átlag 2005/200 6 36,6% 43,1% 19,0% 1,3% Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási tagintézmény Országos kompetencia-mérések eredményei: Almási Tagintézmény Országos kompetenciamérés eredménye Iskola átlaga 2003 2004 2006 2007 Országos átlag Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH átlaga Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 425 500 454 509 493 10. évfolyam 500 Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 469 500 498 497 499 501 431 500 469 505 493 483 500 517 494 500 497 499 A 2007-es eredmények 2008 májusában lesznek ismeretesek. 2006-ban a HHH-s átlagát nem kellett külön vizsgálni. 24

Lemorzsolódás aránya az intézményben Almási Tagintézmény Évfolyamismétlők aránya (%) Magán aránya (%) Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó aránya (%) összlétszá mon HH/HHH összlétszá mon HH/HHH összlétszá mon 2003/2004 1,26% 1-2004/2005 2,27% - - 2005/2006 1,59% 1-2006/2007 (tervezett) 1,33% - - 2007/2008 (tervezett) 1,3 2,0/5,0 - - 2008/2009 (tervezett) 1,3 2,0/5,0 - - HH/HHH országos átlag 2005/2006 2,11% 0,61% 0,37% Tanulási mutatók az intézményben Almási Tagintézmény Gimnázium (%) összlét számo n HH/ HHH körébe n Szakközépiskola (érettségit adó ) (%) összléts zámon HH/ HHH Szakiskolai (%) összléts zámon HH/ HHH Speciális szakiskola (%) összlétsz ámon 2003/2004 35 42 23 2004/2005 15 55 30 2005/2006 14 59 27 2006/2007 29 30/25 22 50/25 49 20/50-2007/2008 (tervezett) 30 25/20 40 40/50 30 35/30 2008/2009 (tervezett) 30 25/25 45 45/40 25 30/35 HH/ HHH Nem tanult tovább (%) összlétsz ámon HH/ HHH országos átlag 2005/2006 36,6% 43,1% 19,0% 1,3% 25

Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Kertvárosi tagintézmény Országos kompetencia-mérések eredményei: Kertvárosi Tagintézmény Országos kompetenciamérés eredménye Iskola átlaga 2003 2004 2006 2007 Országos átlag Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga HH/HHH átlaga Országos átlag Iskola átlaga HH/HHH átlaga Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 454 500 493 509 493 503 500 494 497 500 499 501 511 500 513 505 493 490 500 483 494 500 497 499 A 2007-es eredmények 2008 májusában lesznek ismeretesek. 2006-ban a HHH-s átlagát nem kellett külön vizsgálni. Lemorzsolódás aránya az intézményben Kertvárosi Tagintézmény Évfolyamismétlők aránya (%) Magán aránya (%) Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó aránya (%) összlétszá mon HH/ HHH összlétszá mon HH/ HHH összlétszá mon HH/ HHH 2003/2004 3,1% 0,2% 2004/2005 5,3% 0,7% 2005/2006 4,2% 0,5% 2006/2007 3,4% 10%/8,3% 0,6% 1,6%/3,3% 0,28% 1,67% 2007/2008 (tervezett) 2,5% 8,0%/5,0% 0,5% 0,83%/1,67 0 2008/2009 (tervezett) 2,0 6,0%/1,7% 0,5% 0 0 26

országos átlag 2005/2006 2,11% 0,61% 0,37% Továbbtanulási mutatók az intézményben Továbbt anulási mutatók az intézmén yben Kertvárosi Tagintézmény Gimnázium (%) összlét számo n HH HHH/ körébe n Szakközépiskola (érettségit adó ) (%) összléts zámon HH/ HHH Szakiskolai (%) összléts zámon HH/ HHH 2003/2004 26 54 20 2004/2005 42 23 35 2005/2006 32 32 37 2006/2007 40 30/20 24 40/40 36 30/40 2007/2008 30 30/20 45 40/45 25 30/35 2008/2009 30 30/25 45 45/45 25 25/30 Speciális szakiskola (%) összlétsz ámon HH/ HHH Nem tanult tovább (%) összlétsz ámon HH/ HHH országos átlag 2005/2006 36,6% 43,1% 19,0% 1,3% Összegzés: A Makói Általános Iskola kompetencia-mérésének 2003.,2004., 2005., 2006. évi adatai rendelkezésre állnak, kivéve a 2006. évi 6. évfolyamos adatokat, amelyek a székhelyen és tagintézményében hiányosak. Csak a központi értékelés áll rendelkezésünkre. A HHH-s átlaga sem szerepel az adatlapokon. Az intézkedési tervben ki kell térni az iskolában maradt feladatlapok értékelésére, hiszen ez szolgáltat alapot a következő tanév munkatervéhez, amelyben ez alapján jelölik meg a fejlesztendő területeket. Az országos kompetencia-mérés iskolai adataiban az Almási Tagintézményben javuló tendencia tapasztalható, az országos átlagot némiképp meghaladja. A Kertvárosi Tagintézményben az országos átlaghoz képest alulteljesítés állapítható meg. Az évfolyamismétlők aránya székhelyen igen alacsony, meg sem közelíti az országos átlagot. Az Almási Tagintézményben a 2005/2006-os tanévet kivéve nem éri el az országos átlagot, 2006/2007-es tanévben a HHH-s aránya az évismétlők között magas. A Kertvárosi Tagintézményben az arány a vizsgált tanévekben meghaladja az országos átlagot, ezen is a HHH-s arány, ahol rendelkezésre áll adat, nagyon magas. A probléma néhány főt érint ugyan, 27