Megyeri Úti Általános Iskola II. Korcsoport szövegszerkesztés Felkészítő tanár: Sike Bernadett
LÁNCHÍD P est és Buda közt feltétlenül szükség volt egy hídra. Ezzel a tervvel sokat törődtek ugyan, de nem tudták előteremteni a pénzt, és az árvíztől is féltek. Ehhez a feladathoz, olyan férfira volt szükség, aki le tudja győzni az akadályokat, és kitartó munkájával megvalósítja a tervet. Széchenyi István vállalkozott, és a kormánnyal harcra kelve sikerült megindítani a projektet. 1840. Július 28-án leverték az első zárógát első cölöpét. 1841. augusztus 24-én ünnepek közt megtörtént az alapkőletétele. Az alapkőünnepély okmányát arany és ezüstérmékkel együtt helyezték egy üregbe. Ez nyilván Clark Vilmos a tervező, vagy Clark Ádám az építőmester ötlete volt. Nem rokonok, de mindketten Angliában születtek. Clark Vilmos ötletét fogadta el a hídbizottság 1838. Szeptember 8-án. Clark Ádám, az építőmester 28 éves volt, amikor a munkavezetést rábízták. Ő több mint ezer embert irányított a munkára, s ha kellett ő is közéjük állott. A két Clark-nak hősi szerepük volt. Mindketten fáradhatatlanok és lelkesek voltak. A két szakember nélkül nem épülhetett volna meg. A munka szépen haladt. Széchenyi egy Duna-parti házban bérelt magának lakást, hogy lássa a munka haladását és, hogy csak néhány lépésnyire legyen tőle. 1848. július 18-án, amikor az utolsó láncot húzták fel a hídra, elszakadt az emelőlánc, és a nyolcezer mázsás teher átszakította a munkahidat, belezuhant a Dunába. Széchenyi és Clark Ádám a hídon álltak, amikor az leszakadt. Szerencsére csak hidegfürdőt vettek és ki tudtak úszni a partra. Ekkor Clark Ádám fogadást 1. ábra kötött Széchenyivel, hogy hat nap alatt helyrehozza. Mivel ez így lett újra próbálkoztak a híd építésével. Clark emellett a fogadás mellett két csatát is nyert. Hentzivel (a vár akkori osztrák parancsnokával) 1849-ben tárgyalt, mert ő fel akarta robbantani a híd egy részét. Clark rábeszélte Hentzi-t, hogy ne tegye, mert majd felbontja a hídon az úttestet. Ő erre belenyugodott, de ennek ellenére négy lőporral teli ládát helyezett el a budai pillér közelében. Clark erre azt mondta, hogy ő majd felrobbantja az úttestet, ha szükség lesz rá. Így állapodtak meg, de valamivel később Alnoch robbantotta fel sikertelenül. Ezért a tettért a saját életével fizetett. Később Görgey elrendelte, hogy a hídon az úttestet meg kell javítani. 1.
1945. január 17-ről 18-ra virradó hajnalában a fasiszták robbantották fel. Egy szemtanú leírásában ez történik:,, Szilveszter este a pincében a Hídról beszélgettünk. Akkor már tudtuk, hogy az ő élete sincs biztonságban, akárcsak a mienk. Eggyel több, akiért reszketnünk kell, mint testvérünkért, barátunkért. A Hídra gondoltam, és gyötrő vágyat éreztem, hogy láthassam. Búcsúzom a Hídtól Mióta állok itt a sarkon? Egy órája? Részeg német katonák mennek el mellettem. Az ágyúdörgés erősödik. Ó, ezek orosz ágyúk! Hangjuk olyan, mint az édes muzsikaszó Csak közelebbről hallanám már az ágyúdörgést Haza kellene menni. Vissza a pincébe, ahol nyugtalankodnak miattam A Híd előtt, a téren, most nagy a sürgésforgás. Katonai teherautó torpan meg a kőből épített őrház előtt, ahol nem is olyan régen dohányos bolt volt, és én Sport cigarettát vásároltam a gyászruhás, fehér hajú tulajdonosnőtől. Az őrszem valamit magyaráz a teherautósnak. Svábos kiejtéssel beszél magyarul. Náci egyenruhában szolgálja a magyar kenyeret A teherautó továbbrobog, Buda irányába. Az első ív előtt megáll. Reflektorát felfelé irányozza. A hídív tetején kézilámpák fénye villan. Szaggatott szavakat hallok. Szeretnék közelebb menni. Búcsúzom a hídtól A sarokról még egyszer visszanézek Valaki kellene, Clark Ádám vagy valaki más, elszánt, erős, határozott ember. Ember, aki tárgyalna velük, aki kegyelmet kérne, mint az angliai építőmester annak idején Hentzitől Aki tudja, aki érzi, aki megmagyarázná nekik, hogy mit jelent nekünk ez a híd, a Híd, a Lánchíd De nincs sehol senki Tanácstalan, tehetetlen, gyámoltalan vagyok És nyilas járőr förmed rám:>> Mars hazafelé!<< Január 18-án reggel, homok között, égő, füstölgő házak között, gépfegyverkattogásban kirohantam a Hídhoz, de már nem volt. Sápadt arcú, borostásállú pincelakó botorkált elő a bank kapuja alól a napvilágra, s csak hunyorgatott, mert szeme elszokott a fénytől. Igen Mára virradóra Odalenn hallottuk a robbanásokat Úgy négy és öt óra között lehetett A Híd, szárnyaszegett sasmadár, két pillérének megüvegesedett halott szemével bámult rám, s a Duna szelíden mosta friss vérző sebeit. Lestyán Sándor nyomán 2. Ábra 2.
Az egri vár és a Dobó István Vármúzeum H azánk egyik leglátogatottabb, legismertebb műemléke az egri vár és az itteni Dobó István Vármúzeum. Az épületegyüttes megóvása, helyreállítása folyamatos. A hajdani belső várba, azaz a mai várba a Dózsa György tér felől juthatunk. A főbejárat csak a XVI. század második felében lefolyt nagyarányú várkorszerűsítés során létesült. A nagykapu melletti várfalban helyezték el az 1552. évi sikeres várvédelmi harc 400. évfordulójának emlékére Tar István és Illés Gyula nagyméretű, rézből öntött domborművét. A vár főkapuja mellett jobb kéz felől emelkedik az előugró sokszögletű, lőréses kapuvédő bástya, a barbakán, a hódoltság 91 esztendejének egyetlen török várépítménye. Belépve a belső várba, egy körülbelül 120 m hosszú, viszonylag keskeny "falszoroson" (német kifejezéssel: Zwingeren) keresztül haladunk a következő kapuig. Ezt a falszorost "szorítónak" is nevezik. A vár két vastag fala egészen a járószint alá van kopva, viszont a belső fal megtartva eredeti voltát, a magasba emelkedik. Innen felfelé haladva jobbról a csak kissé kiszögellő és lőrésekkel áttört Gergely-bástya látható. Ezt a bástyát a várfal egy talpig lerombolt szakaszán Bornemissza Gergely 1 deák tervezte és építtette meg. Figyelemre méltó látnivaló a bástya szomszédságában emelkedő kaputorony, aljában a vár eredeti középkori - már Dobó 3. Ábra idejében befalazott - főkapujával. Ezen át vezetett az út a vár piacára, udvarára. A hajdani kaputorony felső falfülkéjébe az itáliai Modenából hazánkba szakadt Estei Hippolit egri bíboros-püspöknek, Hunyadi Mátyás király sógorának szinte sértetlenül megmaradt színes címere idézi az egri lovagvár reneszánsz pompáját. A falközelben haladva a lőréseket figyelhetjük meg. Itt olyan ikerlőrést is láthatunk, amely mögül két irányba is lehetett tüzelni. Továbbsétálva a Varkoch-kapuhoz érkezünk, amelyet még Perényi Péter várnagya, Varkoch Tamás építtetett 1542-ben. Ezt, amíg a vár királyi kézben volt, a belső vár nagykapujának nevezték. Az emeletes kapubástya falai csak vállmagasságig maradtak fenn. Mindössze a kapu ívének indításánál áll egy körülbelül hat méter magas falcsonk, idézve a hajdani építmény képét. Tudni kell, hogy ennek a várkapunak a megépítésével egy időben falazták be a középkori kaputorony aljában nyíló főbejáratot. A Varkoch-kapun át érkezünk az egykori belső vár területére. Ez Eger vára legősibb és kétségtelenül legfontosabb része. A belső vár területén szinte minden négyzetméternek megvan a maga históriája. Minden talpalatnyi földje az 1552-es őszi nagy várostrom emlékét őrzi és idézi. Figyeljük meg mindjárt a kapu mellett a lőrésekkel áttört, s még ma is 15 m magas déli falat, hogy fogalmat alkothassunk a várfalak eredeti képéről. Ez az 55 m hosszúságú falszakasz azért alkalmas erre, mivel itt majdnem eredeti magasságában maradt fenn. A Varkoch-kapu mellett hosszan 1 Dobó István várkapitány utóda 3.
elnyúló fal belső án mintegy tíz méter magasságban a falakba épített favázas, fedett közlekedőfolyosó, az úgynevezett gyilokjáró (német kifejezéssel: Mördergang) húzódott. Az ostromok idején itt tartózkodtak a katonák, és innen tüzeltek a lőréseken át az ellenségre. Ma is látható a gyilokjáró gerendáit magába foglaló lyuksor. Belépve a Varkoch-kapun, bal felé lépcsőfeljárat vezet a várfal fokára. A belső várba érve többfelé vehetjük utunkat. Balra fordulva nyomban szembetűnik egy sokszögű alaprajzú magas falú építmény, amely nem más, mint a nyugati fekvésű kisebb ágyúdomb. Az ágyúdomb tetején, egy magas árbocon a magyar nemzeti lobogót lengeti a szél, amelyet a török uralom alól való felszabadítás 300. évfordulójára állított fel a városi tanács 1987. November 17-én. Innen nagyszerű kilátás nyílik a városra és a Dobó-bástyára. A nyugati ágyúdomb mellett húzódnak a XVIII-XIX. században idetelepített katonaság kórházának falmaradványai. A vár nyugati án, egy föld alatti pincehelyiségben kapott helyet a hajdani büntetés-végrehajtási eszközöket bemutató börtönkiállítás. Láthatunk többek között egy XIX. századi hóhérpallost, amellyel a bakó a halálraítéltnek lecsapta a fejét, megborzonghatunk az eredeti bitófa láttán. A Varkoch- kaputól jobb kézre eső falmarad- ványok mellett volt a vár kovács- műhelye, amelynek füstelvezető ké- ményét Houfnaglius is ábrázolja híres egri metszetén. Emellett találjuk a vár központi, nagy, vagy amiként a XVI. században emleget- ték, "öreg kútját", a fölé emelt (helyreállított) kútházzal. Mögötte magasodott az úgynevezett Szép- bástya, amelyet a Rákóczi- szabadságharc idején egy francia hadmérnök tervei alapján építettek. A vár föld alatti folyosórend- szere, ezek a pompás (és a maguk 4. Ábra korában) igen korszerű védőművek még nem voltak meg Dobóék idejében, csak 1570 és 1595 között épültek ki az olasz Ottavio Baldigara tervei szerint és részben személyes irányításával. Az egyetlen, amely már fennállott Dobó István korában, a Közép- vagy Emelcsős-kapunak nevezett boltozatos rövid folyosó, amely a belső várat a külsővel kötötte össze, s amely később a kazamaták kiinduló szakaszául szolgált. Hogy, hogy nem, a XIX. századvég óta Setét-kapu lett a neve, utalva annak sötét voltára, mivel világosság csak a bejárati nyíláson jutott be a boltozatos térbe. A mélyben húzódó kazamaták nem sziklából kivágott alagutak, hanem a várfalak aljában, azok építésekor kialakított, a várfalakkal szorosan összeépített helyiségek. A három szintre tagozódó kazamatarendszerből napjainkig körülbelül 7-800 métert tártak fel. A vár délkeleti, új olasz vagy fülesbástyájában, s a szomszédos falszakaszban lévő folyosók és termek a maguk korában a legtökéletesebb várvédelmi berendezéseknek számítottak. Lényegük a bástyák előreugró "füle" mögötti biztonságban - két egymás feletti szinten - megépített ágyútermekben rejlett. A folyosók külső falába mélyített fülkék az ellenséges aknák készítését leleplező borsós dobok és vízzel telt edények elhelyezésére szolgáltak. 4.
A Feszty-körkép és a rotunda kiállításai, Ópusztaszer A Magyarok bejövetele című 1800 négyzetméteres festmény sok hányattatás után került a Nemzeti Történeti Emlékparkba. A körkép számára tervezett épületben több kiállítás is helyet kapott. A megsemmisülés határán álló Feszty-körkép helyreállítása és restaurálása négy évet vett igénybe. 1995 óta megújult formában látogatható. Az épület további kiállításai: Budapest 1896 című rajzkiállítás, a Promenád 1896 viselettörténeti bemutató, valamint a Rokon népeket, Szer monostorát és korát és A körkép történetét bemutató tárlat. A körkép-műfajt két évszázada szabadalmaztatta Robert Barker brit festőművész. Olyan végtelenített, kör alakú vászonra festett, melynek középpontjába állva a néző az ábrázolt táj, vagy esemény részesének érezhette magát. Ezt az érzést fokozza a vászon és a néző közé épített előtér, azaz terepasztalhoz hasonló dioráma, mely szinte folytatja a képet, összemosva a valóságot annak festett másával. A XIX. század divatos körképei egyikét Párizsban ismerte meg Feszty Árpád (1856-1914), s hazatérve apósától, Jókai Mórtól 5. Ábra kapta a tanácsot: a honfoglalás közelgő ezredévi ünnepségei tiszteletére ne bibliai, hanem magyar történelmi témát válasszon. Részvénytársaság alakult: a mai, budapesti Szépművészeti Múzeum helyén telket béreltek, Feszty Adolf építész megtervezte a körkép befogadó épületét, helyszínrajzokat készítettek a Keleti-Kárpátok lábánál, a Volóci-völgyben, s 1892-ben hozzáláttak a több mint kétezer figura, s a legendás táj megfestéséhez. A Belgiumból hozatott s élénk figyelem közepette megfestett óriásvászon persze lázas izgalomba hozta az országot. Avatása, 1894 pünkösd vasárnapja és az 1945-ös, városligeti bombatalálat között, Budapest egyik fő látványosságának bizonyult. Újabb fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy megkezdődhessen a panorámakép második élete. Restaurálására lengyel szakemberek nyerték el a megbízást - pályázat útján. Nevüket az előcsarnokban tábla örökíti meg. Itt, az előtérben - csoportok kérésére idegen nyelveken is - rövid tájékoztató hangzik el a panorámaképről. A körképhez vezető feljáró elején Tóth Béla - Csongrádon élő - szobrászművész alkotása, Feszty Árpád mellszobra látható. Amikor a látogató fölsétál az enyhe emelkedőn - ahol mozgássérült vendégek akár tolószékükben ülve is gond nélkül följuthatnak -, s megérkezik az emlékpark főépületének, a rotundának a szívébe, szinte körülöleli a XIX. századi, magyar nemzeti romantika legnagyobb képzőművészeti alkotása. A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű, kört formázó panorámakép a festői eszközök, a művészi fantázia segítségével és a nézők képzelőerejének jóvoltából idézi fel történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak, néhány elképzelt epizódját. Feszty Árpádot több festőtársa segítette a két évig, 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában: a táj részleteinek fölvázolását Mednyánszky Lászlónak, a lovas csatajelenetek megörökítését Vágó Pálnak köszönhetjük. A körkép fontosabb jeleneteit egy-egy reflektor fénye világítja meg. Ha a látogatók követik e jelzést, ahogy az óra jár, a fénynyaláb vezeti tekintetüket körbe-körbe, a kép részleteihez illő, hangulatteremtő hangeffektusok kíséretében. 5.
Hosszúság Magasság Átmérő Adatok Paulik Enikő 120 méter 15 méter 38 méter A Keleti-Kárpátok lábánál elterülő Volóci-völgy ma Kárpát-Ukrajnához tartozik. A legenda szerint ide érkeztek - a Vereckei-szoroson leereszkedve - honfoglaló őseink, mielőtt a Kárpát-medencében megtelepedtek. A leghangsúlyosabb jelenetben Árpád fejedelem vezérei társaságában domb tetejéről tart terepszemlét, figyeli győztes csapatai mozgását. Talán sejti is már, hogy a vándorló, hazát kereső magyarság e vidéken otthonra talál. Megérkezik a fejedelem asszonya és díszes kísérete is. A négyes ökrösfogat utasaitól - a sátor két án - ökörkoponyák tartják távol a rossz szellemeket. Az előtérben, a romba döntött kőoltáron, az emberáldozatok között, ott a főpap holtteste is - a győztes sokaság lassanként mindent elural, áthömpölyög a romokon. A szekérút túlfelén a füstölgő őrtorony mélyéből addig rejtőzködő, fiatal 6. Ábra nőket hoznak ki a katonák - néhányan már megadóan tűrik sorsukat. Újabb, 11 évszázaddal ezelőtti életkép következik: az erdő alján sátrat ver, s jószágait tereli a síkság felé a magyarság. A körképnek ezek a részletei a legnépesebbek: a több mint 2000 szereplő javát itt örökítették meg a festői ecsetvonások. A völgy másik magaslatán a Sámán - a Táltos - és az áldozati állat, a fehér ló rituális megölésére hivatott másik főpap, a Kádár jut hangsúlyos szerephez. Köröttük igricek ősi muzsikájára fiatal lányok járják önkívületig a táncukat. A felszálló fehér füst jó előjel: kedvező lesz a táltos jóslata. És valóban: a csata kimenetele nem kétséges többé. Az őslakosok itt, a Volóci-völgyben már nem állíthatják meg a magyar törzsek lovasrohamát. Bátorságuk, önfeláldozásuk ellenére - lándzsával, fejszével - képtelenek védekezni a nyílzápor, a magyarok harcmodora ellen. Szvatopluk egyik legyőzött alvezére, Latorc vesztesként is őrzi méltóságát. De népe sorsát sejtve, már felnéz a győztesekre: a honfoglaló magyarság fejedelmét kísérő, hét vezérre. 6.
Tartalomjegyzék LÁNCHÍD... 1 Az egri vár és a Dobó István Vármúzeum... 3 A Feszty-körkép és a rotunda kiállításai, Ópusztaszer... 5 Képek 1. Ábra: Lánchíd (saját rajz) 2. Ábra: Lánchíd 3. Ábra: Egri vár 4. Ábra: Egri vár 2. 5. Ábra: A vezérek csoportja Felhasznált irodalom Tóth Dóra: Fejezetek a magyar történelemből Csorba Csaba: Regélő váraink www.startlap.hu 7.