Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet
Szlavónia, Pannon Horvátország Több szempontból is hátrányos helyzetű térség mezoközpontok hiánya, háború-sújtotta terület, erős határmenti szindróma Erősen az agrár jellegű terület, a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya 40% környékén (ez a rurális tereken 80-100% között is lehet) Jó agráradottságok, elaprózódott birtokstruktúra, a síkvidékek településstruktúrája eltérő, a dombságitól (nem aprófalvas) de erősen fogyó, elöregedő népesség
Térszerkezet A nemzeti és nemzetközi térszerkezeti vonalak perem-elhelyezkedésűek (V/C, E-70-Száva) Jellemzően városhiányos terület, peremhelyzetű központtal Csökkenő népesség (központok hiánya) Alapvető társadalmigazdasági térmeghatározó a Zágrábtól lévő távolság
Munkanélküliség
Gorjani - Gara Történetileg korai település (XII-XII. sz.), középkorban a terület városi központja, a Garai család birtoka és székhelye Középkori város megsemmisül, oszmán közigazgatási központ, új népesség (katolikus sokácok), új település Ma Tomašanci településsel együtt egy faluközösséget, općinat alkot
Gorjani Legutóbbi népesség összeírással 1832 lakosa van, viszont folyamatos a fogyás, az elöregedés A lakosság jelentős része mezőgazdasággal (döntően földművelés) foglalkozik, családi gazdaság keretein belül 3 mezőgazdasági középvállalkozás (900 ha), munkahelyek Jó közlekedési adottságok Slavonica autópálya, városok relatív közelsége
Gazdaság A mezőgazdasági szektor túlsúlya a meghatározó, valamint az ingázások (Osijek, Đakovo) Jelenleg 178 regisztrált munkanélküli Mezőgazdasági beruházások: Tomašanci szarvasmarha és biogáz-üzem, folyamatban az üvegház építése A kisebb mezőgazdasági vállalkozások (KKV-k) leépülése Több családi gazdaság kihasználta a gyümölcsösök állami támogatását kajszi, mogyoró, dió területek megnövekedtek
Települési és kommunális infrastruktúra Gorjani 9 utca, Tomašanci 3 utca, Polgármesteri hivatal (mindkét településen), általános iskola (mindkét településen), sportcsarnok, Három királyok kápolna (török kula), egészségügyi központ, állatorvosi rendelő, idősek othona, posta, felujítandó malomépület Gázellátás részleges (kiépítés alatt a teljes közösség területén), kommunális szennyvízhállózat hiányzik tárgyalás a megyével és a Horvát Vizekkel
Fejlesztési projektek, tervek, irányok Falusi malom felújítása, a helyi kulturális csoportok székhelyeként és szálláslehetőségként funkcionálna (közösségi és turisztikai) Családi gazdaságok turisztikai célú fejlesztései (két folyamatban lévő, több tervezett) Modern mezőgazdasági technológiák alkalmazása A kulturális örökségre alapozott turisztikai kínálat fejlesztése
Gorjani specifikumai Ljelje (pünkösdi királynéjárás) 2009-ben a gorjani hagyományt az UNESCO szellemi világörökség részévé nyilvánították Nemzeti védelem alatt álló Đakovo környéki tradicionális aranyhímzés egyik központja
Ljelje pünkösdi királynéjárás Pünkösdi népszokás 1968-ig folyamatosan (évente), de utána is ritkábban egészen napjainkig élő hagyomány volt 2008-tól a Gorjani pünkösd fesztivállá alakult 2009-től UNESCO örökség A hagyomány megőrzésének tevékenységét a helyi kultúrcsoport végzi, képviseli a hagyományt nemzeti és nemzetközi szinten A hagyományőrzés és a széles közönségnek való bemutatás együttesen megjelenő prioritások
Összegzés A település a kulturális örökségére, és a mezőgazdasági adottságaira épített fejlesztése a cél Nehéz ugyanakkor a lakosság megtartása, a munkahelyteremtés Az UNESCO jelentős esély a turisztikai irányok meghatározására, de nem a tömegturizmus az irány ezt a falu nem is vállalná fel Egyes infrastrukturális elemek fejlesztésével a családi gazdaságok turisztikai fejlesztésének támogatása, tevékenységi körének kiszélesítése a cél
Köszönjük megtisztelő figyelmüket