A Szlvákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség Csemadk alapszabálya I. cikkely A Szövetség neve, szimbóluma, pecsétje és hatásköre A Szövetség neve: Szlvákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség Csemadk (a tvábbiakban Szövetség) A Szövetség székhelye: Pzsny A Szövetség tevékenysége a Szlvák Köztársaság egész területére kiterjed, tárgyalási nyelve a magyar. A Szövetség címere: nyittt könyv előtt lbgó fáklya A pecséten a Szövetség címere, adtt szervének neve és székhelye van feltüntetve; a név és a székhely két nyelven: szlvákul és magyarul. II. cikkely A Szövetség jgi helyzete, szervezeti egységei A Szövetség a Szlvák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 83/1990 sz. Törvénye alapján alakult és működik. A Szövetséget alktó alapszervezetek, a közművelődési közösségek, a területi szervek, a szakmai társaságk és rszágs szervek önálló jgi személyek. A Szövetség pártktól és krmányktól független szervezet, amely az önigazgatás elvére épülve elősegíti a Szlvák Köztársaság területén élő magyark nemzeti aznsságtudata, kultúrája, együvé tartzása megőrzését és fejlődését, védi társadalmi érdekeit. A Szövetség szervezeti egységei az alapszervezetek, közművelődési közösségek, a területi választmányk, a szakmai társulásk, a Szövetség Művelődési Intézete, a Szövetség sajtórgánuma, az Országs Tanács, az Országs Tanács Elnöksége, az Országs Ellenőrző Bizttság. III. cikkely A Szövetség célja és feladatai A Szövetség: szervezi a szlvákiai magyarság közművelődését és védi érdekeit, fejleszti a szlvákiai magyarság anyanyelvi kultúráját, áplja természetes kötődését az egyetemes magyar kultúráhz, hzzájárul a szlvákiai magyar kulturális, művészeti és tudmánys élet kiteljesedéséhez, az anyanyelvű ktatás fejlesztéséhez, támgatja a szórványban élő magyarság felzárkózását, tömöríti mindazkat, akik munkájukkal, anyagiakkal és egyéb módn támgatják a szlvákiai magyarság kulturális, társadalmi és tudmánys életét. bővíti tagságát, megteremti számukra a nemzetiségi kultúra aktív és célszerű működésének, tevékenységnek feltételeit, munkálkdik tagsága anyagi és szellemi kultúrája értékeinek fejlesztése és hzzáférhetővé tétele érdekében, küldetésével összhangban bekapcslódik a gyermekek és az ifjúság kulturális nevelésébe, támgatja az ifjúság szövetségen belüli szerveződését, társadalmi, kulturális és közművelődési rendezvényeket szervez, közművelődési közösségeket (öntevékeny művészeti csprtkat, művelődési, művészeti szakköröket, klubkat) alakít, ösztönzi és támgatja azk munkáját, a helyi és reginális kultúra fejlődése érdekében krdinálja és módszertanilag segíti az amatőr művelődési és művészeti mzgalmakat, rszágs, területi és körzeti kulturális rendezvényeket, amatőr művelődési és művészeti szemléket és versenyeket szervez, felkutatja, gndzza a magyar vnatkzású kulturális, történelmi és műemlék jellegű értékeket, népszerűsíti a népi
kultúrát, a szülőföld hagymányait, felügyeli és gndzza a tájházakat, illetve támgatja új tájházak létrehzását, támgatja a vidéki turizmust, kezdeményezi és ösztönzi a szlvákiai magyarság történetével és létével kapcslats dkumentumk, infrmációk gyűjtését és feldlgzását, kmplex kutatását, bővíti és fejleszti kapcslatait a hazai és külföldi kulturális szervezetekkel és intézményekkel, támgatja tagjainak tudmánys, művészeti és publikációs tevékenységét, tevékenységének ellátása érdekében alapítványkat hz létre, gazdasági és kiadói tevékenységet flytat, együttműködik és szerződést köthet minden hazai és külföldi személlyel, szervezettel és mzgalmmal, akik, illetve amelyek a Szövetség céljaival és prgramjával összhangban tevékenykednek. IV. cikkely A tagság frmái, a tag jgai és kötelességei A tagság frmái: egyéni, kllektív tiszteletbeli, pártló. Az alapszervezet vezetőségének javaslata alapján a Szövetség egyéni tagja lehet minden lyan természetes személy, aki egyetért a Szövetség prgramjával és alapszabályával, jelentkezik valamely alapszervezetbe, és tagsági díjat fizet. A tag csak egy alapszervezet tagja lehet. Kllektív taggá az a közösség válhat, amely jelentkezik a Szövetség valamelyik szervénél, egyetért a Szövetség prgramjával, alapszabályával, céljaival és annak tevékenységét anyagilag is támgatja. A kllektív tag jgait és kötelességeit, tagdíját szerződésben rögzítik az illetékes szervnél. A kllektív tagság nem élhet az egyéni tag jgaival és kötelezettségeivel. A Szövetség tiszteletbeli tagjává az Országs Tanács döntése alapján az a természetes személy válhat, aki különleges érdemeket szerzett a szlvákiai magyarság társadalmi és kulturális életének fejlesztésében. Természetes személyek tiszteletbeli taggá az alapszervezetek, közművelődési és szakmai társulásk, valamint a területi választmányk javaslata alapján válhatnak. A tiszteletbeli tagságt az e célra kiállíttt igazlvány biznyítja. Pártló tag az a hazai és külföldi személy, illetve közösség lehet, aki, illetve amely támgatja a Szövetség munkáját, és írásban jelentkezik a Szövetség valamely szervénél. A Szövetségbe az alapszervezetekben lehet egyéni tagként jelentkezni. Minden tag tagsági igazlványt kap, amely az ő tulajdnává válik. Az egységes igazlványt a Országs Tanács Elnöksége adja ki, az alapszervezet látja el pecsétjével, elnöke írja alá. Az egyéni tag jgai és kötelességei: minden tagnak jga van részt venni a Szövetség munkájában, a taggyűlésen kinyilvánítani véleményét, javaslatkat tenni és szavazni. Választhat és választható, tagsági díjat fizetni, kötelessége a szervezet prgramjának és az alapszabály szellemében tevékenykedni, a Csemadk apparátusában betöltött alkalmaztti viszny összeférhetetlen az azns szintű választtt szervben betöltött tisztséggel. Az egyéni tagság megszűnik: kilépéssel, ha a tag két évig nem fizet tagsági díjat. V. cikkely Az alapszervezetek, közművelődési közösségek és a kulturális csprtk A Szövetség minden alapszervezete, közművelődési közössége és kulturális csprtja az önigazgatás elve alapján működik, képviseli tagsága érdekeit és igényeit. A közművelődési közösségek és kulturális csprtk (amatőr együttes, művelődési klub, stb.) szakmai alapn létrejövő csprtsulásai tevékenységüket alapszervezeti szinten a Szövetség alapszabálya alapján kidlgztt saját működési szabályzat alapján végzik. Az alapszervezet az alapszabály III. cikkelye 1. pntjában meghatárztt céljával összhangban tevékenykedik a település szintjén.
Alapszervezetet legkevesebb 5 (öt) személy hzhat létre. Az alapszervezetet a területi választmány bejegyzi, az Országs Tanács nyilvántartja. Egy községben több alapszervezet is alapítható. Egy településen több alapszervezet bejegyzéséről a területi választmány dönt. Az alapszervezet akkr szűnik meg, ha taglétszáma 5 alá csökken. Az alapszervezet legfelsőbb fóruma a taggyűlés. A taggyűlést az alapszervezet vezetősége hívja össze évente legalább egyszer. Érvényes határzatt a jelenlevők többségének jóváhagyásával hz. Ha az alapszervezet tagságának több mint fele kéri, a vezetőség 15 napn belül köteles összehívni a taggyűlést. Az alapszervezet évente egyszer a területi választmány által javaslt időszakban évzáró taggyűlést tart, amelyen vezetőséget és elnököt választhat. A többi tisztségviselőt a vezetőség választja meg. Az évzáró taggyűlésen megválasztja az ellenőrző bizttságt vagy az ellenőrt. Az alapszervezet munkáját a vezetőség irányítja, az elnök az alapszervezet hivatals képviselője. Képviseli a tagság érdekeit, és az érvényes előírásk szerint gazdálkdik. VI. cikkely Területi szervek Az alapszervezetek lehetőleg az rszág területi felsztásának megfelelően önkéntes alapn területi egységekbe tömörülnek és létrehzzák a területi szerveiket. A területi szervek az alapszabály III. cikkelye 1. pntjában meghatárztt céljával összhangban az önigazgatás alapján tevékenykednek a régió szintjén. A Szövetség legfelsőbb területi fóruma, prgramalktó és egyeztető szerve a területi knferencia. A területi knferencia az Országs Tanács által javaslt időszakban hármévente, valamint akkr ülésezik, ha azt a terület alapszervezeteinek több mint a fele kéri. A két területi knferencia közti időben a legfelsőbb területi szerv a területi választmány. A területi knferencia megválasztja a területi választmányt, a területi választmány elnökét, alelnökét (alelnökeit), az ellenőrző bizttságt, valamint az Országs Tanács által meghatárztt kulcs szerint az Országs Tanács tagjait és póttagjait, valamint az Országs Közgyűlés küldötteit. A területi választmány saját tagjaiból a területi választmány elnökségét hzhatja létre. A területi választmány az elnöknek javaslatt tesz a titkár személyére. A területi knferencia határzatképes, ha a küldöttek több mint a fele jelen van. A határzatk elfgadásáhz a jelenlevő küldöttek szavazatainak egyszerű többsége szükséges. A területi választmány évente legalább kétszer ülésezik. A területi választmány összehívhatja az alapszervezetek képviselőinek találkzóját. A területi választmány tevékenységét a területi választmány titkársága szervezi. Munkakörét, működési szabályzatát és költségvetését a területi választmány titkárának javaslatára a területi választmány hagyja jóvá. A területi választmányt az elnök, az elnök távllétében az alelnök (alelnökök) és az elnök megbízásából a titkár képviselik. A területi választmányk az rszág önkrmányzati és államigazgatási felsztásának figyelembe vételével nagybb területi egységekbe tömörülhetnek. A területi ellenőrző bizttság saját statútuma alapján ellenőrzi a területi választmány prgramját és gazdálkdását, tevékenységéért a területi knferenciának felel. Tanácskzási jggal részt vehet a választtt szervek ülésein. VII. cikkely Szakmai társulásk A közművelődési közösségek, kulturális csprtk szakmai társuláskat hzhatnak létre, amelyek a Szövetség kulturális, közművelődési és tudmánys tevékenységéhez nyújtanak segítséget. A szakmai társulást az adtt társulás elnöke és titkára képviseli. A szakmai társulásk a saját alapszabályuk alapján tevékenykednek A szakmai társulásk az Országs Tanács által meghatárztt számú tagt delegálhatnak az Országs Tanácsba. Az önállóan bejegyzett szakmai társulásk irányában a Szövetség nyittt, partneri viszny kialakítására törekszik. Az együttműködés frmáit megállapdásban rögzítik. A Szövetségben nem bejegyzett egyesületek, kulturális csprtk és szakmai társulásk a Szövetség pártló (IV. cikkely 2. d pnt) tagjaként vehetnek részt annak művészeti, közművelődési, tudmánys és hagymányőrző tevékenységében. VIII. cikkely Az rszágs szervek Az Országs Közgyűlés A Szövetség legfelsőbb fóruma, legfőbb prgramalktó szerve az Országs Közgyűlés, amely hármévente ülésezik. Prgramja és határzatai kötelező érvényűek a Szövetség valamennyi tagja és szervezeti egysége számára. Határzatképes, ha a küldöttek több mint a fele jelen van. A határzatk elfgadásáhz a jelenlevő küldöttek egyszerű többségének jóváhagyása szükséges. A Szövetség alapszabályának és prgramjának jóváhagyásáhz a jelenlevő küldöttek kétharmads szavazattöbbsége szükséges. Megválasztja az rszágs elnököt és az általáns alelnököt.
Tudmásul veszi a területi knferenciák és a szakmai társulásk által delegált rszágs tanácstagkat és póttagkat. Megválasztja az rszágs ellenőrző bizttság elnökét, a reginális elvek alapján a bizttság tvábbi négy tagját és hárm póttagját. Az Országs Ellenőrző Bizttság Az Országs Ellenőrző Bizttság a két rszágs közgyűlés közti időszakban saját statútuma alapján amelyet az Országs Tanácsnak is előterjeszt infrmáció céljából ellenőrzi az alapszabály betartását, az Országs Tanács prgramjának, gazdálkdásának, költségvetésének teljesítését. A bizttság elnöke tanácskzási jggal részt vesz a választtt szervek ülésein. Az Országs Ellenőrző Bizttság évente legalább egy alkalmmal vagy szükség szerint ülésezik, tevékenységéről, ellenőrző munkájának eredményeiről tájékztatja az Országs Tanácst, valamint az Országs Közgyűlést. Az Országs Tanács Az Országs Tanács a két rszágs közgyűlés közti időszakban a Szövetség legfelsőbb fóruma, egyeztető, érdekképviseleti és rövid távú prgramkat alktó szerv, amely szükség szerint, de évente legalább két alkalmmal ülésezik. Összetételének meghatárzásakr figyelembe veszi az egyes régiók, valamint a szakmai társulásk sajáts helyzetét és igényeit. Határzatai kötelező érvényűek az Országs Közgyűlés és az Országs Ellenőrző Bizttság kívételével a Szövetség valamennyi tagja és szervezeti egysége számára. Az Országs Tanács szervezi, segíti és felügyeli az Országs Közgyűlésen elfgadtt prgram és határzat megvalósítását, megtárgyalja és jóváhagyja a költségvetést és ellenőrzi annak felhasználását, megszabja a tagsági díjak összegét és elsztásának arányát az alapszervezetek, a területi választmány, valamint az Országs Tanács között, megállapítja az Országs Közgyűlés küldöttei létszámának kulcsát, összehívja az Országs Közgyűlést; rendkívüli Országs Közgyűlést akkr hív össze, ha azt az Országs Tanács tagjainak vagy a területi választmányknak legalább az egyharmada, illetve az alapszervezetek legalább egynegyede kívánja, az Országs Tanács első ülését az Országs Közgyűlésen tartja, amikr jóváhagyja az Országs Tanács elnökségének tagjait. Az Országs Tanács Elnöksége: legalább kéthavnta ülésezik, évente legalább kétszer összehívja az Országs Tanácst, valamint akkr is, ha azt az Országs Tanács tagjainak legalább az egyharmada kéri, egyezteti a területi választmányk és a szakmai társulásk munkáját, jóváhagyja a hazai és külföldi szervezetekkel, intézményekkel és társaságkkal kötendő megállapdáskat, szerződéseket és személyi megbízatáskat, a kiírt pályázatk eredménye alapján javaslatt tesz a Szövetség rszágs titkárának kinevezésére, értékeli a pályázatkat, a munkáltatói hatáskörrel felruháztt rszágs szintű tisztségviselőknek javaslatt tesz az egyéb szövetségi intézmények vezetőinek, valamint a Szövetség sajtórgánuma főszerkesztőjének kinevezésére, kinevezi a Szövetség rszágs szervei által alapíttt intézmények, alapítványk, alapk felügyelő (igazgató) tanácsait, kizárólags jgkörrel javaslatt tesz a közpnti hazai és külföldi intézmények tisztségviselőinek személyére, amennyiben azk tevékenysége érinti a Szövetség munkáját, illetve ha erre felkérést kap. Saját hatáskörében értékeli a javaslt személyek tevékenységét, kitüntetéseket és díjakat javasl vagy ítél da, munkabizttságkat és szakmai tanácsadó testületeket létesíthet, létrehzza és felügyeli az Országs Tanács irdáját, amely az Országs Tanács és az Országs Tanács elnökségének végrehajtó szerve. A Szövetség Művelődési Intézete A művelődési intézet fő küldetése a szakmai társulásk, a közművelődési közösségek és kulturális csprtk munkájának szakmai segítése. Az intézet saját működési szabályzata alapján tevékenykedik, a szabályzatt az Országs Tanács hagyja jóvá. A művelődési intézet igazgatóját az Országs Tanács Elnöksége nevezi ki, tanácskzási jggal részt vesz az elnökség ülésein. IX. cikkely A Szövetség rszágs tisztségviselői Az rszágs tisztségviselők személyének kiválasztásában a reginalizmus elve érvényesül. A Szövetség hivatals képviselője az rszágs elnök, aki a Szövetség prgramjának és az Országs Közgyűlés határzatainak szellemében: képviseli a Szövetséget belföldön és külföldön egyaránt, irányítja az Országs Tanács és annak elnöksége munkáját,
átfgó tájékztatást nyújt az Országs Közgyűlésnek a Szövetség működéséről, gazdálkdásáról és tisztségviselőinek munkájáról, átfgó tájékztatást nyújt az Országs Tanácsnak, illetve az Országs Tanács Elnökségének a Szövetség működéséről, gazdálkdásáról és tisztségviselőinek munkájáról, munkáltatói jggal rendelkezik, a munkáltatói jgt részben vagy egészen átruházhatja az rszágs titkárra, tisztségét két egymást követő választási időszakban töltheti be, munkájáért az Országs Tanács Elnöksége által meghatárztt költségtérítést kaphat. A Szövetség alelnökei: az elnök távllétében, akadályztatása esetében az általáns alelnök vagy az Országs Tanács Elnöksége által megbíztt alelnök irányítja az Országs Tanács, ill. az Országs Tanács Elnökségének munkáját és üléseit, az alelnökök tisztségüket nem főállásban töltik be; munkájukért költségtérítést kaphatnak, feladataikat knszenzus alapján egymás között határzzák meg. A Szövetség Országs Ellenőrző Bizttságának elnöke összehívja és irányítja az rszágs ellenőrző bizttságt, az alapszabály VIII. cikkelye 2. pntja alapján végzi tevékenységét. A Szövetség rszágs titkára: tevékenységét munkavisznyban végzi, munkáltatói jgt gyakrl a IX. cikkely 1.f pntja alapján, irányítja és ellenőrzi az Országs Tanács irdája tevékenységét, amelyről tájékztatást nyújt az Országs Tanácsnak és az Országs Tanács Elnökségének, egyezteti és ellenőrzi a Szövetség egyéb intézményeinek, sajtórgánuma főszerkesztőjének tevékenységét, rendszeres kapcslatt tart a területi választmánykkal és azk titkáraival, az elnök jóváhagyásával kapcslatt tart a bel- és külföldi szervezetekkel. X. cikkely Az Országs Tanács titkársága Az Országs Tanács titkársága az Országs Tanács és az Országs Tanács Elnöksége végrehajtó szerveként működik. Tevékenységét az Országs Tanács által jóváhagytt működési szabályzatban rögzített elvek alapján végzi. XI. cikkely Választási rend Az alapszervezetek, a közművelődési közösségek vezetőségét és elnökét az ellenőrző bizttságt vagy az ellenőrt az évzáró taggyűlés választja meg. Az egyes szakmai társulásk rszágs tanácsait és az adtt társulás tisztségviselőit a társulás alapszabálya értelmében választják meg. A területi knferencia küldötteit az alapszervezet évzáró taggyűlésén választják meg a területi választmány által meghatárztt kulcs alapján. A területi knferenciák az Országs Tanács tagjait és póttagjait az Országs Tanács által meghatárztt kulcs szerint választják meg. Az Országs Közgyűlés küldötteit az egyes területi knferenciákn és a szakmai társulásk közgyűlésein választják meg az Országs Tanács által meghatárztt kulcs szerint. A területi knferencia megválasztja a területi választmányt, a területi választmány elnökét és alelnökét (alelnökeit), valamint az ellenőrző bizttságt és annak elnökét. Amennyiben a területi knferencia létrehzza a területi választmány elnökségét, akkr a területi knferencián tarttt első ülésén a területi választmány saját sraiból megválasztja az elnökséget. Az elnök és alelnökök tagjai az elnökségnek. Az Országs Közgyűlés az alapszabály VIII. cikkelye 1 e. pntja alapján tudmásul veszi a területi knferenciák által az rszágs tanácsba delegált tagkat és póttagkat. Az Országs Közgyűlés titks szavazással elnököt és általáns alelnököt választ. Az Országs Tanács 13 tagú elnökségének tvábbi tagjait, a szakmai alelnököt és a reginális elvek alapján a hárm alelnököt az Országs Tanács hagyja jóvá az Országs Közgyűlésen tarttt első ülésén. Az Országs Közgyűlés titks szavazással megválasztja az rszágs ellenőrző bizttság elnökét, és jóváhagyja a reginális elvek alapján a bizttság tvábbi 4 tagját és 3 póttagját. XII. cikkely A Szövetség gazdálkdása és vagyna A Szövetség keretében vagynnal az önálló jgi személy státuszával bíró szervezeti egységei rendelkezhetnek. A Szövetség vagyna a következő pénz- és anyagi eszközökből tevődik össze: saját vagyn és az ebből származó jövedelem; tagsági díjak;
állami támgatás; alapítvány(-k) és az abból (azkból) származó jövedelem; a kulturális és kiadói tevékenységből származó jövedelem; örökségek és hagyatékk; admányk, ajándékk és egyéb frrásk; a Szövetség egyéb intézményeinek bevételéből származó nyereség. XIII. cikkely A Szövetség megszűnése A Szövetség megszűnik, ha az Országs Közgyűlés küldötteinek kétharmada erről határzatt hz. A Szövetség megszűnése esetén az Országs Közgyűlés az érvényes jgszabályk szerint vagyn-felszámlási eljárást kezdeményez. Az alapszervezet, közművelődési közösség megszűnése esetén a szervezet vagynáról az azt bejegyző illetékes területi szerv választmánya dönt, törli a Szövetség nyilvántartásából. A területi választmány megszűnik, ha a területi knferencia küldötteinek kétharmada erről határzatt hz. Vagynának felsztásáról a területi knferencia dönt. XIV. cikkely Záró rendelkezés A Szövetség alapszabályát az Elnökség az Országs Közgyűlésen történt jóváhagyás után legkésőbb 15 napn belül beterjeszti az Szlvák Köztársaság Belügyminisztériumába regisztrálás végett. Pered, 2006. május 6.