EZ A DOKUMENTUM AZ EURÓPA TANÁCS MINISZTERI BIZOTTSÁGÁNAK CÍMZETT ANGOL NYELVŰ BEADVÁNY FORDÍTÁSA. AZ EREDETI DOKUMENTUM MEGTALÁLHATÓ ITT. Özgür Derman osztályvezető Európa Tanács Titkárság Emberi Jogok és Jogállamiság Főigazgatósága Emberi Jogok Európai Bírósága Ítéletei Végrehajtásának Főosztálya F-67075 Strasbourg Cedex Franciaország Ref.: DG1/ÖD/PS Tárgy: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Gubacsi kontra Magyarország, a Kiss Borbála kontra Magyarország, a Réti és Fizli kontra Magyarország és a Károly László (No. 2.) kontra Magyarország ügyekben született ítéleteinek végrehajtása kapcsán előterjesztett civil szervezeti beadvány kiegészítése Tisztelt Uram! 2014. október 30-án kelt beadványában a Magyar Helsinki Bizottság észrevételeket és javaslatokat nyújtott be [a Miniszteri Bizottságnak] az A Miniszteri Bizottság az ítéletek és a békés rendezéssel kapcsolatos határozatokban foglalt feltételek végrehajtásának ellenőrzésére vonatkozói szabályai 9 (2) bekezdése alapján az Emberi Jogok Európai Bírósága által a Gubacsi kontra Magyarország (44686/07 sz. kérelem, 2011. június 28-i ítélet), a Kiss Borbála kontra Magyarország (59214/11 sz. kérelem, 2012. június 26-i ítélet), a Réti és Fizli kontra Magyarország (31373/11 sz. kérelem, 2012. szeptember 25-i ítélet) és a Károly László (No. 2.) kontra Magyarország (50218/08 sz. kérelem, 2013. február 12-i ítélet) ügyekben hozott döntések végrehajtása, valamint a magyar kormány ahhoz kapcsolódó, 2013. július 12-én kelt, a fenti ítéletek végrehajtásával kapcsolatos jelentése (a továbbiakban: Kormányzati Jelentés) vonatkozásában. Amint azt a fent említett eredeti beadványunkban jeleztük, a Magyar Helsinki Bizottság 2014. október 6-án közérdekű adatok kiadása iránti kérelemmel fordult az Országos Rendőr-főkapitánysághoz annak érdekében, hogy beszerezze a beadványához kapcsolódó témákra vonatkozó adatokat, de sajnos 2014. október 30-ig nem kapott választ a kérelmére az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Azonban azt követően, hogy a Magyar Helsinki Bizottság benyújtotta a beadványát [a Miniszteri Bizottságnak], az Országos Rendőr-főkapitányság a Magyar Helsinki Bizottság szíves rendelkezésére bocsátotta a kért adatokat a szervezet által 2014. november 4-én kézhez kapott válaszlevélben. 1
Az Országos Rendőr-főkapitányság által rendelkezésre bocsátott, az alábbiakban bemutatott információk és adatok erőteljesen alátámasztják a Magyar Helsinki Bizottság azon álláspontját, hogy a magyar kormány által a fent hivatkozott Kormányzati Jelentésben vázolt általános intézkedések nem elégségesek a rendőrök által elkövetett bántalmazásos esetek előfordulásának jövőbeni megelőzésére, vagy az állítólagos bántalmazások megfelelő kivizsgálásának előmozdítására, és további intézkedésekre lenne szükség a magyar állam és hatóságai részéről. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság tisztelettel e kiegészítést nyújtja be az eredeti beadványához, amely kiegészítés tartalmazza az Országos Rendőr-főkapitányság által rendelkezésre bocsátott további információkat és adatokat, és a Magyar Helsinki Bizottság a kapott adatokat elemző kiegészítő megjegyzéseit. A) KIEGÉSZÍTÉS A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEIHEZ 1. A kihallgatások rögzítésének hiánya Amint azt a Magyar Helsinki Bizottság eredeti beadványában ismertette, a kihallgatások hang- vagy képrögzítő berendezéssel való rögzítése nem kötelező Magyarországon, és a Magyar Helsinki Bizottság nem hivatalos információi szerint nagyon kevés olyan rendőrőrs vagy fogvatartást foganatosító rendőrségi létesítmény van, ahol a kihallgatások hang- vagy képrögzítő berendezéssel való rögzítése egyáltalán kivitelezhető volna. A Magyar Helsinki Bizottság által az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott adatok teljes mértékben alátámasztják ezt az információt, és azt mutatják, hogy a kihallgatásokat rendkívül ritkán rögzíti a rendőrség: például 2014-ben csupán a terhelti kihallgatások 0,026%-át rögzítették. Ez különösen azért aggasztó, mert amint azt a Magyar Helsinki Bizottság már eredeti beadványában kifejtette a kihallgatások rögzítésének kötelezővé tétele, vagy legalább a rögzített kihallgatások számának jelentős növekedése nyilvánvalóan növelné a kihallgatások során vagy azokkal kapcsolatban elkövetett állítólagos bántalmazásokra vonatkozó nyomozások eredményességét, és meg is előzné az ilyen eseteket. A Rendőrség 2071 olyan helyiséggel rendelkezik, amelyben kihallgatás lefolytatására kerülhet sor, ebből 62 helyiségben (az érintett helyiségek 3%-ában) biztosított a kép- és hangfelvétel készítésének lehetősége. A kihallgató helyiségekkel összefüggésben mindenképpen hangsúlyozni szükséges, hogy jelentős részük nem kizárólag kihallgatásra szolgál, hanem a bűnügyi állomány ezen helyiségekben látja el egyéb szolgálati feladatait. A büntetőeljárás keretében végrehajtott gyanúsítotti, sértetti vagy tanúkihallgatások, illetve a terhelti kihallgatások 1 számának igényelt adatairól nem rendelkezett kimutatással a Somogy, a Hajdú-Bihar, a Pest, valamint a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság, és így nem közölt számadatot, míg csak részadatokat szolgáltatott a Fejér, a Győr-Moson-Sopron, a Szabolcs-Szatmár-Bereg, a Tolna és a Zala Megyei Rendőrfőkapitányság, valamint a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság. 2 A fentiek figyelembe vételével a Rendőrség nyomozó hatóságaira vonatkozóan rendelkezésünkre álló adatok az alábbiakban foglalhatók össze: 1 A Magyar Helsinki Bizottság megjegyzése: a terhelt megjelölést magyarul a büntetőeljárás alá vont személyre használják, tekintet nélkül arra, hogy az eljárás melyik szakaszáról van szó, így összefoglalóan a gyanúsítottra, a vádlottra és az elítéltre. Az Országos Rendőrfőkapitányság válaszából nem teljesen egyértelmű, hogy van-e jelentősége a két táblázatban a két különböző megjelölés terhelt és gyanúsított használatának, de biztonsággal feltételezhető, hogy az első táblázat az összes kihallgatás számát tartalmazza, míg a második táblázat a gyanúsítotti kihallgatások számát. 2 A Magyar Helsinki Bizottság megjegyzése: Magyarországnak 19 megyéje van, és ennek megfelelően 19 megyei rendőr-főkapitánysága, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányság, amely szintén megyei szintű rendőr-főkapitányságnak minősül. 2
Büntetőeljárás keretében végrehajtott gyanúsítotti, sértetti vagy tanúkihallgatások száma berendezéssel rögzített kihallgatások száma berendezéssel rögzített kihallgatások százalékos aránya 2012. 2013. 2014. 2012. 2013. 2014. 2012. 2013. 2014. 527 618 483 495 363 565 32 72 74 0,006% 0,014% 0,020% Terhelti kihallgatások száma berendezéssel rögzített terhelti kihallgatások száma berendezéssel rögzített terhelti kihallgatások százalékos aránya 2012. 2013. 2014. 2012. 2013. 2014. 2012. 2013. 2014. 136 442 132 033 100 925 19 31 27 0,013% 0,023% 0,026% 2. Kamerák a rendőrségi létesítményekben Amint arra a Magyar Helsinki Bizottság a Kormányzati Jelentésnek a rendőrségi gépjárművek kamerával való felszerelésére vonatkozó kijelentéseivel kapcsolatban rámutatott, a négyből két esetben azok közül, amelyekre a Kormányzati Jelentés vonatkozik, a kérelmezőket olyan szituációban bántalmazták, amelyek a rendőrségi gépjárműben elhelyezett rögzítő berendezés hatókörén kívül estek volna, mivel a bántalmazás a rendőrségi létesítményen belül történt. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság a fogvatartást foganatosító rendőrségi létesítményekben működő kamerákkal kapcsolatban is kért ki adatokat. A rendőrségi fogdákra, valamint rendőrségi előállító helyiségekre vonatkozó adatok az alábbiakban összegezhetőek: Rendőrségi fogdák száma Kép- és hangrögzítésre alkalmas berendezéssel felszerelt fogdák száma Azon fogdák száma, ahol ténylegesen készül kép- és hangfelvétel Azon fogdák száma, ahol a kamerák alkalmazásának célja kizárólag megfigyelés 3 23 6 0 19 Rendőrségi előállító helyiség száma Kép- és hangrögzítésre alkalmas berendezéssel felszerelt előállító helyiségek száma Azon előállító helyiség száma, ahol ténylegesen készül kép- és hangfelvétel Azon előállító helyiségek száma, ahol a kamerák alkalmazásának célja kizárólag megfigyelés 391 129 40 185 Az Rtv. [a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény] 33. -a szerint az előállítás rendőri intézkedésnek 3 A Magyar Helsinki Bizottság megjegyzése: ez azt jelenti, hogy a kamerák továbbítanak képet, de nem tárolják a képeket. 3
minősül, így az előállítások során készült kép- és hangfelvételek készítésének jogszabályi alapját szintén az Rtv. 42. (1) bekezdése 4 teremti meg, melyből adódóan a felvételeket az Rtv. hivatkozott (7) bekezdése alapján 30 napig kezelheti az adatkezelő szerv. Amint az adatok mutatják, ténylegesen a rendőrségi előállító helyiségeknek csupán a 10,2%-ában készül kép- és hangfelvétel. Az Országos Rendőr-főkapitányság válasza azt mutatja továbbá részben a Magyar Helsinki Bizottság eredeti beadványával ellentétesen, hogy legalábbis ami az előállított személyeket illeti, van jogszabályi alapja a felvételek készítésének és tárolásának, a rendőrségi előállító helyiségek vonatkozásában is. Hozzá kell tenni, hogy ugyanez a jogszabályi rendelkezés [vagyis az Rtv. 42. (1) bekezdése] szolgál pl. az igazoltatások, a ruházat, csomag vagy jármű átvizsgálása, stb. rögzítésének jogi alapjául, amely intézkedések jellegüket tekintve különböznek az előállítástól, amely akár 12 órán át tartó szabadságelvonást is jelenthet. Emiatt a Magyar Helsinki Bizottság úgy véli, hogy világosabb, egyértelmű jogi alapot kellene teremteni a felvételek készítésére a rendőrségi előállító helyiségekben elhelyezett fogvatartottakról, és emlékeztet arra, hogy az ilyen felvételek készítése továbbra sem kötelező a jogszabályok szerint. Emlékeztetünk továbbá arra, hogy továbbra sincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami kötelezővé vagy lehetővé tenné a kép- és hangrögzítést a rendőrségi fogdák zárkáiban, ahol mind előzetes letartóztatott, mind őrizetbe vett személyeket fogva tarthatnak, annak ellenére, hogy a rendőrségi fogdák zárkáiban is bizonyosan előfordulhat bántalmazás. (Lásd fent a táblázatot is, amely azt mutatja, hogy a rendőrségi fogdákban nem készül felvétel.) Hozzá kell tenni, hogy az Rtv. azon tervezett módosítását, amelyre a Magyar Helsinki Bizottság eredeti beadványa utal, a magyar Országgyűlés végül 2014. november 18-én (vagyis azt követően, hogy a Magyar Helsinki Bizottság benyújtotta beadványát a Miniszteri Bizottsághoz) elfogadta, a Magyar Helsinki Bizottság eredeti beadványában vázolt tartalommal. 5 Következésképpen a Magyar Helsinki Bizottságnak a fenti módosítással kapcsolatban az eredeti beadványában jelzett aggályai továbbra is fennállnak. A) KIEGÉSZÍTÉS A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁGNAK A KORMÁNYZATI JELENTÉSHEZ FŰZÖTT ÉSZREVÉTELEIHEZ A Kormányzati Jelentésben foglalt általános intézkedés: A rendőri szolgálat megszervezése során a fiatal rendőröket olyan rendőrökkel kell párba állítani, akik nagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek, és akiknek gyakorlatuk van az intézkedések foganatosítása terén. A Rendőrség szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályok szabályozzák a kezdő és a szakképzettséggel nem rendelkező rendőr jogait és kötelezettségét. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 259. (2) bekezdése értelmében A rendőri vagy határrendészeti szakképzettséggel nem rendelkező rendőr önálló intézkedésre nem jogosult, szolgálatba történő beosztására rendőri vagy határrendészeti szakképzettséggel rendelkező rendőrnek alárendelten vagy 4 A rendőrség a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készíthet. 5 A módosítás végleges szövege itt érhető el magyarul: http://www.parlament.hu/irom40/01707/01707-0023.pdf. A módosítás kimondja például, hogy a rendőrség az előállító egység előterében és a rendőrségi fogda területén a zárka, a WC és a tisztálkodásra szolgáló helyiség kivételével elektronikus formában kép, hang, vagy kép és hang felvételére, továbbítására és rögzítésére alkalmas elektronikus megfigyelési eszközt helyezhet el. 4
kötelékben alkalmazva kerülhet sor. A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 4. (1) bekezdése alapján A szakképzettséggel nem rendelkező rendőr kizárólag szakképzett rendőr irányításával intézkedhet. [ ] A rendőri szervek a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő gyakorlatot folytatnak, arról ugyanakkor nem áll rendelkezésre adat, hogy ez pontosan az állomány mekkora hányadát érinti. A Magyar Helsinki Bizottság értékelése: Az idézett szabályok nem állnak teljesen összhangban a Kormányzati Jelentés kijelentéseivel. E szabályok egyszerűen azt jelentik, hogy a speciális végzettséggel nem rendelkező rendőröknek (a szakképzettséggel nem rendelkező rendőröknek) egy szakképzettséggel rendelkező rendőrnek alárendelten kell szolgálatot ellátniuk, vagyis egy olyan rendőrnek alárendelten, aki rendőri vagy határrendészeti képzettséggel rendelkezik. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a szakképzettséggel rendelkező rendőröknek több gyakorlati tapasztalatuk lenne, mint a szakképzettséggel nem rendelkező párjuknak, vagy azt, hogy a fiatalabb/kezdő, szakképzettséggel rendelkező rendőröket olyan, szakképzettséggel rendelkező rendőrökkel kellene párba állítani, akiknek több a gyakorlatuk. (Ami a szakképzettséggel nem rendelkező rendőr fogalmát illeti: a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény lehetőséget ad szolgálati viszony létesítésére olyan személyekkel, akik nem rendvédelmi oktatási intézményben szereztek végzettséget, de ezekben az esetekben e személyek számára a megfelelő/szükséges tanfolyam elvégzését és vizsga letételét kell előírni.) A Kormányzati Jelentésben foglalt általános intézkedés: A közterületen szolgálatot teljesítő rendőrök gépjárműveit hang- és képrögzítő berendezéssel szerelték fel, hogy a foganatosított intézkedéseket ellenőrizni lehessen. A Rendőrség által üzemben tartott 6221 szolgálati gépjárműből 1003 rendelkezik kép-, illetve képés hangrögzítésre képes technikai eszközzel, mely az érintett eszközpark 16,12%-a. Megjegyzést érdemel ugyanakkor, hogy a gépjárművekben elhelyezett rögzítő berendezések jelentős része jelen pillanatban még nem üzemel, illetve van olyan gépjármű, amelyben csak képrögzítést alkalmaznak, vagy terveznek alkalmazni. A gépjárművekbe szerelt kép-, illetve kép- és hangrögzítő eszközök működtetésére vonatkozó törvényi felhatalmazást a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 42. (1) bekezdése tartalmazza, miszerint A rendőrség a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készíthet. A hivatkozott törvényi felhatalmazás értelmezése tekintetében az elmúlt évben kikértük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) elnökének véleményét, aki úgy foglalt állást, hogy az Rtv. fenti rendelkezése nem ad felhatalmazást arra, hogy a rendőrség a szolgálati feladatai ellátása körében a szolgálati gépjárművekbe olyan kamerákat helyezzen el, amelyek folyamatos kép- és hangrögzítésre alkalmasak. Ezt a NAIH állásfoglalása azzal is alátámasztja, hogy csak ez az értelmezés állhat összhangban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 4. (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott célhoz kötött adatkezelés követelményével. A fentekből adódóan a jelenleg alkalmazott 5
eljárásoknál nincs folyamatos kép-, kép- és hangrögzítés, hanem a rendőr az intézkedés megkezdésekor indítja el a képfelvétel készítését, illetve az intézkedés befejezésével intézkedik annak megszüntetésére. Az adatkezelés időtartama tekintet[é]ben az Rtv. 42. (7) bekezdése szintén egyértelmű rendelkezést tartalmaz, annak a) pontja alapján ugyanis ha a (6) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból [vagyis büntető- és szabálysértési eljáráshoz, a rendőri intézkedés jogszerűségének vizsgálata céljából, vagy az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében, stb.] azokra nincs szükség, az (1) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő harminc nap elteltével törölni kell. A szolgálati gépjárművekbe szerelt kép- és hangrögzítő berendezések működtetésére vonatkozó általános belső normatív előírásokat a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatról szóló 23/2013. (V. 17.) ORFK utasítás 86-99. pontjai határozzák meg [ ]. Ezen túlmenően az adatkezeléssel összefüggő helyi szabályok meghatározására a felvételeket készítő rendőri szervek vezetői intézkedésben rendelkeznek. A Magyar Helsinki Bizottság értékelése: Miközben a Kormányzati Jelentés kijelentései azt sugallják, hogy a minden, vagy a legtöbb rendőrségi gépjárművet felszerelték hang- és képrögzítő berendezéssel, az Országos Rendőr-főkapitányság által rendelkezésre bocsátott információk azt mutatják, hogy valójában nagyon alacsony azoknak a rendőrségi gépjárműveknek az aránya, amelyeket felszereltek ilyen működő berendezéssel. Emellett az arra vonatkozó szabályok is sok kívánnivalót hagynak maguk után, hogy milyen módon és mikor készülnek e felvételek, mivel jelenleg teljes mértékben az eljáró rendőrön múlik, hogy mikor kapcsolja be és ki a kamerát, lehetővé téve az ezzel a jogosítvánnyal való visszaélést. Ezt az aggályt erősíti az a tény, hogy a fent hivatkozott 23/2013. (V. 17.) ORFK utasítás 6 86. pontja szerint felvétel készítésére akkor kerülhet sor, ha a rendőrségi gépjárműben szolgálatot teljesítő rendőr megítélése szerint a felvétel szükséges lehet a Rendőrség feladatainak ellátása során. A Kormányzati Jelentésben foglalt általános intézkedés: Intézményi képzés keretében az Országos Rendőrfőkapitányság Dunakeszi Oktatási Központ rendszeresen tart további, a hazai emberi jogi jogszabályokra, a nemzetközi rendőri együttműködésre és az intézkedési taktikákra fókuszáló képzéseket. Ezek a képzések lehetőséget biztosítanak a strasbourgi bíróság esetjogában kidolgozott és a rendőri munkára hatással levő elvek disszeminációjára, és a fenti esetekből levonható tanulságok megvitatására. Az Országos Rendőr-főkapitányság Dunakeszi Oktatási Központ (a továbbiakban: Oktatási Központ) tájékoztatása szerint a fogdaőr szaktanfolyam képzési tematikájában szerepel az Emberi jogok érvényesülése a fogdán témájú előadás. Az Oktatási Központ a tantárgy oktatásához szakoktatóval nem rendelkezik, ezért az előadásokat a Legfőbb Ügyészség Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztályának osztályvezető-helyettese tartja. Az előadás tartalma a büntetőeljáráshoz fűződő jogok gyakorlása, kapcsolattartás, anyagi és egészségügyi ellátás biztosítása, jogsérelem esetén teendő eljárás, állampolgári jogok gyakorlása. A képzési alkalmak listája 2012-2014. év vonatkozásában: 2012. április 5-én 3 óra, 6 Magyar nyelven elérhető itt: http://www.police.hu/sites/default/files/23_2013.pdf. 6
2012. június 21-én 3 óra, 2013. április 18-án 3 óra, 2013. július 03-án 3 óra, 2014. április 07-én 3 óra, 2014. július 15-én 3 óra. A Magyar Helsinki Bizottság értékelése: Az Országos Rendőr-főkapitányság által adott információk nem állnak teljesen összhangban a Kormányzati Jelentés kijelentéseivel. Az Országos Rendőr-főkapitányság válaszában bemutatott előadás nem látszik kifejezetten lefedni az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogát és sztenderdjeit, és különösen nem látszik kifejezetten lefedni a bántalmazással kapcsolatos esetjogot és sztenderdeket. Emellett a képzés csak a fogdaőröknek szól, vagyis úgy tűnik, hogy más gyakorló rendőrök így például azok, akik a kihallgatásokat végzik, vagy az előállításokat foganatosítják és az előállított személyeket a rendőrségi létesítményekbe szállítják nem részesülnek olyan képzésben az Oktatási Központban, amely lefedné az emberi jogokat vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága által kidolgozott elveket, vagy utóbbi esetjogát. Továbbá az előadások/képzési alkalmak száma és hossza nem tűnik elegendőnek arra, hogy mélységében foglalkozzon az emberi jogok témájával, a releváns strasbourgi sztenderdekkel, stb., mivel az előadónak minden felsorolt témát (eljárási jogok, egészségügyi ellátás, stb.) le kell fednie a háromórás előadás során. (A Magyar Helsinki Bizottság nem rendelkezik adatokkal a képzési alkalmak résztvevőinek létszámáról.) Összefoglalva: az Oktatási Központ képzési alkalmai mind elérésüket, mind mélységüket tekintve elégtelenek. Budapest, 2015. január 7. Tisztelettel: Pardavi Márta társelnök Magyar Helsinki Bizottság 7