Sikertelen népszavazási kezdeményezések

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Alkotmányjogi Tanszék Sikertelen népszavazási kezdeményezések SZAKDOLGOZAT Konzulens: Dr. Hallók Tamás egyetemi docens Készítette: Varga Judit Igazgatásszervező szak Miskolc 2015. 1

University of Miskolc Faculty of Law Institute of Political Science Department of Constitutional Law Failed initiatives of popular vote THESIS Tutor: Tamás Hallók, Dr. Associate Professor Written by: Judit Varga BA Inpublic Administration Management Miskolc 2015 2

Tartalomjegyzék Bevezetés... 5 1. A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvények és módosításai... 6 1.1. Az 1997-es alkotmánymódosítás és az Alaptörvény szerepe... 8 1.2. A hatályos népszavazási törvény... 12 1.3. Nemzeti Választási Bizottság... 14 2. Megtartott országos népszavazások... 15 2.1. A négyigenes népszavazás 1989-ben... 15 2.2. Az 1990-es népszavazás a köztársasági elnök közvetlen választásáról... 17 2.4. 2003-as népszavazás az EU-tagságról... 19 2.5. 2004-es népszavazás a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizáció kérdéséről... 20 2.6. 2008-as népszavazás, a háromigenes népszavazás... 21 3. Sikertelen népszavazási kezdeményezések... 22 3.1. Alkotmánymódosításra irányuló népszavazási kezdeményezések elutasítása... 22 3.1.1. 1992-es népszavazási kezdeményezés az Országgyűlés feloszlatására... 22 3.1.2. 1995-ös kezdeményezés a köztársasági elnök választásáról... 24 3.1.3. 1999-es kezdeményezés a köztársasági elnök közvetlen választásáról... 25 3.1.4. 1999-es kezdeményezés az államforma megváltoztatásáról... 26 3.1.5. 2001-es kezdeményezés a sorkatonai szolgálat megszüntetésének kérdésében... 28 3.1.6. 2013-as kezdeményezés a nemzeti dohányboltokról... 30 3.2 Nemzetközi szerződések módosítására vonatkozó népszavazási kezdeményezések elutasítása... 31 3.2.1. 1995-ös kezdeményezés a NATO tagságról... 31 3.2.2. 1997-es kezdeményezés a termőföldtulajdonról... 32 3.2.3. 1999-es kezdeményezés a halálbüntetés átmeneti visszaállítására... 33 3.2.4. 2000-es kezdeményezés a nukleáris fegyverek telepítése kérdésében... 34 3.2.5. 2014-es kezdeményezés az atomerőmű építéséről... 35 3.3 Nem egyértelmű kérdés miatti népszavazási kezdeményezés elutasítása... 35 3.3.1. 2001-es kezdeményezés a heti két nap pihenőnapról... 35 3.3.2. 2001-es kezdeményezés a nyelvvizsgáról... 36 3.3.3. 2009-es kezdeményezés a képviselők költségtérítéséről... 37 3.3.4. 2014-2015-ös kezdeményezés a boltok vasárnapi zárva tartásáról... 38 3.4 Egyéb kezdeményezések és elutasításaik... 39 3.4.1. 1994-es kezdeményezés ez Expo 96-ról... 39 3.4.2. 2001-es kezdeményezés a nyugdíjemelésről... 39 3.4.3. 2008-as kezdeményezés az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény megerősítésére... 40 3

Összegzés... 41 Irodalomjegyzék... 42 Jogszabályok... 43 4

Bevezetés Azért választottam ezt a témát a szakdolgozatom témájának, mert nagyon érdekesnek tartottam azt, hogy népszavazás útján milyen eredményeket lehet elérni ebben az országban. A szakdolgozatomban azt is kívánom vizsgálni, hogy melyek voltak azok a népszavazások, amelyeket megtartottak, de a hangsúly az elutasított népszavazási kezdeményezéseken. Miért utasítottak el rengeteg kezdeményezést? Milyen kérdéseket akartak népszavazásra bocsátani? Mire hivatkozva utasították el? A legtöbb esetben alkotmánybírósági döntés is született. Jó pár esetben megállapították, hogy a kérdés alkotmánymódosításra vonatkozik, hogy nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeket érint, hogy a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni vagy hogy a kezdeményezés nem időszerű. Vizsgálom, hogy mennyire nem egyszerű egy kérdést népszavazásra bocsátani. A dolgozatomban kifejtem, hogy a népszavazási törvény honnan indult, és hogy mivé fejlődött az idők során, hogy alakították, formálták. A probléma ott kezdődött, hogy a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény hamarabb került megalkotásra, mint az alkotmánymódosítás, így az népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény nem került összhangba az Alkotmánnyal. Ezzel sok probléma volt, mert sok olyan kérdésben kezdeményeztek népszavazást, amit meg lehetett volna tartani, de elutasítottak és volt olyan népszavazás megtartva, amelyet nem is lehetett volna. Majdnem 10 évnek kellett eltelnie, hogy a törvényt az alkotmánnyal összhangba hozzák, és egy olyan lista kerüljön bele az Alkotmányba, amelyek tartalmazzák azokat a tárgyköröket, amelyekben nem lehet népszavazást kezdeményezni. Ezek a kérdések például a költségvetés, az adók, a hadiállapot, közkegyelem, stb. 1989 óta mindössze 6 országos népszavazást tartottak meg 14 kérdésben, volt, ami eredményes volt, de volt olyan, ami az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt. Az utolsó népszavazás 2008-ban volt, azóta több kezdeményezés is volt, de 7 éve nem írtak ki országos népszavazást. 5

1. A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvények és módosításai A népszavazás a demokráciában a közvetlen hatalomgyakorlás egyik formája. A lényegét tekintve az, hogy az állampolgárok személyesen részt tudnak venni a döntések meghozatalában. 1 Jelentős különbség van az országos és a helyi népszavazások között. A települések, a községek és a városok sokkal alkalmasabb területei a közvetlen demokrácia megvalósításának. Ott érvényesülnek igazán a közvetlen demokráciában rejlő lehetőségek, ahol a helyi civil társadalom élhet az önkormányzás jogával. 2 A népi kezdeményezés egy olyan intézményt jelent, amelynél az állampolgárok egy meghatározott csoportjának a kormány, a parlament, más törvénykezdeményezésre jogosult szerv - olyan lehetőséget ad, hogy saját kezdeményezésükre beavatkozhatnak a parlament által már elfogadott törvény jóváhagyásába vagy népszavazáshoz is folyamodhatnak olyan javaslatokkal, amely törvénykezdeményezést vagy alkotmánymódosítást igényel. A közvetlen demokrácia így működik (Olaszország alkotmánya a népi vétóra is lehetőséget ad a választóknak). 3 Magyarországon elfogadták az 1989. évi XVII. törvényt a népszavazásról és a népi kezdeményezésről. Az elfogadott törvénnyel sok probléma volt kezdve azzal, hogy nem volt alkotmányos alapja és nem volt összhangban az alkotmánnyal, ráadásul túl nagy körben tette lehetővé a népszavazás kezdeményezését. A legtöbb kétséget és ellentmondást a kötelező referendum szabálya okozta, amely lehetővé tette, hogy a népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre kötelező legyen és az két évig ne változtathassa meg azt. Az 1989-es népszavazási törvény komoly koncepcionális gondokkal küzdött, amely egyrészt a népszavazási és a népi kezdeményezés különböző formáinak keveredésében nyilvánult meg. Másrészt a törvény olyan tágan és pontatlanul határozta meg a népszavazás és a népi kezdeményezés tárgyát, hogy a törvény szövege alapján nem lehetett pontosan megállapítani, hogy az alkotmánnyal összeegyeztethető-e az adott kérdés 1 In Kukorelli (szerk.): Alkotmánytan I. Századvég Kiadó, Budapest, 1993. 62. oldal 2 Dezső Márta: A közvetlen demokrácia bekapcsolása a magyar államszervezetbe, a népszavazás hatása a törvényhozásra és a kormányzásra. In Inotai András (szerk.): Eu-tanulmányok IV. Budapest, 2004, Nemzeti Fejlesztési Hivatal. (a továbbiakban: Dezső Márta I.) 469. oldal 3 Dezső Márta: A népszavazás szabályozásához. Magyar Közigazgatás, 1993. 7. 401. oldal 6

népszavazásra bocsátása. Szokatlanul liberálisnak volt mondható az 1989-ben elfogadott magyar népszavazási törvény, túlmutatott valamennyi nyugat-európai parlamentáris rendszer népszavazásra vonatkozó rendelkezésein. Magyarországon abban az időben a politikai és közjogi helyzet miatt - a többször is kétségbe vont legitimitású parlament - felértékelődött a népszavazás, mint egy hiteles és legitimáló intézmény. 4 Ezzel magyarázható, hogy a törvény betűje szerint elegendő volt vagy lett volna a bármilyen hosszú időn keresztül gyűjtött - 100 000 hiteles aláírás ahhoz, hogy szűk körű kivételt nem számítva az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben népszavazás döntsön. S mivel ilyenkor a népszavazás az állampolgárok kezdeményezésére indul, lényegében a két intézmény, a népszavazás és a népi kezdeményezés összekapcsolódik, s elvileg korlátlanná tágítja a közvetlen demokrácia alkalmazását. 5 Az, hogy korlátlan működése van a demokratikus intézményeknek, nagyon jól hangzik, de valójában nagyon korlátozottan működtek. A korrekt törvényi szabályozás hiánya szinte minden népszavazási kezdeményezésnél heves vitákat váltott ki. 1995-ben a NATO-tagság és a köztársasági elnök közvetlen választása és hatáskörének növelése kérdésében összegyűlt mind a két alkalommal több mint százezer hiteles aláírás, de az Országgyűlés mindkétszer elutasította a népszavazás elrendelését. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az Országgyűlés nem háríthatja át alkotmányellenes mulasztásának következményeit és ezzel jogalkotási, illetve népszavazás elrendelésére irányuló döntés felelősségét az Alkotmánybíróságra oly módon, hogy minden egyes országos népszavazásra irányuló kezdeményezés esetén alkotmányértelmezési problémára hivatkozva a testület állásfoglalását kéri a népszavazás elrendelése tárgyában. Az Alkotmánybíróság ezt összeegyeztethetetlennek tartotta az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvével. 6 Ezek után világos volt, hogy a népszavazási törvény tartalmi és eljárási szabályok hiányában módosítást kíván. Véleményem szerint az is elég furcsának mondható, hogy egy államban, ahol nyolcmillió választópolgár él, elég mindössze százezer aláírás a népszavazás kezdeményezésére, és amennyiben az aláírások hitelesek, az Országgyűlésnek két hónapon belül el kell rendelnie a népszavazást, és még ki is kell tűznie három hónapon 4 Dezső Márta I. 475. oldal 5 Dezső Márta, Fürész Klára, Kukorelli István, Papp Imre, Sári János, Somody Bernadette, Szegvári Péter, Takács Imre: A közvetlen demokrácia intézményei. In Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 181. oldal 6 Dezső Márta I. 476. oldal 7

belül. Az eljárási szabályok hiánya is nagy gondot okozott. Nem került meghatározásra az, hogy egy népszavazási kérdéshez mennyi ideig lehet aláírást gyűjteni, és a népszavazásra bocsájtandó kérdések törvényességi-alkotmányossági ellenőrzése se volt szabályozva. Ennek megfelelően előfordulhatott az, hogy egy olyan kérdésben évekig is gyűjthették az aláírásokat, amelyek végül nem is kerülhettek népszavazásra. A népszavazási törvényt az 1989-es alkotmányrevízió érintetlenül hagyta és az Országgyűlésre hagyta a teljes körű szabályozását a népszavazás intézményének. 7 Az Alkotmány 19. (5) bekezdése szerint: Országos népszavazást az Országgyűlés rendelhet el. A népszavazásról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Alkotmányban más rendelkezés nem szólt a népszavazással kapcsolatban. 1.1. Az 1997-es alkotmánymódosítás és az Alaptörvény szerepe Az 1997. évi alkotmánymódosításig az alkotmány a népszavazással kapcsolatban nem tartalmazott hatásköri és tiltó rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet állapított meg és felhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy 1993. december 31-ig tegyen eleget a jogalkotási kötelezettségének és hozza összhangba a népszavazási törvényt az alkotmánnyal. A parlament a határidőt elmulasztotta és majdnem öt év elteltével került csak sor az új törvény elfogadására. 1997-ben a kormány alkotmánymódosítás keretében alkotmányos szintre emelte a népszavazás és népi kezdeményezés intézményét. Az 1997. évi LIX. törvény és az 1997. évi XCVIII. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról az alkotmány részévé tette a népszavazásra vonatkozó alapvető szabályokat. A népszavazás intézményének meghatározó anyagi jogi szabályai az alkotmányban találhatók és az anyagi normák többi részét az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény foglalta magába. Az eljárási normákat a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény tartalmazta. Az eljárási normák körébe tartoznak az eljárási kérdések, a népszavazás lebonyolítása és a jogorvoslat. Így a népszavazásról és népi kezdeményezésekről szóló 1998. évi III. törvény csak az alkotmánnyal és a többi 7 Dezső Márta I. 477. oldal 8

törvénnyel együtt volt alkalmazható 8, de az alkotmány nem tartalmazott kötelező tárgyakat, például nem volt kötelező népszavazást tartani az alkotmány megerősítéséről, a szuverenitást korlátozó döntésekről, a nemzetközi szervezetekhez való csatlakozásról. 9 Tehát az alkotmány csak egyetlen formáját nevesítette a kötelezően elrendelendő népszavazásnak. Szóval minden esetben, amikor minimum kétszázezer választópolgár kezdeményezése minden törvényes feltételnek megfelelt, az Országgyűlésnek el kellett rendelnie 15 napon belül az ügydöntő népszavazást és a köztársasági elnöknek további 15 napja volt az ügydöntő népszavazás időpontjának kitűzésére jogorvoslat hiányában. Az ügydöntő népszavazás eredményessége esetén a döntés kötelező érvényű volt az Országgyűlésre. Akkor volt mondható eredményesnek egy ügydöntő népszavazás, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de minimum az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonoson választ adott. 10 A fakultatív népszavazás szabályai kissé enyhébbek voltak. Eszerint a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy százezer választó magyar állampolgár kezdeményezésére mérlegelés útján népszavazást rendelhet el az Országgyűlés. A népszavazást vagy referendumot két fő célból lehet tartani: döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából. A véleménynyilvánító népszavazás azt jelenti, hogy az Országgyűlést a szavazás eredménye nem kötelezi semmire, de az eredmény, legyen az elutasító vagy azonosuló, mindenképpen befolyásolja a döntése tartalmát. Tehát a kötelező népszavazás csak ügydöntő lehet, a fakultatív népszavazás az Országgyűlés döntésétől függően mindkét formában megvalósulhat. Kivételt képez az Országgyűlés által már elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény megerősítésére elrendelt népszavazás, amely értelemszerűen ügydöntő. Ilyen esetben a törvény aláírásának feltétele, hogy a népszavazás megerősítse. Fakultatív népszavazás esetén az Országgyűlésnek 30 napon belül kell döntenie, hogy helyt ad-e a kezdeményezésnek. Az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatában fel kell tüntetni a népszavazás ügydöntő vagy véleménynyilvánító jellegét, a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést, továbbá rendelkezni kell a népszavazás költségvetéséről 11 8 Uo. 478. oldal 9 Uo. 479. oldal 10 Dezső Márta, Fürész Klára, Kukorelli István, Papp Imre, Sári János, Somody Bernadette, Szegvári Péter, Takács Imre: A közvetlen demokrácia intézményei. In Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 182. oldal 11 Uo. 193. oldal 9

A népszavazásnak a parlamenti döntéshozatalhoz viszonyított időpontja szerint megkülönböztethetünk előzetes és utólagos népszavazást. Az utólagos ügydöntő népszavazás lehet megerősítő, ami azt jelenti, hogy a nép megerősítése nélkül a törvényt ki sem hirdetik és lehet lerontó, ami pedig azt jelenti, hogy bár a törvényt kihirdették és hatályba is léptették, de a népszavazás eredményeként hatályát veszti. 12 A népszavazás feltételeit szigorították. Bővült azon tárgyak köre, amelyekről nem lehet népszavazást kezdeményezni. Az alkotmányban taxatív felsorolás volt a tiltott tárgyakról. Nem lehetett népszavazást kezdeményezni: a költségvetésről adókkal, vámokkal, illetékekkel kapcsolatos kérdésekről hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésekről a parlament feloszlatásáról a kormányprogramról a népszavazás alkotmányos rendelkezéseiről a hadiállapot kinyilvánításáról, a rendkívüli jogrend bevezetéséről, a fegyveres erők alkalmazásáról a helyi önkormányzati képviselő-testületek feloszlatásáról a közkegyelem gyakorlásáról Az aláírásgyűjtés feltételeit is szigorították. Országos népszavazási kezdeményezésnél már csak négy hónapig lehet aláírást gyűjteni. Az aláírások gyűjtésének megkezdése előtt az Országos Választási Bizottságnak (OVB) az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát hitelesítenie kell és csak ezekkel a hitelesített példánnyal megegyező ívekkel lehet aláírást gyűjteni. A gyűjtendő aláírások számát százezerről felemelték kétszázezerre. Véleményem szerint az jó döntés volt, hogy a gyűjtendő aláírások számát felemelték, de én még így is keveslem ezek számát. A litván alkotmányhoz képest még így is le voltunk maradva, ott legalább háromszázezer választópolgár is javaslatot nyújthatott be az alkotmány módosítására vagy kiegészítésére. Ugyanez a jog Szlovéniában harmincezer választópolgárt (ennél mi már lényegesen jobbak voltunk), Romániában ötszázezer választópolgárt illetett meg. 13 12 Kilényi Géza: A nép, mint hatalmi tényező. 2001. (továbbiakban: Kilényi Géza I.) 83. oldal 13 Uo. 82. oldal 10

Az OVB hitelesít minden népszavazásra irányuló kérdést, ellenőrzi a határidőn belül érkezett aláírásokat és tájékoztatási kötelezettsége áll fenn az Országgyűlés elnökével szemben. Az Alkotmánybírósághoz lehet kifogást benyújtani az OVB és a parlament döntéseivel szemben. Az országos népi kezdeményezésnek minden esetben csak az lehet a célja, hogy az Országgyűlés vegye napirendjébe a kezdeményezésben feltett kérdést. A parlament hatáskörébe tartozó kérdésnek kell lennie és legalább ötvenezer választópolgár aláírására van hozzá szükség. Az aláírásokat csak két hónapig lehet gyűjteni és csak olyan ívekre, amelyet az OVB hitelesített. 14 2011. április 25-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye. Az Alaptörvény 8. cikkében részletes tiltó lista van azokról a témákról, amelyeket nem lehet népszavazásra bocsátani. Kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlésnek el kell rendelnie az országos népszavazást. Országos népszavazást rendelhet a köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés. Ha a népszavazás érvényes és eredményes, akkor a népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező erejű. Csak olyan kérdésben lehet országos népszavazást elrendelni, amelyik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik. Nem lehet népszavazást tartani: az Alaptörvény módosításáról a központi költségvetésről és annak végrehajtásáról, adónemekről, illetékekről, járulékokról, vámról és a helyi adók központi feltételiről szóló törvényről az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők, a polgármesterek, az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvényekről a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről az Országgyűlés feloszlatásáról a képviselőt testület feloszlatásáról a hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről katonai műveletekkel kapcsolatos kérdésekről közkegyelem gyakorlásáról Az országos népszavazás akkor számít érvényesnek, ha az összes választópolgárnak több mint a fele érvényes szavazatot adott le. Az népszavazás akkor eredményes, ha az 14 Dezső Márta I. 480-481. oldal 11

érvényesen szavazó választópolgároknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. 15 A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény hatályát vesztette a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény hatályba lépésével. De mi értelme is van egy népszavazásnak? Az emberek többsége legtöbbször csak a tömegkommunikációs csatornákon keresztül szerez információkat arról, hogy valójában mi is folyik a hatalom berkein belül. Az emberekben a képviseleti demokrácia azt a meggyőződést erősíti, hogy aktivitásuk, véleményük nem számít, és bőven elég ha négyévente megjelennek a szavazáson és voksolnak. Arról már nem is beszélve, hogy egy országos népszavazásnak a költségei milliárdokban mérhető és ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy van-e értelme népszavazást tartani, ha az emberek érdektelenek. 16 1.2. A hatályos népszavazási törvény A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 2014. január 18-án lépett hatályba. Népszavazást kezdeményezhet magánszemély, aki választható lehet az országgyűlési képviselők választásán, ezen kívül párt és egyesület. Egy népszavazásnak több kezdeményezője is lehet. A népszavazás kezdeményezéséhez először az aláírásgyűjtő mintapéldányát a Nemzeti Választási Bizottsághoz kell benyújtani a kérdés hitelesítésének céljából. Az aláírásgyűjtő íven csak egy kérdés szerepelhet. A kezdeményezés benyújtásakor a kérdés mellé csatolni kell minimum húsz, maximum harminc választópolgár támogató aláírását. Az aláírás összegyűjtésének megkezdése előtt az adatkezelést az adatvédelmi nyilvántartásba be kell jelenteni. A Nemzeti Választási Iroda a támogató és a szervező választójogát ellenőrzi a központi névjegyzékben. 15 Magyarország Alaptörvénye 8. cikk 16 Gulyás Mónika: A népszavazás intézménye történeti-összehasonlító perspektívában. Politikatudományi Szemle, 1999. 4. 110-111. 12

A kérdés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés, amíg az előző kérdés hitelesítését megtagadó döntés jogerőre nem emelkedik, a kezdeményezés visszavonásáig, a népszavazás elrendelésének elutasításáról szóló döntés jogerőre emelkedéséig, a népszavazás megtartásáig vagy az aláírásgyűjtő ív benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltéig. Két kérdés akkor számít azonos tárgyúnak, ha azok részben is, de azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre. Az országos népszavazásra szánt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra a választópolgár egyértelműen tudjon válaszolni. Az Országgyűlésnek a népszavazás előtt el kell tudnia dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, akkor milyen jogalkotásra köteles. Ha az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, akkor az NVI a kérdést 15 napon belül elutasítja. A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs, de a kérdést ismételten be lehet nyújtani. Ha a kérdést ismételten benyújtják az NVB a napirendjére tűzi. Az NVB a döntését 30 napon belül hozza meg, hogy a kérdést hitelesíti-e. Csak akkor hitelesíti a benyújtott kérdést, ha az aláírásgyűjtő ív megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak, és ha a kérdés megfelel a törvényi követelményeknek. Az NVB érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja a kezdeményezést, ha kérdés szeméremsértő vagy megbotránkoztató kifejezést tartalmaz. Aláírás nem gyűjthető a munkahelyen, szolgálati feladat teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, állami, helyi szervek hivatali helyiségében, egészségügyi szolgáltatás helyiségben, felsőoktatási és köznevelési intézményben. Az NVB döntése ellen a Kúriához lehet benyújtani felülvizsgálati kérelmet, amelyet az 90 napon belül bírál el. Az NVB döntését helybenhagyja vagy megváltoztatja. A Kúria döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Az Országgyűlés továbbra is a népszavazást elrendelő vagy azt elutasító határozata elleni jogorvoslatot az Alkotmánybíróság bírálja el. Az Országgyűlés köteles a népszavazás napjától számított 180 napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt alkotni. Az Országgyűlésre a népszavazás eredménye a népszavazástól számított három évig kötelező. 17 17 2013. évi CCXXXVIII. törvény 13

1.3. Nemzeti Választási Bizottság Az Országos Választási Bizottságot 2013-ban felváltotta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Az NVB hét tagját és három póttagját az Országgyűlés 2013. szeptember 30-án választotta meg a köztársasági elnök javaslatára. A feladat- és hatáskörét a népszavazás kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény, választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény és az egyéb választásokra irányadó jogszabályok határozzák meg. Az országos népszavazással kapcsolatban ellátott feladatai: a népszavazásra szánt kérdést hitelesítéséről dönt a kérdés hitelesítéséről vagy megtagadásáról szóló határozatot közzéteszi a választások hivatalos oldalán és a Magyar Közlönyben a benyújtott aláírásokat ellenőrzi és így megállapítja az érvényes aláírások számát dönt a kifogásokról jóváhagyja a szavazólap adattartalmát a külképviseleteken leadott szavazatok számlálását felügyeli megállapítja és közzéteszi a népszavazás eredményét 18 18 http://valasztas.hu/hu/nvb/15/15_0.html 14

2. Megtartott országos népszavazások Magyarországon a rendszerváltás után egyre több népszavazást kezdeményeztek, sajnos nagyon kevés került ténylegesen népszavazásra, jóval kevesebb, mint a fele a kezdeményezéseknek. A megtartott népszavazások közül volt eredményes, de volt olyan is, hogy az alacsony részvételszám miatt a szavazás érvénytelen volt. 2.1. A négyigenes népszavazás 1989-ben A legelső népszavazás volt az úgynevezett négyigenes népszavazás, amelyet Magyarország köztársasággá válása után, 1989. november 26-ára tűztek ki. Két párt kezdeményezte a népszavazást: a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP) és a Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP) támogatta a kezdeményezést. Feltett kérdések: Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról? Feloszlassák-e a Munkásőrséget? A szükséges 100 ezer aláírás összegyűjtése nem egészen egy hónap alatt megtörtént és 114 470 aláírás bizonyult hitelesnek. 19 Az akkor még hatályos Alkotmány szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 4 évre. 20 Bár csak olyan kérdésekben lehetett népszavazást tartani, amelyek az Országgyűlés hatáskörébe tartoznak, de a népszavazásról és népi kezdeményezésekről szóló törvénynek akkor még nem volt alkotmányos alapja, ezért túl tágan és pontatlanul voltak megszabva, hogy melyek azok a kérdések, amelyekben nem lehet népszavazást tartani. Tehát a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja, de az Alkotmányban van róla rendelkezés. 21 19 Gulyás Mónika: i. m. 120. oldal 20 Hallók Tamás: Népszavazás és alkotmánymódosítás. Studia iurisprudentiae doctorandorum Miskolciensium, Tom. 1/1. Miskolc, 2002, Bíbor Kiadó. 327. oldal 21 Dezső Márta I. 475. oldal 15

Az első kérdésre a válaszadóknak 50,07%-a szavazott igennel és 49,93%-a nemmel. Mindössze 6101 szavazatnyi különbség volt. A többi kérdésre adott válaszoknak az igen aránya több mint 90% felett volt. 22 Az 1/1990. (II. 12) AB határozat szerint az első kérdésre adott válasz az országgyűlési választások időpontjához viszonyítva a köztársasági elnökválasztás időpontját dönti el. Az ezzel összefüggő, a választás módjára kiható tájékoztatás nem minősül a köztársasági elnökválasztás módja kérdésében elrendelt népszavazásnak. 23 4500000 4000000 3500000 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 1. kérdés 2. kérdés 3. kérdés 4. kérdés igen válaszok nem válaszok 1. ábra Az 1989. november 26-ai népszavazáson leadott szavaztok száma http://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/orszjkv.jsp?ea=1&w=9 Az első népszavazáson a szavazásra jogosultak 58,03%-a részt vett. Népszavazáson megjelent választók száma Megjelent Távolmaradt 2. ábra Az 1989. november 26-ai népszavazáson megjelent választópolgárok száma http://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/orszjkv.jsp?ea=1&w=9 Az első magyar országos népszavazás tehát érvényes és eredményes volt. 22 http://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/orszjkv.jsp?ea=1&w=9 23 Hallók Tamás: i.m. 327-328. oldal 16

2.2. Az 1990-es népszavazás a köztársasági elnök közvetlen választásáról Az alkotmánymódosító 1990. évi XL. törvény a parlamentre ruházta át a köztársasági elnök megválasztásának jogkörét. Az MSZP kezdeményezte a népszavazást és 240 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Az aláírások hitelesítése után is több mint 100 ezer aláírás maradt és így az Országgyűlésnek kötelezően el kellett rendelni a népszavazást. 1990. július 29-én megtartották a szavazást. A feltett kérdés: Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg? A választópolgárok 45 %-ának meg kellett volna jelennie a népszavazáson, de csak 13,91%-a jelent meg, akiknek 85,9%-a igennel szavazott. Azzal, hogy a népszavazáson ilyen kevés számú választásra jogosult jelent meg, a népszavazás érvénytelen volt. Az akkor még hatályos Nsztv. szerint ahhoz, hogy a népszavazás érvényes és eredményes legyen, az ország összes választópolgárának több mint felének érvényesen kellett szavaznia és az érvényes szavazók több mint felének a feltett kérdésre azonos választ kellett adnia. 24 Ez a kérdés már egyértelműen az alkotmány módosítására vonatkozott, azonban a kiírással kapcsolatban itt még nem merült fel semmilyen akadály. 25 2.3. 1997-es népszavazás a NATO-tagságról 1995-ben már kezdeményezték erre a kérdésre a népszavazást, de akkor az Országgyűlés elutasította arra hivatkozva, hogy ez a kérdés nem időszerű és az ország még nincs döntési helyzetben. 26 1997-ben a NATO-n belül megszületett a döntés Magyarország meghívásáról, így a Kormány kezdeményezte a kérdés népszavazásra bocsátását. Az ellenzéki pártok 24 Gulyás Mónika: i. m. 120. oldal 25 Hallók Tamás: i.m. 329. oldal 26 ld. 30. oldal 17

elérkezettnek látták az időt ahhoz, hogy a NATO-népszavazás hátán bevigyék a földkérdésre vonatkozó döntést. 27 A szavazásra bocsájtandó kérdések: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? Egyetért-e azzal, hogy a hazai szövetkezet és más belföldi gazdálkodó szervezet termőtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat? Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy továbbra se szerezhessen termőföldtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról népszavazás nem dönt? Bár az Országgyűlés mind a három kérdésben elrendelte a népszavazást, de az Országgyűlés döntése folytán 1997. november 16-án csak a NATO-tagságról rendeztek ügydöntő népszavazást. A földtulajdonszerzéssel kapcsolatos kezdeményezést a 23/1998. (III. 11.) OGY határozat elutasította, mert a kérdés több ponton is ütközik az Nsztv. szabályaival. A kérdés több eldöntendő elemet tartalmaz és ezáltal feltételezhető, hogy a választópolgárok egy része a kérdések egyes elemeire igennel, más elemeire pedig nemmel szavazna. A másik ok, ha a kérdés népszavazásra kerülne és a választópolgárok egyetértésével találkozna, akkor az abból származó jogi kötelezettség több nemzetközi szerződéssel ütközne. 28 Megállapítható, hogy a NATO tagsággal kapcsolatos kérdés megfogalmazása kétszeresen is manipulatív. Egyrészt, mert azt sugallja, hogy Magyarország biztonságát csak a NATO tudja garantálni; másrészt a választási akaratot befolyásoló eszköz volt az is, hogy a kérdést pozitív módon fogalmazták meg és ezzel abba az irány befolyásolták a bizonytalankodó választópolgárokat, hogy ők az igen választ ikszeljék be. 29 A népszavazáson a választópolgárok kevesebb, mint a fele, 49,24%-a vett részt és az érvényes igen szavazatok aránya 85,33% volt. A tisztázatlan jogi helyzetben a még hatályban tartott korábbi népszavazási törvény több ponton alkotmányellenes volt, az új népszavazási törvényt még nem fogadta el az Országgyűlés lebonyolított népszavazás érvényességének és eredményességének kérdésében komoly jogértelmezési viták folytak. 27 Szoboszlai György: A népszavazás alkotmányos helye és a politika. A politikai osztály találkozása a közvetlen demokráciával. 1989-1997. In Magyarország politikai évkönyve. Szerk. Kurtán Sándor Sándor Péter Vass László. Budapest, 1998. Demokrácia Kutatások Magyar Központja, 110-111. oldal 28 Gulyás Mónika: i. m. 123. oldal 29 Uo. 112. oldal 18

Végül a módosított alkotmányra hivatkozva amely nem kívánja meg a választópolgárok 50%-ának részvételét született meg az OVB döntése a népszavazás eredményéről 30 2.4. 2003-as népszavazás az EU-tagságról Az EU-csatlakozásról szóló népszavazásról az alkotmány rendelkezett a 79. -ában: Ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról. E népszavazás időpontja: 2003. április 12. A népszavazásra bocsájtandó kérdés: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? 31 A választópolgároknak megint kevesebb mint a fele vett csak részt a szavazáson, mindössze 45,62%. Itt is megmutatkozott, hogy időszerű volt a népszavazási törvény módosítása, ugyanis az előző törvény szerint ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, a választópolgárok több mint a felének részt kell venni a szavazáson. Az új törvény ezt nem követeli meg, viszont az összes választópolgár 25%-ának azonos módon kell szavaznia ahhoz, hogy eredményes legyen a népszavazás. 32 Válaszadók több mint 80%-a döntött úgy, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozzon az Európai Unióhoz. Igen - nem válaszok száma Igen szavazatok száma Nem szavazatok száma 3. ábra 2003. április 12-én megtartott népszavazás az EU-tagságról leadott szavazatok száma http://valasztas.hu/hu/ovi/47/47_0.html 30 Dezső Márta, Fürész Klára, Kukorelli István, Papp Imre, Sári János, Somody Bernadette, Szegvári Péter, Takács Imre: A közvetlen demokrácia intézményei. In Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 198. oldal. 31 Dezső Márta I. 482. oldal 32 Uo.: 482. oldal 19

Az országos népszavazás érvényes és eredményes volt. 2.5. 2004-es népszavazás a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizáció kérdéséről Bár ezen a népszavazáson két kérdésben kellett dönteni, a kettős állampolgárságról szóló kérdés nagyobb figyelmet kapott, a politikai küzdelmek is ezen a téren zajlottak, így a kórház-privatizációval kapcsolatos kérdés háttérbe szorult. A kettős állampolgárságról szóló népszavazást a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte. Az MVSZ több mint 300 ezer aláírást gyűjtött össze és adott be az OVBnek, ezek közül az ellenőrzés után több mint 200 ezret hitelesítettek. Az ügydöntő népszavazást 2004. december 5-re tűzték ki. Feltett kérdések: Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással kérelmére magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki a magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. szerinti magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja? Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt? Az első kérdésre az érvényesen szavazók 51,57%-a igennel, és 48,43%-a nemmel szavazott. A második kérdésre az érvényesen szavazók 65,01%-a igennel és 34,99%-a nemmel szavazott. A népszavazáson a vártnál jóval kevesebben jelentek meg. A választópolgároknak mindössze 37,49%-a ment el szavazni. A szavazás végül eredménytelen lett, mert egyik válasz aránya sem érte el az érvényességhez szükséges 25%-ot. 33 33 http://valasztas.hu/hu/ovi/47/47_0.html 20

2.6. 2008-as népszavazás, a háromigenes népszavazás A Fidesz és a KDNP kezdeményezte a népszavazást a vizitdíj, a képzési hozzájárulás és a kórházi napidíj megszüntetése ügyében. A népszavazást 2008. március 9-ére tűzték ki. A népszavazáson feltett kérdések: Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni? Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbetegszakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni? Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni? A választópolgárok 50,51%-a vett részt a szavazáson. Az első kérdésre az érvényesen szavazók 84,08%-a igennel, és 15,92%-a nemmel szavazott. A második kérdésre 82,42%-a válaszoknak igen és 17,58%-a nem. A harmadik kérdésre 82,22%-a válaszoknak igen és 17,78%-a nem. A szavazás érvényes és eredményes volt. Szerintem ez a népszavazás felesleges volt abból szempontból, hogy olyan kérdéseket tettek fel, amire egy átlag magyar választópolgár csak igennel válaszolhat. Hatalmas közfelháborodást keltett, amikor a vizitdíjat bevezették és a vizitdíj automatákat kihelyezték. Mindenki azzal érvelt a vizitdíj ellen, hogy fizeti a TB-t, így tehát amikor arról kellett dönteni, hogy maradjon-e a kórházi napidíj és a vizitdíj, szinte mindenki arra szavazott, hogy ne kelljen fizetni semmiért. 3500000 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 1. kérdés 2. kérdés 3. kérdés igen válaszok nem válaszok 4. ábra A 2008. március 09-én megtartott országos népszavazáson leadott szavazok száma http://www.valasztas.hu/hu/nvb/42/42_0.html 21

3. Sikertelen népszavazási kezdeményezések Ebben a fejezetben főleg három típusú népszavazási kezdeményezés elutasítását mutatom be. Azért csoportosítottam pár elutasítást, mert már olyan mértékű a benyújtott és elutasított kezdeményezések száma, hogy azt szinte lehetetlen felsorolni. Ezért bemutatom pár alkotmánymódosításra irányuló kezdeményezés elutasítását, nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségek miatti elutasítását, a kérdés egyértelműségét firtató elutasítását és a végén egy olyan kategóriát, ami ez előző háromba nem fért bele, de meg szeretném mutatni, hogy milyen kérdésekre irányultak a kezdeményezések. Azért ezeket a kategóriákat emelem csak ki, mert a bemutatott kezdeményezésekből jól látszik, hogy mennyire nem volt alkotmányos alapja a népszavazási törvénynek és hogy mennyire nem egyszerű egy kérdést népszavazásra bocsátani. 1989 óta mindössze 6 népszavazás került kiírásra 14 kérdésben. A megtartott népszavazások számához képest az elutasított népszavazási kezdeményezések száma jelentős. Sok népszavazást azért nem rendeltek el, mert nem sikerült összegyűjteni a megfelelő számú hiteles aláírást vagy pedig az Országgyűlés vagy az Alkotmánybíróság hozott elutasító döntést. Az Alkotmánybíróság a kezdetektől fogva jelentősen alakította a népszavazás intézményét, s alakítja ma is. Az alkotmányértelmezési indítványok amelyek arra irányultak, hogy egy-egy kérdésben elrendelhető-e népszavazás alkalmat adtak az Alkotmánybíróságnak nagy elvi kérdések eldöntésére. Ilyen volt például a közvetlen és a képviseleti demokrácia elhatárolása, az alkotmány népszavazással való módosításának kérdése. 34 3.1. Alkotmánymódosításra irányuló népszavazási kezdeményezések elutasítása 3.1.1. 1992-es népszavazási kezdeményezés az Országgyűlés feloszlatására A népszavazást a Létminimum Alatt Élők Társasága (LAET) kezdeményezte 1992-ben. A kérdés így szólt: Akarja-e a jelenlegi országgyűlés mandátuma előtt történő feloszlatását? 34 Dezső Márta I. 481. oldal 22

Az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottsága alkotmányértelmezést kért az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) AB határozatban megállapította, hogy a népszuverenitás gyakorlásának elsődleges formája a képviselet, és az alkotmányosan hozott törvények keretei között dönthet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. A népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magába burkolt alkotmánymódosítást. Az Alkotmánybíróság 3 kérdést vizsgált meg: 1. Kikényszeríthető-e népszavazás útján az Országgyűlés feloszlatása a megbízatás lejárta előtt? 2. Tekinthető-e az ilyen népszavazási kezdeményezés kollektív visszahívásnak és ellentétesnek tekinthető-e a Magyar Köztársaság választójogi és képviseleti elveivel, főleg, hogy megszüntetésre került a képviselők tekintetében a visszahívás intézménye? 3. Vannak-e még olyan kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást kezdeményezni a már meghatározottakon kívül? Az Alkotmány kimerítően meghatározza az Országgyűlés feloszlatásának eseteit, így népszavazás útján nem kényszeríthető ki az Országgyűlés feloszlatása. 35 Bár az Nsztv. tiltott tárgykörök listájában nem szerepel, mégsem lehet népszavazásra bocsátani, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a kérdést. 36 Mindezek után a kérdés lekerült az Országgyűlés napirendjéről. Az alkotmányos rendszer égészéből következik, hogy a hatalomgyakorlás két klasszikus alapelve nem semmisítheti meg egymást. Az Országgyűlést szétkergető népszavazás a kollektív visszahívással lenne azonos, amellyel a többpártrendszerben minden választás után a vesztesek újrakezdhetnék a hatalmi játékokat. 37 Az Alkotmánybíróság hivatalból megállapította a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet, az 1989. évi XVII. törvény nem lett összehangolva az Alkotmánnyal és felszólította az Országgyűlést arra, hogy jogalkotási feladatának 1993. december 31.-ig tegyen eleget. 38 35 2/1993. (I. 22.) AB határozat 36 Gulyás Mónika: i. m. 121. oldal 37 Kukorelli István: Az országos népszavazás 1989-1998, in Kurtán Sándor Sándor Péter Vass László (szerk.): Magyarország évtizedkönyve 1988-1998, Bp, 1998, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány (továbbiakban: Kukorelli István I.) 468-477. 38 2/1993. (I. 22.) AB határozat 23

3.1.2. 1995-ös kezdeményezés a köztársasági elnök választásáról A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt kezdeményezte a népszavazást a köztársasági elnök közvetlen választásáról. 4 kérdésben gyűjtöttek aláírást : Kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával 1995-től kezdődően a Magyar Köztársaság elnökét közvetlen szavazással a nép válassza meg? Kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával növeljék meg a nép által választandó köztársasági elnök hatáskörét a végrehajtó hatalom korlátozása érdekében? Kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával a nép által megválasztandó köztársasági elnök a hivatalba lépéstől számított hat hónapon belül kezdeményezzen törvényalkotást a fiatalok első munkahelyhez és első lakáshoz jutásának előmozdítására? Kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával a nép által megválasztandó köztársasági elnök a hivatalba lépésétől számított hat hónapon belül kezdeményezze egy az Európai Unió mércéjéhez igazodó új nyugdíjtörvény meghozatalát? Több mint 200 ezer aláírást sikerült összegyűjteniük, az OVB hitelesnek talált több mint 100 ezer aláírást. Az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottsága ismét indítványt nyújtott be alkotmányértelmezés tárgyában az Alkotmánybírósághoz. Az indítványt az Alkotmánybíróság elutasította. 39 Az Alkotmánybíróság az alkotmányt értelmezte és nem a népszavazási törvényt. 40 Az Alkotmánybíróság szerint az elnök hatáskörének kiterjesztése nem lehet népszavazási kérdés. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök megválasztásának módja és hatáskörének bővítése kérdésében kiírt népszavazást burkolt alkotmánymódosításnak tartja. Tehát nem rendelhető el olyan ügydöntő népszavazás, amelynek az eredménye kötelező az Országgyűlésre. 41 Az Alkotmánybíróság 3 kérdést vizsgált meg: 1. Kikényszeríthető-e az Alkotmány módosítása népszavazás útján? 2. Értelmezhető-e a köztársasági elnök hatáskörének növelése általában, a népszavazást kezdeményezők azon kérdése szerint: Kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával, a nép által választandó köztársasági elnök hatáskörét növeljék meg a kormányzati hatalom korlátozásának érdekében. 42 3. A köztársasági elnök kötelezhető-e hatáskörének gyakorlására? 39 25/1995. (V.10.) AB végzés 40 Kukorelli István I: i. m. 472. oldal 41 Gulyás Mónika: i. m. 122. oldal 42 25/1995. (V.10.) AB végzés 24

Arra a kérdésre, hogy kikényszeríthető-e népszavazás útján az alkotmánymódosítás, az Alkotmánybíróság a 2/1993. (I.22) AB határozatra hivatkozott, mert abban a határozatban már meg lett állapítva, hogy nem kényszeríthető ki. A többi kérdés az Alkotmánybíróság szerint nem vezethető le az alkotmányból, hanem csak a népszavazásról szóló törvényből, így a parlamentnek kell döntenie, hogy helyt ad-e a népszavazási kezdeményezésnek. A parlament végül nem írta ki a népszavazást, elutasította az 54/1995. (V. 26.) OGY határozattal, tekintettel arra, hogy részben alkotmánymódosításra vonatkozik. 43 3.1.3. 1999-es kezdeményezés a köztársasági elnök közvetlen választásáról 1995-ben a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt már kezdeményezte ebben a tárgyban népszavazást. Akkor az Országgyűlés elutasította arra hivatkozva, hogy a kérdést alkotmánymódosításra irányul. 4 évvel később a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom kezdeményezte a népszavazást. A feltett kérdés: Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül a választópolgárok válasszák meg? Az OVB a kérdést és az aláírásgyűjtő ívet is hitelesítette, arra hivatkozva, hogy a tiltott tárgyak egyikét sem érinti, és a kérdőív megfelel a törvényes feltételeknek 44, így népszavazás tárgya lehet. Több kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz, mert az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a törvényi feltételeknek. A népszavazás nem alkothat törvényt és nem kényszerítheti az országgyűlést eredményének megfelelő törvény alkotására. 45 Csak akkor alkotmányos a népszavazás, ha kiegészíti, nem pedig kikapcsolja az Országgyűlés döntését. A véleménynyilvánító népszavazás természeten nem vonja el az Országgyűlés hatáskörét, de nem valósít meg hatáskörelvonást az ügydöntő népszavazás sem abban az esetben, ha 43 Hallók Tamás: i. m. 331. oldal 44 Dezső Márta, Fürész Klára, Kukorelli István, Papp Imre, Sári János, Somody Bernadette, Szegvári Péter, Takács Imre: A közvetlen demokrácia intézményei. In Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 187. oldal 45 Hallók Tamás: i.m. 332. oldal 25

érintetlenül hagyja az Országgyűlésnek a képviselők mérlegelési szabadását feltételező döntését, s csupán kiegészíti azt. 46 Az OVB megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív megfelel a törvényben foglalt alaki feltételeknek, nincs alkotmányos akadálya, hogy népszavazás döntsön a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. A választás szabályait az Alkotmány 29/A-29/B. -ai tartalmazzák. Tehát a köztársasági elnök választók által történő megválasztása az Alkotmány módosítását igényelné. Egészen pontosan az Alkotmány nem a köztársasági elnök választásának módjáról szóló népszavazást tiltja, hanem azt, hogy konkrét személyek megválasztása, megbízatásának megszüntetése stb., illetve konkrét intézmények megalakítása, átalakítása, megszüntetése kérdésében lehessen népszavazást tartani. Ezért az OVB arra a következtetésre jutott, hogy nincs törvényi akadálya annak, hogy népszavazás döntsön a köztársasági elnök választásának módjáról, így az aláírásgyűjtő ívet és a kérdést hitelesítette. 47 Sok kifogás érkezett az OVB döntésével szemben. Az Alkotmánybíróság vizsgálta, hogy az OVB által hitesített kérdésben az aláírásgyűjtéssel kezdeményezett népszavazás eredményezheti-e az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörének elvonását. Az Alkotmány szabályai szerint, ha több mint kétszázezer aláírás összegyűlt, a népszavazást kötelező elrendelni és az eredmény kötelező az Országgyűlésre nézve, ezért ebben a kérdésben népszavazásnak nincs helye. Így az Alkotmánybíróság jogorvoslati eljárás keretében megállapította, hogy az OVB határozata alkotmánysértő, ezért megsemmisítette és új eljárásra kötelezte. Az Alkotmánybírósági határozat szerint alkotmánymódosító kérdésben állampolgárok által kezdeményezett népszavazást nem lehet megtartani. 48 3.1.4. 1999-es kezdeményezés az államforma megváltoztatásáról 1999-ben a Magyar Királyság Pártja többször is kezdeményezte a népszavazást abban a tárgyban, hogy Magyarország államformája ismét királyság legyen. 1999-ben négy 46 Kilényi Géza: A képviseleti és a közvetlen demokrácia viszonya a magyar államszervezetben. Magyar Közigazgatás, 1999. 12. (továbbiakban: Kilényi Géza II.) 676. oldal 47 10/1999. (IV. 14.) OVB határozat 48 25/1999. (VII. 7.) AB határozat 26

aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be hitelesítés céljából. Az OVB által hitelesített kérdés: Akarja-e Ön, hogy Magyarország államformája királyság legyen? Az OVB azért hitelesítette a kérdést, mert az Alkotmányban szereplő tiltott tárgyak felsorolása között nem szerepel az államforma kérdése. A másik három benyújtott kérdések a következő volt: Akarja-e Ön, hogy a Királyt népszavazás útján válasszák meg? Akarja-e Ön, hogy a Király megválasztásáig a Magyar Királyság Párt által kijelölt kormányzó vezesse az országot? Akarja-e Ön, hogy a koronázási ékszerek kezelője a Király megválasztásáig a Magyar Királyság Párt legyen? Ezeknek a kérdéseknek a hitelesítését azért tagadta meg a z OVB, mert a kérdések nem tartoznak az Országgyűlés hatáskörébe. Az első kérdés megállapította, hogy a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. A kormányzó kijelölésére és a koronázási ékszerek kezelésére vonatkozó kérdések tekintetésben az OVB utal az Alkotmány 2. (3) bekezdésére, valamint a 3. (3) bekezdésére, mint olyan rendelkezésre, amelyek az alkotmányos berendezkedés meghatározó jelentőségű szabályai. A népszavazásra javasolt kérdések e szabályokkal szembe állnak. 49 Az OVB döntése ellen kifogások érkeztek. Az első kifogás azt tartalmazta, hogy az államforma megváltoztatása az Alkotmányban foglalt tilalmi körbe tartozik. A második kifogás szerint az államforma megváltoztatására vonatkozó kérdés és majd a népszavazás útján hozott döntés jogbiztonságot sértő és alkotmányellenes helyzetet teremt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Magyar Királyság Pártja által benyújtott aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdések tekintetében népszavazásnak nincs helye. Az Alkotmány 1. -a szerint Magyarország köztársaság, ezért az Alkotmánybíróság a 28/1999. (VII. 30.) AB határozatában megállapította, hogy az OVB által hitelesített népszavazásra bocsátandó kérdés alkotmánymódosításra vonatkozik. A már korábban meghozott 25/1999. (VI. 7.) AB határozatra hivatkozva ilyen kérdésben nincs helye a választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak - utasította el az OVB határozatát 50 és a bizottságot új eljárásra kötelezte. 49 13/1999. (VI. 2.) OVB határozat 50 Hallók Tamás: i.m. 334. oldal 27