A Nyugat-dunántúli Operatív Program 2007-2008. évi akciótervének közbenső értékelése az 1-4. prioritások eredményei alapján

A Nyugat-dunántúli Operatív Program 2007-2008. évi akciótervének közbenső értékelése az 1-4. prioritások eredményei alapján 2009. szeptember

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Az elemzés célja, háttere... 4 3. Az elemzés módszertanának bemutatása, a vizsgált adatok köre... 5 4. Elemzés, az elért eredmények bemutatása... 7 4.1 A támogatások volumene és területi megoszlása... 7 4.1.1 Közzétett pályázati keretek és nevesített kiemelt projektek összesítése az operatív program és az akcióterv kereteivel összevetve... 7 4.1.2 Pályázói aktivitás, igényelt keretek alakulása a meghirdetett keretek viszonylatában 10 4.1.3 Beérkezett pályázatok mennyisége, területi megoszlása... 13 4.1.4 A beérkezett pályázatok pályázó szervezet szerinti megoszlása... 19 4.1.5 A megítélt támogatás területi megoszlása... 24 4.1.6 Önerő és támogatás összevetése, átlagos támogatási intenzitás vizsgálata... 32 4.2 Szakmai előrehaladás értékelése... 36 4.2.1 A támogatott projektek által vállalt kulcsok alakulása... 36 4.2.2 Munkahelyteremtést mérő és kulcsok területi megoszlásának elemzése... 45 4.2.3 Az egy munkahelyre eső támogatási összeg meghatározása... 45 4.2.4 Munkahelyteremtést mérő ok elemzése a pályázó szervezet típusa szerint. 48 5. A pályázói visszalépések és azok okainak elemzése... 50 6. Javaslatok megfogalmazása... 51 2

1. Bevezetés A Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP) az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásai felhasználásának keretfeltételeit rögzíti a 2007-2013. időszakra vonatkozóan. Az NYDOP a hat magyar konvergencia régió operatív programjainak egyikeként elsősorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv 5. területfejlesztés prioritásának megvalósítását támogatja. A program kertében 2007-2013. között 545,6 millió euró áll rendelkezésre. Az Európai Bizottság által is elfogadott dokumentum támogatási céljait két éves időszakokra vonatkozó, ún. akciótervek részletezik, megállapítva támogatási konstrukciók alapvető szabályait, melyek keretet adnak a pályázati felhívások kidolgozásához. Az NYDOP 2007-2008. évi akciótervét a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2007. május 23-i ülésén, a Kormány pedig 2007. július 25-én fogadta el. A dokumentum öt prioritásban, ezen belül 16 konstrukcióban, összesen 52,9 mrd Ft 1 támogatási forrás felhasználásának irányait, konstrukciók és komponensek (pályázati kiírások) közötti megosztását határozza meg, valamint rögzíti a támogatások eredményességét mérő monitoring mutatókat és azok bázis-, illetve célértékeit. Az akciótervek egy alkalommal felülvizsgálatra kerülnek, ez az NYDOP 2007-2008. évi akcióterve esetében 2008. év elején zajlott. A felülvizsgálat fő oka az volt, hogy az akcióterv elfogadása után következő munka, a pályázati kiírások kidolgozása esetenként az akcióterv szintjére is visszaható pontosításokat eredményezett. Annak érdekében, hogy a különböző szintű dokumentumok közötti koherencia ne sérüljön, az alapvetően a kiírások keretfeltételeit érintő változásokat (pl. támogatás-intenzitás, támogatható tevékenységek pontosítása, stb.), az akciótervben szükséges volt átvezetni. A felülvizsgálat másik oka az akciótervek pénzügyi kereteinek módosítása volt. A Kormány által elfogadott, eredeti változatban 271 Ft/euró árfolyam alkalmazását írta elő a Pénzügyminisztérium, ez azonban a forint erősödése következtében 248 Ft/euróra változott. A korrekció az akcióterv minden komponensét arányosan érintette, azonban a változások a már megjelent kiírások kereteit természetszerűleg nem befolyásolták. Az akcióterv elfogadása óta eltelt két évben, 2009. első félévének végéig jelentek meg az akcióterv pályázati kiírásai. A beérkezett pályázatokról megszülettek a döntések, és sok esetben a támogatási szerződések is aláírásra kerültek, illetve néhány projekt esetében a zárójelentés benyújtása is megtörtént. A forráskihelyezés folyamata tehát abba a fázisba érkezett, ahol már elegendő adat áll rendelkezésre a támogatási konstrukciók, illetve az akcióterv által elért eredmények időközi vizsgálatához. Az első két éves időszak teljesítményének az értékelését indokolja az is, hogy magának az operatív programnak a felülvizsgálatát is el kell végezni 2010-ben, így jelen értékelés az NYDOP felülvizsgálathoz is módszertani, illetve szakmai hátteret nyújthat. 1 271 HUF/EUR árfolyamon 3

2. Az elemzés célja, háttere Az akcióterv elemzésének célja alapvetően kettős: egyrészt információt szolgáltat az NYDOP keretében megítélt támogatások felhasználásáról, másrészt módszertani szempontból megalapozza az NYDOP felülvizsgálatához szükséges elemzést. Az elemzés eredményei a 2009-2010. évi akcióterv pályázati kiírásainak kidolgozásához már nem vehetők ugyan figyelembe, annál inkább alkalmasak lesznek majd azonban a 2011-2013. évi akcióterv és annak pályázati felhívásai megalapozásához. A vizsgálatok egyrészt pénzügyi, másrészt szakmai jellegűek. Pénzügyi szempontból az akcióterv és az NYDOP kereteinek lekötése, a pályázati kiírások esetében a beérkezett és a támogatott pályázatok darabszámának és azok forrásigényének összevetése, a megítélt támogatás és az adott projekt összköltségének aránya, illetve mindezek területi vetületei képezik a vizsgálat tárgyát. Az NYDOP keretében az Európai Unió által biztosított forrás minél eredményesebb lekötése alapvető nemzeti érdek, de egyben a Nyugat-dunántúli Régió érdeke is, annál is inkább, mert a strukturális alapok természetszerűleg a többi tagállam mellett a Magyarország által befizetett pénzeszközöket is tartalmazzák. Ily módon a források lehívása az EU-tagság hasznosságának társadalmi megítélése szempontjából is meghatározó fontosságú. Nyilvánvalóan nemcsak az lekötött források abszolút értéke, de azok minél eredményesebb hasznosulása is alapvető érdek, így például a támogatások intenzitása, azaz a megmozgatott magántőke mértékének vizsgálata is hozzátartozik az elemzés céljaihoz. Amellett, hogy az elvi források minél nagyobb arányú lekötése a cél, és a régió abszorpciós képességét alapvetően a megfelelő pályázói érdeklődés tudja biztosítani, figyelmet kell fordítani arra is, hogy a forráslekötés kényszere ne generáljon túlzott pályázói igényeket. Egy pályázati kiírás keretének 3-4 szeres, vagy akár még nagyobb túligénylése már nem kívánatos, hiszen komoly erőforrásokat von el feleslegesen a pályázói célcsoporttól, és ronthatja a pályázati rendszer társadalmi megítélését. Az igényelt források és a rendelkezésre álló keretek viszonyának vizsgálata emiatt szintén az elemzési munka részét képezi, ami a jövőre vonatkozó forrás-átcsoportosítási javaslatok alapját adhatja. A strukturális politika egyik legfontosabb küldetése a területi különbségek csökkentése. Ez értelmezhető mind tagállamok, illetve régiók közötti, mind pedig régión belüli szinten is. A regionális operatív programok volumenüknél és jellegüknél fogva ez utóbbi szinten tudják közvetlenül és számottevő mértékben kifejteni hatásukat. A program hatása a régión belüli kohézió erősítése, a fejlettségbeli különbségek mérséklődése szempontjából a legközvetlenebb módon a támogatási források területi megoszlásán keresztül követhető nyomon. Az elemzés területi szempontból alapvetően a kistérségi szintre fókuszál, bizonyos vizsgálatok kiterjednek a települési, illetve a megyei szintre is. Az NYDOP és az akcióterv által kitűzött célok nemcsak pénzügyi, hanem témaspecifikus szakmai szempontból is vizsgálandók. Ezt a támogatáspolitikai célok megvalósulásának nyomon követése és az akciótervben rögzített ok monitoringja útján követeli meg a stratégia. A program teljesítményét mérő mutatók elemzése alapvetően az NYDOP-ban és az akciótervben rögzített célértékek és a támogatott projektek által vállalt értékek 4

összevetésével történik. Az elemzés a monitoring mutatók alakulásának legfontosabb területi dimenziót is bemutatja. Az elemzés további, tágabb értelemben vett célja a régiót fejlődését érintő, ám az európai uniós támogatáspolitikától független hatások elsősorban a világgazdaság válság hatásainak figyelembe vétele, ebben az összefüggésben különös tekintettel a már pozitív támogatási döntéssel rendelkező pályázók visszalépéseire, a támogatásokról történő lemondás hátterének vizsgálatára. 3. Az elemzés módszertanának bemutatása, a vizsgált adatok köre A vizsgálat időpontjában az akcióterv teljes körű elemzésének elvégzéséhez szükséges információk csak részben állnak rendelkezésre, mivel az akcióterv keretében támogatott projektek megvalósítása még folyamatban van. Tekintettel arra, hogy a tárgyalt akcióterv pályázati felhívásainak egy része kétfordulós eljárásrend szerint működik, így a támogatást nyert projektek megvalósulásának végső időpontja nehezen definiálható. (A kétfordulós eljárásrend alapján ugyanis a pályázók számára a két forduló között egy maximum egy éves projektfejlesztési időszak áll rendelkezésre a második fordulós pályázat benyújtására.) Teljes körű, utólagos (ex-post) értékelést az összes, 2007-8-as kiírások keretében támogatott projekt megvalósulását követően lehetséges végezni. Ennek megfelelően, módszertani szempontból jelen értékelés a közbenső értékeléssel (mid-term) szemben támasztható követelményeket tudja teljesíteni. A Nyugat-dunántúli Operatív Program első négy prioritásának közreműködő szervezete (KSZ) a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Non-Profit Kft (NYDRFÜ), míg az ötödik prioritásnak a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Az egyes támogatási konstrukciókra vonatkozó pályázati kiírások elkészítése, a pályázatok formai értékelése és a további döntés-előkészítési, projekt-megvalósítási feladatok az adott prioritáshoz tartozó közreműködő szervezet feladatai. Az NYDOP végrehajtásának fenti feladatmegosztása következtében jelen elemzés az akcióterv 1-4. prioritásaira terjed ki, az 5. prioritás esetében a VÁTI Kft. végzi el az értékelést. Az akcióterv adatainak idézését minden esetben a 2008. februárjában elfogadott, felülvizsgált változat alapján tettük meg. Az értékelés a 2009. július 31-i állapotot tükrözi. A vizsgált adatok erre a határnapra vonatkoznak. A 2007-8 évi kiírások közül az egyfordulós eljárásrend szerint kezelt pályázatok esetében minden nyertes pályázat rendelkezik támogatási szerződéssel, így a megítélt támogatás mértéke ezen kiírások estében nagymértékben várhatóan már nem fog változni, hiszen a Bíráló Bizottságok által elrendelt költségcsökkentések már megtörténtek. Kivétel képez ez alól a még a 2007-8-as akciótervhez tartozó, turisztikai desztináció menedzsment szervezetek támogatására vonatkozó felhívás, mely 2009. július 13-án jelent meg, 2009. szeptember 30-i benyújtási határidővel. Egyes kiemelt projektek és a kétfordulós eljárás szerint működő pályázatok többsége esetében nem történt meg a szerződéskötés a vizsgálat határnapjáig, ezen projekteknél a 5

szerződésben rögzített támogatás mértéke még csökkenhet az első fordulóban megítélt összegekhez képest. Az értékelés a alapvetően a következő információforrásokra támaszkodva készült el: EMIR adatok, és a Közreműködő Szervezet összesített adatai. A megítélt támogatás vonatkozásában minden esetben a lehető leginkább aktuális adatok bemutatására törekedtünk, így a már támogatási szerződéssel rendelkező projektek esetében a szerződés szerinti támogatással, a szerződés nélküli projektek esetében pedig a második (ahol volt ilyen) illetve az első fordulós döntési összegekkel számoltunk. A térképi ábrázolást ArcView GIS program segítségével végeztük el, az érintett területi egységek (megye, kistérség és település) közigazgatási határaihoz rendeltük hozzá a támogatásokkal kapcsolatos értékeket. Azon projektek esetében, melyek több települést érintenek, azaz több településen valósulnak meg, egyedi vizsgálatok útján kiválasztottuk a projekt által leginkább érintett települést, jellemzően azt, amelyre a legtöbb támogatás jut az adott projekt költségvetéséből. Szoft jellegű, kevés építési költséget tartalmazó projektek, pl. az 1.1.1 Klaszterek szolgáltatásainak konstrukció pályázatai esetében a klaszter menedzsment szervet működési helyszínét vettük figyelembe. Fenti eljárás jelentősebb torzítást csak a 4.3.1/A Településeket összekötő utak komponens esetében okozott, ahol a konstrukció kiemelt projekt eljárásrendben működik, viszont egy-egy projektbe több, egymástól akár több tíz kilométer távolságban lévő útszakasz is tartozik. (Éppen a kiemelt projekt eljárásrend követeli meg a relatíve nagy projektméretet, ez magyarázza az egymástól távoli útszakaszok egy projektbe történő összevonását.) Az összehasonlíthatóság és a térképi ábrázolás teljeskörűsége érdekében ezeket a projekteket is figyelembe vettük az egy településre eső támogatás vizsgálata során, itt is a projekt által leginkább érintett települést (többnyire az EMIR-ben is rögzített, megvalósulás helye szerinti települést) vettük figyelembe, jóllehet adott esetben csupán a projekt költségvetésének csak egy része jutott erre a településre, a szomszédos, ám a projekt által szintén érintett települések viszont nem szerepelnek a térképi kimutatásban. A rendelkezésre álló idő és kapacitás nem tette lehetővé ezen projektek esetében a teljes költségvetés települések szerinti megbontását, ennek elvégzése túlmutat jelen elemzés keretein. (A költségvetések jellemzően és érhető okokból műszaki szempontok szerint kerültek összeállításra). Az elemzések során a kistérségek hátrányos helyzetű besorolását a 311/2007. Korm. rendelet alapján tettük meg. 6

4. Elemzés, az elért eredmények bemutatása 4.1 A támogatások volumene és területi megoszlása 4.1.1 Közzétett pályázati keretek és nevesített kiemelt projektek összesítése az operatív program és az akcióterv kereteivel összevetve Az Operatív Program 2007-2008. évi pályázati kiírásai és tervezési felhívásai az OP és az akcióterv elfogadását követően, azok pénzügyi kereteivel összhangban jelentek meg. Az Operatív Program prioritásonként és euróban, míg az akcióterv már konstrukciónkénti illetve komponensenként bontásban is tartalmazza a forrásokat, milliárd Ft nagyságrendben. OP pénzügyi allokációja (EUR) AT-ben rögzített összeg 2007-2008-ra (mrd Ft) 2007-2008- ban megjelent kiírások keretei, útmutató alapján ( e Ft)* 2007-2013 keret (e Ft)** 2007-8-as meghirdetett források aránya a 7 éves forráshoz képest (%) 1. Regionális gazdaságfejlesztés 83 888 788 3,00 3 783 189 21 811 085 17% 1.1.1 Klaszterek szolgáltatásainak 1.1.1 A) Regionális kulcságazatok és vállalati együttműködési hálózatok 1.1.1 B) Regionális képzési, foglalkoztatási hálózati együttműködések 1.2.1 Tanácsadási tevékenység vállalkozásoknak 1,07 814 000 2 420 500 34% 814 000 1 617 171 50% nem jelent meg 605 346-1,22-1 482 704-1.2.1 A) Alap- és emeltszintű tanácsadás nem jelent meg 1 482 704-1.3.1 A befektetési környezet 2,97 2 969 189 16 691 493 18% 1.3.1 A befektetési környezet 2 969 189 6 513 010 46% 2. Turizmusfejlesztés 128 909 981 12,70 12 496 883 33 516 595 37% 2.1.1 Kiemelt jelentőségű turisztikai k a nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők és kulturális örökség megújítása érdekében 2.1.1 A) Kiemelt, nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők 2.1.1 B) A régió nemzetközi jelentőségű kulturális és világörökségi helyszíneinek fenntartható turisztikai célú hasznosítása 10,30 7 056 883 13 849 527 51% 4 105 611 4 817 372 85% 2 951 272 9 032 155 33% 2.2.1 A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok 2.2.1 A) Gyógy- és termál fürdők minőségi 2.2.1 B) A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása 2.2.1 C) Kisléptékű, tájegységi öko- és aktív turisztikai programok 7 3,38 3 540 000 14 979 389 24% 676 000 2 889 979 23% 1 690 000 3 814 478 44% 1 014 000 5 941 500 17%

2.2.1 D) A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése 2.3.1 Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bővítése és szolgáltatásainak 2.3.1 A) Magas komfortfokozatú szálláshelyek minőségi 2.3.1 B) Kapacitásnövelés és szolgáltatásfejlesztés az alacsony kategóriájú szálláshelyeken 2.4.1 Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, 2.4.1 A) Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, 0,16 160 000 833 432 19% 1,51 1 510 000 3 575 446 42% 1 099 000 2 909 000 38% 411 000 666 447 62% 0,18 390 000 743 038 52% 292 000 542 916 54% 2.4.1 B) Balatoni turisztikai desztinációs menedzsment rendszer kialakítása és a szervezetek működésének segítése 0,07 98 000 200 122 49% 3. Városfejlesztés 103 874 832 9,90 5 650 000 27 007 456 21% 3.1.1 Városközponti területek és leromlott városrészek 3.1.1 A) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban 3.1.1 B) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a megyei jogú városokban, és a megyei jogú városok szociális célú rehabilitációja 3.1.1 C) Kisléptékű, pontszerű kisvárosi k 3.2.1 Helyi és helyközi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 3.2.1 A) Közlekedési szövetségek megalapozása és alakítása 3.2.1 B) Közösségi közlekedési infrastrukturális beruházások 4. Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra 8,20 4 050 000 19 025 233 21% 3 700 000 8 066 046 46% 0 9 966 192 0% 350 000 992 994 35% 1,73 1 600 000 6 476 039 25% nem jelent meg 780 153 0% 1 600 000 5 695 886 28% 109 481 443 11,80 11 916 820 28 465 175 42% 4.1.1 Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások 3,90 3 652 000 9 658 716 38% 4.1.1 / 1-A) Kistelepülések szennyvízkezelése 1 556 000 5 157 634 30% 4.1.1 / 1-B) Belterületi vízrendezés 1 496 000 2 570 661 58% 4.1.1 / 2 Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése 4.1.1 D) A környezet megóvásához kapcsolódó szolgáltatások kialakítása 600 000 1 257 892 48% nem jelent meg 672 529 0% 4.2.1 Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése 4.2.1 A) Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése 4.3.1 Térségi közlekedési kapcsolatok 3,85 3 850 000 3 850 000 100% 3 850 000 3 850 000 100% 5,40 4 414 820 13 368 673 33% 8

4.3.1 A) Településeket összekötő utak 3 714 820 9 452 630 39% 4.3.1 B) Kerékpárút-hálózat forgalmas útszakaszok mentén 700 000 2 404 235 29% 1-4. prioritás összesen 545 591 639 37,40 33 846 892 141 853 826 24% *a keretek a megjelenést követő forrás-átcsoportosításokat nem tartalmazzák, kiemelt projektek esetében az AT-ben nevesített projektjavaslatok összes igényelt támogatása **260 HUF/EUR árfolyamon számított összeg Az eredetileg meghirdetett keretek teljes, hét éves kerethez viszonyított arányáról elmondható, hogy az 1-4. prioritásokat tekintve összességében az OP forrásának közel egynegyede került meghirdetésre az első akcióterv során. Fontos megjegyezni, hogy a megjelent kiírások több esetben olyan mértékű, magas szakmai színvonalat elért pályázat beérkezését eredményezték, hogy a felhívások eredeti keretei több esetben módosításra kerültek, forrásátcsoportosítások útján. A gazdaságfejlesztés prioritás kiírásai viszonylag szerény részarányt képviseltek a prioritás hét éves keretéhez képest, ami részben azzal is magyarázható, hogy két olyan komponens is szerepel az akcióterven, mely végül nem jelent meg. A források meghirdetésének volumene mutatja azonban a tématerület gyenge forrásfelszívó képességét is (ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó ágazati operatív program, a GOP széles spektrumú és sikeres kiírásai a regionális operatív programokat eleve kiegészítő jellegű programokká determinálták ezen a tématerülten). A turizmusfejlesztés forrásainak több, mint egyharmada (37%-a) került meghirdetésre a 2007-2008-ban. Mivel az ágazati operatív programok nem támogatnak turisztikai ket, így a regionális operatív programok szerepe meghatározó ezen a területen. A meghirdetések erőteljes indításával a nagy méretű kiemelt projektek nagy számú nevesítése is párosult. A városfejlesztési prioritásban az akcióterv nem tartalmaz nevesített kiemelt projekteket, így a meghirdetett keretek aránya 21%-a hét éves büdzsének. A környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra prioritás esetében a legmagasabb ez az arány, itt a források 42%-a jelent meg 2007-8-ban. A kimagasló arányt magyarázza, hogy a helyi környezetkkel kapcsolatos kiírások nagy érdeklődésre tartanak számot, ugyanakkor viszonylag szűkös forrásokkal rendelkeznek. A kiemelt eljárásrend szerinti árvízvédelmi projektek keretét az első akciótervben nevesített kiemelt projektek teljes mértékben kimerítették. Az akcióterv négy olyan komponenst tartalmaz, melyek végül nem kerültek meghirdetésre. Ezek közül az alábbiak a hét hazai régió közül egyedül a nyugat-dunántúli akciótervébe kerültek be, és ennek okán, egyedi kiírásként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ROP Irányító Hatósága a mérethatékonyság elve és egyéb indokok alapján nem indította el ezen a pályázati felhívások kidolgozását: 1.1.1 B) Regionális képzési, foglalkoztatási hálózati együttműködések 3.2.1 A) Közlekedési szövetségek megalapozása és alakítása 4.1.1 D) A környezet megóvásához kapcsolódó szolgáltatások kialakítása Az 1.2.1 A) Alap- és emeltszintű tanácsadás kiírás több régiót is érintett. A konstrukció összetett jellege, és speciális eljárásrendi sajátosságai miatt hosszabb előkészítési folyamatot igényelt, így az akcióterv keretében nem került sor ennek megjelentetésére. 9

4.1.2 Pályázói aktivitás, igényelt keretek alakulása a meghirdetett keretek viszonylatában 2007-2008- ban megjelent kiírások keretei, útmutató alapján (e Ft)* 2007-8-as kiírások átcsoportosításokkal korrigált, aktuális keretei (e Ft)** beérkezett pályázatok által igényelt támogatás (e Ft)*** beérkezett igények és az eredeti keretek aránya beérkezett pályázatok (db) *** átlagos igényelt támogatás (e Ft) 1. 1. Regionális gazdaságfejlesztés 3 783 189 3 964 600 4 161 372 1,10 40 104 034 1.1.1 Klaszterek szolgáltatásainak 1.1.1 A) Regionális kulcságazatok és vállalati együttműködési hálózatok 814 000 304 176 691 520 0,85 26 26 597 814 000 304 176 691 520 0,85 26 26 597 1.1.1 B) Regionális képzési, foglalkoztatási hálózati együttműködések 1.2.1 Tanácsadási tevékenység vállalkozásoknak nem jelent meg 0-691 235 0 - nem jelent 691 235 0-1.2.1 A) Alap- és emeltszintű tanácsadás meg 1.3.1 A befektetési környezet 2 969 189 2 969 190 3 469 852 1,17 14 247 847 1.3.1 A befektetési környezet 2 969 189 2 969 190 3 469 852 1,17 14 247 847 2. Turizmusfejlesztés 12 496 883 13 065 813 21 884 839 1,75 88 248 691 2.1.1 Kiemelt jelentőségű turisztikai k a nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők és kulturális örökség megújítása érdekében 2.1.1 A) Kiemelt, nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők 2.1.1 B) A régió nemzetközi jelentőségű kulturális és világörökségi helyszíneinek fenntartható turisztikai célú hasznosítása 7 056 883 6 773 496 6 909 399 0,98 6 1 151 566 4 105 611 2 834 272 2 834 125 0,69 3 944 708 2 951 272 3 939 224 4 075 274 1,38 3 1 358 425 2.2.1 A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok 2.1.1 A) Meglévő gyógy- és termálfürdők minőségi 2.1.1 B) A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása 2.1.1 C) Kisléptékű, tájegységi öko- és aktív turisztikai programok 2.1.1 D) A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése 2.2.1 Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bővítése és szolgáltatásainak 2.2.1 A) Magas komfortfokozatú szálláshelyek minőségi 2.2.1 B) Kapacitásnövelés és szolgáltatásfejlesztés az alacsony kategóriájú szálláshelyeken 3 540 000 3 374 776 10 269 313 2,90 45 228 207 676 000 66 306 62 895 0,09 1 62 895 1 690 000 1 070 409 6 942 797 4,11 26 267 031 1 014 000 2 078 061 2 718 294 2,68 14 194 164 160 000 160 000 545 328 3,41 4 136 332 1 510 000 2 527 420 4 535 450 3,00 34 133 396 1 099 000 2 139 944 3 996 822 3,64 21 190 325 411 000 387 476 538 628 1,31 13 41 433 10

2.3.1 Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, 2.3.1 A) Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, 390 000 390 121 170 677 0,44 3 56 892 292 000 292 032 2.3.1 B) Balatoni turisztikai desztinációs menedzsment rendszer kialakítása és a szervezetek működésének segítése 98 000 98 089 170 677 1,74 3 56 892 3. Városfejlesztés 5 650 000 11 645 029 15 975 294 2,83 54 295 839 3.1.1 Városközponti területek és leromlott városrészek 3.1.1 A) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban 3.1.1 B) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a megyei jogú városokban, és a megyei jogú városok szociális célú rehabilitációja 3.1.1 C) Kisléptékű, pontszerű kisvárosi k 3.2.1 Helyi és helyközi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 3.2.1 A) Közlekedési szövetségek megalapozása és alakítása 3.2.1 B) Közösségi közlekedési infrastrukturális beruházások 4. Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra 4 050 000 9 919 334 12 859 538 3,18 35 367 415 3 700 000 5 400 000 8 158 795 2,21 18 453 266 0 4 200 000 4 198 177-5 839 635 350 000 319 334 502 566 1,44 12 41 881 1 600 000 1 725 695 3 115 756 1,95 19 163 987 nem jelent meg 0 1 600 000 1 725 695 3 115 756 1,95 19 163 987 11 916 820 11 630 440 15 508 828 1,30 96 161 550 4.1.1 Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások 3 652 000 2 696 839 6 625 018 1,81 75 88 334 4.1.1 / 1-A) Kistelepülések szennyvízkezelése 1 556 000 776 306 2 597 020 1,67 31 83 775 4.1.1 / 1-B) Belterületi vízrendezés 1 496 000 1 320 533 3 370 544 2,25 33 102 138 4.1.1 / 2 Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése 4.1.1 D) A környezet megóvásához kapcsolódó szolgáltatások kialakítása 600 000 600 000 657 454 1,10 11 59 769 nem jelent meg 0 4.2.1 Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése 4.2.1 A) Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése 3 850 000 3 850 000 3 850 000 1,00 2 1 925 000 3 850 000 3 850 000 3 850 000 1,00 2 1 925 000 4.3.1 Térségi közlekedési kapcsolatok 4.3.1 A) Településeket összekötő utak 4 414 820 5 083 602 5 033 810 1,14 19 264 937 3 714 820 4 400 000 3 922 174 1,06 6 653 696 4.3.1 B) Kerékpárút-hálózat forgalmas útszakaszok mentén 700 000 683 602 1 111 636 1,59 13 85 510 1-4. prioritás összesen 33 846 892 40 305 882 57 530 334 1,70 151 380 996 *a keretek a megjelenést követő forrás-átcsoportosításokat nem tartalmazzák, kiemelt projektek esetében az AT-ben nevesített projektjavaslatok összes igényelt támogatása **az OP részletes pénzügyi táblázata alapján, 260 HUF/EUR árfolyamon számított összeg *** A jogosultsági kritériumoknak meg nem felelt pályázatok kivételével 11

A pályázói igények tekintetében az egyik legjellemzőbb információ a beérkezett pályázók által támasztott igények és a rendelkezésre álló források viszonya. Az 1-4. prioritások esetében ez az összesített arány 1,7-et tesz ki, mely jónak ítélhető, azaz a forrásokat aránytalan mértékű túlpályázás nélkül sikerült meghirdetni. Prioritásonként szemlélve már árnyaltabb a kép. Legkedvezőbb a helyzet a gazdaságfejlesztési prioritás esetében, ahol ez a mutató mindössze 1,1. A klaszterek szolgáltatásainak konstrukció az egyike annak a néhány kiírásnak, ahol a beérkezett (és a jogosultsági kritériumoknak megfelelt) pályázatok összes támogatásigénye nem érte el az akciótervben eredetileg rögzített forrás mértékét. A relatív alacsony érdeklődésre a klaszter fogalmának újszerűsége, a témában eddig felhalmozott kevés tapasztalat adhat magyarázatot, jóllehet a régió hazai viszonylatban már évek óta élenjár a hálózatos elvű, érdekszövetségeken alapuló gazdaságfejlesztési modellek népszerűsítésében. A turizmusfejlesztési prioritás 1,75-ös értéke a kiemelt projektek aránya teszi mérsékeltté, a nyílt pályázati konstrukciók magas túligénylési értékei mellett. A Meglévő gyógy- és termálfürdők minőségi fejlesztésére vonatkozó kiírás kivételével (itt mindössze egyetlen pályázat érkezett be, a keret alig egytizedére tartva igényt) 1,3-4,1 közötti értékeket tapasztalhatunk. Legnagyobb (4,1-szeres) túligénylés a 2.1.1/B A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása komponens esetében volt érzékelhető. Ez a pályázati útmutató egzakt szabályozás híján csak irányelvként tudta megfogalmazni azt, hogy a célja elsődlegesen az országos, de legalább regionális jelentőségű turisztikai vonzerők támogatása. Így nagyszámú helyi jelentőségű (főként egyházi) létesítmény felújítására nyújtottak be pályázatot, melyek között kevés volt a turisztikai szempontból alaposan átgondolt, valós vonzerőt eredményező fejlesztés. A 2.1.1 D) A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése kiírás esetében a 3,4-szeres túljelentkezés a szerény keret ismeretében értelmezendő: a mindössze négy darab pályázat is ekkora túligénylést jelentett a 160 millió Ft-os keret számára. A szálláshelyek esetében a túligénylés komoly mértékű előrehozást tett indokolttá: a 34 beérkezett pályázatból annyi magas szintű került ki, hogy támogatásuk érdekében egy millárd Ft előrehozására került sor. A városfejlesztés prioritás egyik fő pályázata, a 3.1.1 A) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban szintén nagymértékű forrásátcsoportosítást eredményező túligényléssel járt, 2,2-szeres volt a túljelentkezés. Az átcsoportosítást a meglehetősen nagy projektméretek, a bonyolult előkészítő munka is indokolttá tette (az átlagos támogatási összeg 450 millió Ft volt a kiírásban). A környezetfejlesztési pályázatok esetében a belterületi vízrendezési tématerület generált komolyabb, 2,3-szoros túljegyzést, aminek oka a csapadékvíz-elvezetési problémák általánossága, illetve a széles pályázói kör (gyakorlatilag megkötés nélkül bármely önkormányzat jogosult volt pályázni). A prioritás többi kiírása kedvező, 1,1-1,5 körüli értékekkel bír. 12

4.1.3 Beérkezett pályázatok mennyisége, területi megoszlása A beérkezett pályázatok területi megoszlását tekintve a gazdaságfejlesztési prioritás 40 beérkezett pályázatát elemezve megállapítható a Győr- Mosonmagyaróvár-Sopron, illetve a Szombathely-Zalaegerszeg- Nagykanizsa tengely dominanciája. A Hévízi és a Szentgotthárdi, valamint a Vasvári kistérséget leszámítva (ezekből 1-1 projektjavaslatot kaptunk) máshonnét nem is érkezett be pályázat. Külön említésre méltó, hogy a hátrányos helyzetű kistérségek közül egyedül a Vasváriból nyújtottak be pályázatot. Ez is megerősíti azt a tényt, hogy a régió gazdasági potenciálja elsősorban a nagyvárosokban koncentrálódik, klaszterfejlesztésben és ipari parkokkal kapcsolatos kben többnyire a kisvárosi kistérségek sem gondolkodnak. Klaszterfejlesztésre a megyei jogú városokon kívül csak a Mosonmagyaróvári, a Körmendi és a Vasvári kistérségekből érkezett be pályázat. Az ipari parkok által teljesítendő, a betelepítendő vállalkozások mennyiségére és a beépítettségre vonatkozó komoly feltételek is minden bizonnyal hozzájárultak ahhoz, hogy csak a nagy, és már jelentősebb múlttal rendelkező ipari parkok vállalták a pályázat benyújtását. 13

A turizmusfejlesztés terén nem a nagyvárosok, hanem a régiót érintő két nagy természetes tó, a Balaton és a Fertő-tó környéke adta a legtöbb benyújtott pályázatot. A Sopron- Fertődi kistérség teljesítménye abból a szempontból külön is kiemelkedő, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területéről az elemzés időtávjában már beérkeztek a desztináció menedzsment szervezetek fejlesztésére vonatkozó pályázatok, így ezek az ottani darabszámot gyarapítják, míg a régió többi részében kompetens TDM pályázat esetében még nem zárult le a benyújtási határidő. Ezeknek a területeknek messze a legnagyobb a turisztikai potenciálja, majd a megyei jogú városok következnek, melyekből a történelmi és kulturális örökségek hasznosítására, illetve szálláshely-fejlesztésre nyújtottak be jelentősebb számban pályázatokat. A Lenti és a Kőszegi kistérség adott még 5-6 pályázatot, a többi kistérségben viszont 1-4, zömmel 1-2 közötti számban regisztráltunk pályázatokat. Érdekes a Csornai és a Téti, valamint a Pacsai kistérségek helyzete. Ezekből az egyébként hátrányos helyzetű kistérségekből egy pályázat sem érkezett be, jóllehet a Nyugat-Balaton partja és a Göcsej között elterülő Pacsai kistérség az öko-aktív turisztikai khez egyébként jó adottságokkal rendelkezik. Nem mondható kiegyensúlyozottnak a megyei jogú városok kistérségeinek aktivitása a városfejlesztési prioritáson belül. A Győri, a Sopron-fertődi és a Zalaegerszegi kistérségből 4-4, a Nagykanizsaiból 2, a Szombathelyiből pedig mindössze egy pályázat érkezett be. Ez utóbbiból a közösségi közlekedés fejlesztésére vonatkozó kiírásra nem nyújtottak be projektet. Ez a tématerület különösen népszerűtlennek bizonyult Vas megyében, a Szombathelyi mellett sem a Körmendi, sem a Vasvári, sem a Kőszegi kistérségekből nem pályáztak közösségi közlekedésre, noha összesen 19 ilyen témájú dokumentáció érkezett a régióból. 14

Városrehabilitációs pályázatot csupán a Pacsai és a Pannonhalmai, valamint a Zalakarosi kistérségből nem kaptunk, ami azt mutatja, hogy a kiemelt és a funkcióbővítő városfejlesztési pályázatok mellett a kisléptékű, pontszerű kisvárosi knek (3.1.1/C komponens) is megvan a létjogosultsága a régióban (12 beérkezett pályázatot regisztráltunk ebben a kiírásban). A funkcióbővítő városrehabilitáció komponensre elméletileg jogosult 26 db település (azaz nem megyei jogú városok és az 5 ezer fő és 100 fő/km 2 feletti községek) 70%- a, 17 db be is nyújtotta pályázatát az első akcióterv keretében, ezért a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács jelentős 1,7 milliárd Ft-os forrásátcsoportosításra tett javaslatot a jó minőségű pályázatok támogatása érdekében. A hátrányos helyzetű kistérségek átlagosan 1-2 pályázattal képviseltették magukat, kisléptékű városfejlesztési és közösségi közlekedési témában, kivételt csak a Letenyei kistérség képez, ahonnét egy városfejlesztési és két közösségi közlekedési projektet kaptunk. A régió három megyéje között markáns különbség mutatkozik a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra prioritásra benyújtott pályázatok tekintetében. Győr-Moson Sopron 15

megyéből 21, Vasból 31, Zala megyéből pedig 44 pályázat érkezett. A szembetűnő eltérést elsősorban az magyarázza, hogy a ROP-ok környezetfejlesztési pályázatai alapvetően kis léptékű, települési szintű ket támogatnak a vonatkozó ágazati operatív programmal történt lehatárolás miatt. A településszerkezetnek megfelelően, a sűrűbben települt Vas- és főként Zala megyei területekről ennek megfelelően több környezetvédelmi témájú pályázat érkezett. A szennyvízkezelési pályázat a megpályázható maximális összeg korlátozásával kifejezetten az aprófalvas kört célozta meg, így nem meglepő, hogy Győr-Moson-Sopron megyéből csupán 6 pályázatot nyújtottak be erre a kiírásra. Az a tény viszont, hogy ebből a megyéből csapadékvíz-elvezetésre is csupán 5 pályázat érkezett be (a régióból összesen 33-at regisztráltunk), már nem a településszerkezettel, hanem a domborzati viszonyokkal magyarázható, hiszen Zala megyében a változatos felszínformák miatt jóval sűrűbben fordulnak elő csapadékvíz-elöntések. A Térségi közlekedési kapcsolatok konstrukció esetében már jóval kiegyenlítettebb a kép a három megye között. A hátrányos helyzetű kistérségek alacsony pályázói aktivitása többi prioritáshoz hasonlóan a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra témakörben is meglehetősen alacsony. Az 1-3 közötti pályázatot produkáló kistérségek több mint fele (11-ből 6 db) hátrányos helyzetű. A 311/2007. sz. Korm. rendelet szerinti kistérségek közül a Zalakarosiból és a Letenyeiből érkezett be nagyobb számú (6 feletti) pályázat. A beérkezett és nyertes pályázatok kiírásonkénti megoszlását mutatja be az alábbi táblázat, külön oszlopokban figyelembe véve a hátrányos helyzetű kistérségekből érkező pályázatokat is. beérkezett pályázatok/ebből hátrányos helyzetű (db)* nyertes pályázatok/ebből hátrányos helyzetű (db)* nem nyertes pályázatok (db)* nyertes/összes pályázat aránya 1. 1. Regionális gazdaságfejlesztés 40 1 22 0 18 55% 1.1.1 Klaszterek szolgáltatásainak 1.1.1 A) Regionális kulcságazatok és vállalati együttműködési hálózatok 1.1.1 B) Regionális képzési, foglalkoztatási hálózati együttműködések 26 1 11 0 15 42% 26 1 11 0 15 42% nem jelent meg 1.2.1 Tanácsadási tevékenység vállalkozásoknak nem jelent meg nem jelent meg 1.2.1 A) Alap- és emeltszintű tanácsadás 1.3.1 A befektetési környezet 14 0 11 0 3 79% 1.3.1 A befektetési környezet 14 0 11 0 3 79% 2. Turizmusfejlesztés 88 20 43 10 45 49% 2.1.1 Kiemelt jelentőségű turisztikai k a nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők és kulturális örökség megújítása érdekében 2.1.1 A) Kiemelt, nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők 2.1.1 B) A régió nemzetközi jelentőségű kulturális és világörökségi helyszíneinek fenntartható turisztikai célú hasznosítása 6 1 6 1 0 100% 3 1 3 1 0 100% 3 0 3 0 0 100% 16

2.2.1 A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok 2.1.1 A) Gyógy- és egyéb fürdők minőségi 2.1.1 B) A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása 2.1.1 C) Kisléptékű, tájegységi öko- és aktív turisztikai programok 2.1.1 D) A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése 2.2.1 Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bővítése és szolgáltatásainak 2.2.1 A) Magas komfortfokozatú szálláshelyek minőségi 2.2.1 B) Kapacitásnövelés és szolgáltatásfejlesztés az alacsony kategóriájú szálláshelyeken 2.3.1 Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, 2.3.1 A) Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, 45 9 15 3 30 33% 1 0 1 0 0 100% 26 5 3 1 23 12% 14 3 10 2 4 71% 4 1 1 0 3 25% 34 10 19 6 15 56% 21 5 15 4 6 71% 13 5 4 2 9 31% 3 1 2.3.1 B) Balatoni turisztikai desztinációs menedzsment rendszer kialakítása és a szervezetek működésének segítése 3 1 nincs döntés - 3. Városfejlesztés 54 16 39 10 15 72% 3.1.1 Városközponti területek és leromlott városrészek 3.1.1 A) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban 3.1.1 B) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a megyei jogú városokban, és a megyei jogú városok szociális célú rehabilitációja 3.1.1 C) Kisléptékű, pontszerű kisvárosi k 3.2.1 Helyi és helyközi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 3.2.1 A) Közlekedési szövetségek megalapozása és alakítása 3.2.1 B) Közösségi közlekedési infrastrukturális beruházások 4. Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra 35 11 26 8 9 74% 18 6 14 4 4 78% 5 0 5 0 0 100% 12 5 7 4 5 58% 19 5 11 2 8 58% nem jelent meg 19 5 11 2 8 58% 96 31 47 14 49 49% 4.1.1 Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások 75 29 28 12 47 37% 4.1.1 / 1-A) Kistelepülések szennyvízkezelése 31 16 8 5 23 26% 4.1.1 / 1-B) Belterületi vízrendezés 33 11 11 5 22 33% 4.1.1 / 2 Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése 11 2 9 2 2 82% 17

4.1.1 D) A környezet megóvásához kapcsolódó szolgáltatások kialakítása nem jelent meg 4.2.1 Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése 4.2.1 A) Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése 2 0 2 0 0 100% 2 0 2 0 0 100% 4.3.1 Térségi közlekedési kapcsolatok 4.3.1 A) Településeket összekötő utak 19 2 13 2 6 68% 6 1 6 1 0 100% 4.3.1 B) Kerékpárút-hálózat forgalmas útszakaszok mentén 13 1 7 1 6 54% 1-4. prioritás összesen 277 68 148 34 129 53% *Visszamondott pályázatokkal együtt, de a jogosultsági kritériumoknak meg nem felelt pályázatok kivételével számított darabszám Figyelemre méltó, hogy a gazdaságfejlesztési prioritáson belül nem volt hátrányos helyzetű kistérségből származó nyertes pályázat (csupán egy ilyen térségből beérkezett pályázattal rendelkezik ez a prioritás). A beérkezett pályázatok 55%-a nyert támogatást. A 87 beérkezett turizmusfejlesztési célú pályázat és kiemelt projektjavaslat 23%-a érkezett hátrányos helyzetű térségekből. Az ezekből származó nyertesek aránya közel ugyanennyi, ami azt jelenti, hogy ebben a témakörben a kedvezményezett kistérségekből érkező pályázatok átlagosan hasonló színvonalúak, mint a nem hátrányos térségből érkező társaik. Az alacsony kategóriás szálláshely-k esetében még jobb ez az arány, ott a beérkezett 13 pályázatból 5-nek esik a tervezett megvalósulása hátrányos helyzetű kistérségbe, míg a 4 nyertes közül 2 ilyen térségből került ki. A prioritáson belül a teljes nyerési arány 52% volt. Ezt az értéket viszont a kiemelt projektek javították fel, ugyanis a vonzerőfejlesztési konstrukció esetében a beérkezettek mindössze egyharmada kapott támogató levelet, ezen belül is a 2.1.1 B) A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása komponens pályázóinak csupán 12%-a (26-ból 5 pályázó)! Ezt a szerény eredményt a keret komoly túligénylése magyarázza. A szálláshely-fejlesztési konstrukció már kedvezőbb, 55%-os támogatott aránnyal rendelkezik, a jó eredményhez a forrás-előrehozás is hozzájárult. A városfejlesztési prioritás esetében beszélhetünk a legkedvezőbb nyerési arányról, ilyen értelemben ez a leginkább pályázóbarát prioritás. A funkcióbővítő városrehabilitáció kiírás összetettségét ismerve ez a kijelentés kissé nagyvonalúnak tűnhet, a rekultivációs pályázatot követően mégis itt kellett arányaiban a legkevesebb elutasító döntést meghozni. (Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a funkcióbővítő városrehabilitáció kiírás kapcsán megtett jelentős forrásátcsoportosítást, ami az eredeti kerethez képest jóval több pályázat támogatását tette lehetővé.). Ebben a prioritásban az összes pályázat 30%-a, és a nyertesek 26%-a érkezett hátrányos helyzetű kistérségből, a városfejlesztési konstrukció esetében ez 31-29%, a közösségi közlekedési infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó konstrukció esetében pedig 26 ill. 18% volt. Ez utóbbiban tehát a nyertesek között jóval kevesebb arányban találunk hátrányos helyzetű kistérségekből beérkezett pályázatokat, mint a beérkezettek között. 18

A környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra prioritásban a turizmusfejlesztési prioritáshoz hasonlóan 50% körüli a nyertesek aránya. A kedvezményezett kistérségekből benyújtott pályázatok aránya itt a legmagasabb, az összes pályázat közel egyharmada ezekből a térségekből érkezett be. A nyertesek között is 28% az arányuk. Ennek oka feltehetőleg, hogy az NYDOP prioritásai közül ez az, amelyik tulajdonképpen alapvető önkormányzati feladatot, alapinfrastruktúra (pl. szennyvízközmű) kiépítését támogatja. A hátrányos helyzetű kistérségekben ezek k még nagyobb arányban jelentkezne feladatként, mint a fejlettebb (nagyvárosi) kistérségekben. Ezt a gondolatmenetet támasztja alá a kistelepülések szennyvízkezelése című kiírás nyerteseinek megoszlása, a hátrányos helyzetű kistérségekből benyújtott pályázatok aránya itt 52%. Fontos megjegyezni ugyanakkor azt is, hogy a szennyvízkezelési kiírásban a nyertesek aránya csupán 29%. Ez a szerény eredmény nem a túljelentkezéssel (hiszen alig 1,7-szeres túligénylést regisztráltunk), hanem valószínűleg a pályázói körnek az EU-s pályázatokkal kapcsolatos tapasztalatlanságával magyarázható. A térségi közlekedési kapcsolatok konstrukcióban csupán 11% volt a benyújtott pályázatok között a hátrányos helyzetű kistérségek aránya, a kerékpárút-fejlesztési komponensben ez az arány még kevesebb, csupán 8%. Ennek az alacsony aránynak a magyarázata részben az is lehet, hogy ezek a kistérségek többnyire belső periférikus helyzetben vannak, 1-2 számjegyű, forgalmas főútvonal nem halad rajtuk keresztül, így a pályázatban a kiváltandó útszakaszra vonatkozó, alapfeltételként elvárt, minimálisan 1500 egységjármű/nap forgalmat ezen kistérségek önkormányzatai nem érték el. 4.1.4 A beérkezett pályázatok pályázó szervezet szerinti megoszlása Az alábbi táblázat a beérkezett pályázatok pályázó szervezet szerinti besorolását mutatja. Központi költségvetési szervek és intézményeik Helyi, kisebbségi önkormányzatok és azok intézményei, társulásai Gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, szövetkezetek Non-profit szervezetek Egyházak és intézményeik Összesen beérkezett db*/az összes beérkezett %-ában 1. Regionális gazdaságfejlesztés 0 0% 4 10% 29 71% 8 20% 0 0% 41 1.1.1 Klaszterek szolgáltatásainak 0% 0% 21 72% 8 28% 0% 29 1.1.1 A) Regionális kulcságazatok és vállalati együttműködési hálózatok 0% 0% 21 72% 8 28% 0% 29 1.3.1 A befektetési környezet 0% 4 33% 8 67% 0% 0% 12 2. Turizmusfejlesztés 6 6% 36 38% 34 36% 11 12% 8 8% 95 2.1.1 Kiemelt jelentőségű turisztikai k a nemzetközi célpontú gyógyfürdők és kulturális örökség megújítása érdekében 2.1.1 A) Kiemelt, nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők 2.1.1 B) A régió nemzetközi jelentőségű kulturális és világörökségi helyszíneinek fenntartható turisztikai célú hasznosítása 1 17% 1 17% 3 50% 0 0% 1 17% 6 0% 0% 3 100% 0% 0% 3 1 33% 1 33% 0% 0% 1 33% 3 2.2.1 A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok 5 9% 34 62% 2 4% 7 13% 7 13% 55 19

2.2.1 A) Meglévő gyógy- és termálfürdők minőségi 2.2.1 B) Történelmi és kulturális örökségi értékek fenntartható hasznosítása 2.2.1 C) Tájegységi, öko- és aktív turisztikai programcsomagok 2.2.1 D) A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése 2.3.1 Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bővítése és szolgáltatásainak 2.3.1 A) Magas komfortfokozatú szálláshelyek minőségi 2.3.1 B) Kapacitásnövelés és szolgáltatásfejlesztés az alacsony kategóriájú szálláshelyeken 2.4.1 Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, 2.4.1 A) Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, 0% 0% 1 100% 0% 0% 1 1 3% 19 59% 1 3% 4 13% 7 22% 32 2 11% 13 72% 0% 3 17% 0% 18 2 50% 2 50% 0% 0% 0% 4 0 0% 1 3% 29 94% 1 3% 0 0% 31 0% 1 5% 19 90% 1 5% 0% 21 0% 0% 10 100% 0% 0% 10 3 100% 3-2.4.1 B) Balatoni turisztikai desztinációs menedzsment rendszer kialakítása és a 3 100% 3 szervezetek működésének segítése 3. Városfejlesztés 0 0% 51 98% 1 2% 0 0% 0 0% 52 3.1.1 Városközponti területek és leromlott városrészek 3.1.1 A) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban 3.1.1 B) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a megyei jogú városokban, valamint integrált városrehabilitációs tevékenységek leromlott városi lakóterületeken vagy leromlással fenyegetett lakótelepeken 3.1.1 D) Kisléptékű, pontszerű kisvárosi k 0 0% 33 100% 0 0% 0 0% 0 0% 33 0% 18 100% 0% 0% 0% 18 0% 3 100% 0% 0% 0% 3 0% 12 100% 0% 0% 0% 12 3.2.1 Helyi és helyközi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 0 0% 18 95% 1 5% 0 0% 0 0% 19 3.2.1 B) Közösségi közlekedési infrastrukturális beruházások 0% 18 95% 1 5% 0% 0% 19 4. Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra 2 2% 86 81% 18 17% 0 0% 0 0% 106 4.1.1 Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások 0 0% 68 91% 7 9% 0 0% 0 0% 75 4.1.1 / 1-A) Kistelepülések szennyvízkezelése 0% 31 100% 0% 0% 0% 31 4.1.1 / 1-B) Belterületi vízrendezés 0% 34 100% 0% 0% 0% 34 4.1.1 / 2 Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése 4.2.1 Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése 0% 3 30% 7 70% 0% 0% 10 2 100% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 2 4.2.1 A) Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése 4.3.1 Térségi közlekedési kapcsolatok 4.3.1 A) Településeket összekötő utak 2 100% 0% 0% 0% 0% 2 0 0% 18 62% 11 38% 0 0% 0 0% 29 0% 0% 11 100% 0% 0% 11 20

4.3.1 B) Kerékpárút-hálózat 0% 18 100% 0% 0% 0% 18 forgalmas útszakaszok mentén ÖSSZESEN 8 3% 177 60% 82 28% 19 6% 8 3% 294 Az 1. prioritást szemlélve egyértelmű a gazdálkodó szervezetek magas aránya, az összes beérkezett pályázat több, mint 70%-át profitorientált szervezetek teszik ki. A maradék 30% egyharmadát adják az önkormányzatok, kétharmadát a non-profit szervezetek. Ez utóbbiaknak a klaszterfejlesztési, míg előbbieknek az ipari parki infrastruktúra-knél jutott szerep a vállalkozások mellett. A befektetési környezet a pályázói igények alapján, a tapasztalatok szerint inkább vállalkozói, és kevésbé önkormányzati kompetenciában működhet, kevesebb önkormányzat vállalta fel az ipari park működtetésével kapcsolatos feladatokat és kötelezettségeket. (A beérkező pályáztok kétharmada vállalkozásoktól érkezett.) A turizmusfejlesztés területén már kisebb a gazdálkodó szervezetek súlya. A beérkezett 95 pályázat közül 34-et (36%) regisztráltunk ebből a szférából. A fürdők 100%-a, és a szálláshely-k 94%-a érkezett tőlük. Ezeknél a pályázatoknál általában az üzemeltető vállalkozás volt a pályázó. Az épített kulturális örökség és az aktív-ökoturisztikai tevékenységekre vonatkozó 2.2.1/B és 2.2.1/C jelű kiírásokra 60-70%-ban jelentkeztek önkormányzatok, gazdálkodó szervezettől csak egy ilyen pályázat érkezett. Az épített kulturális örökség tekintetében az egyházak jelentős súlyt képviselnek, a pályázatok közel negyede, és a háromból egy kiemelt projekt ebből a körből érkezett, ami nem meglepő, hiszen ezekben a kiírások nyújtottak lehetőséget a turisztikai vonzerőt jelentő templomok támogatására. A tájegységi, aktív-ökoturisztikai programcsomagok komponens a központi költségvetési szféra számára is vonzó volt, a pályázatok tizedét ők nyújtották be. Elsősorban a nemzeti park igazgatóságok jelentek meg pályázóként ebből a körből, amelyek a hatósági jogkörük csökkenése mellett mindinkább a turisztikai szolgáltatások felé fordulva találják meg a jövőképüket. A városfejlesztés prioritás egyértelműen az önkormányzati szektort célozza meg, mind a városrehabilitációs, mind a közösségi közlekedési kiírások tekintetében. Utóbbi témakörben egy gazdasági társaság pályázót (közlekedési vállalkozást) regisztráltunk. Elgondolkodtató tapasztalat, hogy az önkormányzatok inkább saját maguk látták célszerűnek a pályázatok benyújtását, mint a térségben működő, (részben) saját tulajdonú gazdasági társaságaik útján. Szintén alapvetően önkormányzati érdeklődésre tartottak számot a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra piroritás kiírásai. A települési hulladéklerakók rekultivációját célzó projektek esetében - a hét régió közül egyedüliként a nyugat-dunántúli OP akcióterve lehetőséget teremtett arra, hogy gazdasági társaságok is szerepeljenek a jogosult pályázók körében. Mivel ez a konstrukció, magas, 85%-os támogatásintenzitással működött, ezért csak azon gazdálkodó szervezet voltak jogosultak pályázni, melyek közszolgáltatási szerződéssel igazolták, hogy közfeladatot látnak el. A beérkező 10 pályázatból 7 db egy gazdasági társaság vezette konzorciumoktól érkezett. A Térségi közlekedési kapcsolatok konstrukció két komponense két kört célzott meg. A 4-5 számjegyű utak építésére kizárólag a Magyar Közút Kht. és a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. nyújtott be projektjavaslatot, hiszen jogszabály alapján, állami tulajdonú út esetében csak ez a két szervezet járhat el építtetőként. Hivatásforgalmi kerékpárutak fejlesztésére pedig kizárólag önkormányzatok pályáztak. Ha a nyertes pályázatokat vizsgáljuk a benyújtó szervezet szempontjából, prioritás szinten már némileg más eredményre jutunk, mint az összes beérkezett pályázat esetében. Ezen adatokat mutatja a következő táblázat: 21

Központi költségvetési szervek és intézményeik Helyi, kisebbségi önkormányzatok és azok intézményei, társulásai Gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, szövetkezetek Non-profit szervezetek Egyházak és intézményeik Összesen nyertes db/az összes nyertes %-ában 1. Regionális gazdaságfejlesztés 0 0% 8 31% 13 50% 5 19% 0 0% 26 1.1.1 Klaszterek szolgáltatásainak 0% 4 36% 6 55% 5 45% 0% 11 1.1.1 A) Regionális kulcságazatok és vállalati együttműködési hálózatok 0% 4 27% 6 40% 5 33% 0% 15 1.3.1 A befektetési környezet 0% 4 36% 7 64% 0% 0% 11 2. Turizmusfejlesztés 5 13% 9 23% 20 51% 3 8% 2 5% 39 2.1.1 Kiemelt jelentőségű turisztikai k a nemzetközi célpontú gyógyfürdők és kulturális örökség megújítása érdekében 2.1.1 A) Kiemelt, nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők 2.1.1 B) A régió nemzetközi jelentőségű kulturális és világörökségi helyszíneinek fenntartható turisztikai célú hasznosítása 1 17% 1 17% 3 50% 0 0% 1 17% 6 0% 0% 3 100% 0% 0% 3 1 33% 1 33% 0% 0% 1 33% 3 2.2.1 A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok 2.2.1 A) Meglévő gyógy- és termálfürdők minőségi 2.2.1 B) Történelmi és kulturális örökségi értékek fenntartható hasznosítása 2.2.1 C) Tájegységi, öko- és aktív turisztikai programcsomagok 2.2.1 D) A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése 2.3.1 Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bővítése és szolgáltatásainak 2.3.1 A) Magas komfortfokozatú szálláshelyek minőségi 2.3.1 B) Kapacitásnövelés és szolgáltatásfejlesztés az alacsony kategóriájú szálláshelyeken 2.4.1 Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, 2.4.1 A) Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, 4 27% 7 47% 1 7% 2 13% 1 7% 15 0% 0% 1 100% 0% 0% 1 1 33% 1 33% 0 0% 0 0% 1 33% 3 2 20% 6 60% 0% 2 20% 0% 10 1 100% 0% 0% 0% 0% 1 0 0% 1 6% 16 89% 1 6% 0 0% 18 0% 1 7% 12 86% 1 7% 0% 14 0% 0% 4 100% 0% 0% 4 - - 2.4.1 B) Balatoni turisztikai desztinációs menedzsment rendszer kialakítása és a - szervezetek működésének segítése 3. Városfejlesztés 0 0% 35 100% 0 0% 0 0% 0 0% 35 3.1.1 Városközponti területek és leromlott városrészek 3.1.1 A) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban 0 0% 24 100% 0 0% 0 0% 0 0% 24 0% 13 100% 0% 0% 0% 13 22

3.1.1 B) Városközpontok funkcióbővítő megújítása a megyei jogú városokban, valamint integrált városrehabilitációs tevékenységek leromlott városi lakóterületeken vagy leromlással fenyegetett lakótelepeken 3.1.1 D) Kisléptékű, pontszerű kisvárosi k 0% 2 100% 0% 0% 0% 2 0% 9 100% 0% 0% 0% 9 3.2.1 Helyi és helyközi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 0 0% 11 100% 0 0% 0 0% 0 0% 11 3.2.1 B) Közösségi közlekedési infrastrukturális beruházások 0% 11 100% 0% 0% 0% 11 4. Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra 2 4% 32 68% 13 28% 0 0% 0 0% 47 4.1.1 Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások 0 0% 23 77% 7 23% 0 0% 0 0% 30 4.1.1 / 1-A) Kistelepülések szennyvízkezelése 0% 9 100% 0% 0% 0% 9 4.1.1 / 1-B) Belterületi vízrendezés 0% 11 100% 0% 0% 0% 11 4.1.1 / 2 Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése 4.2.1 Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése 0% 3 30% 7 70% 0% 0% 10 2 100% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 2 4.2.1 A) Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése 2 100% 0% 0% 0% 0% 2 4.3.1 Térségi közlekedési kapcsolatok 4.3.1 A) Településeket összekötő utak 0 0% 9 60% 6 40% 0 0% 0 0% 15 0% 0% 6 100% 0% 0% 6 4.3.1 B) Kerékpárút-hálózat 0% 9 100% 0% 0% 0% 9 forgalmas útszakaszok mentén ÖSSZESEN 7 5% 84 57% 46 31% 8 5% 2 1% 147 * Az összes beérkezett pályázat tartalmazza a jogosultsági szempontok alapján elutasított pályázatokat is A gazdaságfejlesztési prioritásban a nyertesek között már alacsonyabb a gazdálkodó szervezetek részaránya (több, mint 10%-al), mint az összes pályázó között. A csökkenés egyértelműen a klaszterfejlesztési kiírás terhére könyvelhető el, az ide pályázó 21 vállalkozásból mindössze 6 nyertest tudtunk hirdetni, míg 8 non-profit szervezetből 5 nyertes került ki. A befektetési környezet estében, mivel egy (vállalkozói pályázat) kivételével az összes projekt nyert, így értelemszerűen a szervezetek szerinti megoszlás sem változott. A turizmusfejlesztési prioritáson belül szembetűnő az önkormányzati nyertesek alacsonyabb aránya. A beérkezettekhez képest 16%-al alacsonyabb a nyertesek között a helyhatóságok aránya. Körülbelül ennyivel szerepeltek jobban a gazdálkodó szervezetek a turisztikai k terén: a 34 általuk benyújtott pályázatból 20-at részesített támogatásban a Bíráló Bizottság. A központi költségvetési szervek és intézményeik sem pályáztak eredménytelenül, az összes nyertes 13%-át adták. Ezt a szférát a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, két nemzeti park igazgatóság, valamint egy egyetem képviselte a turisztikai nyertesek között. Az önkormányzatok minden kiírás esetében gyenge nyerési aránnyal tudtak pályázni, ezzel szemben az egyházak a kulturális vonzerőfejlesztési kiírás esetében relatíve sikeresnek mondhatók (a három nyertes pályázat közül egy egyházi pályázat volt). A non-profit szervezetek ugyanolyan arányban szerepeltek a nyertesek, mint a beérkezettek között. (A turisztikai desztináció-menedzsment pályázat nyerteseiről a vizsgálat időtávján 23

belül nem döntött még ugyan a Bíráló Bizottság, így annak adatai még nem szerepelnek az elemzésben.) A városfejlesztési prioritás gyakorlatilag csak az önkormányzati szektort érintette, így ott a nyertesek szervezet szerinti megoszlása nem értelmezhető. A helyhatóságok szereplése a többi szervezethez képest a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra prioritás nyertesei között sem mondható túlságosan sikeresnek. Míg a benyújtott 106 pályázat 81%-át ők adták, addig a nyertesek körében már csak 68%-os az arányuk. A térvesztés a gazdálkodó szervezetek 100%-os nyerési arányának folyománya: a rekultivációs kiírásra beérkezett 7 db gazdasági társaságtól érkezett projekt mindegyike nyert. A térségi közlekedési kapcsolatok konstrukció kiírásaira csak egy-egy típusú szervezet pályázott, így ott a nyertesek aránya értelemszerűen nem változott a beérkezettekéhez képest. 4.1.5 A megítélt támogatás területi megoszlása Az NYDOP első akcióterve keretében megítélt támogatások területi megoszlását több szempontból érdemes vizsgálni. A régió három megyéjének összehasonlítását mutatja a következő térkép. Az 1-4. prioritások alapján számított támogatási összegek a három megyében viszonylag kiegyenlített módon alakulnak. Vas megyébe jut a támogatások legnagyobb része, 37%-a. Ezt követi Győr- Moson-Sopron, 34%-al, majd Zala megye zárja a sort, ahová az összes támogatás 29%-a jut. A két szélső érték között különbség 2,8 Mrd Ft, ami a teljes közel 34,3 Mrd Ft-nak 8%-a. Annak az elméletnek, hogy a legfejlettebb térségek képesek a legtöbb forrás felszívására, ellentmondani látszik Vas megye eredménye, hiszen az egy főre jutó GDP tekintetében Győr-Moson-Sopron fejlettebbnek mondható a déli szomszédjánál, mégis 1,1 milliárd forinttal kevesebb támogatást tudott lehívni az NYDOP első négy prioritásából. A zalai megyei eredmény megítéléséhez hozzátartozik az is, hogy a 15 nyertes kiemelt projekt közül csupán két gyógyfürdő és egy kiemelt útfejlesztés képviseli ezt a megyét. Ebben az összefüggésben, ha a nyílt pályázatos konstrukciókat szemléljük, ott a megyék versenye jóval kiegyenlítettebb. 24