GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 13487-7/2016. Tárgy: Győr, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. Győr 5475/83 hrsz. alatti járműgyára fejlesztése kapcsán előírt kármérséklő és Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések lezárása Ügyintéző: Dr. Kiss Viktória Mellékletek: - Telefon: (96) 524-000 (603) Hiv. szám: - HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az AUDI Hungaria Motor Korlátolt Felelősségű Társaság (9027 Győr, Kardán út 1., KÜJ: 10216127, a továbbiakban: AHM Kft.) kérelmére, a Győr, 5475/83 hrsz.-ú telephelyén folytatott közúti gépjármű gyártó tevékenységre vonatkozóan a 370-27/2011. számú egységes környezethasználati engedélyben, valamint a 2444-15/2012. és az azt kiegészítő 3358-15/2012. számú határozattal kiadott engedélyben, majd a 682-15/2016. számú, 2016. május 5-én jogerőre emelkedett egységes környezethasználati és egyben működési engedély V. fejezet 4. pontjában 2016. december 31-ig előírt kármérséklő és Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések teljesítését elfogadja. II. A Hatóság a negyedévente tartott helyszíni bejárások eredményei és az évente megküldött előrehaladási jelentések, valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által készített kármérséklő és a Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft. által készített Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések zárójelentései alapján megállapítja, hogy 1.) az előírt kármérséklő és Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések megvalósításával kapcsolatban az AHM Kft.-ét további kötelezettség a jelen döntés jogerőre emelkedésétől nem terheli, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031 E-mail: zoldhatosag@gyor.gov.hu - Honlap: www.kormanyhivatal.hu

2.) az AHM Kft. az Európai Bizottság által jóváhagyott Javasolt kiegyenlítő intézkedések az AUDI Hungária Motor Kft. Natura 2000 területen tervezett beruházásával kapcsolatban című, az Európai Bizottság 2010. november 12-i konzultációja alapján kidolgozott, Győr Megyei Jogú Város településrendezési tervének módosítása keretében a Natura 2000 területen tervezett beruházások miatt javasolt módosított kiegyenlítő intézkedések (2010. december 3.) című dokumentációban foglalt és a Hatóság által előírt kármérséklő és Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések céljai eléréséhez szükséges feladatokat ütemterv szerint teljesítette, kötelezettségének eleget tett, 3.) a kármérséklő és Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések mindegyike a 2016. december 31-ig kitűzött célokat elérte, a továbbiakban az elért állapot fenntartásáról a rendes gazdálkodás keretében kell gondoskodni az érintett területek használóinak, kezelőinek, tulajdonosainak a vonatkozó jogszabályok, különösen a természet védelméről szóló törvényben, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendeletben foglaltak maradéktalan betartásával, figyelemmel a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt, valamint a Natura 2000 fenntartási tervben megfogalmazott szempontokra is. III. A Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy az érintett területek használója, kezelője, tulajdonosa köteles az elért eredményeket fenntartani, azok leromlását megakadályozni, és rendelkezésre állni bármilyen hatósági, országos vagy az Európai Bizottság által kezdeményezett ellenőrzés esetén. A rendes gazdálkodási kötelezettség elmulasztása esetén a vonatkozó jogszabályok alapján kötelezettséget megállapító határozat kiadásának és bírság kiszabásának is helye van. IV. Az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéket, 5 000.- Ft-ot az AHM Kft. illetékbélyegben lerótta. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem keletkezett. A döntés ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke 10 000.- Ft (azaz tízezer forint), mely összeget a fellebbezés egyik példányán illetékbélyegben kell leróni. Az illetékfizetési kötelezettség átutalással is teljesíthető. Ebben az esetben az illeték összegét, mely 10 000,- Ft a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 10033001-00299633-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell átutalni. A közlemény rovatban az ügyiratszámot (13487/2016) fel kell tüntetni, az illeték megfizetését igazoló befizetési bizonylatot a fellebbezés egyik példányához csatolni kell. Indokolás A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az AHM Kft. (9027 Győr, Kardán út 1.) részére, a Győr, 5475/83 hrsz.-ú telephelyén folytatott közúti gépjármű gyártó tevékenységre vonatkozóan a 370-27/2011. számú egységes környezethasználati engedélyben, a 2444-15/2012. és az azt kiegészítő 3358-15/2012. számú határozattal kiadott engedélyben kármérséklő és Natura 2000 kiegyenlítő intézkedéseket írt 2

elő az Európai Bizottság kérésének megfelelően, az általa jóváhagyott dokumentáció (az Európai Bizottság 2010. november 12-i konzultációja alapján kidolgozott, Győr Megyei Jogú Város településrendezési tervének módosítása keretében a Natura 2000 területen tervezett beruházások miatt javasolt módosított kiegyenlítő intézkedések (2010. december 3.) ) szerint. Győr Megyei Jogú Város településrendezési tervének módosítása tárgyában SZTM 2009-002 sz. alatt Győr Megyei Jogú Város Városi Főépítésze a Győri Logisztikai Park létesítése kapcsán megkereste az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (jogutódja: a Hatóság) előzetes állásfoglalás megadása érdekében. A megküldött előzetes tájékoztatót áttanulmányozva a Hatóság megállapította, hogy a terület része a Natura 2000 hálózatnak ( Gönyűi homokvidék - HUFH20009) és az ökológiai hálózatnak, ill. országosan védett értékek találhatók rajta. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő településrendezési tervek esetében, amennyiben a terv a külön jogszabályban meghatározott Natura 2000 területre jelentős káros hatással lehet, a környezeti vizsgálat [a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 43. (6) bekezdés] lefolytatása mindig kötelező. A logisztikai park megvalósulása esetén Natura 2000 élőhelyek, ill. jelölő fajok fognak megsemmisülni, a jelentős káros hatás vélelmezhető. A településrendezési terv módosítására irányuló és az ahhoz kapcsolódó környezeti vizsgálati eljárás során készült Natura 2000 hatásbecslés, továbbá környezeti értékelési dokumentáció, illetve ebben az eljárásban készült el az Európai Unió felé később benyújtásra került, a társadalmi-gazdasági közérdek meglétét véleményeztető dokumentáció. A Hatóság megállapította, hogy az AHM Kft. személygépjármű gyártó kapacitásbővítése kiemelt közösségi jelentőségű fajokra és kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusokra jelentős hatással lehet. Emellett az érintett beruházási területet jelentős kiterjedésben borítják természetes és természetközeli élőhelyek, melyek számos védett fajnak biztosítanak élő-, táplálkozó- és szaporodó helyet. A beruházással érintett terület korábban az országos ökológiai hálózat részeként magterület besorolásban szerepelt. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) a vizsgálat idején hatályos 10/A. (1) bekezdése rögzítette, hogy az a terv vagy beruházás, amely az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján jelentős hatással lehet valamely Natura 2000 területen előforduló, annak kijelölésének alapjául szolgáló, a 2. B) vagy 3. B) mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelentőségű fajra vagy a 4. B) mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusra a (3) bekezdés kivételével kizárólag kiemelt fontosságú közérdekből fogadható el, illetőleg engedélyezhető. A Korm. rend. 10/A. (2) bekezdése rögzítette, hogy az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából kiemelt fontosságú közérdeknek minősül az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának a fenntartása, valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése. A Korm. rend. 10/A. (3) bekezdése értelmében a Natura 2000 területen előforduló kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusra vagy kiemelt közösségi jelentőségű fajra várhatóan jelentős hatással lévő olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amelyhez a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül egyéb kiemelt fontosságú közérdek fűződik, ki kell kérni az Európai Bizottság véleményét. Egyéb kiemelt fontosságú közérdeknek minősülhetnek különösen a 4. (2) bekezdés a) pontjában foglalt, az ország társadalmi-gazdasági fejlődését szolgáló célok. A Korm. rend. 10/A. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Hatóság 2010 augusztusában az Európai Bizottság véleményét a Korm. rend. 8. számú melléklete szerinti adatlap kitöltését követően, 3

még az eljárásba bejelentkezett civil szervezet, a Tiszántúli Természetvédők Társulata által tett észrevétel beérkezését megelőzően, az illetékes miniszter útján kikérte. A Tiszántúli Természetvédők Társulata szakmai észrevételeit azután tette meg, hogy az Európai Bizottsággal folytatott konzultációk alapján átdolgozásra kerültek a javasolt kompenzációs intézkedések. Magyarország megkeresésére, az 1992. május 21-én elfogadott, a Tanács természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló 92/43/EEC irányelv (Élőhelyvédelmi irányelv) 6. cikkének (4) bekezdése alapján Győr Város Rendezési Terv - módosításával kapcsolatban az Európai Bizottság 2011. január 25-én kelt véleményében - figyelemmel az irányelv 6. cikk (3) és (4) bekezdéseiben foglaltakra megállapította, hogy elkészült a megfelelő hatásbecslés, mely tartalmazza, hogy a tervezett beruházások jelentős hatással lesznek a Gönyűi-homokvidék elnevezésű Natura 2000 területre, méghozzá elsősorban két élőhelytípusra és két közösségi jelentőségű fajra (6260 Pannon homoki gyepek, 91I0 Euro-szibériai erdősztyepptölgyesek tölgyfajokkal, homoki nőszirom, magyar futrinka). Az Európai Bizottság megállapította, hogy nincs alkalmas alternatívája a tervezett projektnek. A vizsgált 18 változat közül egy sem felelt meg a beruházás céljára. Az alternatívák egyike sem tud a meglévő gyár közelségéből adódó előnyöket felmutatni, tehát az összes káros környezeti hatást is növelik. Az Európai Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alternatívák megfelelő módon lettek megvizsgálva, és ez alapján elfogadható, hogy nincs jobb alternatíva. Az Európai Bizottság úgy látta, hogy a hatáscsökkentési lépések ellenére a projekt káros negatív hatással jár a Natura 2000 site integritására nézve, különösen a 6260 kódszámú (Pannon homoki gyepek), a 91I0 kódszámú (Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal) és a 91N0 kódszámú (Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) élőhelytípus tekintetében, valamint a magyar futrinka, a homoki nőszirom, a hőscincér és a szarvasbogár közösségi jelentőségű fajok tekintetében. Ezek a negatív hatások 328 ha 6260 kódszámú élőhelytípus Natura 2000 hálózatba történő bevonásával lesznek kompenzálva amellett, hogy 91 ha-on történik létrehozás, 105 ha-on helyreállítás, 220 ha-on javítás. Az itt végrehajtott kompenzációs intézkedések csökkentik a homoki nősziromra és a magyar futrinkára gyakorolt negatív hatást is. A 91I0 kódszámú élőhelytípus tekintetében elmondható, hogy 4,4 ha-on helyreállítás zajlik majd. A kompenzációs intézkedések csökkentik a hőscincérre és a szarvasbogárra gyakorolt negatív hatásokat. Végül, 13 ha-al bővül a 91N0 kódszámú élőhely típus a Gyönyűi-homokvidék site-on. (Az AUDI Hungária Motor Korlátolt Felelősségű Társaság beruházási területén a 6260 kódszámú élőhelytípus 115 ha-on érintett, míg a 91I0 kódszámú élőhelytípus 0,4 ha-on, a 91NO kódszámú élőhelytípus 4,4 ha-on érintett.) Az Európai Bizottság a fentiek tükrében a kompenzációs intézkedéseket elfogadhatónak tartotta, és úgy látta, hogy azok megfelelően biztosítják a teljes Natura 2000 hálózat koherenciáját. A javasolt, és az Európai Bizottság által is elfogadott kiegyenlítő intézkedések a Hatóság álláspontja szerint biztosítják a Natura 2000 hálózat koherenciáját Magyarországon, a negatívan érintett élőhelyeket és fajokat nagyobb arányban célozzák meg, mint amekkora a beruházás által várhatóan okozott kár. Fentiekre tekintettel a Hatóság a Tiszántúli Természetvédők Társulata által javasolt kiegyenlítő intézkedés részleteinek kidolgozását nem látta indokoltnak. Az Európai Bizottság által jóváhagyott kiegyenlítő intézkedéseken túli további kiegyenlítő intézkedés előírása a kiegyenlítő intézkedésekkel szemben támasztott arányosság követelményén már jóval túlmutatott volna. Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Győr Város Rendezési Terv módosítása, ill. ezen belül a tárgyi beruházás keltette tartós negatív hatások az elsőrendű közérdek kényszerítő oka révén kellően alá vannak támasztva. 4

Az Európai Bizottság véleménye szerint tehát a beruházás megvalósításához kiemelt közérdek fűződik, azonban a káros hatások mérséklése érdekében kármérséklő intézkedésekre is szükség van. A Korm. rend. akkor hatályos 10. (8) bekezdése szerint, ha a terv, illetve a beruházás a hatásbecslés alapján a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással jár, és a terv, illetve a beruházás megvalósítására egyéb ésszerű megoldás nincs, azonban a tervhez, illetve a beruházáshoz a 10/A. (2)-(3) bekezdés szerinti közérdek fűződik, a terv elfogadható, illetve a beruházás engedélyezhető. A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A Korm. rend. akkori 10. (9) bekezdése szerint, a (8) bekezdés szerinti esetben a felügyelőség a terv kidolgozója, illetve a beruházás engedélyese részére a Natura 2000 területek egységességének, valamint az élőhelyek és a fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, illetve elérése érdekében a várható kedvezőtlen hatással arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladat (a továbbiakban: kiegyenlítő intézkedés) elvégzését írja elő az érintett vagy más területen. A tárgyi beruházás kapcsán a kiegyenlítő intézkedések előírására a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által készíttetett Javasolt kiegyenlítő intézkedések az AUDI Hungária Motor Kft. Natura 2000 területen tervezett beruházásával kapcsolatban című, az Európai Bizottság 2010. november 12-i konzultációja alapján kidolgozott, Győr Megyei Jogú Város településrendezési tervének módosítása keretében a Natura 2000 területen tervezett beruházások miatt javasolt módosított kiegyenlítő intézkedések (2010. december 3.) című dokumentáció alapján összeállított dokumentáció alapulvételével kerüt sor. A fent nevezett dokumentációban foglalt kiegyenlítő intézkedéseket az Európai Bizottság megfelelőnek találta. Az AHM Kft. Győr közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 16/2011. (II.24.) Korm. rendeletben a Hatóság a kiegyenlítő intézkedések előírása tekintetében országos illetékességet kapott. Az új Natura 2000 site-okat a magyar hatóságoknak az Európai Bizottság véleménye értelmében 2011 végéig ki kellett jelölni, a kompenzációs intézkedések főbb elemeinek (hatósági engedélyek, terület előkészítések, főbb fizikai beavatkozások) 2015-ig kellett lezajlania. Az Európai Bizottság részére kétévente, részletes kivitelezési és monitoring jelentéseket kellett küldeni 2016 végéig, 2012 végétől kezdődően. Az előírt kiegyenlítő intézkedéseket tehát 2016. december 31-ig be kell fejezni. Amennyiben a Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések céljainak elérése érdekében ezt követően is szükséges további intézkedések megtétele, úgy arról a Hatóságnak kell külön rendelkezni. A kompenzációs intézkedéseken túl, melyek olyan speciális intézkedések, melyek célja a projekt negatív hatásainak csökkentésén túl az érintett fajnak vagy élőhelynek megfelelő pontos kompenzáció biztosítása, kármérséklő intézkedéseket is kell tenni. A kármérséklő intézkedések azok az intézkedések, melyek a terv vagy a projekt negatív hatásait minimalizálják. A kármérséklő intézkedések a projekt meghatározásának alapvető részei, melyek a kompenzációt igénylő káros hatásokat csökkentik. A kármérséklő intézkedések elsősorban a beruházási területen előforduló védett, ill. fokozottan védett növény- és állatfajokra irányulnak. A kármérséklő intézkedések a beruházási területen előforduló egyedek mentését, az érintett állományok pusztulásának csökkentését, ill. az érintett fajok más állományainak megőrzése érdekében végzett élőhely javító intézkedéseket célozzák meg. A kármérséklő intézkedések előírása az alábbi jogszabályhelyeken alapult: 5

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 42. (3) bekezdés a) pontja alapján a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez; a Tvt. 42. (3) bekezdés e) pontja alapján pedig az egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához. A Tvt. 42. (6) bekezdése szerint fokozottan védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének eltávolításához, elpusztításához, megszerzéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A beruházással érintett területen 1 fokozottan védett és 18 védett növényfaj egyedei fordultak elő. A fokozottan védett növényfajok esetében (méhbangó) a szükséges természetvédelmi engedélyt az akkori Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségtől kellett beszerezni. (Az akkor hatályos, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. -ában foglaltak szerint fokozottan védett növényfaj esetén az OKTVF jár el a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 42. (3) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként, ill. fokozottan védett állatfaj esetén, ha a védett állatfajokra vonatkozó részletes szabályokat megállapító kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az OKTVF jár el a Tvt. 43. (2) bekezdés a)-k) és m) pontjában foglalt természetvédelmi hatóságként.) A Tvt. 43. (2) bekezdés b) és j) pontjai alapján a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához; egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez. A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltak szerint hasznosítás: a védelemben részesülő állatfaj egyedének - a bemutatás kivételével történő - bármilyen igénybevétele, amely az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, fennmaradását befolyásolja, így különösen elpusztítás, gyűjtés, befogás, csere, adásvétel, eladásra történő szállítás, eladásra történő felkínálás, külföldre vitel, onnan történő behozatal, az országon való átszállítás, visszatelepítés, betelepítés, állomány-szabályozás, hazai állatfaj állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítése. A R. 3. (1) bekezdése szerint, védelemben részesülő állatfajok egyedének tartásához, hasznosításához, bemutatásához, valamint az egyed tartójának, hasznosítójának személyében bekövetkező változáshoz - a természetvédelemért felelős miniszternek a Tvt. 44. (4) bekezdése alapján kiadott rendeletében foglalt tevékenység kivételével, vagy ha az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajokra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A magyar futrinka (Carabus hungaricus) egyedeinek áttelepítése érdekében szükséges engedélyt az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségtől kellett beszerezni a R. 17. (2) bekezdés b) pontjának megfelelően. A Tvt. 38. (1) bekezdés b), e) és g) pontjai szerint, védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz; az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez; növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához. A 2011-ben hatályos Korm. rend. 9. (2) bekezdés a), b), és c) pontjai szerint, a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a felügyelőség engedélye szükséges a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez, faültetvénnyé alakításához; a terület helyreállításához; az erdőről, az 6

erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa telepítéséhez, kivágásához, kivéve a csatorna medrében, az üzemi vízszintnél a nedvesített keresztszelvényben lévő fa, facsoport mederfenntartási céllal történő kivágását. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 4. (1) bekezdés b), c) pontjai szerint, e törvény hatálya kiterjed az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre; a külterületen található fásításra. Az Etv. 12. (1) bekezdése szerint, e törvény alkalmazásában fásítás az erdei fafajból vagy fafajokból álló egyes fa; ötezer négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább ötven százalékban fával borított területen lévő fák összessége (facsoport); olyan legelő művelési ágban lévő földrészlet, amelyet a fák koronavetülete egyenletes elosztásban legfeljebb harminc százalékban fed (fás legelő). Az Evt. 70. -ban foglaltak alapján az erdőben fakitermelést - a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő kivételével - az erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban lehet végezni. A fásításból, a szabad rendelkezésű erdőből történő fakitermelést az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint kell előzetesen az erdészeti hatóságnak bejelenteni. Az Evt. 78. (1) bekezdése értelmében erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, a (3) bekezdés kivételével kizárólag a közérdekkel összhangban lehet. A 78. (2) bekezdése kimondja: az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőt kizárólag az engedélyben megjelölt határidőn belül, és az abban meghatározott célra lehet igénybe venni. A 81. (1) bekezdése alapján erdő igénybevétele esetén az igénybevevő erdővédelmi járulékot köteles fizetni. A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése szerint a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. A Hatóság 2011-es eljárása során azt is megállapította, hogy a területen előforduló növényfajok egy része esetében az áttelepítés nem lehetséges, ilyenek az egyéves fajok, míg mások esetében az áttelepítést el kell végezni. Ezen növényfajok: árlevelű len (Linum tenuifolium), homoki fátyolvirág (Gypsophila arenaria), pusztai árvalányhaj (Stipa pennata), csajkavirág (Oxytropis pilosa), orchidea-fajok (Cephalanthera damasonium, Ophrys apifera, Orchis militaris, Orchis morio), tavaszi hérics (Adonis vernalis), bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), kései szegfű (Dianthus serotinus), homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium), kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis), homoki vértő (Jurinea mollis), homoki kocsord (Peucedanum arenarium), selymes boglárka (Ranunculus illyricus), homoki nőszirom (Iris arenaria ssp. humilis), homoki vértő (Onosma arenaria). Az egyedi ültetés, maggyűjtés és vetés június-október hónapokban lehet optimális. A beruházás tervezett ütemezése miatt azonban egyes növényfajok esetében a mentést a lehető legkorábban meg kellett kezdeni. Több, a beruházás területén előforduló védett faj esetében, azok életmódja, életciklusa miatt nem határozható meg hatékony kármérséklő intézkedés. Ezen fajok (egyenesszárnyúak, fogólábúak, recésszárnyúak, holt- és élőfához kötődő bogarak) tekintetében a befogadó helyekre előírt élőhelyjavító intézkedések is pozitív hatással lesznek, így ezek is a kármérséklés, kárcsökkentés körébe sorolhatók. A magyar futrinka esetében az élőhely-javító intézkedések mellett az egyedi áttelepítés lehet a 7

megoldás február-október hónapok közötti időszakban. Az áttelepítés optimális időszaka augusztusszeptember. A kétéltű fajok esetében az egyedi áttelepítés optimális időszaka: február vége-április, hüllők esetében március-október. A beruházással érintett területnek csak egy részére vonatkozóan álltak rendelkezésre részletes ismeretek az ott előforduló védett természeti értékekről, ezért azon területeken, ahol a beruházás megvalósulásához kapcsolódó tereprendezési munkálatok 2011. szeptemberig megkezdődtek, előzetes felmérés nélkül, mihelyst lehetségessé vált, meg kellett kezdeni a védett természeti értékek mentését, ill. ezzel párhuzamosan a számukra alkalmas befogadó helyek előkészítését, míg a beruházás azon területrészein, ahol a munkálatok 2012-ben kezdődtek meg, előzetesen részletes felmérést kellett készíteni az érintett állomány minél pontosabb ismerete, ill. az áttelepítések eredménye értékelése érdekében. A Hatóság felhívta a figyelmet arra, hogy a monitorozás valamennyi beavatkozás tekintetében kiemelt jelentőséggel bír. Az Európai Bizottság véleményében feltételként írta elő, hogy a kompenzációs intézkedések finanszírozása, kivitelezése és monitorozása úgy történjen, ahogyan az a megküldött dokumentációban van. A kompenzációs intézkedésekhez kapcsolódó munkálatokat mindaddig folytatni kell - szükség esetén az 5. év leteltét követően is - amíg a kiegyenlítő intézkedések a céljukat el nem érik. A kompenzációs intézkedések monitorozása mellett ugyanilyen fontos az áttelepített növényfajok, ill. a befogadó helyek teljes körű monitorozása. Az áttelepítés érdekében folyamatosan gondoskodni kellett a befogadó helyek utókezeléséről. A fenti előzmények és indokok, valamint jogszabályhelyek alapján a Hatóság az alábbi előírásokat tette: 370-27/2011. számú határozat VI. fejezet: - A területen előforduló védett, fokozottan védett, illetve közösségi jelentőségű fajok állományában bekövetkező károsodást az érintett fajok állományainak mentésével, illetve az érintett fajok más állományainak előfordulási helyén végzett élőhely-javító intézkedésekkel kell csökkenteni. 1. Növényáttelepítésre vonatkozó előírások: 1.1. A beruházási területen előforduló, alábbi védett növényfajok egyedeinek áttelepítését kell elvégezni: árlevelű len (Linum tenuifolium) homoki fátyolvirág (Gypsophila arenaria) pusztai árvalányhaj (Stipa pennata) csajkavirág (Oxytropis pilosa) orchidea-fajok (Cephalanthera damasonium, Ophrys apifera, Orchis militaris, Orchis morio) tavaszi hérics (Adonis vernalis) bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon) kései szegfű (Dianthus serotinus) homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium) homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis) homoki vértő (Onosma arenaria) homoki kocsord (Peucedanum arenarium) selymes boglárka (Ranunculus illyricus) Az egyes védett növényfajok áttelepítése egyedi vagy gyeptéglás áttelepítéssel (az előfordulásnak és 8

a fajnak leginkább megfelelő módon), valamint a szaporodó képletek begyűjtésével, állandó szakfelügyelet mellett történhet. A szakfelügyelettel megbízott személynek a növény-áttelepítéshez szükséges gyakorlattal kell rendelkeznie. 1.2. Az egyedi vagy tövenkénti áttelepítés az alábbiak szerint történhet: 1.2.1. Áttelepítés az építési tevékenység első fázisában: - A területen előforduló orchidea-fajok (Cephalanthera damasonium, Ophrys apifera, Orchis militaris, Orchis morio), tavaszi hérics (Adonis vernalis) bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), kései szegfű (Dianthus serotinus), homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium) egyedek mentését a szakfelügyeletet ellátó szervvel/személlyel, ill. a befogadó hely tulajdonosaival, kezelőivel egyeztetett időpontban, a lehető legkorábban meg kell kezdeni, és szükség esetén a tereprendezéssel párhuzamosan is folytatni kell. - A földlabdával kiemelt egyedeket ládába kell helyezni és a lehető legkisebb rázkódással kell szállítani az áttelepítés helyszínére. - A földlabdás növényeket az ültetési helyeken előre kialakított ültetési gödrökbe kell helyezni. Szükség esetén az ültetési gödröket előre be kell locsolni. - A kiásott egyedek a befogadó helyekre (Győr 0748/67, Nagyszentjános 0131/2 hrsz., 18TI3 erdőrészlet, Ács 0328/1 hrsz., Gönyű 039/1a hrsz., 20TI1 erdőrészlet, Gönyű 039/1a hrsz., 17TI2 erdőrészlet) a szükséges előkészítő munkákat követően ültethetők el. Az első ültetést megelőzően, majd folyamatosan a befogadó helyeken előforduló védett növényfajokat fel kell mérni és meg kell jelölni. Az áttelepítés során biztosítani kell, hogy a befogadó helyek meglévő védett növényfajok egyedei ne sérüljenek a munkák során. - Az átültetett és a már az ültetési területen lévő egyedeket megkülönböztetésre alkalmas módon meg kell jelölni (pl. különböző színű karóval). - A 3. pontban foglaltaknak megfelelően a telepítési helyeken biztosítani kell a meglévő özönnövények eltávolítását, illetve későbbi megtelepedésük megelőzését. Amennyiben ennek elérése érdekében fakitermelés is szükséges, úgy azt előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatósághoz. 1.2.2. A beruházás első fázisán kívül eső területeken: - Az áttelepítést 2011-től kezdődően a területrendezési munkák megkezdéséig kell végezni. - Az áttelepítendő egyedeket, egyedcsoportokat 2011 tavaszától kezdve folyamatosan meg kell jelölni (színezett pálca) és az első alkalmas időpontban, lehetőleg a termésérés végén kell kiásni 20x20, ill. egyes fajoknál 30x30 cm-es földlabdával. - A kiemelt földlabdákat ládába kell helyezni és a lehető legkisebb rázkódással kell szállítani az áttelepítés helyszínére. - A földlabdás növényeket az ültetési helyeken előre kialakított ültetési gödrökbe kell helyezni. Szükség esetén az ültetési gödröket előre be kell locsolni. - A kiásott egyedek a befogadó helyekre (Győr 0748/67, Nagyszentjános 0131/2 (18TI3 erdőrészlet), Ács 0328/1 hrsz., Gönyű 039/1a hrsz. (20TI1 erdőrészlet), Gönyű 039/1a hrsz. (17TI2 erdőrészlet) a szükséges előkészítő munkákat követően ültethetők el. Az ültetést megelőzően a befogadó helyeken előforduló védett növényfajokat fel kell mérni és meg kell jelölni. Az áttelepítés során biztosítani kell, hogy a befogadó helyek meglévő védett növény egyedei ne sérüljenek a munkák során. - Az egyes növényfajok esetében a maggyűjtés, a magok tárolása, az elvetés szintén szakfelügyelet mellett történhet. - Az ültetést követő 5 évben biztosítani kell a megjelenő nem kívánatos növények (pl. betyárkóró (Erigeron canadensis), siskanád (Calamagrostis epigeios), selyemkóró (Asclepias syriaca) 9

rendszeres eltávolítását a 3. pontban foglaltaknak megfelelően. A gyommentesítés során az eltávolítandó fajokat kézzel kell kihúzni és elvinni a területről. - A beruházás első fázisán belül eső területek megközelítésére/ellátására szolgáló munkálatokkal kapcsolatban (közművek, út, építési út, kerítés, vasút, esővíz elvezető rendszer) az 1.2.1 pont alapján kell eljárni. 1.3. A növényfajok monitorozásával kapcsolatos előírások: - A növényfajok monitorozása a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer védett növényfajokra készült protokollja alapul vételével végzendő. - Az addig elvégzett munkálatokról az első jelentést 2011. december 31-ig kell eljuttatni a Felügyelőség részére. - 5 évig, minden év december 31-ig jelentést kell készíteni az áttelepített egyedek túlélési helyzetéről, az áttelepítés sikerességéről és a befogadó helyek természeti állapotáról. A jelentésben meg kell nevezni a szakfelügyelettel megbízott szervet/személyeket is. A jelentést a Felügyelőség részére kell megküldeni a következő év január 31-ig. - Az 5. év végén összefoglaló jelentést kell készíteni, melyet 2016. december 31-ig kell benyújtani a Felügyelőséghez. Vizsgálni kell különösen, hogy mekkora arányú az egyedileg átültetett példányok túlélése az 1. és a 2. évben; az átültetett példányok hoznak- e termőképes magot, van- e szaporulat; mekkora a magvetés sikeressége; a befogadó helyek természeti állapotának változása (növényzet összetétele) a kialakuló populációk 5-10 év viszonylatában életképesek- e. 2. Állatfajok áttelepítésére vonatkozó előírások: Magyar futrinka mentése: - A magyar futrinka (Carabus hungaricus) állományának mentését a beruházás területén folyamatosan kell végezni a befogásra alkalmas időszakokban, 2011 márciusától a tereprendezési munkák megkezdéséig. - A magyar futrinka (Carabus hungaricus) egyedeinek áttelepítése érdekében szükséges engedélyt az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségtől kell beszerezni. - Az építési tevékenység első fázisában a magyar futrinka egyedek áttelepítése érdekében a területen tervezett tereprendezési munkálatokat az alábbi koordináták által határolt területen csak a Főfelügyelőség által adott engedélyben foglalt mentési munkálatok elvégzését követően lehet végezni: EOVX EOVY 262969 549362 262954 549155 262981 549152 263009 549147 263032 549133 263060 549104 263139 549094 263138 549083 263130 549063 263132 549002 10

263141 548984 263163 549299 263123 549301 262969 549362 - A mentési munkálatokról, ill. az áttelepítésről készítendő jelentést a Felügyelőség részére is meg kell küldeni. Kétéltű fajok mentése: - A kétéltűfajok egyedeinek mentését 2011 márciusától kezdve folyamatosan, kétéltű specialisták felügyelete mellett kell végezni az aktív időszak végéig. - A mentést a jelentősebb szaporodó helyeken terelő-csapda rendszerrel, illetve az egész területen egyeléssel (adult egyedek, petecsomók és ebihalak begyűjtése) kell végezni. - A vödörcsapdák ellenőrzését és a befogott állatok átszállítását a csapdarendszer felállításától május végéig folyamatosan kell végezni. - A szaporodóhelyekre, illetve időszakos vízállásokba bejutó kétéltű egyedeket, a petecsomókat és a kikelő ebihalakat kézi hálózással kell befogni. - A befogást követően az egyedeket azonnal át kell szállítani egy biztonságos, halmentes szaporodó helyre (A kétéltű áttelepítésre alkalmas helyek: Győr 0950/43, 0957/1, 0956/1 és 0955/1 hrsz.). - A téli időszakban az építkezést úgy kell ütemezni, hogy a talajban, a hibernált állapotban telelő kétéltű példányok ne pusztuljanak el. Hüllő fajok mentése: - A hüllő fajok mentését a teljes területen folyamatosan kell végezni a tereprendezési munkák megkezdéséig. - A hüllők esetében a területet aktív időszakban rendszeresen ellenőrizni kell, és minél több példányt kell befogni, majd haladéktalanul átszállítani a számukra megfelelő, biztonságos helyszínekre (befogadó helyek). - A befogott egyedeket a lehető legkíméletesebben kell átszállítani (pl. csapdával együtt) az új helyükre, ahol több helyen kell kiengedni a befogott egyedeket. A már átvizsgált területeken, a mentés után a szaporodó helyeket fel kell tölteni, ill. meg kell szüntetni. Madárfajok védelme: - Az építkezés ütemezése során figyelemmel kell lenni a területen fészkelő madárfajok zavartalanságának biztosítására. - Amennyiben fák, ill. cserjék kivágása szükséges, azt a fészkelési időszakon kívül, valamennyi védett állatfajra tekintettel kell elvégezni. 3. A befogadóhelyek előkészítése: A beruházás területéről kimentett védett fajok egyedeit a megjelölt előkészítő munkák elvégését követően az alább felsorolt területeken kell elhelyezni. A befogadó helyeken szükséges előkészítő munkákat a jelen határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul meg kell kezdeni. Ehhez előzetesen be kell szerezni az érintett területek kezelőinek, tulajdonosainak hozzájárulását, ill. amennyiben fakitermelés szükséges, azt az erdészeti hatósághoz kell bejelenteni 3.1. Az M19. gyorsforgalmi út és a laktanya közötti terület II. (Győr 566EY; 0748/78 hrsz., a terület a Magyar Állam tulajdonában és a HM kezelésében van.) A laktanya felőli oldalon az alábbi előkészítő munkákat kell elvégezni: - A területen előforduló özönnövényeket [ezüstfa (Eleagnus angustifolia), akác (Robinia pseudo- 11

acacia), bálványfa (Ailanthus altissima) és magas aranyvessző (Solidago gigantea) el kell távolítani mechanikus és kémiai (ecsetelés, injektálás) beavatkozásokkal. - A kijelölt területről az özönnövényeken felül a fenyőféléket és az orgonát is el kell távolítani, azonban az őshonos fa- és cserjefajokat kímélni kell. - A súlyosan fertőzött területek csak a beavatkozások megkezdését követően a 2. és 3. évtől használhatók fel ültetésre. Az enyhén fertőzött területekre már az első évben ültethetők a növények. - A kezeléseket 5 évig kell ismételni (pl. sarjleverés, ismételt kenés), amíg a fenti fajok teljesen ki nem pusztulnak a területről. - A fakitermelést be kell jelenteni az erdészeti hatóság felé. - A letermelt faanyagot és a vágástéri hulladékot el kell szállítani a területről. - A területen lévő kb. 10 m 3 hulladékot (fa, műanyag, ruha) el kell szállítani. - A fáktól és özönnövényektől megtisztított területet alaposan ki kell gereblyézni, majd ezeket, továbbá a siskanádas foltokat a következő 5 évben évente kétszer le kell kaszálni (június, augusztus) és a lekaszált füvet 2 héten belül a területről el kell szállítani. - Ha a nem kívánatos fajok (elsősorban a siskanád) visszaszorulnak és a homoki gyepekre jellemző domináns fajok válnak tömegessé, akkor a kaszálások ritkíthatók, majd teljesen megszüntethetők. 3.2. Nagyszentjános 0131/2 (KAEG Zrt. a tulajdonos, Nagyszentjános 18TI3 erdőrészlet) és Ács 0328/1 hrsz. (Magyar Állam a tulajdonos, MNV ZRT. a kezelő) - A területet be kell keríteni. A szükséges kerítés hossza 1750 m. A kerítés akác oszlopokra rögzített, 2m magas csavart szálú vadvédelmi háló lehet, 1 vagy 2 kapuval. Amennyiben a kerítés szükségtelenné válik, azt el kell bontani és anyagát el kell távolítani a helyszínről. - A területen előforduló özönfajokat [selyemkóró (Asclepias syriaca), akác (Robinia pseudo-acacia) és bálványfa (Ailanthus altissima), magas aranyvessző (Solidago gigantea)] az áttelepítést megelőzően, illetve részben azzal párhuzamosan, mechanikus és kémiai (ecsetelés, injektálás) beavatkozásokkal el kell távolítani. - A súlyosan fertőzött területek csak a beavatkozások megkezdését követően a 2. és 3. évtől használhatók fel ültetésre. Az enyhén fertőzött területekre már az első évben ültethetők a növények. - A kezeléseket 5 évig kell ismételni (pl. sarjleverés; ismételt kenés), amíg a fenti fajok teljesen ki nem pusztulnak a területről. - A magas aranyvessző (Solidago gigantea) esetében kizárólag mechanikai irtás (kaszálás, lehordás) alkalmazható. - A terület gyomosodó részeit évente egyszer vagy szükség esetén kétszer (június, augusztus) le kell kaszálni, a lekaszált szénát 2 héten belül a területről el kell szállítani. - A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban be kell jelenteni a Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóságnak és a Felügyelőségnek. - A nyílt homokfelszíneket kézi munkával el kell egyengetni. Ezek a területek használhatók fel elsősorban magvetésre. 3.3. Gönyű 15TI3 (Gönyű 039/1 hrsz.) (Magyar Állam a tulajdonos, KAEG Zrt. a kezelő, Földhivatalföldmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog, ÉGÁZ- DÉGÁZ- bányaszolgálati jog) - A területen előforduló özönnövényeket [akác (Robinia pseudo-acacia), ostorfa (Celtis occidentalis), bálványfa (Ailanthus altissima) és ezüstfa (Eleagnus angustifolia)] mechanikus és kémiai (ecsetelés, injektálás) beavatkozásokkal el kell távolítani. - A súlyosan fertőzött területek csak a beavatkozások megkezdését követően a 2. és 3. évtől használhatók fel ültetésre. Az enyhén fertőzött területekre már az első évben ültethetők a növények. - A kezeléseket 5 évig kell ismételni (pl. sarjleverés, ismételt kenés), amíg a fenti fajok teljesen ki nem pusztulnak a területről. 12

- A siskanádas foltokat évente kétszer le kell kaszálni és lekaszált füvet a területről 2 héten belül eltávolítani. - A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban be kell jelenteni a Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóságnak és a Felügyelőségnek. - A terület befogadó helyként csak a 2. év után használható. - A fakitermelést az erdészeti hatósághoz be kell jelenteni. 3.4. Gönyű 20TI1 (Gönyű 039/1a hrsz.) (Magyar Állam a tulajdonos, KAEG Zrt. a kezelő) - A siskanádas foltokat évente le kell kaszálni (június, augusztus) és a lekaszált füvet a területről 2 héten belül eltávolítani. A felhalmozódott fűavart alapos gereblyézéssel kell összegyűjteni az első kaszáláskor. - A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban be kell jelenteni a Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóságnak és a Felügyelőségnek. - A területen előforduló özönfajokat [akác (Robinia pseudo-acacia), ostorfa (Celtis occidentalis), bálványfa (Ailanthus altissima) és ezüstfa (Eleagnus angustifolia)] az áttelepítést megelőzően, illetve részben azzal párhuzamosan mechanikus és kémiai (ecsetelés, injektálás) beavatkozásokkal el kell távolítani. - A súlyosan fertőzött területek csak a beavatkozások megkezdését követően 2-3 évtől használhatók fel ültetésre. Az enyhén fertőzött területekre már az első évben ültethetők a növények. - A kezeléseket 5 évig kell ismételni (pl. sarjleverés, ismételt kenés), amíg a fenti fajok teljesen ki nem pusztulnak a területről. - A fakitermelést az erdészeti hatósághoz be kell jelenteni. 3.5. Gönyű 17TI2 (Gönyű 039/1a hrsz.) (Magyar Állam a tulajdonos, KAEG Zrt. a kezelő) - A siskanádas foltokat évente le kell kaszálni (június, augusztus) és a lekaszált füvet a területről 2 héten belül eltávolítani. A felhalmozódott fűavart alapos gereblyézéssel kell összegyűjteni az első kaszáláskor. - A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban be kell jelenteni a Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóságnak és a Felügyelőségnek. - A területen előforduló özönfajokat [akác (Robinia pseudo-acacia), ostorfa (Celtis occidentalis), bálványfa (Ailanthus altissima) és ezüstfa (Eleagnus angustifolia)] az áttelepítést megelőzően, illetve részben azzal párhuzamosan mechanikus és kémiai (ecsetelés, injektálás) beavatkozásokkal el kell távolítani. - A súlyosan fertőzött területek csak a beavatkozások megkezdését követően a 2. és 3. évtől használhatók fel ültetésre. Az enyhén fertőzött területekre már az első évben ültethetők a növények. - A kezeléseket 5 évig kell ismételni (pl. sarjleverés, ismételt kenés), amíg a fenti fajok teljesen ki nem pusztulnak a területről. - A fakitermelést az erdészeti hatósághoz be kell jelenteni. 4. A 2. és 3. pontban előírt tevékenységek monitorozása: - 5 évig, minden év december 31-ig jelentést kell készíteni az érintett területekről, azok állapotáról. A jelentésben meg kell nevezni a szakfelügyelettel megbízott szervet/személyeket is. A jelentést a Felügyelőség részére a következő év január 31-ig kell megküldeni. - Az 5. év végén összefoglaló jelentést kell készíteni, melyet 2016. december 31.-ig kell benyújtani a Felügyelőséghez. - Vizsgálni kell különösen, hogy milyen védett fajok élnek a befogadó területeken; ezek állománya az előkészítő munkákat és az áttelepítéseket követően hogyan változik; az előírt élőhely- javító előkészítő munkák eredményességét és hatását az élőhely összetételére 13

vonatkozóan. - Amennyiben az 5. év végén, az összefoglaló jelentésben foglaltak, ill. a befogadó helyek állapota miatt további intézkedés szükséges, úgy a Felügyelőség a kezelések folytatásáról fog dönteni. 5. A beruházás feltételeként az alábbi Natura 2000 kiegyenlítő intézkedéseket kell megvalósítani: - A kiegyenlítő intézkedéseket a jelen határozat jogerőre emelkedésétől kell megkezdeni és 2016. december 31.-ig kell megvalósítani. - A Natura 2000 kiegyenlítő intézkedéseket a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által készítetett Javasolt kiegyenlítő intézkedések az AUDI Hungária Motor Kft. Natura 2000 területen tervezett beruházásával kapcsolatban című, az Európai Bizottság 2010. november 12-i konzultációja alapján kidolgozott, Győr Megyei Jogú Város településrendezési tervének módosítása keretében a Natura 2000 területen tervezett beruházások miatt javasolt módosított kiegyenlítő intézkedések (2010. december 3.) című dokumentációban foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. - A fent hivatkozott dokumentációban szereplő intézkedések, ill. azok célja: 5.1. A Hajós 0424/2 hrsz.-ú (Magyar Állam, HM) területen helyreállító és állapotjavító intézkedéseket kell végezni a Pannon homoki gyep állapotának javítása, ill. a magyar futrinka számára alkalmasabb körülmények megteremtése érdekében. Az intézkedés főbb lépései: A nem erdő művelési ágú területeken el kell végezni a tájidegen fásszárú növényzet, elsősorban a bálványfa és akác irtását. Az irtás során kombinált mechanikai és kémiai beavatkozásokat kell végezni. Vegyszer alkalmazásakor kiemelt figyelmet kell fordítani a terület természetes élőhelyeinek védelmére. A homoki gyepet veszélyeztető cserjék egy részét vissza kell szorítani. A terület korábbi katonai használatából visszamaradt beton építményeket és a hulladékot el kell szállítani. A területet minimum 5 évig kell kezelni. 5.2. A HUKN200XX Kékhegyi lőtér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület kialakítása és állapotjavítása. Az Érsekcsanád 0294/1, 0295, 0296/1 és Csávoly 0177/2 hrsz.-ú (Magyar Állam, HM) területeken el kell végezni a tájidegen fásszárú növényzet, elsősorban a bálványfa és akác irtását. Az irtás során kombinált mechanikai és kémiai beavatkozásokat kell végezni. Vegyszer alkalmazásakor kiemelt figyelmet kell fordítani a terület természetes élőhelyeinek védelmére. A homoki gyepet veszélyeztető cserjék egy részét vissza kell szorítani. A terület korábbi katonai használatából visszamaradt beton építményeket és a hulladékot el kell szállítani. A területet minimum 5 évig kell kezelni. 5.3. A fent hivatkozott dokumentációban ismertetett 3. intézkedés Pannon homoki gyepek (6260) létrehozása és helyreállítása degradált területeken, ill. fenyő és akác ültetvények helyén a károsított területen belül megvalósíthatósága érdekében Gönyű 3TI, 3TN1, 3TN2 (048a), 5G, 5H, 5I, 5TI1, 5TI2, 5TI3 (053/1a), 6C, 6H, 6N, 6TI1, 6TI2 (048a), 7G (051), 7T, 7TI1 (048a), 7TI2 (048a) (051), 8H, 8TI1 (053/1a), 8TI2 (051), 8TI3, 8TI4 (053/1a), 11CE, 11J, 11K, 11L, 11M, 11TI1, 11TI2 (039/2a), 12B, 12CE1, 12CE2, 12TI (048a), 19I, 19N, 19TI (039/1a), Győr 564J, 564K (0747/7), 565 CE1, 565D, 565E,(0748/79), 565G (0748/79) (0748/70), 569TI (0748/70), 571A, 571B, 571C, 575A, 575B, 575C, 575D, 575E, 575F (0893/1) jelű erdőrészleteket (zárójelben helyrajzi szám) fel kell mérni 14

(Magyar Állam, KAEG Zrt., HM Bp- i. Erd. Zrt.- 130,83 ha erdő). A 3. intézkedés célja kb. 85 ha pannon homoki gyep létrehozása a HUFH20009 kódszámú, Gönyűihomokvidék elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen vadföldek, spontán akácosok, akác- és fenyőültetvények helyén, ill. kb. 40 ha pannon homoki gyep helyreállítása a HUFH20009 kódszámú, Gönyűi- homokvidék elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen. - A fenti cél megvalósítása érdekében mindenek előtt az érintett területek részletes felmérése szükséges. A felmérésnek ki kell terjednie különösen: alap talajtani és talajkémiai, valamint botanikai és zoológiai felmérésre a területeken előforduló özönnövények felmérésére a területen meghagyható őshonos és a termőhelynek megfelelő fafajok megjelölésére az özönnövények előfordulása ismeretében a legjobb irtási módszer ismertetésére a szükséges talajművelési munkák meghatározására a talajművelési munkák során megkímélendő foltok kijelölésére az egykori tisztások növényzetének felmérésére, továbbá ismertetni kell a gyepvetéshez szükséges magok gyűjtésének helyét, idejét, tárolását az egyes munkafolyamatok (fakitermelés, vágástakarítás, talajelőkészítés, gyepesítés; utókezelések) időbeli ütemezését a vetés és utókezelés eredményességének vizsgálatát célzó monitoring- tervet - Az erdőterület igénybevételéhez külön környezetvédelmi engedélyt és erdészeti hatósági engedélyt kell beszerezni. - A részletes felmérést, tervet és a környezetvédelmi engedélyhez szükséges kérelmet és dokumentációt 2011. szeptember 30-ig kell benyújtani a Felügyelőség részére. - A felmérés függvényében az intézkedés főbb lépései: Talajelőkészítési munkák A faállomány teljes eltávolítása Özönnövények irtása Maggyűjtés Utókezelések Monitoring - A gyepesítéshez szükséges talajelőkészítési munkák csak akkor kezdhetők meg, ha az özönfajok borítása a kiindulási állapothoz képest 1% alá csökken. - Az özönnövények irtása során a mechanikai módszereket kell előtérbe helyezni. Kémiai módszereket csak a szükséges mértékben lehet alkalmazni. - A részletes tervezés során kell meghatározni, hogy a boronálást és a vetőágyak előkészítését szántás, mélyszántás, vagy tárcsázás előzze- e meg. - A vetéshez szükséges mag gyűjtését a helyi, jó állapotú gyepekben kell elvégezni, a mag érésekor, min. 25 kg/ha mennyiséggel. - A maggyűjtést száraz időben, száraz füvön kell végezni. - A begyűjtött magot max. 2 évig szabad tárolni. A 3. évben történő vetés esetében növelni kell a vetőmag mennyiséget (25 kg/ha- ról 40-50 kg/ha- ra). - Szükség esetén a magvetést többször meg kell ismételni. - Az utókezelések során elsősorban kaszálással és a széna elszállításával kell biztosítani a nem kívánatos fajok és a holt szerves anyag eltávolítását. - Az utókezelések eredményességét folyamatosan ellenőrizni kell. - Az utókezeléseket a gyep természeteshez közeli záródásáig kell folytatni. 15