KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK. A) KOMPETENCIÁK 1. Szaknyelv alkalmazása

Hasonló dokumentumok
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként:

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Gazdasági ismeretek. Gazdasági ismeretek. 11. évfolyam - I. félév osztályozó vizsga témakörei

Debreceni Egyetem AGTC

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

GAZDASÁGI ISMERETEK A GAZDASÁGI ISMERETEK VIZSGA ÁLTALÁNOS CÉLJAI

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER GAZDASÁGTUDOMÁNYI ISMERETEK I: MAKRO- ÉS MIKROÖKONÓMIA (MTBL60019)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A KÖZGAZDASÁG SZAKMACSOPORTRA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei közép- és emelt szinten. Témák Középszint Emelt szint 1. Szaknyelv alkalmazása

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÜZLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK. A) KOMPETENCIÁK 1. Szaknyelv alkalmazása

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER GAZDASÁGTUDOMÁNYI ISMERETEK I: MAKRO- ÉS MIKROÖKONÓMIA (MTB60059)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

Debreceni Egyetem AGTC

KÖZGAZDASÁG ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA. Emelt szint. 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

Külgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. Középszint. Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

VENDÉGLÁTÓIPARI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Bevezetés a közgazdaságtanba Introductory Economics

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

a/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?

Makroökonómia Kisokos

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Tantárgyi program. II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

IS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Piaci szerkezet és erõ

Makroökonómia. 8. szeminárium

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Coming soon. Pénzkereslet

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

Bevezetés s a piacgazdaságba

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÜZLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Makroökonómia. 11. hét

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

Átírás:

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 1. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása, helyes használata 1.2. A fogalmak jelentésváltozatának ismerete 1.3. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag, jellemzése,, meghatározása Fogalmak felismerése meghatározás alapján A fogalmak felismerése szövegben A szakmai fogalom leglényegesebb elemeinek kiemelése Az egy témához kapcsolódó fogalmak kiválasztása Az összetartozó fogalmak együttes használata A közlések megfogalmazásakor a megfelel fogalmak használata A fogalmak teljes mondatokba foglalása A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése A gondolatok tömör, kerek Önálló állásfoglalás mondatokban történ kifejtése A mondatok egymáshoz illesztése egységes szöveggé 2. Az ismeretanyag differenciálása 2.1. Lényegkiemelés Kérdésekre válasz Az ismeretanyag legfontosabb elemeinek A válaszok, a bemutatás terjedelmi (id) korlátainak betartása Lényeges és kevésbé lényeges szempontok megkülönböztetése Információk szétválogatása szakmailag meghatározott szempontok alapján Megfigyelési szempontok kiválasztása. 2.2. Különbségek és azonosságok Közös és eltér tulajdonságok felsorolása Hatások és kölcsönhatások A tulajdonságok értékelése különböz szempontok szerint 2.3. A modellalkotás és elvonatkoztatás képessége A vizsgálat szempontjából fontos összefüggéseket mutató elemek felismerése A vizsgálat szempontjából nem fontos elemek és összefüggések elhagyása Eseménysorok Rendszeren belüli alrendszerek Példák összegyjtése és felsorolása Adatokból táblák és ábrák készítése Ábrákból adatok felismerése és egyszerbb Konkrét példákból az általános következtetések megfogalmazása Általános következtetésre konkrét példák felsorolása Tények és törvényszerségek közötti összefüggések felismerése

3. Problémaközpontú gondolkodás 3.1. A probléma felismerése A feladat helyes A tananyagegységben a tanult Esettanulmányokban és példaesetekben igények és elvárások megfogalmazása megoldandó probléma kiemelése Esettanulmányokban és példaesetekben tanult szakmai probléma felismerése és megfogalmazása 3.2. A problémamegoldás keresése A megoldási lépések felsorolása A megoldások információszükségletének meghatározása Megfogalmazott probléma többféle megoldása - változatok A különböz megoldások összevetése - elnyök és hátrányok felismerése A felismert és megfogalmazott elnyök és hátrányok összevetése 3.3. Problémamegoldás értékelése A várható eredmények becslése, a kapott értékek rövid szöveges 4. A gyakorlat modellezése Okok és következmények felismerése, megfogalmazása - egyszerre több ok és következmény is lehet 4.1. Bizonylatok felhasználása Bizonylatok tartalmának felismerése A bizonylattal dokumentált gazdasági esemény felismerése és megfogalmazása Gazdasági események bizonylatokra feljegyzése Bizonylatok elhelyezése a materiális és az információs folyamatokban Bizonylatok közötti kapcsolatok 4.2. Számítások, tételszerkesztések Könyvelési tételek szerkesztése alapbizonylatok adatai, analitikus összesítések vagy megfogalmazott gazdasági esemény szövegében megadott információk alapján Mutatószámok kiszámítása statisztikai sorokból 5. Források használata és értékelése 6.1. Forrásokból információk gyjtése, következtetések levonása A forrás tartalmával kapcsolatos egyszer kérdések megválaszolása Megadott szempontok alapján a források tartalmára vonatkozóan következtetések levonása Állítások megfogalmazása 6.2. Információk összevetése Tartalmi és formai különbségek kiválasztása két azonos témájú forrásból 6.3. Információk gyjtése statisztikai forrásokból Statisztikai sorok, táblák, grafikus ábrák tartalmára állítások megfogalmazása

B) TÉMAKÖRÖK 1. Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések 1.1. A mikro- és makroökonómiai megközelítés 1.2. Termékek és jövedelmek áramlása 1.3. A nemzetgazdasági teljesítmény mérése, emelt szint A mikro- és makromegközelítés különbségének A makrogazdaság szerepli és piacai felsorolása A gazdasági szférák közötti A jövedelemáramlás formáinak jövedelemáramlás formáinak felsorolása, a közöttük fennálló összefüggés, elemzése - különös tekintettel az árupiac, tkepiac és munkapiac szerepére a jövedelemáramlásban A kibocsátás nemzetközi mutatószámainak megnevezése, különbség a mutatók között A halmozódás problémájának felismerése A legfontosabb mutatószámok és értékelése Nominál és reál kibocsátás megkülönböztetése Mutatószámok és makroegyenletek kapcsolatának A makroegyenletek alkalmazása a fbb mutatószámok kiszámításában Feladatok megoldása, a kapott eredmények és értékelése 2. A makrogazdasági egyensúly, emelt szint 2.1. Az árupiaci kereslet-kínálat Az árupiaci kereslet tényezinek, a fogyasztási és megtakarítási függvénynek, a beruházások szerepének A fogyasztásra és a beruházásra ható tényezk ismertetése A fogyasztási és beruházási kereslet motivációinak meghatározása Összkeresleti függvény és Az árupiaci kínálat, a kibocsátási függvény és A munka keresletét és kínálatát meghatározó tényezk Munkapiaci egyensúly, foglalkoztatási függvény és Összkínálati függvény és Az egyensúlyi jövedelem szerepének, a kereslet és az árszínvonal kapcsolatának Összefügg feladatok megoldása 2.2. A pénzpiac A mai magyar bankrendszer jellemzése A pénzpiacra ható tényezk felvázolása

2.3. A makroegyensúly és a részpiaci egyensúlytalanság 2.4. Az egyensúly felbomlása a különböz piacokon 2.5. Növekedés és/vagy egyensúly A makrogazdasági problémák rövid : munkanélküliség, infláció A pénzkínálat szabályozásának, a pénzteremtés folyamatának leírása A pénzkeresleti függvény és A pénzpiac egyensúlya és a kamatláb ismertetése A pénzpiac és az árupiaci kereslet kapcsolatának A makrogazdasági problémák jellemzése: egyensúlyi közelítés kereslet és kínálat oldalról, egyensúlytalansági szint megítélése A munkanélküliség és az infláció mérése, okainak Összefügg feladatok megoldása A növekedés, mérési problémáinak 3. Az állam gazdaságpolitikája, emelt szint 3.1. A modern állam szerepe Az állam feladatai, az állami beavatkozás okai és a lehetséges megoldások felvázolása 3.2. A költségvetési és a monetáris politika A költségvetési és monetáris politika definiálása Az állami költségvetés - a kormányzati kiadások, az állami transzferek szerepének, hatásainak leírása Együttes hatások és egyensúlyi jövedelem meghatározása A monetáris politika irányai, eszközeinek A monetáris és fiskális politika elnyeinek és hátrányainak összevetése, a beavatkozás korlátainak elemzése A monetáris és fiskális eszközök kölcsönhatásának leírása 3.3. Gazdaságpolitikai alternatívák, programok A foglalkoztatás és az infláció együttes kezelése problémájának A gazdaságpolitikai programokban a fiskális és a monetáris eszközök felismerése 4. Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések 4.1. Külkereskedelemi elnyök és a külkereskedelem politika 4.2. A vállalatok a nemzetközi piacokon A külkereskedelem jelentségének és a külgazdasággal kapcsolatos fogalmak helyes használata, emelt szint Komparatív elny meghatározása, hatásának a bels termelésre, a fogyasztásra, az árra A komparatív elnyök forrásainak leírása A külkereskedelem-politika lényegének, irányainak, eszközeinek ismertetése A vállalatok külpiacra lépésének, a világpiaci verseny feltételeinek

4.3. A nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer 4.4. A nemzetközi gazdasági szervezetek A legfontosabb nemzetközi szervezetek (IMF, IBRD, EU, WTO) felsorolása A legfontosabb EU ismeretek használata felvázolása A vállalkozások külpiaci stratégiáinak A magyar gazdaság helyzetének ismertetése a külkereskedelem, illetve a külpiaci kapcsolatok és az egyensúly szempontjából A magyar gazdaság helyzetét meghatározó kategóriák és mutatók ismertetése Nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyának, egyensúlytalanságának A makrogazdasági egyensúly nyitott gazdaságra vonatkozó aspektusainak és az árfolyam politika lényegének, a lebeg és fix árfolyamok rendszerének 5.1. Alapkategóriák és összefüggések 5. Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések A közgazdaságtan alapkérdéseinek és elemzési módszereinek egyszer A modellalkotás szerepének a vizsgálatokban 5.2. A piaci alapfogalmak A piac fogalmának, tényezinek és szereplinek felsorolása Kereslet jellemzése Keresleti függvény és elmozdulásának Kínálat jellemzése Kínálati függvény és elmozdulásának A Marshall-kereszt definiálása, a piaci egyensúlytalanság eseteinek összehasonlítása 6. A fogyasztói magatartás és a kereslet, emelt szint A gazdaság alapelemeinek, termelési tényezknek felvázolása Termelési lehetség, szkösség, választás, alternatív költség Felismerése és annak, hogy minden döntés alapja a gazdasági racionalitás Mennyiségi és minségi változások közötti különbségek meghatározása a kereslet és a kínálat vizsgálatánál A piac mködésének, a piaci egyensúly kialakulása mechanizmusának levezetése A Marshall-kereszt elemzése, összefüggések 6.1. A fogyasztói döntés tényezi A fogyasztói döntés bels tényezinek : szükséglet, preferencia - rendszer, hasznosság A fogyasztói döntés küls feltételeinek : szkösség, nominál- és reáljövedelem, emelt szint Fizetképes szükséglet és kereslet A fizetképes szükséglet és kereslet összefüggésének elemz a fogyasztói döntés tényezinek és feltételeinek tükrében

6.2. A fogyasztó döntése a hasznosság és a küls korlátok alapján 6.3. A fogyasztó optimális választása és a kereslet A hasznossági függvények Gossen els és második törvényének alkalmazása Összetett feladatok megoldása és A közömbösségi térkép és a költségvetési egyenes - felismerve a geometriai ábrázolás jelentségét az optimális választásban A helyettesítési ráta és a határhaszon csökkenése közti összefüggés Optimális fogyasztói döntésbl egyéni keresleti függvény levezetése Az ár-, illetve jövedelemváltozás hatásának a fogyasztói keresletre Összetett feladatok megoldása és 6.4. A piaci kereslet A kereslet rugalmasságát jellemz tényezk, a kereslet rugalmasságát mér mutatószámok meghatározása A piaci keresleti függvény levezetése Összetett feladatok megoldása és 7. A vállalat termeli magatartása és a kínálat, emelt szint 7.1. A vállalat A vállalat mikro- és makrokörnyezetének A vállalatok célrendszerének felvázolása A vállalkozási formák felsorolása és rövid jellemzése 7.2. A termelés technikaigazdasági összefüggései A gazdasági hatékonyság, a gazdasági idtávok és azok jelentsége a vállalat életében A termelési függvény felismerése és 7.3. A termelés költségei Az alternatív költség és a költségcsoportok A költségfüggvények A különféle költségek kiszámolása 7.4. A piac formái és a kínálat A piacformák jellemzése, a tökéletes verseny és a monopólium összehasonlítása A kínálatot meghatározó tényezk szerepének ismertetése rövid, illetve hosszú távon, vállalati és iparági szinten A profitkategóriák közötti különbségek, összefüggések, és ezek jelentségének a vállalat helyzetének értékelése szempontjából A profitmaximum elérési feltételeinek meghatározása, összehasonlítása tökéletes verseny, illetve monopólium esetén

A fogyasztói többlet és a holtteherveszteség alakulás vizsgálata Az üzemszüneti és a fedezeti pont tartalmának 7.5. A piacszabályozás A monopolhelyzet gazdasági hatásainak és a monopolellenes intézkedések szükségességének 8. A termelési tényezk piaca, emelt szint 8.1. A tényezpiac jellemzése A termelési tényezk csoportosítása A termelési tényezk keresletét és kínálatát meghatározó tényezk 8.2. Az erforrások kereslete és kínálata A származékos kereslet fogalmának A határtermék-bevétel és a tényez határköltség fogalmának meghatározása, szerepének az optimális tényez felhasználásban Jelen-, illetve jövérték számítása, az eredmények értékelése 8.3. A munkapiac Elemzés és ábrázolás, teljes kör 8.4. A tkepiac Elemzés és ábrázolás, teljes kör 8.5. A természeti tényezk piaca Elemzés és ábrázolás, teljes kör 8.6. A vállalkozó, mint termelési tényez 9. Az externáliák és a közjavak Elemzés és ábrázolás, teljes kör A jövedelmek funkcionális elosztásának elvére rámutatás, emelt szint 9.1. Az externáliák Az externáliák, fajtáinak Az internalizálás egyes lehetségeinek 9.2. A közjavak Magán- és közjavak megkülönböztetése 9.3. Az állami beavatkozás formái A küls gazdasági hatások szerepének, az állami beavatkozások szükségességének indoklása Az állami beavatkozás szükségességének az externáliák és közjavak esetében A környezetszennyezés globális problémájának felismerése