Izsák Város Környezetvédelmi Programja

Izsák Város Környezetvédelmi Programja Készítette: B&B Projektmenedzser Kft. Jóváhagyta: Izsák Város Önkormányzata Izsák 2011 1

Tartalomjegyzék: 1. BEVEZETÉS...4 2. A települési önkormányzatok környezet- és természetvédelmi feladatai...5 2.1 A Természetvédelmi törvény önkormányzati vonatkozású rendelkezései...6 3. Célállapot...8 3.1 A települési környezetvédelmi program készítésének célja...8 4. A KÖRNYEZETÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE...11.4.1. Települési környezet...12 5. A környezeti elemek állapota...13 5.1 Levegő...13 5.2 Talaj...19 5.3 Vízrajz, vízháztartás...20 6. A települési környezet állapota...23 6.1. Ivóvízellátás...23 6.2. Csapadékvíz-elvezetés...23 6.3. Hulladékgazdálkodás...27 6.4. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás...28 6.5 Közlekedés...30 6.6. Energiagazdálkodás...30 7. Emberi egészség és környezeti hatások...32 9. A természetvédelmet érintő változások...35 8. A Program célkitűzései...37 8. 1. A környezetvédelem helyi feladatai és megoldásuk fő mozzanatai:...38 8.2 Az egyes környezetvédelmi feladatok ellátásával kapcsolatos speciális teendők...38 8.2.1Levegőtisztaság védelme...38 8.2.2.Települési környezet tisztasága...39 8.2 3.Talaj- és talajvíz védelem, csapadékvíz-elvezetés...39 8.2-4. Kommunális hulladékkezelés,- gyűjtés, hulladékgazdálkodás...40 8.2.5. Lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, településüzemeltetetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem...41 2

8.2.6. Közlekedés átmenő forgalom miatti levegőtisztaság javítás, védelme...41 8.2.7. Ivóvízellátás - vízminőség-védelem...42 8.2.8. Energiagazdálkodás...43 8.2.9. Szenyvízelvezetés...43 8.2.10. Zöldterület gazdálkodás- zöldterületek védelme...43 8.2.11.Emberi egészség védelme-...44 8.2.12.Természet. és tájvédelem...44 10. Környezetvédelmet szolgáló egyéb önkormányzati intézkedések...45 11. Koordináció, tájékoztatás, tájékozódás és nyilvánosság...46 11.1. Koordináció...46 11.2.Szemléletformálás, tájékoztatás, tájékozódás, nyilvánosság...46 3

1. BEVEZETÉS A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmigazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Mindezek eredményeképpen a gazdasági változások kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan szinte minden környezeti elem állapota romlott, és ez már a használatok egyértelmű korlátozásával is együtt jár. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani [I. Nemzeti Környezetvédelmi Program]. A II. Nemzeti Környezetvédelmi Program legfőbb törekvése hasonlóan a fenntartható fejlődés megvalósításának környezeti megalapozása, környezeti és természeti értékeinek megőrzése, a környezeti károk megelőzése, valamint a környezeti problémák okainak felszámolása hatékonyabb eszköztár alkalmazásával. Izsák Város Környezetvédelmi Programja a környezetvédelmi és társadalmi érdekek érvényesítése céljából a fent megfogalmazott kihívások helyi kezelésére kíván hatékony eszközöket, és megoldásokat nyújtani. 4

2. A települési önkormányzatok környezet- és természetvédelmi feladatai A Környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény az EU normák, elvárások figyelembevételével készült el, mely rövid-, közép- és hosszú távon egyaránt meghatározza a hazai környezetpolitika alakítását. A törvény IV. fejezete határozza meg a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait az alábbiak szerint: 46. (1) A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében a./ biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat b./ A [Nemzeti Környezetvédelmi] Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet a képviselő testülete (közgyűlés) hagy jóvá c./ a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz d./ együttműködik a környezetvédelmi feladatokat ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal és társadalmi szervezetekkel e./ elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a lakosságot f./ a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. 5

47. (1) A 46. (1) bekezdés b./ pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen: a./ a települési környezet tisztasága, b./ a csapadékvíz-elvezetés, c./ a kommunális szennyvízkezelés, - gyűjtés, - elvezetés, tisztítás, d./ kommunális hulladékkezelés, e./ a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f./ a helyi közlekedésszervezés, g./ az ivóvízellátás, h./ az energiagazdálkodás, i./ a zöldterület-gazdálkodás, j./ a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és előírásait. (2) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint - de legalább kétévente felülvizsgálja. (3) A jóváhagyott környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozat meghozatalával - szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával - kell végrehajtani. 2.1 A Természetvédelmi törvény önkormányzati vonatkozású rendelkezései A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben megjelenő új törekvések lényege az eddigiekkel szemben újfajta viszony kialakítása a természetvédelemgazdaság, és az ember-természet vonatkozásában. Az eddigi tiltások helyett támogatásokban, illetve gazdasági ösztönzésben gondolkodnak, célul tűzve ki a társadalmi közmegegyezés megvalósítását, a természetvédelem, a területfejlesztés, és a gazdasági, mezőgazdasági politika integrált együttműködését. 6

55. (1) A települési önkormányzat - fővárosban a fővárosi önkormányzat - az illetékességi területén található helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartására tervet készít. A tervnek az országos, a regionális tervekkel összhangban kell lennie. A tervet a települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosban és a megyei jogú városban a közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) rendelettel fogadja el. (2) A tervek előterjesztéséhez a [nemzeti park] igazgatóság előzetes véleménye szükséges. Az elfogadott önkormányzati természetvédelmi terv egy példányát meg kell küldeni az igazgatóságnak. 62. (1) Törvényben meghatározott esetekben természetvédelmi feladatokat települési önkormányzatok is ellátnak. (2) A helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről, őrzéséről a védetté nyilvánító települési önkormányzat köteles gondoskodni. (3) A települési önkormányzat a természet védelmének helyi - területi feladatai ellátására az önkormányzat környezetvédelmi alapjában (Kt. 58. ) természetvédelmi célokat szolgáló részt hozhat létre. Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatairól a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény is rendelkezik. A törvény a települési önkormányzatok közszolgáltatásokra és közhatalmi feladatok ellátására vonatkozó kötelező feladatainak törvényi szabályozása. Egyértelműsíti a települési önkormányzat feladatait a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás,.a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása tekintetében. 7

3. Célállapot - Izsák város önkormányzatának kitűzött célja, hogy a megfelelő környezeti állapot elérésével megteremtse a településfejlesztés lehetőségét. Mivel a természeti, környezeti adottságok alapvetően kedvezőek, ez a településfejlesztés jó kiinduló alapját jelentheti. Ehhez azonban létre kell hozni a környezet és természet tudatos és kímélő használatát biztosító körülményeket. - A környezeti célállapot a természet- és környezetvédelmi szempontból kedvező módon kezelt környezet biztosítása a külterületen, a belterületen pedig az esztétikus településkép elérése mellett az egészséges, tiszta települési környezet biztosítása. - A település fejlesztésénél kitörési pont lehet az egészséges lakókörnyezet és az érintetlen természeti adottság. Ki kell emelni, hogy a környezet kedvezően befolyásolja a településökológiai adottságokat, ezért ennek javítása lényeges szempont. - A településen belül a környezet tisztaságának megőrzését és javítását kell célul kitűzni. - A településen belül a zöld-terület aránya jónak ítélhető. A zöldterületek arányának és állapotának megőrzése célként határozható meg. Az úthálózat fejlesztésénél a zöldterületi arány megőrzését figyelembe kell venni. - Átfogó tervet kell készíteni a zöldterületeken telepítendő növényekről, és ezek ültetését, telepítését ütemezve meg kell kezdeni. - Szükség van olyan közösségi rendszeres programra, mely a település lakóit vonná be környezetünk tisztábbá tételébe. Az általános iskolásoktól kezdve minden korcsoportot meg kell szólítani. 3.1 A települési környezetvédelmi program készítésének célja Egy települési környezetvédelmi programnak elő kell irányoznia olyan tevékenységeket, melyek megvalósításával hozzájárul az országos és a regionális szinten prioritásnak tekintett környezeti problémák megoldásához. Emellett hatékony 8

eszköz kell, hogy legyen a település által legfontosabbnak tekintett problémák kezelésére. A környezetvédelmi törvény megfogalmazza a környezetvédelem alapelveit (Kvt. 6-12. ), melyet a program készítése során mindvégig szem előtt tartottunk, ezek a következők: elővigyázatosság, megelőzés, helyreállítás, felelősség, együttműködés, tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság. Izsák városnak érdeke hogy a Települési Környezetvédelmi Program létrejöjjön és megvalósuljon. Napjainkban, az Európai Unió tagjaként egyre inkább előtérbe kerül a környezettel való racionális gazdálkodás, a környezettudatos gondolkodás és a környezet védelmének feladata. Az egyes, pályázatok útján igényelhető források, támogatások elnyeréséhez előnyt jelenthet, illetve bizonyos esetben feltétel lesz, hogy az adott település rendelkezzen ilyen programmal. Izsák település környezetvédelmi programja - összhangban a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal - az alábbi alapelveken nyugszik: a fenntartható fejlődés elve, mely szerint az általános fejlődés folyamatában következetesen egyensúlyra kell törekedni a társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek között, szem előtt tartva a jövő generációk életfeltételeinek biztosítása érdekében a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A fenntartható fejlődés a környezeti értékek megtartását és a jövő generációkért érzett felelősség elvét érvényesíti. A társadalom fenntartható fejlődésének környezetvédelmi vetülete a környezet fenntartható használatát jelenti, vagyis azt az alapelvet, hogy úgy javítsuk az emberi élet minőségét, hogy közben a természeti erőforrásokat fenntartó ökológiai rendszerek teherbíró és megújuló képességeinek határain belül maradjunk. A fenntartható fejlődés feltételezi, hogy egyensúlyt lehet teremteni a szükségletek kielégítése és a környezeti értékek megőrzése között. 9

a káros környezeti hatások megelőzésének elve, mely feltételezi a környezetvédelmi jogszabályokban előírt hatásvizsgálatok, a környezeti auditálás bevezetését. A megelőzés elve olyan tevékenységeket igényel, amelyek lényegesen gazdaságosabbak, mint az utólagos, a már kialakult szennyezések felszámolására fordított tevékenységek (pl.: felülvizsgálatok, műszaki beavatkozások, stb.). az elővigyázatosság elve szerint a kockázati tényezőket csökkenteni kell azokban az esetekben, amelyek során súlyos, vagy visszafordíthatatlan környezeti károk keletkezhetnek a jövőbeni emberi tevékenység során. a környezethasználó és - szennyező fizet elvének alkalmazása a gazdasági folyamatokban. 10

4. A KÖRNYEZETÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE A környezetgazdálkodás egyes szakterületein, közöttük az önkormányzat feladatkörébe és felelősségi körébe tartozó területeken a környezetállapot értékelése alapján kell meghatározni a környezetminőség romlásának megállításának előmozdításához, javításához szükséges lépéseket, stratégiai döntéseket, intézkedéseket. A környezetgazdálkodás egyes szakterületei egymással szoros összefüggésben, együttesen alakítják egy adott térség, település környezeti állapotát. Ennek figyelembevételével, szakterületenként, illetve környezeti elemenként közelíti meg a Program az egyes problémaköröket. A környezetminőséget az egyes környezeti elemek állapota határozza meg. A talajok, a felszín és a felszín alatti vizek, a levegő minősége, a különböző hulladékok kezelési módja, a zaj- és rezgésvédelemi helyzet, a zöldfelületek, a természet és az épített környezet állapotának vizsgálata teszi lehetővé a környezetminőség javításához szükséges önkormányzati stratégia kialakítását. A helyes állapotértékeléshez együtt kell látni az okok, hatótényezők a környezet állapota probléma cél megoldások feladat folyamatot. Ennek eredményeképpen a feladatok jelentős része nem a környezetben keletkezett károk csökkentéséről, felszámolásáról szól (ún. csővégi megoldások), hanem az emberi tevékenységet javasolja megváltoztatni a környezeti károk megelőzése érdekében. 11

.4.1. Települési környezet Mivel a település az ember közvetlen élettereként az embert érő környezeti hatások egyfajta integrált forrása, így a káros környezeti hatások elleni védekezés egyik fő színtere is egyben. Az embert érő egészségkárosító, vagy csupán terhelő hatások közül egy településen elsősorban csak az ott keletkező, fellépő ártalmakkal szemben tudunk védekezni. A védekezés fő eszköze a megelőzés, a kártékony hatás megjelenése előtti intézkedés, melyet a település ésszerűen szabályozott fejlesztésével, annak környezettudatos tervezésével, illetve a településen élő lakosság, az ott végzett termelői-, szolgáltatói munkajogi keretekbe foglalt szabályozásával lehet megvalósítani. A településrendezési tervezési munka során alapvető fontosságú az adott környezet, a helyi adottságok, a már meglévő szerkezeti elemek, melyek általában nehezen változtathatóak, így a település fejlődésének irányítását kell ezen alapparaméterekhez igazítani. Az országos szabályozás elemein túl, illetve annak keretei közt, nagy jelentőséggel bír a helyi szabályozás. A települési környezet védelme során hatékony eszköz a település övezeti felosztása, a különböző funkciójú területek egyfajta térbeli elhatárolása. Az egyes övezetekre vonatkozó ésszerű szabályozások, az övezetek helyes térbeli elhelyezése, illetve a köztük kialakított megfelelő kommunikáció (anyag-, árú-, munkaerőtranszport, stb.) jelentősen meg tudja növelni a településen élő, dolgozó népesség környezeti biztonságát. 12

5. A környezeti elemek állapota 5.1 Levegő Az NKP II. indulásakor levegőtisztasági szempontból az ország területének 13,2%- a mérsékelten szenyezett (9,3%), vagy szennyezett (3,9%) volt és ez a lakosság csaknem felét érintette. Jelentős mennyiségben kibocsátott légszennyező anyagok a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a szén monoxid, a szén-dioxid és a szilárd anyag. Az ipari termelés jelentős visszaesése, a technológiaváltás és az ólmozott benzin beszüntetése kedvezően, a növekvő gépjárműforgalom azonban kedvezőtlenül befolyásolta a levegő tisztaságát. A kén-dioxid és a szilárd anyag kibocsátásában 1980 óta folyamatos és jelentős mértékű csökkenés következett be. A nitrogénoxidok esetében a mérsékelt csökkenés után a közlekedésből származó terhelés fokozódása miatt ismét enyhe növekedés tapasztalható. A korábban összefüggően szennyezett, zömmel ipari térségek levegőminősége javult, a nagymértékű közúti forgalommal terhelt települések, forgalmi csomópontok levegőminőségi helyzete azonban romlott. Időszakosan, ám egyre hosszabb ideig és gyakrabban fordulnak elő a határértékűket túllépő szennyezettségi helyzetek. A város levegőminőségi állapotát az éghajlati és meteorológiai tényezők (a szél iránya, sebessége, légnedvesség, csapadék, napsugárzás stb.) alakulásától függően a háttérszennyezés és a lokális szennyező források (fosszilis tüzelőanyagok eltüzelése, közlekedés) határozzák meg. Izsák város légszennyezőanyag-terhelése vonatkozásában a lakóépületek és az intézmények fűtése, illetve a közúti közlekedés okozta légszennyezőanyag kibocsátás a meghatározó. Tekintettel arra, hogy a vizsgált területen elsősorban a szolgáltatás jellegű tevékenységek a jellemzőek, az ipari eredetű légszennyezőanyag kibocsátás nem jelentős. 13

Közlekedés A közlekedési módok közül a közúti személy-, és teherszállítás jár a legnagyobb környezeti terheléssel, míg a vasúti és az autóbuszos közlekedés fajlagos (egy utaskilométerre jutó) környezeti terhelése lényegesen alacsonyabb. A kerékpáros közlekedés a gyalogos közlekedés után a leginkább környezetbarát közlekedési mód. A közúti közlekedés (személy-és áruforgalom lebonyolítása), a gépkocsiforgalom kibocsátásának részaránya a légszennyező anyagok kibocsátásában igen magas, és évről évre nő. A problémát tovább súlyosbítja, hogy hazánkban a gépjármű park korszerűtlen, az átlagéletkor magas (közel 10 év). A gépjárműpark számának folyamatos emelkedése miatt számolni kell a jövőben is a terhelés növekedésével A motorizáció egyre gyorsuló terjedése számos környezeti kockázat és károsodás forrása. A közlekedésből származó légszennyezőanyagok a forgalommal közel arányos mértékben képződnek. A közlekedési eredetű légszennyezés esetén a kipufogógázok okozzák a veszélyesebb szennyezést. Ennek fő összetevői a szénmonoxid, a szénhidrogének, a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid, és a korom. A gáznemű komponensek mellett nem elhanyagolható az úttesten lerakódott por. A szilárd halmazállapotú szennyezőanyagok és az ehhez kötődő policiklikus aromás szénhidrogének az úttest szélétől számított kb. 10 m széles sávban, kiülepednek a talajra, a növényzetre és a tereptárgyakra. A hatástávolság függ a forgalom mértékétől, a beépítettségtől, a domborzati és terepviszonyoktól, a széliránytól és szélsebességtől. A gáznemű szennyezőanyagok esetében a hatástávolság az úttengelytől számított 100-150 m-re tehető. A szén-monoxid koncentrációt elsődlegesen a közlekedés határozza meg: éves átlagban a közlekedés okozta fajlagos, 1 hónapra vonatkoztatott kibocsátás sokszorosa a fűtési emissziónak. A közlekedéssel kapcsolatos néhány környezeti probléma: szén-dioxid (CO 2 ) kibocsátás: üvegházhatású gáz, 14

kén-dioxid (SO 2 ), nitrogén-oxidok (NO x ) kibocsátása: savas esőt és egészségkárosodást okozó gázok, poliaromás szénhidrogének (pl. benzpirén) kibocsátása: rákkeltő anyagok, zajártalom (általában a közlekedés a legfőbb forrása) a közlekedési hálózatok növekvő területigénye következtében a természeti területek feldarabolása, arányuk csökkenése, szociális kockázatok (balesetek számának növekedése, a település megosztottsága). A városban a gépjármű közlekedés okozta levegőszennyezés a domináns. A közúti közlekedése szempontjából a legfontosabb közlekedési nyomvonala a belterületet átszelő utak. A közlekedésből származó levegőszennyezés mértékének további emelkedése várható, és tekintettel a korábbi népességváltozási tendenciákra, illetve a nagyarányú beépítési-, lakóterületté minősítési tervekre a jövőben is számottevő problémát fog okozni. Várhatóan a város belső forgalma is növekedni fog. A buszközlekedés egyik legfontosabb funkciója a térségen belüli és a hozzá közvetlenül kapcsolódó szűkebb terület összetartása. A tömegközlekedési lehetőségek közül a busz rendelkezik a legkisebb tehetetlenséggel, mivel nemcsak a járatok számának meghatározásában, hanem a közlekedési vonalak kialakításában is meglehetősen nagy a szabadsága. Kommunális eredetű levegőszennyezés A kommunális eredetű levegőszennyezés a szilárd és folyékony tüzelő-anyagok háttérbe szorulásával, illetve a földgázhasználat növekedésével párhuzamosan, fokozatosan csökken. 15

A közlekedési eredetű légszennyezés mellett fűtési időszakban a tüzelési eredetű emisszió is megjelenik, ami azonban egyáltalán nem jelentős, ami a háztartások gázellátásának, köszönhető. A jó szabályozási lehetőség következtében a gáztüzelés viszonylag kis mértékű szén-monoxid kibocsátást eredményez. Mivel a gáz kéntartalma jelentéktelen, gyakorlatilag kén-dioxid nem keletkezik. A magas égési hőmérséklet miatt nitrogénoxid kibocsátással kell számolni, de szilárd szennyeződés gyakorlatilag szintén nem keletkezik. A vezetékes gáz mellett, a településen energiaforrásként megjelenik a tűzifa. A fatüzelés viszonylag alacsony hőmérsékletű égéssel történik, így nitrogénoxid kibocsátást nem eredményez. Mivel a fa ként nem tartalmaz, elmarad a kén-dioxid kibocsátás is. Ezzel szemben jelentős a szilárd, nem toxikus légszennyezőanyag (pernye) kibocsátás. Megállapítható, hogy a fatüzelés mellett a gáztüzelés okozza a legkisebb környezetszennyezést. Ipar A levegő minőségére számottevő valós, illetve potenciális veszélyforrást jelentő ipari létesítmény a település közigazgatási területén nem üzemel. A bejelentett ipari telephelyeket figyelembe véve komolyabb szennyezőnek elsősorban az energiatermelés számít. A szennyezés lokálisan zavaró mértékű is lehet. A kisebb üzemek esetében inkább a tevékenységgel összefüggésben keletkező bűzhatás okoz kellemetlenségeket (ez a paraméter nem számszerűsíthető, mérhető). A település kedvező földrajzi fekvése miatt az esetleges levegőszennyeződés gyorsan kikerül. 16

Mezőgazdaság A hazai mezőgazdasági termelés az 1950-es évektől kezdve fokozatosan visszaszorult, mely tendencia Izsákon is megfigyelhető. A mezőgazdasági munkavégzés a városban gyakorlatilag megszűnt, és megindult az ipar és a szolgáltatások fejlődése. A település területén jelenleg nem működik olyan mezőgazdasági üzem, mely potenciális veszélyforrást jelent a környezetre. Az állattartás jelentősége a rendszerváltást követően a termelő szövetkezetek felbomlásával visszaesett, jelenleg nincs működő állattenyésztő telep a városban. Az utóbbi években a háztáji állattartás is visszaszorulóban van, így a belterületen a lakossági állattartás jelentős problémát nem okoz, az önkormányzat felé bejelentés nem érkezett. A levegőminőséget legnagyobb mértékben veszélyeztető tényező az avar, a tarló-, és gyepterületek felégetése. A tavaszi és az őszi időszakban, a telkeken belüli lakossági zöldhulladék elégetése jellemző, ami hozzájárul a levegőminőség időszakos romlásához. Porszennyezés Annak ellenére, hogy magas a burkolt utak aránya a szálló por, illetve a felületi por emisszió a sárfelhordás miatt a száraz időszakban problémát okoz a városban. Porszennyezés szempontjából említést érdemelnek - különös tekintettel az aszályos nyári időszakokban - a burkolatlan földutak, illetve a mezőgazdasági területek környéke. 17

Pollenszennyezés A nyári időszak erős pollenszennyeződésének fő forrása a gazdátlan, bolygatott területeken, utak mentén megjelenő gyom- és allergén- növényei, elsősorban a parlagfű és a fű-félék. (Az allergiát okozó fajok kaszálását törvény írja elő.) Az ismert allergén hatású növények közül az erdőkben megtalálható a mogyoró, az éger és a nyár. Általában jellemző, hogy az emberek nem ismerik a parlagfüvet, vagy keverik azt más fajokkal, ami megnehezíti a növény elleni védekezést. Izsák város légszennyezettségi állapotáról rendelkezésre álló mérések alapján megállapítható, hogy a település levegőszennyezettsége nem haladja meg a határ értéket. A környezeti adottságok alapján joggal feltételezhető, hogy a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező pontforrásokra vonatkozó technológiai kibocsátási határértékeket a légszennyező anyag tömegáramának figyelembevételével a települések közigazgatási területén a 14/2001. (V.9.) KöM- EüM-FVM együttes rendelet szerinti egészségügyi és ökológiai határértékeket nem haladja meg. Zaj- és rezgésvédelem A tervezés során alapvető feladat a lakosság megfelelő környezeti komfortérzetének biztosítása érdekében a zajhelyzet vizsgálata. Annak érdekében, hogy a tervezési területen építendő létesítmények a környezetükben élő lakosságot a legkisebb mértékben zavarják, illetve a jogszabályban meghatározott és a város képviselőtestülete által elfogadott előírásokat kielégítsék. Vizsgálni kell a tervezési területen kialakítandó zajforrások környezetre gyakorolt hatását, valamint a környezet domináns zajforrásainak kölcsönhatását. 18

A helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályokat a népjóléti miniszter által a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben meghatározott keretek között az önkormányzat állapítja meg. Izsák város belterületén jelentős zajkibocsátást okozó telephely nem található. A városban működő vállalkozások által okozott zaj a közvetlen környezetükben lehet zavaró hatású, de ilyen jellegű lakossági panasz még nem merült fel. A telephelyeken a tevékenység úgy végezhető, illetve a fejlesztést úgy kell tervezni, hogy a környezetbe jutó zaj a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben előírt alábbi zajterhelési határértéket ne haladja meg. A zajterhelési határértékek teljesüléséről az üzemeltetőknek minden üzemelési körülmény esetén gondoskodnia kell. 5.2 Talaj A talaj Magyarországnak kiemelkedő értékű feltételesen megújítható természeti erőforrása. A talajkészlet azonban nem csupán a biomassza termelés alapvető közege, a bioszféra primer tápanyagforrása, hanem egyre fontosabb szerepet játszik a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek megvalósításában is, pl. egyes területeken a termőképességet csökkentő vagy korlátozó, az emberi tevékenység hatására felerősödő környezeti kockázatokkal kell számolni. Izsákon a mezőgazdasági területek nagy része művelt, kevés a parlagon maradó föld. A zártkertek esetében viszont több helyen előfordul a művelés elmaradása, és megjelennek a gondozatlan, elgyomosodó, allergén gyomnövényekkel fertőzött területek. Emellett az állattenyésztés megszűnésével megjelentek az elhanyagolt legelők, kaszálók, amelyek teret biztosítanak a tájidegen növényfajok elszaporodásának. Jelenlegi állapotukban tájesztétikai szempontból sem kedvezőek, megoldást a visszaszoruló állattenyésztés miatt az erdősítés jelenthet. 19

5.3 Vízrajz, vízháztartás Felszíni vizek Felszíni vízeink 96%-a külföldről érkezik. Az ország tranzit jellege alapvetően meghatározza a felszíni vízkészletek mennyiségét és minőségét is. Az ország mértékadó természetes felszíni vízkészlete 2386 m3/s. A tényleges vízkivitel 2010-ben országosan mértékadó hasznosítható vízkészlet 20 %-a volt, és az engedélyezett mennyiség alatt maradt. A vízkészlet kihasználtságában az egyes vízgyűjtőterületek adatait tekintve jelentős eltérések tapasztalhatók. Az utóbbi években a klímaváltozással összefüggésben megemelkedett a hirtelen fellépő, nagy intenzitású esők gyakorisága. A mezőgazdasági területekről lefolyó víz erősen megterheli a kis vízgyűjtőterületű és kis vízhozamú folyóvizeket. A meredekebb területeken felgyorsuló víz jelentős mennyiségű hordalékot képes szállítani, amit aztán a kisebb esésű szakaszokon lelassulva lerak. Az így létrejövő feliszapolódások megakadályozzák a zavartalan lefolyást, és a mederből kilépő víz eróziós károkat tud okozni mezőgazdasági területeken és belterületen egyaránt. Az önkormányzat saját területükön gondoskodnak a medrek tisztításáról, azonban a problémák gyakran nem az önkormányzati kezelésű területeken jelentkeznek A város nyugati oldalán fekszik a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legjelentősebb területe, Közép Európa legnagyobb édesvízi mocsara, a 2900 hektáros Kolon-tó. A tavon nyílt vízfelületet gyakorlatilag nem található, főként nádas és mocsár borítja a területet. A víz átlagos mélysége 60 80 cm. A terület rendkívül gazdag növény és állatvilággal rendelkezik. 20

Felszín alatti vizek A talaj és a víz védelme kiterjed a föld felszíni és felszín alatti rétegeire. Az egészséges életfeltételek biztosítása érdekében a földben, vagy a föld felszínén csak olyan anyag helyezhető el, valamint csak olyan tevékenység végezhető, amely a földet valamint a környezeti elemeket, a felszíni és a felszín alatti vizeket nem szennyezi, nem károsítja. A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Kormány rendelet 16. -a kimondja, hogy a szennyvízkibocsátással kapcsolatos környezetvédelmi követelményeket a kibocsátó számára a vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységek esetében vízjogi engedélyben kell meghatározni. A kibocsátási követelményeket a) környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó kötelezett tevékenységek esetén környezetvédelmi engedélyben, b) a Kormány által külön rendeletben meghatározott egyes létesítmények tekintetében, egységes környezethasználati engedélyben, c) környezetvédelmi-felülvizsgálat elvégzése esetén a környezetvédelmi működési engedélyben kell meghatározni. A felszín alatti vizekre az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a bányászat, a lakóterületek egyaránt kockázatot jelentenek. Ezen környezethasználatok során a vízkészletet veszélyeztető szennyezőanyagok juthatnak a talajba és onnan a talajvízbe, majd a mélyebb vízrétegekbe. A térség talajvizei már most is elszennyeződtek, ivóvízként való fogyasztásra nem alkalmasak. További szennyeződésük a rétegvizekre is súlyos következményekkel járhat, tekintve, hogy a talajvizek hosszabb időn át való szennyeződése nehezen visszafordítható módon károsíthatja a rétegvizek minőségét. A felszín alatti vizek szennyező forrásai pontszerűek vagy nagy területen jelentkező diffúz szennyezések lehetnek. a pontszerű szennyezések forrásai általában ipari létesítmények, hulladéklerakók, üzemanyag tárolók, esetenként felhagyott kutak stb. 21