Módszertan
Ifjúság és jog Módszertan Az ifjúság a jog által egységesen meg nem határozott fogalmak közé tartozik. A különböző szakmák, illetve jogágak mást és mást értenek e csoport alatt. Az 1971. évi ifjúsági törvény már régóta nem hatályos, utódját pedig mind ez ideig nem alkotta meg az Országgyűlés. Több szabályozási koncepció és normaszöveg készült, azonban a törvény elfogadása még várat magára. Az ifjúsági szakma által támogatott törvénytervezet szövege a következő címen érhető el: http://www. ifjusagitorveny.hu/downloads/trv.pdf Az ifjúságot érintő jogszabályi környezet áttekintésekor meg kell állapítanunk, hogy nem létezik egyetlen olyan jogszabály sem, amely kifejezetten az ifjúság helyzetével, az ifjúsággal foglalkozik ugyanakkor a terület vizsgálatakor sok olyan jogszabályt találunk, amely érinti az ifjúság helyzetét, ügyeit. A területen levő jogi rendelkezések felsorolásakor érdemes külön csoportba sorolni az ifjúsággal, az ifjúsági közösségekkel, illetve az ifjúsági igazgatással kapcsolatos jogszabályokat. A jelenleg hatályban levő jogszabályok közül több száz azoknak a száma, melyek közvetlenül vagy közvetve az ifjúsági korosztály tagjaira vonatkozó rendelkezéseket állapítanak meg. Az ifjúságról beszélve a jogszabályok a korosztályok mint életkori csoportok meghatározását szolgálják, e csoportok életkori sajátosságaira, tagjaik sajátos helyzetére való figyelemmel. A jogszabályok által meghatározott ifjúsági csoport nem esik egybe az ifjúsággal foglalkozó szakemberek által használt meghatározással: a fiatalságnak nincs a gyermekkorhoz* hasonló pontos meghatározása, életkori határa. Másként határozza meg a fiatalkor életkori határát a gyermekvédelmi törvény (24 év), a Gyermek és Ifjúsági Alapról szóló törvény (15 26 éves korosztály), de másként definiálja e határt a Büntető Törvénykönyv is (a bűncselekmény elkövetésekor 14-18 éves korosztály ). Az ifjúság, illetve a fi a t a l fogalmi meghatározását * A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény szerint a 0-18 éves korosztályba tartozók csoportja. P1/3
Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv tekintve pedig a jog nem tartalmaz a gyermek-fogalomhoz hasonlóan életkori határokat. Az ifjúsági szakma életkor-meghatározása a fenti jogszabályok által használt életkori határokhoz képest tágabban értelmez: fiatalnak, ifjúnak tekinti a 15-29 éves korosztályt (alkalmanként kiterjesztve ezt a 35. életévig). Ahogy nem esik egybe az ifjúsági szakma ifjúság-meghatározása a jogszabályok által meghatározottakkal, úgy az állami kötelezettségeket vizsgálva is eltérő helyzetet találunk a gyermekekkel és a fiatalsággal kapcsolatban: míg a gyermekek jogainak biztosítása és a gyermeki jogok védelme állami kötelezettség, addig az államnak az ifjúsággal kapcsolatosan más típusú és kevésbé szigorú kötelezettségei vannak. Az ifjúság támogatása nem kötelezettségnek számít: az állam csupán támogatja az ifjúságot, de nem kötelezően nyújt ifjúsági szolgáltatásokat. Az ifjúsággal kapcsolatos feladatok ellátását, annak kereteit befolyásoló jogszabályok nagy fontosságúak. Azok a jogszabályok tartoznak ebbe a csoportba, amelyek nincsenek összefüggésben a fiatalokkal, de előírásaikat rendszeresen alkalmazzuk az ifjúsággal kapcsolatos tevékenységek közben (ilyen többek között az egyesülési törvény is, hiszen a civil ifjúsági tevékenységekben az egyesületek nagy szerepet játszanak). A fentiek mellett külön érdemes említést tenni azokról a jogszabályi előírásokról, melyek az ifjúsági igazgatás bizonyos részeiről (intézményeiről, szervezeteiről, a különféle források megosztásáról, felhasználásáról) szólnak. Az Alkotmány 16. -a kifejezetten utal ifjúsági jogalkotásra, azonban az állam mint ahogy nem kötelezhető szolgáltatások, támogatások nyújtására ifjúsági jogalkotásra sem kötelezhető. A hazai jogalkotásban eddig az intézmények működtetése, illetve az ifjúsági igazgatás mentén történt ifjúsági jogalkotás. Az ifjúsági igazgatás szereplőinek tevékenységén túl a helyi, települési ifjúsági ügyek legfőbb alakítói az önkormányzatok területén működő ifjúsági referatúrák. Mindaddig, míg a helyben működtetendő ifjúsági P1/4
Ifjúság és jog Módszertan szolgáltatásokkal kapcsolatban az önkormányzatokat nem köti részleteiben meghatározott jogszabályi előírás, számon kérhető kötelezettség, a településen zajló ifjúsági cselekvések javarészt az ifjúsági referens rátermettségén, érdekartikulációs tevékenységén és érdekérvényesítő szerepén múlnak. Az ifjúsági referensnek azonban munkája hatékony végzéséhez olyan környezetre van szüksége, amely az elvégzendő feladatokhoz idomul és segíti őt. Az alábbi felsorolás azokat a ma hatályos fontosabb jogszabályokat tartalmazza, amelyek érintik a köznyelvben fi a t a l o k alatt értett korcsoportot. az 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya az 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről a 1999. évi C. törvény az Európai Szociális Karta kihirdetéséről az 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról az 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról a 12/2001. kormányrendelet a lakáscélú állami támogatásokról az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról a 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről a 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről P1/5
Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv az 1995. évi LXIV. törvény a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről a 2/1999. (IX. 24.) ISM rendelet a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Regionális Ifjúsági Irodák működéséről az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról A lista nem teljes, hiszen egyrészt a törvények döntő többsége mindenkire vonatkozik, így természetesen a fiatalokra is, másrészt sok olyan rendelet is van, amely közvetlenül érinti a fiatalokat. Tekintsük át, hogy a listában szereplő jogszabályok miért fontosak ifjúsági szempontból. P1/6
Ifjúság és jog Módszertan Az 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya Az Alkotmány jelentőségét témánk szempontjából két tény adja. 1. Mint a jogforrási piramis tetején elhelyezkedő szabály a jogrendszer egészére nézve ad eligazítást. A Magyar Köztársaságban egyetlen jogi aktus sem lehet ellentétes az Alkotmánnyal, azaz az Alkotmány az Országgyűlést is köti. 2. Az Alkotmány teremti meg a gyermekek, fiatalok iránti állami felelősség alapját. Az Alkotmány az alábbi, az ifjúságot érintő célokat fogalmazza meg: 16. : A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, illetve védelmezi az ifjúság érdekeit. 67. : A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák. E megállapítások az alaptörvény jellegének megfelelően deklaratív jellegűek ugyan, de lehetőséget biztosítanak a bővíthető ágazati szabályozásra. Tételesen az alábbi szakaszok érintik közvetlenül az ifjúsági területet: 66. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében. (2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt és után, külön rendelkezések szerint, támogatást és védelmet kell nyújtani. (3) A munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják. P1/7
Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv 67. (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. (2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. (3) A családoknak és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák. 70/J. A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. Mint látható, az Alkotmányból közvetlenül nem következik az ifjúsági törvény megalkotásának kötelezettsége, az azonban igen, hogy az állam a gyermek részére támogatást és védelmet nyújtson. P1/8
Ifjúság és jog Módszertan Az 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről Az ENSZ 1989. november 20-án hirdette ki a Gyermek jogairól szóló Egyezményt, amelyhez Magyarország is csatlakozott, és az 1991. évi LXIV. törvénnyel az a magyar jogrend része lett. Az egyezmény kitér a gyermekek állampolgári és politikai jogaira, a szociális és kulturális jogokra (oktatás, egészségügy, anyagnyelv, szociális biztonság, gyermekjólét biztosítása), a család nélkül maradt és/ vagy egyéb védelemre szoruló gyermekekről való gondoskodásra, a különleges védelemre jogosult (menekült, fogyatékos, kisebbséghez tartozó) gyermekekről való gondoskodásra, valamint a szabadságuktól megfosztott gyermekekkel való bánásmódra és eljárásra. Külön hangsúlyt kap a dokumentumban a társadalom káros hatásai, mint a dohányzás, alkohol, drog, prostitúció, a szexuális, munka és szervkereskedelmi célú gyermekkereskedelem elleni védelem, a háborús konfliktusba került gyermekek védelme, valamint a tömegkommunikáció által közvetített veszélyes és káros tartalmak elleni fellépés és védelem. Az egyezményben foglalt elvek és rendelkezések betartásának kötelezettje részben az állam, részben a szülő utóbbi azzal a kitétellel, hogy az állam kötelezettsége a szülőket segíteni abban, hogy maradéktalanul be tudják tölteni feladataikat, azaz köteles a családokat segíteni szociális, kulturális, lakhatási, nevelési területen, ha arra rászorulnak. Fontos, korábban meg nem fogalmazott jog a gyermek mindenek felett álló érdekének hangsúlyozása, amelynek minden, a gyermekekkel kapcsolatos politikában, intézkedésben, programban meg kell jelennie; a gyermek meghallgatáshoz való joga, amelyet a releváns információk biztosítása után életkorára, belátási képességére való tekintettel minden őt érintő kérdésben számára biztosítani kell; valamint a gyermekek békés gyülekezési és egyesülési joga. Meg kell jegyezni, hogy az egyezmény horizontális jellege a mai napig újdonságként hat. Újdonság a kormányzati feladatellátásban, a kormányzatban elfog- P1/9
Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv lalt szint megtalálásában, valamint újdonság a korábban kialakult szakpolitikák (oktatás, egészségügy, gyermekvédelem stb.) számára is. Az állam feladatainak végrehajtása biztosítottnak látszik a szakági törvények végrehajtásának a települések különböző szintjeire telepítésével, a zömmel már kialakult támogatási metódus biztosításával. Így, míg e szakpolitikák elsősorban problémaalapú megközelítés alapján jöttek létre, addig a holisztikus szemléletű gyermekpolitika átfogó, komplex megközelítést igényel. Ez elsősorban koordinatív és kooperatív tevékenységet jelent, másodsorban pedig a gyermekek részvételére, aktivitására, bevonására kell építenie, elő kell segítenie, hogy a társadalom a gyermekekre lehetőségként és erőforrásként tekintsen. Az egyezmény részes államai tekintetbe vették, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában meghirdetett elveknek megfelelően az emberi közösség valamennyi tagja veleszületett méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése a szabadság, az igazságosság és a világbéke alapja. Emlékeztettek az Egyesült Nemzetek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kimondottakra, miszerint a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz ad jogot. Az egyezményt a Magyar Köztársaságban az egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény hatálybalépését követően, azaz lassan húsz éve alkalmazni kell. Az egyezmény vonatkozásában gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri. Az egyezmény egészét áthatja a következő négy alapelv: a hátrányos megkülönböztetés tilalma (2.cikk), a gyermek mindenek felett álló érdeke (3.cikk), az élethez, életben maradáshoz és fejlődéshez való jog (6.cikk), a gyermek véleményének tiszteletben tartása (12.cikk). A hátrányos megkülönböztetés tilalma talán nem igényel külön magyarázatot, a gyermek mindenek felett álló érdeke azonban igen. P1/10
Ifjúság és jog Módszertan Az egyezmény 3. cikke a következőképpen szól: 1. A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban. 2. Az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy a gyermek számára, figyelembe véve szülei, gyámjai és az érte törvényesen felelős más személyek jogait és kötelességeit, biztosítják a jólétéhez szükséges védelmet és gondozást, e célból meghozzák a szükséges törvényhozási és közigazgatási intézkedéseket. 3. Az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy a gyermekkel foglalkozó és védelmét biztosító intézmények, hivatalok és létesítmények működése megfeleljen az illetékes hatóságok által megállapított szabályoknak, különösen a biztonság és az egészség területén, valamint ezek személyzeti létszámával és szakértelmével, továbbá a megfelelő ellenőrzés meglétével kapcsolatban. Mint ez a fenti idézetből is látszik, a gyermek mindenek felett álló érdeke a döntéshozó részére kötelezettséget jelent: annak kötelezettségét, hogy a döntései során megvizsgálja, mi szolgálja a gyermek érdekét, és ennek megfelelően döntsön. E tekintetben az ifjúsági szakma képviselőinek alapvető feladatai közé kell tartoznia, hogy a döntések előtt mindent megtegyenek a gyermek mindenek felett álló érdekének vizsgálata és bemutatása érdekében. Az egyezményt aláíró államok arra is kötelezettséget vállaltak, hogy a gyermek életben maradását és fejlődését a lehetséges legnagyobb mértékben biztosítják. P1/11
Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv A negyedik alapelv a gyermek véleményének tiszteletben tartását írja elő a 12. cikkben: 1. Az Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, a gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni. 2. Ebből a célból nevezetesen lehetőséget kell adni a gyermeknek arra, hogy bármely olyan bírói vagy közigazgatási eljárásban, amelyben érdekelt, közvetlenül vagy képviselője, illetőleg arra alkalmas szerv útján, a hazai jogszabályokban foglalt eljárási szabályoknak megfelelően meghallgassák. Ha ezt összevetjük a gyermek mindenek felett álló érdekére vonatkozó előírással, akkor látható, hogy a gyermeket érintő kérdésekben a gyermek meghallgatása és véleményének kellő tekintetbevétele nem mellőzhető. Ebből az is következik, hogy a participáció, a döntésben való részvétel joga a gyermekeket képviselő testületeket (pl.: gyermek- és ifjúsági önkormányzatok) is megilleti. Az egyezmény által megállapított gyermeki jogok a következő főbb csoportokba sorolhatóak: polgári és politikai jogok gazdasági, szociális, kulturális jogok gyermekek speciális védelme a családban és a társadalomban gyermekvédelem a gyermekek speciális csoportjaiban gyermekvédelem rendkívüli helyzetben Érdemes megemlíteni, hogy bár az egyezmény deklaratív jellegű, része a magyar jognak, így hivatkozható a közigazgatási, illetve bírósági eljárások során is. P1/12
Ifjúság és jog Módszertan Az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 1999. évi C. törvény Az Európai Szociális Karta szövegéből három, a gyermekeket és fiatalokat érintő szabályt kell kiemelni annak hangsúlyozásával, hogy a dokumentum a nemzetközi szerződést aláíró magyar állam részére határoz meg kötelezettségeket. A gyermekek és fiatalok védelemhez való joga A gyermekek és fiatalok védelemhez való joga tényleges gyakorlásának biztosítására a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges minimális életkort a 15. életévben* határozzák meg, olyan kivételekkel, amikor a gyermek előírt alkalmazása egészségére, erkölcsére vagy oktatására veszélytelen könnyű munkára történik; 2. biztosítják, hogy a veszélyesnek vagy egészségtelennek tekintett előírt foglalkoztatás esetén a munkába lépéshez magasabb minimális életkort szabjanak meg; 3. biztosítják, hogy a még kötelező oktatásban részesülő gyermekek nem kerülnek alkalmazásra olyan munkában, amely megfosztaná őket oktatásuk teljes körű előnyétől; 4. biztosítják, hogy a 16 évnél fiatalabb személyek munkaidejét fejlődésük szükségleteinek megfelelően korlátozzák, különös tekintettel szakmai képzésük szükségességére; 5. elismerik a fiatal dolgozók és ipari tanulók jogát a méltányos bérhez vagy egyéb megfelelő juttatáshoz; 6. biztosítják, hogy a fiataloknak a rendes munkaidő alatt a munkaadó egyetértésével szakmai képzésben eltöltött idejét a munkanap részének tekintik; 7. biztosítják, hogy a 18 éven aluli dolgozók legalább 3 hét fizetett évi szabadságra legyenek jogosultak; * De Magyarországon ennél szigorúbb a szabály, a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) 72. szerint a munkavállalás alsó korhatára 16. év. P1/13
Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv 8. biztosítják, hogy a 18 éven aluliakat ne alkalmazzák éjszakai munkára, kivéve a nemzeti törvények vagy rendelkezések által meghatározott egyes foglalkozásokat; 9. biztosítják, hogy a nemzeti törvények és rendelkezések által meghatározott munkakörökben foglalkoztatott 18 évnél fiatalabbak rendszeres orvosi felülvizsgálaton vegyenek részt; 10. speciális védelmet biztosítanak azon fizikai és morális veszélyekkel szemben, amelyeknek a gyerekek és a fiatalok ki vannak téve, különösen amelyek közvetlenül vagy közvetve a munkájukból erednek. A pályaválasztási tanácsadáshoz való jog A pályaválasztási tanácsadáshoz való jog tényleges gyakorlásának biztosítására a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy szükség szerint olyan szolgáltatást hoznak létre vagy mozdítanak elő, amely a hátrányos helyzetűeket is beleértve mindenkinek segítséget nyújt a pályájuk megválasztásával és a szakmai fejlődéssel összefüggő gondjaik megoldásához, kellő figyelemmel az egyéni tulajdonságokra és azoknak a foglalkoztatási lehetőségekhez való viszonyára. Ezt a segítséget fiataloknak ideértve az iskolás gyermekeket is és felnőtteknek egyaránt ingyenesen kell megadni. Az anyák és gyermekek joga szociális és gazdasági védelemhez Az anyák és gyermekek szociális és gazdasági védelemhez való joga tényleges megvalósulásának biztosítására a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megteszik az e célt szolgáló megfelelő és szükséges intézkedéseket, beleértve a megfelelő intézmények és szolgáltatások létrehozását vagy fenntartását is. P1/14
Ifjúság és jog Módszertan Az 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését. A törvény első része a házasságot szabályozza. Itt tisztázza a jogalkotó, hogy milyen alaki kellékei vannak a jogilag érvényes házasságnak, sorra veszi az érvénytelenségi okokat, a házastársak jogait és kötelességeit, valamint kitér a házasság megszűnésére is. Ifjúsági szempontból fontos a házassággal kapcsolatos nagykorúság kérdése. Csjt. 10. (1) Házasságot nagykorú férfi és nő köthet. (2) Kiskorú csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot. (3) A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben is csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a tizenhatodik életévét betöltötte. (4) Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a gyámhatóság a szülő (törvényes képviselő) meghallgatása után határoz. (5) Érvénytelen az a házasság, amelyet a házasuló a gyámhatóság engedélye nélkül, vagy a (3) bekezdésben megjelölt életkor elérése előtt kötött. A törvény második része a családról szól. A család jogállásának szabályozása során a törvény végigveszi a rokonság, az apaság, a családi jogállás megállapítására irányuló perek szabályait. A jogalkotó itt rögzíti az örökbefogadás alapvető szabályait, a rokonok eltartására vonatkozó előírásokat. Ifjúsági szempontból különösen fontosak a gyermek tartásáról, a szülői felügyeletről és a kiskorúakról való állami gondoskodásról szóló szabályok. P1/15
Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Csjt. 70. A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. Csjt. 71. (1) A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A szülőknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét korára, érettségére figyelemmel tekintetbe kell venni. (2) A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában. Csjt. 72. (1) A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják ellentétes megállapodásuk hiányában akkor is, ha már nem élnek együtt. (2) Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta. (3) Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők már nem tudnak együttműködni, a közös szülői felügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszünteti, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek fejlődése szempontjából is indokolt. (4) A szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. Csjt. 75. (1) A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítsék. (2) A gyermek köteles szülei iránt tisztelettel viseltetni, nekik engedelmeskedni és fáradozásaik eredményességét tőle telhetőleg elősegíteni. Csjt. 77. (1) A szülők saját háztartásukban kötelesek gondoskodni a kiskorú gyermekük állandó lakásáról. A gyermek állandó lakásának ha P1/16
Ifjúság és jog Módszertan jogerős ítélet vagy gyámhatósági határozat másként nem rendelkezik a szülők állandó lakását kell tekinteni, akkor is, ha a gyermek ideiglenesen máshol tartózkodik. (2) A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll. (3) A szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Csjt. 78. (1) Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a gyermek hajlama, testi és értelmi képessége, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével a szülői felügyeletet gyakorló szülők és a gyermek közösen döntik el. (2) A szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével kapcsolatban felmerült vitában a gyámhatóság dönt. Csjt. 86. (1) A szülői felügyeletet gyakorló szülő joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben képviselje. A Gyermek jogairól szóló ENSZ Egyezménnyel összhangban a Csjt. 105. tartalmazza a kiskorú meghallgatásának követelményét. 105. A gyámhatóság a gyámság alatt álló kiskorú fontosabb ügyeiben határozathozatal előtt köteles a gyámot, a tizenkettedik életévét betöltött kiskorú gyermeket és kérelemre, de szükség esetén hivatalból is, a kiskorú közeli hozzátartozóit meghallgatni. Fontos kiemelni, hogy az Országgyűlés elfogadta az Új Polgári Törvénykönyvet. Ez tartalmazza a családjogi szabályokat is. P1/17
Ifjúság és jog Módszertan Az 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről A Magyar Köztársaság Országgyűlése annak tudatában alkotta meg a törvényt, hogy a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel; a magzati élet védelme a gyermeket váró nőkről történő fokozott gondoskodással valósítható meg, ugyanakkor a magzat egészséges fejlődését biztosító feltételek megteremtése elsődlegesen a szülők felelőssége; a terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze; a családtervezés a szülők joga és felelőssége. A jogszabály rögtön az 1. -ban rögzíti, hogy a női és férfi ivarsejt egyesüléséből létrejött, az anyaméhben kifejlődő magzatot és a gyermeket váró nőt támogatás és védelem illeti meg. Ezt követően megállapítja, hogy az egészség és az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a felelősségteljes párkapcsolatokról, az emberhez méltó családi életről, az egészségre ártalmatlan születésszabályozási módszerekről szóló oktatás az alap- és középfokú oktatási intézményekben történik. A családvédelmi szolgálat végzi a tanácsadást, válsághelyzet esetén segítséget ad annak feloldásában, valamint szervezi az oktatási intézményeken kívül a családtervezéssel kapcsolatos ismeretek terjesztését. A törvény szabályozza az állam feladatait, valamint a térítésmentes terhesgondozásra jogosultak körét és a terhesgondozás minimális taralmát. E törvény szól a terhesség megszakításáról is. A jogszabály szerint a terhesség csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, az e törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg. Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz. P1/19
Ifjúság és jog Módszertan Az 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről* Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat ha eltérően nem rendelkeznek e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Ez a törvény több, ifjúsági szempontból is jelentős területet szabályoz. Ilyen például a személyek jogairól szóló második rész. A jogalkotó itt tisztázza az ember jogképességének alapvető kérdéseit. Ptk. 8. (1) A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek. (2) A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. A jogok tehát mindenkit, így a gyermekeket, fiatalokat is megilletik. A felnőttek többségéhez képest a különbség abban van, hogy míg a felnőttek a jogaikat önmaguk gyakorolhatják, a gyermekeknek ehhez segítségre, képviselőre van szükségük. Ezt a kérdést a törvény II. fejezete szabályozza a cselekvőképesség címszó alatt. Pontosan rögzíti például a kiskorúság miatti cselekvőképtelenség és korlátozott cselekvőképesség eseteit. * Az Országgyűlés elfogadta az Új Polgári Törvénykönyvet. Ennek bevezetése azonban több ütemben történik előreláthatólag 2010 májusától kezdve. Az itt leírtak a ma hatályos régi Ptk. figyelembevételével készültek. P1/21
Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv A törvény a természetes személyekre vonatkozók mellett a jogi személyekre vonatkozó alapvető szabályokat is megállapítja. Témánk szempontjából különösen fontos az egyesületekről és az alapítványokról szóló szabályok megemlítése. Szintén fontos a személyek polgári jogainak védelmét taglaló rész. A törvény e körben szabályozza a személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat: Ptk. 76. A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A törvény harmadik része a tulajdonnal kapcsolatos kérdéseket szabályozza. A kötelmi jogról szóló negyedik rész rögzíti a szerződésekre vonatkozó szabályokat, valamint a kártérítés szabályait. A törvény ötödik része az öröklési jog szabályait állapítja meg. P1/22
Ifjúság és jog Módszertan Az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről A Büntető Törvénykönyv (Btk.) az alapvető kódexek közé tartozik, hiszen kijelöli azon cselekmények körét, amelyeket a jogalkotó olyan veszélyesnek ítél a társadalomra, hogy ellenük a büntetőjog eszközeivel kell fellépni. A törvény két nagy részből áll: az ún. Általános és a Különös részből. Az Általános rész előírásait minden esetben figyelembe kell venni, és ezen előírások mellett alkalmazandó a Különös rész azon előírása, amely a konkrét cselekményre vonatkozik. A törvény szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. A törvény egyértelművé teszi, hogy a bűncselekmény elkövetőjének tekinti azt is, aki mást szándékosan rávesz az elkövetésre, illetve aki az elkövetéshez szándékosan segítséget nyújt. A gyermek a büntetőjog eszközeivel nem büntethető. Büntetőjogi szempontból gyermek az, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be. A törvény VII. fejezete tartalmazza a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezéseket. A jogszabály szerint fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. E fejezet szerint speciális, a felnőttekre vonatkozóktól eltérő szabályokat kell alkalmazni a fiatalkorúakkal szemben a tevékeny megbánás esetén, a büntetések és intézkedések alkalmazása során. Fiatalkorúakkal szemben alkalmazható javítóintézeti nevelés. Ezt a bíróság akkor rendeli el legfeljebb három évre ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges. A bíróság azt, aki a javítóintézetben legalább egy évet eltöltött, ideiglenesen elbocsátja az intézetből, ha a kiszabott javítóintézeti nevelés felét már letöltötte, és alaposan feltehe- P1/23