Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV. Könyv A jogi személy Könyv Családjog V. Könyv Dologi jog VI. VII. VIII. Könyv Kötelmi jog Könyv Öröklési jog Könyv Záró rendelkezések 1
Mellérendeltség elve A bírói út egyenjogúság elve A joggal való visszaélés tilalma Az Új Ptk. Bevezető rendelkezései értelmezési alapelv (APALTÖRVÉNY, új Ptk) Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság jóhiszeműség és tisztesség elve] AZ EMBER MINT JOGALANY JOGKÉPESSÉG CSELEKVŐKÉPESSÉG 2
JOGKÉPESSÉG ÉLVE SZÜLETÉS (300. nap) HALVA SZÜLETÉS Jogok kötelezettségek Magzat fogantatás időpontja 300 nap GYÁM Élve születés Jogképesség feltétele halállal szűnik meg a jogképesség Vagyon hagyaték Öröklés feltétele 3
Vagy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik Kizárt Semmis a jognyilatkozata Korlátozott 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen Teljes maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. CSELEKVŐKÉPESSÉG Kiskorú Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a 14. életévét nem töltötte be. Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen. házasságkötéssel megszerzett nagykorúság gyámhatósági engedély Nagykorú Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan vagy időszakonként visszatérően csökkent. nagymértékben csökkent 4
korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; ajándékozhat a szokásos mértékben. megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat; Nagykorúság A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt. A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - gondnokság alá helyezése indokolt. Teljes cselekvőképes nagykorú ügyei viteléhez szükséges belátási képessége nem korlátozható és nem kizárt 5
A gyámhatóság jóváhagyásának szükségessége tartására; a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyára öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy terhelő kötelezettségére; gyámhatóságnak átadott vagyonára; nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdonjogának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére; GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉSI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEK zárlat elrendelése és a zárgondnokrendelés ideiglenes gondnokrendelés 6
A gondnokság alá helyezés kezdeményezése a bíróságtól a nagykorú együtt élő házastársa, ügyész nagykorú együtt élő élettársa, a gyámhatóság; a nagykorú egyenes-ági rokona, a kiskorú törvényes képviselője a nagykorú testvére; az élet, a testi épség és az egészség megsértése; Nevesített személyiségi jogok a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; a személy hátrányos megkülönböztetése; a becsület és a jó hírnév megsértése; 7
a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; Nevesített személyiségi jogok a névviseléshez való jog megsértése; a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; Személyiségi jogában megsértett követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; 8
a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. Felróhatóságtól független szankciók a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; Sérelemdíj Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg. Kártérítési felelősség Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. 9