A Zalaegerszegi Kistérség Közkincs Kerekasztala

Hasonló dokumentumok
Működő kapcsolatok a kistérség (volt járás) művelődési intézményei között

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Reneszánsz év keretében meghirdetett Közkincs Programjának térségi szintű pályázati felhívása

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének április 28-i ülésére

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

Project Co-financed by the European Union within the INTERREG IIIB CADSES Programme

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

A helyi közművelődésről

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület

Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete

A Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

A TELEPÜLÉSEK ÉS A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZEREPE A JÁSZKUN IDENTITÁS ERŐSÍTŐ PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN. Előadó: Piroska Miklós Dátum: 2017.február 09.

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével. Závogyán Magdolna főigazgató

A Regionális KÖZKINCS Bizottságok megalakításának és működésének tapasztalatai

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program Az eddigi eredmények

Közművelődési referensként az Őrségben

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez

Ferik Tünde okl. építészmérnök Völgyzugoly Műhely Kft

Mezőberény Város Önkormányzatának 10/1999.(IV.26.)MÖK. sz. rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

Balatonederics Települési Önkormányzat Képviselő-testületének. 7/1999. (VII.1.) számú. R e n d e l e t e

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

A kistelepülési könyvtári ellátás jövőképe

A Tápió Natúrpark. Kialakításának fejleményei és terveinek bemutatása. Antalicz Csaba Tápió Közalapítvány

Tiszatenyő községi Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2004. (XI. 1.) rendelete. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja. Információs Napok, február

SAJTÓKÖZLEMÉNY. EFOP Összefogás a gyermekekért Soltvadkerten

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Visegrád Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az évi CXL. tv a felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

E LŐ T E R J E S Z T É S

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Intézményi együttműködés a magyar-szlovén határtérségben

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere


Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

Mosonszolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2001.(VIII.7.) ÖKT számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Magad uram, ha szolgád nincs

A Békés megyei kulturális Intézmények átalakulása

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, május 13..

ELŐTERJESZTÉS. A Társulási Tanács november 26-i ülésére

Bojt Község Önkormányzata Képviselő- testületének 1/2019. (I. 31.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatainak ellátásáról

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a évi adatfelvétel alapján

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. (II. 28.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Szervezetünk a Gerecse Natúrpark tagja. Írta: tea április 17. szerda, 06:06

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

2. Az R. 6.. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

SZERVEZETFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK BÁCS- KISKUN MEGYÉBEN AZ MTDMSZ TEREPGYAKORLATÁNAK TÜKRÉBEN

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011.(IV.5.) önkormányzati rendelete

A PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK SZEREPE A PROJEKTBEN

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

KÖZGYŰJTEMÉNYI ADATBÁZISOK ÉS ONLINE TARTALMAK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN

Képviselő-testületének évi munkaterve

Pályázati figyelő május/2

Tájékoztató a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 2010.I. félévi munkájáról

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

A közgyűjtemények és az e-infrastruktúra szolgáltatók

TÉKA ALAPÍTVÁNY. Szamosújvár

VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 8701 Marcali, Rákóczi utca 11., Telefon: 85/


KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u Tel.:

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Módosító okirat. 2. Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC

ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK AUGUSZTUS 31-EI ÜLÉSÉRE

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

Átírás:

154 A Zalaegerszegi Kistérség Közkincs Kerekasztala A Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 2005. június 30-án alakult 79 település összefogásával. A tagok száma Pacsa Kistérségi Többcélú Társulás 2007-es önállóságát követően 65 településre csökkent. Ezzel a településszámmal azonban még mindig az ország legnagyobb kistérsége. A Társulás Tanácsa és a munkaszervezet azonban az alakulásától fogva fontosnak tartotta a közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásának koordinálást, ezért: 2006-ban közművelődési határozatot hozott; 2007-ben a közművelődési, közgyűjteményi tevékenységet felvette ellátandó feladatai közé; 2008 júniusától a munkaszervezet közművelődési referenst alkalmaz; 2009-ben megalakult a Zalaegerszegi Kistérség Közkincs Kerekasztala, melynek önálló logója a működéssel kapcsolatos egyedi arculat megjelenítését teszi lehetővé a kommunikációban A zalaegerszegi kistérség jellemzően aprófalvas, 55 település 1000 fő alatti, míg 39 település 500 fő alatti lélekszámú. A kulturális lehetőségekhez való hozzáférés egyenlőtlen. A vidéket sok és nagy önállóságú, de forrásokkal gyengén ellátott önkormányzat alkotja. A közművelődéssel, kultúrával kapcsolatos szűk források tudatos tervezése és felhasználása egyre inkább szükséges. A fenti problémák megoldása is közrejátszott abban, hogy a zalaegerszegi kistérségben az aprófalvak már évekkel ezelőtt területfejlesztési mikrotársulásokba tömörültek, és egymással is folyamatosan kommunikálva közös projekteket dolgoztak ki. Kiépült és jól működik a mozgókönyvtári ellátó helyek rendszere, mely a legtöbb esetben a település egyetlen művelődési színtere. A zalaegerszegi kistérségben a jelenlegi 65 településből 61-en működik mozgókönyvtári ellátás. Elmondható, hogy a területfejlesztés és a kulturális fejlesztés összekapcsolásának alapjai a térségben rendelkezésre állnak. Egyedül nem megy. Ezt már régóta tudják a zalaegerszegi kistérség települései. Ezért is volt fontos referensként való foglalkoztatásom első évében átgondolni, hogy ilyen nagy település-

A Zalaegerszegi Kistérség Közkincs Kerekasztala 155 számú kistérségben milyen szempontok mentén történjen meg a Közkincs Kerekasztal tagjainak kiválasztása. Olyan szakmai szervezetek és települési kört magukba foglaló társulások megszólítására volt szükség, akik egyetértenek az alábbi célokkal: Kulturális szakemberek, önkéntesek, civil szervezetek, mikrotérségek és magánszemélyek összefogásának erősítése kulturális hálózatépítés elindítása a kistérségben; Kapcsolatrendszer további erősítése a térségben lévő szakmai szervezetek között; Kultúra- és területfejlesztés tudatos összehangolása, közös tervezés, cselekvés. Az elmúlt egy év működése igazolta, hogy sikerült megtalálni a térség azon szereplőit, akik tudnak és akarnak is tenni ezekért a közös célokért. A Zalaegerszegi Kistérség Közkincs Kerekasztala az alábbi tagok aktív részvételével működik 2009 óta József Attila Városi Könyvtár Deák Ferenc Megyei Könyvtár Zalai Falvakért Egyesület Salla Művelődési Központ és Alapfokú Művészeti Iskola Zalai Népfőiskolai Egyesület Göcseji Múzeum Zalaegerszeg Zalai Civil Ház Göcsej Kistérségi Társulás Észak-Zalai Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Észak-Nyugat Zalai Kistérségi Területfejlesztési Társulás Közép-Zalai Területfejlesztési Társulás Salomvár-Zalaháshágy-Zalalövő és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Válicka-völgye és Térsége Területfejlesztési és Idegenforgalmi Társulás. Az állandó résztvevők mellett fontos feladat, hogy a térség nagysága miatt együttműködő önkéntes partnereket találjon a Kerekasztal. A kistelepüléseken megtalálni és a partnerségbe bevonni azokat a személyeket, akik az adott település kulturális életében aktívan részt vesznek. 2009. szeptember 3-án a Göcseji Falumúzeum adott otthont az alakuló ülésnek. A Kerekasztal alakuló ülésén a pályázati programban szereplő összes partner képviseltette magát. A Kerekasztal tagjainak összefogásával elindultak a térségben közös kulturális programok és rendezvények, amelyek lehetővé tették, hogy a tagok meg-

156 ismerjék egymás munkáját közelebbről. Lássák, hogy az egyes szolgáltatásokkal kiket és milyen módon lehet elérni az aprófalvakban. Elindult egy kölcsönös és kétoldalú kommunikáció. Ebben a kommunikációban és a Kerekasztal ülésein formálódott az az értékfeltáró kérdőív, mely a térségi értékek adatbázisainak, a kistérségi kulturális szolgáltatásjegyzéknek a tartalmát adta. Az alábbi tematikus adatbázisok készültek el a térség értékeiről, kincseiről: Természeti értékek a zalaegerszegi kistérségben Civil szervezetek a zalaegerszegi kistérségben Épített értékek a zalaegerszegi kistérségben A kistérség amatőr művészeti csoportjainak és szólistáinak jegyzéke Kistérség hagyományőrző közösségei Kiadványok, könyvek a zalaegerszegi kistérség településeiről A zalaegerszegi kistérség képzési adatbázisa Közoktatási intézményi társulások a zalaegerszegi kistérségben Művelődési házak állapotfelmérése a zalaegerszegi kistérségben. A munka során elkészült adatbázisok elérhetők a www.kalandozasokzalaban.hu honlapon. Egy adatbázis azonban csak akkor használható, ha nem egy statikus dokumentum, hanem folyamatosan frissül. Ez nagy kihívás ekkora településszám mellett. Elkészült 2010 elejére a térség kulturális helyzetfeltárása és stratégiája. Prioritásként fogalmazódott meg a kulturális közösségfejlesztés; kulturális örökség védelme; közművelődési és kulturális terek létrehozása fejlesztése; kultúra és turizmusfejlesztés kapcsolatának erősítése. A Kerekasztal tagjai által közösen szervezett események és rendezvények ezen átfogó célokat kívánták szolgálni. Néhány olyan új kezdeményezés, mely a zalaegerszegi kistérségben a Kerekasztal munkájának eredményeképpen valósult meg: A Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár és a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, a Márton naphoz kötődően a zalaegerszegi kistérség 1 4. osztályos tanulói részére Mesemondó versenyt szervez Libavarázs címmel. Az elmúlt évben a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban, ebben az évben pedig a Göcseji Múzeumban volt a rendezvény helyszíne.

A Zalaegerszegi Kistérség Közkincs Kerekasztala 157 Közösségi-kulturális fejlesztési folyamatokat érdekében a Kerekasztal Közösségépítés módszertana a kistelepüléseken címmel tréningnapot szervezett a civil szervezeteknek 2009. december 15-én Csonkahegyháton, ahol a Zalai Falvakért Egyesület, mint szakmai moderátor segítségével zajlott a képzés. 2010-ben Nagylengyel adott otthon a Zalaegerszegi Kistérség Közkincs Kerekasztala által szervezett Önkéntesség a kulturális értékfeltárásban című szakmai napoknak. Az első nap szakmai segítője a Zala Megyei Közművelődési Intézmény volt. A program során a kultúra fogalmáról, annak sokszínűségéről a megyei kultúr-térképről hallhattak a résztvevők. A második nap az önkéntesség és a közművelődés kapcsolatáról szólt. A Zalai Falvakért Egyesület Önkéntes Centruma segített a jelenlévőknek abban, hogy az önkéntes törvényt megismerve újradefiniálódjon a társadalmi munka fogalma. Szegek között GÖCSEJ örök Göcsej Randevú Az Európai Bizottság Kiváló Európai Desztinációk témára kiírt felhívására 2008-ban Göcsej Zala Völgye Turisztikai Desztináció bemutatása címmel nyújtott be pályázatot a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás. Legjobb élő népi hagyományokat őrző turisztikai desztináció témában a beadott anyag ezüst minősítést kapott. Ezen az úton továbbhaladva döntöttek úgy a Kerekasztal tagjai, hogy megszervezik 2009-ben az I. Göcsej Randevút. Ez a program a Göcsej térség élő népi hagyományainak bemutatására adott lehetőséget. A Göcsej Falumúzeum egy-egy portáját élővé téve bemutatták a göcseji települések múltjukat, jelenüket és terveiket. A programot mindkét évben rajzpályázat is kísérte. Összegezve elmondhatjuk, hogy a referensi munka sikerességének egyik kulcsa a településekkel való jó kapcsolat, a helyismeret, a jó kommunikáció, az egymás megismerésére és megértésére való törekvés. Több mint 10 éve dolgozom a kistérségben. A személyes kapcsolatok, a korábbi évek közös pályázatai adták azt az alapot, amelyre építve ezt a munkát el tudom végezni egy ekkora kistérségben. A Közkincs Pályázatok lehetőséget teremtettek arra, hogy a térség felismerje saját értékeit, felmérje és elhiggye, hogy ez a sokszínűség a sajátja, és általa maradhat csak fenn. Kiemelten kell kezelni a lokális kultúra erősítését, a kistelepüléseken élő emberek identitástudatának erősítését, a helyi értékek, hagyományok feltárását. A lokálpatriotizmust valódi tartalommal kell megtölteni. Ez a Kerekasztal és a referens munkájának egyik legnagyobb jövőbeni kihívása.

158 Szilvás Zoltán (BMK-Reflex Fotóklub, Budapest): Élet a Blahán (díjazva az MMIKL-ben rendezett Utazás a világ körül 2010 című fotókiállításon)