TERHESEK ÉS CSECSEMŐK EGÉSZSÉGÜGYI ÉS DEMOGRÁFIAI VIZSGÁLATA; A TERHES NŐK ADATAI GÁRDOS ÉVA Magyarországon mind a csecsemőkorban, mind pedig a perinatális időszakban meghaltak aránya nemzetközi mércével mérve rendkívül magas. A kedvezőtlen perinatális és csecsemőhalandóság hátterében elsősorban a kissúllyal születettek rendkívül magas aránya található. A nemzetközi adatok összehasonlítása is azt bizonyítja, hogy ez a két jelenség szorosan összefügg. A kissúlyú születések magas aránya nemcsak a perinatális és csecsemőhalandóság tekintetében hátrányos, hanem bizonyos esetekben a nagyon alacsony súly hosszú távú káros következményekkel járhat, amely lehet pusztán egészségi probléma, de megnehezítheti az iskolai tanulmányokat, a társadalomba való beilleszkedést, szélsőséges esetben akadályozhatja az önálló életvitelt is. A Terhesek és csecsemők egészségügyi és demográfiai vizsgálata című adatfelvételnek az a célja, hogy a statisztika eszközeivel feltárja a terhességet és a csecsemő életét kockáztató tényezőket, megállapítva ezek súlyosságát egyenként és más tényezőkkel együttesen kifejtve hatásukat. Ezek ismeretében olyan eszközök állhatnak a szülész-nőgyógyász, újszülött-gyermekgyógyász, gyermekgyógyász szakorvosok és a védőnők rendelkezésére, melyek további segítséget adhatnak a terhesség, a magzat vagy az újszülött veszélyeztetettségének korai felismeréséhez amikor az még nem manifesztálódott. A mintába került 9000 terhes nő adatainak értékelése az első lépcsőben a legfontosabbnak vélt változók valamint a terhesség és az újszülött három alapvető paramétere (kimenetel, tartam, születési súly) kapcsolatainak elemzésével történt, kiegészítve a terhességtartam és a születési súly kapcsolatát kifejező születéskori testfejlettséggel. Az újszülöttek gesztációs koruk és születési súlyuk szerint a magyar születési súly standard figyelembevételével 3 csoportba lettek sorolva: SGA (az adott terhességtartamhoz tartozó 10. percentilis értéknél alacsonyabb súlyú), AGA (10. és 90. percentilis értékek közé eső súlyú) és LGA (a 90. percentilis értéknél magasabb súlyú). A vizsgálat második, gyermeknövekedés vizsgálati szakaszában megállapítást nyert, hogy a születéskori testfejlettség a gyermek 6 éves koráig befolyásolja a növekedést, melyet részben genetikai meghatározottság magyaráz, másrészt viszont hangsúlyozza a születéskori paraméterek hosszú távú jelentőségét.
114 GÁRDOS ÉVA Általános megállapításként elmondható, hogy míg a terhesség tartamát jórészt az egészségi állapottal összefüggő mutatók befolyásolják, addig a szociális, kulturális háttér meghatározóbb az újszülött születéskori súlya és testfejlettsége szempontjából. Az összes mintába került terhesség között az élveszületések gyakoriságára az általunk vizsgált változók nem gyakorolnak olyan hatást, mint a másik két paraméterre, mivel ebben a vonatkozásban a szociális-kulturális háttérnek kisebb súlya van, az egészségi tényezők hatását viszont eliminálja az a tény, hogy már a 29 32. héten befejeződött terhességeknek is 92,7%-a élveszületés, s ez az arány egyenletesen emelkedik a terhességi hetek növekedtével. Meg kell itt jegyezni, hogy miután a leendő anyák mintábavétele a terhesgondozáson való első megjelenéskor történt, a korai spontánvetélésekre az adatfelvétel nem terjedhetett ki. A részletes eredményeket a következőkben lehet összefoglalni. A terhesség tartamának, kimenetelének, a gyermek születési súlyának alakulását az anya életkorával, korábbi szülészeti eseményeivel, kulturáltságával, iskolázottságával, gazdasági aktivitásával, lakóhelyének településtípusával, családi állapotával, a terhesség tervezettségével, valamint, azzal összefüggésben vizsgáltuk, hogy veszélyeztetett volt-e a terhesség, igényelt-e fokozott gondozást, volt-e a terhesség alatt méhvérzés, méhgörcs, hogy mennyire érezte fárasztónak a munkáját otthon és a munkahelyén, s hogy dohányzott-e a nő terhessége előtt és alatt. Időhiány miatt itt csak a leglényegesebb változókra térhetünk ki. Az anya életkorát tekintve elmondható az az általánosan is ismert tény, hogy a 20 24 éves anyák vannak a legkedvezőbb helyzetben. Ebben a korcsoportban a terhességek közel 97%-a legalább 37 hetes. Az élveszületett gyermekek születési súlya és újszülöttkori fejlettsége szempontjából ez a korintervallum kibővül a következő öt évvel, sőt a 25 29 éves anyák újszülöttjei a legnagyobbak, átlagsúlyuk meghaladja a 3200 grammot. A 20-as éveiben szülő nők vannak legkevésbé kitéve annak, hogy gyermekük súlya nem éri el a 2500 grammot, itt a kissúlyúak aránya csak 7%. Általánosságként megállapítható azonban, hogy az életkornál lényegesen meghatározóbb az átélt szülészeti események s azon belül is az élveszületések száma. Az előző szülészeti eseményekre standardizált születési súlyátlagok az életkor emelkedésével folyamatosan növekednek. A szociális, kulturális hátteret legjobban az anya iskolai végzettsége tükrözi. Mind a terhesség tartama, mind pedig a gyermek születési súlya vonatkozásában a be nem fejezett általános iskolai végzettségűek messze lemaradnak a többiektől. Alig több, mint 3/4-ük terhessége fejeződik be 37 betöltött hét után, s a 2500 grammnál kisebb súlyúak aránya meghaladja a 19%-ot. (A teljes mintában ezek az arányok 84,7%, ill.7,6%.) Közöttük 2 3-szor annyi az SGA újszülöttek aránya, mint az iskolázottság szerinti bármely más csoportban. Már a 8 osztályt végzetteknél is 10%-kal nagyobb a terminusban szülés valószínűsége, s a kissúllyal születettek aránya a fenti hányad felét sem éri el. Az elvégzett osztályok növekedtével emelkedik a súlyfejlettség szerinti mindhárom csoportban az újszülöttek
TERHESEK ÉS CSECSEMŐK VIZSGÁLATA 115 átlagos súlya. Az alacsony iskolázottság tehát három oldalról jelent támadást a terhesség, ill. a magzat ellen: alacsonyabb az időre születettek aránya, magasabb a kissúllyal világrajöttek hányada, valamint e két paraméter egymáshoz viszonyított aránya arra utal, hogy lényegesen több sorvadt gyermek születik. Az iskolázottság jelentősségét hangsúlyozandó, m eg kell említeni, hogy az olyan terhességből származó újszülötteknek, amely során vérzés vagy görcs fordult elő mindössze 12%-a volt kissúlyú, s ez jóval alatta marad még annak az értéknek is, ami a vérzés vagy görcs szempontjából panaszmentes terhességeknél tapasztalható ott, ahol az anya legfeljebb 7 osztályt végzett. Az iskolai végzettség emelkedésével erőteljesen csökken azoknak a gyerekeknek az aránya, akik megszületését a szülők nem kívánták. A legalacsonyabb iskolai végzettségűek között 36% ez az arány, míg a legalább 13 osztályt végzetteknél mindössze 3%. A nem kívánt terhességeknek mindössze 77%-a fejeződött be a 38. héten vagy azt követően s az újszülötteknek közel 11 %-a nem érte el a 2500 grammot. Az iskolai végzettség növekedtével csökken a kívánt és nem kívánt gyermekek paraméterei közötti különbség. A születendő gyermek tervezettsége más vizsgált változókkal való kapcsolata alapján sokkal inkább a család és környezet kulturális, szociális helyzetét tükrözi, mint a nő életkorát, vagy előző szülészeti eseményeit. Hasonlóképpen az anya aktivitása, családi állapota, kulturáltsági szintje, sőt lakóhelyének településtípusa is bizonyos fajta életmódra utal, s ez tükröződik a terhességek alakulásában is. Magyarországon általában a kevésbé iskolázott, rosszabb körülmények között élők nem végeznek kereső tevékenységet. Míg az aktívak és inaktívak között a legfeljebb 7 osztály végzettek aránya 2% körül van, addig az eltartottaknak közel harmada ilyen alacsony iskolázottságé, s további 40%-uk csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Ez főleg azzal magyarázható, hogy igen magas itt a fiatalkorúak aránya: 17%, s ugyanennyien vannak a 18 19 évesek is, míg az aktívak között a 20 éven aluliak hányada alig haladja meg a 10%-ot, s az inaktívaknál az 5-öt sem éri el. Megjegyzendő, hogy az inaktívak 98%-a gyesen volt, vagyis a vizsgálat idején már legalább egy élő gyermeke volt, ami mindenképpen kedvező feltételt jelent e réteg számára, míg az aktívak és eltartottak sokkal heterogénebbek ebből a szempontból. Bizonyos fajta lehetőséget ad az egészségi és a szociális háttér jelentőségének összehasonlítására, ha a terhesség veszélyeztetettségének oka szerint vizsgáljuk az újszülött gesztációs korát és születési súlyát. A vizsgálatba bevont anyák több, mint fele igényelt fokozott gondozást a terhessége befejeződését közvetlenül megelőzően. Ezek 90%-ának "csak" egészségi indoka volt, 5%-ának "csak" szociális és a maradék 5%-nak mind a kettő. Mind a terhesség tartama, mind pedig a gyermek születési súlya szempontjából a szociális problémák jelentősége nagyobb. Mindössze 77% a terminusban születettek aránya ott, ahol a terhes nő csak szociálisan volt veszélyeztetett, ez 14%-kal kevesebb, mint a fokozott gondozást nem
1 1 6 G Á R D O S ÉVA igénylőknél, s 8% -kal marad el azoktól, ahol a szociális háttér kielégítő, de valamilyen egészségi ok veszélyeztette az anyát vagy a magzatot. A kissúlyú születések aránya is közel háromszorosa a nem veszélyeztetettekhez viszonyítva, de a csak egészségi okkal fokozott gondozást igénylőkkel összehasonlítva is 50%-kal magasabb. Az egészségi és szociális okkal fokozott gondozást igénylők kockázata kettős, s ez jelentős mértékben tovább rontja az újszülött paramétereit. A terminusban világra jöttek aránya a 73%-ot sem éri el, viszont a 2500 grammon aluli súllyal születettek hányada meghaladja a 15%-ot. 19% az SGA újszülöttek aránya ott, ahol a terhes nő csak szociálisan volt veszélyeztetett, ez 2,5-szerese, mint a fokozott gondozást nem igénylőknél, s több, mint 2-szer annyi, mint ott ahol a szociális háttér kielégítő, de valamilyen egészségi ok veszélyeztette az anyát vagy a magzatot. Közismert, hogy a terhesség alatti dohányzás károsítja a magzat fejlődését. Megállapítást nyert azonban az a tény, hogy ha az anya a teherbeesés előtt nem szívott napi 20 cigarettánál többet, s a fogamzás körüli időben abbahagyta a dohányzást, még a nem dohányosokéhoz hasonló kedvező tartam után hozhatja világra gyermekét. A terhesség alatt elszívott cigaretták szignifikánsan csökkentik a születendő gyermek súlyát is, de ha az anya a terhessége 27. hetéig bármikor abbahagyja a dohányzást, elejét veheti magzata további károsodásának. Meg kell azonban jegyezni, hogy a dohányzás közvetlen hatásán kívül közvetíti az anya kulturális, életmódbeli egyéb negatívumait is, s ez hangsúlyozott mértékben igaz ott, ahol a nő sokat dohányzik és azt a terhessége alatt idejekorán nem hagyja abba. Az, aki teherbeesése körüli időszakban felhagy a dohányzással, biztos, hogy testileg-lelkileg készül gyermeke jövetelére, s ez lehet a magyarázata annak, hogy ezekben az esetekben a dohányzás hatása szinte eliminálódik. A feldolgozás egy másik fázisában elkészítettük az anya testsúlyváltozásának percentilis görbéit a fogamzástól a gyermek egy éves koráig. Bár általánosságban elmondható, hogy az anyai testsúly terhesség alatti növekedésével együttjár a gyermek magasabb születési súlya, az anya testmagassága és terhesség előtti testsúlya szerint azonban némileg módosul ez a megállapítás. Mind a terhesség alatti súlynövekedés, mind pedig a születési súly az anya testalkata által determinált, de nem egyformán. A terhesség alatt a magas sovány nők testsúly gyarapodása a legnagyobb (átlagosan 16 kg), azonban a magas, de a terhesség előtt is nagy súlyú anyák szülik a legnagyobb gyerekeket, az átlagos születési súly esetükben meghaladja a 3500 grammot. Ezzel szemben a terhesség alatti súlynövekedés értéke az alacsony, kövér nők esetében a legalacsonyabb, viszont a kissúlyú gyermekek aránya az alacsony termetű, alacsony súlyú nők esetében a legmagasabb, eléri a 12%-ot, s itt a legalacsonyabb a gyermekek átlagos születési súlya: 2900 gramm. Minden testmagasság kategóriában azonban az alacsony iskolázottságú nők testsúlygyarapodása a legalacsonyabb, s a kissúlyú gyermekek aránya pedig kiugróan magas (9 16%).
TERHESEK ÉS CSECSEMŐK VIZSGÁLATA 117
118 GÁRDOS ÉVA
TERHESEK ÉS CSECSEMŐK VIZSGÁLATA 119 У //Ш //Л AGA V. Születési súly átlag testfejlettség és az anya iskolázottsága szerint VI. Születési súly átlag a terhesség tervezettsége és az anya iskolázottsága szerint
120 GÁRDOS ÉVA
TERHESEK ÉS CSECSEMŐK VIZSGÁLATA
1 22 GÁRDOS ÉVA
TERHESEK ÉS CSECSEMŐK VIZSGÁLATA 123 HEALTH AND D EM O G R APH IC IN V E ST IG A T IO N O F PR E G N A N T W O M EN AND IN FA NTS; D A T A O N PR E G N A N T W O M EN