Horvát Idegenforgalmi Közösség Iblerov trg 10/IV 10 000 Zagreb Croatia Telefon: + 385 (1) 4699 333 Faks: + 385 (1) 4557 827 E-mail: info@htz.hr Web: www.croatia.hr
Photo: Ministarstvo turizma Republike Hrvatske Köszöntő Kedves Barátaim, A világméretű gazdasági válság körülményei közepette Horvátország a 2009-es turisztikai évet 10,93 millió turistával és az általuk realizált 56,29 millió vendégéjszakával zárta, ami 2008-hoz képest 2,9 százalékkal kevesebb turistát és 1,4 százalékkal kevesebb vendégéjszakát jelent. A 2009-es össz-vendégszám 85,3 százalékát, míg a vendégéjszakák 89,7 százalékát a külföldi turisták realizálták. 2009-ben 9,33 millió vendéggel és 50,5 millió vendégéjszakával a külföldi turisták Horvátországban viszonylag jelentéktelen - a vendégszám tekintetében 0,9 százalékos, a vendégéjszakák tekintetében pedig 0,2 százalékos - visszaesést produkáltak 2008-hoz képest. 2009-ben jóval nagyobb visszaesést tapasztaltunk a belföldi piacon. 1,59 millió, avagy 13,4 százalékkal kevesebb belföldit regisztráltunk. 2009-ben azonban a 2008-as évhez képest valamelyest kisebb, 10,5 százalékos visszaesést tapasztaltunk a vendégéjszakák tekintetében. A belföldi vendégek ugyan is 2009-ben 5,79 millió vendégéjszakát realizáltak. A 2009-es statisztikai adatok szerint idegenforgalmi szempontból a 2009-es év kezdetén volt igen jelentős a visszaesés: áprilisban egyfajta fellendülést tapasztaltunk, majd június, július és augusztus folyamán következett be a igazi nagy áttörés. Elégedettek lehetünk Horvátországnak az össz-európai utazásokból kivett részét illetően, mivel részesedésünket mint egy két százalékkal növeltük. A Horvátországba látogató vendégeknek ugyan is mint egy 90 százaléka az Európai Unió tagállamaiból érkezik. 2010-ben az a feladatunk, hogy megőrizzük ezt az arányt és hogy visszacsalogassuk a belföldi vendégeket. Horvátországnak az Európában megvalósult nemzetközi turistaforgalomból kivett részesedése az 1,91 százaléktól (2007) az 1,92 százalékon át (2008) egészen 2,07 százalékig (2009) növekedett. Idegenforgalmi tekintetben Horvátország annak tudatában indul neki a 2010-es évnek, hogy a jó eredményeket a köz- és magán-szféra sikeres együttműködésétől, a jó időben meghozott és foganatosított intézkedésektől, illetve az összehangolt intézkedések célzott alkalmazásától várhatjuk. A 2010-es szezon minél jobb előkészítését és megvalósítását célzó turisztikai intézkedések homlokterében ismét a belföldi és külföldi vállalatoknak az állammal karöltve, az elő- és utószezonban megvalósuló közös reklámkampányainak sorozata, illetve a légi és az autóbuszos szállítást érintő további két új ösztönző intézkedés áll. A 2010-es év idegenforgalmi népszerűsítésére rendelkezésre álló források a várakozások szerint elérhetik a 30 millió eurót, ami mint egy 2 millió euróval több a 2009-ben erre a célra elköltött pénzeszközöknél. A 2010-2014-ig terjedő Stratégiai Turisztikai Tervnek megfelelően Horvátországot mint lifestyle (azaz életmód) desztinációként kívánjuk népszerűsíteni, melynek során autentikusságunkat és különbözőségünket fogjuk hangsúlyozni, mivel olyan potenciálokkal rendelkezünk, melyeknek versenytársaink híján vannak. Az a célunk, hogy Horvátország tíz idegenforgalmi régiója saját kvalitásainak és különlegességeinek megfelelően fejlődjön. A hazai turizmusnak a lifestyle turizmus vonulatába történő beillesztése Horvátországot az új élmények desztinációjaként hivatott meghatározni. Ennek érdekében kezdjük meg az olyan különféle horvát idegenforgalmi termékek márkásításának folyamatát, mint a Horvátország kisszállodái, Horvátország ökológikus vidéki házai, és hasonlók. Külön marketingtervek is készültek az olyan kiemelt horvát idegenforgalmi termékek fejlesztésének céljából, mint a napsütés, és tenger, a hajózás, a találkozók, a kultúra és körutazás, a kontinentális turizmus, valamint a bor és a gasztronómia. Noha a horvát idegenforgalom egyik alapvető irányelve a prémium szállásba, azaz a high value resortokba és a minőségi turizmusba történő további befektetések folytatása, Horvátország nem csupán a szállodát, mint a pihenés/ nyaralás értelmét kívánja prezentálni, hanem megőrzött természeti szépségeit, valamint gazdag kulturális és történelmi kincseit is. Horvátország ezen felül a 2010-es szezon előkészítése során dinamikusabb külföldi megjelenéseket tervez, főként a kemping és hajózási szektor területén. Minden bizonnyal célzott kampányokat is fogunk folytatni az egyes piacokon, továbbá erősíteni kívánjuk az internetes kampányt, illetve, amint azt már beharangoztuk, Oroszország és Ukrajina mellett (mely országok esetében szezonális jelleggel ez már idén megtörtént) további vízumkönnyítéseket kívánunk foganatosítani India és Kína esetében. A Turisztikai Minisztérium a Mezőgazdasági-, Halászati- és Vidékfejlesztési Minisztériummal karöltve még céltudatosabban dolgozik a falusi turizmus előmozdításán, illetve a hazai bio- és mezőgazdasági termékeknek a turizmusba történő erőteljesebb bevonásán. Noha a 2010-es év turisztikai szempontból az általános gazdasági folyamatok, illetve a konkurens országok által bevezetendő intézkedések miatt akár az idei évnél is nehezebb és kihívásokkal telibb lehet, Horvátország a megfelelő és elszánt intézkedésekkel minden egyes vendégért harcba fog szállni. Turisztikai miniszter és a Horvát Idegenforgalmi Közösség elnöke Damir Bajs 1
Tartalomjegyzék Miért érdemes Horvátországba utazni 3 Horvátország arcképe 6 Az ezer sziget országa 8 UNESCO 10 Nemzeti parkok 13 Természetparkok 14 Horvátország számokban 15 Hogyan juthatunk el Horvátországba 17 2010-es újdonságok Szállodák 20 Kempingek 27 Kis családi szállók 30 Hosztelek 31 Magánszállás 31 Egy pihenés mindenki igénye szerint golf 33 világhírességek a horvát Adrián 34 hajós turizmus 35 kongresszusi turizmus 40 falusi turizmus 41 kulturális turizmus 44 kaland turizmus 53 egészség- és wellness turzmus 60 vallási turizmus 63 Gasztronómiai - bor sarok 65 Horvátország a hírességek hazája 67 Statisztika 2008/2009 január - december 69 Elérhetőség 71 2
Miért érdemes Horvátországba utazni Egy desztináció, amelyet újból és újból fel kell fedezni Photo: Damir Fabijanić A vendégek széles körét vonzó Horvátország olyan infrastruktúrát fejlesztett ki és működtet, amely a kalandvágyó és a bizonyos kényelmi szintet igénylő vendégek számára egyaránt megfelel. Az ár-minőség egyensúlyát módszeresen és folyamatosan igyekszünk magasabb szintre emelni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosításával, harmonikus elégedettséget váltva ki a szolgáltatást használó vendég és a szolgáltatást nyújtó vendéglátója részéről is. Tehát kölcsönösen előnyös helyzetet szeretnénk teremteni, amelyben mindkét fél nyer. Ilyen, a horvát polgár és a külföldi vendég méretére szabott fejlesztéssel igyekszünk elérni, hogy a hazai lakosság saját életszínvonalát emelje, ugyanakkor nemzeti identitását megőrizze. Esetünkben ez alatt azt kell érteni, hogy először az autochton komparatív előnyöket használó potenciálokat aknáztuk ki. Most azok felé a potenciálok felé fordulunk, amelyek idegenforgalmi szempontból objektíven értékelhetők, de a versenybe kifejezett kezdeti komparatív előnyök nélkül kapcsolódnak be. Nem vagyunk tehát statikusak, hanem dinamikusak, kreatívak és pro-aktívak. Mert a turistautak trendjei, szükségletei, elvárásai és indítékai változnak. Érdemes megemlíteni azt is, hogy 2009 folyamán tovább folytatódott a köz- és a magánszektorban az intenzív befektetések folyamata a szállás infrastruktúrába, a városok, a települések és a járások infrastruktúrájába, csak úgy, mint a közlekedési infrastruktúrába, állami és helyi szinten egyaránt, amivel évről évre egyre színvonalasabb élményét nyújtjuk magának a desztinációnak, az országunkba történő megérkezéstől a célponton történő tartózkodáson és az azon belül történő mozgáson át egészen a hazatérésig... Horvátország hatalmas természeti és történelmi színpada a legkülönfélébb fesztiváloknak, kiállításoknak, koncerteknek ad otthont, úgy mint: Dubrovniki Nyári Játékok, Spliti Nyár, Rabi Fjera, Pulai és Motovuni Filmfesztivál, vagy a Špancirfest Varaždinban. Az általa nyújtott szolgáltatások színvonalának folyamatos fejlesztésével Horvátország igyekszik a legigényesebbeket is kielégíteni. Ennek bizonyítéka, hogy királyi- és hercegi családok, ünnepelt külföldi filmsztárok, zenészek és képzőművészek, valamint tekintélyes üzleti dinasztiák tagja már hagyományosnak mondhatóan látogatnak el a nyári hónapokban az Adriára. Az európai nagyvárosokba látogató turisták mint egy 20 százalékát elsősorban a kultúra motiválja. Gazdasági értelemben a turizmus új szegmense éppenséggel a kulturális turizmus, mivel pozicionálja Horvátországot a világ kulturális térképén, és azt mutatja, hogy nem csupán a napfény és a tenger országa vagyunk az év két nyári hónapjában. A szervezett koncertek, kiállítások, kulturális események és szabadtéri fesztiválok száma alapján Zágráb napjainkban az európai élvonalhoz tartozó városok közé sorolandó. A 2009-es esztendő a világ élvonalbeli művészeinek fellépéseinek számát illetően rekord évnek számít. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 10-15 év történései az idén kulminálódtak Horvátországban. Stingtől és Beyonce-tól egészen a U2-ig, hogy a három nagy rock fesztivált az IN- Music a zágrábi Jarunon, a Radar Varaždinban és a Rokajfest a Jarunon, illetve a tavaszi Jazzarellát, és az őszi Zagreb Jazz Festival-t ne is említsük, a 2009-es esztendő a pop-színpad (leg)felsőbb házából delegált sztárok vendég- 3
szereplésének számát és színvonalát tekintve egy olyan rekordot állított be, melyet nem lesz könnyű megdönteni. A már említett sztárokon felül Zágrábban és Horvátországban 2009-ben felléptek még: Eros Ramazzoti, Massive Attack, Cesaria Evora, Limp Bizkit, Artic Monkeys, Elton John, Moby, Kraftwerk, Lily Allen, Santana, Patti Smith, David Byrne, Bradford Marsalis, Sonny Rollins, Diana Krall, Leningrad Cowboys, Michael Bolton, Sinead O Connor, Jose Carreras, Pet Shop Boys, és még sokan mások. A brit Guardian napilap a kihagyhatatlan 2010-es év alternatív európai eseményeit ismertető toplistájának első helyén hozza a horvát Soundwave nevezetű fesztivált, amely már évek óta lelkesíti a közönséget a Zadar melletti Petrčaneban. A Guardian 2010-es topfesztiváljainak választása még érdekesebb, ha figyelembe vesszük, hogy annak összeállítója nem más, mint Mat Osman, a Suede együttes egykori basszusgitárosa, a whatsonwhen.com portál szerkesztője, és a Frommer s 300 Unmissable Events & Festivals Around the World nevű kalauzának a társszerzője, amely 2009 októberében jelent meg. A Garden klubban megrendezésre kerülő Soundwave Fesztivált a brit Bestival, melynek 2009-ben 43 ezer látogatója volt, egy menőbb kiadásaként írja le. A dalmát partokon, egy halászfaluban tanyázó Soundwave a Bestival minden jellegzetességével rendelkezik, ám annak egy jóval szebb és napfényesebb változata - olvashatjuk a Guardianban. A tánc- és bulizó helyeken felül a fesztiváli party hajót, valamint a diszkó elkötelezett híveit szolgáló Barbarella klubot is méltatják. www.soundwavecroatia.com 2009-ben elnyertük az idegenforgalom és a turisztikai iparág vezető amerikai magazinjának, a Travel Age West (http://www.travelagewest.com) a Best Vacation Value Europe desztinációjának járó díját, míg az egyik vezető travel consumer magazinnak tartott Travel & Leisure (www.travelandleisure.com) a dalmát szigeteket nevezte meg Európa legjobbjainak. Dubai out, Horvátország in a celebek kedvenc úticéljai között címmel a CNN amerikai tévétársaság 2009 végén megjelentetett anyagában Horvátországot az első helyre pozícionálta azon új desztinációk között, melyeket a híresek és gazdagok előszeretettel fognak felkeresni 2010-ben. Csúcsminőségű szállodáival, egész éven át tartó napsütéses időjárásával, remek shopping lehetőségeivel, festői strandjaival és a világ legmagasabb építményével Dubai egykettőre a híres személyek, a celebek kedvelt célpontjává vált, ám a jelenlegi válság felveti azt a kérdést, hogy hová is utazzanak 2010-ben, s a lehetséges úticélok között ott van Horvátország is, tudósított a CNN. Most, amikor Dubai gondban van, hol tudnak majd a sztárok elbújni a pórnép elől - teszi fel a kérdést a CNN és a lehetséges célpontok között kínálja Horvátországot, sőt mi több az első helyre pozicionálja azon új desztinációk között, melyeket a sztárok előszeretettel fognak felkeresni 2010-ben. Horvátország egyben az egyetlen európai ország, amely a CNN jóslata szerint felkapott lesz a celebek körében. A háború régen befejeződött és a híres emberek most fedezik fel mind azt, amiről a turisták már a 80-as években tudtak. A Mediterráneum adriai ágában fekvő Horvátország bátran felveheti a versenyt más európai tengerparti helyekkel, strandjaival, vitorlás lehetőségeivel és csúcsminőségű gasztronómiájával, melyek már eddig is olyan megasztárokat vonzottak ide, mint Steven Spielberg, Andre Agassi, Gwyneth Paltrow, Robert De Niro, Clint Eastwood és Sharon Stone hangsúlyozták a CNN-en. www.cnn.com A horvát turizmus stratégiai célja: a megőrzött természeti és kulturális értékekkel bíró lifestyle desztináció A turizmus 2010-2014-ig terjedő stratégiai terve öt fő taktikai célt határoz meg, melyek Horvátországot az életstílus, valamint a természeti és kulturális értékek felkapott desztinációjává avanzsálják. Ezek a következők: az e-kereskedelem, az on-line kommunikáció, valamint a kínálat márkásítása. Horvátország még híján van a bejáratott márkaneveknek, ami azt jelenti, hogy hozzá kellene fogni a különféle termékek (mint például Horvátország kis szállodái, Horvátország környezettudatos vidéki házai és hasonlók) piaci megjelenítéséhez. A taktikák egyike az idegenforgalom kulcsfigurái közötti együttműködés ösztönzésére irányul, az utolsó pedig a képzésre, hiszen nagy az igény a turisztikai képzés javítására. Készültek különleges marketingtervek is a fő termékek: a napfény és tenger, hajózás, a találkozók, kultúra és a touring, a kontinentális turizmus, valamint a bor és gasztronómia izmosítására is. A stratégiai terv előirányozza, hogy Horvátországnak 2020- ig a jelenlegi 11,3 millió turista helyett 17,6 milliót kellene fogadnia, míg a bevételeknek a jelenlegi 7,1 milliárd euróról 19,8 milliárdra kellene felpörögnie. Annak érdekében, hogy a horvát turizmus megtartsa versenyképességét a nemzetközi piacon, idegenforgalmi desztinációként tíz régióba, avagy klaszterbe kerül felosztásra, oly módon, hogy a régiók mindegyike egyedülálló, a többi térségektől megkülönböztetett, saját kvalitásait és különlegességeit figyelembe vevő hozzáállásban részesül. Az egyes régiók által meghatározott irányvonalaknak megfelelően alakítják ki az ún. brendelési stratégiákat, melyek célja a szezon meghosszabbítása, az elő- és az utószezonban érkező turisták számának a megnövelése, valamint az e-marketing további fejlesztése valamennyi régióban. Isztria zöldellő-mediterrán búvóhely -ként igyekszik magát pozicionálni. Imidzsét az egész éven át élvezhető turisztikai élményre alapozza, míg különlegességei közé sorolandók az autentikus városok és falvak, valamint a romantikus és pihentető nyaralás. 4
Kvarner piaci pozíciója: az életstílus, az egészség és a pihenés, míg imidzse az életstílus adriai desztinációja. Kvarner különleges értékeit a szofisztikált élmények, a megfiatalítás, valamint a vidám élmények képviselik. Dalmácia négy turisztikai régióra, azaz klaszterre került felosztásra, melyek mindegyikének megvan a maga különlegessége. Dalmácia - Zadar a nemzetközi piacon a varázslatos Adria - ként pozícionálja magát, imidzsét a szigetek világára és a természetparkokra alapozva. Dalmácia más területeitől az ún. Robinson turizmus kínálatát és élményét illetően különbözik. Dalmácia - Šibenik az Adria koronája szlogent kapja, a hajósok paradicsoma -ként kerül népszerűsítésre. A marketingterv szerint ezen terület előnyeit a festői szigetek és a megőrzött autentikus helyek adják. Dalmácia - Split lesz az Adriai inspiráció, a dalmát életés kultúr stílus zászlóshajója. Dalmácia-Dubrovnik, a legdélebben fekvő térség Dubrovniki Riviéra és szigetek márkanévvel képviselteti magát a kultúra és az örökség elegáns idegenforgalmi desztinációjaként. A Lika-Karlovac klaszter Horvátország zöld szíve -ként lép porondra, egy olyan helyként, ahol összeölelkezik a tengerpart és a különlegesen megőrzött kontinentális terület. Szlavónia marketing pozíciója a valódi életöröm lesz, kihangsúlyozva a gasztronómiát, a természetet, a nyugalmat és a vidéki környezetet. Közép-Horvátország lesz a rövid pihenések régiója, melyet a barokk, a gyógyfürdők és a kastélyok jellemeznek. Zágráb Horvátország kapuja -ként mutatkozik be, a találkozóhely imidzsével egy olyan helyként, ahol a kontinentális Európa összeér az Adriai-tengerrel. 5
Horvátország arcképe www.croatia.hr Változatosságában egyedi Photo: Romeo Ibrišević Horvátország, mint a legjelentősebb mediterráneumi turisztikai célpontok egyike, hosszú idegenforgalmi hagyománnyal és óriási fejlesztési lehetőségekkel rendelkezik. Az idegenforgalmi termékek előnyei az érintetlen természeti kincsek és környezeti, kulturális és történelmi örökségek, az enyhe mediterrán éghajlat, az európai piacok közelsége, valamint az aktív pihenésre alkalmas ökológiailag védett helyszínek. Ebben az országban egyesülnek a Mediterrán és a Közép-európai térség éghajlatának elemei. Földrajzilag területe a Pannon síkságtól, a Dunamentétől, az erdős- és lankás vidékektől egészen a valódi hegycsúcsokig és hegyláncolatokig terjed, melyek egészen az egyedi és felejthetetlen Adria partjaiig húzódnak s egyben védelmezik azt. Az effajta sokszínűség talán éppen a természet gazdagságában tükröződik, melyhez nem kevesebb, mint nyolc, minden szempontból egyedi nemzeti park tartozik. Ezek az alábbiak: Kornati (www.kornati.hr), Risnjak (www.risnjak.hr), Krka (www.npkrka.hr), Paklenica (www.paklenica.hr), Brijuni (www.brijuni.hr), Észak-Velebit (www.np-sjeverni-velebit.hr), Plitvicei-tavak (www.np-plitvicka-jezera.hr) és Mljet (www.np-mljet.hr). A Plitvicei-tavak az UNESCO természeti örökség listáján is szerepel. A nemzeti parkokhoz csatlakoztak a természetvédelmi területek is, úgy mint a Kopački rit (www.kopacki-rit.com), Medvednica (www.pp-medvednica.hr), Lonjsko polje (www.pp-lonjsko-polje.hr), Velebit (www.pp-velebit.hr), Biokovo (www.biokovo.com), Telaščica (www.telascica.hr), Učka (www.pp-ucka.hr), Papuk (www.pp-papuk.hr), Vranski-tó (www.vransko-jezero.hr), Žumberak (www.zumberak-samoborsko-gorje.hr) és a Lastovo-szigetcsoport (www.lastovo.org). A különbözőségek horvát gazdagát sokan kifinomult ízlésüktől vezérelve sejtik meg. Mégpedig a terített asztal mellett ülve, amely ételeket szolgálnak fel, melyek eln- evezésében horvát tájak nevei szerepelnek, úgy mint: pagi sajt, szlavón kulen, drniši pršut, isztriai leves, cresi bárány, gorani pacal, kvarneri királyrák, zagorjei štrukli, stoni osztriga, visi és komižai lepény, muraközi gibanica. Noha ezen ételek ízei rendre különbözőek, van ami közös bennük: az, hogy mindegyikük horvát és kiváló. Mindez a különleges borok, a minőségi olívaolaj, valamint a klapák nótái és a könnyed folklór alkotta természetes harmóniában ötvözve. Arról, hogy a horvát különbözőségek míly mértékben lehetnek alkotóan inspirálóak, az emberi kéz alkotta remekművek is bizonyítják. Az UNESCO kulturális örökség listájára olyan egyedi és univerzális értékek kerültek fel, mint Dubrovnik óvárosa, a spliti Diocletianus-palota, a sibeniki Szent Jakab Katedrálist, Trogir középkori óvárosa, a poreči Euphrasius bazilika együttese, valamint a Starigradi mező Hvar szigetén. Az UNESCO Szellemi örökség listájára felkerült hét szellemi kincsével Horvátország az első az európai országok között. 2009-től a Szellemi örökség listáján szerepel: a dubrovniki Szent Balázs-fieszta; a szűk intervallumú kétszólamú éneklés Isztrián és a horvát Tengermelléken; a hagyományos zagorjei fajátékok készítési módja; a gorjani Királynő (Ljelja) éves tavaszi menete; a Hvar szigeti Za križen körmenet; a kastavi kolomposok éves farsangi felvonulása; horvátországi (Pag, Hvar, Lepoglava) csipkekészítés. Tudták-e, hogy a horvát krš (karszt) szó nemzetközi fogalommá vált azon területek esetében, melyeket a kövek uralnak? Tudták-e, hogy Horvátország az ivóvízben leggazdagabb európai országok közé sorolható? Horvátországba látogatva abban az országban találja magát, ahol az első európai naptár maradványaira leltek. Vučedolban, Vukovar mellett akadtak rá, egy kerámia edényre vésve, amely Kr.e. 6
3000 2400 között készülhetett, tehát akkortájt, amikor Mezopotámiában megjelent az ék-, Egyiptomban pedig a hieroglifa-írás. Horvátország idegenforgalmi kínálata színes és gazdag: a tengerészeti, a búvár, a kongresszusi, az ökológiai, a falusi, a kulturális, a vallási, a kaland, a vadászati vagy halászati turizmustól kezdve egészen az egészség- és wellness turizmusig, a motoros vitorlással történő cirkálásig illetve a hajós kiránduló turizmusig terjed. A horvát turisztikai régiók mindegyike kifejlesztette a világtrendeknek és saját hagyományainak megfelelő saját jellegzetes kínálatát: Isztria, Kvarner, Zadar, Šibenik, Split, Dubrovnik, Zágráb mint főváros, Lika és Karlovac, Közép- Horvátország és Szlavónia. Horvátország az ellentétek országa: a természeti és kulturális-történelmi értelemben egyaránt. Egy okkal több, hogy megismerje, s felejthetetlen pihenést töltsön a hajdanvolt mediterrán világában. 7
Az ezer sziget országa Photo: Sergio Gobbo Photo: Ivo Pervan Horvátország az ezer, pontosabban 1.244 sziget országaként valódi hajózási paradicsomnak számít. A 6176 km hosszú tengerpart mentén 50 lakott sziget van, míg a többi kisebb sziget, szirt és zátony nagyban hozzájárul tengerpartunk tagoltságához. Minden sziget egyedülálló, saját története és sorsa van. Az adriai tengerpartra vagy valamely szigetre tett látogatásunk utazás az ismeretlenbe. Azt ezt követő utazás már az oly sokszínű, ugyan akkor mindig elbűvölő ország már megismert szépségeihez való visszatérés lesz. A szigetekről szóló ismertetőt a Brijunival kezdjük, melynek 14 szigete 7 km hosszan sorjázik Pula és Rovinj között. A természet ezen a területen egy valódi kis Paradicsomot hozott létre a növényzet és az állatvilág, a történelmi műemlékek és a kényelmes szállodák valódi harmóniáját. Az arany, vagy zöld Krk sziget is meg nem is. Elbűvölő természeti környezete és idillikus békessége okán távol esik a hétköznapoktól, azonban a hídnak köszönhetően mégis csak karnyújtásnyira van tőlünk. Cres és Lošinj. Egy vagy két sziget? Réges-régen egy rómaiak által kiásott csatorna, ma pedig egy híd köti őket össze. Említsük meg a homokos Susak szigetet is, amely kivételt képez a többi 1185 nagyrészt sziklás és kopár szigettel szemben. Éppenséggel a 20 millió köbméter homok adta talaján terem meg a különlegesen ízletes helyi bor. Rab, a következő kvarnerói sziget már 1889. óta évben gyógyfürdőhelyként ismert. A sziget mellesleg igen dús vegetációjú, egyike a legerdősebb szigeteknek. A mitikus olajfákban gazdag Pag sziget sok mindenről nevezetes: itt bányásszák a tengeri sót és itt verik a legendás pági csipkét. Az itt készített juhsajt messze földön híres. Silba, a hajótulajdonosok és hajóskapitányok szigete kikötőhelyeivel biztos menedékhely egy váratlanul feltámadó vihar esetén. Silba sok mindenben különleges, a szigeten például nincs sem autó, sem motor, a kerékpár is ritkaságszámba megy. A szigeten béke és csönd honol, melyek az érintetlen természettel együtt teljes lelki pihenést és relaxációt biztosítanak az ide látogatóknak. Ugljan sziget Zadar elővárosa és kertje, amely bőséges olívaolaj készleteiről kapta a nevét. A közeli Pašman szinte összenőtt Ugljannal. Ikerpárként hatnak, bár Pašman valamelyest nyugalmasabb. Iž a halászok, fazekasok, az olívaolaj termelők szigete, s egyben a Zadari szigetvilág egyik legfestőibb kis szigete. Jellegzetes délszaki növényzet és a megművelt olajfaültetvények garmadája borítja. A településen minden évben megrendezik az Iži fiesztát, melynek keretein belül kerül megrendezésre az Iži királyválasztás, melynek hagyománya az ókorig nyúlik vissza. A Dugi otok szigeten egy 114 km 2 területű természeti rezervátumban pihenhetünk meg. A Kornati-szigetek elbűvölő labirintusa a monda szerint úgy keletkezett, hogy isten, hogy megkoronázza művét az utolsó napon könnyből, csillagokból és a tenger leheletéből megteremtette a Kornati-szigeteket. A szigetek közül festői szépségével kitűnik a 18 km²-nyi területű Murter sziget. Ez a halászok, az olívatermelők és a hajóépítők szigete. Prvić-sziget a délszaki növényzetéről és állatvilágáról híres Vodice, a kedvelt üdülőhely közelében fekszik. 8
Zlarin-sziget, amely Šibeniktől dél-nyugati irányba fekszik, már a XV. századtól korall és tengeri szivacsa halászatáról híres. Žirje a šibeniki szigetvilág legtávolabb fekvő szigete, kiváló halászterületekkel és számos kis öböllel. Brač az Adriai-tenger legmagasabban fekvő, és harmadik legnagyobb szigete. Az itt bányászott jó minőségű kövéről híres, melyből számos palota épült, s egyben itt működik Horvátország egyetlen kőfaragó iskolája. Bračtól délre fekszik Hvar, a leghosszabb adriai sziget, melyet a szőlőültetvények, az olívaligetek és a levendulamezők jellemeznek. Hvar kétségtelenül egy kivételes sziget. Kellemes téli és nyári pihenőhelyeiről, enyhe éghajlatáról és buja szubtrópusi vegetációjáról nevezetes. A Pakleni-szigetek egy különlegesen érdekes formáció, aprókavicsos és homokos, főként nudista strandokkal, valamint a szigonyos halászathoz ideális sziklás tengerfenékkel. A szárazföldtől és annak problémáitól távol telepedett meg A 6 négyzetkilométer területű Biševo a part menti meredek sziklákba bevájt barlangok szigete. Noha hivatalosan félszigetnek számít, Pelješac olyan, mint egy sziget. Korčulától egy keskeny szoros választja el. Azt mondják, hogy Korčula a legendák és az emlékek szigete. Lokrum és Mljet mellett ez a legerdősebb horvátországi sziget. Messzi, a nyílt tengerben trónol az 50 négyzetkilométer területű Lastovo, tagolt aprókavicsos parttal, homokos fövenyekkel, s néhány apróbb szigettel nyugati és keleti oldalán. Pelješac mellett, 100 négyzetkilométeren terül el a zöldellő Mljet. Sűrű fenyvesei, karsztbarlangjai, a tengerhez kapcsolódó két festői szépségű tava, aprókavicsos és homokos strandjai, valamint halban és homárban gazdag halászterületei okán a sziget nyugati oldala nemzeti parki státust élvez. Vis, a citrusfélékben, pálmákban és természetes halászterületekben gazdag sziget. 9
UNESCO www.unesco.org Photo: Sergio Gobbo Photo: Damir Fabijanić A Horvát Köztársaság UNESCO Világörökség listáján szereplő kincsei: Split történelmi műemlék együttese Diocletianus palotájával (1979) A császári palota a késő-római építészet egyik legjelentősebb műalkotásának számít, nem csupán az egyes eredeti részek és egészének megőrzött állapota, hanem azon számos eredeti építészeti formák okán is, melyek a korai keresztény-, bizánci- és kora középkori művészet előhírnökei. A katedrális a középkorban, az ókori mauzóleum építőanyagának felhasználásával épült. Tizenkettedik- és tizenharmadik századi román stílusú templomok, középkori erődök, valamint gótikus, reneszánsz és barokk paloták sorjáznak a római falak között, íly módon alkotva harmonikus egységet. Dubrovnik óvárosa (1979) Az Adria Gyöngyszeme a 13. század után jelentős hatalomra tett szert a Mediterráneumban. Ez a későközépkori megtervezett, a Kelet-Adria horvát partszakaszának déli részén fekvő város, a Srđ hegy alatt megtelepedett történelmi központjával az elmúlt évszázadokon keresztül mind a mai napig megőrizte a városfalak által meghatározott azon páratlan urbanisztikai egységének jellegét, amely jelentős helyet foglal a városépítészet történelmében. Noha az 1667-es földrengés jelentős pusztítást vitt végbe, Dubrovnik sikeresen őrizte meg gótikus, reneszánsz és barokk templomait, kolostorait, palotáit és szökőkútjait. Plitvicei Tavak Nemzeti Park (1979) Plitvice a szépségét és különleges vonzerejét a szedrának és a szedraképző növényeknek köszönheti. A szedra képződéssel és a folyó medrének formálódásával jött létre a Plitvice 16 tava, melyet a természet kivételes építészeti egységét alkotó jelenségként sűrű erdők vesznek körül, melyekben medvék, farkasok és egyéb ritkaságszámba menő állat- és növényfajták honosak. Az Euphrasius bazilika kora-keresztény műemlék együttese Porečben (1997) A poreči székesegyházegyüttes arról az Euphrasius püspökről kapta az Euphrasius nevet, aki a VI. század közepén teljeskörűen átépíttette a székesegyházat, s aki a később híressé vált mozaikokkal díszítette azt. Az Euphrasius által elrendelt átépítés előtt ugyanezen a helyen legkevesebb két kora-keresztény épületegyüttes is volt. Porečben már a 4. században gyökeret vert a kereszténység, s a bazilika, az átrium, a keresztelőkápolna és a püspöki palota az egyházi építészet rendkívüli példányait képviselik, míg maga a bazilika sikeresen egyesíti a klasszicista és a bizánci művészet elemeit. Az apszist gazdagon díszítő figuratív mozaikok ezen műfaj legjelentősebb alkotásai Európában. Trogir történelmi óvárosa (1997) - Trogir a városi kontinuitás rendkívüli példája. Ezen szigetváros utcáit, melyek derékszögű szerkezete a hellenisztikus korszakból származik, az egymást követő uralkodók ékítették tovább a legkülönfélébb köz- és lakóépületekkel és erődökkel. Szép román stílusú templomait különleges reneszánsz és barokk épületek egészítetik ki. A legjelentősebb építmény a trogiri székesegyház a nyugati kapu Radovan mester jegyezte portáljával, amely a horvát románkori-gótikus művészet legjelentősebb alkotása. Szent Jakab katedrális Šibenikben (2000) Az 1431-1535. között épült Szent Jakab katedrális a 15. és 16. századi Észak-Itália, Dalmácia és Toszkána műemléki művészete területén történt fontos kölcsönhatásokról tanúskodik. Három építőmester - Francesco di Giacomo, Juraj Dalmatinac és Nikola Firentinac egy teljes egészében kőből épült szerkezetet fejlesztettek ki, egyedülálló technikát alkalmazva a székesegyház kupolájához. Ennek eredménye a kőből készült épületegység, a falazás módszere, és a katedrális belsejében érzékelhető tökéletes harmónia alkotta összhang. 10
A Starigradi mező (2008) 2008 júliusától az UNESCO világörökség listáján szerepel a Starogradi mező is. A nemzetközi szervezet indokolásában kiemelte, hogy az ottani szőlő- és olíva ültetvények az első ógörög gyarmatosítók óta gyakorlatilag változatlanok s egyben az ókorban alkalmazott parcellázás mértani szerkezetének egyedülálló példája. Kr. előtt 385. nyarán az Égei-tenger Pharosz szigetének azonos nevű városkájából indítottak útjára a Jón-tenger - ahogy az ókori görögök az Adriát nevezték - felé egy száz családból álló csoportot, azzal a szándékkal, hogy ott kolóniát alapítsanak. Célpontjuk Hvar, régi néven Fiteja szigete, a csoport vezetője pedig Okist volt, kinek - többek között - az volt a feladata, hogy az új területen igazságosan felossza a földet a telepesek között. A mező közepén, azon a helyen, ahonnan majdnem az egész síkság belátható, jelölték ki a kiinduló pontot az ún. omfaloszt. A groma nevű egyszerű mérőeszköz segítségével mérték le a mezőt, majd felosztották 1-szer 5-ös stádiumú (ógörög mérték) parcellákra, ami megközelítőleg 180 x 900 métert jelent. A parcellákat kövekkel melybe belevésték tulajdonosának nevét határolták el egymástól, ám az effajta felosztás nem tetszett a szigeteken és a parton élő illíreknek, ezért Kr. e. 384-ben megtámadták a várost. A görögök legyőzték az illíreket, s így urai lettek az adriai szigetek legnagyobb termékeny síkságának számító staridgradi mezőnek. A telepesek hamarosan melléképületeket és lakóépületeket kezdtek emelni birtokaikon. A luxus épületek a római korból származnak, eddig mint egy 60 maradványát tárták fel. A Starogradi mező napjainkban a legjobb állapotban fennmaradt ógörög tájegység a Földközi-tenger térségében. 2007. szeptemberében az Európai Geoparkok Koordinációs Bizottsága a skóciai Ullapoolban megtartott kongresszusán úgy döntött, hogy a Papuk Természetparkot felveszi az UNESCO védettséget élvező geoparkok listájára, melyen jelenleg 31 európai és 51, a világ más részeiben lévő geopark szerepel. Ezzel a Papuk lett Horvátország első ilyen védettséget élvező területe. Noha nehéz lenne felsorolni mindazon geológiai jellegzetességeket és változatos képződményeket, melyek a Papukot kiemelik a Kontinentális-Horvátország többi hegysége közül, legértékesebb területe minden bizonnyal a Voćina-nál lévő Rupnica nevű lokáció, 70 millió éves vulkanikus lépcsőzetes szikláival, melyekhez foghatókat a világon csupán a következő három helyen találhatunk: Új-Zéland, az amerikai Yellowstone, valamint Szlovákia. Napról-napra újabb, eddig rejtett természeti szépségek kerülnek felfedezésre a hegységben, melynek egyes sziklái 350 millió éves múltra tekinthetnek vissza. Kincsek a csatlakozási listán A Horvát Köztársaság megküldte a Világörökség Központnak (WHC) a javasolt kulturális és természeti kincseinek csatlakozási listáját. A kulturális kategóriában az alábbiakat nevezték be: episzkopális műemlékegyüttes Zadarban, a horvát limesz Varaždinban, az Erőd Eszéken, a Diocletianus-palota és Split város központjának kiterjesztése, Lubenice Cres-szigeten, Veliki Tabor Várerőd, Ston urbanisztikai egysége Mali Ston-nal együtt, Mo- tovun, Blaca síkság, a primošteni szőlőültetvények és Korčula városa. A természeti kategóriában az alábbiakat nevezték: Észak- Velebit és a Kornati Nemzeti Park, valamint a Telaščica, a kulturális és természeti értékek kategóriájában pedig a Lónya-mező. 2009-től a 16 felterjesztett horvát kincs közül hét szerepel az UNESCO listáján, míg a Horvát Köztársaság Kulturális Minisztériuma 2010-ben ismételten felterjeszti a Sinji alkát, a bećarac-ot, a dinari nema kólót és az észak-horvátországi mézeskalácskészítest, némelyeket azok közül, amelyek az idén nem kerültek felvételre. Az UNESCO Szellemi örökség listáján szereplő kincsek: Dubrovniki Szent Balázs-fieszta Dubrovnik egy 971-ben történt esemény után választotta Szent Balázst patrónusául. A legenda szerint a velencei flotta 112 hajóval hajózott be a dubrovniki vizekre. Ezt megelőzően győzték le a Neretva mentén lakókat, majd adó fizetésére kényszerítették őket. Egy csellel Dubrovnikot is sikerült bevenniük. A Városban nem is sejtették, hogy cselszövésről van szó, ezért tisztelettel és barátságosan fogadták őket. A Szent Istvánról elnevezett székesegyházában, amely később egy földrengésben elpusztult, az istenfélő Stojko tiszteletes késő éjszakáig imádkozott. A templomot hirtelenjében felfegyverzett katonák lepték el, s közöttük állt egy őszszakállú öregember is, bottal a kezében, aki elmagyarázta, hogy ő maga a püspök, Szent Balázs vértanú, akit az égiek küldtek Dubrovnik védelmében. Az égi katonák vele együtt egész éjjel védelmezték, és végül sikeresen meg is védték a városfalat a velenceiektől, akik le akarták igázni a várost. Ezen esemény apropóján döntöttek úgy a dubrovnikiak, hogy városukat jobban megerődítik, s természetesen Szent Balázst választották patrónusuknak, kinek tiszteletére egy templomot is emeltek. A február 3-ai Szent Balázs-fieszta a Dubrovniki Köztársaság idején állami ünnepnap volt. A legrégebbi írásos emlék tanúbizonysága szerint 1190. óta ünneplik meg Szent Balázs nevenapját. Minden év február 3-án a püspökök és a papok körbehordozzák Szent Balázs ereklyéit, míg a hívők az önmagukért és a városért mondott imák kíséretében áhítatosan csókjaikkal illetik tenyerét és az ereklyét. A körmenet befejeztével a zászlóvivők hazatérnek az általuk hordozott zászlókkal, íly módon közvetítve a szent áldását mindazoknak, akik ezen a napon nem lehettek a városban. A szűk intervallumú kétszólamú éneklés Isztrián és a horvát Tengermelléken ez a komplex stílusú népzene Isztrián és a horvát Tengermelléken kívül is honos, ám éppen ezeken a területeken a legegységesebb. Alapjáratban a szűk intervallumú éneklés a nem egyenlő hangközökre hangolt tonális viszonyokon, valamint a hangok jellegzetes hangszínein alapul, melyet a vokális zenénél a részben az orron keresztül történő erőteljes énekléssel érnek el. Az előadás folyamán gyakran mindkét szólamban improvizálnak és variálnak, ám az un- 11
iszónós lezárások és az oktávban történő befejezések szigorúan kötöttek. A hangsorok nagy része négy-hat hangból áll. A metroritmikus, formális szerkezet és a szöveg szerkezete az egyszerűtől az összetett formulákig terjed, és különleges a zene és szöveg viszonya. A hagyományos zagorjei fajátékok készítési módja a fából készült gyerekjáték a Hrvatsko Zagorje jellegzetesen hagyományos terméke, melynek készítése hosszú időre nyúlik vissza. Éppen ezen a területen alakult ki a 19. században a játékkészítés egy különleges módja, melyet egyes falvakban egészen napjainkig megőriztek. A készítés módja generációról generációra öröklődött és egészen napjainkig fennmaradt. Jellemző, hogy a játékokat a férfiak készítik, és általában az asszonyok pingálják ki őket. Nem fordulhat elő, hogy két egyforma készül belőlük, lévén mind egyes darab kézműves termék. A játékok alapanyagául a környéken fellelhető lágytörzsű fák fűz, hárs, bükk, juhar - szolgálnak, melyeket a kézművesek szárítás után kifaragnak, majd favagy karton-sablonok segítségével, különleges szerszámmal vágják és formázzák. Virágos és geometrikus motívumokkal díszítik őket. Jelenleg mint egy ötven-féle játékot készítenek, a legkülönfélébb hangszerektől, tamburicáktól, az állatformájú játékoktól egészen a használati tárgyakig. A gorjani Királynő (Ljelja) éves tavaszi menete úgy tartják, hogy Ljelja a Perun nevet viselő szláv isten felesége. A legenda szerint a szokás még a török időkből ered, amikor is történt, hogy a törökök minden férfit foglyul ejtettek a faluban, mire az asszonyok észbe kaptak, álruhát öltöttek magukra, szablyát és kaszát ragadtak a kezükbe, és így indultak a törökök ellen. A törökök azt hitték, hogy szellemeket látnak, inukba szállt a bátorságuk, és elmenekültek, az asszonyok pedig ily módon mentették meg apáikat, fivéreiket és férjeiket. A szokást tanulmányozó szakemberek viszont azt állítják, hogy a szokás jóval régebbi keletű lehet, vélhetően még az ószláv államból ered, és beavatási rítusként értelmezhető. A szertartásra Pünkösd katolikus ünnepén kerül sor, amikor a leányok menete körbejárja a falut és betér egy-egy portára. Szerepeik szerint királyok és királynők ők, koldusruhába öltözött legények és dudás kísérik őket, akik egy kosárban gyűjtik az adományokat. Az udvarokban a ház gazdái várják őket, a Ljelják alkalmi dalokat énekelnek, szertartásos játékot és körtáncot adnak elő a dudások játékának a kíséretében, a háziak pedig vendégül látják és megajándékozzák őket. Ezek után továbbállnak a következő portához, és így járják körbe az egész falut. 2007 óta Pünkösd napján Ljelják Legendája néven folklór seregszemlét is tartanak. a köszönet jeleként, saját, vagy családi fogadalomként cipeli a keresztet, melynek súlya elérheti a 18 kilogrammot is. Mögötte lépdel a szerzetesi csuhát viselő válogatott tagokból álló kíséret, valamint a hívők és zarándok sokasága. A csoport tagjai betérnek a többi település templomaiba és kápolnáiba is, ahol a helyi tiszteletesek várják őket, majd pirkadat előtt térnek vissza saját plébániatemplomukba. A körmenet a terjedelmét illetően (8 óra alatt mint egy 25 kilométert tesznek meg) valamint hangsúlyozottan passionisztikus tartalmát illetően különleges. A körmenet fő vázát a Mária siralom, ez a 15 századból származó nyolcas passió szöveg adja, amelyet zenei párbeszéd formájában kántálnak a válogatott énekesek, a kantadurok. A kastavi kolomposok éves farsangi felvonulása farsang idején (a január 17-től Hamvazószerdáig terjedő időszakban) Kastav vidékén a bejáratott, több kilométer hosszú útvonalakon férfiak tíz egynéhány csoportja járja körbe saját települését és a szomszédos falvakat. Egyesek maszkot, míg mások a természetet és a termékenységet jelképező fejdíszeket viselnek. Mindegyikükön van viszont kifordított birkabőr és kolomp, amiről a kolomposok elnevezést is kapták. Ezekkel kolompolnak, a legkülönfélébb mozdulatokat téve, amihez nagy ügyességre és fizikai állóképességre van szükség. Noha szemmel láthatóan egyrészt a tél végével a termékenység megidézését szolgáló rituálé ősi mágikus jelentését testesíti meg, ez a szokás napjainkban is különlegesen élettel teli. Ehhez a rituáléhoz különféle ételek, kézműves tevékenységek (maszkok, fejdíszek, kolompok készítése), táncok és a társasági szokások legkülönfélébb formái kötődnek. Horvátországi csipkekészítés Horvátországban napjainkban három csipkekészítő központ van, melyek működése hosszú időre visszanyúló hagyományokon alapszik. Ezek a következők: Lepoglava a Hrvatsko Zagorjében, ahol ún. verőpálcával készítik a csipkét; a tengerparton Pag városa a varrott csipkével és Hvar városa az agavécsipkével. A durva len fonalból verőpálcával készült csipkeszalag, amelyet a lepoglavai parasztasszonyok saját ruhájuk díszeként vagy eladásra készítettek, előállításának tudománya a legkülönfélébb alakú míves csipkék készítését eredményezte. A pagi csipke gyakorlatilag egy díszítőelem, amely elsősorban népi textíliákon jelenik meg majd önálló dísztárgyként bukkan fel. A Hvar városában agavéből készült csipke egyrészt a csipke alapanyagául szolgáló agavé miatt különleges, másrészt pedig azért, mert kizárólag a benedek rendi kolostorban készítik. A Hvar szigeti Za križen körmenet a Hvar-sziget középső részén lakók különleges ájtatatosságának egyedülálló szertartása illetve vallási és kulturális identitásuk kifejezése, amely már mint egy öt évszázada kerül megrendezésre. A Nagycsütörtökről Nagypéntekre virradó éjjelen a körmenet a sziget 6 települését - Jelsa, Pitve, Vrisnik, Svirče, Vrbanj és Vrboska - köti össze. A hat plébániatemplomból egy időben (22 órakor) indulnak a menetek a kereszthordozó vezetésével, aki a fohász vagy 12
Nemzeti parkok Photo: Milan Babić Photo: Damir Fabijanić Horvátország a következő 8 nemzeti parkkal büszkélkedik: Brijuni, Kornati, Krka, Mljet, Paklenica, Plitvicei-tavak, Risnjak és Észak-Velebit. Közülük a leglátogatottabb a legnépszerűbb horvát nemzeti parknak tartott Plitvicei-tavak, melyet a Krka, a Brijuni és a Paklenica nemzeti park követ. A Brijunitól Mljetig A Brijuni (www.brijuni.hr) 14 kisebb-nagyobb szigetből álló, 36,3 km² összterületű formáció. Tagolt partjának, történelmének, változatos növény-és állatvilágának köszönhetően a Földi paradicsomként szokták emlegetni. A Kornati Nemzeti Park (www.kornati.hr) 220 km²-nyi területén 89 kisebb-nagyobb sziget és zátony található. A park összterületének csupán ¼-e szárazföld, nagyobb részét a tengeri ökoszisztéma teszi ki. A Mljet Nemzeti Parkot (www.np-mljet.hr), amely Horvátország legdélebbi részén helyezkedik el, sokan tartják az Adria legszebb szigetének, hiszen ritkaságszámba menő természeti jelenséget mondhat magáénak: egy tavat a sziget közepén, a tó közepén pedig egy sziget és a szigeten egy vár, illetve egy 12. századi bencés kolostor. Eme valószerűtlen kép mintha csak a legszebb tündérmeséből tűnne fel. Egy legenda szerint, éppen Mljet volt az a sziget, amelyen Kalüpszó nimfa révületben tartotta Odüsszeuszt. A Krka Nemzeti Park (www.npkrka.hr) a parkhoz tartozó Krka-folyóról kapta a nevét. A Nemzeti Park Közép- Dalmáciában helyezkedik el, alig pár kilométernyire északkeleti irányba Šibenik városától. A Paklenica Nemzeti Park (www.paklenica.hr) a tenger és a hegyek különleges találkozásának helyszíne, melyet a legpompásabb tölgy- és fenyőfajták jellemeznek. A Plitvicei-tavak Nemzeti Park (www.np-plitvicka-jezera.hr) erdővel körülölelt hegyvidéki terület, melyen 16 kisebbnagyobb türkiz színű kristálytiszta tó található. Vizét számos patakból és csermelyből nyeri, a tavakat pedig lépcsőzetes elrendezésű és morajló zuhatagok kötik össze. A Risnjak Nemzeti Park (www.risnjak.hr) a Gorski kotar hegymasszívumban helyezkedik el, a park középpontja a Risnjak-hegy 1528 méter magas csúcsa. A Risnjak szépségeinek élvezetéhez a természeti jelenségek iránti fogékonysággal kell rendelkezni. Az Észak-Velebit Nemzeti Park (www.np-sjeverni-velebit.hr) különleges karsztképződményeivel és gazdag növény- és állatvilágával csábít. 13
Természetparkok Photo: Sergio Gobbo Photo: Renco Kosinožić A Biokovotól a Kopački rit-ig Horvátország természetparkjai a következők: a Biokovoi Természetpark, Kopački rit/kopácsi-rét, a Lonjsko polje/ Lonja-rét, a Medvenicai Természetpark, a Papuk hegység, a Telašćica Természetpark, a Velebiti Természetpark, a Vransko jezero /Vranszki-tó, az Učka-hegység, a Žumberaki-Samobori hegység, valamint a Lastovo szigetcsoport Természetpark. A Biokovo (www.biokovo.com) 19.550 hektáros területén található különlegesen értékes növény- és állatfajtáinak, geomorfológiai alakzatainak, valamint természeti szépségeinek köszönheti a természetparki státust. A Kopački rit (www.kopacki-rit.com) olyan terület, amely a Duna, illetve a Dráva áradásának függvényében egész éven át változtatja kinézetét. A Lonjsko polje Természetpark (www.pp-lonjsko-polje.hr) nem csupán Horvátország, de a Duna egész folyamvidékének is legnagyobb védett lápterülete. A Medvednica erdei (www.pp-medvednica.hr) majdhogy nem egészen Zágráb központjáig ereszkednek le. A hegy csodálatos zöld területeivel, valamint gazdag és változatos állatvilágával hódít. A Papuk (www.pp-papuk.hr) biológiai és tájrajzi sokszínűsége okán Szlavónia különösen fontos területe. Gazdagsága geológiai képződményeiben, megóvott növény- és állatvilágában rejlik. A Telaščica Természetpark (www.telascica.hr) három részből áll, úgy mint: a legkiterjedtebb és legbiztonságosabb természetes adriai kikötőhelynek számító Telašćicaöböl, a 200 m magasságig és 90 m mélységig terjedő sziklafalak, valamint a gyógyhatású, sós vizű Mir nevű tó. A Velebit Természetpark (www.pp-velebit.hr) a különböző növény- és állatfajok legjelentősebb endemikus lelőhelye Horvátországban. A Vransko jezero Természetparkban (www.vransko-jezero.hr) helyezkedik el Horvátország legnagyobb tava. Az Učka Természetparkot (www.pp-ucka.hr) mindenekelőtt páratlan természeti sokszínűség jellemzi viszonylag kis területen. A Žumberak Természetpark (www.zumberak-samoborsko-gorje.hr) 350 km² területén elsődleges célja a vidék természeti szépségeinek megóvása és népszerűsítése. A Lastovo-szigetcsoport (www.lastovo.org) 44 kisebbnagyobb szigetből, zátonyból és szirtből áll, melyek mind a lastovói járáshoz tartoznak. Közülük a legnagyobbak Lastovo és Sušac. Ez az Adria egyik legjobban megőrzött tengeri területe. 14
Horvátország számokban Hivatalos elnevezés: Horvát Köztársaság Földrajzi elhelyezkedés: Horvátország észak-nyugat felöl az Alpok legkeletebbi permétől a Pannon-síkság és a Duna partjaiig terjed kelet felé, középső részét a Dinara hegymasszívuma borítja, míg déli része az Adriai-tenger partjánál végződik. A tenger felől Olaszországgal határos, szárazföldi szomszédjai: Szlovénia, Magyarország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró. Államforma: Horvátország többpárti parlamentáris köztársaság Népesség: 4.437.460 fő Terület: szárazföldi területe 56.594 km2, territoriális tenger területe 31.067 km2 Szigetek, szirtek és zátonyok száma: 1.185, a legnagyobb szigetek Krk és Cres A tengerpart hossza: 6.278 km, ebből 4.398 km a szigetek, szirtek és zátonyok partjai Fővárosa: Zágráb (779.145 lakos/2001-es adat) az ország gazdasági, közlekedési és oktatási központja Pénz: Horvátország hivatalos pénzneme a kuna (1 kuna = 100 lipa) Éghajlat: Horvátországban három éghajlati övezet van; az ország belső részében a mérsékelten meleg, esős éghajlat uralkodik, a legmagasabb hegycsúcsokon havas és hűvös éghajlat, míg az Adriai-tenger partvidékén mediterrán éghajlat sok napsütéssel; a nyár száraz és forró, a tél enyhe és csapadékos. Az ország belső részének átlaghőmérsékletei: január 2-0 C, illetve még hidegebb a magasan fekvő vidékeken, augusztus 20 C és a magasabb csúcsokon 12 C. Az ország tengermelléki részének átlaghőmérsékletei: január 5-9 C, augusztus 22-25 C, a tengervíz hőmérséklete télen 12 C, nyáron 25 C. Nemzeti parkok: Horvátországban nyolc nemzeti park van, ezekből 4 a szárazföldön (Paklenica, Plitvicei-tavak, Risnjak és Észak- Velebit), 4 a tengeren (Brijuni, Kornati, Krka és Mljet). Gazdaság: GDP/Fő - 17.600 USD (2009) Gasztronómia: A Kontinentális-Horvátországban az ínyencek a szlavóniai, muraközi, zagorjei, likai vagy gorani konyhaművészet remekei közül válogathatnak. Kevesen tudnak ellenállni az olyan különlegességeknek, mint a szlavóniai kulen, a zagorjei pulyka mlinci-tésztával, a baranyai halpaprikás, a likai sült krumpli, a gorani pacal, a béka-pecsenye vagy más vadas ételek. Horvátország mediterrán térsége az egészséges és könnyű ételek birodalma. Errefelé többnyire olívaolajat használnak az ételek ízesítéséhez, emellett híres a cresi és a pági báránysült, a drnisi és isztriai prsut, a pági sajt, a kvarneri scampi, a stoni kagyló, a visi és komizsai lepény, a dalmáciai halak és rákok, az isztriai szarvasgomba és egyéb vasharang alatt sült különlegességek. A borkedvelőket gazdag borkínálat várja: a kontinentális Tramini, Rizling, Grasevina, Burgundi vagy az adriai Dingács, Postup, Malvázia, Zslahtina, Teran és Vugava. Évi C Augusztusi középhőmérséklet középhőmérséklet C Zágráb 11,1 21,4 Pula 14,4 24,9 Rijeka 14,1 24,7 Rab 15,5 25,7 Zadar 15,2 24,9 Split 16,4 27,4 Hvar 16,6 26,1 Dubrovnik 16,6 26,3 Horvátország Value for money célország Kávé 1,1 2,0 Ásványvíz 0,5 l 1,1 2,0 Üdítő 1,6-2,5 Sör 0,33 l 2,0-2,9 Bor 0,75 l (földrajzi eredetű minőségi) 13,8-25,0 Üzemanyag személygépkocsi a világpiaci árak változása miatt az árak gyakorlatilag hetente változnak Eurosuper 1 l 1,1 Eurodízel 1 l 1,0 Kompjegy gépkocsi és utasok számára (szárazföld-szigetek, egy irányban) 21,2 64,2 15
Átlagos turista menü 10,4 15,0 Férőhelyek Szállodák száma 584 Szállodai férőhelyek száma 98.680 Magánszálláshely férőhelyek száma 421.000 Kis családi szállodák száma 220 Turistafaluk száma 47 Turistafalu férőhelyek száma 25.650 Apartmanhotelek száma 13 Apartmanhotel férőhelyek száma 858 Turistaapartmanok száma 54 Turistaapartman férőhelyek száma 9497 Kempingek száma 231 + 311 minikemping (magánkem ping) Férőhelyek száma a kempingekben 229.004 Falusi turizmussal foglalkozó háztartások száma 353 Falusi turizmus férőhelyek száma 891 Marinák száma 54 Kikötőhelyek: tengeri 12.107, száraz 3.650 Horvát jachtkikötőkben állomásozó charter-flották hajóállománya 3.500 www.hrvatski-farmer.hr; www.mint.hr; www.mmtpr.hr; www.camping.hr; 16
Hogyan juthatunk el Horvátországba Kiváló autóbuszos összeköttetés Horvátországot menetrendszerűen közlekedő nemzetközi buszjáratok kötik össze Szlovéniával, Ausztriával, Franciaországgal, Olaszországgal, Magyarországgal, Németországgal, Szlovákiával és más európai országokkal. A szerteágazó belföldi buszjáratok lehetővé teszik az utasoknak, hogy könnyedén eljussanak Horvátországba, Zágrábba, Splitbe, illetve más üdülőhelyekre. Szlovén autópálya matrica Szlovéniában 2009. július 1-én vezették be a hétnapos autópálya matricát, melynek ára 15 euró. Szlovénia nem vette figyelembe az Európai Bizottság ajánlását sem, amely szerint az egy hetes matrica optimális ára 10 euró. Szintén bevezetésre került a havi matrica, 30 eurós áron. Megszüntették viszont a féléves matricákat, az éves matrica díját pedig 55 euróról 95 euróra emelték. Ha ma vásárolná meg ezt a fajta matricát, az csak az év végéig érvényes. A Ljubljanától a Bregana határátkelőig terjedő autópálya szakasz befejezése 2010 közepére várható, szintén ekkorra ígérik a Ptujtól a Macelj határátkelőig terjedő autópálya szakasz tervrajzi dokumentációjának elkészültét is. Az autóutak hálózatának bővítése www.hac.hr, www.arz.hr, www.azm.hr, www.bina-istra.hr Intenzív tempóban folytatódik a már meglévő modern autóutak hálózatának bővítése. Átadták a Rijeka Zágráb autópálya 7,4 kilométer hosszú teljes profilú szakaszát Kikovica Oštrovica között. Ez az egyik legigényesebb autópálya szakasz egész Horvátországba, melynek összhosszúsága 20 %-át autópálya létesítmények - öt völgyhíd és két aluljáró - teszik ki. A Rijeka Zágráb 146,5 km összhoszúságú autópályát teljes profiljában 2008 októberében adták át. Az utazás most már csupán 1 és egynegyed órás, a személygépkocsik pályadíja Rijekától Zágrábig 60 kunába (8,36 ) kerül. A Rijeka Zágráb autópálya az európai E65-ös út és a páneurópai Vb közlekedési korridor részét képezi, s mint ilyen, különösen fontos az idegenforgalom és a gazdaság fejlesztésének szempontjából, s forgalmát tekintve, a legjobban megtérülő horvát autópálya. 2008. október 22-én adták át a Goričan és a magyar határ közötti autópálya szakaszt, valamint az új, 216 méter hosszú, és két 15 méter széles hídból álló, Horvátországot Magyarországgal összekötő Mura-hidat. A Mura-híd meghosszabbításaként a magyar oldalon is elkészült az utolsó egy kilométeres szakasz, amely a Mura-híddal és az újonnan átadott 1,4 kilométeres horvát szakasszal összeköti a Budapest Letenye és Zágráb Goričan autópálya szakaszokat. Az A6-os (Rijeka-Zágráb), az A4-es (Zágráb- Goričan) és az M7-es (Budapest-Letenye) teljes hosszában történt forgalomba állításával befejeződött a páneurópai Vb közlekedési korridorhoz tartozó 496,2 kilométer hosszú Rijeka-Zágráb-Budapest autópálya. Ebből 232,5 kilométer Magyarországhoz, 263,7 kilométer, pedig Horvátországhoz tartozik. Ezzel az utazás mindössze 5 órára rövidült le. 2009 júniusában a Mala Kapela és a Sv. Rok alagutak eddig lezárt járatait is megnyitották a forgalom előtt. A Mala Kapela a Zágráb-Split autópálya leghosszabb alagútja, jobb oldali járata 5.780 méter, bal oldali járata pedig 5.821 méter hosszú. A jobb oldali járat kifúrását 2002-ben kezdték meg és 2005 júniusában helyezték forgalomba. A Sveti Rok-alagút bal járata 5.679 méter, jobb járata pedig 5.670 méter hosszú. A pénzügyi válság és a horvát Dél autópálya infrastruktúrájába történt befektetések leállítása következményeképpen az A1-es Dalmatina autópálya Vrgorac -Ploče szakát parkolópályára helyezték. Noha a Horvát Autópálya társaság illetékesei eddigi nyilatkozatai szerint a Ravčétől a Vrgorac csomópontig terjedő szakasz 2009 végéig kerül átadásra, ez mégsem fog megtörténni. Még mindig bizonytalan, hogy az A1-es autópálya mikor is fog elérni Ploče városáig és kikötőjéig. A válság hatására ideiglenesen leálltak a spliti kerülőút építésének 200 millió eurót érő munkálatai is. Majdani átadásával megszűnhet a legforgalmasabb horvát útszakasznak tartott Trogir-Split-Omiš út leterheltsége, melyen naponta átlagosan 40.000 jármű halad át. 2009. június 18-án adták át teljes profiljában a rijekai kerülőút 5,2 kilométer össz-hosszúságú Škurinje csomópont- Diračje csomópont szakaszát, melyen belül az újonnan kialakított Rujevica csomópont is helyet kapott. A Rijekai kerülőutat teljes egészében 2009 végéig helyezik forgalomba. Isztriai Y Az isztriai Y teljes profiljának megépítése 2008 októberében kezdődött. Szakaszos kivitelezést terveztek, hogy az úthálózat megduplázásának teljes körű munkálatait a lehető legrövidebb időn belül befejezzék. A munkálatok befejezése a következő két és fél éven belül várható, a befektetés értéke mint egy 313 millió euró. Az autópálya teljes profiljának megépülésével új tarifarendszer - a díjfizetés zárt rendszere - kerül bevezetésre. Az autópálya használója ebben az esetben csak azért az autópálya hosszúságért fizet majd, amennyit ténylegesen használt. Az Y úthálózat már meglévő környezet tudatos jellegzetességei a szennyvizek elvezetésének és megtisztításának beépített rend- 17
szere, az út menti zajszűrő falak, napenergiával töltődő segélykérő telefonok és sebességmérő radarok, az alagút szellőzőrendszerének hatékony működtetése mellett az autópálya teljes profiljának megépülésével az Isztriai Y még inkább hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, ugyan is minden csomópontján környezetbarát világítást alakítottak ki, amely csak betont és az aszfaltot világítja meg, s így nem veszélyezteti a madarak és az éjjeli állatok természetes bioritmusát. A teljes profil megépítésével a koncessziós jogokat gyakorló Bina-Istra vállalat két olyan utat is kialakít, melyek nem részei a koncessziós területnek, melyek nem lesznek fizetősek, és melyek felett megépülésüket követően a Horvát Autópálya társaság, illetve a Megyei útfelügyelet fog diszponálni. Az egyik út az umagi csomóponttól a D200- as állami autóútig terjedő 1,5 km-es, a Kaštel és Plovanija határátkelők felé vezető összekötőút, a másik pedig a pulai csomóponttól (Isztriai Y) a Pomerig (Medulinig) vezető 8 km-es összekötőút, amely a Pula városának bejárata előtt szokványos közlekedési dugókat hivatott enyhíteni. Közvetlen vasúti összeköttetések www.hznet.hr Horvátország a következő országokkal áll közvetlen vasúti összeköttetésben: Ausztria, Bosznia Hercegovina, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Montenegró, Németország, Szlovénia, Szlovákia, Szerbia, valamint Svájc. A többi európai országba átszállással lehet eljutni. A Horvát Vasutak-Személyszállítás a Szerb Vasutakkal karöltve a nyári szezonban vezeti be a Jadran-expressz szezonális járatot, amely június 20. és szeptember 7. között közlekedik a Belgrád-Knin-Split-Belgrád és a Belgrád-Rijeka-Belgrád viszonylaton. A szlovák Železničná spoločnos a turistaidényben Pozsony-Split járatot működtet. A vonatok naponta közlekednek júniustól szeptemberig, és kerékpárok szállítására is alkalmasak. A Pozsony-Split járatra a jegy 115,6 euróba kerül. Repülőterek és fapados légitársaságok Nemzetközi repülőterek Horvátországban: Zágráb, Split, Dubrovnik, Eszék, Zadar Rijeka és Pula. Csak a nyári szezonban üzemelnek: Brač és Lošinj Sportrepülőterek Horvátországban: Zágráb, Čakovec, Varaždin, Slavonski Brod, Rijeka, Vrsar, Mali Lošinj, Sinj, Otočac, Čepin, Ivanić Grad, Koprivnica, Brač, Pula és Varaždin. A Croatia Airlines (www.croatiaairlines.com) horvát nemzeti légitársaság több európai várossal biztosít légi összeköttetést. A Croatia Airlines-on felül még 35 légitársaság repül Horvátországba, mint például a British Airways (www.britishairways.com), a Germanwings (www.germanwings.com), a Lufthansa (www.lufthansa.com), a STERLING, a Delta, a SkyService Airline (www.skyserviceairlines.com), a SAS, a TAP Portugal és az Austrian Airlines (www.aua.com). A horvát légikikötők 2009-ben 18 fapadok légitársaság járatait fogadták és a SkyEurope csődje ellenére, melyből kifolyólag augusztus végén mint egy 700 utas maradt cserben a zadari repülőtéren, nem kell amiatt aggódni, hogy effajta kellemetlenségek esetleg más légitársaságok jóvoltából is megismétlődnek. Horvátország ugyan is mint- egy 30 európai várossal áll összeköttetésben a következő fapados légitársaságoknak köszönhetően: Germanwings, Happag Lloyd Express, Sky Europe, Norwegian Air Shutlle, Wizz Air, Flyglobespan, Flybe, Thomsonfly, Easyjet, Ryanair és EstonianAir. A legtöbb járatot a Germanwings üzemelteti Horvátország felé, őket követi a német TUIfly, a norvég NorwegianAir és a brit EasyJet. Noha a válság jelentős hatással volt a légi forgalomra is, amely világszerte visszaesést produkált, a 2010-re beharangozott új járatok tükrében Dubrovnik lesz a Mediterráneum egyik legfelkapottabb repülős desztinációja. Eddig olyan légitársaságok tanúsítottak érdeklődést a Dubrovnikkal való légi összeköttetés iránt, melyek a horvát idegenforgalom gyöngyszemét Moszkvával, Budapesttel, Rómával, Amszterdammal, Isztanbullal, Leeds-szel, Athénnel, Edinburgh-gel, Manchesterrel kötnék össze új járataikkal. Az új szezon kezdetével egy reprezentatív utasterminál kerül átadásra, melynek értéke mint egy 160 millió kuna, s melynek megnyitásával a dubrovniki légikikötő lesz az egyetlen horvát repülőtér, amely repülőshídakkal, azaz a repülőkből vezető ún. száraz átjárókkal fog rendelkezni. A spliti légikikötő 2009-ben 45 légitársaság gépeit fogadta, melyek fő desztinációi: Zágráb, Róma, London, Párizs, Köln, Frankfurt, Stuttgart, Oslo és Stockholm. Országok szerinti bontásban a legtöbb utas Németországból érkezett, majd Nagy-Britannia, Horvátország, Franciaország, Norvégia és Svédország következik. A zadari légikikötő 40 éves fennállásának rekord számú utasát 2008-ban produkálta, amikor mint egy 160.000 utas fordult meg a reptéren. A 2009-es esztendő azonban a 35 százalékos forgalomnövekedéssel bizonyára új utasszám rekordot fog hozni, amely a zadari repülőtér értékesítési szolgálatának becslése szerint akár 220.000 utast is jelenthet. Ezen szám eléréséhez nagyban hozzájárultak a fapados légitársaságok, melyeknek köszönhetően Zadar számos európai desztinációval került légi összeköttetésbe. A fapados légitársaság említésekor feltétlenül ki kell emelni a Ryanairt, amely hét desztinációjával a zadari légikikötő első számú légitársasága. Őt követi a Germanwings. A 2009-es esztendőben a zadari repülőtérről nyolc új desztinációba indítanak járatokat: a Ryanair Edinburghba, Stockholmba, Frankfurtba, Düsseldorfba és Pisába repül, míg a Germanwings új desztinációja Berlin. Két új fapados is megjelent a zadari repülőtéren: a Danube Wings Pozsonyba Horvátországot számos charterjárat köti össze a világ nagyvárosaival. A Kuoni Travel 2010- ben a következő charterjáratokat üzemelteti: Zürich Split a Swissairrel, szombatonként; Zürich-Krka- Pula- Zürich a Helweticavál, július, augusztus és szeptember folyamán szombatonként; Friedrichshafen-Pula és Friedrichshafen Zadar az Intersky légitársasággal; Bázel Dubrovnik a Dubrovnik Airline-nal. 18
A Croaticum újra bevezeti a Zürich Split charterjáratot a Dubrovnik Airlin-nal közös üzemeltetésben. Előkészületben vannak továbbá a Genfből Splitbe és Dubrovnikba repülő charterjáratok is. 2010-ben valószínűleg beindítják a Milánóból, Palermóból, Cataniából Splitbe, és valószínűleg Dubrovnikba is közlekedő charterjáratokat. 2010-ben Horvátországba 11 brit légitársaság 19 repülőtérről heti 80 járatot üzemeltet. Smart Connect a horvátországi járatokhoz is A Germanwings vezető fapados légitársaság, amely a fapados légitársaságok közül 2004 júniusában elsőként vezetett be horvátországi járatokat Zágrábba és Splitbe, majd Dubrovnikba, illetve 2007-ben Zadarba. Horvátország azon ritka európai országok közé tartozik, ahová a Germanwings minden fontosabb németországi báziskikötőjéből repül, átlagosan 90%-os töltöttséggel. 2008-ban a horvátországi járatok tekintetében is bevezették a fapadosok piacán egyedülálló Smart Connect nevezetű szolgáltatásukat. Íly módon a Germanwings 141 útvonalához hetente mintegy 500 plusz összeköttetést biztosít. Az Interneten az utasok ugyan úgy foglalhatnak átszállásos járatokra jegyet, mint ahogy ezt tették eddig is a közvetlen járatoknál, a transzferrepülőterek pedig Köln/Bonn, Stuttgart és Berlin. Nem kevesebb, mint 50 lakott sziget rendelkezik hajós összeköttetéssel Horvátország tengeri ország. Tengerparti városai között hajók és kompok is biztosítják az összeköttetést. Nem kevesebb, mint 50 lakott sziget áll hajós, vagy kompos összeköttetésben a szárazfölddel. A nyári hónapok folyamán mentesítő járatokat állítanak be a hajós és kompközlekedésbe. Helyi kompjáratok kötik össze a szárazfölddel a következő szigeteket: Cres, Lošinj, Pag, Rab, Ugljan, Pašman, Dugi otok, Iž, Rava, Olib, Silba, Premuda, Ist, Molat, Brač, Šolta, Hvar, Vis, Pelješac, Korčula, Lastovo és Mljet. A partmenti járatok 30.000 M-mel, a kompjáratok pedig 20.000 M-mel hosszabbították meg útvonalaikat. Mindez új vonalak bevezetéséről, illetve a meglévő járatok sűrítéséről tanúskodik. Menetrendszerű személyhajó- és komp összeköttetés van az olaszországi Velence, Trieszt, Ancona, Pescara, Bari és a horvátországi kikötővárosok között. Heti kétszer jár a Rijeka-Split-Dubrovnik útvonalon a komp. A Rijekából Dél felé induló kompjáratok jó megoldást jelenthet azoknak az úrvezetőknek, akik szeretnék megúszni a szép, ámde fárasztó partmenti kocsikázást. (A szezonális hajójáratokról minden információt megtalálhatunk a Partmenti tengeri közlekedés irodájának honlapján, www.agencija-zolpp.hr). 2008-ban a az állami költségvetés és az állami vállalatok forrásaiból közel egy milliárd 680 millió és 680 000 kunát fordítottak a szigetek infrastrukturális beruházásaira. Összhangban a Törvény a szigetekről rendelkezéseivel, jelentős lépéseket tesznek az új szigeti kikötők és megállóhelyek építése, illetve a már meglévők kibővítése, felújítása és renoválása irányában, annak érdekében, hogy előremozdítsák a szigetek és a szárazföld, illetve a szigetek közötti tengeri összeköttetést. Különleges célként tűzték ki a közösségi közlekedésben résztvevő kikötőkben az új, nagyobb és korszerűbb hajók fogadására alkalmas infrastrukturális feltételek megteremtését. A kormány által 2009. január 22-én jóváhagyott hajóépítési program értelmében a horvát hajósok 2011-ig bezárólag mint egy 240 millió kuna állami támogatásban részesülnek, mellyel a hajók építésére fordított, igazolt költségeiknek maximum 30 százalékát fedhetik le. A program célja a horvát hajósok hajóállományának megújítása, illetve a hajózás biztonságának javítása, illetve a tenger és a környezet nagyobb fokú védelme. A Tengerügyi-, Közlekedési- és Infrastrukturális Minisztérium adatai szerint a személyszállító- és kirándulóhajók állományából 2008 folyamán mint egy 12 jármű került felújításra, 4.605.720,30 kuna összértékben. A Rijekai Kikötőben 2009. október 6-án adták át a 95 millió kuna értékű új tengeri-utas terminált. Az Adriai-tenger legkorszerűbb kikötői ellenőrző központjával, vendéglátó egységekkel és egyéb utas szolgáltatásokkal rendelkező terminál a Rijeka Gateway elnevezésű projekt része, amely a kikötő és a kikötői üzemek modernizációját, a kísérő infrastruktúrák többek között a Rijekából a szárazföl felé tartó közlekedési útvonalak és vasúthálózat kialakítását is magában foglalja. Hasznos linkek www.jadrolinija.hr, www.rapska-plovidba.hr, www.medplov.hr, www.splittours, www.gv-line.hr, www.ivante.hr, www.krilo.hr, www.snav.it, www.miatours.hr, www.losinjska-plovidba.hr, www.adriatica.it/en/adriatica.asp, www.port-authority-vukovar.hr, 19