A brémai muzsikusok Előadta a Diószegi Petőfi Sándor Alapiskola Diócska Bábcsoportja, 2006-ban. A Duna Menti Tavasz országos döntőjén Nívódíjat kaptak. Rendezte Bréda Szilvia 101
102
1. kép ÉPÍTÉS Narrátor: Mesélhetek nektek? Tessék? Elindulok, elindulok zöld mezőre, Ágas-bogas, szárnyas- árnyas nagy erdőbe. Megyek, megyek, mendegélek, kerek erdőt keresgélek. Jobbra-balra csavargok, kerítést is találok. Kőre kő, kőre kő. Nézd a házunk egyre nő. Nyissad ki az ablakot, engedjed be a napot. Szegény asszony: Semmirekelő, mihaszna állat! Majd ellátom az öreg szamár baját, csak érjen haza. (Nem bírja hozni a lisztet a malomból!) 2. kép MESEKEZDÉS Narrátor: Fut az út, kanyarog, jobbra-balra csavarog. Ott az úton mi topog? Öreg szamár vánszorog. Érzem a vesztem, világgá megyek. Mihez kezdjek most? Öreg vagyok, fáradt vagyok. Talán még városi muzsikus is lehet belőlem. Merre menjek? Bréma felé megyek. 3. kép TALÁLKOZÁS A KUTYÁVAL (lihegve jön) Hát te miért kapkodod úgy a levegőt, mint a partra vetett hal? Egyre öregebb és gyengébb vagyok. A vadászaton nem értem utol a nyulat, a gazdám agyon akart ütni, de én időben kereket oldottam. Most mitévő legyek? Megmásztam öt hegyet, egy dundit, egy keskenyet, egy magasat, egy ékeset, egy egészen kicsikét, nekem ennyi épp elég. Én Brémába megyek, tarts velem. Legyünk zenészek. Én a lantot pengetem, te pedig az üstdobon játszol. 103
Hav-hav-hav! Ez nem is nehéz! Igazán okos ötlet, veled tartok! 4. kép TALÁLKOZÁS A CICÁVAL Szamár. Ki bántott, te vén bajuszpödrő? Hát, hogy is lehetnék vidám és elégedett, ha az életemről van szó. Eljárt fölöttem az idő, egyre szívesebben üldögélek a kandalló előtt, ahelyett, hogy az egereket kergetném. A gazdasszonyom vízbe akart fojtani. Tanácstalan vagyok, merre menjek? Gyere velünk Brémába, hiszen te értesz a szerenádhoz! Így te is lehetsz muzsikus. Jó! Veletek tartok. 5. kép TALÁLKOZÁS A KAKASSAL Kukurikú! Kukurikú! Úgy rikoltozol, hogy egészen beleremegek. Mi fáj, ki bántott? Ó, gyalázatos hálátlanság! Reggelente pontosan ébresztettem a háziakat, jeleztem, hogy milyen idő várható, és akkor rettenetes dolog jutott a fülembe. Hétvégén vendégek érkeznek, engem le fognak vágni! Ugyan már, Pirostarajú! Ki akarna önként a kés alá feküdni? A halálnál bárhol találsz jobbat. Mi ugyanis Brémába megyünk, s muzsikusok leszünk. Neked jó éles hangod van, ha együtt zenélünk, igazán nagyszerű zenekar leszünk. 6. kép ESTE AZ ERDŐBEN Idehallgassatok, barátaim! Egyikünk sem fiatal már, sötétben úgysem könnyű gyalogolni, töltsük itt az éjszakát! Keressünk jó fekvőhelyet magunknak! (körülnéz keresgél) Én és a Bodri barátom a nagy fa alá 104
fekszünk, hogy a fa koronája védelmet nyújtson! Én az ágak közé fészkelem be magam. Én pedig a fa csúcsára repülök. De mielőtt elalszok, én azért csak körülnézek! Kukurikú! Kukurikú! Mit kukorékolsz? Hagyj bennünket aludni! Nem messze innen áll egy kis házikó, és annak a lámpásának a fényét pillantottam meg az imént. 7. kép INDULÁS A ZSIVÁNYTANYA FELÉ Akkor annak ellenére, hogy késő van, összeszedelődzködünk. Itt a szállás kényelmetlen, ráadásul még a szél is fúj! Néhány húsos csontocska bizony nekem is jól esne! Én már érzem a kandalló melegét. Várjatok meg engem is, már röpülök! 8. kép ÁRNYJÁTÉK (Apárbeszéd az árnyjáték alatt folyik.) Jaj, de sötét van! Én nem látok semmit! Akkor menjünk közelebb! Várjatok! Én felrepülök az ablakhoz és bekukucskálok, hogy mi történik odabent. Légy óvatos! Ne féltsetek engem, tudok magamra vigyázni! 9. kép LESKELŐDÉS Mit látsz bent, Pirostarajú? Egy bőségesen megterített asztalt, megrakva étellel-itallal. És még mit láttál? Rablókat! És szemmel láthatóan jól érzik magukat! Én félek, nyáu! Mitévők legyünk?! Pirostarajú, hány rablót láttál? Mindjárt visszarepülök és megszámolom! Na, mennyit látsz? 105
Cstt! Hármat látok. Egyik goromba frátert nagy szakállal, ő lehet a rablóvezér. A másik egy hétköznapi figura, a harmadik olyan mint egy tökfilkó. De jó nekik, melegben lakmároznak! Ez igazán jó szállás lenne nekünk! Jóllakottan a tűznél dorombolni, nyáu, de jó volna! Tudjátok mit, gyertek ide közelebb, eszembe jutott a megoldás. (sugdolóznak) Halkan gyertek utánam! 10. kép SZERENÁD (Éneklés beesés a házba verekedés zsiványok elrohanása ) 11. kép ZSIVÁNYOK TANAKODÁSA Vöröshajú: Vöröshajú: Ne hagyjuk magunkat megfélemlíteni! Igazad van, főnök! Menjünk vissza! Azt parancsolom, hogy menj vissza te! Mi itt megvárunk! Miért éppen én menjek? Menjen vissza a Tökfilkó! Ő való erre a feladatra! Igazad van. Tökfilkó! Gyere ide! Süket vagy? Azt mondtam, hogy gyere ide, akkor gyere ide! Nemcsak Tökfilkó vagy, hanem amint látom, még tökkel ütött is. Na idefigyelj! Most visszamész a kunyhónkhoz, körülnézel és mindenről beszámolsz! Megértetted? Öhöm. Ha a feladatodat jól elvégezted, te leszel a jobb kezem! Miért? Levágod a jobb kezedet és én leszek a te kezed? Hát igazán egy tökfilkó vagy! Akkor úgy mondom, hogy te leszel a kisfőnök, én meg a nagyfőnök. Ez tök jó! Akarom mondani, parancsára főnök! Már itt sem vagyok! 106
12. kép TÖKFILKÓ VISSZATÉRÉSE A KUNYHÓHOZ (verekedés) Vöröshajú: 13. kép ZSIVÁNYOK MENEKÜLÉSE A házunkban maga az ördög költözött a társaival együtt. Mit láttál? A tűzhelynél egy borzalmas boszorkány rám villantotta izzó szemeit, fújtatott, mint egy dühös sárkány, a hegyes karmaival pedig összekarmolta az arcomat. Aztán az ajtó előtt egy erős ember állt, egy kést a lábamba döfött. Az udvaron pedig fekete szörnyeteg feküdt, egy bunkóval lesújtott rám. De ez még nem minden. A tetőn ült a bíró, utánam kiáltott: Ide nekem e csibészt. Akkor aztán gyorsan elfutottam onnan. Jaj, főnök, én félek! Maradj már nyugton, hagyj gondolkodni! Gyertek! Fogjuk a sátorfánkat és takarodjunk el innen, mert látom itt nem leszünk biztonságban. Hogyan kell megfogni a sátort meg a fát? Tökfilkó, te inkább maradj csendben és kövess bennünket! 14. kép ZÁRÓKÉP Hallottátok? Méghogy boszorkány, erős ember, szörnyeteg meg bíró! Ezek lennénk mi? Ilyen félelmetesek vagyunk? Igazi muzsikusok lettünk vénségünkre, de azért nagyon jó lenne a kandalló melegénél tölteni az öreg napjaimat. Ne félj, te vén Bajuszpödrő! A zsiványok már úgysem mernek visszajönni, megérdemeljük ezt a kunyhót. Én, mint a legöregebb és a legbölcsebb azt javaslom, hogy maradjunk itt, ne menjünk Brémába! Kakas, Kutya, A javaslatodat elfogadjuk! Hurrá!!! Miénk a kunyhóóó! 107