kistérségek. In.: Integrált vidékfejlesztés. V. Falukonferencia. (Szerk.: Kovács T.) Pécs: MTA RKK, 441-449.p. 22. CSATÁRI B. (2000c): Kísérlet a

MELLÉKLETEK

M1. IRODALOMJEGYZÉK 1. ANDERICK, K.L.- VOGT, C.A. (2000): Kapcsolat a helyi lakosok turizmushoz való hozzáállása és a turizmus fejlődése között. Journal of Travel Research. Vol.39. August. 27-36.p. In.: Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból. (2001) (Ford: Dóka G.) (1) 29-30.p. 2. ANTAL K. (1994): A falusi turizmus, mint idegenforgalmi termék. Kereskedelmi szemle, XXXV. (12) 35-37.p. 3. AUBERT A. (1995): Turizmus tervezés- turizmus marketing. Pécs: JPTE, 122-149.p. 4. BAUER A.-BERÁCS J.(2002): Marketing. Budapest: Aula Kiadó, 427;449-452.p. 5. BECKWITH, H. (2004): A láthatatlan érintés. Budapest: Bagolyvár, 6-15.p. 6. BERÁCS-LEHOTA-PISKÓTI-REKETTYE (2004) Marketingelmélet a gyakorlatban. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, 87-105.p. 7. BÍRÓ P.-MOLNÁR L. (2004): A kistérségek fejlettségi szintjének és infrastruktúrájának összefüggései. Közgazdasági szemle LI (11) 1048-1064.p. 8. BLEILE, G. (1995): Tourismusmarkte. München-Wien: Oldenbuourg Verlag GmbH, 10.p. 9. BLÖCHINGER, H.J.(1994): Explanatory Framework. In: The Contribution of Amenities to Rural Development. Paris: OECD 7-22.p. 10. BOGDÁN I. (1989): Kézművesek mestersége. Budapest: Gondolat, 85-102.p. 11. BOGDÁN R. (2001): Lovasturizmus. Heti Turizmus IV. (42-43) 6.p. 12. BOROSS M.-KARÁCSONY Z.-TÁTRAI ZS.(2004): Magyar népi kultúra. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 7-17, 141-167.p. 13. BOWEN,R. COX, L. FOX, M (1991): The Interface between Tourism and Agriculture, Journal of Tourism Studies (2) 44-54.p. 14. BÖHM A. (1997): A magyar falu társadalma a rendszerváltás után. In: A mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig. In.: IV. Falukonferncia. (Szerk: Kovács T.) Pécs: MTA RKK 371-374.p. 15. BUDAY-SÁNTHA A. (2001): Agrárpolitika-Vidékpolitika. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 15-20; 360-408.p. 16. BUDAY-SÁNTHA A. (2004): Az agrár- és vidékfejlesztés lehetőségei és tennivalói. Gazdálkodás, XLVIII. (1) 61-68.p. 17. BUJDOSÓ Z. (2002): A vízitúrák típusai Magyarországon. In.: Aktív turizmus. Debrecen: Debreceni Egyetem, 86-91.p. 18. BUTLER, R. (1994): Alternative Tourism: The Thin End of the Wedge. In:Tourism alternatives. Potentials and problems int he devlopment of tourism. (Ed. Dy Valene L. Smith, William R. Eadington) Chichester et al., John Wiley, 31-46.p. 19. CSATÁRI B. (1999): Az alföldi tanyarendszer változásairól. In: A falu- és vidékfejlesztés stratégiai kérdései. Budapest: MTA Agrártudományok Osztálya, 43-47.p. 20. CSATÁRI B. (2000a): A magyarországi kistérségek vidékiség kritériumai. In: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. (Szerk.: Horváth Gy., Rechnitzer J.) Pécs: MTA RKK, 193-217.p. 21. CSATÁRI B. (2000b): A vidéki sokszínűség és a magyarországi területfejlesztési

kistérségek. In.: Integrált vidékfejlesztés. V. Falukonferencia. (Szerk.: Kovács T.) Pécs: MTA RKK, 441-449.p. 22. CSATÁRI B. (2000c): Kísérlet a magyarországi kistérségek komplex fejlődési típusainak meghatározására. In: Az Alföld és a nagyvilág (Szerk.:Dövényi Z.), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóközpont, 151-168.p. 23. CSATÁRI B. (2001):Az európai vidékiség és az Alföld. In: Alföldi tanulmányok. EU és az Alföld 2000/2001. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 44-62.p. 24. CSATÁRI B. (2002): A kistérségek a magyar területfejlesztés rendszerében. In: Regionális fejlődés Európában és Magyarországon (Szerk.: Radnóti É.) Budapest: Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Elemző Központja, 147-164.p. 25. CSEPREGI T.-HAJÓS L. (1997): A falusi turizmus szerepe az integrált vidékfejlesztésben. In: A fenntartható mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig (Szerk.: Kovács T.) Pécs: MTA RKK 266-274.p. 26. CSIZMADIA KÁDAS KENÉZ REISHL (1992): Fizetővendéglátás és falusi turizmus I-II. kötet. Budapest: KIT 27. CSIZMADIA L. (2001): Falusi (vidéki) turizmus menedzsment. Comitatus XI. (9) 30-35.p. 28. DÁVID L. (2002): Ökoturizmus. In.: Aktív turizmus. Debrecen: Debreceni Egyetem, 125-136.p. 29. DÁVID L. (2004): A Vásárhelyi terv turisztikai lehetőségei. Gazdálkodás, XLVII. (9) 86-98.p. 30. DÁVID L.-BUJDOSÓ Z.-PATKÓS CS. (2003): A turizmus hatásai és jelentősége a területfejlesztésben. In: A terület- és településfejlesztés alapjai (Szerk.: Süli-Zakar I.), Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 433-453.p. 31. DECROP, A. SNELDERS, D. (2004): Planning the summer vacation. Annals of Tourism Research Vol. 31 (4) 1008-30.p. 32. DORGAI L. (1999a): Mire vállalkozhat az agrárgazdaság a vidékfejlesztésben? Falu Város Régió (1-2) 9-13.p. 33. DORGAI L. (1999b): Az agrárgazdaság helye és szerepe a vidékfejlesztésben. In.: A falu- és vidékfejlesztés stratégiai kérdései (szerk. Kovács F. Kovács J.) Budapest: MTA Agrártudományok Osztálya, 35-41.p. 34. DORGAI L. (1999c): A területfejlesztéstől a vidékfejlesztésig az agrárgazdaság nézőpontjából. In.:Vidékfejlesztés, vidékpolitika. Budapest:Agroinform,71-100.p. 35. DORGAI L. (2002): Feladataink a vidékpolitika alkalmazásában. Gazdálkodás XLVI. (5) 63-73.p. 36. DOWER, M. (1999): Az örökség, mint erőforrás. A Falu, XIV. (2) (Ford.:Márton Gy. Pálmai Zs.) 80-85.p. 37. ENYEDI GY. (1993): Falvaink sorsa ma. In. Kiút a válságból. II. Falukonferencia. (Szerk.: Kovács T.) Pécs: MTA RKK, 11-14.p. 38. ENYEDI GY. (1996): Regionális folyamatok Magyarországon az átment időszakában. Budapest: 76-83.p. 39. EŐRY E. (1998): A magyar lovasturizmus-haladás munkaügetésben. Turizmus Bulletin II. (3) 23-35.p. 40. ERDMANN GY. (2004): Bajai kistérség. Budapest: Száz magyar falu könyvesháza KHT, 25.p. 41. ERNST J.-FEHÉR D.-ÓCSAG I. (1988): Magyar lovaskönyv. Budapest: Natura- Corvina Kiadó, 7-13.p. 42. ERTSEY. (2002): Idősorok elemzése In.: Alkalmazott statisztika (Szerk.:Szűcs

I.) Budapest: Agroinform, 347-67.p. 43. FALUVÉGI A. (2000a): A magyar kistérségek fejlettségi különbségei. Területi statisztika III. (3) 319-346.p. 44. FALUVÉGI A. (2000b): A területi fejlődés elemzésére és a fejlődést befolyásoló tényezők hatásának kimutatására alkalmazható módszerek. Területi statisztika III. (4) 373-380.p. 45. FALUVÉGI A. (2004): Kistérségeink helyzete az EU küszöbén. In.: Területi statisztika VII. (5) 434-59.p. 46. FARAGÓ L. (1999): Fából vaskarika: az ágazatiság és a területiség egységének megteremtése. Falu Város Régió (10) 18-19.p. 47. FEHÉR A.(1998a):Mezőgazdaság és vidékfejlesztés. Gazdálkodás XLII. (1) 79.p. 48. FEHÉR A. (1998b): A vidék fogalmáról és a vidéki területek lehatárolásáról. Gazdálkodás XLII. (5) 54-59.p. 49. FEHÉR A.(2002): Agrártermelők tevékenységének diverzifikációja Észak- Alföldön és Észak-Magyarországon. Gazdálkodás XLVII. (2) 39-48.p. 50. FEHÉR A.(2005): A vidékgazdaság és a mezõgazdaság. Budapest: Agroinform 217-278.p. 51. FEHÉR I.(1993):Vidékfejlesztés az Európai Közösségben. A Falu VIII.(1)7-19.p 52. FEHÉR I. (1999a): Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája 2000-ben. Gazdálkodás XLIII. (6) 60-72.p. 53. FEHÉR I. (1999b): Vidékfejlesztési politika Magyarországon. Gödöllő: GATE, 3-39.p. 54. FEHÉR I. (Szerk.) (2001): Európai Uniós ismeretek. Gödöllő: SZIE, 177-187.p. 55. FEHÉR I. (2002): Az Európai Unió integrált vidékfejlesztési politikája. Gödöllő: SZIE GTK EUTK 68.p. 56. FELSENSTEIN, D. FLEISCHER, A. (2003): Local Festivals and Tourism Promotion: The role of Public Assistance and Visitor expenditure. Journal of Travel Research. Vol. 41. No.4. 385-86.p. 57. FONT E. (1998): A vidék gondja globális, vagy lokális kérdés? A Falu XIII. (3) 27-35.p. 58. FONT E. (2000): Vidékfejlesztés európai szinten. Agrárium 10. (3) 20.p. 59. FOSTER, D. (1985): Travel and Tourism Management. London: Macmillan. 3-10.p. 60. G. FEKETE É. (1998): Bevezetés az alulról vezérelt vidékfejlesztés elméletébe Szolnok: KGF, 3-5.p. 61. G. FEKETE É. (1999): A vidékfejlesztés kérdőjelei. In.:Az Alföld a XXI. Század küszöbén konferencia A vidékfejlesztés kérdőjelei 147-150.p. 62. G.FEKETE É. (2000a): A siker titkai a kistérségi fejlesztésekben. A Falu XV. (2) 59-66.p. 63. GKI Gazdaságkutató Rt.(2004): A turizmus makrogazdasági szerepe. Budapest: 4-12.p. 64. GRÁFIK I. (2000): Ökoturizmus In: Turizmus és kommunikáció. Budapest- Pécs: Néprajzi Múzeum PTE Kommunikációs Tanszék, 96-111.p. 65. GUBÁN P. (2001): Fenntartható turizmus- és erőforráshasználat a vidékfejlesztésben. In.: Gondolatok az ökologikus vidékfejlesztésről.(szerk.: Kocsis A.) Budapest: Agroinform, 81-118.p. 66. GURSOY, D. RUTHERFORD, D. G. (2004): Host attitudes toward tourism. Annals of Tourism Research. Vol. 31, No 3, 495-514.p.

67. GUZMICS I. (1999): Falusi turizmus és területfejlesztés. Falu Város Régió (1-2) 30-33.p. 68. GYŐRFFY VILLÁM A. (2001): A lovas turizmus kézikönyve, Budapest: Mezőgazda Kiadó 6-103, 134-156.p. 69. HAJDÚ Z. (2000): A történelmi értékek kastélyok hasznosítása a vidékfejlesztésben. A Falu (XV) (3) 61-64.p. 70. HANSÁGHY P. (2000): Marketing a lovas turizmusban. Budapest: Mezőgazda kiadó, 81-82.p. 71. HECKER W.-PALÁGYI B. (1987): Ostorhegyes. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó, 80.p. 72. HJALAGER, A.-M. (1994): Dynamic innovation in the tourist industry. In: Progress in Tourism, Recreation and Hospitality Management. (Ed. By C.P.Cooper and A. Lockwood) Chichester et al. John Wiley, 197-224.p. 73. HOFFMANN I. (1990): Modern marketing. Budapest: Universitas, 253.p. 74. HOFFMANN M. -KOZÁK Á.-VERES Z. (Szerk.) (2000): Piackutatás. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 138;176,212-213.p. 75. HORKAY N. (2003a): Turisztikai márka és márkapolitika a desztinációmenedzsmentben. I. rész. Turizmus Bulletin VII. (1) 47-53.p. 76. HORKAY N. (2003b): Turisztikai márka és márkapolitika a desztinációmenedzsmentben.ii. rész. Turizmus Bulletin VII. (2) 21-30.p. 77. HORVÁTH GY. (1998): Európai regionális politika. Budapest-Pécs: Dialóg- Campus, 396-403.p. 78. HORVÁTH H. (1998):Régvolt magyar kastélyok. Budapest:Gemini Kiadó, 8-9.p. 79. HUNYADI L. VITA L.(2002): Statisztika közgazdászoknak. Budapest: KSH, 87-167.p. 80. HÜTTL A. PROBÁLD Á. (2000): Turizmus és nemzetgazdaság. Gazdaság és statisztika 12 (51). (1) 39-50.p. 81. JANCSIK A. (1998): Az Európai Unió turizmussal kapcsolatos intézkedései. Budapest: KIT Képzőművészeti Kiadó, 38.p. 82. JANDALA CS. (1992): A turizmus közgazdasági elemzésének módszerei. Budapest: KIT, 105-107.p. 83. JANDALA CS. (1993): A turizmus integrált tervezésének általános elvei. Kereskedelmi szemle 34. (6) 19-25.p. 84. JÁVOR K. KULCSÁR L. (2002): A vidéket érintő intézmények és a vidékfejlesztés szereplői In: Vidékfejlesztés (Szerk.: Kulcsár L.), Budapest: Scolar Kiadó, 85-110.p. 85. JENKEI L. (1996): A falusi turizmus helyzete Magyarországon. In.: A falusi turizmus, mint a vidéki térségek megújításának egyik esélye konferencia, Velem, 97-100.p. 86. KADT, E. (1994): Making the alternative Sustainable: Lessons from Development for Tourism. In: Tourism alternatives. Potentials and problems int he devlopment of tourism. (Ed. Dy Valene L. Smith, William R. Eadington) Chichester et al., John Wiley, 47-75.p. 87. KARA P. (2002): Kisrégiók a közigazgatási térstruktúrában, a nagyrégiók és a kisrégiók összefüggései. In.: Régió, közigazgatás, önkormányzat. Budapest: Magyar Közigazgatási Intézet, 281-99.p. 88. KASPAR, C. (1992a): Turisztikai menedzsment. Budapest: KIT, 11.p. 89. KASPAR, C. (1992b): Turisztikai alapismeretek. Budapest: KIT, 44-55.p.

90. KASPAR, C. (1994): Management im Tourismus: Eine Grundlage für das Management von Tourismusunternihmungen ung organisatien. Bern-Stuttgart- Wien: Verlag Paul Haupt, 44-48.p. 91. KASPAR, C. (1998): Das System Tourismus im Überlick. In.: Tourismus Management (Hrsg:Günter Haedrich et al.) Berlin, New York: Valter de Gruyter GmbH, 16-27.p. 92. KENÉZ GY. (1995): A falusi turizmus jövőjéről. Kereskedelmi Szemle XXXVI. (7) 20-21.p. 93. KISS K. TÖRÖK P. (2001): Az egészségturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei. Turizmus Bulletin V. (3) 7-13.p. 94. KISS K. (2001): Falusi turizmus eltérő értelmezések, eltérő piaci lehetőségek? Turizmus Bulletin V. (1) 19-32.p. 95. KOLLARIK A. (Szerk) (1994): Animátorok kézikönyve. Budapest: Hunguest RT, 77.p. 96. KORPÁS A, (Szerk.) (1997): Általános statisztika. I-II. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 97. KOTLER, P. (2002): Marketing menedzsment. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, 515.p. 98. KOVÁCS D. (1994): Fordulópont előtt a magyar falusi turizmus? In: A falusi turizmus. Vendégvárók. Budapest: MTV-OPÁL, 3-4.p. 99. KOVÁCS D. (1995): A falusi turizmus és fizetővendéglátás értelmezéséhez In: A mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig III. Falukonferencia, Pécs: MTA RKK 352-356.p. 100. KOVÁCS D. (2003): Falusi és vidéki turizmus értelmezések a nemzetközi irodalomban. In: A falusi turizmus hagyományai (Szerk: Kovács D.) Budapest: Mezőgazda Kiadó, 57-68.p. 101. KOVÁCS K. (1998): A vidék kutatása az MTA Regionális Kutatások Központjában. A Falu XIII. (4) 15-17.p. 102. KOVÁCS T. (1995): Agrárpolitika - Vidékpolitika. In. A mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig. III.Falukonferencia. (Szerk:Kovács T.), Pécs:MTA RKK,24-35.p. 103. KOVÁCS T. (1997): A vidékfejlesztés problémái és feladatai. A Falu XII. (2) 11-17.p. 104. KOVÁCS T. (1998a): Vidék, vidékfejlesztés, vidékpolitika. Gazdálkodás XLIV. (3) 11-19.p. 105. KOVÁCS T. (2000): Integrált vidékfejlesztés. A Falu XV. (2) 33-38.p. 106. KOVÁCS T. (2003): Vidékfejlesztési politika. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 13-75.p. 107. KOZÁRI J. (Szerk.) (2000): Szaktanácsadás a mezőgazdaságban Dinasztia kiadó, 33.p. 108. KOZMA B. M. (1998): A turizmuspotenciál mérése. Marketing és Menedzsment 32. (6) 75-77.p. 109. KÖNYVES E.- MÜLLER A. (2001): Szabadidős programok a falusi turizmusban. Budapest: Szaktudás Kiadó Ház, 32.p. 110. KSH (2004): Idegenforgalmi statisztikai évkönyv 2003, Budapest: 41-126.p. 111. KULCSÁR FARKAS JÁVOR: A vidékfejlesztéssel összefüggő alapfogalmak. In.: Vidékfejlesztés (Szerk.: Kulcsár L.) Budapest: Scolar Kiadó, 5-24.p. 112. KULCSÁR L. (1998a): Vidékfejlesztés és vidékpolitika Magyarországon. A Falu

XIII. (2) 5-15.p. 113. KULCSÁR L. (1998b): Falvaink fejlesztési stratégiái az EU csatlakozás tükrében. A Falu XIII. (4) 5-14.p. 114. LANE, B. (1994): What is Rural Tourism? Journal of Sustainable Tourism Vol.2:1-2. Special Issue on rural Tourism and Sustainable Rural Development. 7-21.p. 115. LANFAN, M.-F. GRABURN, N. H. H. (1994): International Tourism Reconsidered: The Principle of the Alternative. In.:Tourism alternatives. Potentials and problems in the development of tourism. (Ed. Dy Valene L. Smith, William R. Eadington) Chichester et al: John Wiley, 88-112.p. 116. LÁNG I. (1997) A magyar mezőgazdaság fenntartható fejlődése Lehetőségek és korlátok. In: A fenntartható mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig. IV. Falukonferencia, (Szerk: Kovács T.) Pécs: MTA RKK, 40-45.p. 117. LÁSZLÓ P. (1998a): Ökoturisztika-bioturizmus. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 38-44.p. 118. LÁSZLÓ P. (1998b): Ökoturizmus. Budapest: KVIF, 31.p. 119. Látnivalók Magyarországon (2003) Miskolc: Well-Press Kiadó 120. LENGYEL I. (2000): A regionális versenyképességről. Közgazdasági szemle XLVII. (12) 967-987.p. 121. LENGYEL M.(1994):Turizmus általános elmélete. Budapest:KIT, 24-25;66-82.p. 122. LENGYEL M. (2002) A turizmus általános elmélete-i. Budapest: Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, 65-69., 108, 187.p. 123. LENGYEL M. (2004) A turizmus általános elmélete-ii. Budapest: Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, 55-127.p. 124. MACDONALD, R. JOLLIFFE, L. (2003): Cultural Rural Tourism. Annals of Tourism Research Vol. 30. No.2. 307-322.p. 125. MADARÁSZ I. (2000): Hogyan készítsünk vidékfejlesztési programot? Budapest: Agroinform, 15-25.p. 126. MADARÁSZ I. (2004): A vidék funkciói az Európai Unióban. A Falu Budapest: Agroinform, XIX. (41) 35-43.p. 127. Magyar statisztikai évkönyv 2003, (2004) Budapest: KSH, 477.p. 128. MAGYAR T. (2003): A vidékfejlesztés helyzete és kilátásai az AGENDA 2000 félidejekor. Gazdálkodás XLVII. (2) 5-15.p. 129. Magyar Turizmus Rt (1998): Magyarország vonzerőleltára. Budapest: 130. Magyar Turizmus Rt (2001): Egészségturizmus 2000 éves fürdőkultúra, Tematikus kiadvány 131. Magyar Turizmus Rt (2003): A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja. Turizmus Bulletin VII (3) 19-24 p. 132. Magyar Turizmus Rt (2004): Napfényben, nyeregben az Alföldön. Dél-alföldi lovasturisztikai katalógus. Komáromi Nyomda és Kiadó, 133. Magyar Turizmus Rt (2005): Lóháton. Lovastanyák, lovasiskolák. Komáromi Nyomda és Kiadó,.4-5, 48.p. 134. Magyarországi kastély- és kúriaszállók kézikönyve. (1998) Miskolc: Tercia-Info, 135. MAJOROS P. (1997): Kutatásmódszertan. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 24-61.p. 136. MAJOROS P.(1995): A kutatásmódszertan alapjai. Budapest: Perfekt,89.p. 137. MALHOTRA, N. K. (2001): Marketingkutatás. Budapest: Műszaki könyvkiadó, 594-5.p.

138. MARCONI, J.(1999):The Brand Marketing Book, Chicago:NTC, 34-35;76-77. p. 139. MESTER T. (2004): A világ és Európa turizmusának alakulása 2004-ben. Turizmus Bulletin VIII. (4) 42-44.p. 140. MICHALKÓ G. (2002): Az aktív turizmus elméleti megközelítése. In.: Aktív turizmus. Debrecen: Debreceni Egyetem, 5-15.p. 141. MICHALKÓ G. (2004): A fenntartható fejlődés ökoturisztikai aspektusai Magyarországon. Turizmus Bulletin VII. (4) 13-21.p. 142. MOLNÁR M. (2003): Területi mobilitás a nagykunsági tanyavilágban. In.: Alföldi tanulmányok. Migráció és az Alföld 2002/2003. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 99-109.p. 143. MÓRICZ É. (1999): Reklámpszichológia. Budapest: BKTE, 53-54.p. 144. Múltidéző szálláshelyek. Kastélyszállók Magyarországon. (2001) Budapest: Hotelinfo Kft, 145. MUNDRUCZÓ GY.- STONE, G (1996): Turizmus - elmélet és gyakorlat. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 19-147.p. 146. MÜLLER, H. (1995): Nachhaltige Regional entwicklung durch Tourismus: Ziele Methoden Perspektiven. In.: Tourismus und nachhaltige entwicklung (Hrsg.: Albrecht Steinecke) Trier: Europaïsches Tourismus Institut GmbH, 16.p. 147. NASZÁKNÉ CSERFALVI I. JUHÁSZ CS. (1995): Vidékfejlesztés a 4H gyermekszervezettel. In.: A mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig. III. Falukonferencia. (Szerk.: Kovács T.) Pécs: MTA RKK, 343-346.p. 148. NEMES G. (2000): Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája- az integrált vidékfejlesztés lehetőségei. Közgazdasági Szemle XLVII. (6) 459-474.p. 149. NEMES G. (2003): Vidékfejlesztés és előcsatlakozási felkészülés Magyarországon. Közgazdasági szemle L. (1) 57-75.p. 150. NEMES NAGY J. (2005): Nemzetközi és hazai tendenciák a területi elemzésben. Területi statisztika (1) 3-14.p. 151. Nemzetközi utazási trendek 2002-ben és 2003-ban. (Összeáll: az IPK International Guide to Global Travel Trends 2003 kutatása alapján Behringer Zs. Sulyok J.) (2003) Turizmus Bulletin VII. (2) 4.p. 152. NORRIS, J WALL, G (1994) Gender and tourism. In: Progress in Tourism, Recreation and Hospitality Management. (Ed. by C.P.Cooper and A. Lockwood) Chichester et al.: John Wiley, 57-78.P. 153. OBÁDOVICS CS. (1999): A kistérségek elemzéséhez használható adatbázisok jellemzése és hozzáférése. In.: A SAPARD előcsatlakozási programra való felkészítés tananyaga a kistérségek számára. Budapest: FVM, 154. OECD (1998): Tourism policy and international tourism in OECD Countries. Special Feature: tourism strategies and rural development. Paris: 13-25.p. 155. OGILVY D.(1997): Ogilvy a reklámról. Budapest: Park Kiadó, 20.p. 156. ÖCSÖDI GY. (1997): Mezőgazdaság és vidékfejlesztés. In: A fenntartható mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig (Szerk.: Kovács T.) Pécs: MTA RKK 18-27.p. 157. ÖRSI J. (2002): Múló és születő hagyományok a Jászkunságon. In: Kulcsemberek (Szerk.: Örsi J.) Túrkeve: Túrkevei Kulturális Egyesület, 267-278.p. 158. PALÁNKAI T.(1996): Az európai integráció gazdaságtana. Budapest: Aula, 33.p. 159. PAPÓCSI L. (1997): Az integráció falun. In.: A fenntartható mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig (Szerk.: Kovács T.) Pécs: MTA RKK 46-51.p. 160. PAPÓCSI L. (1999): A magyar agrártudomány és a vidékfejlesztés. In.: A falués vidékfejlesztés stratégiai kérdései. (Szerk.: Kovács F. - Kovács J.) Budapest:

MTA Agrártudományok Osztálya, 7-24.p. 161. PETERS, U. WITAEL, A. (1995): Regionale Nachhaltigkeit - von der Idee Zum Leit-bild regionaler Entwicklung. In.: Tourismus und nachhaltige entwicklung (Hrsg.:Albrecht Steinecke) Trier:Europaïsches Tourismus Institut GmbH,19-31.p. 162. PIGRAM, J. J. (1994): Planning for tourism in rural areas. In: Tourism research: Critiques and challenges. (Ed. by Douglas Pearce, Richard W. Butler) London et al.: Routledge 156-176.p. 163. PISKÓTI DANKÓ- SCHUPLER BÜDY (1997): Régió- és településmarketing. Miskolc: Miskolci Egyetem RMC, 160-171.p. 164. POMPL, W. (2000): Turisztikai menedzsment 1. Budapest: Springer Tudományos Kiadó, 19-29; 279-81.p. 165. PRZECLAWSKI, K. (1994): Tourism as the subject of interdisciplinary research. In.: Tourism research: Critiques and challenges. (Ed. by Douglas Pearce, Richard W. Butler) London et al.: Routledge 9-19.p. 166. PUCZKÓ L.- RÁTZ T. (1998): A turizmus hatásai. Budapest: Aula Kiadó- Kodlányi János Főiskola, 117-177; 491.p. 167. PUCZKÓ L.-RÁTZ T. (2000): Az attrakciótól az élményig. Budapest: Geomédia, 53-54.p. 168. PUCZKÓ L. RÁTZ T. (Szerk.) (2003) Turizmus történelmi városokban. Tervezés és menedzsment. Budapest: Turisztikai Oktató és Kutató KHT, 19-23.p. 169. PUSKÁS J. FEHÉR I. (Szerk.) (1998): Agenda 2000, az EU közös agrárpolitikájának tervezett reformja. Budapest: Agroinform Kiadó, 7-27.p. 170. RECHNITZER J. (Szerk.) (1994): Fejezetek a regionális gazdaságtan tanulmányozásához. Győr-Pécs: MTA RKK, 168-170. 171. RECHNITZER J. (1998): Területi stratégiák. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 228-9.p. 172. ROBERT, L. HALL, D. (2004): A falusi turizmus marketingje. Journal of Vacation Marketing. Vol. 10.(3)253-263.p In: Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból. (Ford.:Báder T.) (2005) (1)55-61.p. 173. SÁNDOR I.- SZELES P. (1985): Marketingkommunikáció az idegenforgalomban. Budapest: IPV, 154-157.p. 174. SÁNDORNÉ SZENNYESSY J. (1991): Marketing-, piac- és reklámkutatás. Budapest: KIT, 24-25.p. 175. SARUDI CS. (1997a): A mezőgazdaság szerepe a vidékfejlesztésben.. In: A fenntartható mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig (Szerk.: Kovács T.) Pécs: MTA RKK 255-260.p. 176. SARUDI CS. (1997b): Vidékfejlesztés Magyarországon és az Európai Unióban. A Falu XII. (2) 19-25.p. 177. SARUDI CS.(2003): Térség- és vidékfejlesztés. Kaposvár: Agroinform 15-272.p. 178. SCIPIONE, P.A.(1994): A piackutatás gyakorlata. Budapest: Springer Hungarica, 120-121, 296.p. 179. SIPOS A. (1998): Az agrártermelés alapozásának közgazdasági tényezői. Az agrártermelés tudományos alapozása. Magyarország az ezredfordulón. Agrárium Budapest: MTA, 59.p. 180. SKRABUT É. (2001): A népművészeti kézműves hagyományok szerepe a vidékfejlesztésben. Falu Város Régió (8) 37-39.p. 181. SNAPE, R. (2004): The Co-operative Holidays Association and The cultural formation of countryside leisure practice. Leisure Studies Vol. 23. No.2. 143-158.p.

182. STRBIK F. (2000): A reklámkommunikáció hatékonyságának vizsgálata. Marketing és Menedzsment (2) 57-62.p. 183. SÜLI-ZAKAR I. (1998): Területfejlesztés vidékpolitika.a Falu XIII.(3) 65-69.p. 184. SZABÓ G. (1993): Új irányok a vidéki turizmus fejlesztésében. In. Kiút a válságból. II. Falukonferencia. (Szerk.: Kovács T.) Pécs: MTA RKK 206-211.p. 185. SZABÓ G. (1996a): A falusi turizmus, mint a vidéki térségek megújításának egyik esélye. In.: A falusi turizmus, mint a vidéki térségek megújításának egyik esélye konferencia, Velem: 173-176.p. 186. SZABÓ G. (1996b): Tematikus kínálatok a vidéki turizmus fejlesztésében. In.: A falusi turizmus, mint a vidéki térségek megújításának egyik esélye konferencia. Velem: 136-150.p. 187. SZAKÁL F. (1995): Mezőgazdaság és vidékfejlesztés az újabb európai irányzatok tükrében. In: A mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig. III. Falukonferencia. Pécs: MTA RKK 541.p. 188. SZAKÁL F. (1999): A fenntartható mezőgazdaság és szerepe a vidéki térségek fejlődésében. In.:Vidékfejlesztés, vidékpolitika. Budapest:Agroinform,311-336.p. 189. SZEGVÁRI P. (2000): A kistérségek szerepe a település- és területfejlesztésben. A Falu XV. (2) 15-31.p. 190. SZELÉNYI L. (2002): Többváltozós problémák statisztikai elemzése. In.: Alkalmazott statisztika (Szerk.:Szűcs I.) Budapest: Agroinform, 405-447; 496-510.p. 191. SZOBOSZLAI ZS. (2002): A lokális és a térségi identitás néhány jellemzője. In: Területfejlesztés, rendszerváltás és az Alföld (Szerk.:Csatári B.- Tímár J.) Budapest: MTA Társadalomkutató Központ 59-77.p. 192. SZÖRÉNYINÉ KUKORELLI I. (2002): A kistérségi szint megjelenése a területés foglalkoztatáspolitikában. Budapest: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 193. TASNÁDI J. (1995): A márka- és a márkaérték létrehozás és mérés egyes kérdései. Vezetéstudomány XXVI. (10) 73-80.p. 194. TASNÁDI J. (1998): A turizmus rendszere. Szolnok: KGF, 106-307.p. 195. TASNÁDI J. (1999): Kistérségek, települések turisztikai marketing tevékenységének elméleti és módszertani kérdései-i. Turizmus Bulletin 3. (3) 12-18.p. 196. TASNÁDI J. (2000): Kistérségek, települések turisztikai marketing tevékenységének elméleti és módszertani kérdései-ii. Turizmus Bulletin 4. (1) 19-24.p. 197. TASNÁDI J. (2002) A turizmus rendszere. Budapest: Aula, 31-81.p. 198. THOMPSON, C.S. (2004): Host produced Rural Tourism. Annals of Tourism Research. Volume 31. No. 3. 580-600.p. 199. TÓTH B. (1994): A falusi vendéglátás fejlesztése In: A falusi turizmus. Vendégvárók. Budapest: MTV-OPÁL 22-25.p. 200. TÓZSA I. (2000): Termálturizmus és (természeti-társadalmi-gazdasági) környezetei hatásai. Falu Város Régió (4) 14-16.p. 201. Turisztikai trendek Európában (2004) (Összeáll.: Mester T. az ETC Megatrend of Tourism in Europe to the Year 2005 and beyond c. tanulmánya alapján) Turizmus Bulletin VII. (4) 39-42.p. 202. Turizmus, idegenforgalom a magyar régiókban. (2002) Kaposvár- et al. : KSH 203. VOFKORI L. (2004): Falusi turizmus Erdélyben. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ, 2-13.p. 204. WALLENDUMS Á. (1999): A falugazdaság alternatív kitörési lehetőségei. In: A falu- és vidékfejlesztés stratégiai kérdései. Budapest: MTA Agrártudományok Osztálya, 73-81.p.

205. WILD, C. (1994): Issues in Ecotourism. In: Progress in Tourism, Recreation and Hospitality Management. (Ed. by C.P.Cooper and A. Lockwood) Chichester et al. :John Wiley, 12-21.p. 206. WOODSIDE, A. G. DOBELAAR, C. (2002): A General Theory of Tourism Consumption Systeme. A Conceptual Framework and an Empirical Exploration. Journal of Travel Research (41) 122-132.p. 207. World Tourism Organization (1998): A fenntartható turizmus fejlesztése. Irányelvek a turizmus tervezőinek és fejlesztőinek. Budapest:Geomédia Kiadó, 41-43 p. Felhasznált jogszabályok, hivatalos dokumentumok 1. 110/1997. (VI. 25.) Kormányrendelet a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról 2. 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről 3. 1997. évi CXIV. törvény az agrárgazdaság fejlesztéséről 4. 1999. évi XCII. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról 5. 2349/1999.(XII.)21.) kormányhatározat a SAPARD Program kertében nyújtott közösségi agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevétele érdekében tett intézkedésekről, az intézményi háttér megteremtéséről 6. 25/2004.(III.3.) FVM rendelet a 2004.évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről 7. 91/2001. (VI.15) kormányrendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről 8. Comission (1986) Community action in the field of Tourism. EC Comission. 4/86 bulletin 9. Comission (1990) Comminity action to promote rural tourism, Comission of the European Communities, COM (90) 438 final Brussels, 12, October 1990. p.11. 10. Cork Declaration A living Countryside (1996). The European Conference on Rural Development, Cork, November 7-9. 11. Council of Europe (1988) Roural Tourism in Europe. European Campaign for the Countryside, Study No.2. 12. ECOVAST. Strategy for Rural Europe. European Council for the Village and Small Town. Brusseles. 1994. 13. Földművelésügyi Minisztérium (1997): Agrárpolitikai szakmai füzetek. 13. Vidékfejlesztés. Budapest:.4.p. 14. Future of Rural Society (1988) Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg, pp.67. 15. Magyarország SAPARD terve 2000-2006. Budapest: FVM (2000 16. Magyarország Vidékfejlesztési Koncepciója. (1997) Budapest: AKII 17. Magyarország Vidékfejlesztési Programja. VÁTI (1997)Budapest: 18. Nemzeti Fejlesztési Terv. NFH 2003 19. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv. FVM 2004 20. OECD (1994) Tourism Strategies and Rural Development OECD GD (94) 49 21. Rurális Térségek Európai Chartája. (1998) Falu Város Régió, (8) 26-30.p. 22. Turizmusfejlesztési Program (2000): In: Széchenyi Terv. Budapest: GM, 46.p. 23. WTO-IPU (1989) Hágai Nyilatkozat. Idegenforgalmi Közlemények (4)3-6.p.

M2. ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. Az integrált fejlesztés lehetőségei.... 2. Az integrált fejlesztés hatásai... 3. A turizmus szektor teljesítménye. 4. Az üdülések csoportosítása vidékiességük-városiasságuk alapján.. 5. A fenntartható turisztikai fejlesztés mágikus ötszögű piramisa 6. A látogató-, attrakció-, desztinációmenedzsment összefüggései. 7. A vidéki turizmus lehatárolása, összefüggései az egyes turizmuscsoportokkal, turizmuságakkal és turizmusfajtákkal... 8. A kistérségek megoszlása a fogadókapacitás fejlettsége és fejlődése szerint... 9. A turizmus és a gazdaság fejlődésének összefüggései a magyarországi vidékfejlesztési kistérségekben 10. A komponensek összetételének változása a faktorokon belül.. 11. A komponensek arányai a faktorokban (1998-2002).. 12. A vidéki kistérségek turisztikai pozíciója a turizmus faktor alapján 13. A kistérségek megoszlása a fogadókapacitás fejlődése alapján... 14. A kereskedelmi és magánszálláshelyeken realizált vendégéjszakák számának alakulása szerinti kategóriák a magyarországi vidékfejlesztési kistérségekben.... 15. A vidéki kereskedelmi- és magánszálláshelyek mutatói. 16. A vidéki kistérségek vendégeinek jellemző átlagos tartózkodási ideje 17. A magánszállásadás jellemző mutatói (2002)... 18. A vidéki kistérségek termálpotenciál alapján kialakított kategóriáinak területi elhelyezkedése.. 19. A vidéki kistérségek kastély potenciál és turisztikai teljesítmény alapján kialakított kategóriáinak területi elhelyezkedése. 20. A vidéki kistérségek gasztronómiai potenciál és turisztikai teljesítmény alapján kialakított kategóriáinak területi elhelyezkedése 21. A vidéki kistérségek kézműves potenciál és turisztikai teljesítmény alapján kialakított kategóriáinak területi elhelyezkedése. 22. A lovasturizmus szegmensei és kapcsolata egyes turizmuságakkal. 23. A lovasszolgáltatások előfordulásának gyakorisága a kistérségekben 24. A lovasszolgáltatások gyakorisága a vidéki kistérségekben minőségi kategóriánként.. 25. A minőségi kategóriák lovasszolgáltatásainak gyakorisága a vidéki kistérségekben.. 26. A vidéki kistérségek lovas potenciál és turisztikai teljesítmény alapján kialakított kategóriáinak területi elhelyezkedése.... 27. A vidéki kistérségek ökoturisztikai potenciál szerinti kategóriáinak elhelyezkedése... 17 20 26 30 46 51 63 70 73 76 77 78 82 84 85 87 87 89 95 99 103 107 109 110 111 113 116

28. A vidéki kistérségek területi elhelyezkedése a vonzerőtényezők száma alapján 29. A vidéki kistérségek egyéb nyomtatott reklámeszközeinek jellemzői. 30. A vidéki kistérségek márkapotenciáljuk alapján kialakított kategóriáinak területi elhelyezkedése... 31. Márkatérkép egyes térségek márkajellemzőiről... 32. A termékkomponensek, a kínálat és a fejlesztés összefüggései, avagy a turizmusfejlesztés lehetőségei 33. A fajlagos turisztikai teljesítmény országos és vidéki alakulása... 120 125 126 128 130 131

M3. TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. Az integráció formáinak jellegzetességei a kistérségekben... 2. A fejlesztési intézkedések és az integrált fejlődés kapcsolata. 3. Integráló tényezők a vidékfejlesztésben. 4. A turizmus-fogalom megállapításai és vidéki összefüggései 5. A vidéki turizmusfajták és csoportok. 6. A vidéki turizmusban potenciálisan megjelenő motivációk.. 7. Az aktivitás szerinti turistatípusok a vidéki turizmusban... 8. A szabadidő-életcél szerinti turistatípusok a vidéki turizmusban.. 9. A vidéki turizmus hatásai érvényesülésének vélt intenzitása. 10. A vidéki lakosság csoportjai a turizmushoz való viszonyuk alapján. 11. A turisztikai trendek hatása a vidéki turizmusra 12. A kutatás módszertana 13. A vidéki kistérségek gazdasági potenciáljának alakulása 2002-ben.. 14. A vidéki kistérségek kategorizálása a realizált vendégéjszakák alakulása alapján 2002-ben 15. A kistérségek fogadókapacitása és a turisztikai teljesítmény összefüggései. 16. A termálpotenciál és a turisztikai teljesítmény összefüggései (2002). 17. A vidéki kistérségek kastélypotenciál és turisztikai teljesítmény szerinti megoszlása (db) (2002).. 18. A gasztrorendezvények rendszere.. 19. A vidéki kistérségek gasztronómiai potenciál és turisztikai teljesítmény szerinti megoszlása (db) (2002).... 20. A vidéki kistérségek kézművespotenciál és turisztikai teljesítmény szerinti megoszlása (db) (2002).. 21. A szabadidős lovasturizmus kínálati elemei a vendég részvételének intenzitása alapján... 22. A vidéki kistérségek lovasturisztikai potenciál és turisztikai teljesítmény szerinti megoszlása (db) (2002).. 23. A vidéki kistérségek ökoturisztikai potenciál és turisztikai teljesítmény szerinti megoszlása (db) (2002).. 24. A vidéki kistérségek a vonzerőtényezők száma és turisztikai teljesítmény szerinti megoszlása (db) (2002).. 25. A kategóriavariációk összetartozó csoportjai és gyakoriságuk (db).. 26. A kistérségek vonzerő-, fogadóképesség-, turisztikai teljesítmény kategóriánkénti besorolása. 27. A vidéki kistérségek márkázhatóság és turisztikai potenciál szerinti megoszlása (db).. 15 18 24 25 32 33 34 34 41 47 53 60 68 71 83 90 94 96 98 102 108 112 117 119 122 123 127

M4. A magyarországi kistérségek vidékiségük alapján csoportosítva (1998-2002) Forrás: MTA RKK ATI (1999) Erőteljesen vidéki kistérség Vidéki kistérség Nem vidéki kistérség A magyarországi kistérségek vidékiségük alapján csoportosítva (2003-2004) Forrás: KSH (2004) adatai alapján saját kijelölés Vidéki kistérség Nem vidéki kistérség

A vizsgált kistérségek és feldolgozásuk kódjai-i. (1998-2002) 48 54 81 82 87 88 90 126 89 103 97 117 98 125 121 8 101 100 41 84 91 107 122 123 94 109 93 38 104 40 96 43 115 108 24 15 6 111 45 44 37 110 49 18 112 105 3 2 116 142 52 33 136 58 34 17 113 20 141 140 69 143 149 71 75 80 78 72 130 132 139 55 135 145 144 138 68 129 146 73 63 62 147 128 66 127 67 60 64 65 Erőteljesen vidéki kistérség Vidéki kistérség Nem vidéki kistérség 119 Forrás: saját összeállítás A vizsgált kistérségek és feldolgozásuk kódjai-ii. (2003-2004) 48 54 41 38 40 43 150 45 24 44 37 49 52 33 58 34 55 68 151 69 71 75 72 73 63 67 66 154 64 17 65 62 15 153 20 60 8 152 80 78 103 98 101 100 128 136 3 130 132 129 127 6 135 155 97 94 93 147 111 143 145 96 113 116 149 144 84 81 115 156 141 146 112 139 157 82 90 104 87 89 159 160 109 91 107 142 162 138 110 125 108 140 Vidéki kistérség Nem vidéki kistérség 105 158 117 122 123 161 126 121 118 119 Forrás: saját összeállítás

A vizsgált kistérségek és feldolgozásuk kódjai-ii. Vidékiség Kistérségek és kódjaikmm Vidékiség Kistérségek és kódjaik mmvidékiség KISTÉRSÉGEK V 2.Ceglédi V 68.Csurgói V 112.Karcagi V 3.Dabasi V 69.Fonyódi V 113.Kunszentmártoni V 6.Nagykátai EV 71.Lengyeltóti EV 115.Tiszafüredi V 8.Szobi V 72.Marcali V 116.Törökszentmiklósi V 15.Bicskei V 73.Nagyatádi EV 117.Baktalórándházai EV 17.Enyingi V 75.Tabi V 118.Csengeri V 18.Gárdonyi V 78.Paksi V 119.Fehérgyarmati EV 20.Sárbogárdi V 80.Tamási V 121.Mátészalkai EV 24.Kisbéri V 81.Edelényi V 122.Nagykállói EV 33.Sümegi V 82.Encsi V 123.Nyírbátori V 34.Tapolcai V 84.Mezőkövesdi EV 125.Tiszavasvári V 37.Zirci V 87.Sárospataki V 126.Vásárosnaményi EV 38.Csornai V 88.Sátoraljaújhelyi EV 127.Bácsalmási EV 40.Kapuvári V 89.Szerencsi V 128.Bajai V 41.Mosonmagyaróvári V 90.Szikszói EV 129.Jánoshalmai V 43.Téti V 91.Tiszaújvárosi V 130.Kalocsai V 44.Celldömölki V 93.Füzesabonyi V 132.Kiskőrösi V 45.Csepregi V 94.Gyöngyösi EV 135.Kiskunmajsai EV 48.Őriszentpéteri EV 96.Hevesi V 136.Kunszentmiklósi V 49.Sárvári V 97.Pétervásárai EV 138.Mezőkovácsházai EV 52.Vasvári V 98.Balassagyarmati V 139.Orosházai V 54.Lenti V 100.Pásztói EV 140.Sarkadi V 55.Letenyei V 101.Rétsági EV 141.Szarvasi EV 58.Zalaszentgróti V 103.Szécsényi EV 142.Szeghalomi V 60.Mohácsi EV 104.Balmazújvárosi EV 143.Csongrádi V 62.Pécsváradi EV 105.Berettyóújfalui V 144.Hódmezővásárhelyi V 63.Sásdi EV 107.Hajdúböszörményi EV 145.Kisteleki V 64.Sellyei EV 108.Hajdúszoboszlói V 146.Makói V 65.Siklósi EV 109.Polgári EV 147.Mórahalomi V 66.Szigetvári EV 110.Püspökladányi EV 149.Szentesi EV 67.Barcsi V 111.Jászberényi 150 Pannonhalmai 151 Balatonföldvári 152 Adonyi 153 Abai 154 Szentlőrinci 155 Bélapátfalvai 156 Mezőtúri 157 Abaúj-Hegyközi 158 Bodrogközi 159 Tokaji 160 Ibrány-Nagyhalászi 161 Derecske-Létavértesi 162 Békési V: vidéki kistérség (1998-2002) EV: erőteljesen vidéki kistérség(1998-2002)

M5. A vidéki térség lehatárolásának szempontjai és ismérvei a különböző dokumentumokban előfordulásuk alapján dokumentum elv demográfia gazdasági EU ET VTEK (1996) várostól különbözés népsűrűség 100 fő/km 2 alatt társadalmi, kulturális gazdasági és szociális egység funkció lakó, rekreációs, természetvédelmi OECD (1998) népsűrűség 150 fő/km 2 alatt Eurostat (EC) urbanizáció foka függ a népsűrűségtől LEADER (1991) Buckwell jelentés népsűrűség 120 fő/km 2 alatt természeti környezet, biodiverzitás jellemző a mezőgazdaság életminőség hagyományos foglalkozások ételek nyelv öltözködés szokások Területfejlesz tési Törvény (1996) község, kisváros népsűrűség átlag alatti agrárfoglalkoztatottság Területfejlesz tési Koncepció (1998) alacsony népsűrűség, elvándorlás, elöregedés átlag feletti agrárfoglakoztatottság, gyenge földminőség SAPARD népsűrűség 120 fő/km 2 elvándorlás, elöregedés elmaradott, SZJA alap/fő átlag alatt Forrás: a megjelölt dokumentumok alapján saját összeállítás

M6. A turizmus rendszere I. Forrás: Pompl (2000:21) A turizmus rendszere II. Forrás: Kaspar (1998:16)

M7. A turizmus rendszere - III Forrás: Lengyel (2002:93) A turizmus versenytényezői A turizmus rendszere-iv. Forrás: Tasnádi (2002:66)