BIOLÓGIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADAT (1996) A TESZTKÉRDÉSEK BETŰJELES MEGOLDÁSÁNAK ÚTMUTATÓJA Egyszerű választás. Ezekben a feladatokban A, B, C és E betűvel jelölt öt lehetséges megoldás szerepel, amelyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. Négyféle asszociáció. E kérdéstípusban két fogalom azonos, illetve eltérő jellemzőit kell megállapítani. Az ítéletek vagy az egyik (A) vagy a másik (B) vagy mindkét (C), illetve egyik fogalomra sem vonatkoznak (D) Ötféle asszociáció. Ebben a feladatban azt kell eldönteni, hogy a sorszámozott megállapítások melyik, nagybetűvel jelölt fogalomra vonatkoznak: A feladatok megoldásakor a sorszám mellé a megfelelő betűt kell kell leírni a megoldólapra. Relációanalízis. E kérdéstípusban összetett mondatok szerepelnek, melyek egy állításból és egy indoklásból állnak. Ezek megítélésében öt lehetőség adódik: A Az állítás és az indoklás is helyes, és az indoklás valóban magyarázza az állítást. B Mindkettő igaz, de nincsenek összefüggésben. C Az állítás igaz, de az indoklás nem. D Az állítás nem igaz, de az indoklás önmagában helyes. E Az állítás is és az indoklás is helytelen. Mennyiségi összehasonlítás. ezekben a feladatokban két fogalmat (a és b) mennyiségi szempontból kell összehasonlítani. A választási lehetőségek: A a nagyobb mint b B a nagyobb mint a C a és b egyenlő vagy megközelítően azonos Többszörös választás. E kérdéstípusban egy kérdéshez vagy befejezetlen állításhoz egy vagy több megfelelő válasz tartozik. A számokkal jelzett kiválasztott válaszok, vagy válasz-kombinációk nagybetűjét kell a megoldópapírra írnia! Jelölések: A = 1,. 2,. és 3. válasz megfelelő B = 1. és 3. válasz megfelelő C = 2. és 4. válasz megfelelő D = csak a 4. válasz megfelelő E = mind a négy válasz megfelelő 1
TESZTKÉRDÉSEK I. A DNS-BEN TÁROLT INFORMÁCIÓ ÁTADÁSA Nevezze meg a számokkal jelölt komponenseket. Írja a megoldólapjára a számok sorrendjében! 8. Hányas számmal jelzett komponens kapcsolódik az X-szel jelölt helyeken? Relációanalízis 9. Az 1. jelű komponens képződése nem átírási folyamat, mert a képződött komponens nem vesz részt a fehérjeszintézisben. Egyszerű választás 10. Az átírás és a fehérjeszintézis egyidejűleg és a sejt azonos régiójában történhet A. a prokarióta sejtben B. a citoplazmában C. a sejtmagban D. az endoplazmatikus membránrendszeren. Négyféle asszociáció A. trns B. mrns C. mindkettő D. egyik sem 2
11. A molekula egyes részein kettős láncú a szerkezete. 12. Részt vesz a riboszómák szerkezeti felépítésében. 13. Bázissorrendjét a DNS bázissorrendje határozza meg. 14. A mitokondriumban és színtestben is képződik. II. EGY NŐVÉNY ENERGIAFORGALMA Meghatározott körülmények között a fotoszintézis hatásfoka 0,8%: a növényben az őt érő fényenergiának ekkora hányada épül be a glükózba. Egy nap alatt egy növényben 22,5 gramm glükóz képződött a fotoszintézis során. 1. Hány gramm szén-dioxidot vett fel ehhez a növény? 2. Összesen hány kj fényenergia érte a növényt e glükózmennyiség képződése közben? 3. Ismeretei birtokában számolja ki, hány kj energiát nyerhet e szőlőcukor felhasználásával a növény aerob anyagcsere-folyamatai során! g Adatok: a glukóz moláris tömege = 180 mól g a szén-dioxid moláris tömege = 44 mól kj ATP ADP + foszfát Q = 40 mól 1 mól glukóz teljes elégésekor -2872 kj szabadul fel III. A NŐVÉNYEK NITROGÉNFORGALMA Az alábbi kérdések, szempontok figyelembevételével kövesse végig a nitrogén sorsát! A vizsgált növény a nitrogénhez nitrát-ionok formájában jut hozzá. 1. Természetes körülmények között hogyan, milyen hatásra képződik a talajban a nitrát-ion? 2. Milyen mechanizmus útján, hol veszi föl a nitrát - ionokat egy hajtásos növény? 3. Tömören vázolja a felvett nitrát és a belőle képződő anyagok útját, átalakulásait a nitrogén szerves vegyületbe történő beépüléséig! 4. A levelek lehullása után mi történik azok szerves nitrogénvegyületeivel? Milyen hatásra alakulnak át? Többszörös választás 1. Válassza ki, hogy az alábbiak közül mely nitrogéntartalmú anyagok képződnek egy növényben! 1. kazein 2. auxin 3. cellulóz 4. NADP 3
IV. AZ IDEGRENDSZER Válaszoljon röviden a következő kérdésekre! 1. Mi a neve az I. rajzon látható pályarendszernek? 2. A félteke mely lebenyében található az A jelű rész? 3. Az agy melyik nagyobb egységének a része az E jelű rész? 4. Az ábrán megjelölt részletek közül melyikben található meg csaknem minden érzőpálya kéreg alatti átkapcsoló állomása? (Betűjelzést és megnevezést is írjon!) Az alábbi két kiegészítendő mondatból hiányzó, sorszámmal Jelölt kifejezéseket írja le sorrendben! Az I. rajzon ábrázolt pályán terjedő akciós potenciálok a(z) 5. sejtekből eredve eljutnak a(z) 6. sejtekhez, majd tovább a(z) 7. szövethez. A II. rajz pályarendszerén az F és G rostok között az a különbség, hogy F ingerülete 8-ból származik, G ingerülete pedig 9-ből. Ötféle asszociáció A. az A jelű részre jellemző B. a B jelű részre jellemző C. a C jelű részre jellemző D. a D jelű részre jellemző E. egyikre sem jellemző a fentiek közül 4
10. csak fehérállományt tartalmaz 11. dúc 12. a vérnyomás-szabályozás központját tartalmazza 13. a középagyból alakul ki 14. az agytörzsbe tartozik 15. a térdreflex központját tartalmazza. Egyszerű választás 16. Mikor mutatható ki akciós potenciál az A helyen? A. a jobb láb mozgatását megelőzően B. a bal láb mozgatását megelőzően C. a jobb láb bőrének ingerlésekor D. a bal láb bőrének ingerlésekor E. az arcbőr ingerlésekor. V. GERINCTELEN ÁLLATOK Az alábbi táblázat külső meszes vázú állatokra vonatkozik, ezek rendszertani besorolását kell a táblázat szerint megadnia. Nevezze meg a sorszámokkal jelölt hiányzó adatokat! Két állatcsoportot a kővetkező információk alapján azonosíthat: A 6. állatcsoport kövületei a földtörténeti középkor leggyakoribb és legfontosabb szintjelzői; a kréta végén kihaltak. A 8. a földtörténeti ókor legfontosabb szintjelzői; a perm végén haltak ki. állat (csoport) külső meszes vázzal melyik osztályba tartozik? melyik törzsbe tartozik? likacsoshéjúak 1. 2. korall 3. bálnaabrak 4. 6. 7. 5. 8. remeterák 10. 9. Válaszoljon a következő kérdésekre! 11. Nevezze meg az 5. törzs még egy, közismert osztályát! 12. az 5. törzsbe tartozó állatok mely szerve hozza létre a mészvázat? 13. A 3. törzs egyedeinek teste jellemzően milyen szimmetriájú? 5
Relációanalízis 14. A 3. törzs képviselői már szövetes szerveződésűek, mert a 3. törzsbe tartoznak a legegyszerűbb többsejtő állatok. VI. AZ EMBER SZAPORODÁSA ÉS EMBRIONÁLIS FEJLŐDÉSE 1. Az ivarutak melyik szakaszában történik leggyakrabban a megtermékenyítés? 2. Milyen fejlődési folyamatok zajlanak le a beágyazódásig és mi ágyazódik be? 3. Nevezze meg, miből alakul ki a méhlepény és írja le az ábra azon betűjelzését (-jelzéseit), amelyek) a méhlepényhez tartoznak! 4. Átjut-e vér az anyából az embrióba? Ha igen, hol (betűjelzés)? 5. Nevezze meg az ábra D jelzésű részletét! 6. Nevezze meg az ábra E jelzésű részletét! 7. Az alábbi felsorolt képletek közül melyik (v. melyek) fejlődik (fejlődnek) a belső csíralemezből? a. a vér b. az idegszövet c. a léghólyagocskák hámja d. a koponyacsontok e. a verejtékmirigy 6
A következő táblázat az ember egyes szteroid hormonjaira vonatkozik. Külön lapon írja le sorban az alábbi táblázat sorszámokkal jelölt hiányzó adatait! hormontermelő hormon neve hormon hatása az iverszervekre 8. 9. méhnyálkahártya regenerálása 10. 11. 13. ivarsejt-termelés 14. fenntartása mi szabályozza a termelődést? 12. VII. A PETÚNIA VIRÁGSZÍNE A virágszín kialakításában kétféle hatás érvényesülhet. Genetikailag meghatározott azoknak az enzimeknek a szintézise, melyek színtelen előanyagból valamilyen színű festék képződését biztosítják. Befolyásolja a szín megjelenését azonban az is, ha többféle színű festékanyag keveredik a sziromlevelek sejtjeiben. A petúnia virágszínét kétféle biológiai folyamat befolyásolja a következő vázlat szerint: I. fehér 1 II fehér 2 kék sárga B vörös E A A folyamatábrákon A, B és E betűk enzimeket jelentenek. Szintézisüket szabályozó gének nem kapcsoltan öröklődnek. A kék és vörös festék keveredésével alakul ki a petúnia bíbor virágszíne. A kék és sárga festék keveredése pedig zöld pártaszínt eredményez. Egy kertészetben végzett keresztezések F 2 nemzedékében a petúnia virágszínére az alábbi hasadási arányt kapták: 9 bíbor : 3 zöld : 4 kék 1. Milyen lehetett a keresztezésekben szereplő homozigóta szülők geno- és fenotípusa? Ha többféle lehetőség van, mindet írja le! A genotípus leírásánál használja az enzimeket jelölő betűket génszimbólumként! A domináns allélokat nagy-, a recesszíveket kisbetűkkel jelölje! A megoldásnál az alábbi szempontokat vegye figyelembe: az adott keresztezésben hány gén alléljai szerepelnek a virágszín kialakításában? hogyan befolyásolják egymás hatását a különböző szintézisutakban szereplő gének? 2. Írja fel egy olyan szülőpár genotípusát, melyből az egyik fehér virágú és a keresztezés F 2 utódnemzedéke 9 bíbor : 3 vörös : 3 kék : 1 fehér arányban hasad! Megoldásait indokolja, eredményei csak így fogadhatók el! 7
VIII. A HIDRA TAPOGATÓI Egy hidra populációban Hardy-Weinberg-egyensúly áll fenn két génre nézve (a két gén nem kapcsolt). Egy recesszív allél a tapogatók rövidségét eredményezi. A normális hosz-szúságú tapogatók jellemzőek a populáció 99 %-ára. A másik gén a tapogatók számát határozza meg. A kevesebb tapogatóval rendelkező recesszív homozigóták aránya 16 % a populációban. 1. Mennyi a két recesszív allél gyakorisága a populációban? 2. Milyen arányban van ebben a populációban a rövid tapogatójú, tapogatószámra hetero-zigóta egyed? 3. Egy másik, kizárólag öntermékenyítéssel fenntartott hidra-populációban a tapogatószámra heterozigóta egyedek aránya 84%. Három generáción keresztül fenntartva az öntermékenyítést, mennyi lesz a heterozigóták aránya? IX. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 1. Mit jelent az alábbi meghatározás? "Kis területű védett egység, amelyet valamilyen biológiai vagy geológiai érték megőrzésére jelölnek ki." 2. Nevezzen meg három magyarországi nemzeti parkot! Többszörös választás 3. Mivel magyarázható, hogy egyes ipari körzetek élővilágából hiányoznak a zuzmók? 1. a zuzmók szárazságtűrő élőlények 2. a zuzmók a levegő SO 2 -koncentrációjára nézve szűktűrésűek 3. az általuk termelt zuzmósavak a legellenállóbb kőzeteket is mállasztják 4. egyes ipari folyamatok jelentős kén-dioxid mennyiséget juttatnak a környezetbe. 4. Az egyenlítői esőerdőt gyakorta azért égetik fel, hogy helyén növénytermesztő gazdálkodást folytassanak. Mi korlátozza a gazdálkodás sikerét? 1. az esőerdei talaj tápanyagtartalma csekély 2. az esőerdő fajgazdagsága igen nagy 3. a talaj oldható növényi tápanyagait a csapadék gyorsan kimossa 4. az esőerdők a szárazföldi életközösségek közül a legjelentősebb oxigéntermelők. Egy tóba a környező településekről folyamatosan szennyvíz áramlik, amely a mosószerekből származó foszforvegyületekben gazdag. A környező mezőgazdasági területekről oldott nitrogénműtrágyát tartalmazó víz jut a tóba. Szöveges feladat 5. Röviden vázolja: a fenti folyamatok hosszan tartó fennállása hogyani hat a tavi életközösség táplálkozási szintjeinek populációira (egyedszám) milyen következményekkel, veszélyekkel jár! Mi a jelenség neve? 8