XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem 15th Summer School of Psycholinguistics

XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem 15th Summer School of Psycholinguistics 2013. május 26.- 2013. május 30. PROGRAMFÜZET ÉS ABSZTRAKTOK PROGRAM AND ABSTRACTS Veszprém 2013.

Támogatóink Sponsored by, Papp Ferenc Alapítvány TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0017 Készült a A/5 formaban 3,25 ív terjedelemben a Pannon Egyetem nyomdájában PE 40/2013 Szerkesztő: Navracsics Judit, Magasházi Virág Felelős kiadó: Navracsics Judit Veszprém, 2013. 2

2013. május 26. (vasárnap) May 26, 2013 (Sunday) Elnök/ Chair: Gósy Mária 12.00-14.00 Érkezés, regisztráció Arrival, registration 14.00-14.40 David Singleton Alternative perspectives on ultimate L attainment 14.40-15.00 Miroslaw Pawlak Investigating grammar learning strategies: Methodological issues 15.00-15.20 Enikő Biró Working on beliefs: migrant workers language learning beliefs and attitudes 15.20-15.40 T. Nagy László- A közösségi hálózatok mint a hatékony nyelvtanulás eszközei. Boda István Károly Nyelvtanulás és nyelvtanulási stratégiák a web 2.0 közegében 15.40-15.50 VITA/DISCUSSION Elnök/ Chair: David Singleton 15.50-16.10 SZÜNET/COFFEE BREAK 16.10-16.50 Valéria Csépe Links between the spoken and written language 16.50-17.10 Gyula Sáry...SCRIPTA MANENT. Cerebral Processing of the Written Word: a Review 17.10-17.30 Judit Navracsics Testing linguistic awareness at different stages of FLA 17.30-17.50 Szilvia Bátyi- Attitudes towards Hungarian Csilla Varga 17.50-18.10 Anna Bajtai Between two fires: Hungarians in the diasporas 18.10-18.30 Agnieszka Uberman Learning strategies at college and university level 18.30-18.40 VITA/ DISCUSSION 19.00- FOGADÁS/WELCOME RECEPTION 3

2013. május 27. (hétfő) May 27, 2013 (Monday) Elnök/ Chair: Csépe Valéria 9.00-9.40 Mária Gósy Speech planning strategies in spontaneous speech 9.40-10.00 Dorottya Gyarmathy- The Hungarian filler word izé in children s and adults Tilda Neuberger spontaneous speech 10.00-10.20 Mária Gósy- Slip of the brain or slip of the tongue? Dorottya Gyarmathy 10.20-10.40 Alexandra Markó The form and function of interrogatives A corpus-based study of Hungarian questions 10.40-10.50 VITA/ DISCUSSION 10.50-11.10 SZÜNET/COFFEE BREAK Elnök/Chair: Hortobágyi Ildikó 11.10-11.30 Kristina Cergol- Perception of English Prosody in Croatian Speakers of Ivana Carevic English 11.30-11.50 Bóna Judit Kisiskolások spontán beszédének temporális sajátosságai különböző beszédtípusokban 11.50-12.10 Auszmann Anita A magánhangzók akusztikai szerkezete kisiskolások spontán beszédében 12.10-12.20 VITA/ DISCUSSION Elnök/ Chair: Lengyel Zsolt 12.20- EBÉD/LUNCH 14.00-14.20 Reszegi Katalin Többnevűség a mentális lexikonban (különböző nyelvű helynévpárok) 14.20-14.40 Koós Ildikó A szövegszerűség vizsgálata hároméves gyermekek nyelvében 14.40-15.00 Garami Linda - A hangsúlymintázat feldolgozása a korai beszédfejlődés során Ragó Anett - Honbolygó Ferenc Csépe Valéria 15.00-15.20 Viktória Horváth- The nature of nasalized vowels in children and adults András Beke 15.20-15.40 Bába Barbara Nyelvi kategorizáció többnyelvű közegben 15.40-15.50 VITA/ DISCUSSION 15.50-16.10 SZÜNET/COFFEE BREAK 4

Elnök/ Chair: Bátyi Szilvia 16.10-16.30 Viola Váradi Phonemic segmentation of Hungarian spontaneous speech 16.30-16.50 Mária Bakti - The effect of source language disfluencies on the target Judit Bóna language output of simultaneous interpreters 16.50-17.10 Pál Heltai Code switching in bilingualism and translation 17.10-17.30 Mónika Kusztor - Disfluencies in simultaneously interpreted texts Mária Bakti 17.30-17.50 Reszegi Katalin Kétnyelvűség és konnekcionizmus 17.50-18.10 Boda István Károly - A hipertexttől a tématérképekig. A megértést és az Porkoláb Judit értelmezést támogató modern technológiák 18.10-18.20 VITA/ DISCUSSION 18.30- VACSORA/DINNER 5

2013. május 28. (kedd) May 28, 2013 (Tuesday) Elnök/ Chair: Heltai Pál 9.00-9.20 Anna Mystkowska - Oral language tests and test anxiety Jakub Bielak - Miroslaw Pawlak 9.20-9.40 Tünde Polonyi - Lexical and grammatical learning during foreign language Márk Gnandt - learning at elderly and young participants Kálmán Abari - Anikó Nagy - Judit Sántha 9.40-10.00 Honbolygó Ferenc - Hangsúlyészlelési deficit idegen nyelvet tanulók körében: Kóbor Andrea - hangsúlysüketség magyar anyanyelvűeknél Csépe Valéria 10.00-10.20 Németh Szilvia Hogyan álcázzuk magunkat orosznak? Az imitált és az eredeti orosz akcentus egybevetése 10.20-10.40 Markó Alexandra Temporális viszonyok a spontán beszédben 10.40-10.50 VITA/ DISCUSSION Elnök/ Chair: Markó Alexandra 10.50-11.10 SZÜNET/COFFEE BREAK 11.10-11.30 Imre Angéla - A beszédtervezés stratégiái különböző életkorban Hertendi Márta 11.30-11.50 Németh Mátyás A beszédprodukció variabilitása beszélőn belül és beszélők között 11.50-12.10 Mária Laczkó Forms and functions of hesitation phenomena in spontaneous speech in mother tongue versus in foreign language 12.10-12.20 VITA/ DISCUSSION 12.30-14.00 EBÉD/LUNCH 14.00- KIRÁNDULÁS/TRIP 6

2013. május 29. (szerda) May 29, 2013 (Wednesday) Elnök/ Chair: Navracsics Judit 9.00-9.40 Kees de Bot Dynamic Systems Theory: Do we really need another theory of Second Language Development? 9.40-10.00 Justyna Lesniewska - Cross-linguistic influence and bilingual children s weaker Ewa Witalisz language 10.00-10.20 Katalin Doró Psycholinguistic aspects of plagiarism and patchwriting 10.20-10.40 Judit Fazekas-Paragh- Poetry as Hypertext building a Conceptual Hyerarchy: István Károly Boda Understanding and Interpretation of Apocrypha by János Pilinszky 10.40-10.50 VITA/ DISCUSSION Elnök/ Chair: Doró Katalin 10.50-11.10 SZÜNET/COFFEE BREAK 11.10-11.30 Éva Berkes The Impact of Content-based Instruction on EFL Writing: a Pilot Study 11.30-11.50 Andrea Deme - Obstruent voicing in singing Tekla Etelka Gráczi - Julianna Jankovics 11.50-12.10 Papp István Írás-Hangszer, Beszéd-Ének 12.10-12.20 VITA/ DISCUSSION Elnök/Chair: Berkes Éva 12.20-14.00 EBÉD/LUNCH 14.00-14.20 Lechner Ilona Metaforán alapuló idiómák az idegennyelv-elsajátítási folyamatban (kognitív nyelvészeti megközelítés) 14.20-14.40 Vígh-Szabó Melinda A szómező-alkalmazás módszere mint szótanulási eljárás hasznosítása a nyelvoktatásban 14.00-15.00 Lars Bülow - Kiezdeutsch (hood German) Turbodialekt, Jugendsprache Klaus Kerschensteiner oder Multiethnolekt? An examination from second language acquisition perspective 15.00-15.20 Ildikó Hortobágyi TIME and time again! Cultural industries and the mental lexicon 15.20-15.40 Irina Golubeva The impact of globalization on business English education 15.40-15.50 VITA/ DISCUSSION 15.50-16.10 SZÜNET/COFFEE BREAK 7

Elnök/Chair: Irina Golubeva 16.10-16.30 Krepsz Valéria Indirekt beszédaktusok értelmezése óvodás- és kisiskoláskorban 16.30-16.50 Rádi Éva Bázis szint a gazdasági szaknyelvben 16.50-17.10 Tokaji Éva Az internet alkalmazásának egyes kérdései a gazdasági szaknyelv oktatásában 17.10-17.30 Kovács Éva Szaknyelvi kommunikáció az egészségügyben 17.30-17.50 Kukorelli Katalin A kommunikációtudomány szaknyelve oktatásának egyes kérdései 17.50-18.10 Vakula Tímea A hallás utáni szövegértés fejlesztése mesetréninggel 18.10-18.30 Végh Ágnes A nyelvtanár mint lelki segítő 18.30-18.40 VITA/DISCUSSION 19.00- GULYÁSPARTI/GOULASH PARTY 8

2013. május 30. (csütörtök) May 30, 2013 (Thursday) Elnök/Chair: Márku Anita 9.00-9.20 Lengyel Zsolt Színnevek a mentális lexikonban 9.20-9.40 Kiss Gábor Magyar szóasszociációs teszt válaszainak típusai 9.40-10.00 Szabó Ágnes- Fiú? Lány? A beszédtempó és a beszédszünet szerepe Tóth Andrea óvodás gyermekek nemének beszéd-alapú meghatározásában 10.00-10.20 Weidl Zsófia Nyújtások nők és férfiak spontán beszédében 10.20-10.30 VITA/ DISCUSSION 10.30-10.50 SZÜNET/COFFEE BREAK Elnök/Chair: Kiss Gábor 10.50-11.10 Tatár Zoltán A beszéddallam és a zöngeminőség fiatal és idősebb férfiak spontán beszédében 11.10-11-30 Gráczi Tekla Etelka Glottal timing in obstruents and their voicing identification 11.30-11.50 Márku Anita Kontaktushatás a kárpátaljai fiatalok internetes nyelvhasználatában 11.50-12.10 Forintos Éva Intralingvális nyelvi jelenségek kontaktushelyzetben 12.10-12.30 Parapatics Andrea Szlengesedés: kompetenciahiba vagy nyelvi változás? 12.30-12.40 VITA/DISCUSSION 12.40- KONFERENCIA ZÁRÁSA, EBÉD/CLOSING, LUNCH 9

List of Participants Résztvevők 15th Summer School of Psycholinguistics Name, email Institution Postal address András István Dunaújvárosi Főiskola 2401 Dunaújváros, Táncsics Mihály u. 1/a Auszmann Anita auszmannanita@gmail.com Eötvös Loránd Tudományegyetem 8000 Székesfehérvár Palotai út 65. Bába Barbara Debreceni Egyetem 4032 Debrecen bbarb83@gmail.com Bajtai Anna bajtai.anna@gmail.com Bakti Mária bakti@jgypk.u-szeged.hu Bátyi Szilvia szilviabatyi7@gmail.com Beke András beke_andras@freemail.hu Berkes Éva eva.berkes@fh-pinkafeld.ac.at Bielak, Jakub kubabogu@amu.edu.pl Biró Enikő biroenko@gmail.com Boda István Károly bodai@inf.unideb.hu Bóna Judit bona_judit@freemail.hu Bülow, Lars lars.buelow@uni-passau.de Cergol, Kristina kristina.cergol@ufzg.hr Csépe Valéria csepe@cogpsyphy.hu De Bot, Kees c.l.j.de.bot@rug.nl Deme Andrea andrea_deme@hotmail.com Eötvös Loránd Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Pannon Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem University of Applied Sciences Burgenland Konin State School of Higher Professional Education Babes-Bolyai Tudományegyetem, Sepsiszentgyörgyi Kihelyezett Tagozat Debreceni Egyetem Egyetem tér 1. 23000 Zrenjanin Moravska 2/a Serbia 6725 Szeged Hattyas utca 10. 8200 Veszprém Vár u. 39. 1088 Budapest Múzeum krt. 4/a Fachhochschulstudiengänge Burgenland Ges.m.b.H. Steinamangerstrasse 21, 7423 Pinkafeld, Austria Ul. Przyjaźni 1 62-510 Konin, Poland 520046 Sfantu Gheroghe, Str. Bolyai nr.12, Bl. 4/E/2, Jud. Covasna, Romania 4010 Debrecen Egyetem tér 1. Eötvös Loránd 1088 Budapest Tudományegyetem Múzeum krt. 4/a Universität Passau Innstrasse 25 94032 Passau Germany University of Zagreb Savska C. 77 10000 Zagreb Croatia MTA Pszichológiai Intézet 1132 Budapest Victor Hugo u. 18-22. University of Groningen PObox 716 9700AS Groningen Holland Eötvös Loránd 1022 Budapest Tudományegyetem Határőr út 21/b 10

Doró Katalin dorokati@lit.u-szeged.hu Fazekas-Paragh Judit jparagh@lib.unideb.hu Forintos Éva forintos@almos.uni-pannon.hu Garami Linda lindagarami@gmail.com Golubeva Irina golubeva@almos.uni-pannon.hu Gósy Mária gosy@nytud.hu Gnandt Márk gnandtmark@gmail.com Gráczi Tekla Etelka graczi@nytud.hu Gyarmathy Dorottya gyarmathyd@nytud.hu Heltai Pál heltai.pal@fibermail.hu Hertendi Márta Honbolygó Ferenc hf@cogpsyphy.hu Hortobágyi Ildikó ildiko@btk.uni-pannon.hu Horváth Viktória hvuki@freemail.hu Imre Angéla angelai@freemail.hu Kerschensteiner, Klaus klaus.kerschensteiner@live.de 15th Summer School of Psycholinguistics Szegedi 6725 Szeged Tudományegyetem Tisza L. krt. 103. DEENK Kenézy 4010 Debrecen, Egyetem Tér 1. Pf. Élettudományi Könyvtár 45 Pannon Egyetem 8200 Veszprém MTA Természettudományi Kutatóközpont, Eötvös Loránd Tudományegyetem Pannon Egyetem MTA Nyelvtudományi Intézet Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet MTA Nyelvtudományi Intézet MTA Nyelvtudományi Intézet Kodolányi János Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Pannon Egyetem Egyetem u. 10. 1147 Budapest Miskoli u. 127. 8200 Veszprém Egyetem u. 3. 1068 Budapest Benczúr u. 33. 4010 Debrecen Egyetem tér 1. 1068 Budapest Benczúr u. 33. 1068 Budapest Benczúr u. 33. 8000 Székesfehérvár Fürdő u. 1. 1014 Budapest Országház utca 12. II/11 1068 Budapest Szondi u. 83-85. 8200 Veszprém Egyetem u. 3. Eötvös Loránd 1088 Budapest Tudományegyetem Múzeum krt. 4/a. Eötvös Loránd 1088 Budapest Tudományegyetem Múzeum krt. 4/a Universität Passau Innstrasse 25 94032 Passau Germany Kiss Gábor TINTA Könyvkiadó 1116 Budapest Kondorosi út 17. Kiss Natália Dunaújvárosi Főiskola 2401 Dunaújváros, Táncsics Mihály u. 1/a Kissné Temesi Viola TINTA Könyvkiadó 1116 Budapest Kondorosi út 17. Koós Ildikó koosildi@gmail.com Nyugat-Magyarországi Egyetem Szombathely Szt. László király u. 29. Kovács Éva Semmelweis Egyetem 1094 Budapest 11

kovacs.eva@semmelweis-univ.hu Ferenc tér 15 Krepsz Valéria Eötvös Loránd 1053 Budapest, Tudományegyetem Egyetem tér 1-3. Kukorelli Katalin Dunaújvárosi Főiskola 2400 Dunaújváros kukorelli.katalin@mail.duf.hu Táncsics u. 1/a Kusztor Mónika Saarbrückeni Egyetem 9665 Vámoscsalád kusztorm@yahoo.de Vasút u. 9. Laczkó Mária Kaposvári Egyetem Kaposvár mlaczko@freemail.hu Guba S. u. 40. Lechner Ilona Eötvös Loránd Ukrajna, 90255 Mezővári lechner.ilona81@gmail.com Tudományegyetem Zádor Út 156. Lengyel Zsolt Pannon Egyetem 8200 Veszprém lengyelz@btk.uni-pannon.hu Vár u. 39. Lesniewska, Justyna Jagellonian University Gołębia 24 Kraków, Poland Magasházi Virág Pannon Egyetem 8184 Balatonfűzfő virag9112@gmail.com Gagarin u. 22 Markó Alexandra Eötvös Loránd 1088 Budapest markoxa@ludens.elte.hu Tudományegyetem Múzeum krt. 4/a Márku Anita marku.anita@gmail.com Mystkowska, Anna Nagy Anikó aniko.nagy77@gmail.com Navracsics Judit navju@yahoo.co.uk Németh Mátyás nemeth.matyas@outlook.com Németh Szilvia noaidde@gmail.com Neuberger Tilda neutil@nytud.hu Papp István sstpais@gmail.com Parapatics Andrea csarlesz@gmail.com Pawlak, Miroslaw Polonyi Tünde Éva tunder_p@yahoo.com Porkoláb Judit bodai@inf.unideb.hu Rádi Éva szekrenyesne.radi.eva@pszfb.bgf.hu II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete Adam Mickiewicz University, Poznan DEOEC, DE-NK Pannon Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem MTA Nyelvtudományi Intézet Semmelweis Egyetem Pannon Egyetem Adam Mickiewicz University, Poznan Debreceni Egyetem Debreceni Egyetem Budapesti Gazdasági Főiskola 90255 Mezővári Vadász út 1. Ukrajna ul. H. Wieniawskiego 1 61-712 Poznań, Poland 4028 Debrecen Kassai út 26. 8200 Veszprém Vár u. 39. 1223 Budapest Nagytétényi út 162-164. 1225 Budapest Zsák utca 7. 1068 Budapest Benczúr u. 33. 1094 Budapest Ferenc tér 15. 8200 Veszprém Vár u. 39. ul. H. Wieniawskiego 1 61-712 Poznań, Poland 4032 Debrecen Egyetem tér 1. 4010 Debrecen Egyetem tér 1. 1172 Budapest XI. utca 12

Reszegi Katalin kataszakall@freemail.hu Sántha Judit juditsantha@gmail.com Sáry Gyula sary@phys.szote.u-szeged.hu Debreceni Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szegedi Tudományegyetem 4027 Debrecen Szekfű út 3. IV/20. 1111 Budapest Műegyetem rkp. 3-9. 6720 Szeged Dóm tér 10. Singleton, David Pannon Egyetem 8200 Veszprém Vár u. 39. Szabó Ágnes agnes-szabo@caesar.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. Tatár Zoltán tatarkan@freemail.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem 2534 Tát Szilvafa utca 14. Tokaji Ildikó Dunaújvárosi Főiskola 2400 Dunaújváros Gandhi u. 48. Tóth Andrea toandi@mailbox.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. Tóth Szilvia Pannon Egyetem 8200 Veszprém Vár u. 39. T. Nagy László Debreceni Egyetem 4032 Debrecen Jerikó u 2. fsz/2 Varga Csilla csillu.varga@gmail.com Pannon Egyetem 8200 Veszprém Vár u. 39. Ubermann, Agnieszka english@univ.rzeszow.pl University of Rzeszów Al. Rejtana 16B 35-959 Rzeszów Vakula Tímea vakula.timi@gmail.com Eötvös Loránd Tudományegyetem 6400 Kiskunhalas Széchenyi u. 12. Váradi Viola varadiviola@gmail.com Eötvös Loránd Tudományegyetem 9224 Rajka Ady Endre u. 16. Végh Ágnes Semmelweis Egyetem 1094 Budapest Ferenc tér 15 Vékony Valéria valeria@vekony.eu Eötvös Loránd Tudományegyetem Sulzbacher Str. 111. 65835 Liederbach Germany Vígh-Szabó Melinda Pannon Egyetem 8200 Veszprém szmelus74@freemail.hu Weidl Zsófia weidlzsofi@gmail.com Eötvös Loránd Tudományegyetem Vár u. 39. 2100 Gödöllő Aulich utca 10/A 13

Absztraktok Abstracts 15th Summer School of Psycholinguistics David Singleton Alternative perspectives on ultimate L2 attainment This paper addresses age-related attainment effects in second language acquisition, posing questions concerning the proposition that such effects are to be explained in terms of a maturationally constraints with a predictable and abrupt offset point, and exploring the possibility that they are better seen in terms of the impact of a wider range of factors (cf. Muñoz & Singleton 2011; Singleton & Muñoz 2011; Singleton & Leśniewska 2012). It will be argued that once one moves beyond the narrowness of the currently prevailing research perspective which regards age of second language onset as the crucial (if not the only) operative variable, one discovers an array of relevant factors - relating to non-maturational dimensions of individuals lives - which appear to have ultimate attainment consequences. Miroslaw Pawlak Investigating grammar learning strategies: Methodological issues Although there is a lot of research on general language learning strategies, when it comes to their classification, variables affecting their use and the value of their training (e.g. Cohen and Macaro 2007; Cohen 2011; Oxford 2011), there are some areas that have been neglected by researchers. One such area is the actions and thoughts undertaken by learners when they are learning and gaining greater control over foreign language grammar (cf. Anderson 2005; Oxford and Lee 2007) since only a handful of relevant studies have been conducted thus far and they have primarily focused upon the identification and description of grammar learning strategies (GLS). This indicates that there is an urgent need for more research in this crucial area, which brings with it the question concerning the methodological choices that should be made when conducting such research. The present paper is intended to address this important issue by highlighting the decisions that can be made when investigating the use of GLS, and it makes a case for combining for this purpose what can be referred to as the macro-perspective, involving the use of Likert-scale questionnaires providing information about general GLS use, and what could be labeled the micro-perspective, entailing the employment of tools tapping the application of GLS during the performance of particular tasks. The paper also discusses issues in the design of such research instruments and the analysis of the data, and exemplifies how they can be applied in the study of different aspects of GLS use. Enikő Biró Working on beliefs: migrant workers language learning beliefs and attitudes Language proficiency is one of the most important determinants of immigrant integration. However, migrant workers might not look for high language proficiency due to their short period of stay in the host country. The nature of their work needs language proficiency which gives tangible help on the job market. The social and individual factors together lead us to understand their language learning strategies which are influenced by internal and psychological factors as attitude, motivation or language learning beliefs. These are shaped and reshaped by the contexts in which the learners find themselves. The present paper deals with the content analysis of 28 interviews carried out in Transylvania between 2011 December and 2012 March. The interviewees were all migrant workers formerly working in the EU and the USA. They are all bilinguals (Hungarian mother tongue and 14

Romanian as their second language). The study investigates the language learning attitudes and beliefs of these migrant workers, the relationship between these beliefs and attitudes and their language learning strategies. These personal "myths" may explain more about individual differences in learning than such psychometric measures as intelligence or aptitude. T. Nagy László Boda István Károly A közösségi hálózatok mint a hatékony nyelvtanulás eszközei. Nyelvtanulás és nyelvtanulási stratégiák a web 2.0 közegében A közösségi hálózatok valamilyen formájával szinte minden internet felhasználó találkozik. Ahogy az információs és kommunikációs technológia (IKT) fokozatos fejlődésével és popularizálódásával a számítógép, a számítógépes multimédia, az e-learning, majd az internet fokozatosan egyre nagyobb teret nyert az oktatásban, úgy vált az internetet kommunikációs, interaktív és tartalomszolgáltató eszközként használó nyelvtanulás fokozatosan egyre elterjedtebbé. Ezt erősítette fel a web 2.0 megjelenése, amelynek révén robbanásszerűen megnőtt a népszerűsége a közösségi ismeretségi oldalaknak (közösségi hálózatoknak), a blogoknak, fórumoknak és a médiamegosztó weblapoknak. Ennek ellenére tekintve a technológia újszerűségét és folyamatos fejlődését a közösségi tartalmak nyújtotta előnyök és hátrányok megítélése még távolról sem tekinthető kiforrottnak és egyértelműnek. Ezért alapvető feladat a web interaktív online közegében rendelkezésre álló, a nyelvtanulásban hasznosítható lehetőségek számbavétele. Ezek rendszerezésre számos lehetőségünk van; felhasználhatjuk például az Edgar Dale által kidolgozott (majd mások által továbbfejlesztett), a tanulás során piramisszerűen egymásra épülő tapasztalatok rendszerét, a Rebecca L. Oxford által kidolgozott idegennyelv-tanulási stratégiákat, vagy a nyelvtanítási módszerek különböző szempontú osztályozásait. A web 2.0, és ezen belül különösen a web 2.0 egyik legalapvetőbb sajátossága a különböző tudástartalmak közösségi feldolgozása, amely egy adott téma esetében lehetővé teszi a téma szinte minden lényeges szempontjának felszínre hozását és megvitatását a legkülönbözőbb formákban, médiumokon és regiszterekben. Mindez a különböző témák egyfajta evolúcióját valósítja meg és egyszersmind tükrözi a kommunikációban aktívan részt vevő felhasználók nyelvi-kognitív kompetenciáinak fejlődését, amit legtalálóbban a közösségi nyelvtanulás metaforájával írhatunk le. Előadásunkban részint szeretnénk keretbe foglalni, hogy a közösségi hálózatok által nyújtott verbális és multimédiás lehetőségek milyen formában jelennek meg és használhatók fel a nyelvtanulásban, másrészt egy kiválasztott témához kapcsolódó közösségi vagy a közösségnek szánt tartalmak feltárásával, továbbá szerteágazó kapcsolatrendszerük végigkövetésével és ábrázolásával szeretnénk bemutatni, hogyan fejlődnek az internet virtuális kognitív világában egy kiválasztott témával kapcsolatos tudástartalmak fokozatosan komplex tudáshálózattá. Valéria Csépe Links between the spoken and written language The development of spoken first and second language (L1 and L2) may have a significant role, in addition to the crucial cognitive factors, in reading acquisition as well as in the development of reading skills. According to many recent research data, not only the general type of the writing system (alphabetic vs symbolic) may play a particular role in reading development, but differences in the surface structure, morphological richness and orthographic depth may also have a substantial impact. 15

The presentation groups the prerequisites of reading development around the cognitive factors whose characteristics were studied by using brain activity measures and published during the past few years. Based on our own and other laboratories data our arguments are in favor of pre-wired mechanisms in the service of typical reading acquisition with consequences as functional changes of the neural network called neural recycling (Dehaene, 2009). The newest research data will be presented and discussed under six main topics. (1) Alterations of the speech-script link, changes of the phoneme representation, the role of individual prototypes, reading-related levels of the phonological awareness. (2) Brain activity correlates of the phoneme-grapheme correspondence, development of the speech sound-letter (SSL) integration and its impact on reading development. (3) The reading-ran (rapid automatized naming) relationship. (4) The effect of changing speech-script relationship on the neural processing of written words and on the predictive processing of spoken words and their role in the development of the Visual Word Form Area (VWFA). (5) The effect of L1 and L2 on reading fluency in different orthographies. (6) Links between the spelling and reading development, correlates of the emerging neural mechanisms of phonological processing, SSL correspondance and integration, the spellingorthographic depth relationship. Gyula Sáry SCRIPTA MANENT Cerebral Processing of the Written Word: a Review Reading scripts is unique for humans. Words of the written language access the brain via the visual system. Words usually do not move and letters have fine characteristic features, thus, one could predict that the processing of characters and words as visual signals will activate the ventral visual pathway. Since reading is very young in comparison to other ways of communication it is unlikely that specialised brain areas or pathways would have developed for the processing of the written language. Still, it seems that a small area on the occipito-temporal region of the human brain is selectively activated during reading. The lecture will give a review of the brain imaging results of the past 20 years concerning the processing of the written word. Early visual word form processing and mapping orthography to phonology will be discussed. Judit Navracsics Gyula Sáry Testing linguistic awareness at different stages of FLA The paper aims to demonstrate how phonological awareness is important in second language acquisition even in cases when L1 and L2 represent distinctive orthographies with easily recognizable, language specific letters. In our study, learners of Hungarian at different stages of their proficiency were tested using a language decision, a lexical decision and a phonological rhyming test in a bilingual language mode. The participants were asked to make decisions (i) what language the words belonged to, (ii) whether the words rhymed phonologically or not. The results show that though orthography seems to be an aid in word recognition, it may also hinder correct recognition in the lack of phonological awareness. 16

Szilvia Bátyi Csilla Varga Attitudes towards Hungarian Several studies indicated a strong relation between attitudes to foreign language and foreign language achievement. Both negative and positive attitudes have a strong impact on the success of language learning. It has been supposed that affective factors (e.g. attitude, motivation) have at least as much and often even more contribution to language learning success than cognitive skills. As a part of a linguistic awareness study we examined the language attitude of students of Hungarian with different linguistic backgrounds. The subjects of the study are citizens of other countries living temporarily in Hungary: Erasmus students, who have no Hungarian history in the family and learn Hungarian as a foreign language while staying in Hungary, and students of Balassi Institute with some Hungarian background in the family and who are learning Hungarian as a heritage language. An online questionnaire was designed to reveal the subjects attitudes and thoughts towards the language. As foreign language learning and linguistic awareness are both affected by previously learnt languages, the linguistic repertoire of the subjects was also considered. Anna Bajtai Between two fires: Hungarians in the diasporas Hungarians in Vojvodina (Serbia) are supposed to comply with expectations both of the state policy and the traditional values of older generations. There are overlapping and contradictory issues of these expectations. State policy ideological expectations are to be adaptable, and successful citizens are the ones that are able to enjoy the guaranteed minority rights and equal possibilities in every domain of life to the members of the national majority of Serbia. They speak the state language (L2) with high proficiency; they have the knowledge, respect and acceptance of the history, literature, culture and traditions of the majority. The expectation of the older generation is to maintain the minority traditions (i.e. to speak L1 with high proficiency, to have the knowledge, respect and acceptance of the history, literature, culture and traditions of their own national (minority) group, to remain Hungarians, to pass over the same tradition to the next generations), plus to be adaptable and successful citizens. So what is the problem? The key to the achievement of all these expectations is in education, but as there are no bilingual schools in Serbia, parents have to choose the language of instruction for their children. The language of instruction hereafter defines the later language proficiency and so does the curriculum design (i.e. national history, literature, cultural and tradition elements). Agnieszka Uberman Learning strategies at college and university level The presentation aims at addressing the most frequently applied strategies for language learning adopted by students of the Institute of English Studies at the University of Rzeszów as well as Teacher Training Colleges in the region. For the purpose of data collection R. Oxford s Strategy Inventory for Language Learning (SILL) is adopted. The analysis is an attempt at identifying common existing patterns or preferred ways of language processing among learners at upper-intermediate level of language mastery. 17

Mária Gósy Speech planning strategies in spontaneous speech To produce an utterance, a speaker must plan, assemble, and articulate a string of words. This complex mechanism results in not only the appropriate spoken equivalents of one s thoughts but also unintended verbal phenomena, generally identified as disfluencies. Disfluencies tend to occur early in utterances, they are most common in complex constituents, when the task is difficult, and when the speaker has not finished the selection from his/her thoughts. There are various reasons to believe that speakers not only monitor their own overt speech, but also their own inner speech in order to detect and repair errors before they are produced. We assume that self-monitoring of inner and overt speech is basically the same mechanism, employing the same criteria for detecting speech errors. Questions can be formulated according to these criteria, for example Is this a word?, Is this morphologically and syntactically correct?, Is this socially appropriate?. Is this really what I wanted to say? Both the occurrences of disfluencies and their repairs show (i) large individual differences and (ii) a number of diverse factors influencing them. The questions addressed in this talk are the following: (i) what are the functions of disfluencies in spontaneous utterances, (ii) what is the relation between disharmony in speech planning and the occurrence of disfluencies, (iii) what kind of repair strategies do the speakers use in order to overcome their difficulties, (iv) what do editing phases contain in spontaneous speech? Dorottya Gyarmathy Tilda Neuberger The Hungarian filler word izé in children's and adults' spontaneous speech Fillers occurring in spontaneous speech are known as specific words or structures that have no propositional meaning. Speakers frequently use them as a strategy to get over their difficulties during speech production. Since fillers do not interrupt the flow of speech, they are hardly noticeable by the listeners. Fillers universally come from function words, e.g. English well, German also, Hungarian tehát, így. Izé is a common filler word in Hungarian spontaneous speech. In the case of difficulties in lexical access this sound sequence can substitute any word of various word classes due to the fact that it can be inflected. Fillers are not repairable among disfluency phenomena; however, izé can be repaired in certain cases. It can be used in two functions: (i) simple filler and (ii) substitutive word. The aim of the present research is to analyze the filler word izé in a large corpus of Hungarian spontaneous speech. The corpus (80 hours) consists of narratives of 70 children of three age groups (6-year-olds, lower and upper primary school pupils) and 94 adults (aged between 20 and 76 years) from the BEA Hungarian Spontaneous Speech Database. Acoustic analysis was carried out by means of Praat 5.3.19 while the statistical analysis was carried out using SPSS 13.0 software. The following research questions were addressed: (i) Can the functions of izé be distinguished based on their acoustic-phonetic characteristics? (ii) Are there any differences in the usage of this filler between children and adult speakers? Our hypotheses are the following: (i) filler and substitutive izé will show different acoustic parameters, and (ii) the strategy of izé is supposed to develop during language acquisition. The results confirmed the function-dependent realizations of izé in spontaneous speech both in children and in adults. This research contributes to the closer exploration of the use of filler words depending on age. 18

Mária Gósy Dorottya Gyarmathy Slip of the brain or slip of the tongue? Disharmony in speech planning may arise at any level of the mechanism and may occur as various types of disfluency phenomena on the surface. The relatively great number of disfluent episodes are characteristic of spontaneous speech independently of the speakers age, gender or the communication situation. The causes of disfluency phenomena affecting articulation and leading to errors are not very well understood. Such disfluencies are called slips of the tongue or, using the accepted scientific term, segmental speech errors. We analyzed segmental speech errors both in spontaneous speech samples from 100 speakers and in a corpus that contains perceived disfluencies. Phonetic and phonological properties, context effects and the factor of perception were considered in the analysis. Results show that (i) subtypes can be identified among these speech errors, (ii) articulation configurations seem to be decisive in the occurrence of errors, (iii) the phonetic distance between the erroneous and the target sound segments seems to be responsible for the error and (iv) the expanded context effect also influences the appearance of such errors. Multiple effects of the factors analyzed will be discussed. The authors make an attempt to answer the question whether these errors originate at the higher levels of speech planning ( slip of the brain ) or during articulation ( slip of the tongue ). Alexandra Markó The form and function of interrogatives A corpus-based study of Hungarian questions Questions are ubiquitous in everyday social interaction, therefore they have been investigated at every level of linguistic analysis for decades (Freed 1994). In the Hungarian literature, there is an abundance of theoretical analyses of interrogatives in terms of semantics, syntax, pragmatics or prosody. Nevertheless, research on questions as occuring in spontaneous speech is somewhat underrepresented. In a previous study, I recorded a conversation involving four 21-year-old native speakers of Standard Hungarian (2 female and 2 male subjects). The length of the recording was nearly two hours, in which 199 questions were analysed in terms of the phonetic characteristics of intonation (Markó 2007). It was found that the intonation structure of spontaneous questions is much more diverse than that of read or rehearsed utterances as described in the literature. The conversation provided samples of numerous alternative realizations of phonological forms which had not been documented in earlier studies, and several questions arose with respect to the identification of the function of questions. In the present research, I analysed informal conversations from BEA corpus (Gósy in press) focusing on functional and logical semantic types as well as their prosodic realizations. According to the hypotheses, (1) the assignment of conversational questions into logical semantic types depends on the function of the utterances involved (whether or not they require an answer), and (2) the prosodic realization of interrogative sentences depends on their function as well. Specifically, the occurence of irregular or unexpected contours is more frequent among non-real interrogatives (which do not call for an answer) than among real ones. Kristina Cergol Ivana Carević Perception of English Prosody in Croatian Speakers of English This paper deals with the perception of English prosody in Croatian students of early education with a minor in English (EEME) and Croatian students of early education who do not focus on English in 19

their studies (EE) but only attend the English for Academic purposes course. The aim of the research was to establish whether the students had a developed sensitivity to distinguishing some prosodic features of the Standard British English variety. The participants carried out an experiment in which they were presented with strings of speech reflecting certain aspects of English prosody. The auditory stimulus comprised a number of utterance pairs. Each pair consisted of a native-like and a non native-like utterance in the English language. The participants were asked to select the one they perceived as produced by a native speaker. The results of the study will show to what extent the described groups of English language users are able to distinguish native-like patterns in the English prosody. Bóna Judit Kisiskolások spontán beszédének temporális sajátosságai különböző beszédtípusokban A mindennapi életben megjelenő különböző beszédtípusok eltérő beszédtervezési stratégiákat igényelnek, amelyek elsősorban a beszéd temporális sajátosságaiban és a megakadásokban jelennek meg. A felnőttek beszédprodukcióit összevetették már narratívák, tartalomösszegzések, társalgások, felolvasás stb. során, és igazolták, hogy mind az artikulációs és a beszédtempó, mind a szünettartás, illetve a megakadások gyakoriságában szignifikáns különbségek mutathatók ki az egyes beszédtípusok között. Ugyanakkor ugyanazon gyermekek különböző típusú beszédprodukcióinak összehasonlításáról nincsenek ismereteink. A jelen kutatásunk célja az, hogy megvizsgáljuk, milyen különbségek vannak kisiskolás gyermekek különböző típusú spontán beszédprodukcióiban. A vizsgálatot első osztályos (7 évesek) és harmadik osztályos (9-10 évesek) gyermekekkel végeztük el. Az adatközlőktől háromféle spontán beszédet rögzítettünk: 1. interjút; 2. történetmesélést képsor alapján; 3. hallott szöveg visszamondását. Elemeztük a beszédprodukciók artikulációs és beszédtempóját, a szünetek gyakoriságát, időtartamát, arányát; illetve a kitöltött szünetek (hezitálások) fonetikai sajátosságait. Az eredményeink azt mutatják, hogy a felnőttektől eltérő módon változnak a temporális sajátosságok a gyermekek beszédében (sok gyermek számára nehezebb önmagáról mesélni, mint egy hallott szöveg tartalmát visszamondani); továbbá életkor szerint is különbséget találunk a kétféle évfolyamba járó tanulók beszédprodukciói között. Az eredményeink újabb adalékokat szolgáltatnak a magyar gyermekek beszédfejlődésének vizsgálatához. Auszmann Anita A magánhangzók akusztikai szerkezete kisiskolások spontán beszédében A gyermekek első éveik során fokozatosan sajátítják el az anyanyelvüket. Folyamatosan bővül szókincsük, egyre bonyolultabb közlések megalkotására képesek. A felnőttnyelvi minta követése során megtanulják helyesen alkalmazni az egyes nyelvi elemeket. Beszédükben először mennyiségi fejlődés, majd 6 éves kor után finom minőségi változások figyelhetők meg. A jelen kutatás célja választ kapni arra, hogy melyik életkorra válik hasonlóvá a gyermekek magánhangzó-ejtése a felnőttekéhez. A nemzetközi szakirodalom 10 éves kor körülre teszi azt az időszakot, amikor a gyermekek kiejtése nagymértékben azonos lesz a felnőttekével. Hipotéziseink szerint a magyar nyelv esetében ez már hamarabb megfigyelhető. Kutatásunkhoz 7 és 9 éves gyermekekkel készítettünk spontán beszéd felvételeket. Minden életkorban 10 gyermek, 5 fiú és 5 lány beszélt a családjáról, az óvodáról/iskoláról és hogy mit szeret csinálni szabadidejében. A felvételeken elemeztük a magánhangzók időtartamát és formánsszerkezetét. A kapott adatokat összevetettük óvodások és felnőttek magánhangzó- 20

szerkezetével. A felvételek annotálására és az adatok kinyerésére a Praat 5.3.39, statisztikai elemzésre az SPSS 17.0 szoftvereket használtuk. Az eredmények tükrében elmondható, hogy a gyermekek ejtésében nagyok az egyéni különbségek. A gyermekek lassabb beszédtempója miatt a magánhangzók kezdetben még hosszabb időtartamban realizálódnak, mint a felnőttek ejtésében, de 9 éves korra a frekvenciaszerkezet tekintetében csökken a gyermek és felnőtt beszélők közötti variabilitás. Kutatásunk eredményei hozzájárulnak annak megismeréséhez, hogy az adott életkorban tipikus fejlődés esetén milyen akusztikai-fonetikai jellemzői vannak a beszédnek, így segítve a gyermekek célzott fejlesztését. Reszegi Katalin Többnevűség a mentális lexikonban (különböző nyelvű helynévpárok) Kétnyelvű környezetben elég általános, hogy a különböző helyeknek, objektumoknak mindkét nyelven van neve (pl. Kolozsvár Cluj-Napoca, Nagyvárad Oradea, Kassa Košice, Duna szlk. Dunaj ném. Donau, Ipoly szlk. Ipeľ). Ezek a névmegfelelések létrejöhetnek egymástól függetlenül vagy névfordítással, névváltoztatással. Előadásomban azt szeretném áttekinteni, hogy miként reprezentálódhatnak ezek a nevek, névpárok a mindkét formát ismerő egyének elméjében, mentális lexikonában. Majd igyekszem kitérni arra is, hogy mindennek milyen következményei vannak a nevek fordíthatósága szempontjából. Koós Ildikó A szövegszerűség vizsgálata hároméves gyermekek nyelvében Szöveg vagy mondategységek halmaza? Előadásom középpontjában az anyanyelv-elsajátítás folyamatán belül a szövegkohézió megjelenésének kérdése áll. Azt elemzem, hogyan nyilvánul meg hároméves korú gyermekek nyelvhasználatában a szövegösszefüggés. 37, a magyar nyelvet anyanyelvként elsajátító 3; 0,0 3; 6, 0 korú gyermek elbeszélő jellegű és összefüggőnek mondható megnyilatkozásait vizsgáltam. Elemeztem a lexikális kohézió és a grammatikai kohézió megvalósulási formáit. Az elemzés a gyermekek megnyilatkozásait a felnőtt nyelv szövegkohéziós elemeivel is összehasonlítja. A legjellemzőbbnek bizonyult kohéziós elemek között találjuk 1. az ismétlések különböző változatait, különösen a témamegjelölés és a témaváltás pontjain; 2. a személyes- és mutató névmások használatát; 3. az elliptálás nyelvi formáit; 4. az igei személyragok (anyanyelv-elsajátítási szintnek megfelelő mértékű) használatát; 5. kötőszók használatát. Az előadásban elemzett gyermekszövegek továbbá azt is mutatják, hogy mind a lexikális, mind a grammatikai kohéziós elemek ebben az életkorban még gyakran jelennek meg aluldifferenciáltan, vagy éppen túlszabályozottan a felnőtt nyelvi szövegkohéziós formákhoz képest. A megfigyelések alapján bizonyítom, hogy a hároméves gyermekek anyanyelvi megnyilatkozásai már nem csupán egymás mellé állított közlések sorozatai, hanem tartalmi/ logikai kapcsolatot mutató és grammatikailag is összefűzött szövegnek nevezhető beszédprodukciók. Garami Linda Ragó Anett Honbolygó Ferenc Csépe Valéria A hangsúlymintázat feldolgozása a korai beszédfejlődés során A csecsemők nyelvelsajátítása során az egyik legfontosabb feladat a szavak szegmentálása a kevéssé tagolt beszédfolyamból. A prozódiának, a szó szintű hangsúlymintázatnak vezető szerepe van a szegmentálás folyamatában már egészen korai életkortól kezdve azzal együtt, hogy az eltérő 21

akusztikus jellemzőket használó kötött illetve nem kötött hangsúlyozású nyelveknél eltérő stratégiák alakulnak ki. A szakirodalomban nem egyértelmű a hangsúlymintázat feldolgozásának kezdeti időpontja, egyes kutatások szerint már az első félévben kialakul a hangsúly mintázatának reprezentációja, más eredmények szerint ez 10 hónapos korra tehető. Kutatásunkban a kötött hangsúlyú magyar nyelvben vizsgáltuk a hangsúly feldolgozásának korai folyamatait. Elektrofiziológiai (passzív kakukk-tojás paradigma, eseményhez kötött agyi potenciálok (EKP) mérése, 33 csecsemő, 400 inger, deviáns: p=25%) és viselkedéses vizsgálatot (go/no-go fejfordítás preferencia paradigma, 20 inger, célinger: p=50%) végeztünk ugyanazzal az ingeranyaggal: két szótagú álszó szabályos és szabálytalan hangsúlymintázattal (hangsúly az első illetve a második szótagon). Két életkori csoportot vizsgáltunk (6 és 10 hónaposak) két feltétel során, melyek a szabályos hangsúlyozású álszó pozíciójában tértek el egymástól (deviáns/standard; célinger/nem). Eredményeink azt mutatták, hogy az eseményhez kötött agyi potenciálok eltértek a két korcsoport között: a 10 hónaposok egy késői eltérési választ mutattak a hangsúlysértésre, míg a 6 hónaposok csupán az ingerek közötti akusztikai eltéréseket detektálták. Ugyanakkor mindkét csoport eltérő EKPokat mutatott a felnőttekhez képest, akiknél dupla Eltérési Negativitás komponens volt elvezethető a szabálytalan hangsúlymintázatra. A kontroll viselkedéses vizsgálatok előzetes eredményei alapján a 10 hónaposak jobbak a szabálytalan hangsúlymintázat, mint célinger detektálásában, amely alátámasztja korábbi következtésünket, miszerint a csecsemők csak az első életév második felétől kezdik kialakítani a hangsúlyra vonatkozó kezdeti reprezentációjukat. A 6 hónaposokkal szemben a 10 hónaposok már feltehetően érzékenyek az anyanyelv hangsúlymintázatára, melyet a beszéd szavakra történő szegmentálásban is aktívan felhasználnak. Viktória Horváth András Beke The nature of nasalized vowels in children and adults Vowel nasalization in a nasal context is a specific area of the co-articulation processes. There is some amount of opening of the velopharyngeal port during articulation of a vowel preceded or followed by a nasal consonant. This coarticulation usually results in the nasalization of the vowel to some extent, which might show diverse degrees depending on both the vowel quality and the context. The aim of this work was to analyze the acoustic structure of the vowels in a nasal context using spontaneous utterances of children (9-year-olds) and adults (altogether 20 speakers). Our hypothesis is that the nasal consonant influences the acoustic structure of the vowel to a greater extent in children s articulation as opposed to the adults due to the different sizes of children s speech organs and their developing motor skills. Analysis was carried out using the BEA database in the case of adults while narratives were recorded with 9-year-old children at their school. Various measures were applied to characterize the nasalized vowels (first two formants, the differences between the amplitude of the first formant (A1) and the extra nasal pole above the first formant (P1) as well as the differences between the amplitude of the first formant (A1) and the extra nasal pole below the first formant (P0). Praat and MATLAB softwares were used in the measurements. The salient features of nasalization and the sources of acoustic variability in nasalized vowels could be described by the acoustic data obtained in the present analysis. In addition, we suggest that the measured acoustic parameters can successfully be used for the automatic detection of vowel nasalization. 22

Bába Barbara Nyelvi kategorizáció többnyelvű közegben A nyelvi kategorizáció diszkontinuitást visz a környezet egymásba átfolyó kontinuitásába, tehát tagolja az amúgy tagolatlan világot, lehetővé téve ezáltal a világ dolgainak megnevezését. Ilyen módon a nyelvi kategorizáció egy sajátos, áttételes világot teremt, emiatt a nyelvbeli világ struktúrája és az objektív valóság között nem lehet szó közvetlen, áttétel nélküli megfelelésről. A nyelvi közösség a nyelvi kategorizáció által nyelvileg minősíti az őt körülvevő világ dolgait, vagyis azonossági és különbözőségi viszonyt létesít azok között. A nyelvi minősítés ily módon rámutat arra, hogy mit tartunk nyelvileg azonosnak és különbözőnek; ezek az azonossági, illetve különbözőségi viszonyok azonban nyelvek (és akár nyelvjárások) közötti eltérést mutatnak. Az efféle különbségeket a pszicholingvisztika szemszögéből ugyancsak érdemes közelebbről szemügyre vennünk: a két- vagy többnyelvű közegben élők nyelvelsajátításában megfigyelt és leírt jellegzetességek ugyanis abban lehetnek a segítségünkre, hogy a kognitív realizmust vagy a kognitív univerzalizmust fogadjuk-e el a nyelv és a megismerési folyamatok kapcsolatát illetően. Viola Váradi Phonemic segmentation of Hungarian spontaneous speech The process of segmentation has an important role both in speech production and speech perception. The accuracy of manual segmentation of English speech samples across inter-labellers and intra-labellers was examined in various studies. The aim of the present study was to investigate the labeling consistency considering segmentation of Hungarian spontaneous speech. We analyzed the differences among the transcribers regarding the identification of the speech sounds on the one hand, and the markings of the segment boundaries, on the other hand. For our study, a speech sample of the duration of 41 seconds from a young female speaker selected from the BEA Hungarian spontaneous speech database was used. This spontaneous speech sample was labeled manually two times by seven phoneticians and phonetically trained PhD-students (six females and a male) using the Praat software. The second turn of annotation procedure was made two weeks later. Results showed that (i) the agreement in the identification of speech sounds was higher in intralabellers than in inter-labellers and (ii) the ratio of agreement was influenced by the articulation gestures of the speech sounds. The differences in boundary markings were higher in inter-labellers than in intra-labellers and were influenced by co-articulation of neighbouring speech sounds. We may draw the following conclusions: (i) speakers/listeners show different strategies in their segmentations and speech sound identificaitons and (ii) transcribers seem to use various rules when segmenting spontaneous speech. Mária Bakti Judit Bóna The effect of source language disfluencies on the target language output of simultaneous interpreters During Simultaneous Interpreting (SI) speech perception in the source language (SL), translation, speech production in the target language (TL) and self-monitoring happens simultaneously. SI is a complex process with several variables, some of which are connected to the SL text and might cause translation problems (Gile 1995). 23