Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Hasonló dokumentumok
Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

1. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI MESTERSZAK TÖRZSANYAG[- NAK TANT[RGYAI

Mechatronikai mérnöki alapképzési szak tanterve Érvényes a 2010/11. tanévtől

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ

BME Gépészmérnöki Kar Mechatronikai mérnöki alapszak

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar ÚTMUTATÓ

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Orvosi Fizika és Statisztika

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar ÚTMUTATÓ. a mechatronikai mérnöki mesterszak (MSc) Összeállította:

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ

Mechatronikai mérnöki mesterképzési szak

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPSZAK (2N-AM0)

MECHATRONIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TANTERVE

T[JÉKOZTATÓ. nyelvi programkövetelmény nyilv{ntart{sba vételére vonatkozó javaslat benyújt{s{hoz

MESTERKÉPZÉSI SZAKOK FELVEZETŐ TANTÁRGYAI

A gépészmérnöki alapszak törzsanyaga

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Műszaki menedzser alapszak

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 0. TANTÁRGY ISMERTETŐ

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A MISKOLCI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA

Gépészmérnöki mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei

TANTÁRGYLEÍRÁS. OKJ azonosító 01/1.0/ Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.

HELYI TANTERV. a HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki

Gépészmérnöki alapszak

HELYI TANTERV. a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ

2003. PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI SZAK LEVELEZŐ TAGOZATOS TANTERVE. Műszaki Informatika és Villamos Intézet

BME Gépészmérnöki Kar január 24. Dr. Orbulov Imre gazdasági dékánhelyettes

GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (MGB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR

I. Adatlap. Berzsenyi Dániel Főiskola fizika alapképzési (Bachelor) szak indítási kérelme

MÉRNÖKINFORMATIKUS ALAPSZAK TANULMÁNYI TÁJÉKOZATÓ 2017.

BME-Siemens villamosmérnöki duális MSc képzés mintatanterve energetikai szakterületen

2015. évi általános felvételi eljárás

A MOGI Tanszék története 2017-ig

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET

Mérnök informatikus (BSc)

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Műszaki és Gépészeti Tanszék

A évi felvételi eljárásban BSc képzésre felvett hallgatók és hozzátartozóik részére

Műszaki szakoktató alapszak

SZAKMAI PROGRAM az. Ügyviteli titk{r ÉRETTSÉGI UT[NI SZAKKÉPZÉSHEZ. valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

az egészségügyi mérnök szakon

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

Mérnökinformatikus alapszak (BSc)

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK

MESTERKÉPZÉSI SZAKOK FELVEZETŐ TÁRGYAI

Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve. a SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Az 1950-es évektől 2005-ig

Tárgy: Javaslat egyes alap- és mesterképzési szakok tanterveinek módosítására

Kecskeméti Főiskola GAMF Kar. Tanulmányi tájékoztató. Mérnök informatikus alapszak

ELŐKÉSZÍTÉS-TECHNIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelmények

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS (SZAKMÉRNÖKKÉPZÉS) a JÁRMŰGÉPÉSZ SZAKMÉRNÖKI SZAK

Web: Miskolc-Egyetemváros Tel.: 46/ , Fax: 46/

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA... 1 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIAI TECHNIKUS RUHAIPARI TECHNIKUS...

2013. november 22. Dr. Bihari Péter oktatási dékánhelyettes

Gingl Zoltán, Szeged, :14 Elektronika - Alapok

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

A projektmenedzsment alapjai. Sz{madó Róza

Széchenyi István Egyetem Mechatronikai mérnök BSc

A programozó matematikus szak kredit alapú szakmai tanterve a 2004/2005. tanévtől, felmenő rendszerben

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJ[NL[S

Az Alba Regia Egyetemi Központ bemutatkozása.

hétfő kedd szerda csütörtök péntek :00 Információ- és kódelmélet Ú (BP) A/ (BGI) Inf. ép. fsz :00 Termelésinformatika Ú

Gépipari Technológiai Intézet

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA

ÓBUDAI EGYETEM KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR. Villamosmérnök szak

Ügyviteli gyakorlatok. tant{rgy. helyi programja. Készült a tant{rgy központi programja alapj{n

Gépészmérnöki alapképzési szak

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Tartalomjegyzék... 2 Köszöntő... 4 Oktatás és Tanulmányok... 5 Hallgatói jogviszony... 5 Tantárgyak... 6 A mintatanterv tárgyai táblázatban

A projekt keretében elkészült tananyagok:

Villamosmérnöki és Informatikai Kar. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) számokban

MIKROELEKTRONIKAI ÉS TECHNOLÓGIAI INTÉZET

GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK

E L Ő T E R J E S Z T É S

2013K felvételi eljárás

Járműmérnöki alapszak

NAPPALI ÉPÍTÉSZMÉRNÖK SZAK

A kompetencia alapú képzés a kiút a mőszaki felsıoktatás válságából? - vitaindító

GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK

Műszaki menedzser alapképzési szak

16. MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

Marketing alapjai (németül) helyi programja

2017-től levelező tagozatra felvett hallgatóknak

Összeállította: Ender Ferenc Elektronikus Eszkzök Tanszéke. Budapest, szeptember 19.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (KGB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR TÁJÉKOZTATÓ. A BME GÉPÉSZMÉRNÖKI KARÁN FOLYÓ SZERVEZETT DOKTORI (PhD) KÉPZÉSRŐL

E L T E I K I N F O R M A T I K A T A N Á R I S Z A K N A P P A L I T A G O Z A T B U D A P E S T, 2003.

Gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak

óraszám vizsga felelős tanszék tantárgy neve kódja kredit előtanulmányi rend kredit előtanulmányi rend

Átírás:

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ a mechatronikai mérnöki mesterszak (MSc) 2012/2013. tanév 1. félévében beiratkozott hallgatói részére Szakfelelős: Dr. Korondi Péter egyetemi tan{r Össze{llította: Dr. Antal Ákos egyetemi adjunktus Budapest, 2012. szeptember Az aktu{lis t{jékoztató letölthető: http://www.gpk.bme.hu/msc

TARTALOMJEGYZÉK 1. Előszó... 3 2. A mechatronikai mérnöki p{ly{ról és képzésről... 4 3. Követelmények szab{lyoz{sok... 6 4. Az oktat{si tevékenységben részt vevő karok és szervezeti egységek... 8 5. A mechatronikai mérnöki mesterszak törzsanyag{-nak tant{rgyai... 10 6. A mechatronikai mérnöki mesterszak lehetséges szakir{nyai... 12 6.1. Biomechatronika szakir{ny... 12 6.2. Gy{rtórendszerek mechatronik{ja szakir{ny... 13 6.3. Industrial Electronics (kiz{rólag angol nyelven)... 13 6.4. J{rműmechatronika szakir{ny... 14 6.5. Optomechatronika szakir{ny... 15 6.6. Adaptív mechatronikai szerkezetek szakir{ny... 15 6.7. Intelligens be{gyazott mechatronikai rendszerek szakir{ny... 16 6.8. Robotmechatronika szakir{ny... 17 6.9. Mechatronikai mérnöki mesterszak z{róvizsga t{rgyai... 17 6.9.1. Kötelező z{róvizsga t{rgycsoportok... 17 6.9.2. V{lasztott szakir{nytól függő z{róvizsga t{rgycsoportok... 18 7. A törzsanyag tant{rgyainak ismertetése... 19 7.1. Természettudom{nyos alapismeretek... 19 7.2. Gazdas{gi és hum{n ismeretek... 20 7.3. Szakmai törzsanyag... 22 7.4. Biomechatronika szakir{ny... 25 7.5. Gy{rtórendszerek mechatronik{ja szakir{ny... 28 7.6. Industrial Electronics szakir{ny... 30 7.7. J{rműmechatronika szakir{ny... 32 7.8. Optomechatronika szakir{ny... 33 7.9. Adaptív mechatronikai szerkezetek szakir{ny... 36 7.10. Robotmechatronika szakir{ny... 39 7.11. Intelligens be{gyazott mechatronikai rendszerek szakir{ny... 41 2

1. ELŐSZÓ A Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar{n 1871 óta folyik mérnökképzés. A Kar első alkalommal 2005-ben indította el négy szakon az Európai Felsőoktat{si Térségben egységesített BSc (Bachelor of Science) alapdiplom{s képzést. E négy szak: a gépészmérnöki szak, az energetikai mérnöki szak, a mechatronikai mérnöki szak és az ipari termék- és formatervező mérnöki szak. A képzés valamennyi szakon hétszemeszteres. A mechatronikai mérnöki szak alapképzésében törekedtünk arra, hogy megőrizzük eddigi oktat{sunk értékeit és igyekeztünk olyan szakir{ny v{lasztékot biztosítani, amihez egyrészt a személyi és infrastruktur{lis feltételek magas szinten rendelkezésre {llnak, m{srészt, ami a munkaerő-piaci elhelyezkedésre jó esélyt teremt. A mechatronikai mérnök mesterképzés egyenes folytat{sa az alapképzésnek, az itt tal{lható szakir{nyok is nagyrészt megfelelnek az alapképzés szakir{nyainak, azonban éppen az ipari igények kielégítésének érdekében kismértékű eltérés tapasztalható az alapképzéshez képest. Az egyes tudom{nyterületekhez tartozó laboratóriumok folyamatos fejlesztésével az elméleti képzés mellett a gyakorlatorient{lt képzés feltételeit teremtettük meg, segítve ezzel a hallgatók mérnöki készségeinek biztos alapokra helyezését. Az informatika a képzés valamennyi területét {thatja, a korszerű tervezéshez és modellezéshez sz{mos nagyértékű szoftver {ll rendelkezésre. A mestermérnöki szakon nemcsak a BME-n végzett alapdiplom{s (BSc) mérnökök tanulhatnak, hanem az orsz{g b{rmely felsőoktat{si intézményében végzett mechatronikai mérnöki, gépészmérnöki, villamosmérnöki, energetikai mérnöki BSc diplom{val rendelkezőket is. Remélem és hiszem, hogy a képzés sor{n olyan mechatronikai mérnökké v{lnak, akik mindenben eleget tesznek Pattantyús Á. Géza néhai műegyetemi professzor {ltal megfogalmazott elv{r{soknak: A mérnöki hivat{s felelősségteljes gyakorl{s{hoz az alapos szaktud{son felül széles l{tókörre, erkölcsi értékkel p{rosult jellemerőre és felelősségtudatra van szükség. Mindny{juknak jó egészséget, elegendő akaraterőt és tanulm{nyi sikereket kív{n: Dr. Czig{ny Tibor dék{n 3

2. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI P[LY[RÓL ÉS KÉPZÉSRŐL A mechatronikai mérnöki szak az egyik olyan mérnöki szak, amely a régi rendszerben (a Bologna-i dekrétumban elfogadott line{ris kétciklusú rendszer előtti, ú. n. egyciklusú képzésben) nem létezett. Új szakról lévén szó, ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy az előre bel{tható műszaki fejlődést is figyelembe véve, v{zoljuk a mechatronikai mérnöki p{ly{t és az erre felkészítő képzést. Induljunk ki abból, hogy milyen folyamatok j{tszódnak le a műszaki fejlődésben, és prób{ljuk megbecsülni, hogy a most beiratkozott hallgató milyen kihív{sokkal tal{lja mag{t szemben a végzéskor. A műszaki fejlődésben persze nagyon sok folyamat nyomon követhető, a mi szempontunkból a legfontosabbat nagyon egyszerű megfogalmazni: az ember az idők folyam{n egyre intelligensebb és intelligensebb gépeket hozott létre. Ezzel a gondolattal nem is volt semmi probléma addig, ameddig a gépek intelligenci{j{t puszt{n mechanikus szerkezetekkel, péld{ul bütykökkel, ütközőkkel, emelőkarokkal meg lehetett oldani. Azonban a múlt sz{zad m{sodik felében az informatika olyan rohamos fejlődésnek indult, amelynek egyszerűen nincs p{rja a műszaki fejlődésben. Ez viszont azt jelentette, hogy a mesterséges intelligencia hordozója egyértelműen az elektronika lett. R{ad{sul az elektronikus és az informatikai elemek kezdtek beépülni az addig tiszt{n gépészeti rendszerekbe. A beépülés idővel, a múlt sz{zad 80-as, 90-es éveiben egybeépülést, azaz integr{ciót is jelentett, az eredmény pedig az eddigiekhez képest egy sokkal hatékonyabb, {ltal{ban optimaliz{lt rendszer (gép, eszköz) lett, amelyet az integr{ció miatt m{r nem lehetett mechanikai, elektronikus vagy informatikai egységekre szétszedni (vagy úgy konstru{lni), csakis egységes egészként, rendszerszemlélettel lehet az ilyen rendszereket megközelíteni. Az ilyen eszközökkel, berendezésekkel foglalkozik a mechatronika. A mechatronikai mérnököknek pedig az egyik fő feladatuk, hogy ilyen integr{lt, mesterséges intelligenci{val rendelkező rendszereket mestermérnöki szintű végzettséggel tervezzenek. A mechatronika tudom{nyterületének meghat{roz{s{ra a legelfogadottabb definíció így hangzik: a mechatronika a gépészet, az elektronika és az informatika egym{s hat{s{t erősítő integr{ciója a gy{rtm{nyok és folyamatok tervezésében és gy{rt{s{ban. B{r ez a megfogalmaz{s elég t{gan hat{rozza meg a mechatronik{t, mégis szükséges néh{ny megjegyzést hozz{fűzni. Az első, hogy a mechatronik{ban alapvetően mindig egy gépről, vagy gépészeti rendszerről van szó, ez {ll a középpontban, és ezt kell elektronik{val, informatik{val (lehet mondani mesterséges intelligenci{val) ell{tni, felszerelni. Ezért tartoznak a mechatronikai képzések {ltal{ban a gépészmérnökséghez, és a gépészmérnöki karokhoz. A m{sodik fontos megjegyzés a definícióban az egym{s hat{s{t erősítő (idegen szóval szinergikus) hat{s, amely az egyes részrendszerek integr{ciój{ra, és ebből következően a hatékonyabb és optimaliz{ltabb működésre, az eddig nem létező, új minőségre utal. A mesterséges intelligencia elterjedésének, az egyre integr{ltabb konstrukciók megjelenésének ma nem l{tszanak a hat{rai, ezért jogos az a feltételezés, hogy ez az integr{ciós folyamat tov{bb fog haladni, és a mechatronikai berendezések uralni fogj{k a következő évtizedeket, és a gépészet minden {gazat{ba behatolnak, még oda is, ahol ma még nem is gondolunk r{. 4

Összefoglalva: a mechatronikai mérnöki tevékenység, és az ennek megfelelő képzés egyik legfontosabb jellemzője, hogy a hagyom{nyos tudom{nyterületek között helyezkedik el, idegen szóval interdiszciplin{ris jellegű. Ezért több is, meg kevesebb is, mint a gépészmérnöki és villamosmérnöki tevékenység és képzés, egyetlen szóval jellemezve: m{s. Kevesebb abban, hogy órarendi korl{tok miatt szükségszerűen kevesebb ismeretanyagot kapnak a hallgatók a gépészet és a villamoss{g területéről, mint a gépészmérnök vagy villamosmérnök hallgatók. M{s oldalról pedig a mechatronikai szak több ismeretanyagot ad, mert nemcsak azt vizsg{lja, hogy a mechanikai rendszerek (beleértve a hő- és {raml{stani rendszereket is) milyen kimeneteket adnak (deform{ció, sebesség, gyorsul{s, hő{ram stb.) a különböző bemenetekre (gerjesztésekre), hanem intelligens mechanikai rendszerekkel foglalkozik, amelyeknél a kimenet rendszerint elő van írva, péld{ul hogy a rendszer adott pontj{n mekkora legyen az elmozdul{s, a hőmérséklet, vagy ak{rmilyen m{s mechanikai paraméter. Ehhez érzékelőkre, mérésre, jelfeldolgoz{sra, mesterséges intelligenci{ra és a folyamatokba beavatkozó aktu{torokra van szükség, amelyek a hatékonyabb működés érdekében nem külön egységekben, hanem a gépészeti berendezésbe beleintegr{lva jelennek meg, sok esetben úgy, hogy az összetevők eredeti hat{rai m{r nem is ismerhetők fel. Ez a mechatronika területe, és az erre kidolgozott képzési struktúra azt kív{nja szolg{lni, hogy az ipar, a t{rsadalom sz{m{ra kiképzett mechatronikai mestermérnökök képesek legyenek mechatronikai rendszereket tervezni, és fejleszteni is. 5

3. KÖVETELMÉNYEK SZAB[LYOZ[SOK A mesterképzés keretében a tantervben előírt és mesterszinten elismert tant{rgyakból 120 kreditpontot kell teljesíteni. A kreditrendszer keretében lehetőség van arra, hogy minden hallgató a neki megfelelő ütemben és különböző tanulm{nyi úton jusson el a mesterdiploma megszerzéséhez A kreditrendszer a tant{rgyak felvételében bizonyos rugalmass{got biztosít, azonban az ismeretanyag megértésének és elsaj{tít{s{nak folyamat{ban elengedhetetlen a t{rgyak egym{sra épülését megadó előtanulm{nyi rend. A mesterképzés keretében többnyire javasolt előtanulm{nyt írunk elő, melyet a t{rgy könnyebb teljesítése érdekében javasolunk betartani. A mesterképzés tantervének szerkezete olyan, hogy a képzést az őszi és a tavaszi félévben is megkezdhetik a hallgatók. Ennek következtében m{r az első szemeszterben megjelenhetnek a szakir{nyos tant{rgyak. A mechatronikai mesterképzés keretében 7 szakir{ny között v{laszthatnak a hallgatók, azonban a szakir{nyok csak megfelelő létsz{m esetén indulhatnak. Lehetőség nyílik azonban arra, hogy a szabadon v{lasztható tant{rgyak keretében a hallgató - az érdeklődési körének megfelelő - m{s szakir{nyn{l meghirdetett t{rgyat vegyen fel. A mesterképzés tantervében 30 kreditpont értékű diplomatervezés szerepel, amelyet két félévre megosztva lehet elkészíteni. A Diplomatervezés 1. tant{rgyat akkor vehetik fel a hallgatók, ha a mintatanterv szerinti tant{rgyakból legal{bb 54 kredit értékűt teljesítettek, valamit a gépészmérnökitől különböző BSc szakról érkezett hallgatók részére előírt felvezető/különbözeti tant{rgyakat maradéktalanul teljesítették. Diplomatervezés 2. tant{rgy felvételének feltétele, hogy a hallgató az adott mesterszak mintatanterv t{rgyaiból a szabadon v{lasztható t{rgyak nélkül legal{bb 79 kreditponttal rendelkezzen. Mesterképzés keretében összefüggő 4 hetes szakmai gyakorlatot kell teljesíteni. A Szakmai gyakorlat kritérium t{rgyat, a képzés sor{n fel kell venni. A BSc. képzés keretében teljesített szakmai gyakorlat elfogad{s{ról a szakir{nyt gondozó tanszék dönt. A mesterképzésben résztvevő hallgató a tanterv tant{rgyainak valamint a kritérium t{rgyak teljesítése ut{n, az abszolutórium (végbizonyítv{ny) birtok{ban tehet z{róvizsg{t. A jelenleg érvényben lévő szab{lyoz{s értelmében az abszolutóriumot legkésőbb a képzési idő kétszeresének leteltéig lehet megszerezni. Ebbe az aktív, passzív és akkredit{lt idő is belesz{mít. Z{róvizsg{ra az abszolutórium megszerzése ut{n közvetlenül, vagy későbbi z{róvizsga időszakban a szakir{nyt gondozó tanszéken és a NEPTUN-rendszerben kell 6

jelentkezni. A z{róvizsga időpontj{t, a szakir{nyt gondozó tanszék tűzi ki. Z{róvizsga a végbizonyítv{ny megszerzését követő két éven belül tehető. Oklevél ki{llít{s{ra a sikeres z{róvizsga és a nyelvvizsga követelmények igazol{sa ut{n kerül sor. Nyelvi követelményeket a 15/2006 (IV. 3.) Korm{nyrendelet szab{lyozza a szakra vonatkozó kimeneti képesítési követelményekben, amely szerint: A mesterfokozat megszerzéséhez {llamilag elismert, legal{bb B2 (kor{bban középfokú C ) típusú nyelvvizsga letétele, vagy azzal egyenértékű bizonyítv{ny, illetve oklevél szükséges b{rmely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakm{nak tudom{nyos szakirodalma van. A mechatronikai szak esetében ez elsősorban az angol vagy német nyelv. Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha azonos tant{rgyból, 2012. szeptember 1. ut{n tett sikertelen vizsg{k összegzett sz{ma eléri a hatot. A mindenkor hat{lyos jogszab{lyok szerint a hallgató térítésmentesen az összes előírt kredit meghat{rozott részét felveheti. Az ezen felül felvett kreditekért a jogszab{ly térítési díjat írhat elő. A tanulm{nyokkal kapcsolatos részletes szab{lyoz{st a Tanulm{nyi és Vizsgaszab{lyzat (BME TVSZ) tartalmazza. A hallgatókra vonatkozó fizetési kötelezettségeket és juttat{sokat a Térítési és Juttat{si Szab{lyzat (BME TJSZ) rögzíti. 7

4. AZ OKTAT[SI TEVÉKENYSÉGBEN RÉSZT VEVŐ KAROK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK Az oktat{si egység valamely tudom{nyterület művelésére és oktat{s{ra szervezett szakmai szervezeti egység, amely {ltal{ban tanszék, ritk{bban intézet. Az al{bbi oktat{si egységek működnek közre a képzésben: Kar kód Tanszék cím GP Gépészmérnöki Kar GE EN Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék D. ép. III. em. GE MI Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék (tov{bbi régebbi tanszéki kódok: GI, RI) D ép. IV. em. GE GT Gy{rt{studom{ny és - technológia Tanszék T ép. IV. em. GE GE Gép- és Terméktervezés Tanszék (tov{bbi régebbi tanszéki kód: TT) Mg ép. I. em. GE MM Műszaki Mechanika Tanszék MM ép. I. em. GE MT Anyagtudomány és Technológia Tanszék MT ép. fszt. GE PT Polimertechnika Tanszék T ép. III. em. GE VG Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék D ép. III. em. GT GT Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet GT 52 Ergonómia és Pszichológia Tanszék Q ép. A sz. I. em. GT 20 Menedzsment és V{llalatgazdas{gtan Tanszék Q ép. A sz. III. em. GT 55 Üzleti Jog Tanszék Q ép. A sz. II. em. GT Közgazdas{gtudom{nyok Intézet: GT 30 Közgazdas{gtan Tanszék Q ép. A sz. II. em. GT 42 Környezetgazdas{gtan Tanszék Q ép. A sz. II. em. KO Közlekedésmérnöki Kar KO GJ Gépj{rművek Tanszék J ép. V. em EO Építőmérnöki Kar EO TM Tartószerkezetek Mechanik{ja Tanszék Kmf 35. EO HS Hidak és Szerkezetek Tanszék Kmf 73. 8

Kar kód Tanszék cím TE TE Természettudom{nyi Kar Matematika Intézet: TE 90 Differenci{legyenletek Tanszék H ép. IV. em. TE Fizikai Intézet: TE 13 Atomfizika Tanszék F ép. III. lh. mfsz. VI Villamosmérnöki és Informatikai Kar VI II Ir{nyít{stechnika és Informatika Tanszék I. ép B 316 VI AU Automatiz{l{si és Alkalmazott Informatikai Tanszék Q ép. B sz. II. em. VI MI Méréstechnika és Inform{ciós Rendszerek Tanszék I ép. E 444 VI ET Elektronikai Technológia Tanszék V2 ép. II. em. VI VE Villamos Energetikai Tanszék V1 ép III. em. 9

5. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI MESTERSZAK TÖRZSANYAG[- NAK TANT[RGYAI A mesterképzés tantervét úgy {llítottuk össze, hogy a képzésbe való belépés mind a tavaszi, mind az őszi szemeszterben lehetséges legyen. A tant{rgyak egym{sba épülését ott, ahol kellett, megtartottuk, de e tekintetben a t{rgyak felvételénél nagyobb a szabads{g, mint az alapképzésben. A tant{rgyakat a tavaszi-őszi belépéssel a következő t{bl{zat mutatja. TAVASZI KEZDÉS ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T{rgyak ősz tavasz ősz tavasz 0 1 2 3 1 2 3 4 2/2/0/v/5 2/0//1/f/4 2/0/0/v/3 Természettudom{nyos alapismeretek (27 kp) Matematika M1g (Differenci{legyenletek alkalmaz{sa) Matematika M2g (Optim{lis ir{nyít{sok elmélete) V{logatott fejezetek az elektrotechnik{ból 2/0/0/v/3 2/2/0/v/5 2/0//1/f/4 2/0/0/f/2 Elektrom{gneses terek 2/0/0/f/2 3/1/0/v/5 Mechanikai rendszerek dinamik{ja 3/1/0/v/5 2/0/1/f/4 Optika 2/0/1/f/4 2/0/1/v/4 Anyagtudom{ny 2/0/1/v/4 Szakmai törzsanyag (29 kp) 2/0/1/f/4 Digit{lis szervóhajt{sok 2/0/1/f/4 2/0/2/f/5 Mérés és modellezés 2/0/2/f/5 3/1/0/v/5 Ir{nyít{selmélet 3/1/0/v/5 4/0/0/v/5 Be{gyazott rendszerek 4/0/0/v/5 2/0/1/f/4 Gépi l{t{s 2/0/1/f/4 2/0/1/f/4 Elektronikai technológia. 2/0/1/f/4 1/0/1/f/2 Sz{mítógépes szimul{ció 1/0/1/f/2 Diplomatervezés (30 kp) 0/8/0/f/10 Diplomatervezés 1. 0/8/0/f/10 0/16/0/a/20 Diplomatervezés 2. 0/16/0/a/20 Gazdas{gi és hum{n ismeretek (min. 10 kp) 2/0/0/f/2 Gazdas{gi/hum{n t{rgy 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Gazdas{gi/hum{n t{rgy 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Gazdas{gi/hum{n t{rgy 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Gazdas{gi/hum{n t{rgy 2/0/0/f/2 10

2/0/0/f/2 Gazdas{gi/hum{n t{rgy 2/0/0/f/2 Szabadon v{lasztható t. (min. 6 kp) 2/0/0/f/2 Szabadon v{lasztható 1. 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Szabadon v{lasztható 2. 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Szabadon v{lasztható 3. 2/0/0/f/2 3/5 2/9 1/3 0/0 Törzsanyag vizsga/félévközi jegy 1/11 4/3 1/2 0/1 29 32 21 20 Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül 29 30 19 24 Kritérium követelmény: Szakmai gyakorlat (BMEGEMIMMSZ) (T{jékoztató 6. oldal) 11

6. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI MESTERSZAK LEHETSÉGES SZAKIR[NYAI A BME mechatronikai mestermérnöki szak{n nyolc szakir{ny között lehet v{lasztani. Ez azonban egy kín{lati lista, nem jelenti azt, hogy minden szakir{ny minden évben elindul. Egy szakir{nyt 6 fő alatt nem lehet indítani. Ezért fontos, hogy a hallgató a képzés elindul{sakor eldöntse, hogy melyik szakir{nyban kív{n tov{bbtanulni. Ezek szerint azt, hogy a képzésben mely szakir{ny, vagy szakir{nyok fognak elindulni, maga a hallgatós{g dönti el. Azok sz{m{ra, akik olyan szakir{nyt neveztek meg, amely elégséges jelentkezősz{m miatt nem indítható, az a lehetőség marad, hogy {tjelentkezzenek az induló szakir{nyokra, vagy megv{rj{k, amíg elegendő sz{mú jelentkezővel a kív{nt szakir{ny elindítható. 6.1. Biomechatronika szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. Aradi Petra TAVASZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz 12 ŐSZI KEZDÉS 0 1 2 3 1 2 3 4 2/0/1/v/4 0/0 0/0 1/1 1/1 Differenci{lt szakmai ismeret V{logatott fejezetek a biomechatronik{ból 2/0/1/v/4 2/0/1/f/4 Mechatronikai szimul{ciók 2/0/1/f/4 1/0/1/v/3 Biokompatibilis anyagok 1/0/1/v/3 0/1/2/f/4 Ön{lló projekt 0/1/2/f/4 Kötelezően v{lasztható t{rgy 2/0/0/f/3 Lézertechnika 2/0/0/f/3 2/0/0/v/3 Orvosi optikai műszerek 2/0/0/v/3 1/0/1/f/3 Biomechanika 1/0/1/f/3 2/0/0/f/3 Polimerek az orvostechnik{ban 2/0/0/f/3 1/0/1/v/3 Adaptív mechatronikai rendszerek 1/0/1/v/3 2/1/0/f/4 Finommechanikai konstrukció 2/1/0/f/4 2/0/0/v/2 Érfal biomechanik{ja 2/0/0/v/2 2/0/0/f/2 Haemodinamika 2/0/0/f/2 Szakir{ny kötelező vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 1/1 1/1 0 0 8 7 Szakir{ny kötelező kreditpont 0 0 7 8 1/1 Szakir{ny köt.v{l. vizsga/félévközi jegy 0 0 3 0 Szakir{ny köt.v{l kreditpont min. 0 0 3 0 29 32 32 27 Összes kreditpont 29 30 29 32 3/5 2/9 1/3 0/0 Törzsanyag vizsga/félévközi jegy 1/11 4/3 1/2 0/1 1/1

29 32 21 20 Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül 29 30 19 24 6.2. Gy{rtórendszerek mechatronik{ja szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. M{ty{si Gyula TAVASZI KEZDÉS ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz 0 1 2 3 1 2 3 4 Differenci{lt szakmai ismeret 2/0/0/v/3 Mechatronikai alkatrészek gy{rt{sa 2/0/0/v/3 2/0/1/f/4 Robotok ir{nyít{sa 2/0/1/f/4 3/0/0/v/4 Sz{mítógéppel integr{lt gy{rt{s 3/0/0/v/4 3/0/0/v/4 Termelés tervezés és ir{nyít{s 3/0/0/v/4 Kötelezően v{lasztható t{rgy 1/1/1/f/3 Mikroprocesszorok programoz{sa 1/1/1/f/3 1/1/1/f/3 0/0 0/0 2/0 1/1 CNC gépek és ipari robotok szimul{ciója 1/1/1/f/3 2/0/0/f/3 Mesterséges intelligencia 2/0/0/f/3 Szakir{ny kötelező vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 1/1 2/0 0 0 7 8 Szakir{ny kötelező kreditpont 0 0 8 7 0/1 Szakir{ny köt.v{l. vizsga/félévközi jegy 0 0 0 3 Szakir{ny köt.v{l kreditpont min. 0 0 3 0 29 32 28 31 Összes kreditpont 29 30 30 31 3/5 2/9 1/3 0/0 Törzsanyag vizsga/félévközi jegy 1/11 4/3 1/2 0/1 29 32 21 20 Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül 0/1 29 30 19 24 6.3. Industrial Electronics (kiz{rólag angol nyelven) Szakir{nyfelelős: Dr. Sütő Zolt{n TAVASZI KEZDÉS ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz 0 1 2 3 1 2 3 4 Differenci{lt szakmai ismeret 2/0/1/v/4 Advanced Power Electronics 2/0/1/v/4 1/0/1/f/3 Industrial Embedded Systems 1/0/1/f/3 2/0/1/v/4 Dynamics of Machines 2/0/1/v/4 1/0/2/f/4 Structural Analyses 1/0/2/f/4 13

0/0 0/0 1/1 1/1 Kötelezően v{lasztható t{rgy (min. 3 kredit) 1/0/1/f/3 Basics of C++ programming 1/0/1/f/3 1/0/1/f/3 WEB Based Laboratory 1/0/1/f/3 Szakir{ny kötelező vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 1/1 1/1 0 0 7 8 Szakir{ny kötelező kreditpont 0 0 8 7 0/1 Szakir{ny köt.v{l. vizsga/félévközi jegy 0 0 0 3 Szakir{ny köt.v{l kreditpont min. 0 0 3 0 29 32 28 31 Összes kreditpont 29 30 30 31 3/5 2/9 1/3 0/0 Törzsanyag vizsga/félévközi jegy 1/11 4/3 1/2 0/1 29 32 21 20 Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül 0/1 29 30 19 24 6.4. J{rműmechatronika szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. Bereczky Ákos TAVASZI KEZDÉS ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz 0 1 2 3 1 2 3 4 Differenci{lt szakmai ismeret 3/0/0/v/4 J{rműelektronika 3/0/0/v/4 3/0/0/v/3 Belsőégésű motorok menedzsmentje 3/0/0/v/3 3/0/0/v/4 Alkalmazott be{gyazott rendszerek 3/0/0/v/4 0/0/3/f/4 Ön{lló j{rmű mechatronika labor 0/0/3/f/4 2/0/0/f/3 2/0/0/v/3 0/0 0/0 2/0 1/1 Kötelezően v{lasztható t{rgy Belsőégésű motorok környezettechnik{ja Fékrendszerek, hajt{srendszerek és korm{nyrendszerek mechatronik{ja 2/0/0/f/3 2/0/0/v/3 2/0/0/f/3 J{rművek villamos hajt{sai 2/0/0/f/3 Szakir{ny kötelező vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 1/1 2/0 0 0 7 8 Szakir{ny kötelező kreditpont 0 0 8 7 0/1 Szakir{ny köt.v{l. vizsga/félévközi jegy 0 0 0 3 Szakir{ny köt.v{l kreditpont min. 0 0 3 0 29 32 28 31 Összes kreditpont 29 30 30 31 3/5 2/9 1/3 0/0 Törzsanyag vizsga/félévközi jegy 1/11 4/3 1/2 0/1 29 32 21 20 Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül 0/1 29 30 19 24 14

6.5. Optomechatronika szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. Ábrah{m György TAVASZI KEZDÉS ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz 0 1 2 3 1 2 3 4 0/0 0/0 1/1 2/0 Differenci{lt szakmai ismeret 2/0/1/v/4 Elméleti színtan 2/0/1/v/4 3/0/0/v/3 Fotonika 3/0/0/v/3 1/0/2/v/4 Optomechatronika projekt 1/0/2/v/4 2/0/0/f/3 Lézertechnika 2/0/0/f/3 Kötelezően v{lasztható (2 t{rgy) 2/1/0/f/4 Finommechanikai konstrukció 2/1/0/f/4 2/0/0/f/2 Képfeldolgoz{s 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Optomechatronikai mérések 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Optomechatronikai sz{mít{sok 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Vizu{lis optika 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Vékonyrétegtechnika 2/0/0/f/2 Szakir{ny kötelező vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 2/0 1/1 0 0 7 8 Szakir{ny kötelező kreditpont 0 0 7 7 0/2 Szakir{ny köt.v{l. vizsga/félévközi jegy 0 0 0 4 Szakir{ny köt.v{l kreditpont min. 0 0 4 0 29 32 28 31 Összes kreditpont 29 30 30 31 3/5 2/9 1/3 0/0 Törzsanyag vizsga/félévközi jegy 1/11 4/3 1/2 0/1 29 32 21 20 Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül 6.6. Adaptív mechatronikai szerkezetek szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. Lipovszki György 0/2 29 30 19 24 TAVASZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz 15 ŐSZI KEZDÉS 0 1 2 3 1 2 3 4 Differenci{lt szakmai ismeret 2/0/1/f/4 Mechatronikai szimul{ciók 2/0/1/f/4 1/0/1/v/3 Adaptív mechatronikai rendszerek 1/0/1/v/3 2/1/0/f/4 Finommechanikai konstrukció 2/1/0/f/4 2/0/1/v/4 0/1/2/f/4 Ön{lló projekt 0/1/2/f/4 Kötelezően v{lasztható V{logatott fejezetek a biomchatronik{ból 2/0/1/v/4

2/0/0/f/3 Mikroprocesszoros ir{nyít{s 2/0/0/f/3 2/0/0/f/3 2/0/0/v/3 Különleges robotok és robotalkalmaz{sok Robotrendszerek tervezése és modellezése 2/0/0/v/3 2/0/0/f/3 Mesterséges intelligencia 2/0/0/f/3 2/1/0/v/4 0/0 0/0 0/2 1/1 Újrakonfigur{lható technológi{k nagyteljesítményű alkalmaz{sai 2/1/0/v/4 2/1/0/v/4 Mikrorendszerek tervezése 2/1/0/v/4 2/0/0/f/3 1/0/1/f/3 Mobil robotok 1/0/1/f/3 Szakir{ny kötelező vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 1/1 0/2 0 0 8 7 Szakir{ny kötelező kreditpont 0 0 7 8 1v1 Szakir{ny köt.v{l. vizsga/félévközi jegy 0 0 3 0 Szakir{ny köt.v{l kreditpont min. 0 0 3 0 29 32 32 27 Összes kreditpont 29 30 29 32 3/5 2/9 1/3 0/0 Törzsanyag vizsga/félévközi jegy 1/11 4/3 1/2 0/1 29 32 21 20 Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül 6.7. Intelligens be{gyazott mechatronikai rendszerek szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. Tevesz G{bor 1v1 29 30 19 24 TAVASZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz 16 ŐSZI KEZDÉS 0 1 2 3 1 2 3 4 Differenci{lt szakmai ismeret 2/1/0/v/4 Rendszerarchitektúr{k 2/1/0/v/4 2/1/0/v/4 Valósidejű rendszerek 2/1/0/v/4 0/0/2/f/2 2/1/0/v/4 Robotir{nyít{s rendszertechnik{ja 2/1/0/v/4 2/1/0/v/4 Intelligens robotok 2/1/0/v/4 0/0/2/f/2 0/0/2/f/2 0/0/2/f/2 0/0/2/f/2 0/0 0/0 2/0 2/0 Kötelezően v{lasztható (min. 2 kredit) Rendszerarchitektúr{k laboratórium mechatronikusoknak Ir{nyít{stechnika és képfeldolgoz{s laboratórium mechatronikusoknak Rendszer és alkalmaz{stechnika laboratórium mechatronikusoknak Ön{lló laboratórium mechatronikusoknak Szakir{ny kötelező vizsga/félévközi jegy 0/0/2/f/2 0/0/2/f/2 0/0/2/f/2 0/0/2/f/2 0/0/2/f/2 0/0 0/0 2/0 2/0 0 0 8 8 Szakir{ny kötelező kreditpont 0 0 8 8

0/1 Szakir{ny köt.v{l. vizsga/félévközi jegy 0 0 2 0 Szakir{ny köt.v{l kreditpont min. 0 0 2 0 29 32 31 28 Összes kreditpont 29 30 29 32 3/5 2/9 1/3 0/0 Törzsanyag vizsga/félévközi jegy 1/11 4/3 1/2 0/1 29 32 21 20 Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül 0/1 29 30 19 24 6.8. Robotmechatronika szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. M{ty{si Gyula TAVASZI KEZDÉS ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz 0 1 2 3 1 2 3 4 Differenci{lt szakmai ismeret 2/0/0/v/3 Mechatronikai alkatrészek gy{rt{sa 2/0/0/v/3 2/0/1/v/4 Ipari robottechnika 2/0/1/v/4 2/0/1/v/4 Gépek és robotok programoz{sa 2/0/1/v/4 2/0/1/f/3 Robotok ir{nyít{sa 2/0/1/f/3 Kötelezően v{lasztható (2 t{rgy) 2/0/0/f/2 Robotszerkezetek 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 0/0 0/0 2/0 1/1 Szersz{mgépek és gy{rtórendszerek tervezése 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Szerelés automatiz{l{sa 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Különleges robotok és robotkezek 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Robotalkalmaz{sok tervezése 2/0/0/f/2 Szakir{ny kötelező vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 1/1 2/0 0 0 7 7 Szakir{ny kötelező kreditpont 0 0 7 7 0/2 Szakir{ny köt.v{l. vizsga/félévközi jegy 0 0 0 4 Szakir{ny köt.v{l kreditpont min. 0 0 4 0 29 32 31 28 Összes kreditpont 29 30 29 32 3/5 2/9 1/3 0/0 Törzsanyag vizsga/félévközi jegy 1/11 4/3 1/2 0/1 29 32 21 20 Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül 6.9. Mechatronikai mérnöki mesterszak z{róvizsga t{rgyai 0/2 29 30 19 24 6.9.1. KÖTELEZŐ Z[RÓVIZSGA T[RGYCSOPORTOK 1. Mechatronika t{rgycsoport 1. Mérés és modellezés 17

2. Elektrotechnika-Elektronika t{rgycsoport 2. Mechanikai rendszerek dinamik{ja 3. Digit{lis szervóhajt{sok 4. V{logatott fejezetek az elektrotechnik{ból 6.9.2. V[LASZTOTT SZAKIR[NYTÓL FÜGGŐ Z[RÓVIZSGA T[RGYCSOPORTOK Szakir{ny ZV t{rgycsoport Tant{rgyak Biomechatronika Biomechatronika 1. V{logatott fejezetek a biomechatronik{ból 2. Mechatronikai szimul{ciók J{rműmechatronika J{rműmechatronika 1. J{rműelektronika Optomechatronika Optomechatronika 1. Fotonika Adaptív mechatronikai szerkezetek Adaptív mechatronika 2. Belsőégésű motorok menedzsmentje 2. Elméleti színtan 1. Adaptív mechatronikai rendszerek 2. Mechatronikai szimul{ciók Robotmechatronika Robotmechatronika 1. Robotok ir{nyít{sa Gy{rtórendszerek mechatronik{ja Gy{rtórendszerek mechatronik{ja 2. Ipari robottechnika 1. Mechatronikai alkatrészek gy{rt{sa 2. Termeléstervezés és ir{nyít{s Industrial Electronics Industrial Electronics 1. Advanced Power Electronics Intelligens be{gyazott mechatronikai rendszerek Intelligens rendszerek be{gyazott 2. Web Based Laboratory 1. Valósidejű rendszerek 2. Robotir{nyít{s rendszertechnik{ja 18

7. A TÖRZSANYAG TANT[RGYAINAK ISMERTETÉSE 7.1. Természettudom{nyos alapismeretek MATEMATIKA M1G (DIFFERENCI[LEGYENLETEK ALKALMAZ[SAI) - BMETE90MX16 Előadó: Dr. Garay Barna Vizsga, 5 kp, magyar, 2 ea + 2 gy + 0 lab A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy -- az {ltaluk kor{bban tanult matematika tananyagra építve -- megismertesse a hallgatókkal a differenci{legyenletek témakörének azokat a fogalmait és módszereit, amelyek a mérnöki munka sz{m{ra a legfontosabbak. A mechatronikai rendszerek tervezésében különlegesen fontos matematikai ismeretek nagy hangsúllyal szerepelnek. Ilyenek a Fourier, Laplace és z- transzform{ciók, valamint a stabilit{s matematikai megfogalmaz{sa. MATEMATIKA M2G (OPTIM[LIS IR[NYÍT[SOK ELMÉLETE ) - BMETE90MX17 Előadó: Dr. Gyurkovics Éva Vizsga, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókat az optim{lis ir{nyít{sok elméletének néh{ny alapvető eredményével, és azoknak az aktu{lis kutat{sokhoz való kapcsolód{s{val. Hangsúlyt helyezünk az eredmények alkalmaz{s{nak bemutat{s{ra konkrét péld{kon keresztül. V[LOGATOTT FEJEZETEK AZ ELEKTROTECHNIK[BÓL - BMEVIAUM012 Előadó: Dr. Nagy Istv{n Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab Line{ris és nemline{ris rendszerek. Félvezető fizika. Analógi{k. Nemline{ris elemek. Periodikus gerjesztés. Tranziens jelenségek. Mintavételező rendszerek. Különleges elektromos m{gneses anyagok, szenzorok. Analóg elektronikus erősítők, műveleti erősítők és alkalmaz{sok. Passzív, aktív szűrők. Elektronikus egységek szab{lyozókban, folyamatir{nyít{sban. T{vmérés elve, módszerei. Mikroelektromechanikus rendszerek. Áramkör szimul{ciós módszerek. Laboratóriumi és sz{mítógépes gyakorlatok segítik, t{mogatj{k a tananyag megértését, elsaj{tít{s{t. ELEKTROM[GNESES TEREK BMEVIAUM013 Előadó: Dr. Hamar J{nos Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab Az elektrodinamika alaptörvényei, elektromos töltés és {ram, térjellemzők. Alapegyenletek integr{lis és differenci{lis alakja. Anyag és tér kölcsönhat{sa, térjellemzők kapcsolata. Energiaviszonyok, Poyntingvektor. Hat{rfeltételek. Az elektrodinamika feloszt{sa a Maxwell-egyenletek alapj{n. Stacion{rius m{gneses tér sz{mít{sa, m{gneses körök, induktivit{sok. Erőhat{sok sz{mít{sa. Örvény{ram jelenségek. Skin hat{s, közelhat{s, T{vvezetékek. T{víró-egyenletek. Megold{s szinuszos gerjesztésre, a megold{s értelmezése. Lez{rt t{vvezeték. Átmeneti folyamatok sz{mít{sa Elektrom{gneses hull{mok. Hull{megyenlet, retard{lt potenci{lok. Síkhull{mok ide{lis szigetelőben és vezetőben, analógia a t{vvezetékkel. Gyakorlati alkalmaz{sok: EMC, ESD problém{k 19

MECHANIKAI RENDSZEREK DINAMIK[JA - BMEGEMMMM01 Előadó: Dr. Stép{n G{bor Vizsga, 5 kp, magyar, 3 ea + 1 gy + 0 lab Kényszerek oszt{lyoz{sa, szabads{gi fok, {ltal{nos koordin{t{k. Lehetséges és virtu{lis elmozdul{s és sebesség, az elmozdul{s és a sebesség vari{ciója, mechanikai rendszerek oszt{lyoz{sa. A mechanika alapvető elvei, a dinamika {ltal{nos egyenlete, az elsőfajú Lagrange-egyenlet, a Hamilton-elv, a m{sodfajú Lagrange-egyenlet. Sz{mítógéppel szab{lyozott gépek dinamik{ja. OPTIKA - BMEGEMIMM21 Előadó: Dr. Ábrah{m György Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A fény kettős természete. Az optika t{rgyal{smódjai: geometriai, hull{moptika, kvantumoptika. A fény terjedése különböző közegekben és közegek hat{rain. A törésmutató fogalma. Optikai anyagok törésmutatóinak v{ltoz{sa a hull{mhossz függvényében. Az Abbe sz{m. Az optikai úthossz. Fermat-elv. Lencsék képalkot{s{nak magyar{zata a Fermat-el alapj{n. A Fresnel lencse képalkot{sa. Snellius-Descartes törvény és alkalmaz{sai: a tot{lreflexió fogalma. A geometriai optika alaptörvényei. Sug{r{tvezetések. Előjel konvenciók. Paraxi{lis eset. Egyetlen gömbfelület képalkot{sa. Fókuszt{vols{g és dioptria fogalma. Fősík, főpont és a csomópont fogalma. A Newton formula és a vékony lencse alapegyenlete. A nagyít{sok: a line{ris, a szög-, és a longitudin{lis nagyít{s. Egytagú vastag lencse sz{mít{sai. Összetett lencserendszer eredő fókuszt{vols{g{nak és nagyít{s{nak sz{mít{sa. A rekeszek fogalma: apertúra rekesz és mezőrekesz. Kilépő és belépő pupilla fogalma és helyeinek sz{mít{sa. A természetes rekeszhely. Képméret, képszög. Képhib{k. Az aberr{ciók harmadrendű elmélete. Szférikus aberr{ció, koma, asztigmatizmus, Petzval képmező hajl{s, torzít{s, színhib{k. A felbontóképesség fogalma. Fotometriai alapismeretek. Fotometriai és sug{rz{stechnikai mértékegységek. ANYAGTUDOM[NY - BMEGEMTMK02 Előadó: Dr. Vas l{szló Mih{ly, Dr. Dévényi L{szló Vizsga, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A tant{rgy célja bemutatni az anyagtudom{ny és technológia legújabb eredményeit a fémek, a polimerek és a ker{mi{k anyagcsal{dj{n{l, valamint ezek kompozitjain{l. Fémek, polimerek és ker{mi{k különleges tulajdons{gai és alkalmaz{si területei. Nagyszil{rds{gú és nagyrugalmass{gú anyagok elő{llít{sa, intelligens anyagok anyagszerkezettani mechanizmusa. Alakemlékező gélek és ötvözetek. Nanoszerkezetű anyagok (részecskék, rétegek, tömbi anyagok elő{llít{sa és tulajdons{gaik). Különleges kompozitok elő{llít{sa és tulajdons{gai. Hibrid szerkezetű anyagok alkalmaz{si előnyei. Anyagkiv{laszt{s szempontjai, anyagtervezés és méretezés. Az anyagok újrahasznosít{sa. 7.2. Gazdas{gi és hum{n ismeretek MŰANYAGHULLADÉK MENEDZSMENT BMEGEPTMK61 Előadó: Dr. Ronkay Ferenc György Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 1 gy + 0 lab A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy bemutassa a polimer hulladékkezelési technik{k környezetvédelmi, műszaki és gazdas{gi szempontjait. A fenntartható fejlődés filozófi{j{n alapuló értékelés sz{mba veszi a 20

hulladéklerak{s, az energetikai hasznosít{s és az anyag{ban történő újrahasznosít{s erőforr{s igénybevételeit és költséghatékonys{g{t. Kitér a m{sodlagos nyersanyagokból készülő termékek gy{rt{stechnológi{ira és lehetséges felvevőpiacaira, valamint ismerteti az életciklus analízis módszerét. ENERGETIKAI GAZDAS[GTAN BMEGEENMKEE Előadó: Dr. Bihari Péter Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 1 gy + 0 lab A tant{rgy célja, hogy bemutassa az energetika gazdas{gra (gazd{lkodó egységre, nemzetgazdas{gra, vil{ggazdas{gra) gyakorolt hat{s{t, gazdas{gi célfüggvények megfogalmaz{s{val módszert adjon az energetikai folyamatok tervezéséhez és üzemeltetéséhez. Az {ltal{nos gazdas{gi összefüggésen túl a t{rgy részletesen t{rgyalja az alapenergia-hordozó ell{t{s és a villamosenergia-termelés költségeit, a költségminimaliz{l{s elvét. A bemutatott metodik{k m{s ipar{gak költséganalíziséhez is jó alapot teremtenek. ALKALMAZOTT VEZETÉSPSZICHOLÓGIA - BMEGT52MS01 Előadó: Dr. Juh{sz M{rta Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A kurzus célja, hogy alapvető pszichológiai ismeretekre építve megismertesse a mérnökhallgatókkal a vezetés és a vezetői munka mögött meghúzódó pszichológiai jelenségeket és az, hogy ezeket a jelenségeket felismerjék a hétköznapi vezetői munk{ban. A kurzus a vezetéssel kapcsolatos különböző elméleti megközelítésekkel kezdődik, amely megalapozza a későbbi ismereteket. A bevezetésben néh{ny a téma szempontj{ból relev{ns pszichológiai kérdések is ismertetésre kerülnek (motiv{cióelmélet, szoci{lpszichológiai ismeretek, személyiségpszichológia). Erre alapozva szó lesz a vezetői kompetenci{król, azok fejlesztési lehetőségeiről, a különböző vezetői készségfejlesztési technik{król. Mindez a szervezeti kultúra szerves részeként kerül bemutat{sra. KÖRNYEZET- ÉS ERŐFORR[SGAZDAS[GTAN - BMEGT42M003 Előadó: Dr. Valkó L{szló Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A fenntarthatós{g, mint a bioszféra-t{rsadalom-gazdas{g viszonya. A fenntartható fejlődés és a gazdas{gi növekedés típusú stratégi{k összehasonlít{sa /cél-eszköz-módszer/. Környezeti, jóléti, fenntarthatós{gi indik{torok. Új típusú makromutatók (NEW, ISEW, GPI, ökológiai l{bnyom, HDI). A PSR és a DPSIR modell értelmezése és alkalmazhatós{ga. A környezetgazdas{gtan, mint a fenntarthatós{g ir{ny{ba mutató megold{skeresés. A környezetgazd{lkod{s típusai, módszerei, eszközei és helye a fenntarthatós{g stratégi{j{ban. A fenntarthatós{g helyi, kisregion{lis szintje. Az erőforr{sok szerepe a közgazdas{gtan érték fogalmaiban. Az erőforr{sok rendszere (megújuló, részben megújuló, nem megújuló) Az extern{li{k (külső hat{sok) fogalma és internaliz{l{s{nak módjai. A környezetterhelés, mint saj{tos extern{lia. A természeti tőke teljes gazdas{gi értékének sz{mbavételi módszerei. Költség-haszon, költség-hatékonys{g elemzése, stratégiai környezeti vizsg{lati módszerek. A környezetszab{lyoz{s elméleti alapjai és gyakorlata az Európai Unióban és haz{nkban. MINŐSÉGMENEDZSMENT - BMEGT20M002 Előadó: Dr. Kövesi J{nos Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab 21

Minőségmenedzsment rendszerek helye, szerepe a v{llalatok, intézmények vezetési rendszerében. Minőségfilozófi{k, minőségiskol{k (USA, Jap{n, Nyugat-Európa). Az termelő v{llalatokn{l alkalmazott minőségi rendszerek fontosabb jellemzői. A minőségmenedzsment rendszerek alapelveinek {ttekintése az ISO 9000:2000 előír{sai alapj{n. A Total Quality Management alapelvei. A TQM vezetési filozófia alkalmaz{si lehetőségei, azonoss{gok és eltérések a termelő szervezetekben és a szolg{ltató szektorban. A vevőközpontús{g alapjai és módszerei. A kulcsfontoss{gú folyamatok azonosít{sa. A folyamatos javít{s módszereinek {ttekintése. A teljesítmények mérése. A folyamatos fejlesztés módszerei. A dolgozók felhatalmaz{s{nak és bevon{s{nak elve és módszerei. A vezető szerepe a TQM rendszerekben. Az EFQM modell alapjai és alkalmaz{sa a v{llalati működés folyamatos fejlesztésére. MARKETING - BMEGT20M003 Előadó: Dr. Petruska Ildikó Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab Marketing filozófia és funkció. A marketing fejlődése, az új marketingparadigma. A marketing környezete, a versenykörnyezet elemzése. Marketing inform{ciórendszer, a marketingkutat{s folyamata és módszerei. Fogyasztói piac és v{s{rlói magatart{s. A Kapcsolati marketing a B2C piacon, vevőérték, vevőelégedettség. Szervezeti piac, beszerzői magatart{s. Kapcsolatmenedzsment a B2B piacon. Stratégiai tervezés és marketing stratégia, a stratégiai érték hajtóerői. Piacszegment{l{s, célpiac, pozícion{l{s. Verseny- és növekedési stratégi{k. A fogyasztóorient{lt marketing-gyakorlat területei. Termékpolitikai döntések, m{rkastratégi{k. Termékinnov{ció, a marketing szerepe a termékfejlesztési kock{zat csökkentésében. K+F/marketing integr{ció és újtermék-fejlesztés. A szolg{ltat{stermék. Árstratégi{k és {rképzési módszerek, az elad{si {r kialakít{s{nak tényezői. Értékesítési politika, marketinglogisztikai döntések. Az integr{lt kommunik{ció. EURÓPAI GAZDAS[GI JOG - BMEGT55M001 Előadó: Dr. P{zm{ndi Kinga Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A t{rgy elsődleges célja, hogy bevezetést nyújtson az európai gazdas{gi jog körébe tartozó joganyagba, megismertesse a hallgatókat az EU gazdas{gi jog{nak intézményi rendszerével, az alapító szerződésekben, a m{sodlagos közösségi joganyagban, az Európai Bírós{g ítéleteiben megjelenő, a gazd{lkodó szervezetekre, azok gazdas{gi-kereskedelmi tevékenységére vonatkozó szab{lyoz{ssal. Tov{bbi célkitűzése, hogy felt{rja és bemutassa az EU tag{llam{v{ v{lt Magyarorsz{g (nemzeti) gazdas{gi jog{ban jelen lévő közösségi jogi elemeket, intézményeket: azt a szab{lyoz{si tartalmat, mely valamennyi tag{llam egységes megold{sok alkalmaz{s{t kív{nja biztosítani. Az EK gazdas{gi közjoga keretében az Alkotm{nyos Szerződés elfogad{s{ig bez{róan t{rgyalt - történeti {ttekintés ut{n az intézményi, politikai alapokat, a négy alapszabads{got és a versenyjogot, az EK gazdas{gi mag{njoga körében a t{rsas{gi jogi, fogyasztóvédelmiés szerződési jogi, munkajogi vonzatokat, valamint a szellemi alkot{sok jogvédelmét és a nemzetközi mag{njogi vonatkoz{sú kérdéseket tekinti {t. 7.3. Szakmai törzsanyag DIGIT[LIS SZERVOHAJT[SOK BMEGEMIMM25 Előadó: Dr. Korondi Péter Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab 22

Villamos gépek csoportosít{sa működéselvük szerint (különleges villamos gépek a mechatronik{ban), Diszkrét idejű jel és rendszer. Diszkrét idejű h{lózatok komponensei, Stabilit{s. Impulzusv{lasz. Diszkrét Fourier transzform{ció. A Z-transzform{ció. Egyen{ramú szervóhajt{sok, Park vektor, Az aszinkron gépek egyenletei közös koordin{ta rendszerben, Mezőorient{lt szab{lyoz{s alapja, Szinkron szervo hajt{sok üzemtana és mérése. Szimul{ciós módszerek alkalmaz{sa sz{mítógép laborban. Sz{mítógéppel, illetve DSPvel vezérelt egyen{ramú, aszinkron és szinkronszervó hajt{sok mérése. Robotir{nyít{s alapjai, Denavit- Hartenberg konvenció. Robot szervóhajt{sok. MÉRÉS ÉS MODELLEZÉS - BMEGEMIMMMM Előadó: Dr. Lipovszki György Vizsga, 5 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 2 lab A t{rgy a különféle szenzorok fizikai elvének ismeretére épít és feltételezi a működési módjukkal kapcsolatos t{jékozotts{got. A méréselmélet és a műszertechnika kapcsolatrendszere, a szenzorok és szenzorrendszerek elhelyezése és szerepe az adatfeldolgozó rendszerekben. A szenzorok gy{rt{stechnológi{ja, modern ir{nyzatok a szenzortechnik{ban, mint pl. a MEMS, vagy MEOMS eszközök. Szenzorok illesztő {ramköreinek bemutat{sa, a szenzorok és méről{ncok dinamikai {tviteli tulajdons{gai. Módszereket ismertetése a zajhat{sok csökkentésére, a szűrés és {rnyékol{s megold{s{ra. A dinamikus modellek megalkot{s{nak folyamata, az automatik{ban szok{sos módszerek összefoglal{sa. Absztrakciós szintek. A modellezés eszközkészlete. A dinamikai modell tesztelése méréssel és szimul{cióval, jellegzetes tesztfüggvények. A digit{lis szimul{ciós elj{r{sok alkalmaz{s{nak előkészítése, a szimul{ciós alapstruktúra bemutat{sa. Az {llapottér modell alkalmaz{sa, különös tekintettel a nemline{ris és nem {llandó együtthatójú rendszerek vizsg{lat{ra. A t{rgy anyag{ra a Sz{mítógépes szimul{ció c. t{rgy épül. IR[NYÍT[SELMÉLET - BMEVIIIM016 Előadó: Dr. Lantos Béla Vizsga, 5 kp, magyar, 3 ea + 1 gy + 0 lab Mintavételes egybemenetű-egykimenetű (SISO) szab{lyoz{sok tervezése. Tervezés biline{ris transzform{cióval. Kétszabads{gfokú szab{lyoz{s. Smith prediktor. Állapottér módszerek. Ir{nyíthatós{g és megfigyelhetőség. Pólus{thelyezés {llapot-visszacsatol{ssal, {llapotmegfigyelő tervezés. Nemline{ris és optim{lis ir{nyít{si rendszerek. Ljapunov-stabilit{s, Ljapunov direkt és indirekt módszere. Statikus és dinamikus optimum, maximum elv, optimumkereső elj{r{sok. Optim{lis ir{nyít{s kvadratikus kritérium szerint, LQ és LQG feladat, Kalman-szűrő. Adaptív és prediktív ir{nyít{sok. Line{ris paraméterbecslés, k- lépéssel előretartó prediktor. Diszkrétidejű rendszermodellek, identifik{ciós módszerek. MIMO önhangoló adaptív ir{nyít{s. Modellprediktív ir{nyít{s. Fuzzy szab{lyoz{sok. Fuzzy halmaz, rel{ció, következtetés, defuzzifik{ció. TSK-féle fuzzy rendszer. Fuzzy tud{salapú szab{lyozók. Neur{lis rendszerek. Mesterséges neuron, többrétegű h{lózatok, tanít{s, backpropagation. Adaptív h{lózat alapú fuzzy következtető rendszerek (ANFIS). BE[GYAZOTT RENDSZEREK - BMEVIMIM023 Előadó: Dr. Dabóczy Tam{s Vizsga, 5 kp, magyar, 4 ea + 0 gy + 0 lab Be{gyazott rendszerek (autonóm sz{mítógépes rendszerek) felépítése és alkalmaz{si területeik. Érzékelők: Tipikus érzékelők működési elvének és jelkondicion{l{s{nak bemutat{sa: elmozdul{s, elfordul{s, erő, nyom{s, hőmérséklet, {raml{s, fényintenzit{s és folyadékszint mérésére haszn{lható szenzorok és jelkondicion{ló eszközök. Integr{lt kivitelű érzékelő, jelkondicion{ló és t{vadó eszközök. Korszerű 23

jel{talakítók: Digit{lis jelfeldolgoz{s alapjai, interpol{ló és decim{ló szűrők. A/D {talakítók (Flash, szukcesszív approxim{ciós, Dual slope, subranging, pipelined-subranging, Bit-per-stage, Sigma-Delta). AD {talakítók jellemzése, statikus és dinamikus hib{k. D/A {talakítók (String, R-2R létra, szegment{lt, Sigma- Delta). Kódv{lt{si tranziens. Nullad rendű tartó hat{sa. Digit{lis jelszintézis (DDS). Interpol{l{s és decim{l{s. Jelfeldolgozó egységek: {ltal{nos célú processzorok, mikrokontrollerek, jelfeldolgozó processzorok (DSP) felépítése, tipikus periféria készlete. Kommunik{ció a be{gyazott rendszerekben: funkcion{lis részegységek kommunik{ciója. Szenzorok rendszerbe illesztése. A kommunik{ció szabv{nyos hardver és szoftver eszközei. Az I2C busz, a CAN busz. Integr{lt intelligens szenzorok (IEEE 1451). GÉPI L[T[S - BMEVIIIM021 Előadó: Dr. Vajta L{szló Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A sz{mítógépes l{t{s fogalmai, definíciók. Emberi l{t{s alapjai. A térbeli érzékelés lehetősége monokul{ris l{t{ssal. Optoelektronikai eszközök. Korszerű képmegjelenítő eszközök. Koordin{tageometriai alapok. Geometriai transzform{ciók. Kameramodellek: Pin-hole modell. A perspektív leképzés transzform{ciós modellje. Kalibr{ció. Megvil{gít{s, optika, érzékelő modellezése. Árnyal{si modellek. A képek matematikai leír{sa. A képfüggvények tulajdons{gai. Tértranszform{ciók szerepe a képfeldolgoz{sban. 2D Fourier transzform{ció tulajdons{gai, képi {br{zol{sa, interpret{l{sa. Digit{lis kép matematikai reprezent{ciója: Mintavételezés, kvant{l{s. Bin{ris képek feldolgoz{sa: Egyszerű geometriai tulajdons{gok (terület, hely, orient{ció), vetületek. Topológiai tulajdons{gok. Képek javít{s{nak módszerei. Pontszerű lok{lis és glob{lis műveletek. Hisztogram analízis, sk{l{z{sok, hisztogram transzform{ciók. Példa a képek javít{s{ra: archív felvételek digitaliz{l{sa. A képek szűrése a tér- és frekvenciatartom{nyban. Konvolúció, mint szűrés. Alulés felül{teresztő szűrők realiz{l{sa. Nemline{ris szűrők. Szegment{l{s. Régiók, struktúr{k, geometriai jellemzők reprezent{ciója. Szinteken alapuló módszerek. Küszöbözés, régió növelés, szeletelés és növesztés. Nagyfrekvenci{s analízis: kontúrdetekt{l{s, kontúrkövetés. Hough transzform{ció. Képjellemzők detekt{l{sa: Makro- és mikrojellemzők mérése, Lok{lis/glob{lis jellemzők meghat{roz{sa konvolúcióval. Invari{ns alakegyütthatók. Matematikai morfológia. (bin{ris alapalgoritmusok, kiterjesztés grad{lt képekre). T{vols{g / hasonlós{g mértékek. Képelemek címkézése. Textúra-analízis: statisztikai módszerek. különbségi hisztogram, co-occurence m{trix, autókorrel{ció, frakt{lis módszerek. Lényegkiemelés és oszt{lyoz{s: Tulajdons{gtér és tulajdons{gvektor. Saj{ts{gvektorok típusai. Dimenziócsökkentés. Lényegtömörítés célfüggvény alapj{n. A döntési feladat megfogalmaz{sa. Alakfelismerés és leír{s. Determinisztikus, statisztikus, szintaktikus módszerek. Oszt{lyoz{s neur{lis h{lózatokkal. H{lózati képfeldolgoz{s: Analóg és digit{lis képkódol{s. Képtranszform{ciós alapok (DCT, Wavelet, VQ). Álló- és mozgóképek kompressziója és dekompressziója. Képt{rol{s, tömörítés, tov{bbít{s, feldolgoz{s szabv{nyos megold{sai. Szteganogr{fia. Képek vízjelezése, integrit{s vizsg{lata. Tartalom szerinti képindexelés. Gépi l{t{s biometriai és biomechanikai alkalmaz{sai. Arcfelismerés. J{rművezetők éberségvizsg{lata. Mozg{sanalízis: feladatok, eszközök, algoritmusok. Emberi mozg{smodellek. Egész testes mozg{s, gesztikul{ció, mimika érzékelése és feldolgoz{sa. ELEKTRONIKAI TECHNOLÓGIA - BMEVIETM022 Előadó: Dr. Illyefalvi Vitéz Zsolt Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab Az elektronikai technológia termékek szerinti rendszerezése, az alkatrészek, integr{lt {ramkörök, szerelőlemezek, modul{ramkörök és készülékek megvalósít{si lehetőségei. A mikroelektronikai eszközök és alkatrészek technológi{ja. Modul{ramkörök szerelőlemezeinek (hordozóinak) technológi{i. Nyomtatott huzaloz{sú lemezek és {ramkörök technológi{ja. Passzív elemekkel integr{lt hordozók elő{llít{sa. Modul{ramkörök szereléstechnológi{i. Beültetés, forraszt{s, ellenőrzés. Kombin{lt (optoelektronikai, 24

mechatronikai, stb.) modulok felépítése és alkalmaz{sai. Készüléképítési alapelvek. A laboratóriumi gyakorlatok tematik{ja: Nyomtatott huzaloz{sok technológi{ja. Vékonyrétegek technológi{ja, v{kuump{rologtat{s és fotólitogr{fiai mint{zatkészítés. Vastagrétegek technológi{ja, polimer vastagréteg {ramkörök készítése és szerelése. Felületi szereléstechnológia. Stencilnyomtat{sa, beültetés, újraömlesztéses forraszt{s. Furatszerelési technológi{k. Szelektív forraszt{s lézerrel. Szerelt modul{ramkörök optikai, röntgenes és funkcion{lis vizsg{lata. SZ[MÍTÓGÉPES SZIMUL[CIÓ - BMEGEMIMM23 Előadó: Dr. Lipovszki György Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 1 ea + 0 gy + 1 lab A szimul{ció feladata, {ttekintés, mintapéld{k; Folytonos rendszerek digit{lis szimul{ciója; Utasít{sorient{lt és blokkorient{lt rendszerek felépítése; Folytonos és mintavételes rendszerek leír{sa; Blokkorient{lt szimul{ciós rendszerek {ltal{nos sz{mít{si blokkjainak típusai.; Integr{l{si formul{k, összekötések megvalósít{sa, adatfolyam programoz{s (kisz{mít{si sorrend); Nagy idő{llandó-különbségű (stiff rendszerek) szimul{ciója; Diszkrét események szimul{ciój{nak típusai és feladatai; Által{nosított szimul{ciós alapelemek: forr{s, puffer, időkésleltető elem, nyelő típusú elem; Diszkrét esemény szimul{ciós modell felépítésének lépései; Diszkrét esemény szimul{ciós modellek futtat{si idejének, stílus{nak meghat{roz{sa. Műszaki rendszerek paramétereinek optimaliz{l{sa; Műszaki rendszerek paramétereinek keresése adott struktúr{ban (identifik{ció); DIPLOMATERVEZÉS 1. BMEGEMIMKD1 Félévközi jegy, 10 kp, magyar, 0 ea + 8 gy + 0 lab DIPLOMATERVEZÉS 2. BMEGE MIMKD2 Al{ír{s, 20 kp, magyar, 0 ea + 16 gy + 0 lab 7.4. Biomechatronika szakir{ny V[LOGATOTT FEJEZETEK A BIOMECHATRONIK[BÓL BMEGEMIMMVB Előadó: Dr. Aradi Petra Vizsga, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A biomechatronika a mechanik{t, elektronik{t és informatik{t integr{ló mechatronik{t a biológi{val összekapcsoló interdiszciplin{ris tudom{ny. Egyfelől a biológiai rendszereket t{mogatja műszaki megold{sokkal, m{sfelől a biológiai rendszerektől tanul (biomimetika). A tant{rgy célja, hogy a hallgatók az {ltal{nos {ttekintést biztosító alapképzésben szereplő tant{rgyak ismeretanyag{n túlmutató tud{st szerezzenek a biomechatronika v{logatott alkalmaz{si területeiről és képesek legyenek ön{llóan és csapatban dolgozni a területhez kapcsolódó feladatok megold{s{ban. A tant{rgy elősegíti, hogy a műszaki előképzettségű hallgatók szemléletet kapjanak, és megszerezzék az orvosi eszközök tervezéséhez, fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges ismereteket. MECHATRONIKAI SZIMUL[CIÓK BMEGEMIMMMS Előadó: Dr. Lipovszki György Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab 25

Line{ris és nemline{ris {llapottér modellek szimul{ciója.többsz{lú szimul{ciós rendszerek. H{lózaton megosztott szimul{ciós rendszerek Többsz{lú szimul{ció speci{lis hardware eszközei (FPGA, PC grafikus k{rtya) Egész típusú aritmetika alkalmaz{sa lebegőpontos műveletekhez. V{ltozó lépésközű szimul{ció (stabilit{s, pontoss{g). Elosztott paraméterű rendszerek szimul{ciója. Végeselemes szimul{ció. 2D, 3D modellezés (görbék, felületek, interpol{ciók). Szimul{ciós eredmények megjelenítésének eszközei (GDI, OPENGL, XML, XNA). 3D képalkot{s hardware lehetőségei. Szimul{ció frekvencia tartom{nyban. Képfeldolgoz{s. BIOKOMPATIBILIS ANYAGOK BMEGEMTMBM1 Előadó: Dr. Mész{ros Istv{n Vizsga, 3 kp, magyar, 1 ea + 0 gy + 1 lab Elv{r{sok az élő szervezetbe beépített anyagokkal szemben. Biodegrad{ció, a biokompatibilit{s problémaköre. Az anyagv{laszt{s szempontjai és problém{i. Biológiai környezet, pótl{si lehetőségek. Sebészeti fém és ötvözet alapú implant{tumok anyagai. Tulajdons{gok (szil{rds{gi, kif{rad{si, kop{s{llós{gi, korróziós) és az ezeket meghat{rozó tényezők. Ötvözet alapú implant{tumok technológi{ja. Elhaszn{lód{si és korróziós folyamatok. Ker{mia, üveg és fém-ker{mia implant{tumok. Alapfogalmak, definíciók. Bioinert és bioaktív ker{mi{k. Bioaktív üvegek. Fog{szati segéd és pótlóanyagok. Ötvözetek, amalg{mok, ker{mi{k, polimerek. Felületmódosító, bevonatol{si technológi{k. Lézeres megmunk{l{sok. A vér{ramba ültetett implant{tumok fajt{i, anyagai és funkciójuk. Kardiovaszkul{ris sztentek tervezése, technológi{ja és bevonatol{si elj{r{sai. Az implant{tumok tesztelésének módszerei. Az implant{tumok minősítésének,hatós{gi engedélyeztetésének folyamata.. ÖN[LLÓ PROJEKT BMEGEMIMM39 Előadó: Dr. Korondi Péter Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 0 ea + 1 gy + 2 lab A mérnöki gyakorlatban előforduló olyan összetett tervezési feladat ön{lló feldolgoz{sa és megold{sa, ami kapcsolódik a v{lasztott szakir{nyban t{rgyalt témakörökhöz és felkészíti a hallgatót a diplomaterv elkészítésére. ORVOSI OPTIKAI MŰSZEREK - BMEGEMIMM32 Előadó: Dr. Ábrah{m György Vizsga, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab Alapvető optikai fogalmak megismerése az orvosi gyakorlatban előforduló optikai műszerek működési elveinek elsaj{tít{sa, a fontosabb optikai sz{mít{sok elvégzésére való felkészítés. LÉZERTECHNIKA - BMEGEMIMM39 Előadó: Dr. Ábrah{m György Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A lézerfény keletkezésének kritériumai. A lézer fény jellemzői. Lézerfizika. Lézer típusok Lézerek alkalmaz{sa az orvostechnik{ban. Gyakorlatok bemutatók és üzeml{togat{sok. Lézerek alkalmaz{sa a diagnosztik{ban és a ter{pi{ban. Sebészeti lézerek, szoft lézerek. Kórh{ztechnikai alkalmaz{sok. A fizikoter{pia fogalma, élettani kapcsolód{sai. Fényter{pi{s berendezések felépítése üzemeltetése. Kórh{ztechnikai alkalmaz{sok. 26