1998. évi XVIII. sz. törvény a távhőszolgáltatásról 1998. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról 1 [A vastag betűs szedés az 1998. évi XVIII. törvény ( Tszt. ), a normál betűs szedés a végrehajtásáról szóló 1/1999. (I. 1.) Korm. rendelet (Vhr.) szövege.] A távhő gazdaságos, folyamatos és biztonságos termelésére, szolgáltatására és fogyasztására, valamint e területeken az érdekek kölcsönös érvényesülésére vonatkozó alapvető rendelkezések meghatározására, továbbá a fogyasztó-védelem intézményrendszerének kialakítása céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: A Kormány a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 53. -a (8) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya Tszt. 1. (1) E törvény hatálya kiterjed a) a távhő aa) termelésére szolgáló hőtermelő létesítményre (a továbbiakban: hőtermelő létesítmény), ab) továbbítására, elosztására és szolgáltatására létesített távhővezetékekre; b) a távhőt továbbító hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, illetve átalakítására szolgáló hőközpontokra; c) az engedélyesek egymás közötti, valamint az engedélyesek és a fogyasztók közötti jogviszonyra. (2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a távhőszolgáltatási célra hőt termelő (a továbbiakban: hőtermelő) létesítmények, a távhővezetékek és a hőközpontok létesítésére, átalakítására, üzemeltetésére, valamint megszüntetésére. (3) E törvény rendelkezéseit a) az erőművek hőtermelő létesítményeire a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról, b) a geotermikus energia távhőszolgáltatás céljára történő kitermelésére szolgáló létesítményre a bányászatról szóló törvényekkel összhangban kell alkalmazni. (4) Nem tartozik a törvény hatálya alá a) a saját felhasználási célra hőt termelő létesítmény, valamint az a hőtermelő tevékenység, amit a termelő, szolgáltató közbeiktatása nélkül, közvetlenül a fogyasztónak egyedi közüzemi szerződés alapján biztosít; b) a létesítési és üzembe helyezési engedélyezés szempontjából az a távhőtermelő, akinek (amelynek) hőtermelő berendezései névleges teljesítménye 5 MW hőteljesítménynél kisebb; 1 A törvényt az Országgyűlés az 1998. március 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1998. március 23.
c) a központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő távhőtermelő és távhőszolgáltató berendezés. Általános követelmények Tszt. 2. A távhőszolgáltatást az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és a természet védelmének érvényesülésével gazdaságosan a nemzetgazdasági, a fogyasztói, valamint az energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek a Polgári Törvénykönyvben 2 és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni. Fogalommeghatározások Tszt. 3. (1) E törvény alkalmazásában a) távhő: az a hőenergia, amelyet a hőtermelő létesítményből (geotermikus energiát termelő létesítményből) hőhordozó közeg (gőz, melegített víz, felszín alatti víz) alkalmazásával, távhővezetéken a fogyasztási helyre eljuttatnak; b) távhőtermelő: az a gazdálkodó szervezet, amely távhő termelésére engedélyt kapott; c) távhőszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen (településrészen) a távhő szolgáltatására engedélyt kapott; d) távhőszolgáltatás: az a közüzemi szolgáltatás, amely a fogyasztónak a hőtermelő létesítményből vagy geotermikus energiát kitermelő létesítményből távhővezetéken keresztül történő hőellátásával valósul meg; e) engedélyező: az a közigazgatási szerv, amely az e törvény szerinti engedélyeket kiadja; f) engedélyes: a távhőtermelő és a távhőszolgáltató; g) hőtermelő létesítmény: az erőmű hőtermelő létesítménye, a fűtőmű, a kazántelep (kazán), a hulladékégetőmű, a hulladékhőt és megújuló energiát hasznosító hőtermelő berendezés; h) geotermikus energiát kitermelő létesítmény: geotermikus energia energetikai célú kitermelését szolgáló létesítmény; i) távhővezeték-hálózat: az a csővezeték-rendszer a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt, amely a hőhordozó közegnek a hőtermelő létesítménytől, illetőleg a geotermikus energiát kitermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál; j) hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és fogyasztói hőközpont: ja) termelői hőközpont: a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés, jb) szolgáltatói hőközpont: több épület vagy építmény hőellátása céljából az ellátandó épületeken kívül, esetleg azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés, jc) fogyasztói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából abban elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés; 2 Lásd az 1959: IV. törvényt.
k) hőfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhőellátása céljából abban elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, mérésére, átalakítás nélküli továbbítására szolgáló technológiai berendezés; l) csatlakozási pont: a szolgáltatói és a fogyasztói berendezés határán (találkozási pontján) beépített elzáró szerelvénynek a fogyasztó felé eső oldala, elzáró szerelvény hiányában a fogyasztási helyet magában foglaló ingatlan (épület, építmény, telek) tulajdoni határa; m) fogyasztói vezetékhálózat: az a csővezeték-rendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által a csatlakozási ponttól a felhasználó berendezésekhez való továbbítását szolgálja; n) felhasználó berendezés: a fogyasztó által használt hőleadó készülékek és hőhasznosító berendezések; o) szolgáltatói berendezés: a hőtermelő létesítmény, a geotermikus energiát kitermelő létesítmény, a távhővezetékhálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiség-szabályozói; p) fogyasztói berendezés: a fogyasztói hőközpont, hőfogadó állomás, a fogyasztói vezetékhálózat, a felhasználó berendezés és a fogyasztó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók; r) fogyasztó: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet vagy ezek közössége, aki (amely) a távhőszolgáltatóval távhőszolgáltatásra vonatkozóan szerződéses jogviszonyba kerül. A fogyasztó lehet lakossági fogyasztó és egyéb fogyasztó: ra) lakossági fogyasztó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa vagy az ilyen épületben levő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség (épületrész) tulajdonosa, bérlője, használója vagy azok közössége, rb) egyéb fogyasztó: az ra) pontban nem említett épület vagy az ilyen épületben (építményben) lévő helyiség (épületrész) tulajdonosa vagy azok közössége; s) fogyasztási hely: az az épület, illetve épületrész, amelynek távhővel történő ellátására a szerződéses jogviszony létrejött; t) üzletszabályzat: a működési engedélyt kiadó közigazgatási szerv által jóváhagyott szabályzat, amely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését, és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait; u) szabályozatlan vételezés: mérés nélküli szolgáltatás esetén a szerződéses jogviszony nélküli távhőfogyasztás és a távhő más fogyasztótól való elvonása (hőelvonás). (2) A hatósági ár megállapítója az árak alkalmazása tekintetében az áralkalmazási feltételekről szóló rendeletében további fogalmakat határozhat meg. II. Fejezet KÖZIGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS FOGYASZTÓVÉDELEM Állami feladatok Tszt. 4. (1) A Kormány a) rendeletben állapítja meg a távhőszolgáltató és a fogyasztó, valamint a távhőtermelő, a távhőszolgáltató és az idegen ingatlan tulajdonosa közötti jogviszony általános szabályait; b) rendeletben határozza meg a távhőtermelő és a távhőszolgáltató létesítési és működési engedélyének tartalmi követelményeit;
c) rendeletben határozza meg a távhőszolgáltatás korlátozásának általános elveit. (2) A gazdasági miniszter 3 (a továbbiakban: miniszter) a) rendeletben határozza meg a hőtermelő létesítmény és részegységei műszakibiztonsági követelményeit a gázberendezésekre vonatkozó előírásokkal egyeztetve; b) kijelöli a szolgáltatói berendezések műszaki-biztonsági felügyeletét ellátó szervezetet, és meghatározza annak eljárási szabályait; c) ellátja a távhőtermeléshez kapcsolódó, törvény által hatáskörébe utalt árhatósági feladatokat. Vhr. 1. (1) A távhőtermelői működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a gazdálkodó szervezet megnevezését, székhelyét, b) a kérelmező képviselőjének nevét, beosztását, telefonszámát, c) az ügyintéző nevét, telefonszámát, d) a gazdálkodó szervezet telephelyének nevét, címét, e) a hőtermelő létesítmény energiahordozójának (tüzelőanyagának) megnevezését, tervezett beszerzési formáját, f) a hőtermelő létesítmény beépített teljesítőképességét (kapcsolt villamosenergia-termelő berendezés teljesítményadatait is), g) a hőtermelő létesítmény jellemző műszaki adatait, h) az üzembe helyezés időpontját, i) a hőtermelésre vonatkozó főbb mennyiségi és gazdálkodási adatokat, j) a hőtermelésre vonatkozó árképzési elveket, k) a hőt vásároló fogyasztókat név, cím és mennyiség megjelölésével. (2) A távhőtermelői működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) hiteles másolatát, b) a cégbejegyzés egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát, c) az éves üzleti tervet, d) a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásában megadott követelményeket és a környezetvédelmi garanciális kötelezettségeket, e) a minőségbiztosítási rendszer leírását, f) a középtávú távhőigény kielégítéséhez szükséges energiahordozó rendelkezésre állására szolgáló szerződéseket, g) a távhődíj képzési módszerének leírását, h) a legkisebb költség elve érvényesítési módszerének leírását, i) a távhőszolgáltatóval kötött kereskedelmi szerződést, j) a jogszabályban előírt egyéb engedélyek másolatait. (3) A távhőtermelő működési engedélyének a következőket kell tartalmaznia: a) az engedélyes nevét és székhelyét, b) a hőtermelő létesítmény telephelyét, c) a hőtermelő létesítmény energiahordozójának (tüzelőanyagának) megnevezését, d) a hőtermelő létesítmény beépített teljesítőképességét, e) a hőtermelő létesítmény más jellemző adatait, f) az üzembe helyezés időpontját, g) egyéb jogszabályban meghatározott feltételeket, h) a működés során és annak megszüntetése után szükséges, a környezet- és természetvédelmi hatósággal egyetértésben meghatározott környezetvédelmi feltételeket és garanciális kötelezettségeket (rekultiválási, tájrendezési, veszélyeshulladék-kezelési stb. feladatokat). 3 Az 1998: XXXVI. törvény 2. -a (1) bekezdésének f) pontja szerinti névváltozás.
Vhr. 2. (1) A távhőszolgáltatói működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a gazdálkodó szervezet megnevezését és székhelyét, b) a távhővel ellátandó terület körülírását (a szükséghez képest a közigazgatási határok megjelölésével), c) a kérelmező által ellátni kívánt területen, illetőleg egyes fogyasztók ellátásában esetleg már működő más távhőszolgáltató megnevezését és telephelyét, d) a területi egységek (kirendeltségek, fogyasztói irodák stb.) megnevezését és telephelyét, e) a szolgáltatandó távhő termelőjének megnevezését és telephelyét. (2) A távhőszolgáltatói működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) hiteles másolatát, b) a cégbejegyzés egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát, c) a távhővel ellátandó terület körülírását, d) az éves üzleti tervet, e) a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásában megadott környezetvédelmi követelményeket és garanciális kötelezettségeket, f) a minőségbiztosítási rendszer leírását, g) a középtávú távhőigény felmérést és a kielégítéséhez szükséges kapacitástervet, h) a távhőszolgáltatási díj képzési módszerének leírását, i) a legkisebb költség elve érvényesítési módszerének leírását, j) az üzletszabályzatot, k) jogszabály szerint szükséges egyéb engedélyek másolatait. (3) A távhőszolgáltatói működési engedélynek tartalmaznia kell a következőket: a) az engedélyes megnevezését és székhelyét, b) a területi egységek megnevezését és telephelyét, c) az ellátási terület körülírását, d) a működés kezdési időpontját, e) a távhővezeték-hálózat és más szolgáltatói berendezés üzemeltetésének, fenntartásának és fejlesztésének jogát és kötelezettségét, f) a szükséges környezet- és természetvédelmi előírásokat, g) a fogyasztói korlátozási sorrend készítésére vonatkozó követelményt, h) egyéb jogszabályban meghatározott követelményeket. Vhr. 3. (1) A hőtermelő létesítmény létesítési és üzembe helyezési engedélyét a telephelye szerint illetékes települési önkormányzat hivatalos lapjában, vagy a helyben szokásos módon, továbbá a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott engedélyt és módosításait a Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában is közzé kell tenni. (2) A távhő szolgáltatására kiadott engedélyt és módosításait az engedélyes telephelye szerint illetékes települési önkormányzat hivatalos lapjában, vagy a helyben szokásos módon kell közzétenni. A Hivatal által kiadott engedélyeket és azok módosításait a Minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni. Vhr. 4. (1) A hőtermelő létesítmény előzetes létesítési, létesítési és üzembe helyezési engedélyeinek kérelmeinél és tartalmánál a) a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) hatálya alá tartozó erőműveknél a VET végrehajtásáról rendelkező 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VET Vhr.) előírásait kell alkalmazni, a hőtermelő berendezésre vonatkozó adatok részletezésével, b) az a) pont alá nem tartozó hőtermelők esetében az egyéb jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Létesítési és üzembe helyezési engedély nélkül létesíthető és helyezhető üzembe az 5 MW névleges hőteljesítménynél kisebb teljesítményű hőtermelő létesítmény. (3) A hőtermelő létesítmény létesítéséhez a villamos energia termelésére szolgáló erőmű technológiai berendezését képező hőtermelő létesítmény kivételével előzetes engedélyezési eljárásra nincs szükség. (4) A hőtermelő létesítmény létesítési engedélyezési eljárása során a (2) (3) bekezdésekben említett esetekben nincs szükség a külön jogszabályban 4 meghatározott szakértő bizottsági eljárásra és közösségtájékoztatásra. (5) Termelői hőközpont létesítésére és üzembe helyezésére a villamos erőmű létesítésére és üzembe helyezésére vonatkozó jogszabályokat is alkalmazni kell. (6) Az (5) bekezdésben nem említett többi hőközpont létesítésére és üzembe helyezésére az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályok az irányadók. (7) A létesítési és üzembe helyezési engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. Tszt. 5. A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) főigazgatója a) kiadja, vagy e törvény alapján módosítja az e törvény hatálya alá tartozó hőtermelő létesítmény létesítési és működési engedélyét, ha az a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásról szóló törvény alapján a Hivatal engedélyezési hatáskörébe tartozó villamosműben létesül; b) kiadja, vagy e törvény alapján módosítja a távhőszolgáltatására vonatkozó működési engedélyt azokban az esetekben, amikor az a) pont szerinti hőtermelő egyben távhőszolgáltató is; c) jóváhagyja a távhőszolgáltató által kidolgozandó üzemi- és üzletszabályzatot a b) pont alapján engedélyezési hatáskörébe tartozó esetekben; d) engedélyezési jogkörében ellenőrzi a távhőszolgáltató működési engedélyében és üzletszabályzatában előírt követelmények (feltételek) betartását, e tekintetben együttműködik a fogyasztóvédelmi szervekkel, továbbá a fogyasztói érdekképviseletekkel; e) megállapodás hiányában engedélyezési körében dönt a távhőszolgáltató és a távhőfogyasztó között felmerülő, a távhőszolgáltatónak a működési engedélyében és üzletszabályzatában előírt követelmények betartásával összefüggő vitás ügyekben. Önkormányzati feladatok Tszt. 6. (1) A települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a távhőszolgáltató közmű engedélyes(ek) útján történő üzemeltetésével köteles biztosítani a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakóépületek és vegyes célra használt épületek távhőellátását. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzat képviselő-testülete a) ellátja a törvény által hatáskörébe utalt ármegállapítói feladatokat; b) szabályozza a távhőszolgáltatónak a fogyasztóvédelmi szervekkel és a fogyasztói érdekképviseletekkel történő együttműködési kötelezettségét, meghatározza a véleménynyilvánításba bevont szervek körét, különös tekintettel az ármegállapításra. Az önkormányzat képviselő-testülete az ármegállapítás előtt köteles a fogyasztóvédelmi szervek, továbbá a fogyasztói érdekképviseletek véleményét kikérni; c) kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegőtisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése; 4 Lásd a 73/1996. (V. 22.) Korm. rendeletet.
d) megállapítja a Kormány rendelete alapján a fogyasztói korlátozás sorrendjét; e) rendeletben határozza meg az áralkamazási feltételeket, valamint a távhőszolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzat jegyzője (a fővárosban főjegyzője) a) e törvény alapján kiadja, vagy módosítja az 5. a) pontjában nem említett, a törvény hatálya alá tartozó távhőtermelő létesítmény létesítési és működési engedélyét; b) e törvény alapján kiadja, vagy módosítja a területén bejegyzett és az 5. b) pontjában nem említett távhőszolgáltató működési engedélyét; c) jóváhagyja a b) pont alapján engedélyezési hatáskörébe tartozó távhőszolgáltató által kidolgozott üzemi- és üzletszabályzatot; d) engedélyezési körében ellenőrzi a területén működő távhőszolgáltatók tevékenységét az ellátás biztonsága, a működés hatékonysága és a működési engedélyben előírt feltételek betartása szempontjából. Fogyasztóvédelem Tszt. 7. (1) A távhőszolgáltató köteles együttműködni a fogyasztókat érintő kérdésekben a fogyasztóvédelmi szervekkel, továbbá a fogyasztói érdekképviseletekkel. Ennek részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg. (2) A Hivatal a távhőszolgáltatás keretében a) kidolgozza és a Gazdasági Minisztérium 5 hivatalos lapjában közzéteszi a távhőszolgáltatással kapcsolatos fogyasztói érdekvédelemre vonatkozó ajánlásokat; b) együttműködik!!! LIMIT!!! 5 Az 1998: XXXVI. törvény 2. -a (1) bekezdésének f) pontja szerinti névváltozás.