A régió helyi önkormányzatainak Szervezeti és Működési Szabályzatait érintő 2007. évi felülvizsgálat eredményei A helyi önkormányzatok SzMSz-eit tartalmazó rendeletek felülvizsgálatára az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott szempontrendszer alapján került sor. A szempontrendszer mely felépítésében csak egy lehetséges szabályozási tartalmat jelenít meg az alábbi fejezetekből épül fel: I. BEVEZETŐ II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK III. FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK IV. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE 1. ÜLÉSEK SZÁMA 2. ÜLÉSEK TERVEZÉSE, ELŐKÉSZÍTÉSE 3. ELŐTERJESZTÉSEK 4. ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSA VEZETÉSE 5. DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS V. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSEINEK JEGYZŐKÖNYVE VI. LAKOSSÁGI FÓRUMOK VII. A KÉPVISELŐ JOGÁLLÁSA, KÉRDEZÉSI JOG ÉS INTERPELLÁCIÓ VIII. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI IX. TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT X. A POLGÁRMESTER XI. AZ ALPOLGÁRMESTER XII. A JEGYZŐ XIII. AZ ALJEGYZŐ XIV. A POLGÁRMESTERI HIVATAL XV. TÁRSULÁSOK, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK XVI. HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS XVII. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA XVIII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Összefoglaló diagram a vizsgálat eredményéről: 35 7 az önkormányzat határidőn belül elegett tett az SZMSZ felülvizsgálati kérelemnek az önkormányzat határidőn túl vizsgálta felül SZMSZ-ét 170 az önkormányzat egyáltalán nem vizsgálta felül SZMSZ-ét 88 7 110 az önkormányzat új rendeletet alkotott az önkormányzat módosította rendeletét az alaprendelet változatlan maradt
A vizsgálat során feltárt törvénysértések az alábbi a szempontrendszer fejezeteinek sorrendjében ismertetett szabályokat érintették: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A képviselő-testület nem állapíthatja meg a közigazgatási helynevet (38/2005. (X.18.) AB hat.). FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK: A rendeletnek tartalmaznia kell a kötelező feladatoknál a feladatellátás módját, valamint önként vállalt feladatok esetén a feladatellátás terjedelmének pontos meghatározását. Ha az önkormányzat az át nem ruházható hatáskörök felsorolásának (ld. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10. -ának (1) bekezdését) átvétele mellett dönt, akkor azokat teljes körűen kell szerepeltetni, egyúttal rendelkezni szükséges a hatáskör-átruházás elveiről is. Általános érvénnyel nem mondható ki, hogy a képviselő-testület az átruházott hatáskörben hozott döntést megsemmisítheti vagy megváltoztathatja. A hatósági hatáskör átruházása csak rendeletben szabályozható (1429/H/1992 AB hat.). Amennyiben itt kerül szabályozásra a ciklusprogram/munkaterv, akkor tartalmaznia kell rendelkezést a gazdasági programról is. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE: ÜLÉSEK SZÁMA: Az ülések számát rögzíteni szükséges (Ötv. 12. (1)). ELŐTERJESZTÉSEK: A képviselő nem zárható ki a rendelet-tervezet benyújtásának lehetőségéből. ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSA VEZETÉSE: Az ülés összehívása a polgármester feladata (12. (2)), ennek elmaradása esetén sem élhetnek az indítványozók ezzel az eszközzel, még rendkívüli ülés céljával sem. Nyilvános ülésen bejelentés és külön engedély nélkül is készíthető hang- és/vagy képfelvétel (57/2000. (XII.19.) AB hat.). Zárt ülés esetében nem bővíthető a lehetséges résztvevőkről az Ötv.-ben rögzített felsorolás (12. (5)), illetve az érintett részéről a nyilvános ülés elutasítása szóban is megtörténhet. A zárt ülésen hozott döntés nyilvános ismertetése esetén figyelemmel kell lenni az adatvédelmi kérdésekre (17. (3)).
A polgármestert nem lehet akadályoztatottnak tekinteni, ha vele szemben kizárási ok merül fel. A polgármester az ülésvezetés körében a napirend érdeméhez hozzászólhat és összefoglalhatja a vitát (24/2000.(VII.6.) AB. határozat, 961/B/1993 AB. határozat). Nem írható elő a rendkívüli ülés összehívására tett indítvány indokolási kötelezettsége. Rendbontás esetén a képviselő nem küldhető ki a teremből és nem zárható ki a szavazásból. DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS: A döntéshozatalból való kizárás csak lehetőség, kötelezettségként nem írható elő (14. (2)). A minősített többséget igénylő ügyekről a 15. (1) bek.-ben található lista nem szűkíthető. A minősített többség meglétét az összes megválasztott képviselő létszámához képest kell vizsgálni (15. (2)). Szabályozni szükséges, hogy hány napig kell kifüggeszteni a rendeletet, ill. hogy több helyben szokásos mód közül melyikkel válik a rendelet kihirdetetté. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSEINEK JEGYZŐKÖNYVE A jegyzőkönyv nem tartalmazhatja a kisebbségben maradt képviselők nevét, hacsak nem eleve a név szerinti szavazás a cél. A KÉPVISELŐ JOGÁLLÁSA, KÉRDEZÉSI JOG ÉS INTERPELLÁCIÓ A képviselő csupán a büntetőjogi eljárásban minősül hivatalos személynek (40/1998.(IX.25.) AB. határozat). Az interpellálható személyek köre nem bővíthető. Kérdés bármely ülésen, napirendhez kapcsolódóan is, előzetes jelzés nélkül, szóban is feltehető. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI Meg kell határozni, hogy a polgármester illetményemelésére, illetve jutalmára mely bizottság jogosult javaslatot tenni (a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) 3. (4)). Meg kell határozni továbbá a vagyonnyilatkozatokat ellenőrző bizottságot (Ötv. 22. (3)), illetve az összeférhetetlenségi eljárást lefolytató bizottságot (a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. (2)).
Az ideiglenes bizottságok összetételére, működésére is a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok vonatkoznak. Összetételnél: Nem határozható meg, hogy egy képviselő legfeljebb hány állandó bizottságnak lehet elnöke, tagja. Bizottság külső tagja nem csak az lehet, aki az adott településen állandó lakással, vagy munkahellyel rendelkezik. A bizottság a döntéseit a képviselő-testületre irányadó szabályok szerint kell meghozza. Bizottság ülése nem lehet minden esetben nyilvános (Ötv. 12. (6)). Bizottság elnökének a kizárásáról a polgármester kell döntsön (26. ). Bizottság elnökének akadályoztatása esetén más nem hívhatja össze a bizottság ülését. A külsős tagok és a képviselők azonos tiszteletdíjban kell részesüljenek (21/2004. AB. hat.). Tiszteletdíj nem állapítható meg az albizottsági elnöknek (Pttv. 14. (1)). A POLGÁRMESTER A polgármester feletti egyéb munkáltatói jogok nem adhatók át egyik bizottságnak sem (Ötv. 33. ). A polgármester szabadságát nem engedélyezheti az alpolgármester. Az ügyfélfogadási rend és társadalmi megbízatású polgármester esetén a hivatali munkarend meghatározása nem maradhat el. AZ ALPOLGÁRMESTER Rögzíteni szükséges a megválasztásra kerülő alpolgármesterek számát. Az ügyfélfogadási rend és társadalmi megbízatású alpolgármester esetén a hivatali munkarend meghatározása nem maradhat el. A POLGÁRMESTERI HIVATAL Meg kell határozni, hogy a kisebbségi önkormányzat működésének feltételeit milyen módon biztosítja az önkormányzat (a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. (1)).
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel. (Ötv. 90. (1)-(2)). VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A rendeletet kihirdetési záradékkal kell ellátni. Szükséges a hatályukat vesztett rendeletek felsorolása (a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 9. (1)). Rendelet mellékletét határozattal nem, csak újabb rendelettel lehet módosítani. Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály