TANANYAGBEOSZTÁS TÁMOP 3.1.4. 08/2-2008-0149 A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán Implementáló pedagógus: Nagy Gusztávné Implementációs terület: Kompetencia alapú fizika 8. osztály Mátészalka, 2013. szeptember 1.
A tananyag feldolgozása során az alábbi szempontok a legfontosabbak: Az új ismeretek bevezetésekor legyen mód és idő a tényleges gyakorlati tapasztalatok megszerzésére, azok feldolgozására, következtetések megállapítására, ezzel a Legyen lehetséges a problémák felismeréséhez, megfogalmazásához, a kérdések megoldásához vezető stratégiai gondolkodás kialakítása, fejlődjenek az ezekhez szükséges kommunikációs és logikai kompetenciák. A kooperatív tanulási módszerek segítségével fejlődjenek az együttműködési készség és a szociális kompetenciák. Legyen idő az egyszerű számítási feladatok gyakorlására, a matematikai kompetenciák fejlesztésére. Legyen idő az elméleti ismeretek összefoglalására, időről-időre azok áttekintésére, rendszerezésére. Legyen mód és lehetőség az ismeretek gyakorlati alkalmazásainak megismerésére. Az informatikai és kommunikációs kompetenciák fejlesztésével a tanulók sajátítsák el az új ismeretek önálló megszerzésének módjait. Fejlődjön a minket körülvevő természeti és mesterséges környezettel kapcsolatban a környezettudatos és felelősségteljes gondolkodás. Általános célok: A tárgyalás mindig kísérlet vagy jelenség megfigyelésével induljon. Alakuljon ki a kísérlet megtervezéséhez, lebonyolításához szükséges technikai és természettudományos kompetencia. A kísérlet vagy jelenség tudatos megfigyelése történjen, alakuljon ki a tapasztalatok összegzésének és értékelésének képessége természettudományi, kommunikációs kompetenciák természettudományos megismeréshez szükséges kompetenciák kialakítására. Váljon természetes eszközzé a mérési eredmények táblázatban rögzítése, grafikus ábrázolása, az elkészített vagy kapott grafikonok értelmezése, értékelése természettudományi, technikai, matematikai, informatikai kompetenciák. A páros vagy csoportmunkában elvégzett kísérletek, mérések közös kiértékelése és értelmezése fejlessze a kommunikációs és szociális kompetenciákat. Az egyszerű matematikai számítások alkalmazása során fejlődjön a matematikai kompetencia. A tárgyalás során alakuljon ki a szakkifejezések pontos használata, legyen világos a köznyelvvel való kapcsolat nyelvi, kommunikációs kompetenciák. Könyvtár és internet használatával kerüljön sor a fizikatörténeti ismeretek megszerzésére, legyen képes a diák önálló kutatómunkára egyénileg vagy csoportban kulturális, szociális, infokommunikációs kompetenciák. A tankönyv és az internet segítségével minél több gyakorlati felhasználásra és alkalmazásra lásson példát a tanuló. A tananyaghoz kapcsolódó egészség- és környezetvédelmi ismeretek kapjanak megfelelő hangsúlyt ökológiai, infokommunikációs és szociális kompetenciák.
. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben: I. Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben előforduló anyagok tanult tulajdonságait. II. III. IV. Tudja az anyagokat tanult tulajdonságaik alapján csoportosítani. Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. Legyen gyakorlata a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. V. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről. Az anyag fogalmának további bővítése, különös tekintettel az elektromos mező vizsgálatára. (természettudományi, ökológiai, technikai, tanuláselméleti kompetenciák fejlesztése) Kialakítani az elektromos töltés, áram, feszültség, ellenállás, elektromos munka és teljesítmény fogalmakat, ezekkel kapcsolatos összefüggéseket, többségükben kvalitatív megközelítésben, esetenként mennyiségi vonatkozásokban is. (matematikai, természettudományi, anyanyelvi, technikai kompetenciák fejlesztése) Jártasságokat kialakítani egyszerű elektromos kapcsolások készítésében, elektromos mérőműszerek használatában, feladatok megoldásában. (technikai, társas, matematikai kompetenciák fejlesztése) Egyszerű mérések adatainak felvétele, táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése. (matematikai, informatikai kompetenciák fejlesztése) A tanult alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, egyszerű elektromos jelenségek értelmezése. (technikai, ökológiai, anyanyelvi kompetenciák fejlesztése) Erősíteni a kémia és a technika tantárgyak keretében tanultakat az elektromos kölcsönhatás értelmezésével. (természettudományi és kulturális kompetenciák fejlesztése) Aktuális környezetvédelmi és fizikatörténeti ismeretek feldolgozása. (kulturális, informatikai, ökológiai kompetencia fejlesztése) A fény anyagiságának tudatosítása, kölcsönható képességének vizsgálata, az élethez való nélkülözhetetlen volta. (természettudományi és társas kompetenciák fejlesztése) Kísérleti alapon ismereteket kialakítani a fényforrásokról, a fény terjedési tulajdonságairól, elektromágneses hullám voltáról. (technikai, matematikai, anyanyelvi kompetencia fejlesztése) Kapcsolatteremtés a földrajz, a biológia, a környezet- és egészségvédelem területén tanultakkal. (természettudományi, kulturális, informatikai kompetencia fejlesztése) MS-2868 Munkafüzet 8. Elektromosságtan, fénytan. MS-2746 Tudásszintmérő feladatlapok Fizika 8./A,B. MS-2431 Fizikai kísérletek és feladatok MS-2201 Fizikai feladatok gyűjteménye mozaweb internetes oktatási segédanyagot mozabook interaktív táblai anyag 3
ÖSSZESÍTETT TEMATIKUS ÓRATERV A nyolcadik tanévben fizikából az évi óraszám: 56 (1,5 óra/hét) Javasolt óraszámfelosztás témakörök szerint: I. témakör 16 óra II. témakör 12 óra III. témakör 11 óra IV. témakör 12 óra Év végi összefoglalás 5 óra Összesen: 56 óra Didaktikai feladatok szerint csoportosítva: Új anyag feldolgozása Ellenőrzés Feladatmegoldás Gyakorlás, hiánypótlás* Összefoglalás, ismétlés, gyakorlás Összesen: *A kiegészítő tananyagok. 24 óra 10 óra 6 óra 6 óra 10 óra 56 óra A tananyag szerkezeti felépítése: Elektromos alapjelenségek. Áramerősség, feszültség Az anyag részecskéinek szerkezete A testek elektromos állapota Az elektromos áram. Az áramerősség Az elektromos áramkör A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Az elektromos feszültség Az elektromos ellenállás. Az egyenáram hatásai Az elektromos ellenállás. Ohm törvénye A vezetékek elektromos ellenállása Több fogyasztó az áramkörben Az egyenáram hatásai Az elektromos munka és teljesítmény Az elektromágneses indukció. A váltakozó áram Az elektromágneses indukció A váltakozó áram A transzformátor Az elektromos távvezetékrendszer Az elektromos áram hatásainak néhány gyakorlati alkalmazása Fénytan A fény tulajdonságai Fényvisszaverődés síktükörről Gömbtükrök Fénytörés Fénytani lencsék 4
Optikai eszközök A színek I. témakör: ELEKTROMOS ALAPJELENSÉGEK. ÁRAMERŐSSÉG, FESZÜLTSÉG Oktatási célok, feladatok Kísérletek és közlések alapján elképzeltetni az atomok szerkezetét, atommodellek bemutatását. Tudatosítani, hogy az elektromos mező kölcsönhatásra képes. A tanulók tudjanak különbséget tenni a környezetükben lévő elektromosan vezető és szigetelőanyagok között. Tudják, hogy az elektromos tulajdonságú részecskék rendezett mozgását az elektromos mező hozza létre, s ezt mennyiségileg az áramerősséggel jellemezzük. Ismerjenek egyszerű kapcsolási jeleket, tudjanak kapcsolási rajzzal megadni áramköröket. Ismerjék fel, hogy az elektromos mező munkát képes végezni, melyet a feszültséggel jellemzünk. Rendelkezzenek jártassággal az áramerősség- és feszültségmérés területén. Tudjanak feladatokat megoldani az áramerősség és feszültség témakörében. Óra 1-5. Bevezető óra: 7. o. fizika tananyag Ismétlés, gyakorlás, számonkérés 6. Az anyag részecskéinek szerkezete. Elektron, proton, neutron, ion. A testek elektromos állapota, elektromos töltés. 7. Elektromos áram. Az áramerősség. Elektromos vezetők, szigetelők, földelés, villámhárító, áram, áramerőség és mértékegysége. 8. Elektromos áramkör. Fogyasztó, elem, pólus, áramirány, ampermérő, méréshatár. Motiváció. Környezet- és balesetvédelem. Modellezés. (Kk. 1.2) (tanulás-módszertani, természettudományi Tanulókísérlet. (Kk. 18.1-2-3-4). Coulomb munkássága. (társas, kulturális, informatikai, technikai Vezetők és szigetelők a gyakorlatban. (Kk. 19.1) Villámlás, mint természeti jelenség. Balesetvédelem. Ampere és Franklin munkássága. (Kk. 18.7; 18.8; ) (ökológiai, technikai, matematikai kompetencia fejl.) Áramforrások a gyakorlatban. (Kk. 19.2-3-4) Veszélyes áramforrások. Környezetvédelmi vonatkozások. A kapcsolási jelek, mint információhordozók. Mérés, mint összehasonlítás. (Kk. 19.6) (társas, technikai, matematikai 9. Gyakorló óra Számításos feladatok, az I, Q meghatározása. Egyszerű áramkörök összeállítása, az ampermérő használata. (Kk. 19.7-8) (technikai, társas, matematikai Természetismeret, kémia. Kémia, technika. Technika, kémia. Természetismeret: időjárás, évszakok. Technika: elektromos eszközök használata. Matematika: a hányados változásai. Technika: kapcsolási rajzok értelmezése, mérőműszertípusok, egyszerű kapcsolások tanulókísérlettel. Technika, matematika: mérőműszerek méréshatára, skálabeosztása. 5
Óra 10. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Soros és párhuzamos kapcsolás, csomópont, főág, mellékág. Tanulókísérlet. (Kk. 19.7-8 más-más izzókkal) (technika, matematikai 11. Gyakorló óra Áramerősség mérése és kiszámítása soros és párhuzamos körök esetén. (technikai, társas 12. Az elektromos feszültség. Elektromos munka, feszültség és mértékegysége, telep. Az el. mező munkavégzése (Kk. 19.9) El. munka függése Q és U- tól. (Kk. 19.10) Tanulókísérlet: feszültségmérés. (Kk. 19.11) Volta munkássága. (technikai, természettudományi, ökológiai, informatikai és társas 13. Feladatmegoldás Kvalitatív és kvantitatív feladatok megoldása. U és I mérések és számítások saját kapcsolások alapján. (technikai, matematikai 14. Gyakorló óra Tanulókísérleti mérések és számítások. (természettudományi és matematikai 15. Ellenőrző óra Szóbeli ellenőrzés. 16. Ellenőrző óra I. témazáró. Technika: áramköri kapcsolások a gyakorlatban. Technika. Technika, biológia. Elektromos eszközök használatának szabályai, különböző feszültségtartományok a gyakorlatban. Matematika: arányos következtetések, szorzat és hányados változásai. Matematika, technika. II. Témakör: AZ ELEKTROMOS ELLENÁLLÁS. AZ EGYENÁRAM HATÁSAI Oktatási célok és feladatok: Kísérletek alapján megértetni, hogy a vezetők helyhez kötött részecskéi akadályozzák a szabad elektronok egyirányú mozgását. Bemutatni, hogy különböző fogyasztóknak különböző lehet az ellenállása. Ismerjék meg Ohm törvényét, és legyenek jártasak annak alkalmazásában. Szerezzenek jártasságot az elektromos áram hatásainak kísérleti vizsgálatában, elemzésében. Tudják értelmezni egyes, az elektromos áram hatásain alapuló gyakorlati eszközök működését. A baleset-megelőzési szabályok értelmi alapon történő elfogadtatása. Tudjanak elektromos munkát és teljesítményt számolni. Tudják, hogyan lehet takarékoskodni az elektromos árammal. Óra 17. Az elektromos ellenállás. Ohm törvénye. Elektromos ellenállás és mértékegysége, Ohm törvénye, Az ellenállás, mint az anyag egy tulajdonsága; mint fizikai mennyiség; mint eszköz. (Kk. 19.13, 19.14) Ohm munkássága. (természettudományi, matematikai, technikai és informatikai Matematika: az egyenesen arányos menynyiségek hányadosa állandó. Grafikonkészítés, elemzés. 6
Óra 18. A vezetékek elektromos ellenállása. R függése a hossztól, keresztmetszettől, anyagi minőségtől, hőmérséklettől. 19. Feladatok megoldása. R, U, I kiszámolása következtetéssel és képlettel. 20. Több fogyasztó az áramkörben. Eredő ellenállás. Az ellenállás modellezése, meghatározás, függése anyagi tényezőktől. (Kk. 19.15) (technikai, természettudományi komp.fejl.) Táblázat használata. (társas, matematikai, technikai Az eredő vagy helyettesítő ellenállás jelentősége, meghatározása mérések segítségével. Tanulókísérlet. (Kk. 19.16-17) (technika, természettudományi, matematikai 21. Gyakorló óra Eredő ellenállás meghatározása méréssel és számolással. (technikai és matematikai 22. Az egyenáram hatásai. Hőhatás, kémiai hatás, elektróda, anód, katód, elektrolit, élettani hatás, mágneses hatás, vasmag. 23. Az elektromos munka és teljesítmény kiszámolása. Az elektromos energia, munka és teljesítmény, mértékegységeik. Névleges feszültség, névleges teljesítmény. Galvánelemek a gyakorlatban. Környezetvédelmi vonatkozások, környezetszennyezés. Balesetvédelem. (Kk. 19.18-19-20-21-22-23) (ökológiai, technikai, társas, anyanyelvi komp. fejl.) Elektromos fogyasztásmérő működési elvének értelmezése, elektromos energiával való takarékoskodás jelentősége. (ökológiai, technikai, matematikai 24. Feladatmegoldó óra W és P kiszámolása mért és megadott adatok alapján. (technikai és matematikai 25. Összefoglalás A tankönyvi táblázat használata. 26. Szóbeli ellenőrző óra 27. Írásbeli ellenőrző óra II. témazáró 28. Hiánypótló óra Technika: az ellenállás szerepe a technikában. Kémia: anyagszerkezet, anyagfajták, fajlagos ellenállás. Matematika: egyenes és fordított arányosság, grafikus ábrázolás. Technika: Fogyasztók a háztartásban, a technikában. Matematika, technika. Különféle elemek, akkumulátorok a gyakorlatban, a technikában. Biológia: az elektromos áram hatása az élő szervezetekre. Matematika, technika. Matematika: következtetés, képlet. III. témakör: AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ. A VÁLTAKOZÓ ÁRAM Oktatási célok és feladatok: Az elektromos és mágneses mező kölcsönhatásának vizsgálata. Az elektromágneses indukció megvalósulásának feltételei. Váltakozó áram létrehozásának technikai megoldásai. Tudják megnevezni a váltakozó áram hatásait és előnyeit. Ismerjék az elektromágneses indukció leggyakrabban használt alkalmazásait, a transzformátor felépítését, működését, a távvezetékrendszereket. Ismerjék az elektromos áram szerepét a környezetben. 7
Óra 29. Az elektromágneses indukció. Indukált feszültség, indukált áram. 30. A váltakozó áram. Váltakozó áram és hatásai, generátor. 31. A transzformátor. Primer és szekunder tekercs, le- és feltranszformálás. Kísérletileg igazolni, hogy a mágneses mező változásakor elektromos mező keletkezik. (Kk. 20.1-2-3) Lenz törvénye és az energiamegmaradás. Faraday élete és munkássága. (technikai, természettudományi, kulturális Váltakozó áram létrehozása kísérlettel (Kk. 20.4) Jedlik Ányos élete és munkássága, a dinamó. Elsősegélynyújtás elektromos áram okozta baleseteknél (technikai, kulturális, ökológiai Energiamegmaradás a transzformátornál. Transzformátorok teljesítménye, hatásfoka. (Kk. 20.5-6) (technikai, természettudományi, matematikai 32. Feladatmegoldó óra Kvantitatív feladatok transzformátorokra. (technikai és matematikai 33. Az elektromos távvezetékrendszer Az el. energia szállításának kísérleti modellezése Elektrovarián. (Kk. 20.7) Déri, Bláthy, Zipernowsky munkássága. (technikai, ökológiai, természettudományi 34. A váltakozó áram hatásainak néhány gyakorlati alkalmazása I. 35. A váltakozó áram hatásainak néhány gyakorlati alkalmazása II. 36. Gyakorló óra Hőhatáson alapuló eszközök és kapcsolási rajzuk. Edison és Bródy Imre élete és munkássága. (technikai, informatikai A mágneses hatáson alapuló eszközök és kapcsolási rajzuk (technikai, természettudományi komp. fejl.) 37. Összefoglaló óra Tankönyvi táblázat. 38. Ellenőrző óra II. témazáró. 39. Hiánypótlás Természetismeret. Technika. Biológia, technika: elektromos eszközök a háztartásban. Matematika: arányos összefüggések. Technika: transzformátorok a gyakorlatban. Matematika: következtetés, aránypár. Technika: energiagazdálkodás fontossága. Technika. Technika. IV. témakör: FÉNYTAN Oktatási célok, feladatok: Annak tudatosítása, hogy a fény anyag, kölcsönhatásra képes, az élethez nélkülözhetetlen. A fény terjedési tulajdonságainak ismertetése. Árnyékjelenségek; a Nap- és Holdfogyatkozás értelmezése. 8
A fényvisszaverődés és fénytörés jelenségeinek és törvényeinek bemutatása és értelmezése. Egyszerű optikai eszközök működésének ismertetése. Az emberi szem képalkotása, szemhibák és korrigálásuk modellezése, értelmezése. A folytonos színkép kísérleti bemutatása, a testek színének magyarázata. Óra 40. A fény tulajdonságai. Fénytani sűrűség, visszaverődés, törés, fénysebesség. 41. Fényvisszaverődés síktükörről. Beesési szög, beesési merőleges, visszaverődési szög, képpont, látszólagos kép, kép- és tárgytávolság, képpont. A periszkóp. 42. Fényvisszaverődés gömbtükörről. Homorú és domború gömbtükör, nevezetes elemeik. 43. Fénytörés. Megtört fénysugár, prizma. 44. Fénytani lencsék. Gyűjtő- és szórólencsék, fénytani lencsék nevezetes elemei, sugármenetek. 45. Gyakorló óra Képszerkesztések 46. Optikai eszközök. Emberi szem, szemlencse, pupilla, ideghártya, rövid- és távollátás, dioptria, vetítőgép, mikroszkóp, távcsövek. A fény kölcsönhatásainak és egyenes vonalú terjedésének igazolása. (Kk. 21.1-2-5-6) fénysebesség, árnyékjelenségek. (Kk. 21.3 ) (anyanyelvi, természettudományi, ökológiai, kulturális Látszólagos kép, képszerkesztésének bemutatása, szerkesztése. (Kk. 21,6-7; 21.9) (technikai, matematikai komp.fejl.) Gömbtükrök nevezetes elemeinek bemutatása, nevezetes sugármenetek vizsgálata, képszerkesztések. (Kk. 21.8) (technikai, matematikai komp.fejl.) Fénytörések vizsgálata, értelmezése optikai sűrűségekkel. (Kk. 21.11-12) (technikai, ökológiai, kulturális komp. fejl.) Fénytani lencsék nevezetes elemeinek bemutatása, sugármenetek vizsgálata, képszerkesztések. (Kk. 21.13) (technikai, kulturális, informatikai komp. fejl.) Az emberi szem, a fényképezőgép, a diavetítő, a mikroszkóp, a távcsövek működésének modellezése optikai padon. Tudománytörténeti vonatkozások (Kk. 21.14-14-16) (ökológiai, biológiai, informatikai, kulturális 47. A színek A fehér fény összetett fény. A szivárvány keletkezésének modellezése, testek színének magyarázata. (Kk. 21.17-18) (természettudományi, ökológiai, kulturális, informatikai 48. Gyakorló óra 49. Összefoglaló óra Tankönyvi táblázat, videofelvétel. 50. Ellenőrzés IV. témazáró. 51. Hiánypótlás Földrajz: Nap- és Holdfogyatkozás, fényév. Biológia. Geometria, technika. Technika: közlekedés, visszapillantó tükrök, geometria. Csillagászat. Fénytörések a természetben. Geometria. Technika, biológia. Rajz: színelmélet. Csillagászat. 9
Óra 52 56. Év végi összefoglalás 10