Csernobil ma Az MNT FINE csernobili expedíciója, 2005. május Paks, Fizikatanári Ankét, 2006. április 1. Dr. Aszódi Attila igazgató, BME NTI Dr. Aszódi Attila, BME NTI 1
Nyomottvizes reaktorral szerelt atomerőművek (PWR) 1 Reaktortartály 6 Gőzfejlesztő 11 Kisnyomású turbina 16 Tápvíz szivattyú 2 Fűtőelemek 7 Fő keringtető szivattyú 12 Generátor 17 Tápvíz előmelegítő 3 Szabályozó rudak 8 Frissgőz 13 Gerjesztőgép 18 Betonvédelem 4 Szabályozórúd-hajtás 9 Tápvíz 14 Kondenzátor 19 Hűtővíz szivattyú 5 Nyomástartó edény 10 Nagynyomású turbina 15 Hűtővíz Dr. Aszódi Attila, BME NTI 2
RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor 1 Urán üzemanyag 7 Cseppleválasztó/gőzdob 13 Hőelvezetés 18 Keringtető szivattyú 2 Hűtőcső 8 Gőz a turbinához 14 Tápvíz szivattyú 19 Vízelosztó tartály 3 Grafit moderátor 9 Gőzturbina 15 Tápvíz előmelegítő 20 Acélköpeny 4 Szabályozórúd 10 Generátor 16 Tápvíz 21 Betonárnyékolás 5 Védőgáz 11 Kondenzátor 17 Víz visszafolyás 22 Reaktorépület 6 Víz/gőz 12 Hűtővíz szivattyú Dr. Aszódi Attila, BME NTI 3
A PWR és az RBMK közötti fizikai különbségek vìz urzn vìz urzn vìz urzn vìz vìz grafit urzn vìz vìz vìz urzn vìz urzn vìz vìz urzn vìz grafit vìz urzn vìz Nyomott vizes reaktor Csernobili tìpus reaktor Dr. Aszódi Attila, BME NTI 4
A csernobili atomerőmű-baleset Előzmények (1986. 04. 25., péntek) Tervezett karbantartási leállás a Csernobil-4 blokkban, egybekötve az egyik turbógenerátor kifutási próbáival. 01:06 - elkezdik csökkenteni a reaktor teljesítményét 13:47 - a reaktor teljesítménye 53%-on stabilizálódik Dr. Aszódi Attila, BME NTI 5
A csernobili atomerőmű-baleset Előzmények (1986. 04. 25., péntek) 14:00 - zóna üzemzavari hűtőrendszer bénítása 14:00 - a teherelosztó utasítja az erőművet a további teljesítménycsökkentés elhalasztására - Xenonmérgeződés! Dr. Aszódi Attila, BME NTI 6
A csernobili atomerőmű-baleset Előzmények (1986. 04. 25., péntek) 23:10 - a teherelosztó engedélyt ad a leállásra 24:00 - műszakváltás 00:05 - a reaktor teljesítménye 24%-on - ezen teljesítmény alatt pozitív a visszacsatolás! Dr. Aszódi Attila, BME NTI 7
A csernobili atomerőmű-baleset Felkészülés a kísérletre (1986. 04. 26., szombat) 00:28 - a reaktor teljesítménye 17%-on 00:30 - operátori vagy műszerhiba miatt a reaktor teljesítménye 1%-ra esik Dr. Aszódi Attila, BME NTI 8
A csernobili atomerőmű-baleset Felkészülés a kísérletre (1986. 04. 26., szombat) 00:32 - az operátor a teljesítménycsökkenés ellensúlyozására szabályozórudakat húz ki a zónából Az engedélyezettnél kevesebb rúd van a zónában! 01:00 - a reaktor teljesítménye 7%-on stabilizálódik Dr. Aszódi Attila, BME NTI 9
A csernobili atomerőmű-baleset Felkészülés a kísérletre (1986. 04. 26., szombat) 01:03, 01:07 -a 6 működő mellé további két fő keringető szivattyút kapcsolnak be, vízszint csökken a gőzdobban 01:15 - gőzdob vízszint alacsony jelre az üzemzavari védelem bénítása Dr. Aszódi Attila, BME NTI 10
A csernobili atomerőmű-baleset Felkészülés a kísérletre (1986. 04. 26., szombat) 01:22 - az operátor további szabályozórudakat húz ki a zónából, hogy növelje a gőzdobban a nyomást 01:22 - az operátor észleli, hogy a reaktivitás-tartalék a megengedett fele Dr. Aszódi Attila, BME NTI 11
A csernobili atomerőmű-baleset A kísérlet (1986. 04. 26., szombat) 01:23 - második turbina gyorszáró zár jelre az üzemzavari védelem bénítása 01:23:04 - lezárják a második turbina gyorszáróit 01:23:10 - az automatika szabályozórudakat húz ki a zónából Dr. Aszódi Attila, BME NTI 12
A csernobili atomerőmű-baleset A kísérlet (1986. 04. 26., szombat) 01:23:35 - a zónában a gőzfejlődés szabályozhatatlanná válik 01:23:40 - az operátor megnyomja a vészleállító gombot Az abszorberek alatti grafit vizet szorít ki a csatornákból A pozitív visszacsatolás hatására a reaktor megszalad Dr. Aszódi Attila, BME NTI 13
A csernobili atomerőmű-baleset A kísérlet (1986. 04. 26., szombat) 01:23:44 - a reaktor teljesítménye a névleges érték százszorosára nő 01:23:45 -a fűtőelempálcák felhasadnak 01:23:49 - az üzemanyagcsatornák fala felnyílik Dr. Aszódi Attila, BME NTI 14
A csernobili atomerőmű-baleset A kísérlet (1986. 04. 26., szombat) 01:24 gőzrobbanás gázrobbanás grafittűz Dr. Aszódi Attila, BME NTI 15
Magyar tudományos expedíció Csernobilba Magyar Nukleáris Társaság (MNT) +MNT FINE szakcsoport 2005. május 28. június 4. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 16
Feladatmegosztás, csoportok Célok: saját tapasztalatok, hiteles mérések, fiatalok oktatása, film- és fotókészítés Feladatok, szakmai csoportok, csoportvezetők és a résztvevők beosztása: 1. TLD Apáthy István, KFKI AEKI, Pázmándi Tamás, Kulacsy Kati, Kassai Zsuzsa, 2. Terepi mintagyűjtés, forrórészecskék lokalizálása, elemzése Dr. Vajda Nóra, BME NTI, Surányi Gergő, Petőfi Gábor, Hadnagy Lajos, Yamaji Bogdán, Dombó Szabolcs, Silye Judit, 3. In-situ gamma spektroszkópia Dr. Zombori Péter, KFKI AEKI, Dr. Bódizs Dénes, Treszl Gábor, Betlehemi Sz., Dombó Szabolcs, 4. Ökológiai hatásfelmérés Dr. Tarján Sándor, FM Vér Nóra, Vörös Csaba, Csapó József, Szabó Lídia, Defend Szabolcs, Kocsy Gábor, Kassai Zsuzsa, Beregnyei Miklós, Aszódi Attila, 5. Sugárvédelem Dr. Sági László, KFKI AEKI C. Szabó István, Nényei Árpád, Kulacsy Kati (GPS), Légrádi Gábor, 6. Épület és technológia állapotfelmérése Hadnagy Lajos, PARt Betlehemi Szabolcs, Szerencse Tibor, Légrádi Gábor, Beregnyei Miklós, Silye Judit, 7. Dokumentálás, kommunikáció Dr. Aszódi Attila, BME NTI, TV-stáb (Horkai Pál, Markiel János), Pázmándi Tamás, Silye Judit, Fotó: Dombó Szabolcs, Légrádi Gábor, Beregnyei Miklós, Yamaji Bogdán, Aszódi Attila, Szerencse Tibor, Helyszíni ügyintézés: Hadnagy Lajos, Kassai Zs., A szakmai munkát koordinálja és a csoportot vezeti: Dr. Aszódi Attila. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 17
Sugárvédelmi ellenőrzés Felkészülés a szennyezett területen való munkára. Belső sugárterhelés meghatározása egésztest számlálás az út előtt és azután, az esetleges inkorporáció és dózisterhelés ellenőrzésére (AEKI, PARt) Senkinél sem volt csernobili belső terhelés kimutatható. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 18
Sugárvédelmi ellenőrzés Külső sugárterhelés meghatározása TLD minden résztvevő számára (űrdozimetria, AEKI) hatósági film- és TL dózismérők elektronikus személyi doziméterek Dr. Aszódi Attila, BME NTI 19
Sugárvédelmi ellenőrzés nagy pontosságú OMH hitelesített kéziműszerek az út fontosabb szakaszain folyamatos, GPS-szel szinkronizált dózisteljesítmény regisztrálás Dr. Aszódi Attila, BME NTI 20
Szlavutics, az üzemeltetők városa Csernobili atomerőmű Szarkofág látogatóközpont Pripjaty, a kitelepített város Vörös-erdő Csernobil, az élő város Elhárításban használt járművek roncstelepe Akkreditált terepi referencia mérőhely Nemzetközi Csernobil Központ szlavuticsi laboratóriuma Dr. Aszódi Attila, BME NTI 21
Felkeresett helyszínek szennyezettsége Dr. Aszódi Attila, BME NTI 22
Folyamatos dózisteljesítmény-mérés Dózisteljesítmény (nsv/h) 120 100 80 60 40 20 Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán Budapest, indulási szint Indulás Szlavuticsból Ukrán- Belorusz határ 0 5:09:36 5:16:48 5:24:00 5:31:12 5:38:24 5:45:36 5:52:48 Idő (GMT) Dózisteljesítmény (nsv/h) 250 200 150 100 Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán Budapest, indulási szint Érkezés a kalibrált terepi mérőhelyhez 50 Belépés a lezárt zónába 0 6:36:00 6:43:12 6:50:24 6:57:36 7:04:48 7:12:00 Idő (GMT) 100000 Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán 160 Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán Dózisteljesítmény (nsv/h) 10000 1000 100 10 Indulás a kalibrált terepi mérőhelytől Emlékmű az erőmű mellett Érkezés a Vörös erdő bejáratához Budapest, indulási szint Indulás a Vörös erdőtől Dózisteljesítmény (nsv/h) 140 120 100 80 60 40 20 Csernobil város, étterem Budapest, indulási szint Kilépés a lezárt zónából 1 9:07:12 10:19:12 11:31:12 12:43:12 0 14:06:43 14:09:36 14:12:29 14:15:22 14:18:14 14:21:07 14:24:00 Idő (GMT) Idő (GMT) Dr. Aszódi Attila, BME NTI 23
Sugárvédelmi ellenőrzés Mért külső sugárterhelés TLD és elektronikus személyi doziméterek alapján a zónában töltött 2 nap alatt a budapesti háttérből származó dózis 2-4-szeresének megfelelő dózist szenvedtünk el (10-20 µsv), az átlagos dózisteljesítmény 200-400 nsv/h (budapesti referencia érték: 100 nsv/h) Ez messze az egészségügyi határértékek alatti. Egy 10 órás repülőút dózisjáruléka 20-25 µsv. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 24
A csernobili atomerőmű Dr. Aszódi Attila, BME NTI 25
A csernobili atomerőmű Dr. Aszódi Attila, BME NTI 26
Mérések Pripjatyban Dr. Aszódi Attila, BME NTI 27
Csernobil városa Vesd össze! A Csernobil táblánál a dózisviszonyok teljesen normálisak (a dózisintenzitás akkora, mint Budapesten) és a növényzet is ép. Maszk alkalmazása itt teljesen indokolatlan! Dr. Aszódi Attila, BME NTI 28
Csernobil városa Dr. Aszódi Attila, BME NTI 29
Terepi mérések és mintavétel Dr. Aszódi Attila, BME NTI 30
Terepi mérések és mintavétel Dr. Aszódi Attila, BME NTI 31
Terepi mérések és mintavétel Dr. Aszódi Attila, BME NTI 32
Terepi mérések és mintavétel Dr. Aszódi Attila, BME NTI 33
Vörös-erdő pereme Dr. Aszódi Attila, BME NTI 34
Vörös-erdő pereme Dr. Aszódi Attila, BME NTI 35
Vörös-erdő pereme Dr. Aszódi Attila, BME NTI 36
Vörös-erdő pereme Dr. Aszódi Attila, BME NTI 37
Vörös-erdő pereme a nagy zsákmány Dr. Aszódi Attila, BME NTI 38
Labormérések Szlavuticsban Dr. Aszódi Attila, BME NTI 39
Dózisteljesítmény, γ-spektrometria Hely minta Dózistelj. Sv/h A 30 km-es zónán belül: 137 Cs Aktivitáskoncentráció (Bq/kg) 134 Cs 241 Am Aktivitásarány 137 Cs/ 134 Cs 137 Cs/ 241 Am Erőmű főbejárat 0,4 Erőmű 1-2 blokk papucs 38 0 0,3 114 Turbinacsarnok 0,5-1 Szarkofág előtt virágágy 9 Pripjaty moha 6 2455000 3049 149400 805 Vörös-erdő mellett talaj felső rétege 1-2 25700 44 990 591 26 iszap 4881 6 99 825 49 fa korhadék 1195 moha 18510 24 83 782 222 fűféle (42) 643500 636 1012 zuzmó 6112 9 111 691 55 szarvas ürülék (11) 115400 104 1107 nyúl ürülék 690 3 3830 2,86 248 Referencia pont talaj felső rétege 0,4-0,5 8457 11 176 761 48 pillangós növény 70 zuzmó 831 6 139 moha 2176 4 44 49 csillagmoha 8097 11 26 724 317 csillagmoha talaj 3633 5 53 786 69 Csernobil falutábla 0,2 Tartomány: 600-1000 30-300 A 30 km-es zónán kívül: Szlavutics gomba 0,1 7 Szlavutics erdei fenyő 2 Kijev tej 0,1 0,2 Kijev Dnyeper vize <0,5 Kibocsátási inventár alapján számolt: 821 96 Dr. Bódizs D., MNT Szimpózium 2005 Dr. Aszódi Attila, BME NTI 40
A talajminták elemzésének eredménye Referencia hely Radionuklidok mélységi eloszlása H1M3 talaj-magmintában Aktiv itáskoncentráció (Bq/kg) 4,00E+03 3,50E+03 3,00E+03 2,50E+03 2,00E+03 1,50E+03 1,00E+03 241Am 137Cs 5,00E+02 0,00E+00 1 2 3 4 5 6 mélység (cm) 7 8 9 10 11 12 241Am Dr. Bódizs D., MNT Szimpózium 2005 Dr. Aszódi Attila, BME NTI 41
A Vörös-erdő széléről származó fű elemzése 90 Sr meghatározás ÖKO 24 Aktivitáskoncentráció Aktivitásarány 137 Cs 90 Sr 137 Cs/ 90 Sr kbq/kg kbq/kg 1. fűszál 571 1162 0,49 2. fűszál 282 3. fűszál 291 4. fűszál 370 419 0,88 4. fűszálról mosással eltávolított %: 1. mosás 34,5 17,4 2. mosás 22,0 18,1 Összes: 56% 35% autoradiográfiás felvétel 90 Sr elemzés az 90 Y kemény β-sugárzásának direkt mérésével: - Cserenkov számlálás - LSC Dr. Bódizs D., MNT Szimpózium 2005 Dr. Aszódi Attila, BME NTI 42
In-situ gamma spektroszkópia A Cs-137 izotóptól származik a külső gamma-sugárzás dózisterhelésének praktikusan 100%-a. A kalibrációs mezőn végzett két mérés 387 kbq/m2 jelenlegi felületi szennyezettséget jelent (jó egyezésben a bizonylatolt 10,5 Ci/km2 ukrán adattal). Ennek dózisteljesítmény járuléka 390 nsv/h. A természetes háttérsugárzással (60-110 nsv/h) együtt 450-500 nsv/h számítható. Ez jól egyezik a mért dózisteljesítménnyel. A Cs-137 mellett nyomokban és nem értékelhető dózisteljesítmény járulékokkal a következő radionuklidok jelenléte állapítható meg a spektrumokból: Co-60, Cs-134, Eu-154, Am-241. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 43
Tanulságok A visszaköltözött népesség (~400 fő) egy átlagos egyedének várható éves többletdózisa kb. 6 msv, aminek mintegy 60%-a a szennyezett talajfelszín külső sugárzásából, 40%-a a szennyezett élelmiszer fogyasztásából származik! (A magyar lakosság normális éves természetes háttérterhelése 2,4 3 msv.) A lezárt zónában hatóságilag korlátozzák egyes helyi termesztésű élelmiszerek fogyasztását. Kijevben ellenőrzés céljából vásárolt tejben és kenyérben nem találtunk a szokásostól vagy elfogadhatótól eltérő izotóp-összetételt. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 44
Tanulságok A 20 évvel ezelőtti csernobili reaktorbaleset hatása az erőmű 30 km-es környezetében jól mérhető, de a radioaktivitás szintje mára a legtöbb helyen jól kezelhető. A csernobili erőmű körül lezárt zóna fenntartása hosszú távon is indokolt. A lezárt zónában nagyon szép, zavartalan környezet alakult ki, amiben a biodiverzitás nagyobb, mint az ember által intenzíven használt területeken. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 45
A csernobili 4. blokk szarkofágja Dr. Aszódi Attila, BME NTI 46
A szarkofág A szarkofágot emberpróbáló körülmények között, nagyon gyorsan kellett felépíteni. Az építés során nem volt cél a hermetikusság. Jelenleg mind a szarkofág, mind az azon belüli roncsolódott szerkezetek mutatnak bizonyos instabilitást. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 47
A szarkofág A szarkofág vagy azon belüli elemek sérülése során csak nehéz porok szabadulhatnának fel, amelyek nem tudnak a 30 km-es lezárt zónán túlra terjedni. Egy ilyen feltételezett esemény nem érinthetné Magyarországot. Az ukrán állam intenzíven dolgozik egy új, hermetikus szarkofág tervezésén és megépítésén. Az új szarkofág felépítését követően a most instabilitást mutató épületelemeket el kívánják bontani. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 48
A csernobili baleset egészségügyi következményei Baleset legelső közvetlen áldozata 3 fő (1 szívinkfartus, 2 épület ráomlás miatti elhalálozás) Összesen 237 embert (erőművi dolgozót és tűzoltót) szállítottak akut sugárbetegség miatt kórházba. Közülük: Becsült dózis (Gy) 6-16 4-6 2-4 <2 Betegek száma 21 21 55 140 Halálesetek száma 20 7 1 0 Összesen: 237 28 A közvetlen áldozatok zöme tűzoltó volt. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 49
2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete A korábbi 28 helyett összesen 50 ember halálát hozták közvetlen összefüggésbe a baleset utáni nagy sugárdózisok determinisztikus hatásával (zömük tűzoltó volt). 2004 decemberéig 4000 gyermeknél diagnosztizáltak pajzsmirigyrákot. Közülük 9-en haltak meg. Korai diagnózis esetén a pajzsmirigyrák jól gyógyítható (99% fölötti gyógyulási arány). A 150 msv fölötti dózist kapott likvidátorok között megduplázódot nőtt a leukémia gyakorisága (összesen néhányszor tíz eset). Egyéb daganatos betegségeknél statisztikailag nem kimutatható a gyakoriság növekedése! Genetikai hatást az érintett emberek utódjaiban nem tudtak kimutatni! Dr. Aszódi Attila, BME NTI 50
2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete Összesen 340.000 embert telepítettek ki a legszennyezettebb területekről. Összesen 5.000.000 ember él ma olyan területen, ahol az effektív dózistöbblet a csernobili kihullásból (37 kbq/m 2 fölötti 137 C szennyeződés) kevesebb, mint 1 msv/év (normál természetes háttér +40%-a). Ma 100.000 olyan lakos van még, akik 1 msv/év fölötti csernobili eredetű többletdózist kapnak. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 51
2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete A nemzetközi felmérések szerint a legterheltebb 200.000 likvidátor, a 116.000 legterheltebb kitelepített lakos és a legerősebben szennyezett területen élő lakosság (mindösszesen 600.000 ember) 70 éves élettartama alatt kb. 4000 többlet rákos haláleset várható a többlet dózis következtében. Ez statisztikailag aligha lesz kimutatható, hiszen a nem érintett népességben is 25% a rákos megbetegedések részaránya. Ebben a magas alapban a 4000 többlet eset nem lesz látható, az csak statisztikai alapon becsülhető. A tényleges szám bizonytalan, kb. 4000±1000. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 52
A csernobili baleset magyarországi Magyarország: következményei Az átlag magyar lakos várhatóan egész élete során összesen 0,23 msv külső és 0,09 msv belső terhelésből származó effektív egyenértékdózist kap. Ez összesen 0,3-0,4 msv-et jelent. (A természetes sugárzás évente átlagosan 2-3 msv.) Európai viszonylatban ez a "középmezőnybe esik. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 53
A csernobili baleset egészségügyi magyarországi következményei Az elmúlt négy-öt évtizedben folyamatosan növekszik a rákbetegségek hazai gyakorisága. Hazánkban nem észlelték a daganatos megbetegedések számának a csernobili eredetű sugárterheléssel összefüggő növekedését. Nem mutatható ki sem a gyermekkori pajzsmirigy-rák, sem a gyermekkori leukémiás megbetegedések számának Csernobil miatti növekedése. A veleszületett rendellenességek gyakorisága sem emelkedett a csernobili baleset következtében. Jelenlegi tudásunk szerint tehát Magyarországon nem mutatható ki a csernobili atomerőmű baleset káros egészségügyi hatása. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 54
További részletek Csernobil Tények, okok, hiedelmek SZATMÁRY Zoltán, ASZÓDI Attila ISBN: 963 9548 68 5 http://www.typotex.hu/ Megjelent: 2005 november + további cikkek (pl. Fizikai Szemle) + 25 és 45 perces filmek (ld. Műhely, Pázmándi T.) + fotókiállítás (ld. az ESZI-ben) + 2006. április 12., MTA, Csernobil konferencia Dr. Aszódi Attila, BME NTI 55