Növényvédelmi állattan gyakorlatok

Hasonló dokumentumok
Növényvédelmi állattan gyakorlatok

Növényvédelmi állattan gyakorlatok

Növényvédelmi állattan gyakorlatok

Növényvédelmi állattan gyakorlatok

A csemegekukorica kártevői

Növényvédelmi állattan gyakorlatok

Növényvédelmi állattan gyakorlatok

Növényvédelmi állattan gyakorlatok

Káposztabolhák (Phyllotreta spp.)

A bogyós gyümölcsök betegségei

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr :28. ápr :51. ápr.

A lucerna növényvédelme

RepcebecŒ-, repceszár- és nagy repceormányos (Ceutorhynchus assimilis Paykull, C. quadridens Panzer, C. napi Gyllenhal)

Bogyós gyümölcsűek növényvédelme

24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

Irtható kártevők: Szőlőmolyok Sodrómolyok Kukoricamoly Borsómoly Gyapottokbagolylepke

Növényvédelmi állattan gyakorlatok

Növényvédelmi állattan gyakorlatok

Növényvédelmi állattan gyakorlatok

Drótférgek, azaz pattanóbogár lárvák Agriotes spp.

Tiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza

Igényeim: Félárnyékos helyeket kedvelek. Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok. A normál kerti talajokat kedvelem. Gondozási igényem csekély

Pillangós növények a zöldítésben

Magyarországon engedélyezett SYNGENTA készítmény-kultúra párok MRL értékei

Így védjük meg a karalábénkat

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma

Törzs Zárvatermők. Osztály. Kétszikűek 3.

A szilva és a ringló nyári növényvédelme

Legyeskedünk a spárgaültetvény körül

A hörcsög érzékelhető jelenléte csak Jászfelsőszentgyörgy-Pusztamonostor térségében figyelhető meg (1 kotorék/ha).

Iskola: Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépiskola és Kollégium. Téma: Az őszibúza gazdasági jelentősége és botanikai jellemzői

F O L I A E N T O M O L O G I C A H U N G A R I C A. A Dorcadion fulvum cervae J. Friv. ökológiai alfaj új változatai (Coleoptera: Cerambycidae)

Kukoricamoly - Ostrinia nubilalis Hbn. BISZEX csapda

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Támadnak az ormányosok: a mogyoró növényvédelme

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Apróvadfajok. Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Mezei nyúl táplálkozási és területhasználati sajátosságai

A évi állami génmegőrzési feladatok támogatását elnyert pályázok listája

TŰZELHALÁS (Erwinia arnylovora) Baktériumos fertőzés következtében ág- és törzselhalás. fellépő MEGELŐZÉS - VÉDEKEZÉS.

Kukoricamoly és gyapottok bagolylepke a kukoricában

A kabakosok betegségei

Védekezés a kalászosok és a repce tavaszi kártevői ellen

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

PIACI FELHOZATAL ÉS ÁRJELENTÉS hó összeírás napja

Melléklet a 91/2008. (VII. 24.) FVM-EüM együttes rendelethez

Az általános iskolák biológiaversenyének iskolai fordulója a Proteus-elismerésért. 2015/2016-os tanév október 21. VERSENYLAP

Gyökérzöldségek növényvédelme:

MAGYAR NÖVÉNYVÉDŐ MÉRNÖKI ÉS NÖVÉNYORVOSI KAMARA Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezet. Hajdú-Bihar Megye növényvédelmi időszakos helyzetképe

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga

Inváziós rovarok elleni védekezés II. a történet folytatódik Dr. Vétek Gábor és munkatársai

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

A fagyal növényvédelme

Háztűznéző a bogaraknál

VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése szeptember

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

Hajtásos növények gyökér hajtás szár levélre

A kukoricamoly Magyarországon

PIACI FELHOZATAL ÉS ÁRJELENTÉS hó összeírás napja

Megérkezett a márványos poloska is

Piros korongcincér (Pyrrhidium sanguineum) nemzı, báb és károsítás

PIACI FELHOZATAL ÉS ÁRJELENTÉS hó összeírás napja

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

Szilva növényvédelme

Szerkesztette Vizkievicz András. Vizsgakövetelmények

ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET

Célirányos hatékonyság

Az élelmiszerbiztonság a termőföldön kezdődik, amelynek meghatározó elemévé kell váljon a növényvédő mérnök, a növényorvos.

Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés

termesztéstechnológia III.

A málna védelme. I. A málna betegségei. II. A málna kártevői. III. A málna gyomírtása

Muharfélék Kakaslábfű. 330 g/l pendimetalin. Anilidek III. 250 ml, 1 l, 10 l. 3 év. 0 nap. Kijuttatási idő szak / fejlettség.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Irásbeli vizsgatevékenység

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály


VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év

Talajművelési rendszerek

TOVÁBBI KEDVEZMÉNYEKRŐL KÉREM ÉRDEKLŐDJÖN! VARGÁNÉ TÜNDE /

Organikus szőlő növényvédelme

MAGYAR DÍSZPOSTA. Fajtaleírás (UNGARISCHE SCHAUTAUBEN) Polgár Béla szakelőadó

Scaphoideus titanus (amerikai szőlőkabóca)

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

MAROS MEGYEI TANÁCS JOGÜGYI ÉS KÖZIGAZGATÁSI IGAZGATÓSÁG KÖZIGAZGATÁSI ÉS KANCELLÁRIA SZOLGÁLAT 22085/ sz.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Borsó növényvédelme:

Származása, elterjedése

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Új és várható kártevők és kórokozók az erdészetben és dísznövényeken. Dr. Tuba Katalin Soproni Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron

Csongrád megyei növényegészségügyi helyzetkép között

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

Átírás:

Növényvédelmi állattan gyakorlatok 3. gyakorlat COLEOPTERA II. óravázlat Összeállította: Nagy Antal, DE-MTK Növényvédelmi Tanszék, 2007 Familia: Byturidae málnabogarak Az imágó pollenevő, a lárva a virág részeit fogyasztja. Talajon bábozódnak, általában kifejletten telelnek (a bábkamrában). Byturus tomentosus kis málnabogár jell: 3,9 4,2 mm, szürkés-sárga, a szárnyfedők sűrűn pontozottak és sárgásbarna szőrrel borítottak, a csápok és a láb sárga. A csáp bunkós, a csápbunkó 3 ízű. életm.: többnyire kifejletten a bábkamrában telel a talajon, univoltin elt.: Európa tápn: oligofág: rózsafélék, szeder!, málna!. A bimbók megjelenéséig leveleket is fogyaszt. kár: Imágó: a bimbók megjelenéséig leveleket is fogyaszt, később bimbókat fúr, a termés is károsodhat. Lárva: a termés alapjában rág. A termés összezsugorodik és lehull.

Familia: Cucujudae lapbogarak Eredetileg kéreg és korhadéklakó ragadozók, meleg égöviek. Nálunk készletraktárak lakói. Hasznosak és károsak is. Laemophloeus ferrugineus vörösbarna lapos-gabonabogár jell: 1-2,2 mm, vörösbarna, lapos testű. Hosszú (11 íz) fonalas csáp, a nyakpajzs fényes gyengén pontozott, a szárnyfedők hosszában barázdáltak. életm.: multivoltin, főleg az imágó telel szabadban v. raktárakban, 12-14 C felett aktivizálódik. elt.: kozmopolita (nálunk a 2. leggyakoribb raktári kártevő). tápn: gabona, kukorica, rizs (és ezek őrleményei), mogyoró és olajtartalmú magvak. kár: rágásképe nem jellegzetes, leginkább a sérült szemeket rágja, döntően minőségi kártétel, szennyezi dohosítja a raktározott anyagokat. Familia: Dermestidae porva / szalonnabogarak (porvalárvások) Testfelületüket, pikkelyek, szőrök borítják. A csáp bunkós. A lábfej 5 ízű. A lárvák szőrösek. ~ 40 hazai faj. Trogoderma granarium kaprabogár jell: 2-3 mm, a fej és a nyakpajzs fekete, gyakran fényes. A szárnyfedő vörösbarna, sötétbarna. A lábak világosbarnák. A hártyás szárny megvan, de röpképtelen. életm.: nálunk univoltin (délen multivoltin), a lárva telel. elt.: őshazája India Európa 1908 (Anglia) tápn: polifág: minden raktározott áru (gabonafélék, halliszt, tészta, gyógyszertári alapanyagok stb. ~200 féle tápanyag) kár: Lárva: trópusi raktárak fő kártevője, rágásképe nem jellegzetes, a levedlett lárvabőr könnyen azonosítható. Mennyiségi és minőségi kártétel. Imágó: kártétele jelentéktelen.

Familia: Buprestidae díszbogarak (díszbogár lárvások) Az elő- és középtor mereven csatlakozik. A testvég elhegyesedő. Többnyire élénk fémfényűek. Lárvájuk fehér pondró. ~ 150 hazai faj. Fás növényekhez köthetők. Fákra petéznek a lárva a törzsben, vagy gyökérben készíti járatát. Buprestinae széles díszbogarak: Az imágó érési táplálkozása során hajtásokat rág. A bábkamra egy nyílású. Nálunk 2 éves fejlődésűek. 1. télen a lárva 2. télen az imágó telel. Agrilinae karcsú díszbogarak: Az imágó érési táplálkozása során leveleket karéjoz. A bábkamra két nyílású. Agrilus aurichalceus málna karcsúdíszbogár jell: 4,5-8 mm, olajzöld, fémes sötétzöld. életm.: univoltin. Lárvaként telel (a vesszőben képzett bábkamrában). Kirajzás: V-VI. elt.: Európa (Keleten a Volga vonaláig) tápn: málna, szeder, rózsa kár: Lárva: spirális járatot rág a vessző kérge alatt, ami a bélrészben folytatódik. A behatolás helyén álgubacs képződik, melynek felülete sima. (Lásd még: málna gubacsszúnyog, ahol ripacsos)

Familia: Cerambicidae cincérek (pondrólárvások) A fajok többsége fás szárúakhoz kötődik. Az imágók kártétele elhanyagolható. A lárvák fás és lágyszárúak szárában, vagy lágyszárúak gyökerében fejlődnek. 1-5 éves fejlődésűek. Főleg erdészeti kártevők. Plagionotus floralis lucernacincér jell: 8-16 mm, a szárnyfedők vége egyenként lekerekített, a test és a szárnyfedők feketék rajtuk sárga szőrökből álló harántcsíkokkal. Az előtor szintén feketén sárgán csíkozott. életm.: Univoltin. Talajba petézik, a lárva befúrja magát a lucerna gyökerébe. Itt táplálkozik telel és bábozódik. elt.: Palearktikus, nálunk alföldön és dombvidékeken elterjedt. tápn: genusz monofág: a lárva tápnövénye lucerna. kár: Imágó: ernyősök és fészkesek virágzatán rágcsál. Lárva: lucerna fajok gyökerét rágja. Familia: Bruchidae zsizsikek (kukaclárvások) Acanthoscelides obtectus babzsizsik jell: 2-3 mm, szürkés színű. A hátoldalt finom szőrzet fedi életm.: kizárólag érett száraz magban fejlődik. A nemzedékek száma hőmérsékletfüggő. Általában az utolsó nemzedék imágói telelnek. elt.: őshazája: trópusi Amerika. Kozmopolita. Nálunk 1947 óta. tápn: oligofág: bab és más hüvelyesek (lóbab, szója lencse stb.). kár: a gazdanövény magját fúrja meg. Itt fejlődik és bábozódik. Többnyire csak a kárképpel szembesülünk. Egy magban több egyed is fejlődhet. (Lásd még: borsózsizsik, ahol szemenként egy egyed károsít.).

Familia: Scolytidae szúbogarak Xyleborus dispar púposszú jell: 1,8-2,1 mm, a hím előtora lapos a nőstényé kifejezetten boltozatos és elöl sertékkel borított. Röpképtelen. A test fekete, a szárnyfedők barnák. életm.: univoltin. A megtermékenyített nőstény telel át a fatestben. elt.: palearktikus. Innen került Észak- Amerikába. tápn: erdei, gyümölcs és díszfák kár: A faanyagot támadja. A megtámadott (élő / vágott) fán bemeneti nyílás látható ami egyenesen a fatestbe hatol (anyajárat). Ebből ágaznak el a másodlagos járatok le és fel. Familia: Curculionidae ormányosbogarak A fej megnyúlt (ormány). A rágó szájszerv az ormány végén helyezkedik el. A csáp térdes, a csápostor 5-7 ízű, az utolsó 3 íz bunkót képez. A tőíz hosszabb, mint a 3. íz. A Csápot nyugalmi helyzetben az ormányon lévő vájatba húzzák be. (Barkók ökológiai csoportja) Rövid ormányúak

Otiorrhynchus ligustici (hamvas) vincellérbogár jell: 9-14 mm. Teste fekete, hamvas. Az ormány széles és lapos. Repülőszárnya nincs. A Csápárok gödörszerű. Első lábszár vége kiszélesedett. életm.: 2 éves fejlődés, általában szűznemzéssel. Kirajzás: III. Érési táplálkozás után peterakás a talajba, a gazdanövény mellé. A 2. évben a lárva telel (L7). Tavasszal már nem táplálkozik hanem bábozódik és az imágó a talajban marad táplálkozás nélkül. elt.: Európa tápn: sűrű vetésű évelő pillangósok (lucerna, baltacim, vörös-here stb.). Az imágó alkalmi tápnövényei: hüvelyesek, szilva, alma, őszibarack, fűz stb.) kár: Lárva: gyökérnyakon rág, majd hosszú csavarodó járatokat készít felfelé. Imágó: a fiatal gazdanövény levelén rág, rágásképe nem jellegzetes. A vándorló imágók frontálisan támadják a gazdanövény tábláit. Otiorrhynchus ovatus kis szamócavincellér jell: 4-5 mm, fekete, sárgás-szürke szőrökkel. A csápok és lábak vörösbarnák. A hátsó pár szárny hiányzik. életm.: univoltin. A fejlettebb lárvák telelnek át (L3-4). Bábozódás tavasszal. Kirajzás: VI. elt.: Európa, Észak-Amerika, Kis-Ázsia. tápn: szamóca, bogyós gyümölcsű bokrok, málna, szőlő, dísznövények stb. kár: Lárva: a vékony gyökereket rágja a vastagabbakat hámozza, a gyökértörzset kiodvasítja.

Peritelus familiaris kendermagbogár jell: 3-6 mm, barnásszürke, szürke, a pikkelyszőrök foltokat képeznek rajta. Rövid ormánya vége kiszélesedik. Röpképtelen. Szárnyfedői összenőttek. életm.: univoltin. Az imágó telel. Kirajzás: III- IV. Talajba petézik, ezután az imágók lágyszárúakkal táplálkoznak. elt.: a genus tagjai csaknem kivétel nélkül mediterrán elterjedésűek. Nálunk homokvidékeken fordul elő. tápn: gyümölcscsemeték, de elsősorban szőlő. Rozson. kár: a kirajzó imágók a fiatal rügyeket fogyasztják gyakran tömegesen. Alkonyatkor, éjjel aktív. Lárva: lágyszárúak gyökerét rágja. Sitona lineata sávos csipkézőbarkó jell: 3,5-5 mm. Fekete alapszínű, fénylő bronzos, vagy szürkés pikkelyekkel. A csápok töve és a lábszárak pirosak. életm.: egynemzedékes. Az imágók tavasszal rajzanak a talajból. Imágó alakban telel. elt.: euroszibériai. tápn: 1. borsó, bab, bükköny, 2.: lucerna, vörös here. kár: Lárva: a gyökér nitrogéngyűjtő gümőit és a gyökeret rágja. Imágó: leveleket csipkézi. Éjjel, alkonyatkor aktív.

Sitona puncticollis nagy csipkézőbarkó jell: 5-7,5 mm. életm.: univoltin, imágóként, vagy fejlett lárvaként telel. Az imágók kirajzása: VI-VII. elt.: a palearktikus régió nyugati felében, nálunk közönséges. tápn: herefélék, lucerna. kár: Lárva: főleg a lucerna gyökerét rágja. Imágó: a leveleket rágja. Tanymecus palliatus hegyesfarkú barkó jell: 8-12 mm, hamu- vagy barnásszürke, testét a szárnyfedők és a test oldalát kivéve szürke pikkelyek borítják. A szárnyfedőket barna pikkelyek fedik. Röpképtelen. életm.: 2 éves fejlődés. Először a lárva majd az imágó telel a talajban. Kirajzás: III-IV. Peterakás: V-VI. a talajba. elt.: euroszibériai, nálunk alföldön és dombvidékeken elterjedt. tápn: polifág: lucerna, vörös here, cukorrépa, napraforgó, borsó, bab stb. kár: Lárva: hajszálgyökereket, vagy a gyökértörzs bőrszövetét rágja (nem jelentős kártétel). Imágó: csírázó növények szikleveleit, fiatal leveleket, hajtásokat rág (időszakos kártétel, főleg rosszul kelő állományokban).

Tanymecus dilaticollis kukoricabarkó jell: 6-8 mm, fekete testét hamu- vagy barnásszürke serte fedi. A szárnyfedők hosszanti csíkokkal díszítettek. életm.: univoltin. Az imágó telel a talajban. Kirajzás: III-IV. elt.: kelet-mediterrán (első hazai kártétel 1944.). tápn: polifág: elsődlegesen kukorica (+búza, vöröshere, bab, lucerna stb.). kár: Lárva: gyökeret rág (nem jelentős). Imágó: a kukorica levelét szabálytalanul rágja, néha keresztbe is rághatja. Tarrágás is előfordulhat. Főleg éjjel aktív. Cleonus punctriventis lisztes répabarkó jell: 10-16 mm, fekete a test nagy részét szürke pikkelyek fedik (lisztes). A fiatal bogár szárnyfedőjén V-alakú pikkely nélküli sáv található. életm.: univoltin (esetleg két éves fejlődésű). Az imágó (két éves fejlődés esetén a lárva) telel a talajban. Rajzás: III. Peterakás: V-VI. a talajba, a tápnövény mellé. elt.: Délkelet-Európától Ázsia sztyepp és erdőssztyepp területeiig. tápn: cukorrépa, takarmányrépa és céklarépa (+ több gyom: fehér libatop, szőrös disznóparéj, porcsin keserűfű stb.) kár: Lárva: a répa gyökerén sekély hosszanti berágást végez. Imágó: a levelek karéjozása, a levélnyél berágása, kidöntés, esetenként tarrágás.

(Hosszúormányúak ökológiai csoportja) Phytonomus (Hypera) variabilis lucenaormányos jell: 4-5 mm, szürkétől a barnáig. A szárnyfedőkön fordított V-alakú pikkelyforma jellemző. életm.: bivoltin (esetleg három-nemzedékes), egy áttelelő, illetve egy, vagy két nyári nemzedékkel. Az imágó telel az avarban (lucernatáblán, vagy annak szegélyén). elt.: Európa, Közép-Ázsia, Észak-Afrika, Észak-Amerika keleti része. tápn: lucerna, bükköny, somkóró, lóhere. kár: Lárva: először a szártetőző leveleket hámozgatja, majd az érközökben rág hosszanti vonal mentén. Főleg az első növedéket és sarjút károsítja. Sitophilus granarius gabonazsizsik jell: 3-5 mm, fekete vagy sötétbarna, fényes felületű. Kitinpáncélja erősen pontozott, a szárnyfedők vége közösen lekerekített. életm.: évi 2-3 nemzedék. A raktárakban főleg az imágó telel, szabadban képtelen áttelelni a mi klímánkon. elt.: kozmopolita. Őshazája Kelet-Ázsia. tápn: búza, árpa ritkábban kukorica és zab. kár: a fő kártevő a lárva: gabonamag belsejét rágja. Imágó: mélyedéseket lyukakat rág a gabonába. Magtáraink egyik legjelentősebb kártevője.

Ceutorhynchus assimilis repcebecő-ormányos jell: 2-3 mm, sötét ólomszürke. Az előtor szélessége kicsivel nagyobb, mint a hossza. A szárnyfedők közterecskéi keskenyek, 2-3 hosszanti sorban álló pikkelyekkel. életm.: univoltin. Imágóként telel az erdőszélek, árokpartok avarjában. elt.: Európa, Közel-Kelet, Észak-Afrika. tápn: elsősorban őszi és tavaszi repce, magnak termesztett káposzta, retek és repcsényretek. kár: fő kártevő a lárva: a becőben él és a magvakat rágja meg kívülről (egy becőben átlagosan 3 lárva). Imágó: tavasszal a gazdanövény szárát, levelét, kocsányát és a bimbókat furkálja. Ceutorhynchus pleurostigma repcegubacs-ormányos jell: 2,5-3 mm, fekete, enyhén fehéres szőrökkel. életm.: univoltin. Két törzs különíthető el: 1.) Tavaszi törzs- imágó alakban telel. Rajzás: III-V., peterakás: V., új nemzedék: VI-VII.; 2.) Őszi törzs- az imágók nyugalmi állapotban töltik a nyarat. Ébredés, petézés: IX. A lárva az őszi repcében telel és fejlődik, tavasszal a talajban bábozódik. Rajzás: V. Táplálkozás után nyári nyugalomba vonul. elt.: Európa, Szibéria, Észak-Afrika. tápn: fejes káposzta, kelkáposzta, bimbóskel, karalábé, repce, tarlórépa. kár: Lárva: a gyökérnyakon, vagy gyökértesten képzett gubacsban fejlődik. Káposztán jelentősebb a kártétele mint repcén.

Anthonomus pomorum alma-bimbólukasztó ormányos jell: 3,5-6 mm, az ormány 1-1,5 mm. Szürkésbarnától a vörösbarnáig, a szárnyfedőkön szürke és halványbarna foltokkal, csíkokkal és a hátsó harmadban V-alakú feketével szegett világosabb szürkésfehér keresztsávval. Jól repül. életm.: imágó telel a fakéreg és kövek alatt. Kirajzás: III-IV. petéit a bimbóba helyezi (1 pete/bimbó). Az új nemzedék kirajzása: V-VI. elt.: Palearktikus. Észak-Amerikába behurcolták. tápn: termesztett és vadalma, ritkábban nemes- és vadkörte. kár: Lárva (jelentősebb kártevő): a virág részeit fogyasztja. Imágó: kora tavasszal az érési táplálkozás során rágja a fakadó rügyeket. Az új nemzedék a leveleket hámozgatja.