Újszövetségi bibliaismeret I.

Újszövetségi bibliaismeret I. Presbiterképzés, Révfülöp http://presbiterkepzes.mindenkilapja.hu Tommyca 2004-2016 (Presbiterképzés, Révfülöp) Az Újszövetség könyveinek vázlatos ismertetése: bevezetés és a történeti könyvek

Pilátus a Credoban... Valahogy úgy kerültem én is ide: Első ránézésre indokolatlanul, mégis kapcsolódva: 2008-ban a Biblia éve alkalmából Felsőpetény környékén megjelentettünk egy ökumenikus kiadványt. Ezt a 2010/11-es kurzuson Fabiny Tibor felhasználta. 2011/12-ben ennek apropóján kaptam a felkérést, hogy akkor most tartsam én. A kiadvány (Boldog, aki olvassa) most is megtekinthető, megvásárolható, a tanulásban akár fel is használható 2

Az újszövetségi bibliaismeret (és bevezetés) fő vonásai Nem szabad összekevernünk a bevezetéstant ill. bibliaismeretet az evangéliumhirdetéssel. A bevezetéstan nem prédikál, hanem az egyes könyvek tudományos vizsgálatával szerzőinek kilétét, keletkezési idejét, létrejöttének körülményeit igyekszik megállapítani. A bibliaismeret nem igehirdetés, hanem elsősorban az egyes könyvek tartalmának vázlatos ismertetése, netán némi bevezetéstannal. 3

Újszövetségi bibliaismeret 2 45 percben Lehetetlen feladatot kell teljesíteni: Az előadóknak: 2 45 percbe sűríteni a témát és mégse csak madártávlatot nyújtani... Ennél nehezebb már csak a hallgatóság dolga: Meg is jegyezni mindezt! Nem csoda, hogy eszembe jutottak Jézus szavai: Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint gazdagnak az Isten országába bejutni. Akkor ki üdvözülhet (egyáltalán)? Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta: Az embereknek lehetetlen, de az Istennek nem, mert az Istennek minden lehetséges. (Mk 10,25-27.) Mindig bosszankodtam, hogy a különféle kurzusok eleje részletes volt, de elment az idő, így a végén rohanás lett belőle, ott nem volt mód elmélyedni. Tehát az előadás maga egyre gyorsabban haladt holott a tanulnivaló nőtt... Valahogy így állunk itt is. Most előadói oldalról ezt is nagyon meg tudom érteni... Talán az írott/elektronikus anyag segít némileg e lehetetlenek teljesítésében, bár könnyebbnek tűnik 2 45 perc alatt 2 27 km-t kerékpározni, mint 1 27 újszövetségi könyvet ismertetni... 4

A Biblia könyvei Az Újszövetség könyveiről kellene egy táblázatos összefoglalóval kezdenem, ám engedtessék meg, hogy kicsit belekotnyeleskedjek az ószövetségi bibliaismeretbe is annyiban, hogy a táblázatot mégis a teljes Bibliára ismertetem. Az első táblázat rendszerezetten osztja be a könyveket és felépítésük különbségéből kifolyólag egymástól eltérő szerkezetű csoportosítást alkalmaz az Ószövetségre és Újszövetségre. E rendszerezés előnye, hogy így a könyvek sorrendje egy az egyben megegyezik a protestáns bibliakiadások könyvsorrendjével: az egyes oszlopokon belül fentről lefelé haladunk, az oszlopok között pedig balról jobbra. A második táblázat már egy apró eltéréssel felrúgja a sorrendet (JSir esetén), előnye viszont, hogy az Újszövetségre is ugyanazt a rendszert illeszti, mint az Ószövetségre. 5

A Biblia könyvei: 1. táblázat Tommyca 2004-2016 (Presbiterképzés, Révfülöp) 6

A Biblia könyvei: 2. táblázat Tommyca 2004-2016 (Presbiterképzés, Révfülöp) 7

Az Újszövetség keletkezése I. Jóval rövidebb időszakot ölel fel, mint az Ószövetségé, hiszen minden Jézus köré csoportosul benne nemhogy egy évezred, de még egy évszázad sincs az időtartama. Első szakasz: Jézus földi élete. Valószínű, hogy már ekkor sem csupán szóbeli ismeretátadás történt, hanem beszédeiről akár gyorsírásos jegyzeteket is készítettek, amelyeket a hagyomány írásbelivé formálódása során is felhasználhattak. Mennybemenetel után az egyház apostoli igehirdetésében Jézus életének eseményeit, tanításait adták tovább. Mivel a tanítványok élő szemtanúi voltak Krisztusnak, ezért még nem érezték szükségét, hogy írásba foglalják. Így nem kell meglepődnünk azon, hogy a legrégibb iratok között nem az evangéliumokat, hanem Pál apostol leveleit találjuk. 8

Az Újszövetség keletkezése II. Az első nemzedék múltával lett egyre égetőbb, hogy a szóbeli hagyományt írott formába is öntsék. (Szintén sürgette a leírást az eretnek nézetek terjedése is, valamint az, hogy elejét vegyék a legendaképzésnek.) Megszülettek hát az apostolok által közvetlenül (Máté és János), vagy tanítványaik körében közvetített módon (Márk és Lukács) leírt evangéliumok, valamint Lukács összefoglalója az apostolok cselekedeteiről. A keresztyénség missziója során újra és újra el kellett mondani az örömhírt, valamint a gyülekezet tagjainak tanítása is ismétlés révén történt. Ezért a szóbeli hagyományt az állandó ismétlés egyre csiszolta, kikristályosította. Végül a hagyomány anyaga hamarosan rögzült, és változatlanná érett. Mire az evangéliumok írásba foglalása történt, temérdek Jézussal kapcsolatos történet és beszéd őrződött meg fix megfogalmazásban. Kevesebb mennyiségben, mint Pál, de más apostolok is hagytak ránk leveleket: Jakab, Péter, János, Júdás és egy ismeretlen szerző a Zsidókhoz írt levelet. 9

Az Újszövetség keletkezése III. Általánosan elterjedt álláspont szerint a négy evangélista közül Márk írta le elsőnek evangéliumát, aki Péter apostol tanítványa- titkára volt. (Ezzel egyúttal egy új műfaj jött létre.) Márk evangéliuma tömörségéből adódóan felfogható úgy is, mint egy váz, amelyet Máté és Lukács is felhasználhatott alapként. (Márk evangéliumának mintegy 80%-át megismétli Máté is, Lukács pedig mintegy 65%-át ismétli meg gyakran akár szó szerint is, vagy kisebb változtatásokkal.) Mindemellett Máté és Lukács saját forrásaikból is merítettek és kiegészítették a Márknál leírtakat gyakran közös forrásból származó részletekkel, máskor pedig egyedi részletekkel. Lukács több kötetet szánt arra, hogy a Jézusról szóló híradást írásba foglalja. Kettő maradt ránk, mégpedig Lukács evangéliuma és az Apostolok cselekedetei. 10

Az Újszövetség keletkezése IV. János evangéliuma minden valószínűség szerint kiegészítésül keletkezett a másik háromhoz, azok ismeretét eleve feltételezi így az azokban foglaltakat nem részletezi: döntő többségében saját anyagokból áll. (Stílusa és látásmódja is más: egyrészt sokkal költőibb, de ami a legfontosabb: teljesen átitatódik teológiai szemlélettel.) Végül pedig János leírta látomásait és a kapott próféciákat a Jelenések könyvében, ezzel teljessé lett az Újszövetség. (Így a Biblia, az Ószövetség és az Újszövetség átfogja az egész emberi történelmet a teremtéstől megváltáson és utolsó ítéleten át az újjáteremtésig.) 11

Az újszövetségi könyvek időrendje I. Manapság még az a legdivatosabb nézet, hogy az evangéliumok Kr. u. 70-90 között keletkeztek. A nézet képviselői azon az állásponton vannak, hogy az evangéliumokban megőrzött prófécia Jeruzsálem rómaiak általi lerombolásáról túlságosan pontos, az evangélisták felhasználták a leíráskor már ténnyé vált ostromot. Tehát szerintük mindenképp Jeruzsálem 70-ben bekövetkezett bukása után keletkeztek az evangéliumok. Ez a vélemény azonban felveti azt a kérdést, hogyan lehetséges akkor, hogy egyetlen egy újszövetségi irat sem hivatkozik sehol arra, hogy lám, a város és a templom pusztulásáról elhangzott jézusi szavak beteljesedtek. Hogyan lehetséges, hogy egy ilyen magas labdát nem ütöttek le egyetlen közvetlen említéssel sem?! 12

Az újszövetségi könyvek időrendje II. Ez és más régészeti leletek is inkább azzal állnak összhangban, hogy az evangéliumok rögzítése Kr. u. 70-re már megtörtént (sőt, akár mindegyik újszövetségi könyvé). Pl. Peter Carsten Thiede Mk-töredéket talált qumráni iratok között. mások szerint Jn-töredék is található. Qumránban idézett újszövetségi könyvek (A qumráni szövegek magyarul szerint): Mt, Mk, Lk, Jn, Csel, Júd, Jel.) Az evangéliumok szövegén belül is sok jel utal a 70 előtti keletkezésre, pl. Mt 17-ben a templomadó kérdésfelvetése is egy jele, hogy még áll a templom. (Egyre gyakrabban találkozhatunk azzal a véleménnyel, hogy az Újszövetség megírása 70-re már befejeződött. Fizikusi gondolkodásom visz arra, hogy magam is ezt a nézetet gondolom valószínűnek.) Az egyes könyvek keletkezési idejét nehéz pontosan meghatározni, mivel ehhez igencsak hiányosak az ismereteink. Ugyanakkor szükség van arra, hogy megpróbáljuk áttekinteni azt az időrendet, amely mentén megszülettek az Újszövetség könyvei. Három szakaszra bonthatjuk az újszövetségi könyvek keletkezésének korát: Jézus életére-működésére, az apostolok, mint az egyház első generációjának idejére; az apostol-utódok, a második nemzedék idejére. 13

Az újszövetségi könyvek időrendje III. Az időpontok meghatározásában jelentkező bizonytalanságok miatt a táblázat utolsó könyveire, Jeruzsálem pusztulásának feltüntetése után két dátumot is megadok a/b formában: az általam valószínűbbnek tartott, mondhatni»erős«konzervatív időpontot (amely Jeruzsálem pusztulása elé helyezi a teljes Újszövetséget) és az általánosabban elterjedtet, amely a jánosi könyveket az első század utolsó két évtizedére helyezi. Az egyes könyvek keletkezési időpontjában mutatkozó kisebb-nagyobb bizonytalanságok miatt táblázatom csak hozzávetőleges. 14

Újszövetségi időrendi táblázat Tommyca 2004-2016 (Presbiterképzés, Révfülöp) 15

Az Ó- és Újszövetség viszonya I. Az Újszövetség megnevezés arra utal, hogy Jézus Krisztus révén Isten új szövetséget kötött az egész emberiséggel. Írói úgy tesznek bizonyságot Jézusról, mint akik látták isteni dicsőségét. Az Újszövetség könyveit nevezhetjük a visszaemlékezés könyvének. Szerzőik visszatekintenek Isten Fiára, Jézusra, akiben felismerték Krisztust, a várva várt Szabadítót. Az Ó és az Újszövetség szorosan összetartozik, egymás nélkül egyik sem teljes: az Ószövetség temérdek próféciát tartalmaz a később érkező Messiásra vonatkozóan, Akinek megérkezése az Újszövetségben olvasható; ezért az Újszövetség sok helyen visszautal az Ószövetségre. Az Ószövetség olyan, mint egy épület alapja az Újszövetség az épület. 16

Az Ó- és Újszövetség viszonya II. Augustinus a következőképpen fejezte ezt ki: Az Új az Óban el van rejtve; / az Ó az Újban fel van tárva. A Bibliában Isten arról beszél, hogy Ő közösségben, szövetségben akar élni velünk. Az első szövetséget a választott néppel kötötte. Ez Izráel népének hűtlensége miatt azonban felbomlott. Isten tervét ez mégsem semmisítette meg: Örök rendelése és terve szerint elküldte Fiát közénk. Ebben az új szövetségben bűnbocsánatot, örökéletet kap az, aki hisz Jézus Krisztusban. A szövetségkötés történetéről számol be a Biblia. A szövetséget testamentumnak is nevezik. A latin szó megmásíthatatlan végső akaratot jelent gyakran végrendeletet. A Jézusban megjelenő új szövetség egyúttal az Ő halála küszöbén átadott végrendelete, végső akarata is. Isten akaratáról ezt olvashatjuk az apostoli bizonyságtételben: Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság megismerésére. (1Tim 2,4.) 17

Az evangéliumok Az Újszövetség az evangéliumokkal kezdődik okkal... Miért épp négy evangélium maradt ránk? A kérdés természetesen hipotetikus, költői mégis érdekes Irenaeus egyházatya álláspontja az evangéliumok számáról: Szerinte négy evangélium kell legyen, amint négy égtáj és négy főszél van, amint a frigyláda kerúbjainak is négy arca van. Ezzel áll összefüggésben az is, hogy a négy evangélistát négy formában szokás ábrázolni, mégpedig a következőképpen: Máté ember-arc (más értelmezés szerint angyal-arc); Márk oroszlán-arc; Lukács bika-arc; János sas-arc. Ennek az ábrázolásnak bibliai háttere Ez 1,10-ben és Jel 4,7-ben található meg. 18

Az evangélisták (Annunciata tl.) Tommyca 2004-2016 (Presbiterképzés, Révfülöp) 19

Az egyetlen evangélium Beszélünk ugyan négy evangéliumról, ám másik oldalról csupán egy evangélium létezik. Az evangélium szó Jézus Krisztus örömhírét jelenti. Ilyen tekintetben csupán egyetlen evangélium létezhet. Ezért szerencsésebb a régebbi elnevezés, amely a négy evangéliumot úgy nevezte, hogy a Máté szerinti, Márk szerinti, Lukács szerinti, János szerinti evangélium kifejezve ezzel, hogy ugyanarról az evangéliumról van szó, csak épp különböző személyek által összegyűjtött hagyományok alapján megszerkesztve. Luther nagy hangsúlyt helyezett a törvény és evangélium megkülönböztetésére, és arra, nehogy Jézusból egy második Mózest és evangéliumából egy másik törvényt gyártsunk, hanem arra az örömhírre figyeljünk, amely a kereszt által hirdeti az ingyen, kegyelemből, hit által, Krisztusban megragadható üdvösséget (Ef 2,8-10.). 20

A szinoptikus kérdés Aki egy kicsit is ismeri az evangéliumokat, annak rögtön feltűnik, hogy az első három (Mt, Mk, Lk) roppant módon hasonlít egymásra nemcsak fő vonásaiban, szerkezetében, hanem néhol szinte szó szerint is egyeznek míg a negyedik evangélium (Jn) egészen eltér ezektől. Az első három evangélium tehát együtt látják Jézus életét. Az együtt látás görög szava: szinopszis. Ezért nevezte ezeket J. Griesbach 1774-ben szinoptikus evangéliumoknak. A XVIII. századig Mt t tekintették elsőnek. 1830-60 között vita folyt, amelynek eredményeképp a többség Mk-ot tekinti a legelső evangéliumnak manapság is ez az elterjedt nézet. Mégis, lassacskán szaporodik azok száma, akik megkérdőjelezik e modern kori álláspontot. (Én magam is ezek közé tartozom.) 21

A szinoptikus elmélet A magyarázatként született elmélet lényege: Mk keletkezett elsőként. Indoklásuk: legrövidebb, és majdnem minden anyaga megtalálható a többi evangéliumban is. Mt és Lk vázként ezt használta. Bonyolítás: nem a készet, hanem egy ún. ős-márkot használtak. Ezzel magyarázzák, hogy Mk némi önállóságot is mutat. Kiegészítették saját anyagokkal is. Saját anyagaiknak voltak közös és eltérő forrásai. A közös forrást a kutatók elnevezték Q(uelle)-forrásnak, ill. Logion (beszédeket tartalmazó) forrásnak. Tudományos tények, azaz dokumentumok, iratok, amelyek egyik vagy másik feltevést igazolnák, nem állnak rendelkezésünkre, így csupán feltételezésekre vagyunk utalva. Vajon egy ma élő kutató anélkül, hogy álláspontját alátámasztó dokumentumokkal rendelkezne, lehet e okosabb, mint az egyház ősi hagyományai?! 22

A szinoptikus probléma problémája Feltételezéseink lehetnek csak az evangéliumok keletkezésének körülményeiről, így egymással való összefüggésükről is. Nem kell hát csodálkoznunk, hogy e modern nézeteket valló tudósok nemcsak a hagyományos nézettel, de egymással is vitában állnak a részletek tekintetében, és végére érhetetlen az elméletek szerteágazó labirintusa. Olyan ez, mint az epiciklusok a görög csillagászatban: A tökéletes körmozgástól való eltérést egymásba ágyazott körmozgásokkal magyarázták ahelyett, hogy elfogadták volna a tökéletlen ellipszispályákat... Ezért sem szükséges belemélyedni ezen elképzelésekbe. Ugyanakkor szükséges volt megemlíteni, hiszen homokba nem dughatjuk a fejünket, mintha nem lennének más vélemények. Tulajdonképpen nem is igényel különösebb magyarázatot a szinoptikus kérdés, mert még írott formák nélkül is természetes, hogy az evangéliumok függenek egymástól. (Azok az elméletek, amelyek írásos források révén feltételeznek összefüggést az evangéliumok között, elfeledkeznek egy nagyon egyszerű tényről: az evangélisták semmiképpen nem voltak egymástól független személyek, hanem mind az ősegyház tagjai voltak, apostolok vagy apostolok munkatársai!) 23

János és a szinoptikusok A szinoptikus kérdés egyúttal szól a negyedik evangélium egyediségéről is. Milyen különbségek és hasonlóságok tapasztalhatók a szinoptikusok és János között? János vajon külső forrásokra támaszkodik, vagy egy újabb, független, eredeti alkotás? Vajon milyen történeti értékkel rendelkezik? A szinoptikusok vagy János a megbízhatóbb? Korábban az volt az elterjedt nézet, hogy János túlságosan fennkölt teológiai magasságokban járva írja evangéliumát ahhoz, hogy a valóban megtörtént események hiteles tanúja lehetne. Ezért úgy gondolták, hogy majdnem mindig a szinoptikusok a pontosabbak, megbízhatóbbak. 24

János megbízhatósága Mára ez a nézet ugyancsak túlhaladottá vált. Jn alapos megfigyelése azt igazolja, hogy az események során szemtanú leírását olvassuk. Olyan apró megjegyzéseket ejt ugyanis el, ami csak jelenlévőtől származó információ lehet. (Pl. a sokaság megvendégelésekor szinte öntudatlanul elejti a megjegyzést: Nagy fű volt azon a helyen. [Jn 6,10.]) Történeti kutatások, régészeti leletek is egyre inkább azt erősítik meg, hogy János megbízhatóan hagyta ránk az eseményeket. (Pl. a Betesda fürdő feltárása a korábbi cáfoló véleményekkel szemben igazolta János leírását. Ez a leírás ráadásul a 70 előtti keletkezésre utal: Ezenfelül K. H. Rengstorf még az ásatási munkák időszaka alatt felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségessé válni (hügiész gineszthai) kifejezés az egész Újszövetségben csak ebben a részletben szerepel (5,(4).6.9.14), ellenben jellemző módon megtalálhatjuk az Aszklépiosz-szentélyekben, főleg az Epidauroszban történt gyógyulási beszámolókban. Ettől a tisztán filológiai jellegű észrevételtől függetlenül állapították meg az archeológusok, hogy a Beteszda-tónál Aszklépiosz- (illetve Szerapisz-) szentélynek is kellett lennie. Bizonyára nem járunk rossz úton, ha az említett feltűnő szóhasználatot összefüggésbe hozzuk ezzel az ásatási eredménnyel. Ha a szerző annyira ismeri a történés színhelyének körülményeit, hogy ezek a körülmények még szóhasználatát is befolyásolják, fel kell figyelnünk a 2. versben látható két jelen idejű igealakra is. A mondat azt a benyomást kelti, hogy a Jeruzsálem lerombolása (Kr. u. 70) előtti időszakban írták. (Schwank: János) Végül is János úgy egészíti ki a szinoptikusokat, hogy azáltal pontosítja adataikat. 25

Mt {28} Feladó: Címzett: Kelt: Tárgy: Kulcsszó: Máté apostol zsidók/héberek, zsidókeresztyének valószínűleg Palesztina (talán Jeruzsálem), kb. Kr. u. 50-64. próféciák beteljesedése Krisztusban mennyek országa (és annak titka), beteljesedés, dávidi Király Kulcsvers: keressétek először az Ő országát és igazságát (6,33.) 26

Mt szerzősége Bár az evangélium egyházi hagyományra épülő felirata megnevezi Mátét, mint szerzőt, maga az evangélium szövege nem tartalmaz ilyen azonosítást. A könyv névtelen irat volt, mert ez illik az evangéliumhoz: Jézus Krisztus evangéliuma nem az evangélistáról, hanem Isten Fiáról szól! Szerzője alázatosan háttérben maradt. (Ez mind a négy evangélistára igaz.) Manapság sokan állítják, hogy nem Máté az evangélium szerzője, hanem inkább pl. egy palesztinai zsidókeresztyén csoport. Még sincs elegendő meggyőzőerővel rendelkező indok arra, hogy az egyház régi hagyományát kétségbe vonjuk. 27

Mt olvasói köre, keletkezése Az evangélium jellegzetességei alapján megállapítható, hogy zsidókeresztyén körben keletkezett. Ezért egyrészt zsidókeresztyéneknek igyekszik elmondani Jézus élettörténetét, másrészt zsidókat kíván misszionálni. Szinte már refrénszerű fordulata: Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által (1,22.). Nincs biztos információnk arról, hol keletkezett, ám héber jellegénél fogva igen valószínű, hogy a zsidókeresztyénség körében, Palesztinában. Amennyire tudjuk, Máté eleinte az ősgyülekezet tagjaként Jeruzsálemben élt, így feltehető, hogy Jeruzsálem volt tartózkodási helye az evangélium írásakor. Nincs igazi indok elvetni a vallomást Irenaeus egyházatyától, amely szerint Mátéé az első evangélium, és az apostolok 64-ben bekövetkezett mártírhalála előtt írta. Mindezeket megfontolva jó becslés lehet, ha 50 és legkésőbb 64 közé tesszük Máté keletkezését. 28

Mt tartalma {28} 1,1-4,11.: Előkészületek a küldetésre 4,12-13,58.: Kezdetek Galileában 14-20.: Útközben Jeruzsálembe 21-25.: Tanítás Jeruzsálemben 26-28.: Passió és feltámadás 29

Előkészületek a küldetésre (Mt 1,1-4,11.) 1.: Jézus nemzetségtáblázata, születése 2.: Napkeleti bölcsek; Heródes vérengzése 3.: Keresztelő János, Jézus megkeresztelése 4,1-11: Jézus megkísértése 30

Kezdetek Galileában (Mt 4,12-13,58.) Tommyca 2004-2016 (Presbiterképzés, Révfülöp) 4,12-23.: Jézus prédikálni kezd, első tanítványai és gyógyításai 5-7.: Hegyi beszéd 5,3-12.: Boldogmondások 5,13-16.: Só és világosság 5,17-48.: Törvény magyarázata 6,9-13.: Miatyánk 7,12.: Aranyszabály 7,21-23.: Isten akaratának cselekvése 7,24-27.: Kősziklára épült ház 8-9.: Gyógyítások, csodák 8,5-13.: Kapernaumi százados 8,23-27.: Tenger lecsendesítése 8,28-34.: Gadarai megszállottak 9,18-26.: Jairus leánya és a vérfolyásos asszony 10.: A 12 tanítvány kiválasztása és kiküldése 11-12.: Hívás és ellenállás 13.: Példázatok Magvető; búza és konkoly; mustármag; kovász; kincs és igazgyöngy; háló. 31

Útközben Jeruzsálembe (Mt 14-20.) 14-15.: Jézus tettei, tanítása 14,1-12.: Keresztelő János halála 14,13-21.: Ötezer ember megvendégelése 14,22-33.: Vízen járás 15,21-28.: Kánaáni asszony 15, 29-39.: Négyezer ember megvendégelése 16.: Péter vallástétele, Jézus szenvedésének első bejelentése 17.: Jézus megdicsőülése (és a holdkóros meggyógyítása) 18-20.: Példázatok, tanítások 18.: Egyházfegyelem 19,1-12.: Kérdés a válásról 19,16-26.: A gazdag ifjú 20,1-16.: Szőlőmunkások 32

Tanítás Jeruzsálemben (Mt 21-25.) 21,1-11.: Jézus bevonulása Jeruzsálembe 21,12-27.: Templomtisztítás 21,28-22,46.: Példázatok, tanítások 21,33-46.: Gonosz szőlőművesek 22,1-14.: Királyi menyegző 22,23-33.: Kérdés a feltámadásról 23.: Vádbeszéd a farizeusok és Jeruzsálem ellen 24-25.: Az utolsó idők 24,1-22.: A templom pusztulása 25,1-13.: Tíz szűz 25,14-30.: Talentumok 25,31-46.: Utolsó ítélet 33

Passió és feltámadás (Mt 26-28.) 26,1-13.: Megkenés Betániában 26,17-29.: Utolsó vacsora 26,30-46.: Olajfák hegyén, Gecsemáné kertben 26,47-75.: Elfogatás, a nagytanács előtt 26,69-75.: Péter megtagadja Jézust 27,1-30.: Pilátus előtt 15-26.: Barabbás 27,31-66.: Kereszthalál 62-66. A sír őrzése 28.: Feltámadás 1-10.: Üres sír 11-15.: Őrök megvesztegetése 16-20.: Jézus megjelenése a tanítványoknak Galileában 18-20.: Missziói parancs 34

Válogatás Mt külön-anyagaiból Jézus nemzetségtáblázata Ábrahámtól Józsefig előre (1,1-17.) Jézus születésének megjelentése Józsefnek (1,18-25.) Napkeleti bölcsek és menekülés Egyiptomba, Heródes vérengzése, visszatérés Názáretbe (2.) Hegyi beszéd (5-7.) Példázatok: búza és konkoly, elrejtett kincs, igazgyöngy, halászháló, szőlőmunkások, tíz szűz, talentumok Júdás bűnbánata és halála (27,3-10.) Pilátus feleségének álma (27,19.) A sír őrzése, őrök megvesztegetése (27,62-28,15.) 35

Mk {16} Feladó: Címzett: (János) Márk, Péter titkára A római gyülekezet, pogánykeresztyének Kelt: Róma, 60-67 Tárgy: az Úr Szolgája, Isten Fia evangéliuma Kulcsszó: messiási titok, szolgálat, szolga Kulcsvers: Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon, és váltságul odaadja életét sokakért. (10,45.) 36

Mk szerzősége Az egyház legkorábbi, megbízható bizonysága állítja, hogy ezen evangélium szerzője Márk volt amiben nincs okunk kételkedni. Teljes neve János Márk, Jeruzsálemben lakott, édesanyját Máriának hívták. Házukban gyakran gyűlt össze az ősgyülekezet. Az Apostolok cselekedeteiben többször is találkozunk személyével (Csel 12,12.25., 13,5.; 15,37.38.). Barnabás unokaöccse volt (Kol 4,10.). Azt, hogy Péter titkára, tanítványa volt, maga az apostol is jelzi: Köszönt titeket a veletek együtt kiválasztott babiloni gyülekezet és Márk, az én fiam. (1Pt 5,13.). Valószínű, hogy Jézus elfogatásakor Márk ez a fiatalember: Ekkor mindnyájan elhagyták Őt és elfutottak. De követte Őt egy ifjú, aki csak egy inget viselt meztelen testén: őt is elfogták, de ő az ingét otthagyva meztelenül elmenekült. (14,50-52.) Ezt ugyanis egyedül Márk evangéliumában találjuk meg. 37

Mk olvasói köre, keletkezése Jellegéből kisejlik, hogy pogánykeresztyéneknek íródott. (Pl. Mátéval ellentétben igyekszik elmagyarázni a zsidó szokásokat és kifejezéseket.) Nem áltatja olvasóit a szentíró, mert azt is elénk tárja, hogy követőinek Krisztus a szenvedés kelyhét nyújtja (10,37-40.). A mennyei dicsőség útja tehát azoké, akik a szenvedő Szolgával együtt vállalják a földi kereszt szenvedés-teli útját. Célja, hogy olvasói higgyenek Isten Fiában, a Krisztus Jézusban. Az óegyházi hagyomány vallja, hogy Mk Rómában keletkezett. Ezt alátámasztják az evangéliumban a görög nyelven írt szövegen is átütő latinizmusok. Gyakoriak a latin ill. latinra fordított szavak. Ezeknek lett volna görög megfelelője is, de épp azért használhatta mégis inkább ezeket, mert ismerősebbek voltak olvasói számára. Ez az evangélium a logikus, célratörő, gyakorlatias azaz római mentalitású és műveltségű embereknek szól. Keletkezési idejét az óegyházi hagyománnyal és az evangéliummal is összhangban kb. Kr. u. 60-67-re tehetjük. (Qumránban egy aprócska töredék is található Márk evangéliumából, ami arra utal, hogy Kr. u. 70-re Rómából Palesztinába jutott el az evangélium.) 38

Mk tartalma {16} 1-8.: Kezdetek Galileában és környékén 9-10.: Útközben Jeruzsálembe 11-13.: Tanítás Jeruzsálemben 14-16.: Passió és feltámadás 39

Kezdetek Galileában és környékén (Mk 1-8.) Tommyca 2004-2016 (Presbiterképzés, Révfülöp) 1,1-11.: Keresztelő János, Jézus megkeresztelése 1,12-13.: Jézus megkísértése 1,14-2,28.: Első tanítványok, gyógyítások, csodák 3.: Ellenállás 3,1-6.: Gyógyítás szombaton 3,13-19.: Tizenkettő elhívása 4.: Példázatok: Magvető; lámpás és mérték; magától növekedő vetés; mustármag 4,35-41.: Tenger lecsendesítése 5-8.: Gyógyítások, csodák, tanítások 5,1-20.: Gadarai megszállott 5,21-43.: Jairus leánya és a vérfolyásos asszony 6,1-6.: Názáretben (elutasítás) 6,7-13.: Tizenkettő kiküldése 6,14-29.: Keresztelő János halála 6,30-44.: Ötezer megvendégelése 6,45-52-: Vízen járás 7,24-30.: A pogány asszony hite 8,1-10.: Négyezer ember megvendégelése 8,27-30.: Péter vallástétele 8,31-38.: Szenvedés bejelentése, Jézus követése 40

Útközben Jeruzsálembe (Mk 9-10.) 9,1-13.: Jézus megdicsőülése 9,14-10,52.: Tanítások 10,1-12.: Kérdés a válásról 10,17-27.: A gazdag (ifjú) 41

Tanítás Jeruzsálemben (Mk 11-13.) 11,1-11.: Bevonulás Jeruzsálembe 11,12-33.: Templomtisztítás 12.: Példázatok, tanítások 1-12.: Gonosz szőlőmunkások 13-17.: Kérdés az adópénzről 18-27.: Kérdés a feltámadásról 28-34.: A nagy parancsolat 13.: Az utolsó idők 42

Passió és feltámadás (Mk 14-16.) 14,3-9.: Megkenés Betániában 14,12-25.: Utolsó vacsora 14,26-42.: Olajfák hegye, Gecsemáné kert 14,43-72.: Elfogatás, a nagytanács előtt 66-72.: Péter megtagadja Jézust 15,1-19.: Pilátus előtt 6-15.: Barabbás 15,20-47.: Kereszthalál 16.: Feltámadás 1-8.: Üres sír 14-18.: Missziói parancs 16,19-20.: Mennybemenetel 43

Válogatás Mk külön-anyagaiból Családja őrültnek véli Jézust (3,20-21.) A magától növekedő vetés példázata (4,26-29.) Süketnéma meggyógyítása (7,31-37.) A bétsaidai vak fokozatos meggyógyítása (8,22-26.) Márki missziói parancs (16,14-18.): Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik. Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik: (16,16-17a.) 44

Lk {24} Feladó: Lukács, Pál munkatársa Címzett: Teofilus, pogánykeresztyének Kelt: talán Róma/Akhája (Görögország), netán Antiókhia, 60-68 Tárgy: A kétségtelen valóság Jézusról: a keresztyénség történelmi tényeken nyugvása Kulcsszó: Emberfia, az ember Krisztus Kulcsvers: Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet. (19,10.) 45

Lk szerzősége Lukácsot név szerint három alkalommal találjuk meg az Újszövetségben. Ő a szeretett orvos (Kol 4,14.), Pál munkatársa (Filem 24.), egyik fogságában egyetlen társa (2Tim 4,11.). Pogánykeresztyén, talán antiókhiai származású, mint Euszébiosz egyházatya mondja. Egy késői hagyomány szerint Lukács festő is volt, élete végét Thébában, görög földön töltötte. Idős kort ért meg: 84 évesen halt meg. Néhány vértanú-jegyzék alapján lehetséges, hogy magas kora ellenére mártírhalált halt. 46

Lk olvasói köre, keletkezése Evangéliuma első verseiben (1,1-4.) megjelöli írói szándékát Teofilusnak címzett ajánlásában. Akkoriban előfordult, hogy valaki a patrónusának, anyagi támogatójának ajánlotta művét így nem kizárt, hogy Teofilus anyagilag is hozzájárult Lukács evangéliumának keletkezéséhez ill. másolásához és terjesztéséhez. Teofilus személyén túl, általában is pogányokból lett keresztyének számára igyekezett összegyűjteni Lukács az adatokat. Keletkezési idejére némi támpontot nyújt a szerző, amikor bevezetőjében korábbi tudósításokra hivatkozik (1,1.) ő foglalhatta írásba evangéliumát a szinoptikusok közül utolsónak. Fennáll a gyanú, hogy azért nem folytatódik tovább a történetírása Pál római fogságánál, mert ekkor ért el a saját jelenéhez. A könyv keletkezési ideje 60-68 közé tehető. Keletkezése helye tekintetében bizonytalanságban vagyunk. Egyesek szerint akkor keletkezett, amikor Pál épp első római fogságát töltötte. Más hagyomány szerint pedig Görögországban, Akhája tartományában írta művét. Lukács alapos utánajárással gyűjtött információkat az ő evangéliuma áll legközelebb az ókori történetírás klasszikus műfajához. 47

Lk tartalma {24} 1-2.: Előtörténet 3,1-4,13.: Előkészületek a küldetésre 4,14-9,50.: Kezdetek Galileában 9,51-19,27.: Útközben Jeruzsálembe 19,28-21,38.: Tanítás Jeruzsálemben 22-24.: Passió és feltámadás 48

Előtörténet (Lk 1-2.) 1.: Előzmények 5-38.: Keresztelő János és Jézus születésének ígérete 39-56.: Mária Erzsébetnél, Mária éneke (Magnificat) 57-80.: Keresztelő János születése, Zakariás éneke 2.: Jézus gyermekkora 1-20.: Jézus születése 21-40.: Jézus bemutatása a templomban Simeon és Anna 41-52.: A 12 éves Jézus a templomban 49

Előkészületek a küldetésre (Lk 3,1-4,13.) 3,1-22.: Keresztelő János, Jézus megkeresztelése 3,23-38.: Jézus nemzetségtáblázata 4,1-13.: Jézus megkísértése 50

Kezdetek Galileában (Lk 4,14-9,50.) Tommyca 2004-2016 (Presbiterképzés, Révfülöp) 4,14-30.: Hitetlenség Názáretben 4,14-8,56.: Első tanítványok, tanítások, gyógyítások 5,1-11.: Péter halfogása 6,12-16.: A 12 tanítvány elhívása 6,17-49.: Mezei beszéd 20-26.: 4 boldogság és 4 jaj 7,1-10.: Kapernaumi százados 7,11-17.: A naini ifjú feltámasztása 7,36-50.: A bűnös nő megkeni Jézus lábát 8.: Tanítások, gyógyítások 4-21.: Magvető; lámpás; Jézus igazi rokonai 22-25.: Tenger lecsendesítése 26-39.: Gadarai megszállott 40-56.: Jairus leánya és a vérfolyásos asszony 9,1-11.: A 12 tanítvány kiküldése 9,12-17.: Ötezer ember megvendégelése 9,18-22.: Péter vallástétele, szenvedés bejelentése 9,28-36.: Jézus megdicsőülése (és a megszállott fiú meggyógyítása) 51

Útközben Jeruzsálembe (Lk 9,51-19,27.) 9,51-56.: Indulás Jeruzsálembe 9,54-56.: A Zebedeus-fiak dühe 10,1-20.: A 72 tanítvány kiküldése 10,25-37.: Az irgalmas samaritánus és a nagy parancsolat 11,1-13.: Jézus imádkozni tanít Miatyánk 11,14-19,27.: Tanítások, példázatok, gyógyítások 15.: Példázat az elveszett juhról, elveszett drahmáról, elveszett (tékozló) fiúról 16,1-19,27.: További példázatok, tanítások, gyógyítások 18,18-27.: Gazdag (ifjú) 52

Tanítás Jeruzsálemben (Lk 19,28-21,38.) 19,28-40.: Jézus bevonulása Jeruzsálembe 19,41-44.: Jézus siratja Jeruzsálemet 19,45-48.: Templomtisztítás 20.: Tanítások 9-19.: Gonosz szőlőmunkások 20-26.: Kérdés az adópénzről 27-40.: Kérdés a feltámadásról 21.: Az utolsó idők 53

Passió és feltámadás (Lk 22-24.) 22,7-23.: Utolsó vacsora 22,39-53.: Az Olajfák hegyén 22,47-53.: Elfogatás 22,54-65.: A főpap házában, Péter megtagadja Jézust 22,66-70.: A nagytanács előtt 23,1-25.: Pilátus és Heródes előtt 17-25.: Barabbás 23,26-56.: Kereszthalál 24.: Feltámadás 1-12.: Üres sír 13-35.: Emmausi tanítványok 36-49.: Jézus megjelenése a tanítványoknak Jeruzsálemben 50-52.: Mennybemenetel 54

Válogatás Lk külön-anyagaiból I. Jézus fellépéséig Gábriel Zakariásnál (1,5-25.) Gábriel Máriánál (1,26-38.) Mária Erzsébetnél, Mária éneke (1,38-56.) Zakariás éneke (1,57-80.) Jézus a jászolban, pásztorok (2,1-20.) Jézus bemutatása a templomban, Simeon és Anna (2,21-40.) A 12 éves Jézus (2,41-52.) Jézus nemzetségtáblázata Józseftől Ádámig és Istenig visszafele (3,23-38.) Jézus a Názáreti zsinagógában (4,14-30.) Csodálatos halfogás (5,1-11.) 55

Válogatás Lk külön-anyagaiból II. Jézus fellépésétől A naini ifjú feltámasztása (7,11-17.) A bűnös nő megkeni Jézus lábát (7,36-50.) A 72 tanítvány kiküldése és visszatérése (10,1-20.) Mária és Márta (10,38-42.) A 10 leprás (17,11-19.) Zákeus (19,1-10.) Jézus siratja Jeruzsálemet (19,41-44.) Jézus Heródes előtt (23,6-12.) Angyalok az üres sírnál (24,1-12.) Az emmausi tanítványok (24,13-35.) Példázatok: irgalmas samaritánus (10,25-37.), tékozló fiú (15,11-32.), hamis sáfár (16,1-12.), a gazdag és Lázár (16,19-31.), hamis bíró (18,1-8.), a farizeus és a vámszedő (18,9-14.) 56

Jn {21} Feladó: [Zebedeusfi] János apostol/presbiter Címzett: kis-ázsiai pogánykeresztyének Kelt: Efezus, 65-70/70-98 Tárgy: Kulcsszó: Isten dicsősége a testté lett Krisztusban az Isten Fia, logosz-ige, igazság, örök élet, hinni (Jézusban) Kulcsvers: Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az Ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal. (1,14.) 57

Jn szerzősége A XX. századig egyöntetűen vallották az óegyházi hagyomány alapján, hogy János apostol írta e negyedik evangéliumot. Az elmúlt évszázadban divatossá lett nem is egyetlen szerzőt, hanem egy tanítványi kört tartani szerzőnek. Ám ha az egyházi hagyomány egyértelmű bizonyságot tesz a szerzőség kérdésében, nincs okunk kétségbe vonni. Kr. u. 44-ben Jakabot, János testvérét Heródes Agrippa lefejeztette, majd egyre erősödő üldözés érte a keresztyén gyülekezetet. Minden bizonnyal az innen való menekülés az oka annak, hogy néhány évvel később János már Efezusban él. Itt is temették el. 58

Jn olvasói köre, keletkezése Kiknek szólhatott a negyedik evangélium? Túl sokat nem árul el erről maga az evangélium. A címzettek kilétét nem, de néhány vonását még kikövetkeztethetjük az evangélium sajátosságaiból. Láthatóan olyanoknak írt az evangélista, akik már jól ismerték Jézus életét, küldetését ezért megengedhette, hogy sok mindenre ne térjen ki. A keletkezés körülményeiről tudható információk alapján az evangélium minden bizonnyal kis-ázsiai pogánykeresztyéneknek íródott. A XX. század elején sok kutató úgy vélte, hogy János evangéliuma legkorábban csak a Kr. u. II. században keletkezhetett. Úgy vélték ugyanis, hogy az evangélium a gnózis második században jelentkező keresztyénséggel ötvöződő változatával száll vitába. Újabb leletek alapján azonban világossá vált, hogy már az első században is felléptek gnosztikus tévtanítók. Az evangélium alaposabb vizsgálata azt is felfedi, hogy János írásának jellege, teológiai látása, egyértelműen hordozza az apostoli kor igehirdetésének sajátosságait. {Végképp megdöntötte a késői keltezés elméletét két egyiptomi papirusz (a p52 [ún. Ryland-papirusz] és a 2. Egerton-papirusz). Ezek alapján az evangélium keletkezése nem lehet kb. 100-nál későbbi, sőt inkább 90 előtti.} 59

Jn tartalma {21} 1.: A testté lett Ige 2-6.: Jézus vonzza a tömeget 7-12.: Jézus taszítja a tömeget 13-17.: Búcsúbeszédek 18-21.: Passió és feltámadás 60

A testté lett Ige (Jn 1.) 1-18.: Prológus: Az Ige testté lett 19-34.: Keresztelő János bizonyságtétele önmagáról és Jézusról 35-51.: Jézus első követői, Nátánaél 61

Jézus vonzza a tömeget (Jn 2-6.) 2,1-12.: Kánai menyegző 2,13-25.: Templomtisztítás 3.: Nikodémus 4.: A samáriai asszony 5.: Betesda tavi gyógyítás 6.: Jézus a mennyei kenyér 62

Jézus taszítja a tömeget (Jn 7-12.) 7.: Jézus az Élő Víz 8,1-11.: A házasságtörő asszony 8,37-59.: Jézus előbb volt Ábrahámnál 9.: A vakon született 10,1-21.: A jó pásztor 10,22-42.: Jézust meg akarják kövezni 11,1-44.: Lázár feltámasztása 11,45-57.: A nagytanács elhatározza Jézus megölését 12,1-8.: Jézus megkenése Betániában 12,12-19.: Jézus bevonulása Jeruzsálembe 63

Búcsúbeszédek (Jn 13-17.) 13,1-20.: Lábmosás 13,31-35.: Új parancsolat: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! 14,1-11.: Jézus az út az Atyához: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. 14,12-31.: A Pártfogó (Szentlélek) 15.: Az igazi szőlőtő 16.: Tanítványok felkészítése, biztatása 17.: Főpapi imádság 16-04-05 17:43 64

Passió és feltámadás (Jn 18-21.) 18,1-11.: Elfogatás 18,12-27.: Annás és Kajafás előtt 18,28-19,16.: Pilátus előtt 19,17-42.: Kereszthalál 20.: Feltámadás 20,1-10.: Üres sír Péter és János versenyfutása 20,11-18.: A Feltámadott és Mária 20,24-29.: Jézus és Tamás: Én Uram, és én Istenem! 20,30-31.: Az evangélium célja: Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az Ő nevében. 21,1-14.: Nagy halfogás 21,15-19.: Péter rehabilitációja 16-04-05 17:43 65

Válogatás Jn külön-anyagaiból?! Jn-ban szinte minden külön-anyag! Még az a kevés is, amelyet tartalmaznak ugyan a szinoptikusok pl. 4000 ember megvendégelése (6. fejezet), az is egészen másképp jelenik meg, külön-anyag jelleggel. 16-04-05 17:43 66

Csel {28} Feladó: Címzett: Lukács, Pál munkatársa Teofilus, pogánykeresztyének Kelt: Róma?, kb. Kr. u. 61-65, esetleg 65-70 Tárgy: Kulcsszó: Az egyház születése, kezdeti története, az evangélium elterjedése Bizonyságtétel Kulcsvers: erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig (1,8.) 16-04-05 17:43 67

Csel szerzősége Az egyházi hagyomány kezdettől úgy tartotta, hogy az evangélium és az Apostolok cselekedetei szerzője egyaránt Lukács, az orvos. Vitathatatlan, hogy Lukács evangéliuma és a Cselekedetek könyve egy szerzőtől származik: nyelvezete és elbeszélő stílusa, annyira egyezik; a bevezetések hasonlósága is arról tanúskodik, hogy egy szerző két művét olvassuk. Az evangéliumnál Lukácsról elmondottak kiegészítéseként hozzátehetjük: Lukács ügyes tollforgató: a könyv nyelve igen jó koiné-görög, az Újszövetségben csak a Zsidókhoz írt levél nyelve képvisel magasabb irodalmi szintet. 16-04-05 17:43 68

Csel olvasói köre, keletkezése A könyv közvetlen megszólítottja, mint az evangélium esetén is, Teofilus. Közvetve azonban minden keresztyénnek szól. Célja, hogy bemutassa, miként teljesül Jézus missziói parancsa. Kedvelt műfaj volt a praxeis, azaz a tettek: kiemelkedő személyiségek cselekedeteit örökítette meg. E műfajt választva tárja elénk Lukács az ősegyház kiemelkedő személyiségeinek munkáját, azaz az apostolokét. Elbeszéli, hogy a Jézus által hozott üdvösség hogyan valósul meg mind a zsidók, mind a pogányok életében. Az ajánlásból, a befejezés helyszínéből is sejthető, hogy leginkább Rómában íródhatott, leginkább Kr. u. 61-65 körül, esetleg 65-70. Vannak, akik Görögországra, vannak, akik pedig Kis-Ázsiára gondolnak. A hirtelen befejezés miatt (Pál sorsa nem dől el fogságában) sokan úgy vélik, Lukács egy harmadik kötetet is tervezhetett. 16-04-05 17:43 69

Csel {28} 1.: Bevezetés 4-11.: Mennybemenetel 12-26.: Mátyás apostollá választása 2-7.: Az evangélium Jeruzsálemben 8-12.: Az evangélium Izráel körében 13-21,26.: Az evangélium a pogányoknál 21,27-28,31.: Az evangélium a hatóságok előtt 16-04-05 17:43 70

Az evangélium Jeruzsálemben (Csel 2-7.) 2.: Pünkösd és az első gyülekezet 3-4.: Péter és János 5,1-11.: Anániás és Szafira 5,17-41.: Az apostolok fogsága és szabadulása, Gamáliel tanácsa 6,1-7.: Hét diakónus választása, köztük István és Fülöp 6,8-7,60.: Az első vértanú: István 16-04-05 17:43 71

Az evangélium Izráel körében Csel (8-12.) 8,1-3.: Saul üldözi az egyházat 8,4-25.: Fülöp Samáriában 9-25.: Simon mágus 8,26-40.: Az etióp kincstárnok 9.: Saul megtérése 10.: Kornéliusz 11.: Az első keresztyének Antióchiában 12,1-2.: Heródes kivégezteti Jakabot 12,3-19.: Péter fogsága és csodálatos szabadulása 12,20-25.: Heródes halála 16-04-05 17:43 72

Az evangélium a pogányoknál Csel (13-21,26.) 13,1-15,35.: Pál első missziói útja Barnabással: 14,19-20.: Pált megkövezik Lisztrában 15,1-5.: Vita a pogánykeresztyének körülmetéléséről 15,6-35.: Apostoli gyűlés Jeruzsálemben 15,36-18,22.: Pál második missziói útja Szilásszal, Timóteussal, Lukáccsal: 15,36-41.: Pál és Barnabás nézeteltérése és különválása 17,16-34.: Athén, Areopagoszi beszéd 18,23-21,26.: Pál harmadik missziói útja Szilásszal, Timóteussal: 18,23-19,41.: Efezus, ötvösök zavargása 20,17-38.: Pál búcsúja az efezusi vénektől 21,1-26.: Pál Jeruzsálembe érkezése 16-04-05 17:43 73

Az evangélium a hatóságok előtt (Csel 21,27-28,31.) 21,27-40.: Pál elfogatása 22-23.: Pál beszédei a nép ill. a nagytanács előtt 23,12-35.: Összeesküvés Pál ellen, Cézáreába szállítás 24.: Félix előtt, 2 évi fogság 25,1-12.: Fesztusz érkezése, Pál fellebbez 25,13-26,32.: Pál Fesztusz és Agrippa előtt 26,28-29.: Agrippa :»Majdnem ráveszel engem is, hogy keresztyénné legyek!«pál :»Kérem az Istentől, hogy előbb vagy utóbb nem csak te, hanem azok is, akik ma hallgatnak engem, olyanná legyenek, amilyen én is vagyok e bilincsek nélkül.«27.: Pált Rómába viszik, hajótörés 28,1-10.: Pál Málta szigetén, kígyómarás 28,11-31.: Pál házi őrizete Rómában 16-04-05 17:43 74

Csel kronológiája A történelmi időmeghatározás támpontjai alapján közelítő dátumok: 32-35 Pál megtérése 44 Jakab kivégzése (12,1-2.) 44 I. Heródes Agrippa halála (12,1-2.20-23.) 44-48 Éhínség Claudius uralkodása alatt (11,28.) 47-48 Első missziói út (13,1-15,35) 51-ig Sergius Paulus prokonzulsága (13,7.) 48 Apostoli zsinat (15,2kk.) 48-50 Második missziói út (15,36-18,22.) 49 A zsidók kiűzetése Rómából Claudius uralkodása idején (18,2.) 50-54 Harmadik missziói út (18,23-21,26.) 52-53 Gallió prokonzulsága (18,12.) 52-56 Félix prokonzulsága (23,26.; 24,27.) 54 Pál elfogása Jeruzsálemben (21,33.) 54-56 Pál fogsága Cézáreában (23,23-24,26.) 56-60 Fesztusz prokonzulsága (24,27.) 57-59 Pál római fogsága (28,14-31.) [63/64 Pál mártírhalála Néró alatt] 16-04-05 17:43 75