A Sebes-Körös (HUKM20016) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Sebes-Körös (HUKM20016) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014

Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Vezető szakmai koordinátor Dr. Müller Zoltán Szakmai koordinátor Dr. Juhász Péter Vezető természettudományi szakértő Dr. Kiss Béla Vezető agrárgazdálkodási szakértő Fülöp Gyula Közreműködő szakértők Sallai Zoltán Mizsei Edvárd Kovács Tibor Lesku Balázs Dr. Estók Péter Dr. Gulyás Gergely 2

Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető! 3

Tartalomjegyzék 1. A terület azonosító adatai... 6 1.1. Név... 6 1.2. Azonosító kód... 6 1.3. Kiterjedés... 6 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek...6 1.4.1. Jelölő élőhelyek... 6 1.4.2. Jelölő fajok... 6 1.4.3. Az adatlapon eredetileg nem jelölő értékként szereplő, de annak javasolt fajok... 6 1.5. Érintett települések... 7 1.6. Egyéb védettségi kategóriák...7 1.7. Tervezési és egyéb előírások...7 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv...7 1.7.2. Településrendezési eszközök...7 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek...7 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek...7 1.7.5. Halgazdálkodási tervek...8 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv...8 1.7.7. Egyéb tervek... 8 1.7.8. Jogerős engedélyek... 8 2. Veszélyeztető tényezők... 10 3. Kezelési feladatok meghatározása...13 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése...13 3.2. Kezelési javaslatok... 13 3.2.1. Élőhelyek kezelése... 13 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés...39 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések...39 3.2.4. Kutatás, monitorozás... 39 3.2.5. Mellékletek... 39 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében...40 3.3.1. Agrártámogatások... 40 3.3.2. Pályázatok... 43 3.3.3. Egyéb... 44 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja...44 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök...44 3.4.2. A kommunikáció címzettjei...46 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel...47 3.4.4. Kommunikációs melléklet...48 4

I. Natura 2000 fenntartási terv

1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Sebes-Körös 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUKM20016 1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiter- 1455 ha jedése: 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek 91E0* - Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 3150 - Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 6440 - Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 1.4.2. Jelölő fajok tompa folyamkagyló (Unio crassus) balin (Aspius aspius) vágó csík (Cobitis taenia) halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) réti csík (Misgurnus fossilis) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) német bucó (Zingel streber) vöröshasú unka (Bombina bombina) mocsári teknős (Emys orbicularis) vidra (Lutra lutra) 1.4.3. Az adatlapon eredetileg nem jelölő értékként szereplő, de annak javasolt fajok széles durbincs (Gymnocephalus baloni) törpecsík (Sabanejewia aurata) magyar bucó (Zingel zingel) 6

1.5. Érintet települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) Körösladány Köröstarcsa Szeghalom Vésztő 1.6. Egyéb védetségi kategóriák Típus Kód Név Kiterjedés Védetté nyilvánító jogszabály száma 1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv - 1.7.2. Településrendezési eszközök Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény. Békés megye megyei területrendezési terve (11/2012. (Vi.27.) önkormányzati rendelettel módosított 15/2005. (X.7.) KT. sz. rendelet). 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A tervezési területre vonatkozó erdőgazdálkodási tervek tekintetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatóságán elérhető Országos Erdőállomány Adattár erdőtervi adatai nyújtanak erdőrészlet szinten aktuális információkat, ezeknek a lényegi részeit és következtetéseit a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.2. Erdészet című fejezet tartalmazza (lekért alapadatok erdőrészlet szinten: terület, faállománytípus, rendeltetés, kor, természetesség, tervezett fahasználat, távlati célállomány). 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A területet érintő vadgazdálkodási, vadászati főbb adatokat a körzeti vadgazdálkodási tervek tartalmazzák, a fontosabb részleteket és következtetéseket a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat című fejezet tartalmazza. 7

1.7.5. Halgazdálkodási tervek - 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv A terület a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Tisza részvízgyűjtőjéhez, annak az AlsóTisza bal part (2-14 Sebes-Körös) tervezési alegységhez tartozik. 1.7.7. Egyéb tervek A területre vonatkozóan, az itt előforduló védett, illetve Natura 2000 fajok tekintetében jelenleg nincs aktuális fajvédelmi terv érvényben. 1.7.8. Jogerős engedélyek A tervezési területre vonatkozó előírásokat tartalmazó jogszabályok: A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről ( Élőhelyvédelmi Irányelv ); Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet; Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet; A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény; A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KoM rendelet; Fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet; Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény; A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelete az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról; A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény; A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet; A Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet; A nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatásáról szóló 33/2008 (III. 27.) FVM rendelet; 8

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet; 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről; 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról; 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól és módosításai ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról; 379/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról; 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról. 9

2. Veszélyeztető tényezők Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (% ) Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A03.03 kaszálás felhagyása/hiánya M 3 A03.03 kaszálás felhagyása/hiánya M 6 F02.01 hivatásos passzív halászat M 8 F02.01.01 varsázás M 8 F02.02 hivatásos aktív halászat M 8 F02.02.01 fenékhálózás M 8 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): Az élőhelyek hosszú távú fenntartása érdekében egyes helyeken az intenzív kaszálás a gyepalkotó karakterfajok magrodukcióját korlátozza, mely hosszú távon az élőhely természetességének csökkenését vetíti elő. Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): Az élőhelyek hosszú távú fenntartása érdekében a kaszálás felhagyása/hiánya az invazív lágyszárú, illetőleg fa- és cserjefajok terjedését segíti elő. Az új halászati szabályozás miatt a kopoltyúhálós halászat vélhetően visszaszorul, azonban a törvény nem tiltja meg egyértelműen a használatát. Többször találkoztunk kopoltyúhálóval fogott balinokkal (Aspius aspius) és gardákkal (Pelecus cultratus). A balin (Aspius aspius) rendszeresen előforduló faj a területen és a halászzsákmányban is. A halászzsákmány fogási adatai 2007 és 2011 közötti időszakból állnak rendelkezésre a Sebes-Körösből, a kifogott éves mennyisége 14-174 kg között változott. A magyar bucó (Zingel zingel) ritkán, de előfordul a halászok által használt halászeszközökben, így a varsákban is. A balin (Aspius aspius) rendszeresen előforduló faj a területen és a halászzsákmányban is. A halászzsákmány fogási adatai 2007 és 2011 közötti időszakból állnak rendelkezésre a Sebes-Körösből, a kifogott éves mennyisége 14-174 kg között változott. A magyar bucó (Zingel zingel) ritkán, de előfordul a halászok által használt halászeszközökben. Kevésbé jellemző halászati módszer, de alkalmazása esetén releváns veszélyforrást jelent a magyar bucó (Zingel zingel) esetében. F02.03 szabadidős halfogás M 9 F02.03.02 horgászat M 9 I01 idegenhonos inváziós fajok jelenléte M 12 A finomszerelékes horgászat során több jelölőfaj is zsákmányul eshet (Pelecus cultratus, Gobio albipinnatus, Gymnocephalus baloni, Gymnocephalus schraetser, Zingel zingel, Zingel streber) illetve a pergető horgászat során rendszeres zsákmány a balin (Aspius aspius). A balin (Aspius aspius) rendszeres zsákmány. A horgászzsákmány fogási adatai 2007 és 2011 közötti időszakból állnak rendelkezésre, a kifogott éves mennyisége a Sebes-Körösben 124-407 kg között változott. A széles durbincs (Gymnocephalus baloni) falánkságánál fogva gyakran mélyre nyeli a horgot, ezáltal a horgászat releváns veszélyeztető tényező a taxon esetében. A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) falánkságánál fogva gyakran mélyre nyeli a horgot, ezáltal a horgászat releváns veszélyeztető tényező a taxon esetében. Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0): Az inváziós fa- és cserjefajok (Fraxinus pennsylvanica, Acer negundo, Amorpha fruticosa) terjedése az élőhelytípus valamennyi állományában jelentős problémát jelent. A duszzasztott szakaszokon nagyobb arányban jelennek meg az ezüstkárász, razbóra, fekete törpeharcsa és a naphal egyedei.

J02 emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok M 9 A megépített duzzasztók jelentős veszélyeztető tényezőt jelentenek több áramláskedvelő jelölő faj esetében. A duzzasztók felvizén a víz áramlása lelassul, melynek hatására a meder feliszapolódik, ezért az alábbi fajok elveszítik a szaporodásukhoz szükséges iszapmentes aljzatot: Aspius aspius, Gobio albipinnatus, Gymnocephalus baloni, Gymnocephalus schraetser, Zingel zingel, Zingel streber. Tipikus veszélyeztető tényező több áramláskedvelő jelölő faj esetében. Az erőművek csúcsra járatása miatt viszonylag nagy a napi vízszint-ingadozás, ami az ívási időszakban jelentős veszélyeztető tényezőt jelent több jelölőfaj (Aspius aspius, Cobitis taenia, Gobio albipinnatus, Gymnocephalus baloni, Gymnocephalus schraetser, Sabanejewia aurata, Zingel zingel) esetében, az ikrák ideiglenes szárazra kerülése miatt. A duzzasztók felvizén a víz áramlása lelassul, melynek hatására a meder feliszapolódik, ezért az alábbi fajok elveszítik a szaporodásukhoz szükséges iszapmentes aljzatot: Aspius aspius, Gobio albipinnatus, Gymnocephalus baloni, Gymnocephalus schraetser, Zingel zingel. A duzzasztás hatására több jelölő halfaj elveszíti a felvizen a szaporodásához szükséges üledékmentes aljzatot, ezért releváns veszélyeztető tényező több taxon esetében: (Aspius aspius, Gobio albipinnatus, Gymnocephalus baloni, Gymnocephalus schraetser, Zingel zingel, Zingel streber). Ugyancsak nagy problémát jelent a partvédelmi kövezések elhelyezése és a parti fásszárúak eltávolítása, mellyel részben az árnyékolóhatás szűnik meg, valamint a növényzetre ívó fajok szaporodóhelye is csökken, valamint csökken a búvóhelyek aránya is. A duzzasztás hatására több jelölő halfaj elveszíti a felvizen a szaporodásához szükséges üledékmentes aljzatot, ezért releváns veszélyeztető tényező több taxon esetében: (Aspius aspius, Gobio albipinnatus, Gymnocephalus baloni, Gymnocephalus schraetser, Zingel zingel, Zingel streber). J02.05.05 törpe vízművek, duzzasztók M 3 J03.01 tipikus élőhelyi adottságok csökkenése vagy megszűnése M 8 K01.02 eliszapolódás, feliszapolódás M 9 XO államhatáron kívülről érkező veszélyek és hatások M 9 A07 biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata M 10 M 10 Lutra lutra: az egyre gyakrabbá váló aszályos időszakokban a Sebes-köröst érintő fokozottabb vízkivételek összességében negatívan befolyásolhatják a vízi életközösséget, beleértve a vidrát is M 9 Lutra lutra: a vidra kedveli a parti, partközeli vegetáció strukturális diverzitását, az ezt csökkentő, lefolyást elősegítő munkálatok negatívan befolyásolhatják élőhelyét J02.06.01 J02.12 felszíni vízkivétel mezőgazdasági célra vízi és part vegetáció kezelése csatornázási célból Kód Potenciális veszélyeztető tényező neve Jelentősége A02.03 gyepterület átalakítása szántóvá L 1 L 1 L 1 L 1 L 1 A04.01.01 A04.02 A04.03 A08 intenzív szarvasmarhalegeltetés alullegeltetés pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya trágyázás Tipikus veszélyeztető tényező a területen. Korábban rendszeresen érkezett szennyezés az országhatáron kívülről, a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezheti, mint pl. Aspius aspius, Gobio albipinnatus, Gymnocephalus baloni, Gymnocephalus schraetser, Zingel zingel, Zingel streber. Lutra lutra: a különböző vegyületek a víztérbe kerülve a vidra táplálékbázisán keresztül kihathatnak a terület vidráira, a biomagnifikáció miatt a kedvezőtlen hatások fokozottabban érvényesülhetnek e csúcsragadozónál Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (% ) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440)

B01 erdőtelepítés L 1 B02 erdőgazdálkodás (beleértve az ültetvényeket is) L 1 L 1 L 1 B02.01.02 B02.02 erdő felújítás idegenhonos fajokkal nevelő vágások és egyéb tisztások Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) B02.04 lábonálló és/vagy elfekvő holt faanyag eltávolítása L 1 D01.02 autópályák, autóútak, fő- és mellékutak L 1 E03 szemét, hulladék L 1 G05.11 közúti ütközésből eredő sérülés vagy pusztulás L 1 I01 idegenhonos inváziós fajok jelenléte L 1 I03.02 genetikai szennyezés (növények) L 1 J02.04 árvízhatás megváltoztatása L 1 J02.12.02 gátak, árvízvédelmi töltések L 1 K01.03 kiszáradás L 1 Bombina bombina: Potenciális veszélyeztető tényező 1 Emys orbicularis: A mocsári teknős állományok további potenciális veszélyeztető tényezője a vidra által okozott predáció a juvenilis és kifejlett egyedek esetében, továbbá jelentős lehet a róka általi fészekpredáció. K03.04 ragadozás (predáció) L Lutra lutra: sok vidra esik a közúti közlekedés áldozatául, elsősorban a revírt kereső, kóborló fiatal állatok közül Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) Lutra lutra: sok vidra esik a közúti közlekedés áldozatául, elsősorban a revírt kereső, kóborló fiatal állatok közül Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Emys orbicularis: A vizsgált mocsári teknős élőhelyeken nem figyeltünk meg idegenhonos teknősfajt, de néhány egyed jelenléte valószínűsíthető, amelyek potenciális kompetítorai lehetnek a mocsári teknősnek. Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0)

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése 3.2. Kezelési javaslatok 3.2.1. Élőhelyek kezelése A víztestek jó ökológiai állapotának fenntartásához szükséges lenne megfelelő áramló jellegű, folyamatos vízpótlás. A folyószabályozás vízföldrajzi hatásai, a duzzasztóművek működése, valamint a vízgyűjtő természeti környezetében bekövetkezett változások hatására jelentősen megváltozott a vízhozam, a vízjárás, s ezen keresztül a vizes élőhelyek állapota is. Jelen kezelési terv lehetőségein túl mutat ezeknek a problémáknak a megoldása. Környezetvédelmi szabályozáson és hatósági ellenőrzésen keresztül megoldandó feladat a víztesteket érő mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyezések és terhelések minimalizálása. A hullámtéri folyótól elszakadt holt medrek, kubikok, vízállásokat az áradások fokozatosan iszappal feltöltik, a mentett oldaliak nagy részénél az élő víz betáplálása nincs megoldva. Vizsgálandó a nagyobb méterű, mély kubikok és holtmedrek kapcsolata a folyómederrel. A felmérések alapján javítani, vagy ahol már megszűnt helyreállítani kell ezt kapcsolatot. A feliszapolódott medrek esetében szükséges lehet részleges vagy teljes mederkotrásra. A nádasok és más természetes élőhelyek területén a zagyelhelyezés kerülendő. A vízterek összefüggő nádasainak felnyitásával, nádas-nyíltvíz felület mozaikok kialakításával a természetes élőhely- és fajdiverzitás növelhető. Ugyanakkor törekedni kell az összefüggő partszegélyi nádasok fenntartására. A mezofil gyepek, egy-egy kiszélesedő hullámtéri öblözet kivételével sávszerűen az árvízvédelmi töltéseken és azok gátlábi mezsgyéiben fordulnak elő. Zömük zavart és jellegtelen, egy részük parlagból gyepesedett, bennük az idegenhonos, invazív gyalogakác terjeszkedik. Állapotjavulásuk, hosszú távú fenntartásuk csak az extenzív gazdálkodás fellendüléstől, elsősorban a külterjes legeltetéstől várható. Elérendő a meglévő erdők szerkezetének és fajkészletének természetszerűbbé alakítása. Hosszú távú cél a termőhelyi adottságok figyelembe vételével a tájra jellemző potenciális természetes erdő típusok foltjainak felnevelése. Az idegen honos fásszárú állományok mi hamarabbi letermelése, eltávolítása, a propagulum források csökkentése, helyükön természetszerű élőhelyek ki- vagy visszaalakítása az egyik legfontosabb természetvédelmi feladat a területen, melytől a legnagyobb mértékű természetes élőhely- és fajdiverzitás növekedés várható. Táj- és élőhely-mintázati szempontból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javasolt a gyep-erdő mozaikok arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A meglévő szántók élőhely-rekonstrukciós program keretében történő visszagyepesítése (felhagyás, spontán gyepesedés és gyepesítés) és erdősítése támogatandó célkitűzés. A tervezés során a természeti adottságok figyelembe 13

vételével több élőhelyes, (pl. gyep, erdőfolt vagy facsoport) változatos mozaikok kialakítása javasolt. KE-1 kezelési egység (1) Meghatározása: A Sebes-Körös és a Berettyó medre, kisvízi víztere (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: U9xAc, U8 ( OB Ac), U8, Natura 2000 élőhelyek: 3150 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslato a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. (V01) Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. (V19) Élőhely-rekonstrukció. (V63) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A víztestek jó ökológiai állapotának fenntartásához szükséges lenne megfelelő áramló jellegű, folyamatos vízpótlás. A folyószabályozás vízföldrajzi hatásai, a duzzasztóművek működése, valamint a vízgyűjtő természeti környezetében bekövetkezett változások hatására jelentősen megváltozott a vízjárás, a vízkészlet-gazdálkodás, s ezen keresztül a vizes élőhelyek állapota is. Jelen kezelési terv lehetőségein túlmutat ezeknek a problémáknak a megoldása. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A Körösladányi duzzasztómű hallépcsőjének mihamarabbi megépítése. Környezetvédelmi szabályozáson és hatósági ellenőrzésen keresztül megoldandó feladat a víztesteket érő mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyezések és terhelések minimalizálása. (7) Kezelési javaslatok indoklása 14

A Sebes-Körös erősen szabályozott víztest. Ökológiai állapotának befolyásolása túl mutat jelen kezelési terv lehetőségein. KE-2 kezelési egység (1) Meghatározása: Levágott és lefűződött holtmedrek állandó jellegű, zömmel nyílt, hínáros vízterei (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: U9 Ac, U9 BA Ac, U9 Ac BA, B1a U9 Ac, Ac OA, Ac OB Natura 2000 élőhelyek: 3150 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. (V06) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. (V42) A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. (V56) A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) Élőhely-rekonstrukció. (V63) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A hullámtéri holtágak vízforgalmát döntően a folyó vízállás-változásai, a mentett oldaliakét pedig a víz betáplálások megléte vagy hiánya határozzák meg. Vizsgálandó a nagyobb méretű, mély kubikok és holtmedrek kapcsolata a folyómederrel. A felmérések alapján javítani, vagy ahol már megszűnt helyreállítani kell ezt kapcsolatot. A hullámtéren lévőknél megoldás lehet műtárggyal ellátott tápcsatornák létesítése, melyek az árvizek bevezetését és a visszaáramló vizek megtartását szolgálják. A mentett oldali holtágak zömének nincs kapcsolata az élővízfolyással, vízpótlásuk megoldása sürgető feladat. A feliszapolódott medrek esetében szükséges lehet részleges vagy teljes mederkotrásra. A kotrások során törekedni kell az összefüggő partszegélyi nádasok fenntartására. A nádasok és más természetes élőhelyek területén a zagyelhelyezés kerülendő. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. 15

(6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása Az állandó vizű holtágak több Natura 2000 jelölő faj élőhelyei. A feliszapolódott és a folyótól részben vagy teljesen elzárt holtmedrek, nagyobb kubikok, mint vizes élőhelyek fennmaradása, természeti értékeik megőrzése csak aktív vízügyi beavatkozások foganatosításával lehetséges. A folyamat elsősorban a kiváltó okok (medrek vízháztartásának javítása, vízvisszatartás, illetve víztöbblet biztosítása, tápanyag-akkumuláció kizárása) megszüntetésével állítható meg. A vízterek összefüggő nádasainak felnyitásával, nádas-nyíltvíz felület mozaikok kialakításával a természetes élőhely- és fajdiverzitás növelhető. A nádaratására vonatkozó szabályozás az élőhely károsításának és élővilága zavarásának elkerülését szolgálja. A nádasokban jelentkező invazív növényfajok mechanikus eltávolítása a más természetes élőhelyekre történő terjeszkedésük megakadályozása miatt is fontos. A nádasokra vonatkozó szabályozás az élőhely károsításának és élővilága zavarásának elkerülését szolgálja. KE-3 kezelési egység (1) Meghatározása: Kiszáradó holt medrek, kubikok, vízállások, mocsári és iszap növényzete (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: B1a OA, B2, B2 OA, B5 B2, OA, OA( Ac), B2 B5 Natura 2000 élőhelyek: 3150 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. (V06) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. (V42) A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. (V56) A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) Élőhely-rekonstrukció. (V63) 16

(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A folyótól elszakadt hullámtéri holtmedreket, kubikokat, vízállásokat az áradások fokozatosan iszappal feltöltik, a mentett oldaliak nagy részénél az élő víz betáplálása nincs megoldva. Ezen, vegetációs időszakban vízterüket gyorsan elvesztő, ezért az év nagy részében nedves-iszapos vagy száraz aljzatú élőhelyek esetében is vizsgálandó szabályozott módon történő összeköttetésük lehetősége a folyóval. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása A feltöltődött és az év nagyobb részében csak nedves vízállások, kubikok, holt medrek ökológiai helyzetét javíthatja részleges kotrásuk és összekapcsolásuk a folyóval. KE-4 kezelési egység (1) Meghatározása: Zárt nádasok és gyékényesek (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: B1a, OA, B1a ( B5), B1a RA, Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok (a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások. (b) Önkéntesen vállalható előírások A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. (V06) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. (V42) A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. (V56) A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) 17

Élőhely-rekonstrukció. (V63) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok Összetett környezeti hatások következtében (tápanyag-felhalmozódás, feltöltődés, kedvezőtlen vízháztartási folyamatok, kezelés hiánya) elsősorban a lefűződött holt medrekben a nádasok és gyékényesek terjeszkedése figyelhető meg. A nádasok a víztér jelentős részét elfoglalták, erősen lecsökkentve a nyílt vízfelületek arányát, elvéve ezzel az úszó és rögzült hínártársulások életterét. Felmérések alapján vizsgálni kell, hogy célzott kotrásokkal, más élőhelyek jelentős károsítása nélkül lehetséges-e mélyebb, nyílt vízterek kialakítása, főként a lefűződőt holtmedrekben. Az ilyen összefüggő nádasok felnyitásával megfelelő arányú nyílt vízfelület-nádfolt mozaikok alakíthatók ki. A medrek kotrása esetén azonban összefüggő partszegélyi nádasok fenntartására kell törekedni. A nádasok területén történő zagyelhelyezés kerülendő. A fenti vizes élőhely-fejlesztés nem valósítható meg a medrek vízháztartásának javítása, vízvisszatartás, illetve víztöbblet biztosítása nélkül. A feltöltődés és a vízhiány hatására kiszáradó állományokban szoliter és foltszerű pionír fásodás indulhat el. Változatlan vízháztartási viszonyok mellett várható ezek részleges szukcesszionális beerdősödése. Ebbe a természetes folyamatba a magasabb térszínen található nádasok esetében kisebb kezeléseken kívül (tájidegen fásszárúak eltávolítása) nem szükséges beavatkozni. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása A Sebes-Körös holtmedreiben jelentős kiterjedésben találhatók zárt nádasok és gyékényesek, melyek néhol már más természetes élőhelyek rovására terjeszkednek. A folyamat elsősorban a kiváltó okok (medrek vízháztartásának javítása, vízvisszatartás, illetve víztöbblet biztosítása, tápanyag-akkumuláció kizárása) megszüntetésével állítható meg. A vízterek összefüggő nádasainak felnyitásával, nádas-nyíltvíz felület mozaikok kialakításával a természetes élőhely- és fajdiverzitás növelhető. A természetes szukcesszionális erdősödés a kiszáradó nádasokban kedvező folyamat. A spontán fásodást a tájidegen fajok kiszelektálása segítheti. A holtmedrek vízügyi helyreállító kotrása időszakosan a partszegélyek nádasait károsíthatják, állapotukat leronthatják. Hosszútávon veszélyt jelent a nádasok természetességére a szárazodó állományokba kirakott iszap, mivel adventív cserje- és fafajok telepedhetnek meg és nyerhetnek később teret. Ez a heliofil nád eltűnéséhez és egy tájidegen fásvegetáció kialakulásához vezethet. A nádasokban jelentkező invazív növényfajok mechanikus eltávolítása a más természetes élőhelyekre történő terjeszkedésük megakadályozása 18

miatt is fontos. A nádasok esetleges aratására vonatkozó szabályozás az élőhely károsításának és élővilága zavarásának elkerülését szolgálja. KE-5 kezelési egység (1) Meghatározása: Ártéri mocsárrétek, valamint kiszáradó, illetve átmeneti helyzetű változataik és degradátumaik (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: OC OB, OB( D34), OB D34, OB, D34 OB, OB D34( P2c), OB S7 S1, OB( P2c), OB RA, OB OG, OB S6, OB OA, Natura 2000 élőhelyek: 6440 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Korm. rend előírásait szükséges alapul venni. Az erdőfoltokra nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások Fogasolás nem megengedett (GY09). Tárcsázás nem megengedett (GY10). Hengerezés nem megengedett (GY11). Gyepszellőztetés nem megengedett (GY12). Kiszántás nem megengedett. (GY13) Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező (GY30). Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges (GY44). Legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék(gy67). Legeltethető állatfaj: juh (GY68). Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár) (GY70). Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figye19

lembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása (GY79). A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni (GY80). A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni. (GY86) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása (GY92) fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak elhelyezése tilos (GY116). Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni szükséges (GY117) Élőhely-rekonstrukció. (GY118) A legeléskizárt területet a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetetten kell kialakítani. (GY122) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A Sebes-Körös és a Berettyó hullámterének mezofil gyepjei, egy-egy kiszélesedő öblözet kivételével sávszerűen az árvízvédelmi töltéseken és a gátlábi mezsgyékben fordulnak elő. Zömük zavart és jellegtelen, egy részük parlagból gyepesedett, bennük az idegenhonos, invazív gyalogakác terjeszkedik. Állapotjavulásuk, hosszú távú fenntartásuk csak az extenzív gazdálkodás fellendüléstől, elsősorban a külterjes legeltetéstől várható. Mind a kaszálás, mind pedig a legeltetés (állatlétszám/legeltetett terület nagysága) a gyepek aktuális ökológiai állapotát figyelembe véve végzendő. Javasolt a rétgazdálkodás jellegű hasznosítás, amikor is a májusi-júniusi kaszálás után meghatározott állatlétszámmal sarjlegeltetés folyik. Amennyiben szükséges karám, annak a gyepen kívüli elhelyezése a jó megoldás. Ha ez nem lehetséges, akkor lehetőleg évről-évre ugyanott, egy eredetileg is degradált vagy özöngyomok által fertőzött gyeprészen történjen a kialakítása. Kiemelkedő fontosságú az özönfajok visszaszorítása, egyéb hasznosítás híján legalább rendszeres szárzúzás megvalósítása, illetve a már elözönlött, gyalogakácos hajdani gyepek rekonstrukciója (elsődleges feladat a 235 és 234, valamint a 229 számú foltok esetében). (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok 20

Nincsenek nem gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása Az üde gyepek állapotának javítása, rekonstrukciója, arányuk növelése gyeperdő mozaikok kialakításával a természetes élőhely- és fajdiverzitás emelését segítheti. KE-6 kezelési egység (1) Meghatározása: Száraz, jellegtelen, gyomos gyepek (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: OC, OC(xF2) Natura 2000 élőhelyek: 1530 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Korm. rend előírásait szükséges alapul venni. Az erdőfoltokra nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások Fogasolás nem megengedett (GY09). Tárcsázás nem megengedett (GY10). Hengerezés nem megengedett (GY11). Gyepszellőztetés nem megengedett (GY12). Kiszántás nem megengedett. (GY13) Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. (25) Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező (GY30) Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) Legeltethető állatfaj: kecske. (GY69) Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70) Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület 21

szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása (GY79). A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni (GY80). A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni. (GY86) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása (GY92) fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak elhelyezése tilos. (GY116) Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok Gyomos, száraz gyepek a két vízfolyás benapozott árvízvédelmi töltés oldalain, mezsgyéiben találhatók. Zömük kezelése a vízügyi szerv által megoldott. Élőhely-rekonstrukciót és élőhely-fejlesztést nem igényelnek. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek nem gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása A kaszálására és legeltetésére vonatkozó előírások hatására javulhat az élőhelyek diverzitása. KE-7 kezelési egység (1) Meghatározása: Szikes vagy szikesedő gyepek (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: F2, OC (xf2), OBxF2 Natura 2000 élőhelyek: 1530 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok 22

a) Kötelező előírások és korlátozások Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Korm. rend előírásait szükséges alapul venni. Az erdőfoltokra nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások Fogasolás nem megengedett (GY09). Tárcsázás nem megengedett (GY10). Hengerezés nem megengedett (GY11). Gyepszellőztetés nem megengedett (GY12). Kiszántás nem megengedett. (GY13) Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. (25) Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező (GY30) Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) Legeltethető állatfaj: kecske. (GY69) Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70) Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása (GY79). A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni (GY80). A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni. (GY86) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása (GY92) fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak elhelyezése tilos. (GY116) Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok 23

A folyók védtöltéseinek és mezsgyéinek egyes szakaszait, a talaj és a vízháztartási viszonyok miatt szikes rétek degradátumai borítják. Rajtuk néhol az idegenhonos, invazív gyalogakác és a nád terjeszkedik. Állapotjavulásuk, hosszú távú fenntartásuk csak az extenzív gazdálkodás fellendüléstől, elsősorban a külterjes legeltetéstől várható. Mind a kaszálás, mind pedig a legeltetés (állatlétszám/legeltetett terület nagysága) a gyepek aktuális ökológiai állapotát figyelembe véve végzendő. Javasolt a rétgazdálkodás jellegű hasznosítás, amikor is a májusi-júniusi kaszálás után meghatározott állatlétszámmal sarjlegeltetés folyik. Amennyiben szükséges karám, annak a gyepen kívüli elhelyezése a jó megoldás. Ha, ez nem lehetséges, akkor lehetőleg évről-évre ugyanott, egy eredetileg is degradált vagy özöngyomok által fertőzött gyeprészen történjen a kialakítása. Kiemelkedő fontosságú az özönfajok visszaszorítása, egyéb hasznosítás híján legalább rendszeres szárzúzás megvalósítása. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek nem gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása A kaszálására és legeltetésére vonatkozó előírások hatására természetes fajdiverzitásuk javulhat. Az invazív fajok irtása az élőhely fennmaradáshoz szükséges. KE-8 kezelési egység (1) Meghatározása: Őshonos cserjések és bokorfüzesek (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: P2b, P2b( P2c) Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni kell. (GY108) 24

A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) Élőhelyrekonstrukció. (GY118) Mezőgazdasági földterület első erdősítése támogatható. (GY119) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A kezelési egységet két nagyobb kökényes-galagonyás és egy bokorfüzes folt (Berettyó) képviseli. Ezt elsősorban a terjeszkedő gyalogakácosok visszaszorításával (a bokorfüzesek esetében a folyóparti gyalogakácosok eltávolítása, nyílt, iszapos felszínek kialakulása lehetőséget adhat a felújulásra) és a nagyobb gyepterületek szegélyében és diszpergáltan előforduló cserjefoltok megőrzésével lehet elérni. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek nem gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása Annak ellenére, hogy kis kiterjedésűek, mint sajátos élőhelyek fontos fenntartásuk, a bokorfüzesek esetében pedig arányuk növelése. KE-9 kezelési egység (1) Meghatározása: Puhafaligetek és jellegtelen származékaik, degradátuma (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: J4, P1, RA, J4 RA, RA J4, RB, P1( OD), J4 OD, RB P2c, J4 S6, RA OB, RB J4, J4 RDb Natura 2000 élőhelyek: 91E0 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása. (E04) 25

Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. (E06) Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó, kopár) történő lehatárolása, szükség esetén az erdőrészlet megosztásával. (E11) A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. (E12) Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során, a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E13) Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. (E17) A ritka fajhoz tartozó, vagy odvas, vagy böhöncös, vagy idős, vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. (E18) Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok teljes körű kímélete. (E19) Fokozottan védett jelölő madárfaj fészkének (madárfajtól függően meghatározott) körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása. (E20) Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). (E25) Az előhasználatok során az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. (E26) Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámának minimális szintre szorítása, illetve lehetőség szerinti teljes eltávolítása. (E29) A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fafajok eltávolítása. (E30) Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. (E36) A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozás megállapítása. (E41) Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. (E51) 26

Őshonos fafajú faállomány táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal történő felújítása. (E52) Idegenhonos fafajú faállomány szerkezetátalakítása (E54) Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása. (E57) Az erdősítések során a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajok biztosítása. (E58) Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése. (E61) Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok egyedeinek meghagyása (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is. (E64) A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. (E69) Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására. (E72) Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják. (E75) Az idegenhonos fa- és cserjefajok eltávolítása révén felnyíló erdő, vagy tisztás kialakítása. (E89) A területhasználat megváltoztatása. (E90) A terület további hasznosítása nem erdőgazdálkodási tevékenység keretében. (E91) Az adott erdőrészletben véghasználatot követően természetes felújítás. (E92) Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. (VA01) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok Az élőhelykategóriát alkotó erdőtípusok közül az érintett területen csak a puhafa-ligeterdők (J4) jellemzőek. Rövidtávon elérendő a meglévő erdők szerkezetének és fajkészletének természetszerűbbé alakítása. Fenntartásuk, természetességük javítása csak az invazívok visszaszorítását biztosító erdőgazdálkodás/erdőkezelés bevezetésével lehetséges. A természetközelinek mondható állományok vágáskorát javasolt emelni, a tisztítások/gyérítések/egyéb termelések során az özönfajokat a lehetséges legnagyobb mértékben vissza kell szorítani. A tarvágásos véghasználatok számát és területét minimalizálni vagy mellőzni javasolt. Hosszú távú cél a talaj és vízháztartási viszonyoknak figyelembevételével természetes puhafa ligeterdő foltok felnevelése. Ennek érdekében javasolt a magszórásra képes idős, őshonos füzeket, nyarakat üzemtervezett erdőben és azon kívül is mind az erdőgazdálkodás, mind egyéb kezelés során 27

kímélni a genetikai állomány átmentése miatt. Vágásterületeken hangsúlyos az invazívoktól mentesített hagyásfa-csoportok meghagyása. Kikerülhetetlen tarvágásos véghasználat esetén a természetközeli füzek, füzesek helyi génkészletének megőrzése érdekében minden esetben vizsgálandó, hogy a letermelt füzes állomány tuskósarjról való legalább részterületes (pl. szegélyeket érintő) felújítása megvalósítható-e (füzes állományokban, illetve elszórtan álló fűz egyedek esetében is). Tájidegen fajjal felújítás ne történjen. Az őshonos fajokkal történő felújítások és/vagy erdősítések során javasolt elegyes, csak hazai, nemesítés mentes füzekből és nyarakból (valamint természetes elegyfajaikból) álló állományok létrehozása. Táj- és élőhely-mintázati szempontból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javasolt a gyep-erdő mozaikok arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A természetes erdősülések segítése az idegenhonos fajok szelekciójával. Élőhely-rekonstrukciós program keretében, a site szántóin az adott talaj és vízháztartási viszonyoknak megfelelő, tájjellemző természetes erdőtípust érdemes telepíteni. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Lásd fentebb az élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatoknál! (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek nem gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása Az élőhelyi felmérések alapján, a területen található puhafaligetek zöme sem szerkezetében, sem fajkészletében nem mondható természetszerűnek. Természetszerűbbé alakításuk, a gyep-erdő mozaikok arányainak javítása, a szántók erdősítése a természetes élőhely- és fajdiverzitást jelentősen növelheti. Az erdészeti munkák, fahasználatok szabályozása az erdő, mint élőhely folyamatos fennmaradását segíti. KE-10 kezelési egység (1) Meghatározása: Őshonos fafajok nemesített és klónozott változatainak telepített állományai (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: P1, RDb, S2 RDb, RA, S7 Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások 28